Címszó: Csernovits Péter - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1810

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0346.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0346.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22241.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Csernovits Péter

Szócikk: Csernovits Péter (mácsai) (megye) temesi gróf és főispán, sz. 1810. (születés éve) márc. 13-án, megh. 1892. ápr. 26-án, Nagybecskereken. (megye) Tanulmányait Pancsován (megye) kezdte meg, később a debreceni ref. kollégiumban (intézmény) (információ)  és a pozsonyi jogakadémián (intézmény) (információ)  folytatta. 1848-ban (időpont) mint emesvári (megye) grófot és főispánt a magyar kormány a szerb (nemzetiség) (információ)  fölkelők ellen kormánybiztosnak nevezi ki Nagykikindára, (megye) de bár erős magyarérzelmű volt, nem bírt kellő erélyt kifejteni, miért is Vukovich Sebőt (személy) nevezték ki melléje. Aradon (megye) (információ)  a magyar színészetet erélyes fellépésével és tetemes áldozatokkal állandósította és hogy később virágzásnak indult, az az ő érdeme. Ő védte meg a színészet érdekeit a rendőrhatóság okvetetlenkedéseitől és ő volt az, aki az Aradon (megye) (információ)  működő magyar színigazgatókat anyagi és erkölcsi tekintetben lelkesen pártfogolta. A Bach-korszakban (személy) (információ)  a magyarság ellenségei arra törekedtek, hogy az aradi színházban (intézmény) (információ)  a németek (nemzetiség) (információ)  jussanak vezérszerephez. A germanizáló törekvést Csernovits (személy) (információ)  meghiúsította. Ugyanis a német (nemzetiség) (információ)  színigazgatóval szemben a színházat sokkal magasabb árban bérelte ki Szabó József (személy) (információ)  színigazgatóval és elsőrendű operai és drámai együttest szerveztetett. Bár a hivatalos világ azon volt, hogy a nyilvános előadás jogát megvonja a nábobtól, de ő kifogott rajtok. Fizette a nagy társulatot a maga erszényéből s aztán ingyen-előadásokat rendezett meghívott vendégeinek, kik belépőjegy helyett az ő névjegyével mentek a színházba. szin_I.0346.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Csernovits Péter címszóvég 22241 Szócikk: Csernovits Péter (mácsai) ytelepulesy mácsa ytelepulesy mácsai ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy temesi gróf és főispán, sz. 1810. márc. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 13-án, megh. 1892. ápr. 26-án, Nagybecskereken. ytelepulesy nagybecskerek ytelepulesy Nagybecskerek ymegyey torontál megye ykodvegy Tanulmányait Pancsován ytelepulesy pancsova ytelepulesy Pancsová ymegyey torontál megye ykodvegy kezdte meg, később a debreceni ref. kollégiumban yintezmenyy debreceni ref. kollégium yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy ref. yintezmenyy kollégium yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy és a pozsonyi jogakadémián yintezmenyy pozsonyi jogakadémia yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy jogakadémia yintezmenyy yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy ykodvegy folytatta. 1848-ban xevtizedx 1845 mint xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 emesvári ytelepulesy Temesvár ytelepulesy emesvár ymegyey temes megye ykodvegy grófot és főispánt a magyar kormány a szerb ynemzetisegy szerb ynemzetisegy szerb ynemzetisegy szerb ynemzetisegy ynemzetisegy szerb ynemzetisegy ykodvegy fölkelők ellen kormánybiztosnak nevezi ki Nagykikindára, ytelepulesy nagykikinda ytelepulesy Nagykikindá ymegyey torontál megye ykodvegy de bár erős magyarérzelmű volt, nem bírt kellő erélyt kifejteni, miért is Vukovich Sebőt yszemelynevy vukovich sebő yszemelynevy Vukovich Sebő yszemelynevy vukovich yszemelynevy sebő yszemelynevy yszemelynevy Vukovich yszemelynevy Sebő yszemelynevy ykodvegy nevezték ki melléje. Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy a magyar színészetet erélyes fellépésével és tetemes áldozatokkal állandósította és hogy később virágzásnak indult, az az ő érdeme. Ő védte meg a színészet érdekeit a rendőrhatóság okvetetlenkedéseitől és ő volt az, aki az Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy működő magyar színigazgatókat anyagi és erkölcsi tekintetben lelkesen pártfogolta. A Bach-korszakban yszemelynevy bach yszemelynevy Bach yszemelynevy bach yszemelynevy yszemelynevy Bach yszemelynevy ykodvegy a magyarság ellenségei arra törekedtek, hogy az aradi színházban yintezmenyy aradi színház yintezmenyy aradi sz yintezmenyy aradi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy aradi yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy a németek ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy jussanak vezérszerephez. A germanizáló törekvést Csernovits yszemelynevy csernovits yszemelynevy Csernovits yszemelynevy csernovits yszemelynevy yszemelynevy Csernovits yszemelynevy ykodvegy meghiúsította. Ugyanis a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színigazgatóval szemben a színházat sokkal magasabb árban bérelte ki Szabó József yszemelynevy szabó józsef yszemelynevy Szabó József yszemelynevy szabó yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy színigazgatóval és elsőrendű operai és drámai együttest szerveztetett. Bár a hivatalos világ azon volt, hogy a nyilvános előadás jogát megvonja a nábobtól, de ő kifogott rajtok. Fizette a nagy társulatot a maga erszényéből s aztán ingyen-előadásokat rendezett meghívott vendégeinek, kik belépőjegy helyett az ő névjegyével mentek a színházba. szin_I.0346.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Csernovits Péter - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1810

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0346.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0346.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22241.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Csernovits Péter

Szócikk: Csernovits Péter (mácsai) temesi gróf és főispán, sz. 1810. márc. 13-án, megh. 1892. ápr. 26-án, Nagybecskereken. Tanulmányait Pancsován kezdte meg, később a debreceni ref. kollégiumban és a pozsonyi jogakadémián folytatta. 1848-ban mint emesvári grófot és főispánt a magyar kormány a szerb fölkelők ellen kormánybiztosnak nevezi ki Nagykikindára, de bár erős magyarérzelmű volt, nem bírt kellő erélyt kifejteni, miért is Vukovich Sebőt nevezték ki melléje. Aradon a magyar színészetet erélyes fellépésével és tetemes áldozatokkal állandósította és hogy később virágzásnak indult, az az ő érdeme. Ő védte meg a színészet érdekeit a rendőrhatóság okvetetlenkedéseitől és ő volt az, aki az Aradon működő magyar színigazgatókat anyagi és erkölcsi tekintetben lelkesen pártfogolta. A Bach-korszakban a magyarság ellenségei arra törekedtek, hogy az aradi színházban a németek jussanak vezérszerephez. A germanizáló törekvést Csernovits meghiúsította. Ugyanis a német színigazgatóval szemben a színházat sokkal magasabb árban bérelte ki Szabó József színigazgatóval és elsőrendű operai és drámai együttest szerveztetett. Bár a hivatalos világ azon volt, hogy a nyilvános előadás jogát megvonja a nábobtól, de ő kifogott rajtok. Fizette a nagy társulatot a maga erszényéből s aztán ingyen-előadásokat rendezett meghívott vendégeinek, kik belépőjegy helyett az ő névjegyével mentek a színházba. szin_I.0346.pdf I