Címszó: Csongor és Tünde - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
MUCIM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0357.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0357.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22329.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Csongor
és Tünde
Szócikk: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály (személy) (információ)
drámai költeménye, melyet megjelenésekor
sem a közönség, sem a kritika (az egy Kölcseyt (személy) (információ)
kivéve) nem fogadott kedvezően. Tárgyát a
régi Árgirus-féle (személy) széphistóriából
meríti, sokképen megtoldva s átalakítva azt. Csongor (szerep) (információ)
keresi Tündét, (szerep) de
Mirigy, (szerep)
a vén boszorkány — az ősgonosz képviselője — üldözi őket. Az ördögfiaktól hiába
szerzi meg Csongor (szerep) (információ)
a varázsszereket, leszállítják, mielőtt célt
érne. Nem csak akadályokkal, hanem kísértéssel is kell küzdenie, míg végre hűsége
diadalt arat s a tündérfánál egyesül Tündével. (szerep) — A
mese szövésében van ingadozás, zavar és következetlenség, de a magyar költői nyelvnek
legszebb diadala e mű. A szerelem költőibb, melegebb ékesszólással sohasem szólott,
a költői motívumok gazdagabban sohasem áradtak. Helyet talál benne mindaz, amit
csak költőivé tehet a ragyogó képzelet, a humorral rajzolt reális élet (Balga és
Ilma), mély reflexiók (a király és társai, az Éj), a szív egész vdága, bohóság és
tündérkedés. Mindez ezer színben tündöklő nyelven, melynek gyöngéd zenéje, finom
hullámzása, kedves játszisága a nemtők jelenetében páratlan. Vörösmarty (személy) (információ)
még 1821-ben (időpont) elkészítette
tervét, kidolgozásra azonban csak 1830-ban (időpont) került
a sor. Megjelent 1831-ben. (időpont) Mint
színjáték 3 szakaszban, kardalokkal és tánccal (zenéjét Erkel Ferenc (személy) (információ)
szerzetté), 1879. (időpont) dec.
1-én került színre Paulay Ede (személy) (információ)
szcenirozásával a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
ezzel a szereposztással: Csongor: (szerep) (információ)
Nagy Imre, (személy) (információ)
Kalmár: (szerep) (információ)
Újházi Ede, (személy) Fejedelem:
(szerep)
E.Kovács Gyula, (személy) Tudós:
(szerep)
Bercsényi Béla, (személy) (információ)
Balga: (szerep) Vizváry
Gyula, (személy)
Kurrah: (szerep)
Sántha Antal, (személy) (információ)
Berreh: (szerep) Kőrösmezey
Gusztáv, (személy)
Tünde: (szerep)
Márkus Emma, (személy)
(információ)
Mirigy: (szerep) Jászai
Mari, (személy)
(információ)
Ledér: (szerep) Helvey
Laura, (személy)
(információ)
Nemtőkirály: (szerep) Csillag
Teréz. (személy)
(információ)
Az Operában (intézmény)
(információ)
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
előadta: 1916. (időpont) dec.
6-án. A Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
felújították: 1921. (időpont) dec.
1-én. szin_I.0357.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Csongor és Tünde címszóvég 22329 Szócikk:
Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály yszemelynevy vörösmarty mihály yszemelynevy
Vörösmarty Mihály yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy mihály yszemelynevy
yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy drámai költeménye,
melyet megjelenésekor sem a közönség, sem a kritika (az egy Kölcseyt yszemelynevy
kölcsey yszemelynevy Kölcsey yszemelynevy kölcsey yszemelynevy yszemelynevy
Kölcsey yszemelynevy ykodvegy kivéve) nem fogadott kedvezően. Tárgyát a régi Árgirus-féle
yszemelynevy árgirus yszemelynevy Árgirus yszemelynevy árgirus yszemelynevy yszemelynevy
Árgirus yszemelynevy ykodvegy széphistóriából meríti, sokképen megtoldva s átalakítva
azt. Csongor yszerepy csongor yszerepy Csongor yszerepy csongor yszerepy
yszerepy Csongor yszerepy ykodvegy keresi Tündét, yszerepy tünde yszerepy Tündé
yszerepy tünde yszerepy yszerepy Tündé yszerepy ykodvegy de Mirigy, yszerepy
mirigy yszerepy Mirigy yszerepy mirigy yszerepy yszerepy Mirigy yszerepy
ykodvegy a vén boszorkány — az ősgonosz képviselője — üldözi őket. Az ördögfiaktól
hiába szerzi meg Csongor yszerepy csongor yszerepy Csongor yszerepy csongor
yszerepy yszerepy Csongor yszerepy ykodvegy a varázsszereket, leszállítják, mielőtt
célt érne. Nem csak akadályokkal, hanem kísértéssel is kell küzdenie, míg végre
hűsége diadalt arat s a tündérfánál egyesül Tündével. yszerepy tünde yszerepy
Tündé yszerepy tünde yszerepy yszerepy Tündé yszerepy ykodvegy — A mese szövésében
van ingadozás, zavar és következetlenség, de a magyar költői nyelvnek legszebb diadala
e mű. A szerelem költőibb, melegebb ékesszólással sohasem szólott, a költői motívumok
gazdagabban sohasem áradtak. Helyet talál benne mindaz, amit csak költőivé tehet
a ragyogó képzelet, a humorral rajzolt reális élet (Balga és Ilma), mély reflexiók
(a király és társai, az Éj), a szív egész vdága, bohóság és tündérkedés. Mindez
ezer színben tündöklő nyelven, melynek gyöngéd zenéje, finom hullámzása, kedves
játszisága a nemtők jelenetében páratlan. Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty
yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy yszemelynevy
Vörösmarty yszemelynevy ykodvegy még 1821-ben elkészítette xtalanevtizedx 1835 tervét,
kidolgozásra azonban csak 1830-ban xevtizedx 1835 került a sor. Megjelent 1831-ben.
Mint xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 színjáték 3 szakaszban, kardalokkal
és tánccal (zenéjét Erkel Ferenc yszemelynevy erkel ferenc yszemelynevy Erkel
Ferenc yszemelynevy erkel yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Erkel
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy szerzetté), 1879. xevtizedx 1875 dec.
xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 1-én került színre Paulay Ede yszemelynevy
paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede
yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy szcenirozásával
a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy ezzel a szereposztással: Csongor: yszerepy csongor
yszerepy Csongor yszerepy csongor yszerepy yszerepy Csongor yszerepy ykodvegy Nagy
Imre, yszemelynevy nagy imre yszemelynevy Nagy Imre yszemelynevy nagy
yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Imre yszemelynevy
ykodvegy Kalmár: yszerepy kalmár yszerepy Kalmár yszerepy kalmár yszerepy
yszerepy Kalmár yszerepy ykodvegy Újházi Ede, yszemelynevy újházi ede
yszemelynevy Újházi Ede yszemelynevy újházi yszemelynevy ede yszemelynevy
yszemelynevy Újházi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy Fejedelem: yszerepy
fejedelem yszerepy Fejedelem yszerepy fejedelem yszerepy yszerepy Fejedelem
yszerepy ykodvegy E.Kovács Gyula, yszemelynevy e.kovács gyula yszemelynevy
E.Kovács Gyula yszemelynevy e.kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy
yszemelynevy E.Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Tudós: yszerepy
tudós yszerepy Tudós yszerepy tudós yszerepy yszerepy Tudós yszerepy ykodvegy Bercsényi
Béla, yszemelynevy bercsényi béla yszemelynevy Bercsényi Béla yszemelynevy
bercsényi yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Bercsényi yszemelynevy
Béla yszemelynevy ykodvegy Balga: yszerepy balga yszerepy Balga yszerepy balga
yszerepy yszerepy Balga yszerepy ykodvegy Vizváry Gyula, yszemelynevy vizváry
gyula yszemelynevy Vizváry Gyula yszemelynevy vizváry yszemelynevy gyula
yszemelynevy yszemelynevy Vizváry yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Kurrah:
yszerepy kurrah yszerepy Kurrah yszerepy kurrah yszerepy yszerepy Kurrah
yszerepy ykodvegy Sántha Antal, yszemelynevy sántha antal yszemelynevy Sántha
Antal yszemelynevy sántha yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Sántha
yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy Berreh: yszerepy berreh yszerepy
Berreh yszerepy berreh yszerepy yszerepy Berreh yszerepy ykodvegy Kőrösmezey Gusztáv,
yszemelynevy kőrösmezey gusztáv yszemelynevy Kőrösmezey Gusztáv yszemelynevy kőrösmezey
yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Kőrösmezey yszemelynevy Gusztáv
yszemelynevy ykodvegy Tünde: yszerepy tünde yszerepy Tünde yszerepy tünde
yszerepy yszerepy Tünde yszerepy ykodvegy Márkus Emma, yszemelynevy márkus emma
yszemelynevy Márkus Emma yszemelynevy márkus yszemelynevy emma yszemelynevy
yszemelynevy Márkus yszemelynevy Emma yszemelynevy ykodvegy Mirigy: yszerepy
mirigy yszerepy Mirigy yszerepy mirigy yszerepy yszerepy Mirigy yszerepy
ykodvegy Jászai Mari, yszemelynevy jászai mari yszemelynevy Jászai Mari
yszemelynevy jászai yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Jászai
yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy Ledér: yszerepy ledér yszerepy Ledér
yszerepy ledér yszerepy yszerepy Ledér yszerepy ykodvegy Helvey Laura, yszemelynevy
helvey laura yszemelynevy Helvey Laura yszemelynevy helvey yszemelynevy laura
yszemelynevy yszemelynevy Helvey yszemelynevy Laura yszemelynevy ykodvegy Nemtőkirály:
yszerepy nemtőkirály yszerepy Nemtőkirály yszerepy nemtőkirály yszerepy
yszerepy Nemtőkirály yszerepy ykodvegy Csillag Teréz. yszemelynevy csillag
teréz yszemelynevy Csillag Teréz yszemelynevy csillag yszemelynevy teréz
yszemelynevy yszemelynevy Csillag yszemelynevy Teréz yszemelynevy ykodvegy Az Operában
yintezmenyy opera yintezmenyy Operá yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy
Operá yintezmenyy ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy előadta: 1916. xevtizedx 1915 dec. xtalanevtizedx
1925 6-án. A Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy felújították: 1921. xevtizedx 1925 dec. xtalanevtizedx 1935 1-én. szin_I.0357.pdf
I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Csongor és Tünde - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
MUCIM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0357.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0357.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22329.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Csongor
és Tünde
Szócikk: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály drámai
költeménye, melyet megjelenésekor sem a közönség, sem a kritika (az egy Kölcseyt
kivéve) nem fogadott kedvezően. Tárgyát a régi Árgirus-féle széphistóriából meríti,
sokképen megtoldva s átalakítva azt. Csongor keresi Tündét, de Mirigy, a vén boszorkány
— az ősgonosz képviselője — üldözi őket. Az ördögfiaktól hiába szerzi meg Csongor
a varázsszereket, leszállítják, mielőtt célt érne. Nem csak akadályokkal, hanem
kísértéssel is kell küzdenie, míg végre hűsége diadalt arat s a tündérfánál egyesül
Tündével. — A mese szövésében van ingadozás, zavar és következetlenség, de a magyar
költői nyelvnek legszebb diadala e mű. A szerelem költőibb, melegebb ékesszólással
sohasem szólott, a költői motívumok gazdagabban sohasem áradtak. Helyet talál benne
mindaz, amit csak költőivé tehet a ragyogó képzelet, a humorral rajzolt reális élet
(Balga és Ilma), mély reflexiók (a király és társai, az Éj), a szív egész vdága,
bohóság és tündérkedés. Mindez ezer színben tündöklő nyelven, melynek gyöngéd zenéje,
finom hullámzása, kedves játszisága a nemtők jelenetében páratlan. Vörösmarty még
1821-ben elkészítette tervét, kidolgozásra azonban csak 1830-ban került a sor. Megjelent
1831-ben. Mint színjáték 3 szakaszban, kardalokkal és tánccal (zenéjét Erkel Ferenc
szerzetté), 1879. dec. 1-én került színre Paulay Ede szcenirozásával a Nemzeti Színházban,
ezzel a szereposztással: Csongor: Nagy Imre, Kalmár: Újházi Ede, Fejedelem: E.Kovács
Gyula, Tudós: Bercsényi Béla, Balga: Vizváry Gyula, Kurrah: Sántha Antal, Berreh:
Kőrösmezey Gusztáv, Tünde: Márkus Emma, Mirigy: Jászai Mari, Ledér: Helvey Laura,
Nemtőkirály: Csillag Teréz. Az Operában a Nemzeti Színház előadta: 1916. dec. 6-án.
A Nemzeti Színházban felújították: 1921. dec. 1-én. szin_I.0357.pdf I