Címszó: Csernovits Péter - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1810
SZULETESIEVTIZED 1815
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0346.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0346.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22241.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Csernovits
Péter
Szócikk: Csernovits Péter (mácsai) (megye) temesi
gróf és főispán, sz. 1810. (születés
éve) márc. 13-án, megh. 1892. ápr. 26-án, Nagybecskereken. (megye) Tanulmányait
Pancsován (megye)
kezdte meg, később a debreceni ref. kollégiumban (intézmény)
(információ)
és a pozsonyi jogakadémián (intézmény)
(információ)
folytatta. 1848-ban (időpont) mint
emesvári (megye)
grófot és főispánt a magyar kormány a szerb (nemzetiség)
(információ)
fölkelők ellen kormánybiztosnak nevezi ki
Nagykikindára, (megye)
de bár erős magyarérzelmű volt, nem bírt kellő erélyt kifejteni, miért is Vukovich
Sebőt (személy)
nevezték ki melléje. Aradon (megye) (információ)
a magyar színészetet erélyes fellépésével
és tetemes áldozatokkal állandósította és hogy később virágzásnak indult, az az
ő érdeme. Ő védte meg a színészet érdekeit a rendőrhatóság okvetetlenkedéseitől
és ő volt az, aki az Aradon (megye) (információ)
működő magyar színigazgatókat anyagi és erkölcsi
tekintetben lelkesen pártfogolta. A Bach-korszakban (személy) (információ)
a magyarság ellenségei arra törekedtek, hogy
az aradi színházban (intézmény)
(információ)
a németek (nemzetiség)
(információ)
jussanak vezérszerephez. A germanizáló törekvést
Csernovits (személy)
(információ)
meghiúsította. Ugyanis a német (nemzetiség)
(információ)
színigazgatóval szemben a színházat sokkal
magasabb árban bérelte ki Szabó József (személy) (információ)
színigazgatóval és elsőrendű operai és drámai
együttest szerveztetett. Bár a hivatalos világ azon volt, hogy a nyilvános előadás
jogát megvonja a nábobtól, de ő kifogott rajtok. Fizette a nagy társulatot a maga
erszényéből s aztán ingyen-előadásokat rendezett meghívott vendégeinek, kik belépőjegy
helyett az ő névjegyével mentek a színházba. szin_I.0346.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Csernovits Péter címszóvég 22241 Szócikk:
Csernovits Péter (mácsai) ytelepulesy mácsa ytelepulesy mácsai ymegyey
pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy temesi gróf és főispán, sz. 1810. márc. xtalanevtizedx
1825 xtalanevtizedx 1835 13-án, megh. 1892. ápr. 26-án, Nagybecskereken. ytelepulesy
nagybecskerek ytelepulesy Nagybecskerek ymegyey torontál megye ykodvegy Tanulmányait
Pancsován ytelepulesy pancsova ytelepulesy Pancsová ymegyey torontál megye
ykodvegy kezdte meg, később a debreceni ref. kollégiumban yintezmenyy debreceni
ref. kollégium yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy ref.
yintezmenyy kollégium yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy és a
pozsonyi jogakadémián yintezmenyy pozsonyi jogakadémia yintezmenyy pozsonyi
yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy jogakadémia yintezmenyy yintezmenyy pozsonyi
yintezmenyy ykodvegy folytatta. 1848-ban xevtizedx 1845 mint xtalanevtizedx
1855 xtalanevtizedx 1865 emesvári ytelepulesy Temesvár ytelepulesy emesvár
ymegyey temes megye ykodvegy grófot és főispánt a magyar kormány a szerb ynemzetisegy
szerb ynemzetisegy szerb ynemzetisegy szerb ynemzetisegy ynemzetisegy szerb
ynemzetisegy ykodvegy fölkelők ellen kormánybiztosnak nevezi ki Nagykikindára, ytelepulesy
nagykikinda ytelepulesy Nagykikindá ymegyey torontál megye ykodvegy de bár erős
magyarérzelmű volt, nem bírt kellő erélyt kifejteni, miért is Vukovich Sebőt yszemelynevy
vukovich sebő yszemelynevy Vukovich Sebő yszemelynevy vukovich yszemelynevy
sebő yszemelynevy yszemelynevy Vukovich yszemelynevy Sebő yszemelynevy ykodvegy
nevezték ki melléje. Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad
megye ykodvegy a magyar színészetet erélyes fellépésével és tetemes áldozatokkal
állandósította és hogy később virágzásnak indult, az az ő érdeme. Ő védte meg a
színészet érdekeit a rendőrhatóság okvetetlenkedéseitől és ő volt az, aki az Aradon
ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy működő magyar színigazgatókat
anyagi és erkölcsi tekintetben lelkesen pártfogolta. A Bach-korszakban yszemelynevy
bach yszemelynevy Bach yszemelynevy bach yszemelynevy yszemelynevy Bach
yszemelynevy ykodvegy a magyarság ellenségei arra törekedtek, hogy az aradi színházban
yintezmenyy aradi színház yintezmenyy aradi sz yintezmenyy aradi yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy aradi yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy a németek
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy jussanak vezérszerephez. A germanizáló
törekvést Csernovits yszemelynevy csernovits yszemelynevy Csernovits
yszemelynevy csernovits yszemelynevy yszemelynevy Csernovits yszemelynevy
ykodvegy meghiúsította. Ugyanis a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színigazgatóval
szemben a színházat sokkal magasabb árban bérelte ki Szabó József yszemelynevy
szabó józsef yszemelynevy Szabó József yszemelynevy szabó yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy színigazgatóval
és elsőrendű operai és drámai együttest szerveztetett. Bár a hivatalos világ azon
volt, hogy a nyilvános előadás jogát megvonja a nábobtól, de ő kifogott rajtok.
Fizette a nagy társulatot a maga erszényéből s aztán ingyen-előadásokat rendezett
meghívott vendégeinek, kik belépőjegy helyett az ő névjegyével mentek a színházba.
szin_I.0346.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Csernovits Péter - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1810
SZULETESIEVTIZED 1815
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0346.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0346.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22241.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Csernovits
Péter
Szócikk: Csernovits Péter (mácsai) temesi gróf és
főispán, sz. 1810. márc. 13-án, megh. 1892. ápr. 26-án, Nagybecskereken. Tanulmányait
Pancsován kezdte meg, később a debreceni ref. kollégiumban és a pozsonyi jogakadémián
folytatta. 1848-ban mint emesvári grófot és főispánt a magyar kormány a szerb fölkelők
ellen kormánybiztosnak nevezi ki Nagykikindára, de bár erős magyarérzelmű volt,
nem bírt kellő erélyt kifejteni, miért is Vukovich Sebőt nevezték ki melléje. Aradon
a magyar színészetet erélyes fellépésével és tetemes áldozatokkal állandósította
és hogy később virágzásnak indult, az az ő érdeme. Ő védte meg a színészet érdekeit
a rendőrhatóság okvetetlenkedéseitől és ő volt az, aki az Aradon működő magyar színigazgatókat
anyagi és erkölcsi tekintetben lelkesen pártfogolta. A Bach-korszakban a magyarság
ellenségei arra törekedtek, hogy az aradi színházban a németek jussanak vezérszerephez.
A germanizáló törekvést Csernovits meghiúsította. Ugyanis a német színigazgatóval
szemben a színházat sokkal magasabb árban bérelte ki Szabó József színigazgatóval
és elsőrendű operai és drámai együttest szerveztetett. Bár a hivatalos világ azon
volt, hogy a nyilvános előadás jogát megvonja a nábobtól, de ő kifogott rajtok.
Fizette a nagy társulatot a maga erszényéből s aztán ingyen-előadásokat rendezett
meghívott vendégeinek, kik belépőjegy helyett az ő névjegyével mentek a színházba.
szin_I.0346.pdf I
