Címszó: Csongor és Tünde - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

MUCIM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0357.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0357.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22329.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Csongor és Tünde

Szócikk: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály (személy) (információ)  drámai költeménye, melyet megjelenésekor sem a közönség, sem a kritika (az egy Kölcseyt (személy) (információ)  kivéve) nem fogadott kedvezően. Tárgyát a régi Árgirus-féle (személy) széphistóriából meríti, sokképen megtoldva s átalakítva azt. Csongor (szerep) (információ)  keresi Tündét, (szerep) de Mirigy, (szerep) a vén boszorkány — az ősgonosz képviselője — üldözi őket. Az ördögfiaktól hiába szerzi meg Csongor (szerep) (információ)  a varázsszereket, leszállítják, mielőtt célt érne. Nem csak akadályokkal, hanem kísértéssel is kell küzdenie, míg végre hűsége diadalt arat s a tündérfánál egyesül Tündével. (szerep) — A mese szövésében van ingadozás, zavar és következetlenség, de a magyar költői nyelvnek legszebb diadala e mű. A szerelem költőibb, melegebb ékesszólással sohasem szólott, a költői motívumok gazdagabban sohasem áradtak. Helyet talál benne mindaz, amit csak költőivé tehet a ragyogó képzelet, a humorral rajzolt reális élet (Balga és Ilma), mély reflexiók (a király és társai, az Éj), a szív egész vdága, bohóság és tündérkedés. Mindez ezer színben tündöklő nyelven, melynek gyöngéd zenéje, finom hullámzása, kedves játszisága a nemtők jelenetében páratlan. Vörösmarty (személy) (információ)  még 1821-ben (időpont) elkészítette tervét, kidolgozásra azonban csak 1830-ban (időpont) került a sor. Megjelent 1831-ben. (időpont) Mint színjáték 3 szakaszban, kardalokkal és tánccal (zenéjét Erkel Ferenc (személy) (információ)  szerzetté), 1879. (időpont) dec. 1-én került színre Paulay Ede (személy) (információ)  szcenirozásával a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  ezzel a szereposztással: Csongor: (szerep) (információ)  Nagy Imre, (személy) (információ)  Kalmár: (szerep) (információ)  Újházi Ede, (személy) Fejedelem: (szerep) E.Kovács Gyula, (személy) Tudós: (szerep) Bercsényi Béla, (személy) (információ)  Balga: (szerep) Vizváry Gyula, (személy) Kurrah: (szerep) Sántha Antal, (személy) (információ)  Berreh: (szerep) Kőrösmezey Gusztáv, (személy) Tünde: (szerep) Márkus Emma, (személy) (információ)  Mirigy: (szerep) Jászai Mari, (személy) (információ)  Ledér: (szerep) Helvey Laura, (személy) (információ)  Nemtőkirály: (szerep) Csillag Teréz. (személy) (információ)  Az Operában (intézmény) (információ)  a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  előadta: 1916. (időpont) dec. 6-án. A Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  felújították: 1921. (időpont) dec. 1-én. szin_I.0357.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Csongor és Tünde címszóvég 22329 Szócikk: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály yszemelynevy vörösmarty mihály yszemelynevy Vörösmarty Mihály yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy drámai költeménye, melyet megjelenésekor sem a közönség, sem a kritika (az egy Kölcseyt yszemelynevy kölcsey yszemelynevy Kölcsey yszemelynevy kölcsey yszemelynevy yszemelynevy Kölcsey yszemelynevy ykodvegy kivéve) nem fogadott kedvezően. Tárgyát a régi Árgirus-féle yszemelynevy árgirus yszemelynevy Árgirus yszemelynevy árgirus yszemelynevy yszemelynevy Árgirus yszemelynevy ykodvegy széphistóriából meríti, sokképen megtoldva s átalakítva azt. Csongor yszerepy csongor yszerepy Csongor yszerepy csongor yszerepy yszerepy Csongor yszerepy ykodvegy keresi Tündét, yszerepy tünde yszerepy Tündé yszerepy tünde yszerepy yszerepy Tündé yszerepy ykodvegy de Mirigy, yszerepy mirigy yszerepy Mirigy yszerepy mirigy yszerepy yszerepy Mirigy yszerepy ykodvegy a vén boszorkány — az ősgonosz képviselője — üldözi őket. Az ördögfiaktól hiába szerzi meg Csongor yszerepy csongor yszerepy Csongor yszerepy csongor yszerepy yszerepy Csongor yszerepy ykodvegy a varázsszereket, leszállítják, mielőtt célt érne. Nem csak akadályokkal, hanem kísértéssel is kell küzdenie, míg végre hűsége diadalt arat s a tündérfánál egyesül Tündével. yszerepy tünde yszerepy Tündé yszerepy tünde yszerepy yszerepy Tündé yszerepy ykodvegy — A mese szövésében van ingadozás, zavar és következetlenség, de a magyar költői nyelvnek legszebb diadala e mű. A szerelem költőibb, melegebb ékesszólással sohasem szólott, a költői motívumok gazdagabban sohasem áradtak. Helyet talál benne mindaz, amit csak költőivé tehet a ragyogó képzelet, a humorral rajzolt reális élet (Balga és Ilma), mély reflexiók (a király és társai, az Éj), a szív egész vdága, bohóság és tündérkedés. Mindez ezer színben tündöklő nyelven, melynek gyöngéd zenéje, finom hullámzása, kedves játszisága a nemtők jelenetében páratlan. Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy ykodvegy még 1821-ben elkészítette xtalanevtizedx 1835 tervét, kidolgozásra azonban csak 1830-ban xevtizedx 1835 került a sor. Megjelent 1831-ben. Mint xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 színjáték 3 szakaszban, kardalokkal és tánccal (zenéjét Erkel Ferenc yszemelynevy erkel ferenc yszemelynevy Erkel Ferenc yszemelynevy erkel yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy szerzetté), 1879. xevtizedx 1875 dec. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 1-én került színre Paulay Ede yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy szcenirozásával a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy ezzel a szereposztással: Csongor: yszerepy csongor yszerepy Csongor yszerepy csongor yszerepy yszerepy Csongor yszerepy ykodvegy Nagy Imre, yszemelynevy nagy imre yszemelynevy Nagy Imre yszemelynevy nagy yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Kalmár: yszerepy kalmár yszerepy Kalmár yszerepy kalmár yszerepy yszerepy Kalmár yszerepy ykodvegy Újházi Ede, yszemelynevy újházi ede yszemelynevy Újházi Ede yszemelynevy újházi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Újházi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy Fejedelem: yszerepy fejedelem yszerepy Fejedelem yszerepy fejedelem yszerepy yszerepy Fejedelem yszerepy ykodvegy E.Kovács Gyula, yszemelynevy e.kovács gyula yszemelynevy E.Kovács Gyula yszemelynevy e.kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E.Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Tudós: yszerepy tudós yszerepy Tudós yszerepy tudós yszerepy yszerepy Tudós yszerepy ykodvegy Bercsényi Béla, yszemelynevy bercsényi béla yszemelynevy Bercsényi Béla yszemelynevy bercsényi yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Bercsényi yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Balga: yszerepy balga yszerepy Balga yszerepy balga yszerepy yszerepy Balga yszerepy ykodvegy Vizváry Gyula, yszemelynevy vizváry gyula yszemelynevy Vizváry Gyula yszemelynevy vizváry yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Vizváry yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Kurrah: yszerepy kurrah yszerepy Kurrah yszerepy kurrah yszerepy yszerepy Kurrah yszerepy ykodvegy Sántha Antal, yszemelynevy sántha antal yszemelynevy Sántha Antal yszemelynevy sántha yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Sántha yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy Berreh: yszerepy berreh yszerepy Berreh yszerepy berreh yszerepy yszerepy Berreh yszerepy ykodvegy Kőrösmezey Gusztáv, yszemelynevy kőrösmezey gusztáv yszemelynevy Kőrösmezey Gusztáv yszemelynevy kőrösmezey yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Kőrösmezey yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy Tünde: yszerepy tünde yszerepy Tünde yszerepy tünde yszerepy yszerepy Tünde yszerepy ykodvegy Márkus Emma, yszemelynevy márkus emma yszemelynevy Márkus Emma yszemelynevy márkus yszemelynevy emma yszemelynevy yszemelynevy Márkus yszemelynevy Emma yszemelynevy ykodvegy Mirigy: yszerepy mirigy yszerepy Mirigy yszerepy mirigy yszerepy yszerepy Mirigy yszerepy ykodvegy Jászai Mari, yszemelynevy jászai mari yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy Ledér: yszerepy ledér yszerepy Ledér yszerepy ledér yszerepy yszerepy Ledér yszerepy ykodvegy Helvey Laura, yszemelynevy helvey laura yszemelynevy Helvey Laura yszemelynevy helvey yszemelynevy laura yszemelynevy yszemelynevy Helvey yszemelynevy Laura yszemelynevy ykodvegy Nemtőkirály: yszerepy nemtőkirály yszerepy Nemtőkirály yszerepy nemtőkirály yszerepy yszerepy Nemtőkirály yszerepy ykodvegy Csillag Teréz. yszemelynevy csillag teréz yszemelynevy Csillag Teréz yszemelynevy csillag yszemelynevy teréz yszemelynevy yszemelynevy Csillag yszemelynevy Teréz yszemelynevy ykodvegy Az Operában yintezmenyy opera yintezmenyy Operá yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy Operá yintezmenyy ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy előadta: 1916. xevtizedx 1915 dec. xtalanevtizedx 1925 6-án. A Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy felújították: 1921. xevtizedx 1925 dec. xtalanevtizedx 1935 1-én. szin_I.0357.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Csongor és Tünde - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

MUCIM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0357.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0357.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22329.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Csongor és Tünde

Szócikk: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály drámai költeménye, melyet megjelenésekor sem a közönség, sem a kritika (az egy Kölcseyt kivéve) nem fogadott kedvezően. Tárgyát a régi Árgirus-féle széphistóriából meríti, sokképen megtoldva s átalakítva azt. Csongor keresi Tündét, de Mirigy, a vén boszorkány — az ősgonosz képviselője — üldözi őket. Az ördögfiaktól hiába szerzi meg Csongor a varázsszereket, leszállítják, mielőtt célt érne. Nem csak akadályokkal, hanem kísértéssel is kell küzdenie, míg végre hűsége diadalt arat s a tündérfánál egyesül Tündével. — A mese szövésében van ingadozás, zavar és következetlenség, de a magyar költői nyelvnek legszebb diadala e mű. A szerelem költőibb, melegebb ékesszólással sohasem szólott, a költői motívumok gazdagabban sohasem áradtak. Helyet talál benne mindaz, amit csak költőivé tehet a ragyogó képzelet, a humorral rajzolt reális élet (Balga és Ilma), mély reflexiók (a király és társai, az Éj), a szív egész vdága, bohóság és tündérkedés. Mindez ezer színben tündöklő nyelven, melynek gyöngéd zenéje, finom hullámzása, kedves játszisága a nemtők jelenetében páratlan. Vörösmarty még 1821-ben elkészítette tervét, kidolgozásra azonban csak 1830-ban került a sor. Megjelent 1831-ben. Mint színjáték 3 szakaszban, kardalokkal és tánccal (zenéjét Erkel Ferenc szerzetté), 1879. dec. 1-én került színre Paulay Ede szcenirozásával a Nemzeti Színházban, ezzel a szereposztással: Csongor: Nagy Imre, Kalmár: Újházi Ede, Fejedelem: E.Kovács Gyula, Tudós: Bercsényi Béla, Balga: Vizváry Gyula, Kurrah: Sántha Antal, Berreh: Kőrösmezey Gusztáv, Tünde: Márkus Emma, Mirigy: Jászai Mari, Ledér: Helvey Laura, Nemtőkirály: Csillag Teréz. Az Operában a Nemzeti Színház előadta: 1916. dec. 6-án. A Nemzeti Színházban felújították: 1921. dec. 1-én. szin_I.0357.pdf I