Címszó: Csortos Gyula - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1883

SZULETESIEVTIZED 1885

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0358.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0358.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22344.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Csortos Gyula

Szócikk: Csortos Gyula Jellemszínész, a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagja. Pályájának adatai ezek: 1883. (időpont) márc. 3-án született, Munkácson. (megye) Küzdelmes gyermekkor és hányatott középiskolai évek után a szigorú szülői ellenzés, sőt kiragadás ellenére is elvégezte a színészakadémiát, ahol 1903. (időpont) okt. 12-én a »Gyurkovics - lányok« (cím) (információ)  vizsgaelőadásán a Pesti Hirlap (intézmény) (információ)  bírálata »elegáns, biztos fellépésű, értelmes« színésznek ítélte. Először Makó Lajos (személy) (információ)  szegedi (megye) társulatához szegődött, majd a szegedi (megye) és később a buda-temesvári (megye) társulat tagja lett. Alig három évi vidéki működés után már feltűnt az akkori Népszínház - Vígopera (intézmény) (információ)  vezetőségének, amelynek meghívására a »Bolond Istók«­ban (cím) mutatkozott be olyan jelentős sikerrel, hogy két hónap múlva már a Magyar Színház (intézmény) (információ)  kötötte le három évre. A »Gretchen«-ben (cím) lépett fel itt először. Egyre jelentősebb sikerei folytán a Vígszínház (intézmény) (információ)  hívta meg és csakhamar valamennyi fővárosi (Budapest) magánszínház versengett érte. Volt tagja a Vígszínháznak, (intézmény) (információ)  a Magyar Színháznak, (intézmény) (információ)  a Renaissance - Színháznak, (intézmény) (információ)  a Belvárosi Színháznak, (intézmény) (információ)  vendégszerepelt az egyfelvonásos műfaj majd minden színházában, míg végül 1927. (időpont) júl. 17-én a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagjainak sorába lépett, ahol az év dec. 2-án kezdte meg működését a »Don Caesar de Bazan«-ban. (cím) (információ)  Művészi pályafutásának legjelentősebb eseménye volt, mikor 1928. (időpont) okt. 18-án először játszotta a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  színpadán a »Velencei kalmár« (cím) (információ)  címszerepét. Emlékezetesebb alakításai: a »Forradalmi nász« (cím) főszerepe, »A Sasfiók« (cím) Flambeau-ja, (szerep) »A császár katonái« (cím) Joász-a, (szerep) »A mandarin« (cím) Mr. Wu-ja, (szerep) »A rablólovag« (cím) címszerepe, a »Vanja bácsi«, (cím) a »Liliom«, (cím) (információ)  »A testőr«, (cím) »A farkas« (cím) címszerepei, »A hattyú« (cím) nevelője, az »Oroszország« (cím) cárja, »A vadkacsa« (cím) Hjalmar-ja, (szerep) a »Szentivánéji álom« (cím) (információ)  Vackor- (szerep) ja, de alig lehet felsorolni azon számtalan alakítás sorát, amelyeket huszonhat éves pályáján sikerei közé jegyezhetett, mert mindig egyike volt a legfoglalkoztatottabb művészeknek. Első házasságát, amelyből egy leánya született, közös megegyezéssel felbontotta, 1923-ban (időpont) feleségül vette Vígh Margit (személy) (információ)  színművésznőt. (L. o.) Csortos Gyula (személy) (információ)  művészete a mai magyar színművészet egyik legfényesebb értéke, de teljes értékelése mégis lehetetlen, mert hivatottságának alapelemei valami olyan szerepkört írtak volna elő számára, amely a legburleszkebb variété-humort és a nagyvonalú drámák lendületét egyesítené egy még ki nem forrott műfajú színpadon. Kevés színészünk egyéniségében található meg a komédia ősi értelemben vett ösztöne olyan frissen és egyszersmind olyan mélyen, mint a Csortos Gyuláéban. (személy) (információ)  Éppen ezért tehetségeinek kísérletei elé a műfajok sohasem szabtak határt. A kimondott szerelmes-szerepek egész skáláját éppen úgy végigjátszotta, mint a komikai színezetű szerepeket, a siheder-figuráktól kezdve a legmagasabb színvonalú tragikomikus alakokig és énekhangja fogyatékos volta ellenére is rendkívüli sikereket tudott aratni, az operettszínpadon ugyanaz a művész, akinek nagy Shylock-alakítását (szerep) (információ)  a kritika nagy elismeréssel fogadta. De tehetségének éppen ez a sokrétűsége, valamint a pályáján mindvégig tapasztalható nyugtalan művészi keresés egyaránt mutatják, hogy képességeiben több lakik, mint amennyit a közönség elé tárhatott. Ugyanakkor, mikor sajátos, senkivel sem rokon humora és tréfás ötleteinek mindig meglepő gazdagsága a legalantasabb bohózati szerepekben is éreztetik a tragikomikum vonala felé való nobilis művészi törekvést, komoly drámai alakításaiban minduntalan kicsillan a torzítani kívánó groteszk derű vágya. Innen van, hogy pályája kezdetén gyakran tévedt szertelenségekbe, mikor alkotó vágya öntudatlanul szétfeszítette a szerepe gyakran silány kereteit és innen van, hogy művészete érettebb korszakaiban is érezni lehetett alakításaiban kivált két erős alapvető sajátságának küzdelmét: azt, amelyet a groteszk emberi külsőségek karrikirozó ábrázolásának erős képessége (eleinte festő akart lenni) és a mély emberi fájdalmak elemi és vad tragédiájának ösztönös ábrázolása vívott benne egymással. Ezek az elemek magyarázzák meg vonzódását eddig legnagyobb szerepéhez, a Shylockhoz. (szerep) (információ)  Színészi egyéniségének alaphangja a Bajazzo- (cím) motívum és noha eddigi pályája őt a nemzet kulturális értékei közé sorozza, akinek karrierje a legdiadalmasabbak közül való, a műfajok kevéssé elkülönült volta folytán nem érvényesítheti a benne rejlő képességeket teljes mivoltukban, mert ritka tehetségének teljes kibontakozását egy ma még ki nem alakult színműirodalmi formában tudná megtalálni: egy olyan burleszk­színpadon, amelynek irodalma a költői tragikum magaslatáig tud emelkedni. És egy ilyen műfajban egyaránt felülmúlhatná bohózati szerepeinek komikus és drámai szerepeinek tragikus színű sikerét. Ilyen alkalom hijján is a legelsők közül való és ha szerepét és fontosságát a magyar színészetben meg akarjuk ítélni, a magyar színészet hagyományainak nagy alakjaival kell összevetnünk. (Harsányi Zsolt). (személy) (információ)  szin_I.0358.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Csortos Gyula címszóvég 22344 Szócikk: Csortos Gyula Jellemszínész, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja. Pályájának adatai ezek: 1883. márc. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 3-án született, Munkácson. ytelepulesy munkács ytelepulesy Munkács ymegyey bereg megye ykodvegy Küzdelmes gyermekkor és hányatott középiskolai évek után a szigorú szülői ellenzés, sőt kiragadás ellenére is elvégezte a színészakadémiát, ahol 1903. xevtizedx 1905 okt. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 12-én a »Gyurkovics - lányok« ycimy gyurkovics - lányok ycimy Gyurkovics - lányok ycimy gyurkovics ycimy - ycimy lányok ycimy ycimy Gyurkovics ycimy - ycimy lányok ycimy ykodvegy vizsgaelőadásán a Pesti Hirlap yintezmenyy pesti hirlap yintezmenyy Pesti Hi yintezmenyy pesti yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Hi yintezmenyy ykodvegy bírálata »elegáns, biztos fellépésű, értelmes« színésznek ítélte. Először Makó Lajos yszemelynevy makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy társulatához szegődött, majd a szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy és később a buda-temesvári ytelepulesy buda-temesvári ytelepulesy buda-temesvári ymegyey temes megye ykodvegy társulat tagja lett. Alig három évi vidéki működés után már feltűnt az akkori Népszínház - Vígopera yintezmenyy népszínház - vígopera yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy - yintezmenyy vígopera yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy vezetőségének, amelynek meghívására a »Bolond Istók«­ban ycimy bolond istók ycimy Bolond Istók ycimy bolond ycimy istók ycimy ycimy Bolond ycimy Istók ycimy ykodvegy mutatkozott be olyan jelentős sikerrel, hogy két hónap múlva már a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy kötötte le három évre. A »Gretchen«-ben ycimy gretchen ycimy Gretchen ycimy gretchen ycimy ycimy Gretchen ycimy ykodvegy lépett fel itt először. Egyre jelentősebb sikerei folytán a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy hívta meg és csakhamar valamennyi fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy magánszínház versengett érte. Volt tagja a Vígszínháznak, yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy a Magyar Színháznak, yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy a Renaissance - Színháznak, yintezmenyy renaissance - színház yintezmenyy Renaissa yintezmenyy renaissance yintezmenyy - yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Renaissa yintezmenyy ykodvegy a Belvárosi Színháznak, yintezmenyy belvárosi színház yintezmenyy Belváros yintezmenyy belvárosi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Belváros yintezmenyy ykodvegy vendégszerepelt az egyfelvonásos műfaj majd minden színházában, míg végül 1927. xevtizedx 1925 júl. 17-én a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagjainak sorába lépett, ahol az év dec. 2-án kezdte meg működését a »Don Caesar de Bazan«-ban. ycimy don caesar de bazan ycimy Don Caesar de Bazan ycimy don ycimy caesar ycimy de ycimy bazan ycimy ycimy Don ycimy Caesar ycimy de ycimy Bazan ycimy ykodvegy Művészi pályafutásának legjelentősebb eseménye volt, mikor 1928. okt. 18-án először játszotta a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy színpadán a »Velencei kalmár« ycimy velencei kalmár ycimy Velencei kalmár ycimy velencei ycimy kalmár ycimy ycimy Velencei ycimy kalmár ycimy ykodvegy címszerepét. Emlékezetesebb alakításai: a »Forradalmi nász« ycimy forradalmi nász ycimy Forradalmi nász ycimy forradalmi ycimy nász ycimy ycimy Forradalmi ycimy nász ycimy ykodvegy főszerepe, »A Sasfiók« ycimy a sasfiók ycimy A Sasfiók ycimy a ycimy sasfiók ycimy ycimy A ycimy Sasfiók ycimy ykodvegy Flambeau-ja, yszerepy flambeau yszerepy Flambeau yszerepy flambeau yszerepy yszerepy Flambeau yszerepy ykodvegy »A császár katonái« ycimy a császár katonái ycimy A császár katonái ycimy a ycimy császár ycimy katonái ycimy ycimy A ycimy császár ycimy katonái ycimy ykodvegy Joász-a, yszerepy joász yszerepy Joász yszerepy joász yszerepy yszerepy Joász yszerepy ykodvegy »A mandarin« ycimy a mandarin ycimy A mandarin ycimy a ycimy mandarin ycimy ycimy A ycimy mandarin ycimy ykodvegy Mr. Wu-ja, yszerepy mr. wu yszerepy Mr. Wu yszerepy mr. yszerepy wu yszerepy yszerepy Mr. yszerepy Wu yszerepy ykodvegy »A rablólovag« ycimy a rablólovag ycimy A rablólovag ycimy a ycimy rablólovag ycimy ycimy A ycimy rablólovag ycimy ykodvegy címszerepe, a »Vanja bácsi«, ycimy vanja bácsi ycimy Vanja bácsi ycimy vanja ycimy bácsi ycimy ycimy Vanja ycimy bácsi ycimy ykodvegy a »Liliom«, ycimy liliom ycimy Liliom ycimy liliom ycimy ycimy Liliom ycimy ykodvegy »A testőr«, ycimy a testőr ycimy A testőr ycimy a ycimy testőr ycimy ycimy A ycimy testőr ycimy ykodvegy »A farkas« ycimy a farkas ycimy A farkas ycimy a ycimy farkas ycimy ycimy A ycimy farkas ycimy ykodvegy címszerepei, »A hattyú« ycimy a hattyú ycimy A hattyú ycimy a ycimy hattyú ycimy ycimy A ycimy hattyú ycimy ykodvegy nevelője, az »Oroszország« ycimy oroszország ycimy Oroszország ycimy oroszország ycimy ycimy Oroszország ycimy ykodvegy cárja, »A vadkacsa« ycimy a vadkacsa ycimy A vadkacsa ycimy a ycimy vadkacsa ycimy ycimy A ycimy vadkacsa ycimy ykodvegy Hjalmar-ja, yszerepy hjalmar yszerepy Hjalmar yszerepy hjalmar yszerepy yszerepy Hjalmar yszerepy ykodvegy a »Szentivánéji álom« ycimy szentivánéji álom ycimy Szentivánéji álom ycimy szentivánéji ycimy álom ycimy ycimy Szentivánéji ycimy álom ycimy ykodvegy Vackor- yszerepy vackor yszerepy Vackor yszerepy vackor yszerepy yszerepy Vackor yszerepy ykodvegy ja, de alig lehet felsorolni azon számtalan alakítás sorát, amelyeket huszonhat éves pályáján sikerei közé jegyezhetett, mert mindig egyike volt a legfoglalkoztatottabb művészeknek. Első házasságát, amelyből egy leánya született, közös megegyezéssel felbontotta, 1923-ban feleségül xtalanevtizedx 1935 vette Vígh Margit yszemelynevy vígh margit yszemelynevy Vígh Margit yszemelynevy vígh yszemelynevy margit yszemelynevy yszemelynevy Vígh yszemelynevy Margit yszemelynevy ykodvegy színművésznőt. (L. o.) Csortos Gyula yszemelynevy csortos gyula yszemelynevy Csortos Gyula yszemelynevy csortos yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Csortos yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy művészete a mai magyar színművészet egyik legfényesebb értéke, de teljes értékelése mégis lehetetlen, mert hivatottságának alapelemei valami olyan szerepkört írtak volna elő számára, amely a legburleszkebb variété-humort és a nagyvonalú drámák lendületét egyesítené egy még ki nem forrott műfajú színpadon. Kevés színészünk egyéniségében található meg a komédia ősi értelemben vett ösztöne olyan frissen és egyszersmind olyan mélyen, mint a Csortos Gyuláéban. yszemelynevy csortos gyula yszemelynevy Csortos Gyulá yszemelynevy csortos yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Csortos yszemelynevy Gyulá yszemelynevy ykodvegy Éppen ezért tehetségeinek kísérletei elé a műfajok sohasem szabtak határt. A kimondott szerelmes-szerepek egész skáláját éppen úgy végigjátszotta, mint a komikai színezetű szerepeket, a siheder-figuráktól kezdve a legmagasabb színvonalú tragikomikus alakokig és énekhangja fogyatékos volta ellenére is rendkívüli sikereket tudott aratni, az operettszínpadon ugyanaz a művész, akinek nagy Shylock-alakítását yszerepy shylock yszerepy Shylock yszerepy shylock yszerepy yszerepy Shylock yszerepy ykodvegy a kritika nagy elismeréssel fogadta. De tehetségének éppen ez a sokrétűsége, valamint a pályáján mindvégig tapasztalható nyugtalan művészi keresés egyaránt mutatják, hogy képességeiben több lakik, mint amennyit a közönség elé tárhatott. Ugyanakkor, mikor sajátos, senkivel sem rokon humora és tréfás ötleteinek mindig meglepő gazdagsága a legalantasabb bohózati szerepekben is éreztetik a tragikomikum vonala felé való nobilis művészi törekvést, komoly drámai alakításaiban minduntalan kicsillan a torzítani kívánó groteszk derű vágya. Innen van, hogy pályája kezdetén gyakran tévedt szertelenségekbe, mikor alkotó vágya öntudatlanul szétfeszítette a szerepe gyakran silány kereteit és innen van, hogy művészete érettebb korszakaiban is érezni lehetett alakításaiban kivált két erős alapvető sajátságának küzdelmét: azt, amelyet a groteszk emberi külsőségek karrikirozó ábrázolásának erős képessége (eleinte festő akart lenni) és a mély emberi fájdalmak elemi és vad tragédiájának ösztönös ábrázolása vívott benne egymással. Ezek az elemek magyarázzák meg vonzódását eddig legnagyobb szerepéhez, a Shylockhoz. yszerepy shylock yszerepy Shylock yszerepy shylock yszerepy yszerepy Shylock yszerepy ykodvegy Színészi egyéniségének alaphangja a Bajazzo- ycimy bajazzo ycimy Bajazzo ycimy bajazzo ycimy ycimy Bajazzo ycimy ykodvegy motívum és noha eddigi pályája őt a nemzet kulturális értékei közé sorozza, akinek karrierje a legdiadalmasabbak közül való, a műfajok kevéssé elkülönült volta folytán nem érvényesítheti a benne rejlő képességeket teljes mivoltukban, mert ritka tehetségének teljes kibontakozását egy ma még ki nem alakult színműirodalmi formában tudná megtalálni: egy olyan burleszk­színpadon, amelynek irodalma a költői tragikum magaslatáig tud emelkedni. És egy ilyen műfajban egyaránt felülmúlhatná bohózati szerepeinek komikus és drámai szerepeinek tragikus színű sikerét. Ilyen alkalom hijján is a legelsők közül való és ha szerepét és fontosságát a magyar színészetben meg akarjuk ítélni, a magyar színészet hagyományainak nagy alakjaival kell összevetnünk. (Harsányi Zsolt). yszemelynevy harsányi zsolt yszemelynevy Harsányi Zsolt yszemelynevy harsányi yszemelynevy zsolt yszemelynevy yszemelynevy Harsányi yszemelynevy Zsolt yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy harsányi zsolt szin_I.0358.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Csortos Gyula - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1883

SZULETESIEVTIZED 1885

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0358.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0358.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22344.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Csortos Gyula

Szócikk: Csortos Gyula Jellemszínész, a Nemzeti Színház tagja. Pályájának adatai ezek: 1883. márc. 3-án született, Munkácson. Küzdelmes gyermekkor és hányatott középiskolai évek után a szigorú szülői ellenzés, sőt kiragadás ellenére is elvégezte a színészakadémiát, ahol 1903. okt. 12-én a »Gyurkovics - lányok« vizsgaelőadásán a Pesti Hirlap bírálata »elegáns, biztos fellépésű, értelmes« színésznek ítélte. Először Makó Lajos szegedi társulatához szegődött, majd a szegedi és később a buda-temesvári társulat tagja lett. Alig három évi vidéki működés után már feltűnt az akkori Népszínház - Vígopera vezetőségének, amelynek meghívására a »Bolond Istók«­ban mutatkozott be olyan jelentős sikerrel, hogy két hónap múlva már a Magyar Színház kötötte le három évre. A »Gretchen«-ben lépett fel itt először. Egyre jelentősebb sikerei folytán a Vígszínház hívta meg és csakhamar valamennyi fővárosi magánszínház versengett érte. Volt tagja a Vígszínháznak, a Magyar Színháznak, a Renaissance - Színháznak, a Belvárosi Színháznak, vendégszerepelt az egyfelvonásos műfaj majd minden színházában, míg végül 1927. júl. 17-én a Nemzeti Színház tagjainak sorába lépett, ahol az év dec. 2-án kezdte meg működését a »Don Caesar de Bazan«-ban. Művészi pályafutásának legjelentősebb eseménye volt, mikor 1928. okt. 18-án először játszotta a Nemzeti Színház színpadán a »Velencei kalmár« címszerepét. Emlékezetesebb alakításai: a »Forradalmi nász« főszerepe, »A Sasfiók« Flambeau-ja, »A császár katonái« Joász-a, »A mandarin« Mr. Wu-ja, »A rablólovag« címszerepe, a »Vanja bácsi«, a »Liliom«, »A testőr«, »A farkas« címszerepei, »A hattyú« nevelője, az »Oroszország« cárja, »A vadkacsa« Hjalmar-ja, a »Szentivánéji álom« Vackor- ja, de alig lehet felsorolni azon számtalan alakítás sorát, amelyeket huszonhat éves pályáján sikerei közé jegyezhetett, mert mindig egyike volt a legfoglalkoztatottabb művészeknek. Első házasságát, amelyből egy leánya született, közös megegyezéssel felbontotta, 1923-ban feleségül vette Vígh Margit színművésznőt. (L. o.) Csortos Gyula művészete a mai magyar színművészet egyik legfényesebb értéke, de teljes értékelése mégis lehetetlen, mert hivatottságának alapelemei valami olyan szerepkört írtak volna elő számára, amely a legburleszkebb variété-humort és a nagyvonalú drámák lendületét egyesítené egy még ki nem forrott műfajú színpadon. Kevés színészünk egyéniségében található meg a komédia ősi értelemben vett ösztöne olyan frissen és egyszersmind olyan mélyen, mint a Csortos Gyuláéban. Éppen ezért tehetségeinek kísérletei elé a műfajok sohasem szabtak határt. A kimondott szerelmes-szerepek egész skáláját éppen úgy végigjátszotta, mint a komikai színezetű szerepeket, a siheder-figuráktól kezdve a legmagasabb színvonalú tragikomikus alakokig és énekhangja fogyatékos volta ellenére is rendkívüli sikereket tudott aratni, az operettszínpadon ugyanaz a művész, akinek nagy Shylock-alakítását a kritika nagy elismeréssel fogadta. De tehetségének éppen ez a sokrétűsége, valamint a pályáján mindvégig tapasztalható nyugtalan művészi keresés egyaránt mutatják, hogy képességeiben több lakik, mint amennyit a közönség elé tárhatott. Ugyanakkor, mikor sajátos, senkivel sem rokon humora és tréfás ötleteinek mindig meglepő gazdagsága a legalantasabb bohózati szerepekben is éreztetik a tragikomikum vonala felé való nobilis művészi törekvést, komoly drámai alakításaiban minduntalan kicsillan a torzítani kívánó groteszk derű vágya. Innen van, hogy pályája kezdetén gyakran tévedt szertelenségekbe, mikor alkotó vágya öntudatlanul szétfeszítette a szerepe gyakran silány kereteit és innen van, hogy művészete érettebb korszakaiban is érezni lehetett alakításaiban kivált két erős alapvető sajátságának küzdelmét: azt, amelyet a groteszk emberi külsőségek karrikirozó ábrázolásának erős képessége (eleinte festő akart lenni) és a mély emberi fájdalmak elemi és vad tragédiájának ösztönös ábrázolása vívott benne egymással. Ezek az elemek magyarázzák meg vonzódását eddig legnagyobb szerepéhez, a Shylockhoz. Színészi egyéniségének alaphangja a Bajazzo- motívum és noha eddigi pályája őt a nemzet kulturális értékei közé sorozza, akinek karrierje a legdiadalmasabbak közül való, a műfajok kevéssé elkülönült volta folytán nem érvényesítheti a benne rejlő képességeket teljes mivoltukban, mert ritka tehetségének teljes kibontakozását egy ma még ki nem alakult színműirodalmi formában tudná megtalálni: egy olyan burleszk­színpadon, amelynek irodalma a költői tragikum magaslatáig tud emelkedni. És egy ilyen műfajban egyaránt felülmúlhatná bohózati szerepeinek komikus és drámai szerepeinek tragikus színű sikerét. Ilyen alkalom hijján is a legelsők közül való és ha szerepét és fontosságát a magyar színészetben meg akarjuk ítélni, a magyar színészet hagyományainak nagy alakjaival kell összevetnünk. (Harsányi Zsolt). szin_I.0358.pdf I