Címszó: Debreceni színészet - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0387.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0387.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22538.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Debreceni
színészet
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522532.htm
Szócikk: Debreceni színészet Debrecenben (megye) 1798.
(időpont)
aug. 11-én tartották az első színielőadást a »Fehér ló« (intézmény)
(információ)
udvarán épített nyári színházban az erdélyi
(ország)
(információ)
színészek »Nemzeti Játszó Társaság« (intézmény)
(információ)
név alatt. A legrégibb fennmaradt színlapok
egyike az »Indusok Angliában« (cím) című vígjátékról
szól, amelyet 1798. (időpont) aug.
19-én adtak elő. Ez volt a 8-ik előadás. A társulat 14 tagból állott, nevezetesebbek:
Kócsi Patkó János (személy) (információ)
és neje, Gidófalvi Jancsó Pál, (személy) Sehy
Ferenc, (személy)
(információ)
Kontz János (személy) (információ)
és neje, Láng Ádám János, (személy) (információ)
Sáska János, (személy) (információ)
Medve, (személy) (információ)
stb. 1804. (időpont) nov.
7-én gróf Károlyi Józsefné (személy) (információ)
megyeri családi színházának (intézmény)
(információ)
teljes gazdag felszerelését a debreceni színtársulatnak
(intézmény)
(információ)
adományozta, aminek jó hatása volt a színészet
felvirágzására. Az erdélyi (ország) (információ)
színészek (Wesselényi Miklós (személy) (információ)
pártfogoltjai) minden évben felkeresik Debrecent.
(megye) 1804-ben
(időpont)
a »Fehér ló« (intézmény)
(információ)
udvarán épített fabódé színház leégett s
újra felépítették. 1805-ben (időpont) Ernyi
Mihály (személy)
(információ)
az igazgató. 1808-ban (időpont) a
legnagyobb fizetése volt Jancsó Pálnak, (személy) (információ)
havonként 50 forintot kapott. Székely János
(személy)
(információ)
40 frtos szerződést kötött, neje Ungár Anikó
(személy)
(információ)
35 frtot kapott, stb. 1809-ben (időpont) készültek
Debrecenben (megye)
az első páholyok; mindössze 6 és mindenikbe 4 személy fért el. 1811-től (időpont) 3
évig Gulácsy Antal (személy) (információ)
veszi át a színház vezetését. A tagok ezen
időben a következők voltak: Éder György, (személy) (információ)
Sáska János, (személy) (információ)
Kántor Gerzson (személy) (információ)
és neje, Balogh István, (személy) (információ)
Horváth, (személy) (információ)
Simonffy, (személy) Udvarhelyi
Miklós, (személy)
(információ)
Némethy Györgyné, (személy) (információ)
Juhász Juliánna, (személy) (információ)
stb. 1814. (időpont) febr.
1-én dr. Sándorffy József (személy) nagyváradi
(megye) főorvos
10 évre bérbe veszi a színházat. Ekkor fejlődik ki a debrecen— (megye) nagyváradi
(megye) színészet
nemes hivatása. Ez a szövetség 1824-ben, (időpont) Sándorffy
(személy)
halálával felbomlik. Ekkor Láng Ádám (személy) (információ)
veszi át a társulatot. 1825-ben (időpont) Megyeri
Károly (személy)
(információ)
itt az igazgató, 1826-ban (időpont) Éder
György. (személy)
(információ)
1828-ban (időpont) itt
működik Pergő Celesztin, (személy) (információ)
1829-30- (időpont) ban
Déryné, (személy)
(információ)
Pályi Elek, (személy) (információ)
Szentpétery Zsigmond, (személy) (információ)
Szerdahelyi József, (személy) (információ)
Egressy Gábor. (személy) (információ)
1830-ban (időpont) akassai
(megye) társulat
(»Felsőmagyarországi pártfogolt kassai dal- és színjátszó társaság«) (intézmény)
keresi fel a várost. 1833—34- (időpont) ben
is ez a társulat járt Debrecenben. (megye) Az első
színház leégése óta a Szűcs- (személy) (információ)
vagy Varga-színben (személy) (információ)
voltak az előadások. 1835. (időpont) aug.
1-ső napján a Harmincados-közben Nánássy Gábor (személy) (információ)
tanácsnok megnyitja az új színházat »Mátyás
király Pozsonyban vagy a féltés gyötrelme« (cím) (információ)
c. eredeti vígjátékkal, írta Kovács Pál (személy) (információ)
orvos. E színházban 25 évnél tovább szolgálták
a magyar Tháliát. Itt játszott: Éder György, (személy) (információ)
Csabay Pál, (személy) (információ)
Fáncsy Lajos, (személy) (információ)
László József (személy) (információ)
és Szákffy József (személy) (információ)
színtársulata. 1836. (időpont) márc.
3-án itt lépett színpadra Arany János (személy) (információ)
az »Ördög Róbert«-ben. (cím) (információ)
1837-ben (időpont) Szákffy,
(személy)
(információ)
azután 1840-ig (időpont) Éder
György (személy)
(információ)
az igazgató. A további években a következő
igazgatók nyerik el a debreceni színházat: (intézmény)
(információ)
1844—45-ben (időpont) Komáromy
Sámuel, (személy)
(információ)
Könyves Lajos, (személy) (információ)
Váradi Pál (személy) (információ)
és Fejér Károly; (személy) (információ)
1846—47-ben (időpont) Feleky
Miklós, (személy)
(információ)
1848—49-ben (időpont) Abday
Sándor. (személy)
(információ)
1851-ben (időpont) ismét
Abday, (személy)
(információ)
utána Feleky (személy) (információ)
és Láng Boldizsár, (személy) (információ)
1852-ben (időpont) Csabay
Pál, (személy)
(információ)
1853-tól (időpont) 1856-ig
(időpont)
Csabay (személy)
(információ)
és Láng (személy) (információ)
felváltva; 1857-ben (időpont) Hetényi
József (személy)
(információ)
és Molnár György, (személy) (információ)
1858-ban (időpont) ismét
Csabay Pál, (személy)
(információ)
1860-ban (időpont) Latabár
Endre. (személy)
(információ)
1861. (időpont) aug.
21-én Skalnitzky Antal (személy) (információ)
és Mecsey Imre (személy) megkezdik
az új színház felépítését. Míg az új színbáz felépült, Reszler István (személy) színházigazgató
egy fából épült színkört építtetett a Péterfia ucca elején, melyben 1861- (időpont) től
1865-ig (időpont)
játszott. Az új színház megnyílt 1865. (időpont) okt.
7-én. Színre került Katona József (személy) (információ)
»Bánk bán«-ja. (cím) (információ)
Jókai (személy) (információ)
írta a prológusi, hatásosan elszavalta Jókainé
Laborfalvi Róza. (személy) (információ)
A prológus szövege: Egy kincse van minden
nemzetnek adva, Míg azt megőrzi híven, addig él. E kincs neve: az édes anyanyelv.
Bálvány ez, mely előtt találkozik Az ellentétek minden árnyalatja És egytestvérnek
vallja ott magát. Oh, boldogabb országok gyermeke! Hazánkon elmerengő idegen, Hogy
ezt mi úgy szeretjük, ne csodáld. Nekünk e kincs volt századok során Multunk, reményünk,
jelenünk, S mert benne élünk, kell, hogy érte éljünk. Volt a magyarnak fényes éve
is, S dicső korának hős emlékeit Fegyver hegyével égbe írta fel. De csillag és dicsőség
messze vannak, Ám ősi nyelve hódításait Az élő földre írta szellemével. Te anyanyelvünk
tiszta őrhelye, Magyarnak épült ősi Debrecen! (megye) Mentsvára
féltett szellemkincseinknek. Sok századon át, amíg nemzetünk Létért ontotta vérét,
— egyedül Te őrzéd a magyar Helikont. A harcosok hosszú, súlyos éveiben Oly sok
viszályt kiáll ott nemzetünknek Meghódíthatlan vára Te valál. Pedig nem voltak sziklasáncaid,
Itt menhelyet és ápolót talált, S hálából kincsét mind e helyre hordta. Körül vihar
dult, villám csattogott, Hazánk virágát fegyver tépte le, S a vész szétszórta a
hulló levélt. Balsors kitörlé a lét könyviből, Önnön vérünkkel, nemzetünk nevét,
S port hinte rá, hogy meg se lássa többé. Te akkor is megőrzésd kincsedet: Fegyver
nem, tűz nem vette tőled el, Sem úr szavának csábja meg nem ejte. Te, a szegény,
a megvetett anyának, Ős szellemünknek hű tanyája lettél, S ápolgatád, míg újraifjodott.
S mit fegyver veszte hős apák kezében, Azt tollal, ésszel, csengő dal szavával A
bölcs utódok újra visszavívták. És újra Kárpátoktól (ország) Adriáig
(ország)
Lett élő nemzet a magyar s Te abban Mekkája a tudós zarándokoknak. Te szülted a
tudóst, ki felvilágolt, Te szülted a hit buzgó pásztorát, S a költőt, kinek hangja
most is ég. Légy üdvözölve ősi Debrecen (megye) E templomünnepélyen,
mert bizonnyal Hol nyelvoltárod áll, egy templom az. A szó, mely üdvözöl, ezt mondja:
»most«, S a szó, mely »egykor« számon fogja kérni, »Miért ez oltár ?« ezt idézi
majd. Miért ez oltár ? Honfiáldozatra. Az egyik szellemét áldozza annak, részvétit
más: — s mind kettő áldozat. A honi nyelvnek ihletett hirdetője, Kinek szívében
ég az égi szikra, Tanítson itten híven érezni. Tanítson hőn szeretni: — hű szívet,
Drága hazát és fényes őserényt; Szeretni mindazt, ami szép s igaz. Hirdesse élő,
látható alakban A megdicsőült ősök tetteit, Hogy lelkesüljön rajtuk nemzedékünk,
Hirdesse bűnnek torló büntetését, Sújtsa hibánkat és javítsa azt, Mutassa fel, mi
bennünk szép és nemes. Legyen világos tükre életünknek; A népszokást, az ősi hagyományt
Emlékbe vésve, tartogassa fenn. S amit költőknek lelke ránk hagyott, A.z égi szép
költészet hangzatát, Zendítse meg művészet hő szaván: Hogy hallja minden s higyje,
hogyha hallá, Hogy nincs a földnek édesebb zenéje, Mint a magyar szó, művész ajkain.
»Ezért az oltár!« És nem hogy hízelegjen A kor hibáinak, a rossz divatnak S visszhangot
adjon korcs ízlés szavának. Nem, hogy legyezze könnyelmű ledérség, Tréfának öltözött
botlásait, És édes mérget töltsön a szívekbe. Nem, hogy fület csiklandó pengetéssel
A gondolattól elszoktassa népünk, Érzékhez szólva, értelem helyett. A puritán hit
ősi városában Hiú látványnak nem, — csak szellemünknek Épülhetett e ház: — »azért
ez oltár!«, — S áldott legyen a kéz, mely építé, Áldott a szív, amely kigondolá,
Áldott a nép, mely érte áldozott, Áldott a szellem, mely föntartja ezt, S áldott
a hon, melynek szolgálni fog. Jókainé (személy) (információ)
játszotta egyébként Gertrudist (szerep) is,
Molnár György (személy) (információ)
»Bánk«-ja, (szerep) (információ)
Rónai Gyula (személy) (információ)
»Petur«-ja (szerep) emelték
az előadás fényét; Biberach: (szerep) (információ)
Gárdonyi Antal, (személy) (információ)
Tiborc: (szerep) (információ)
Dózsa József (személy) (információ)
volt, míg Melindát (szerep) Libera
Gizella (személy)
(információ)
alakította. Reszler Istvánt, (személy) —
egy gazdag budai (Budapest)
polgár fiát 3 évre választották meg igazgatónak, aki hiába szervezett kiváló művészekből
álló opera-, operett- és drámai-együttest, 1866. (időpont) tavaszán
csődbe jutott. Ekkor alakult meg a debreceni Színügyegylet, (intézmény)
(információ)
mely a színháznak úgy művészi, mint anyagi
irányítását magára vállalván, a város közönségének jelentős anyagi és erkölcsi gyámolítása
mellett megteremtette a magyar színészet történetében annyira emlékezetes, »debreceni
intendaturát«. (intézmény)
(információ)
Soha az ország vidéki városaiban olyan magas
színvonalon álló művésztársulat nem működött sem azelőtt, sem azután, mint az intendatura
kilenc esztendején keresztül a debreceni (megye) színpadon
és a társulat állandó nyári állomásán, Nagyváradon. (megye) Élükön
Blaha Lujzával, (személy) (információ)
javarészt azok voltak az intendatura társulatának
tagjai, akik később a fővárosi Nemzeti Színháznál, (intézmény)
(információ)
az 1875-ben (időpont) megnyílt
Népszínháznál (intézmény)
(információ)
és az 1884-ben (időpont) létesített
m. kir. Opera (intézmény)
színpadán aratták magasba lendült pályafutásuk sikereit. 1867. (időpont) okt.
1-én megalakult a színészek nyugdíjintézete. Az énekes és drámai együttes díszes
névsora után szerényen húzódik meg a segédszínészek közt Petőfi Zoltánnak, (személy) (információ)
a nagy magyar költő fiának neve is, az 1867—68-ik
(időpont)
évek kimutatásában. 1875. (időpont) tavaszán
oszlott fel az intendatura, miután sem Kiss Sándor (személy) (információ)
első intendánsa, sem a díszes tisztségben
őt követő Serényi Imre (személy) nem
tudták feltartóztatni bukásában. Feloszlásának okait Fráter Imre, (személy) (információ)
a Színügyegylet (intézmény)
elnöke, a városhoz küldött hivatalos jelentésében a »várost gyászba borító kolerajárványnak,
a bécsi (ország)
pénzválságnak és az országosan érezhető inségnek« tudja be, de az okok közt ott
szerepelnek személyes torzsalkodások is. Az intendatura által korábban befejezett
szezont a »Budapesti Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
tagjaiból alakult népszínmű-társaság« vendégfellépése
pótolja 1875. (időpont) nyarán.
Tizenkét előadást tartanak nagy művészeink, — ismét csak Blahánéval (személy) élükön.
A tíz év műsora imponáló, a magyar klasszikus zeneművészeti, irodalmi törekvéseivel.
Az évente 200—210 előadásból 50, az előadásoknak körülbelül egynegyede: opera. 1875.
(időpont)
őszétől kezdve Temesváry Lajos (személy) (információ)
az igazgató. Kiváló művészember, de a színház
anyagi vezetéséhez nem sok szerencséje van. 1878. (időpont) tavaszán
az egykor dúsgazdag embernek egész vagyona dobra került. Ez év őszétől kezdve »Magyar
Színészegyesület« (intézmény)
(információ)
címmel Mándoky Béla (személy) (információ)
alakítja meg első konzorciumát. Komoly művészi
törekvések jellemzik a konzorcium három éves működését. 1881-ben (időpont) Krecsányi
Ignác (személy)
(információ)
lesz az igazgató, aki szintén művészi színvonalon
álló előadásokat produkál, de 1884. (időpont) virágvasárnapján
mégis fizetésképtelen lesz. 1885-ben (időpont) Aradi
Gerő (személy)
(információ)
nyitja meg a szezont, melyet nagy anyagi
veszteségekkel zár le, visszavonulván a színigazgatástól. 1886-ban (időpont) Nagy
Vincét (személy)
(információ)
választja meg a város színigazgatónak, aki
azonban ez év decemberében csődbe jut. Egy Molnár László, (személy) (információ)
Rónaszéky Gusztáv, (személy) (információ)
Mándoky Béla, (személy) (információ)
Halmay Imre, (személy) (információ)
és Valentin Lajosból (személy) (információ)
álló konzorcium veszi át tőle a színigazgatást,
melyet később Valentin Lajos (személy) (információ)
a saját maga felelősségére irányít. Nyomorúságos
időket él a debreceni (megye) színészet,
bár a társulat művészi kvalitásai a világhírűvé lett Kopácsy Juliskával (személy) (információ)
élükön, elsőranguak. 1890-ben (időpont) Valentin
(személy)
(információ)
társul veszi magához Gyöngyi Izsót, (személy) (információ)
aki nagyobb Összegű pénzörökséghez jutott,
melyet a színházigazgatás az utolsó krajcárig felemésztett. 1891- (időpont) ben
a csődbe került igazgatóktól ismét a társulat tagjaiból alakult konzorcium veszi
át a színhái vezetését, melynek élén Balassa Jenő, (személy) (információ)
Andorffy Péter, (személy) (információ)
Püspöki Imre, (személy) (információ)
Csiky László (személy) (információ)
és Mátrai József (személy) (információ)
áll. A színtársulat felsegélyezésére mentőakciót
indít a város, Jászai Mari (személy) (információ)
vendégszerepléssel igyekszik a bajba jutottak
ínséges helyzetén segíteni. 1891-ben (időpont) Leszkay
András (személy)
(információ)
földbirtokos vállalkozik a színház igazgatására.
Nagy ambícióval kezd az igazgatáshoz, szakemberekkel véve körül magát. Leszkay (személy) (információ)
nak hervadhatatlan érdemei vannak a debreceni
(megye) színészet
újból való felvirágoztatása körül. Méltó utódja a kiváló művész, Tiszay Dezső, (személy) (információ)
aki 1893. (időpont) őszétől
kezdve igazgatja a színházat. 1896-ban (időpont) Komjáthy
János (személy)
(információ)
lesz a színigazgató, előbbieknek méltó tanítványa.
A debreceni (megye)
színészet 100 éves jubileuma 1898. (időpont) nov.
27-én zajlott le. A vármegyeházán díszgyűlés volt, utána a vármegyeház falába elhelyezett
márvány emléktábla ünnepies leleplezése következett, melynek ez a felirata: »E ház
udvarán a városi tanács által épített _ színpadon tartotta Debrecen (megye) sz. kir.
városában az első előadást Báró Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszíni Társasága,
(intézmény)
(információ)
1798. (időpont) augusztus
11-ik napján. A századik évforduló emlékére kegyelettel a mult iránt, buzdításul
a jövőre, a Csokonai-kör.« (intézmény)
Délután megnyitották a színészeti kiállítást, melyen kb. 4000 darab különböző érdekes
tárgy volt látható. Este Komjáthy János (személy) (információ)
társulata díszelőadást tartott, Prielle Kornélia,
(személy)
(információ)
Mándoky Béla (személy) (információ)
és neje, Újházi Ede, (személy) E.
Kovács Gyula, (személy) Foltényi
Vilmos (személy)
(információ)
és Zilahy Gyula (személy) (információ)
vendégfelléptével. Az előadást Kőrössy Kálmán
(személy)
(információ)
prológusa vezette be, utána Kisfaludy Károly
(személy)
(információ)
»A fösvény« (cím) vígjátéka
következett, majd a »Bánk bán« (cím) (információ)
II. felvonása, melyben E. Kovács Gyula (személy) Petur
bánt, (szerep)
Mándoky Béla (személy)
(információ)
a bánt (szerep) (információ)
játszotta; ezután az »Aranylakodalom« (cím) (információ)
c. dramolettet adták, ezt követte Szigligeti
(személy)
(információ)
»Cigány«-a; (cím) (információ)
majd a »Hunyadi László« (cím) (információ)
opera II. szakasza; az »Ember tragédiája«
(cím) (információ)
8-ik színe, végül apotheozis zárta be az
ünnepi előadást. Komjáthy Jánost (személy) (információ)
hat évi elismert működése után Makó Lajos
(személy)
(információ)
követi a sorban, majd 1905. (időpont) szept.
havában Zilahy Gyula (személy) (információ)
lesz az igazgató. Ez év okt. havában díszes
ünnepet rendezett az új igazgató a színház fennállásának 40 éves jubileumára, melynek
programmja volt: prológ, dalok, »Bánk bán« (cím) (információ)
Mándoky Bélával, (személy) (információ)
Gárdonyi Antallal, (személy) (információ)
(II. felv.) és a »Falu rossza« (cím) (információ)
Blaha Lujzával, (személy) (információ)
Finom Rózsi (szerep) szerepében.
1908-ban (időpont)
itt üli meg Zilahy Gyula (személy) (információ)
30 éves jubileumát. 1910-ben (időpont) megszületik
a piros színlap, mintegy figyelmeztetésül a könnyebb, ledérebb darabokra. 1913.febr.
(időpont)
17 -én Zilahy (személy) (információ)
írásban beadja lemondását. Előbb volt titkárja,
Békés Gyula, (személy)
(információ)
majd Irmay Béla (személy) igyekeznek
kisegíteni a színtársulat kátyúba jutott szekerét, mikor jelentkezik színigazgatónak
1913. (időpont)
őszétől kezdve Mezey Béla. (személy) (információ)
1914. (időpont) márc.
6-tól ifj. Ábrányi Emil (személy) volt
az igazgató. 1914.októberétől (időpont) számítottan,
a háborús időkben alakult konzorciumok mintájára a színtársulat tagjai megalakítják
a »Debreceni színtársulat (intézmény)
(információ)
magánvállalkozását« 1915. (időpont) okt.
8-án ülte meg a színház fennállásának 50 éves jubileumát, Mezey Béla (személy) (információ)
igazgatása alatt. Ekkor ismét »Bánk bán«
(cím) (információ)
került színre, a címszerepet Bihari Ákos
(személy)
(információ)
játszotta, Melindát (szerep) Halasi
Mariska, (személy)
(információ)
Petur bánt (szerep) Kemény
Lajos. (személy)
(információ)
Dec. havában dr. Csűrös Ferenc (személy) közművelődési
tanácsos javaslatára határozatilag kimondották, hogy a városi színházat »Debrecen
(megye) város
Csokonai- színházá«-nak (intézmény)
nevezik el és elrendelik, hogy 1916. (időpont) jan.
1-től ez az elnevezés használtassák a hivatalos írásban vagy nyomtatványban. (Az
eszme valódi megpendítője Makó Lajos (személy) (információ)
volt, ki még 1902. (időpont) júl.
havában terjesztett elő ilyen indítványt.) Miután a színházat a városi tanács időközben
hivatalosan is »Csokonai Színház« (intézmény)
(információ)
névvel ruházta fel, 1917-den (időpont) Heltai
Jenő (személy)
(információ)
veszi át annak igazgatását, aki már az előző
évben titkos társa volt Mezeynek. (személy) (információ)
A debreceni Csokonai Színház, (intézmény)
(információ)
nevéhez méltó fényes korszakot ér meg Heltai
(személy)
(információ)
igazgatása alatt, művészi teljesítmény tekintetében
az intendatura színvonalához hasonlót. Ő lesz az igazgatója Debrecen (megye) második
színházának, a »Vígszínház«-nak (intézmény)
(információ)
is, mely azonban, mikor Heltai (személy) (információ)
visszavonul az igazgatástól, mozgószínházzá
alakul át. 1920. (időpont) októbertől
kezdve Kardoss Géza (személy) (információ)
igazgatja a debreceni Csokonai Színházat,
(intézmény)
(információ)
a közönség legteljesebb elismerése mellett.
A debreceni Csokonai Színház, (intézmény)
(információ)
mely finom ízlésű, műértő közönségének gyámolítása
mellett, különösen a múltban, annyi kiváló művészt nevelt a magyar színpadoknak,
méltán ünnepelte fennállásának 60-ik évfordulóját. Az emlékezetes napon ugyanaz
a darab került színre, amellyel több mint egy félszázaddal azelőtt a színházat megnyitották:
Katona József (személy) (információ)
»Bánk bán«-ja. (cím) (információ)
A város legmesszebbmenőleg támogatja a színházat.
1928-ban (időpont)
23.200 pengő készpénz-szubvenciót adott neki, továbbá 12 waggon kokszot és 24.000
kw. áramot. Állandó színügyi bizottsága van, melynek elnöke: dr. Vásáry István (személy) polgármester.
Jegyzője: dr. Baczoni Sándor (személy) aljegyző,
polgármesteri titkár. Referense: dr. Csűrös Ferenc (személy) közm.
tanácsnok. Választott tagok: Balogh István, (személy) (információ)
dr. Barna László, (személy) dr.
Fejér Ferenc, (személy) dr.
Fráter Imre, (személy)
dr. Freund Jenő, (személy) Grósz
Nagy Ferenc, (személy)
Jóna János, (személy)
Kardos Gyula, (személy) (információ)
dr. Sz. Kun Béla, (személy) dr.
Markovits Elemér, (személy) dr.
Nyíri Ernő, (személy)
Poroszlay László, (személy) dr.
Radó Rezső, (személy)
Surgóth Jenő, (személy) Szőllős
Ármin, (személy)
Sztankay F. Béla, (személy) Wilhelms
Emil (személy)
és Zellinger Ede. (személy) Hivatalból
tagok: dr. Vargha Elemér (személy) polgármester
- helyettes főjegyző, dr. Csürös Ferenc (személy) közm.
tanácsnok, dr. Vass Károly (személy) tanácsnok,
dr. Miszti Károly (személy) tiszti
főügyész, dr. Láng Sándor (személy) tiszti
főorvos, Ary Lajos (személy) főszámvevő.
szin_I.0387.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Debreceni színészet címszóvég 22538 Szócikk:
Debreceni színészet Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen
ymegyey hajdu megye ykodvegy 1798. aug. 11-én tartották az első színielőadást a
»Fehér ló« yintezmenyy fehér ló yintezmenyy Fehér ló yintezmenyy fehér
yintezmenyy ló yintezmenyy yintezmenyy Fehér yintezmenyy ló yintezmenyy
ykodvegy udvarán épített nyári színházban az erdélyi ytelepulesy erdély
ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy színészek »Nemzeti Játszó Társaság«
yintezmenyy nemzeti játszó társaság yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy játszó yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy név alatt. A legrégibb fennmaradt színlapok egyike az »Indusok
Angliában« ycimy indusok angliában ycimy Indusok Angliában ycimy indusok ycimy
angliában ycimy ycimy Indusok ycimy Angliában ycimy ykodvegy című vígjátékról szól,
amelyet 1798. aug. xtalanevtizedx 1805 19-én adtak elő. Ez volt a 8-ik előadás.
A társulat 14 tagból állott, nevezetesebbek: Kócsi Patkó János yszemelynevy
kócsi patkó jános yszemelynevy Kócsi Patkó János yszemelynevy kócsi
yszemelynevy patkó yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Kócsi yszemelynevy
Patkó yszemelynevy János yszemelynev és neje, Gidófalvi Jancsó Pál, yszemelynevy
gidófalvi jancsó pál yszemelynevy Gidófalvi Jancsó Pál yszemelynevy gidófalvi
yszemelynevy jancsó yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Gidófalvi
yszemelynevy Jancsó yszemelynevy Pál Sehy Ferenc, yszemelynevy sehy ferenc
yszemelynevy Sehy Ferenc yszemelynevy sehy yszemelynevy ferenc yszemelynevy
yszemelynevy Sehy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Kontz János yszemelynevy
kontz jános yszemelynevy Kontz János yszemelynevy kontz yszemelynevy jános
yszemelynevy yszemelynevy Kontz yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy és neje,
Láng Ádám János, yszemelynevy láng ádám jános yszemelynevy Láng Ádám János
yszemelynevy láng yszemelynevy ádám yszemelynevy jános yszemelynevy
yszemelynevy Láng yszemelynevy Ádám yszemelynevy János yszemelynevy ykodve Sáska
János, yszemelynevy sáska jános yszemelynevy Sáska János yszemelynevy sáska
yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Sáska yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy Medve, yszemelynevy medve yszemelynevy Medve yszemelynevy
medve yszemelynevy yszemelynevy Medve yszemelynevy ykodvegy stb. 1804. xevtizedx
1805 nov. 7-én gróf Károlyi Józsefné yszemelynevy gróf károlyi józsefne
yszemelynevy gróf Károlyi Józsefné yszemelynevy gróf yszemelynevy károlyi
yszemelynevy józsefne yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Károlyi
yszemelynevy Józs megyeri családi színházának yintezmenyy megyeri családi
színház yintezmenyy megyeri yintezmenyy megyeri yintezmenyy családi yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy megyeri yintezmenyy ykodvegy teljes gazdag felszerelését
a debreceni színtársulatnak yintezmenyy debreceni színtársulat yintezmenyy
debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy színtársulat yintezmenyy yintezmenyy
debrecen yintezmenyy ykodvegy adományozta, aminek jó hatása volt a színészet felvirágzására.
Az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy színészek
(Wesselényi Miklós yszemelynevy wesselényi miklós yszemelynevy Wesselényi
Miklós yszemelynevy wesselényi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy
Wesselényi yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy pártfogoltjai) minden évben
felkeresik Debrecent. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu
megye ykodvegy 1804-ben a »Fehér ló« yintezmenyy fehér ló yintezmenyy Fehér ló
yintezmenyy fehér yintezmenyy ló yintezmenyy yintezmenyy Fehér yintezmenyy ló
yintezmenyy ykodvegy udvarán épített fabódé színház leégett s újra felépítették.
1805-ben Ernyi Mihály yszemelynevy ernyi mihály yszemelynevy Ernyi Mihály
yszemelynevy ernyi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Ernyi
yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy az igazgató. 1808-ban a legnagyobb fizetése
volt Jancsó Pálnak, yszemelynevy jancsó pál yszemelynevy Jancsó Pál
yszemelynevy jancsó yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Jancsó
yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy havonként 50 forintot kapott. Székely János
yszemelynevy székely jános yszemelynevy Székely János yszemelynevy székely
yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Székely yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy 40 frtos szerződést kötött, neje Ungár Anikó yszemelynevy
ungár anikó yszemelynevy Ungár Anikó yszemelynevy ungár yszemelynevy anikó
yszemelynevy yszemelynevy Ungár yszemelynevy Anikó yszemelynevy ykodvegy 35 frtot
kapott, stb. 1809-ben készültek xtalanevtizedx 1815 Debrecenben ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy az első páholyok; mindössze
6 és mindenikbe 4 személy fért el. 1811-től xevtizedx 1815 3 évig Gulácsy Antal
yszemelynevy gulácsy antal yszemelynevy Gulácsy Antal yszemelynevy gulácsy
yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Gulácsy yszemelynevy Antal
yszemelynevy ykodvegy veszi át a színház vezetését. A tagok ezen időben a következők
voltak: Éder György, yszemelynevy éder györgy yszemelynevy Éder György
yszemelynevy éder yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Éder
yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy Sáska János, yszemelynevy sáska jános
yszemelynevy Sáska János yszemelynevy sáska yszemelynevy jános yszemelynevy
yszemelynevy Sáska yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Kántor Gerzson yszemelynevy
kántor gerzson yszemelynevy Kántor Gerzson yszemelynevy kántor yszemelynevy
gerzson yszemelynevy yszemelynevy Kántor yszemelynevy Gerzson yszemelynevy
ykodvegy és neje, Balogh István, yszemelynevy balogh istván yszemelynevy Balogh
István yszemelynevy balogh yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Balogh
yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Horváth, yszemelynevy horváth
yszemelynevy Horváth yszemelynevy horváth yszemelynevy yszemelynevy Horváth
yszemelynevy ykodvegy Simonffy, yszemelynevy simonffy yszemelynevy Simonffy
yszemelynevy simonffy yszemelynevy yszemelynevy Simonffy yszemelynevy ykodvegy Udvarhelyi
Miklós, yszemelynevy udvarhelyi miklós yszemelynevy Udvarhelyi Miklós yszemelynevy
udvarhelyi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Udvarhelyi
yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Némethy Györgyné, yszemelynevy
némethy györgyne yszemelynevy Némethy Györgyné yszemelynevy némethy
yszemelynevy györgyne yszemelynevy yszemelynevy Némethy yszemelynevy Györgyné
yszemelynevy ykodvegy Juhász Juliánna, yszemelynevy juhász juliánna
yszemelynevy Juhász Juliánna yszemelynevy juhász yszemelynevy juliánna
yszemelynevy yszemelynevy Juhász yszemelynevy Juliánna yszemelynevy ykodvegy stb.
1814. febr. xtalanevtizedx 1825 1-én dr. Sándorffy József yszemelynevy dr.
sándorffy józsef yszemelynevy dr. Sándorffy József yszemelynevy dr.
yszemelynevy sándorffy yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy dr.
yszemelynevy Sándorffy yszemelynevy József nagyváradi ytelepulesy nagyvárad
ytelepulesy nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy főorvos 10 évre bérbe veszi a
színházat. Ekkor fejlődik ki a debrecen— ytelepulesy debrecen ytelepulesy
debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy nagyváradi ytelepulesy nagyvárad
ytelepulesy nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy színészet nemes hivatása. Ez
a szövetség 1824-ben, xevtizedx 1825 Sándorffy yszemelynevy sándorffy
yszemelynevy Sándorffy yszemelynevy sándorffy yszemelynevy yszemelynevy
Sándorffy yszemelynevy ykodvegy halálával felbomlik. Ekkor Láng Ádám yszemelynevy
láng ádám yszemelynevy Láng Ádám yszemelynevy láng yszemelynevy ádám
yszemelynevy yszemelynevy Láng yszemelynevy Ádám yszemelynevy ykodvegy veszi át
a társulatot. 1825-ben Megyeri Károly yszemelynevy megyeri károly yszemelynevy
Megyeri Károly yszemelynevy megyeri yszemelynevy károly yszemelynevy
yszemelynevy Megyeri yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy itt az igazgató,
1826-ban Éder György. yszemelynevy éder györgy yszemelynevy Éder György
yszemelynevy éder yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Éder
yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy 1828-ban itt működik Pergő Celesztin,
yszemelynevy pergő celesztin yszemelynevy Pergő Celesztin yszemelynevy pergő
yszemelynevy celesztin yszemelynevy yszemelynevy Pergő yszemelynevy Celesztin
yszemelynevy ykodvegy 1829-30- ban xtalanevtizedx 1835 Déryné, yszemelynevy
déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné
yszemelynevy ykodvegy Pályi Elek, yszemelynevy pályi elek yszemelynevy Pályi
Elek yszemelynevy pályi yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Pályi
yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy Szentpétery Zsigmond, yszemelynevy
szentpétery zsigmond yszemelynevy Szentpétery Zsigmond yszemelynevy szentpétery
yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy
Zsigmond yszemelynevy ykodvegy Szerdahelyi József, yszemelynevy szerdahelyi
józsef yszemelynevy Szerdahelyi József yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy Egressy Gábor. yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor
yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy
yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy 1830-ban xevtizedx 1835 akassai ytelepulesy
kassa ytelepulesy kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy társulat (»Felsőmagyarországi
pártfogolt kassai dal- és színjátszó társaság«) yintezmenyy felsőmagyarországi
pártfogolt kassai dal- és színjátszó társaság yintezmenyy Felsőmag yintezmenyy
felsőmagyarországi yintezmenyy pártfogolt yintezmenyy kassai yintezmenyy dal-
yintezmenyy keresi fel a várost. 1833—34- ben is ez a társulat járt Debrecenben.
ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Az első színház
leégése óta a Szűcs- yszemelynevy szűcs yszemelynevy Szűcs yszemelynevy szűcs
yszemelynevy yszemelynevy Szűcs yszemelynevy ykodvegy vagy Varga-színben yszemelynevy
varga yszemelynevy Varga yszemelynevy varga yszemelynevy yszemelynevy Varga
yszemelynevy ykodvegy voltak az előadások. 1835. aug. 1-ső napján a Harmincados-közben
Nánássy Gábor yszemelynevy nánássy gábor yszemelynevy Nánássy Gábor
yszemelynevy nánássy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Nánássy
yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy tanácsnok megnyitja az új színházat »Mátyás
király Pozsonyban vagy a féltés gyötrelme« ycimy mátyás király pozsonyban vagy
a féltés gyötrelme ycimy Mátyás király Pozsonyban vagy a féltés gyötrelme ycimy
mátyás ycimy király ycimy pozsonyban ycimy vagy ycimy a ycimy féltés ycimy gyötrelme
c. eredeti vígjátékkal, írta Kovács Pál yszemelynevy kovács pál yszemelynevy
Kovács Pál yszemelynevy kovács yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy
Kovács yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy orvos. E színházban 25 évnél tovább
szolgálták a magyar Tháliát. Itt játszott: Éder György, yszemelynevy éder
györgy yszemelynevy Éder György yszemelynevy éder yszemelynevy györgy
yszemelynevy yszemelynevy Éder yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy Csabay
Pál, yszemelynevy csabay pál yszemelynevy Csabay Pál yszemelynevy csabay
yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Csabay yszemelynevy Pál yszemelynevy
ykodvegy Fáncsy Lajos, yszemelynevy fáncsy lajos yszemelynevy Fáncsy Lajos
yszemelynevy fáncsy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy
yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy László József yszemelynevy lászló
józsef yszemelynevy László József yszemelynevy lászló yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy László yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy és Szákffy
József yszemelynevy szákffy józsef yszemelynevy Szákffy József yszemelynevy
szákffy yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szákffy yszemelynevy
József yszemelynevy ykodvegy színtársulata. 1836. márc. 3-án itt lépett színpadra
Arany János yszemelynevy arany jános yszemelynevy Arany János yszemelynevy
arany yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Arany yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy az »Ördög Róbert«-ben. ycimy ördög róbert ycimy Ördög
Róbert ycimy ördög ycimy róbert ycimy ycimy Ördög ycimy Róbert ycimy ykodvegy 1837-ben
Szákffy, xtalanevtizedx 1845 yszemelynevy szákffy yszemelynevy Szákffy
yszemelynevy szákffy yszemelynevy yszemelynevy Szákffy yszemelynevy ykodvegy azután
1840-ig xevtizedx 1845 Éder György yszemelynevy éder györgy yszemelynevy Éder
György yszemelynevy éder yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Éder
yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy az igazgató. A további években a következő
igazgatók nyerik el a debreceni színházat: yintezmenyy debreceni színház
yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy 1844—45-ben Komáromy Sámuel, yszemelynevy
komáromy sámuel yszemelynevy Komáromy Sámuel yszemelynevy komáromy yszemelynevy
sámuel yszemelynevy yszemelynevy Komáromy yszemelynevy Sámuel yszemelynevy
ykodvegy Könyves Lajos, yszemelynevy könyves lajos yszemelynevy Könyves Lajos
yszemelynevy könyves yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Könyves
yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Váradi Pál yszemelynevy váradi pál
yszemelynevy Váradi Pál yszemelynevy váradi yszemelynevy pál yszemelynevy
yszemelynevy Váradi yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy és Fejér Károly; yszemelynevy
fejér károly yszemelynevy Fejér Károly yszemelynevy fejér yszemelynevy károly
yszemelynevy yszemelynevy Fejér yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy 1846—47-ben
Feleky Miklós, yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós
yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky
yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy 1848—49-ben Abday xtalanevtizedx 1855
Sándor. yszemelynevy abday sándor yszemelynevy Abday Sándor yszemelynevy abday
yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Abday yszemelynevy Sándor
yszemelynevy ykodvegy 1851-ben xevtizedx 1855 ismét Abday, yszemelynevy abday
yszemelynevy Abday yszemelynevy abday yszemelynevy yszemelynevy Abday
yszemelynevy ykodvegy utána Feleky yszemelynevy feleky yszemelynevy Feleky
yszemelynevy feleky yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy ykodvegy és Láng
Boldizsár, yszemelynevy láng boldizsár yszemelynevy Láng Boldizsár yszemelynevy
láng yszemelynevy boldizsár yszemelynevy yszemelynevy Láng yszemelynevy
Boldizsár yszemelynevy ykodvegy 1852-ben Csabay Pál, yszemelynevy csabay pál
yszemelynevy Csabay Pál yszemelynevy csabay yszemelynevy pál yszemelynevy
yszemelynevy Csabay yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy 1853-tól 1856-ig Csabay
yszemelynevy csabay yszemelynevy Csabay yszemelynevy csabay yszemelynevy
yszemelynevy Csabay yszemelynevy ykodvegy és Láng yszemelynevy láng
yszemelynevy Láng yszemelynevy láng yszemelynevy yszemelynevy Láng yszemelynevy
ykodvegy felváltva; 1857-ben Hetényi József yszemelynevy hetényi józsef yszemelynevy
Hetényi József yszemelynevy hetényi yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Hetényi yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy és Molnár György,
yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár
yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György
yszemelynevy ykodvegy 1858-ban ismét xtalanevtizedx 1865 Csabay Pál, yszemelynevy
csabay pál yszemelynevy Csabay Pál yszemelynevy csabay yszemelynevy pál
yszemelynevy yszemelynevy Csabay yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy 1860-ban
xevtizedx 1865 Latabár Endre. yszemelynevy latabár endre yszemelynevy Latabár
Endre yszemelynevy latabár yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár
yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy 1861. aug. 21-én Skalnitzky Antal yszemelynevy
skalnitzky antal yszemelynevy Skalnitzky Antal yszemelynevy skalnitzky
yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Skalnitzky yszemelynevy Antal
yszemelynevy ykodvegy és Mecsey Imre yszemelynevy mecsey imre yszemelynevy
Mecsey Imre yszemelynevy mecsey yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy
Mecsey yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy megkezdik az új színház felépítését.
Míg az új színbáz felépült, Reszler István yszemelynevy reszler istván
yszemelynevy Reszler István yszemelynevy reszler yszemelynevy istván
yszemelynevy yszemelynevy Reszler yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy színházigazgató
egy fából épült színkört építtetett a Péterfia ucca elején, melyben 1861- től 1865-ig
játszott. Az új színház megnyílt 1865. okt. 7-én. Színre került Katona József yszemelynevy
katona józsef yszemelynevy Katona József yszemelynevy katona yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy »Bánk bán«-ja. ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán
ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy
Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy ykodvegy írta
a prológusi, hatásosan elszavalta Jókainé Laborfalvi Róza. yszemelynevy jókainé
laborfalvi róza yszemelynevy Jókainé Laborfalvi Róza yszemelynevy jókainé
yszemelynevy laborfalvi yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Jókainé
yszemelynevy Laborfalvi yszem A prológus szövege: Egy kincse van minden nemzetnek
adva, Míg azt megőrzi híven, addig él. E kincs neve: az édes anyanyelv. Bálvány
ez, mely előtt találkozik Az ellentétek minden árnyalatja És egytestvérnek vallja
ott magát. Oh, boldogabb országok gyermeke! Hazánkon elmerengő idegen, Hogy ezt
mi úgy szeretjük, ne csodáld. Nekünk e kincs volt századok során Multunk, reményünk,
jelenünk, S mert benne élünk, kell, hogy érte éljünk. Volt a magyarnak fényes éve
is, S dicső korának hős emlékeit Fegyver hegyével égbe írta fel. De csillag és dicsőség
messze vannak, Ám ősi nyelve hódításait Az élő földre írta szellemével. Te anyanyelvünk
tiszta őrhelye, Magyarnak épült ősi Debrecen! ytelepulesy debrecen ytelepulesy
Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Mentsvára féltett szellemkincseinknek. Sok
századon át, amíg nemzetünk Létért ontotta vérét, — egyedül Te őrzéd a magyar Helikont.
A harcosok hosszú, súlyos éveiben Oly sok viszályt kiáll ott nemzetünknek Meghódíthatlan
vára Te valál. Pedig nem voltak sziklasáncaid, Itt menhelyet és ápolót talált, S
hálából kincsét mind e helyre hordta. Körül vihar dult, villám csattogott, Hazánk
virágát fegyver tépte le, S a vész szétszórta a hulló levélt. Balsors kitörlé a
lét könyviből, Önnön vérünkkel, nemzetünk nevét, S port hinte rá, hogy meg se lássa
többé. Te akkor is megőrzésd kincsedet: Fegyver nem, tűz nem vette tőled el, Sem
úr szavának csábja meg nem ejte. Te, a szegény, a megvetett anyának, Ős szellemünknek
hű tanyája lettél, S ápolgatád, míg újraifjodott. S mit fegyver veszte hős apák
kezében, Azt tollal, ésszel, csengő dal szavával A bölcs utódok újra visszavívták.
És újra Kárpátoktól ytelepulesy kárpátok ytelepulesy Kárpátok yorszagy Románia
ykodvegy Adriáig ytelepulesy adria ytelepulesy Adriá yorszagy Olaszország
ykodvegy Lett élő nemzet a magyar s Te abban Mekkája a tudós zarándokoknak. Te szülted
a tudóst, ki felvilágolt, Te szülted a hit buzgó pásztorát, S a költőt, kinek hangja
most is ég. Légy üdvözölve ősi Debrecen ytelepulesy debrecen ytelepulesy
Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy E templomünnepélyen, mert bizonnyal Hol nyelvoltárod
áll, egy templom az. A szó, mely üdvözöl, ezt mondja: »most«, S a szó, mely »egykor«
számon fogja kérni, »Miért ez oltár ?« ezt idézi majd. Miért ez oltár ? Honfiáldozatra.
Az egyik szellemét áldozza annak, részvétit más: — s mind kettő áldozat. A honi
nyelvnek ihletett hirdetője, Kinek szívében ég az égi szikra, Tanítson itten híven
érezni. Tanítson hőn szeretni: — hű szívet, Drága hazát és fényes őserényt; Szeretni
mindazt, ami szép s igaz. Hirdesse élő, látható alakban A megdicsőült ősök tetteit,
Hogy lelkesüljön rajtuk nemzedékünk, Hirdesse bűnnek torló büntetését, Sújtsa hibánkat
és javítsa azt, Mutassa fel, mi bennünk szép és nemes. Legyen világos tükre életünknek;
A népszokást, az ősi hagyományt Emlékbe vésve, tartogassa fenn. S amit költőknek
lelke ránk hagyott, A.z égi szép költészet hangzatát, Zendítse meg művészet hő szaván:
Hogy hallja minden s higyje, hogyha hallá, Hogy nincs a földnek édesebb zenéje,
Mint a magyar szó, művész ajkain. »Ezért az oltár!« És nem hogy hízelegjen A kor
hibáinak, a rossz divatnak S visszhangot adjon korcs ízlés szavának. Nem, hogy legyezze
könnyelmű ledérség, Tréfának öltözött botlásait, És édes mérget töltsön a szívekbe.
Nem, hogy fület csiklandó pengetéssel A gondolattól elszoktassa népünk, Érzékhez
szólva, értelem helyett. A puritán hit ősi városában Hiú látványnak nem, — csak
szellemünknek Épülhetett e ház: — »azért ez oltár!«, — S áldott legyen a kéz, mely
építé, Áldott a szív, amely kigondolá, Áldott a nép, mely érte áldozott, Áldott
a szellem, mely föntartja ezt, S áldott a hon, melynek szolgálni fog. Jókainé yszemelynevy
jókaine yszemelynevy Jókainé yszemelynevy jókaine yszemelynevy yszemelynevy
Jókainé yszemelynevy ykodvegy játszotta egyébként Gertrudist yszerepy gertrudis
yszerepy Gertrudis yszerepy gertrudis yszerepy yszerepy Gertrudis yszerepy
ykodvegy is, Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár
György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár
yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy »Bánk«-ja, yszerepy bánk yszerepy
Bánk yszerepy bánk yszerepy yszerepy Bánk yszerepy ykodvegy Rónai Gyula yszemelynevy
rónai gyula yszemelynevy Rónai Gyula yszemelynevy rónai yszemelynevy gyula
yszemelynevy yszemelynevy Rónai yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy »Petur«-ja
yszerepy petur yszerepy Petur yszerepy petur yszerepy yszerepy Petur yszerepy
ykodvegy emelték az előadás fényét; Biberach: yszerepy biberach yszerepy
Biberach yszerepy biberach yszerepy yszerepy Biberach yszerepy ykodvegy Gárdonyi
Antal, yszemelynevy gárdonyi antal yszemelynevy Gárdonyi Antal yszemelynevy
gárdonyi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Gárdonyi yszemelynevy
Antal yszemelynevy ykodvegy Tiborc: yszerepy tiborc yszerepy Tiborc yszerepy
tiborc yszerepy yszerepy Tiborc yszerepy ykodvegy Dózsa József yszemelynevy
dózsa józsef yszemelynevy Dózsa József yszemelynevy dózsa yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Dózsa yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy volt,
míg Melindát yszerepy melinda yszerepy Melindá yszerepy melinda yszerepy
yszerepy Melindá yszerepy ykodvegy Libera Gizella yszemelynevy libera gizella
yszemelynevy Libera Gizella yszemelynevy libera yszemelynevy gizella
yszemelynevy yszemelynevy Libera yszemelynevy Gizella yszemelynevy ykodvegy alakította.
Reszler Istvánt, yszemelynevy reszler istván yszemelynevy Reszler István
yszemelynevy reszler yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Reszler
yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy — egy gazdag budai buda ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy polgár fiát 3 évre választották meg igazgatónak,
aki hiába szervezett kiváló művészekből álló opera-, operett- és drámai-együttest,
1866. tavaszán xtalanevtizedx 1875 csődbe jutott. Ekkor alakult meg a debreceni
Színügyegylet, yintezmenyy debreceni színügyegylet yintezmenyy debrecen
yintezmenyy debreceni yintezmenyy színügyegylet yintezmenyy yintezmenyy
debrecen yintezmenyy ykodvegy mely a színháznak úgy művészi, mint anyagi irányítását
magára vállalván, a város közönségének jelentős anyagi és erkölcsi gyámolítása mellett
megteremtette a magyar színészet történetében annyira emlékezetes, »debreceni intendaturát«.
yintezmenyy debreceni intendatura yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni
yintezmenyy intendatura yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy Soha
az ország vidéki városaiban olyan magas színvonalon álló művésztársulat nem működött
sem azelőtt, sem azután, mint az intendatura kilenc esztendején keresztül a debreceni
ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy színpadon
és a társulat állandó nyári állomásán, Nagyváradon. ytelepulesy nagyvárad
ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Élükön Blaha Lujzával, yszemelynevy
blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujzá yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza
yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujzá yszemelynevy ykodvegy javarészt
azok voltak az intendatura társulatának tagjai, akik később a fővárosi Nemzeti Színháznál,
yintezmenyy fővárosi nemzeti színház yintezmenyy fővárosi yintezmenyy fővárosi
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy fővárosi
yintezmenyy ykodvegy az 1875-ben xevtizedx 1875 megnyílt xtalanevtizedx 1885 Népszínháznál
yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy
yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy és az 1884-ben xevtizedx 1885 létesített
m. kir. Opera yintezmenyy m. kir. opera yintezmenyy m. kir. yintezmenyy m. yintezmenyy
kir. yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy
ykodvegy színpadán aratták magasba lendült pályafutásuk sikereit. 1867. xevtizedx
1865 okt. 1-én megalakult a színészek nyugdíjintézete. Az énekes és drámai együttes
díszes névsora után szerényen húzódik meg a segédszínészek közt Petőfi Zoltánnak,
yszemelynevy petőfi zoltán yszemelynevy Petőfi Zoltán yszemelynevy petőfi
yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy Zoltán
yszemelynevy ykodvegy a nagy magyar költő fiának neve is, az 1867—68-ik évek xtalanevtizedx
1875 kimutatásában. 1875. xevtizedx 1875 tavaszán oszlott fel az intendatura, miután
sem Kiss Sándor yszemelynevy kiss sándor yszemelynevy Kiss Sándor yszemelynevy
kiss yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Kiss yszemelynevy Sándor
yszemelynevy ykodvegy első intendánsa, sem a díszes tisztségben őt követő Serényi
Imre yszemelynevy serényi imre yszemelynevy Serényi Imre yszemelynevy serényi
yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Serényi yszemelynevy Imre
yszemelynevy ykodvegy nem tudták feltartóztatni bukásában. Feloszlásának okait Fráter
Imre, yszemelynevy fráter imre yszemelynevy Fráter Imre yszemelynevy fráter
yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Fráter yszemelynevy Imre
yszemelynevy ykodvegy a Színügyegylet yintezmenyy színügyegylet yintezmenyy
Színügye yintezmenyy színügyegylet yintezmenyy yintezmenyy Színügye yintezmenyy
ykodvegy elnöke, a városhoz küldött hivatalos jelentésében a »várost gyászba borító
kolerajárványnak, a bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria
ykodvegy pénzválságnak és az országosan érezhető inségnek« tudja be, de az okok
közt ott szerepelnek személyes torzsalkodások is. Az intendatura által korábban
befejezett szezont a »Budapesti Nemzeti Színház yintezmenyy budapesti nemzeti
színház yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy tagjaiból
alakult népszínmű-társaság« vendégfellépése pótolja 1875. nyarán. Tizenkét előadást
tartanak nagy művészeink, — ismét csak Blahánéval yszemelynevy blaháne
yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné
yszemelynevy ykodvegy élükön. A tíz év műsora imponáló, a magyar klasszikus zeneművészeti,
irodalmi törekvéseivel. Az évente 200—210 előadásból 50, az előadásoknak körülbelül
egynegyede: opera. 1875. őszétől kezdve Temesváry Lajos yszemelynevy temesváry
lajos yszemelynevy Temesváry Lajos yszemelynevy temesváry yszemelynevy lajos
yszemelynevy yszemelynevy Temesváry yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy az
igazgató. Kiváló művészember, de a színház anyagi vezetéséhez nem sok szerencséje
van. 1878. tavaszán xtalanevtizedx 1885 az egykor dúsgazdag embernek egész vagyona
dobra került. Ez év őszétől kezdve »Magyar Színészegyesület« yintezmenyy magyar
színészegyesület yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy
színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy
ykodvegy címmel Mándoky Béla yszemelynevy mándoky béla yszemelynevy Mándoky
Béla yszemelynevy mándoky yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Mándoky
yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy alakítja meg első konzorciumát. Komoly művészi
törekvések jellemzik a konzorcium három éves működését. 1881-ben xevtizedx 1885
Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy
krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy
Ignác yszemelynevy ykodvegy lesz az igazgató, aki szintén művészi színvonalon álló
előadásokat produkál, de 1884. virágvasárnapján mégis fizetésképtelen lesz. 1885-ben
Aradi Gerő yszemelynevy aradi gerő yszemelynevy Aradi Gerő yszemelynevy aradi
yszemelynevy gerő yszemelynevy yszemelynevy Aradi yszemelynevy Gerő
yszemelynevy ykodvegy nyitja meg a szezont, melyet nagy anyagi veszteségekkel zár
le, visszavonulván a színigazgatástól. 1886-ban Nagy xtalanevtizedx 1895 Vincét
yszemelynevy nagy vince yszemelynevy Nagy Vincé yszemelynevy nagy yszemelynevy
vince yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Vincé yszemelynevy ykodvegy választja
meg a város színigazgatónak, aki azonban ez év decemberében csődbe jut. Egy Molnár
László, yszemelynevy molnár lászló yszemelynevy Molnár László yszemelynevy
molnár yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy László
yszemelynevy ykodvegy Rónaszéky Gusztáv, yszemelynevy rónaszéky gusztáv
yszemelynevy Rónaszéky Gusztáv yszemelynevy rónaszéky yszemelynevy gusztáv
yszemelynevy yszemelynevy Rónaszéky yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy Mándoky
Béla, yszemelynevy mándoky béla yszemelynevy Mándoky Béla yszemelynevy mándoky
yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Mándoky yszemelynevy Béla
yszemelynevy ykodvegy Halmay Imre, yszemelynevy halmay imre yszemelynevy Halmay
Imre yszemelynevy halmay yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Halmay
yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy és Valentin Lajosból yszemelynevy
valentin lajos yszemelynevy Valentin Lajos yszemelynevy valentin yszemelynevy
lajos yszemelynevy yszemelynevy Valentin yszemelynevy Lajos yszemelynevy
ykodvegy álló konzorcium veszi át tőle a színigazgatást, melyet később Valentin
Lajos yszemelynevy valentin lajos yszemelynevy Valentin Lajos yszemelynevy
valentin yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Valentin yszemelynevy
Lajos yszemelynevy ykodvegy a saját maga felelősségére irányít. Nyomorúságos időket
él a debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye
ykodvegy színészet, bár a társulat művészi kvalitásai a világhírűvé lett Kopácsy
Juliskával yszemelynevy kopácsy juliska yszemelynevy Kopácsy Juliská
yszemelynevy kopácsy yszemelynevy juliska yszemelynevy yszemelynevy Kopácsy
yszemelynevy Juliská yszemelynevy ykodvegy élükön, elsőranguak. 1890-ben xevtizedx
1895 Valentin yszemelynevy valentin yszemelynevy Valentin yszemelynevy valentin
yszemelynevy yszemelynevy Valentin yszemelynevy ykodvegy társul veszi magához Gyöngyi
Izsót, yszemelynevy gyöngyi izsó yszemelynevy Gyöngyi Izsó yszemelynevy gyöngyi
yszemelynevy izsó yszemelynevy yszemelynevy Gyöngyi yszemelynevy Izsó
yszemelynevy ykodvegy aki nagyobb Összegű pénzörökséghez jutott, melyet a színházigazgatás
az utolsó krajcárig felemésztett. 1891- ben a csődbe került igazgatóktól ismét a
társulat tagjaiból alakult konzorcium veszi át a színhái vezetését, melynek élén
Balassa Jenő, yszemelynevy balassa jenő yszemelynevy Balassa Jenő yszemelynevy
balassa yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Balassa yszemelynevy Jenő
yszemelynevy ykodvegy Andorffy Péter, yszemelynevy andorffy péter yszemelynevy
Andorffy Péter yszemelynevy andorffy yszemelynevy péter yszemelynevy
yszemelynevy Andorffy yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy Püspöki Imre, yszemelynevy
püspöki imre yszemelynevy Püspöki Imre yszemelynevy püspöki yszemelynevy imre
yszemelynevy yszemelynevy Püspöki yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Csiky
László yszemelynevy csiky lászló yszemelynevy Csiky László yszemelynevy csiky
yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Csiky yszemelynevy László
yszemelynevy ykodvegy és Mátrai József yszemelynevy mátrai józsef yszemelynevy
Mátrai József yszemelynevy mátrai yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy
Mátrai yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy áll. A színtársulat felsegélyezésére
mentőakciót indít a város, Jászai Mari yszemelynevy jászai mari yszemelynevy
Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy
Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy vendégszerepléssel igyekszik a bajba
jutottak ínséges helyzetén segíteni. 1891-ben Leszkay András yszemelynevy
leszkay andrás yszemelynevy Leszkay András yszemelynevy leszkay yszemelynevy
andrás yszemelynevy yszemelynevy Leszkay yszemelynevy András yszemelynevy
ykodvegy földbirtokos vállalkozik a színház igazgatására. Nagy ambícióval kezd az
igazgatáshoz, szakemberekkel véve körül magát. Leszkay yszemelynevy leszkay
yszemelynevy Leszkay yszemelynevy leszkay yszemelynevy yszemelynevy Leszkay
yszemelynevy ykodvegy nak hervadhatatlan érdemei vannak a debreceni ytelepulesy
debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy színészet újból való
felvirágoztatása körül. Méltó utódja a kiváló művész, Tiszay Dezső, yszemelynevy
tiszay dezső yszemelynevy Tiszay Dezső yszemelynevy tiszay yszemelynevy dezső
yszemelynevy yszemelynevy Tiszay yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy aki 1893.
őszétől kezdve igazgatja a színházat. 1896-ban Komjáthy János yszemelynevy
komjáthy jános yszemelynevy Komjáthy János yszemelynevy komjáthy yszemelynevy
jános yszemelynevy yszemelynevy Komjáthy yszemelynevy János yszemelynevy
ykodvegy lesz a színigazgató, előbbieknek méltó tanítványa. A debreceni ytelepulesy
debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy színészet 100 éves jubileuma
1898. nov. 27-én zajlott le. A vármegyeházán díszgyűlés volt, utána a vármegyeház
falába elhelyezett márvány emléktábla ünnepies leleplezése következett, melynek
ez a felirata: »E ház udvarán a városi tanács által épített _ színpadon tartotta
Debrecen ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy
sz. kir. városában az első előadást Báró Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszíni Társasága,
yintezmenyy báró wesselényi miklós nemzeti játékszíni társasága yintezmenyy
Báró Wes yintezmenyy báró yintezmenyy wesselényi yintezmenyy miklós yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy játékszíni yintezmenyy t 1798. xevtizedx 1795 augusztus xtalanevtizedx
1805 xtalanevtizedx 1815 11-ik napján. A századik évforduló emlékére kegyelettel
a mult iránt, buzdításul a jövőre, a Csokonai-kör.« yintezmenyy csokonai-kör
yintezmenyy Csokonai yintezmenyy csokonai-kör yintezmenyy yintezmenyy Csokonai
yintezmenyy ykodvegy Délután megnyitották a színészeti kiállítást, melyen kb. 4000
darab különböző érdekes tárgy volt látható. Este Komjáthy János yszemelynevy
komjáthy jános yszemelynevy Komjáthy János yszemelynevy komjáthy yszemelynevy
jános yszemelynevy yszemelynevy Komjáthy yszemelynevy János yszemelynevy
ykodvegy társulata díszelőadást tartott, Prielle Kornélia, yszemelynevy prielle
kornélia yszemelynevy Prielle Kornélia yszemelynevy prielle yszemelynevy
kornélia yszemelynevy yszemelynevy Prielle yszemelynevy Kornélia yszemelynevy
ykodvegy Mándoky Béla yszemelynevy mándoky béla yszemelynevy Mándoky Béla
yszemelynevy mándoky yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Mándoky
yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy és neje, Újházi Ede, yszemelynevy
újházi ede yszemelynevy Újházi Ede yszemelynevy újházi yszemelynevy ede yszemelynevy
yszemelynevy Újházi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy E. Kovács Gyula, yszemelynevy
e. kovács gyula yszemelynevy E. Kovács Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy
kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács
yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve Foltényi Vilmos yszemelynevy foltényi
vilmos yszemelynevy Foltényi Vilmos yszemelynevy foltényi yszemelynevy vilmos
yszemelynevy yszemelynevy Foltényi yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy és
Zilahy Gyula yszemelynevy zilahy gyula yszemelynevy Zilahy Gyula yszemelynevy
zilahy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy Gyula
yszemelynevy ykodvegy vendégfelléptével. Az előadást Kőrössy Kálmán yszemelynevy
kőrössy kálmán yszemelynevy Kőrössy Kálmán yszemelynevy kőrössy yszemelynevy
kálmán yszemelynevy yszemelynevy Kőrössy yszemelynevy Kálmán yszemelynevy
ykodvegy prológusa vezette be, utána Kisfaludy Károly yszemelynevy kisfaludy
károly yszemelynevy Kisfaludy Károly yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy károly
yszemelynevy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy »A
fösvény« ycimy a fösvény ycimy A fösvény ycimy a ycimy fösvény ycimy ycimy A
ycimy fösvény ycimy ykodvegy vígjátéka következett, majd a »Bánk bán« ycimy
bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy
ykodvegy II. felvonása, melyben E. Kovács Gyula yszemelynevy e. kovács gyula
yszemelynevy E. Kovács Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy
gyula yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy
ykodve Petur bánt, yszerepy petur bán yszerepy Petur bán yszerepy petur
yszerepy bán yszerepy yszerepy Petur yszerepy bán yszerepy ykodvegy Mándoky Béla
yszemelynevy mándoky béla yszemelynevy Mándoky Béla yszemelynevy mándoky
yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Mándoky yszemelynevy Béla
yszemelynevy ykodvegy a bánt yszerepy bán yszerepy bán yszerepy bán yszerepy
yszerepy bán yszerepy ykodvegy játszotta; ezután az »Aranylakodalom« ycimy
aranylakodalom ycimy Aranylakodalom ycimy aranylakodalom ycimy ycimy
Aranylakodalom ycimy ykodvegy c. dramolettet adták, ezt követte Szigligeti yszemelynevy
szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy »Cigány«-a; ycimy cigány ycimy
Cigány ycimy cigány ycimy ycimy Cigány ycimy ykodvegy majd a »Hunyadi László« ycimy
hunyadi lászló ycimy Hunyadi László ycimy hunyadi ycimy lászló ycimy ycimy
Hunyadi ycimy László ycimy ykodvegy opera II. szakasza; az »Ember tragédiája« ycimy
ember tragédiája ycimy Ember tragédiája ycimy ember ycimy tragédiája ycimy
ycimy Ember ycimy tragédiája ycimy ykodvegy 8-ik színe, végül apotheozis zárta be
az ünnepi előadást. Komjáthy Jánost yszemelynevy komjáthy jános yszemelynevy Komjáthy
János yszemelynevy komjáthy yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy
Komjáthy yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy hat évi elismert működése után
Makó Lajos yszemelynevy makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó
yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos
yszemelynevy ykodvegy követi a sorban, majd 1905. xevtizedx 1905 szept. havában
Zilahy Gyula yszemelynevy zilahy gyula yszemelynevy Zilahy Gyula yszemelynevy
zilahy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy Gyula
yszemelynevy ykodvegy lesz az igazgató. Ez év okt. havában díszes ünnepet rendezett
az új igazgató a színház fennállásának 40 éves jubileumára, melynek programmja volt:
prológ, dalok, »Bánk bán« ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán
ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy Mándoky Bélával, yszemelynevy mándoky
béla yszemelynevy Mándoky Bélá yszemelynevy mándoky yszemelynevy béla
yszemelynevy yszemelynevy Mándoky yszemelynevy Bélá yszemelynevy ykodvegy Gárdonyi
Antallal, yszemelynevy gárdonyi antal yszemelynevy Gárdonyi Antal yszemelynevy
gárdonyi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Gárdonyi yszemelynevy
Antal yszemelynevy ykodvegy (II. felv.) és a »Falu rossza« ycimy falu rossza
ycimy Falu rossza ycimy falu ycimy rossza ycimy ycimy Falu ycimy rossza ycimy
ykodvegy Blaha Lujzával, yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujzá
yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha
yszemelynevy Lujzá yszemelynevy ykodvegy Finom Rózsi yszerepy finom rózsi
yszerepy Finom Rózsi yszerepy finom yszerepy rózsi yszerepy yszerepy Finom
yszerepy Rózsi yszerepy ykodvegy szerepében. 1908-ban itt xtalanevtizedx 1915 üli
meg Zilahy Gyula yszemelynevy zilahy gyula yszemelynevy Zilahy Gyula
yszemelynevy zilahy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Zilahy
yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy 30 éves jubileumát. 1910-ben xevtizedx
1915 megszületik a piros színlap, mintegy figyelmeztetésül a könnyebb, ledérebb
darabokra. 1913.febr. 17 -én Zilahy yszemelynevy zilahy yszemelynevy Zilahy
yszemelynevy zilahy yszemelynevy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy ykodvegy írásban
beadja lemondását. Előbb volt titkárja, Békés Gyula, yszemelynevy békés gyula
yszemelynevy Békés Gyula yszemelynevy békés yszemelynevy gyula yszemelynevy
yszemelynevy Békés yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy majd Irmay Béla yszemelynevy
irmay béla yszemelynevy Irmay Béla yszemelynevy irmay yszemelynevy béla yszemelynevy
yszemelynevy Irmay yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy igyekeznek kisegíteni
a színtársulat kátyúba jutott szekerét, mikor jelentkezik színigazgatónak 1913.
őszétől kezdve Mezey Béla. yszemelynevy mezey béla yszemelynevy Mezey Béla
yszemelynevy mezey yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Mezey
yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy 1914. márc. 6-tól ifj. Ábrányi Emil yszemelynevy
ifj. ábrányi emil yszemelynevy ifj. Ábrányi Emil yszemelynevy ifj. yszemelynevy
ábrányi yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy ifj. yszemelynevy Ábrányi
yszemelynevy Emil yszemelynev volt az igazgató. 1914.októberétől számítottan, a
háborús időkben alakult konzorciumok mintájára a színtársulat tagjai megalakítják
a »Debreceni színtársulat yintezmenyy debreceni színtársulat yintezmenyy
Debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy színtársulat yintezmenyy yintezmenyy
Debrecen yintezmenyy ykodvegy magánvállalkozását« 1915. okt. 8-án ülte meg a színház
fennállásának 50 éves jubileumát, Mezey Béla yszemelynevy mezey béla
yszemelynevy Mezey Béla yszemelynevy mezey yszemelynevy béla yszemelynevy
yszemelynevy Mezey yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt. Ekkor
ismét »Bánk bán« ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy
Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy került színre, a címszerepet Bihari Ákos yszemelynevy
bihari ákos yszemelynevy Bihari Ákos yszemelynevy bihari yszemelynevy ákos
yszemelynevy yszemelynevy Bihari yszemelynevy Ákos yszemelynevy ykodvegy játszotta,
Melindát yszerepy melinda yszerepy Melindá yszerepy melinda yszerepy yszerepy
Melindá yszerepy ykodvegy Halasi Mariska, yszemelynevy halasi mariska
yszemelynevy Halasi Mariska yszemelynevy halasi yszemelynevy mariska
yszemelynevy yszemelynevy Halasi yszemelynevy Mariska yszemelynevy ykodvegy Petur
bánt yszerepy petur bán yszerepy Petur bán yszerepy petur yszerepy bán yszerepy
yszerepy Petur yszerepy bán yszerepy ykodvegy Kemény Lajos. yszemelynevy kemény
lajos yszemelynevy Kemény Lajos yszemelynevy kemény yszemelynevy lajos
yszemelynevy yszemelynevy Kemény yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Dec. havában
dr. Csűrös Ferenc yszemelynevy dr. csűrös ferenc yszemelynevy dr. Csűrös Ferenc
yszemelynevy dr. yszemelynevy csűrös yszemelynevy ferenc yszemelynevy
yszemelynevy dr. yszemelynevy Csűrös yszemelynevy Ferenc yszemelynev közművelődési
tanácsos javaslatára határozatilag kimondották, hogy a városi színházat »Debrecen
ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy város Csokonai-
színházá«-nak yintezmenyy csokonai- színháza yintezmenyy Csokonai yintezmenyy
csokonai- yintezmenyy színháza yintezmenyy yintezmenyy Csokonai yintezmenyy
ykodvegy nevezik el és elrendelik, hogy 1916. jan. 1-től ez az elnevezés használtassák
a hivatalos írásban vagy nyomtatványban. (Az eszme valódi megpendítője Makó Lajos
yszemelynevy makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy
lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy volt,
ki még 1902. xevtizedx 1905 júl. xtalanevtizedx 1915 havában terjesztett elő ilyen
indítványt.) Miután a színházat a városi tanács időközben hivatalosan is »Csokonai
Színház« yintezmenyy csokonai színház yintezmenyy Csokonai yintezmenyy csokonai
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Csokonai yintezmenyy ykodvegy névvel
ruházta fel, 1917-den xevtizedx 1915 Heltai xtalanevtizedx 1925 Jenő yszemelynevy
heltai jenő yszemelynevy Heltai Jenő yszemelynevy heltai yszemelynevy jenő
yszemelynevy yszemelynevy Heltai yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy veszi át
annak igazgatását, aki már az előző évben titkos társa volt Mezeynek. yszemelynevy
mezey yszemelynevy Mezey yszemelynevy mezey yszemelynevy yszemelynevy Mezey
yszemelynevy ykodvegy A debreceni Csokonai Színház, yintezmenyy debreceni
csokonai színház yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy
csokonai yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy
ykodvegy nevéhez méltó fényes korszakot ér meg Heltai yszemelynevy heltai
yszemelynevy Heltai yszemelynevy heltai yszemelynevy yszemelynevy Heltai
yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt, művészi teljesítmény tekintetében az intendatura
színvonalához hasonlót. Ő lesz az igazgatója Debrecen ytelepulesy debrecen
ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy második színházának, a »Vígszínház«-nak
yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy
yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy is, mely azonban, mikor Heltai yszemelynevy
heltai yszemelynevy Heltai yszemelynevy heltai yszemelynevy yszemelynevy Heltai
yszemelynevy ykodvegy visszavonul az igazgatástól, mozgószínházzá alakul át. 1920.
xevtizedx 1925 októbertől kezdve Kardoss Géza yszemelynevy kardoss géza
yszemelynevy Kardoss Géza yszemelynevy kardoss yszemelynevy géza yszemelynevy
yszemelynevy Kardoss yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy igazgatja a debreceni
Csokonai Színházat, yintezmenyy debreceni csokonai színház yintezmenyy debrecen
yintezmenyy debreceni yintezmenyy csokonai yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy a közönség legteljesebb elismerése mellett.
A debreceni Csokonai Színház, yintezmenyy debreceni csokonai színház
yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy csokonai yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy mely finom ízlésű,
műértő közönségének gyámolítása mellett, különösen a múltban, annyi kiváló művészt
nevelt a magyar színpadoknak, méltán ünnepelte fennállásának 60-ik évfordulóját.
Az emlékezetes napon ugyanaz a darab került színre, amellyel több mint egy félszázaddal
azelőtt a színházat megnyitották: Katona József yszemelynevy katona józsef
yszemelynevy Katona József yszemelynevy katona yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Katona yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy »Bánk bán«-ja. ycimy
bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy
ykodvegy A város legmesszebbmenőleg támogatja a színházat. 1928-ban 23.200 xtalanevtizedx
1935 pengő készpénz-szubvenciót adott neki, továbbá 12 waggon kokszot és 24.000
kw. áramot. Állandó színügyi bizottsága van, melynek elnöke: dr. Vásáry István yszemelynevy
dr. vásáry istván yszemelynevy dr. Vásáry István yszemelynevy dr. yszemelynevy
vásáry yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Vásáry
yszemelynevy István yszemelynev polgármester. Jegyzője: dr. Baczoni Sándor yszemelynevy
dr. baczoni sándor yszemelynevy dr. Baczoni Sándor yszemelynevy dr.
yszemelynevy baczoni yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy dr.
yszemelynevy Baczoni yszemelynevy Sándor yszemel aljegyző, polgármesteri titkár.
Referense: dr. Csűrös Ferenc yszemelynevy dr. csűrös ferenc yszemelynevy dr.
Csűrös Ferenc yszemelynevy dr. yszemelynevy csűrös yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Csűrös yszemelynevy Ferenc
yszemelynev közm. tanácsnok. Választott tagok: Balogh István, yszemelynevy
balogh istván yszemelynevy Balogh István yszemelynevy balogh yszemelynevy
istván yszemelynevy yszemelynevy Balogh yszemelynevy István yszemelynevy
ykodvegy dr. Barna László, yszemelynevy dr. barna lászló yszemelynevy dr. Barna
László yszemelynevy dr. yszemelynevy barna yszemelynevy lászló yszemelynevy
yszemelynevy dr. yszemelynevy Barna yszemelynevy László yszemelynevy yk dr. Fejér
Ferenc, yszemelynevy dr. fejér ferenc yszemelynevy dr. Fejér Ferenc
yszemelynevy dr. yszemelynevy fejér yszemelynevy ferenc yszemelynevy
yszemelynevy dr. yszemelynevy Fejér yszemelynevy Ferenc yszemelynevy yk dr. Fráter
Imre, yszemelynevy dr. fráter imre yszemelynevy dr. Fráter Imre yszemelynevy
dr. yszemelynevy fráter yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy dr.
yszemelynevy Fráter yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodve dr. Freund Jenő, yszemelynevy
dr. freund jenő yszemelynevy dr. Freund Jenő yszemelynevy dr. yszemelynevy
freund yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Freund
yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodve Grósz Nagy Ferenc, yszemelynevy grósz
nagy ferenc yszemelynevy Grósz Nagy Ferenc yszemelynevy grósz yszemelynevy nagy
yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Grósz yszemelynevy Nagy
yszemelynevy Ferenc yszemelynev Jóna János, yszemelynevy jóna jános
yszemelynevy Jóna János yszemelynevy jóna yszemelynevy jános yszemelynevy
yszemelynevy Jóna yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Kardos Gyula, yszemelynevy
kardos gyula yszemelynevy Kardos Gyula yszemelynevy kardos yszemelynevy gyula
yszemelynevy yszemelynevy Kardos yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy dr. Sz.
Kun Béla, yszemelynevy dr. sz. kun béla yszemelynevy dr. Sz. Kun Béla
yszemelynevy dr. yszemelynevy sz. yszemelynevy kun yszemelynevy béla
yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Sz. yszemelynevy Kun yszemel dr. Markovits
Elemér, yszemelynevy dr. markovits elemér yszemelynevy dr. Markovits Elemér
yszemelynevy dr. yszemelynevy markovits yszemelynevy elemér yszemelynevy
yszemelynevy dr. yszemelynevy Markovits yszemelynevy Elemér dr. Nyíri Ernő, yszemelynevy
dr. nyíri ernő yszemelynevy dr. Nyíri Ernő yszemelynevy dr. yszemelynevy nyíri
yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Nyíri yszemelynevy
Ernő yszemelynevy ykodvegy Poroszlay László, yszemelynevy poroszlay lászló
yszemelynevy Poroszlay László yszemelynevy poroszlay yszemelynevy lászló
yszemelynevy yszemelynevy Poroszlay yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy dr.
Radó Rezső, yszemelynevy dr. radó rezső yszemelynevy dr. Radó Rezső
yszemelynevy dr. yszemelynevy radó yszemelynevy rezső yszemelynevy yszemelynevy
dr. yszemelynevy Radó yszemelynevy Rezső yszemelynevy ykodvegy Surgóth Jenő, yszemelynevy
surgóth jenő yszemelynevy Surgóth Jenő yszemelynevy surgóth yszemelynevy jenő
yszemelynevy yszemelynevy Surgóth yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Szőllős
Ármin, yszemelynevy szőllős ármin yszemelynevy Szőllős Ármin yszemelynevy
szőllős yszemelynevy ármin yszemelynevy yszemelynevy Szőllős yszemelynevy Ármin
yszemelynevy ykodvegy Sztankay F. Béla, yszemelynevy sztankay f. béla
yszemelynevy Sztankay F. Béla yszemelynevy sztankay yszemelynevy f.
yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Sztankay yszemelynevy F.
yszemelynevy Béla yszemelynevy yk Wilhelms Emil yszemelynevy wilhelms emil
yszemelynevy Wilhelms Emil yszemelynevy wilhelms yszemelynevy emil yszemelynevy
yszemelynevy Wilhelms yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy és Zellinger Ede.
yszemelynevy zellinger ede yszemelynevy Zellinger Ede yszemelynevy zellinger
yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Zellinger yszemelynevy Ede
yszemelynevy ykodvegy Hivatalból tagok: dr. Vargha Elemér yszemelynevy dr.
vargha elemér yszemelynevy dr. Vargha Elemér yszemelynevy dr. yszemelynevy
vargha yszemelynevy elemér yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Vargha
yszemelynevy Elemér yszemelynev polgármester - helyettes főjegyző, dr. Csürös Ferenc
yszemelynevy dr. csürös ferenc yszemelynevy dr. Csürös Ferenc yszemelynevy dr.
yszemelynevy csürös yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy dr.
yszemelynevy Csürös yszemelynevy Ferenc yszemelynev közm. tanácsnok, dr. Vass Károly
yszemelynevy dr. vass károly yszemelynevy dr. Vass Károly yszemelynevy dr.
yszemelynevy vass yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy dr.
yszemelynevy Vass yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodve tanácsnok, dr. Miszti
Károly yszemelynevy dr. miszti károly yszemelynevy dr. Miszti Károly
yszemelynevy dr. yszemelynevy miszti yszemelynevy károly yszemelynevy
yszemelynevy dr. yszemelynevy Miszti yszemelynevy Károly yszemelynev tiszti főügyész,
dr. Láng Sándor yszemelynevy dr. láng sándor yszemelynevy dr. Láng Sándor
yszemelynevy dr. yszemelynevy láng yszemelynevy sándor yszemelynevy
yszemelynevy dr. yszemelynevy Láng yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodve tiszti
főorvos, Ary Lajos yszemelynevy ary lajos yszemelynevy Ary Lajos yszemelynevy
ary yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Ary yszemelynevy Lajos
yszemelynevy ykodvegy főszámvevő. szin_I.0387.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Debreceni színészet - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0387.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0387.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22538.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Debreceni
színészet
Szócikk: Debreceni színészet Debrecenben 1798. aug.
11-én tartották az első színielőadást a »Fehér ló« udvarán épített nyári színházban
az erdélyi színészek »Nemzeti Játszó Társaság« név alatt. A legrégibb fennmaradt
színlapok egyike az »Indusok Angliában« című vígjátékról szól, amelyet 1798. aug.
19-én adtak elő. Ez volt a 8-ik előadás. A társulat 14 tagból állott, nevezetesebbek:
Kócsi Patkó János és neje, Gidófalvi Jancsó Pál, Sehy Ferenc, Kontz János és neje,
Láng Ádám János, Sáska János, Medve, stb. 1804. nov. 7-én gróf Károlyi Józsefné
megyeri családi színházának teljes gazdag felszerelését a debreceni színtársulatnak
adományozta, aminek jó hatása volt a színészet felvirágzására. Az erdélyi színészek
(Wesselényi Miklós pártfogoltjai) minden évben felkeresik Debrecent. 1804-ben a
»Fehér ló« udvarán épített fabódé színház leégett s újra felépítették. 1805-ben
Ernyi Mihály az igazgató. 1808-ban a legnagyobb fizetése volt Jancsó Pálnak, havonként
50 forintot kapott. Székely János 40 frtos szerződést kötött, neje Ungár Anikó 35
frtot kapott, stb. 1809-ben készültek Debrecenben az első páholyok; mindössze 6
és mindenikbe 4 személy fért el. 1811-től 3 évig Gulácsy Antal veszi át a színház
vezetését. A tagok ezen időben a következők voltak: Éder György, Sáska János, Kántor
Gerzson és neje, Balogh István, Horváth, Simonffy, Udvarhelyi Miklós, Némethy Györgyné,
Juhász Juliánna, stb. 1814. febr. 1-én dr. Sándorffy József nagyváradi főorvos 10
évre bérbe veszi a színházat. Ekkor fejlődik ki a debrecen— nagyváradi színészet
nemes hivatása. Ez a szövetség 1824-ben, Sándorffy halálával felbomlik. Ekkor Láng
Ádám veszi át a társulatot. 1825-ben Megyeri Károly itt az igazgató, 1826-ban Éder
György. 1828-ban itt működik Pergő Celesztin, 1829-30- ban Déryné, Pályi Elek, Szentpétery
Zsigmond, Szerdahelyi József, Egressy Gábor. 1830-ban akassai társulat (»Felsőmagyarországi
pártfogolt kassai dal- és színjátszó társaság«) keresi fel a várost. 1833—34- ben
is ez a társulat járt Debrecenben. Az első színház leégése óta a Szűcs- vagy Varga-színben
voltak az előadások. 1835. aug. 1-ső napján a Harmincados-közben Nánássy Gábor tanácsnok
megnyitja az új színházat »Mátyás király Pozsonyban vagy a féltés gyötrelme« c.
eredeti vígjátékkal, írta Kovács Pál orvos. E színházban 25 évnél tovább szolgálták
a magyar Tháliát. Itt játszott: Éder György, Csabay Pál, Fáncsy Lajos, László József
és Szákffy József színtársulata. 1836. márc. 3-án itt lépett színpadra Arany János
az »Ördög Róbert«-ben. 1837-ben Szákffy, azután 1840-ig Éder György az igazgató.
A további években a következő igazgatók nyerik el a debreceni színházat: 1844—45-ben
Komáromy Sámuel, Könyves Lajos, Váradi Pál és Fejér Károly; 1846—47-ben Feleky Miklós,
1848—49-ben Abday Sándor. 1851-ben ismét Abday, utána Feleky és Láng Boldizsár,
1852-ben Csabay Pál, 1853-tól 1856-ig Csabay és Láng felváltva; 1857-ben Hetényi
József és Molnár György, 1858-ban ismét Csabay Pál, 1860-ban Latabár Endre. 1861.
aug. 21-én Skalnitzky Antal és Mecsey Imre megkezdik az új színház felépítését.
Míg az új színbáz felépült, Reszler István színházigazgató egy fából épült színkört
építtetett a Péterfia ucca elején, melyben 1861- től 1865-ig játszott. Az új színház
megnyílt 1865. okt. 7-én. Színre került Katona József »Bánk bán«-ja. Jókai írta
a prológusi, hatásosan elszavalta Jókainé Laborfalvi Róza. A prológus szövege: Egy
kincse van minden nemzetnek adva, Míg azt megőrzi híven, addig él. E kincs neve:
az édes anyanyelv. Bálvány ez, mely előtt találkozik Az ellentétek minden árnyalatja
És egytestvérnek vallja ott magát. Oh, boldogabb országok gyermeke! Hazánkon elmerengő
idegen, Hogy ezt mi úgy szeretjük, ne csodáld. Nekünk e kincs volt századok során
Multunk, reményünk, jelenünk, S mert benne élünk, kell, hogy érte éljünk. Volt a
magyarnak fényes éve is, S dicső korának hős emlékeit Fegyver hegyével égbe írta
fel. De csillag és dicsőség messze vannak, Ám ősi nyelve hódításait Az élő földre
írta szellemével. Te anyanyelvünk tiszta őrhelye, Magyarnak épült ősi Debrecen!
Mentsvára féltett szellemkincseinknek. Sok századon át, amíg nemzetünk Létért ontotta
vérét, — egyedül Te őrzéd a magyar Helikont. A harcosok hosszú, súlyos éveiben Oly
sok viszályt kiáll ott nemzetünknek Meghódíthatlan vára Te valál. Pedig nem voltak
sziklasáncaid, Itt menhelyet és ápolót talált, S hálából kincsét mind e helyre hordta.
Körül vihar dult, villám csattogott, Hazánk virágát fegyver tépte le, S a vész szétszórta
a hulló levélt. Balsors kitörlé a lét könyviből, Önnön vérünkkel, nemzetünk nevét,
S port hinte rá, hogy meg se lássa többé. Te akkor is megőrzésd kincsedet: Fegyver
nem, tűz nem vette tőled el, Sem úr szavának csábja meg nem ejte. Te, a szegény,
a megvetett anyának, Ős szellemünknek hű tanyája lettél, S ápolgatád, míg újraifjodott.
S mit fegyver veszte hős apák kezében, Azt tollal, ésszel, csengő dal szavával A
bölcs utódok újra visszavívták. És újra Kárpátoktól Adriáig Lett élő nemzet a magyar
s Te abban Mekkája a tudós zarándokoknak. Te szülted a tudóst, ki felvilágolt, Te
szülted a hit buzgó pásztorát, S a költőt, kinek hangja most is ég. Légy üdvözölve
ősi Debrecen E templomünnepélyen, mert bizonnyal Hol nyelvoltárod áll, egy templom
az. A szó, mely üdvözöl, ezt mondja: »most«, S a szó, mely »egykor« számon fogja
kérni, »Miért ez oltár ?« ezt idézi majd. Miért ez oltár ? Honfiáldozatra. Az egyik
szellemét áldozza annak, részvétit más: — s mind kettő áldozat. A honi nyelvnek
ihletett hirdetője, Kinek szívében ég az égi szikra, Tanítson itten híven érezni.
Tanítson hőn szeretni: — hű szívet, Drága hazát és fényes őserényt; Szeretni mindazt,
ami szép s igaz. Hirdesse élő, látható alakban A megdicsőült ősök tetteit, Hogy
lelkesüljön rajtuk nemzedékünk, Hirdesse bűnnek torló büntetését, Sújtsa hibánkat
és javítsa azt, Mutassa fel, mi bennünk szép és nemes. Legyen világos tükre életünknek;
A népszokást, az ősi hagyományt Emlékbe vésve, tartogassa fenn. S amit költőknek
lelke ránk hagyott, A.z égi szép költészet hangzatát, Zendítse meg művészet hő szaván:
Hogy hallja minden s higyje, hogyha hallá, Hogy nincs a földnek édesebb zenéje,
Mint a magyar szó, művész ajkain. »Ezért az oltár!« És nem hogy hízelegjen A kor
hibáinak, a rossz divatnak S visszhangot adjon korcs ízlés szavának. Nem, hogy legyezze
könnyelmű ledérség, Tréfának öltözött botlásait, És édes mérget töltsön a szívekbe.
Nem, hogy fület csiklandó pengetéssel A gondolattól elszoktassa népünk, Érzékhez
szólva, értelem helyett. A puritán hit ősi városában Hiú látványnak nem, — csak
szellemünknek Épülhetett e ház: — »azért ez oltár!«, — S áldott legyen a kéz, mely
építé, Áldott a szív, amely kigondolá, Áldott a nép, mely érte áldozott, Áldott
a szellem, mely föntartja ezt, S áldott a hon, melynek szolgálni fog. Jókainé játszotta
egyébként Gertrudist is, Molnár György »Bánk«-ja, Rónai Gyula »Petur«-ja emelték
az előadás fényét; Biberach: Gárdonyi Antal, Tiborc: Dózsa József volt, míg Melindát
Libera Gizella alakította. Reszler Istvánt, — egy gazdag budai polgár fiát 3 évre
választották meg igazgatónak, aki hiába szervezett kiváló művészekből álló opera-,
operett- és drámai-együttest, 1866. tavaszán csődbe jutott. Ekkor alakult meg a
debreceni Színügyegylet, mely a színháznak úgy művészi, mint anyagi irányítását
magára vállalván, a város közönségének jelentős anyagi és erkölcsi gyámolítása mellett
megteremtette a magyar színészet történetében annyira emlékezetes, »debreceni intendaturát«.
Soha az ország vidéki városaiban olyan magas színvonalon álló művésztársulat nem
működött sem azelőtt, sem azután, mint az intendatura kilenc esztendején keresztül
a debreceni színpadon és a társulat állandó nyári állomásán, Nagyváradon. Élükön
Blaha Lujzával, javarészt azok voltak az intendatura társulatának tagjai, akik később
a fővárosi Nemzeti Színháznál, az 1875-ben megnyílt Népszínháznál és az 1884-ben
létesített m. kir. Opera színpadán aratták magasba lendült pályafutásuk sikereit.
1867. okt. 1-én megalakult a színészek nyugdíjintézete. Az énekes és drámai együttes
díszes névsora után szerényen húzódik meg a segédszínészek közt Petőfi Zoltánnak,
a nagy magyar költő fiának neve is, az 1867—68-ik évek kimutatásában. 1875. tavaszán
oszlott fel az intendatura, miután sem Kiss Sándor első intendánsa, sem a díszes
tisztségben őt követő Serényi Imre nem tudták feltartóztatni bukásában. Feloszlásának
okait Fráter Imre, a Színügyegylet elnöke, a városhoz küldött hivatalos jelentésében
a »várost gyászba borító kolerajárványnak, a bécsi pénzválságnak és az országosan
érezhető inségnek« tudja be, de az okok közt ott szerepelnek személyes torzsalkodások
is. Az intendatura által korábban befejezett szezont a »Budapesti Nemzeti Színház
tagjaiból alakult népszínmű-társaság« vendégfellépése pótolja 1875. nyarán. Tizenkét
előadást tartanak nagy művészeink, — ismét csak Blahánéval élükön. A tíz év műsora
imponáló, a magyar klasszikus zeneművészeti, irodalmi törekvéseivel. Az évente 200—210
előadásból 50, az előadásoknak körülbelül egynegyede: opera. 1875. őszétől kezdve
Temesváry Lajos az igazgató. Kiváló művészember, de a színház anyagi vezetéséhez
nem sok szerencséje van. 1878. tavaszán az egykor dúsgazdag embernek egész vagyona
dobra került. Ez év őszétől kezdve »Magyar Színészegyesület« címmel Mándoky Béla
alakítja meg első konzorciumát. Komoly művészi törekvések jellemzik a konzorcium
három éves működését. 1881-ben Krecsányi Ignác lesz az igazgató, aki szintén művészi
színvonalon álló előadásokat produkál, de 1884. virágvasárnapján mégis fizetésképtelen
lesz. 1885-ben Aradi Gerő nyitja meg a szezont, melyet nagy anyagi veszteségekkel
zár le, visszavonulván a színigazgatástól. 1886-ban Nagy Vincét választja meg a
város színigazgatónak, aki azonban ez év decemberében csődbe jut. Egy Molnár László,
Rónaszéky Gusztáv, Mándoky Béla, Halmay Imre, és Valentin Lajosból álló konzorcium
veszi át tőle a színigazgatást, melyet később Valentin Lajos a saját maga felelősségére
irányít. Nyomorúságos időket él a debreceni színészet, bár a társulat művészi kvalitásai
a világhírűvé lett Kopácsy Juliskával élükön, elsőranguak. 1890-ben Valentin társul
veszi magához Gyöngyi Izsót, aki nagyobb Összegű pénzörökséghez jutott, melyet a
színházigazgatás az utolsó krajcárig felemésztett. 1891- ben a csődbe került igazgatóktól
ismét a társulat tagjaiból alakult konzorcium veszi át a színhái vezetését, melynek
élén Balassa Jenő, Andorffy Péter, Püspöki Imre, Csiky László és Mátrai József áll.
A színtársulat felsegélyezésére mentőakciót indít a város, Jászai Mari vendégszerepléssel
igyekszik a bajba jutottak ínséges helyzetén segíteni. 1891-ben Leszkay András földbirtokos
vállalkozik a színház igazgatására. Nagy ambícióval kezd az igazgatáshoz, szakemberekkel
véve körül magát. Leszkay nak hervadhatatlan érdemei vannak a debreceni színészet
újból való felvirágoztatása körül. Méltó utódja a kiváló művész, Tiszay Dezső, aki
1893. őszétől kezdve igazgatja a színházat. 1896-ban Komjáthy János lesz a színigazgató,
előbbieknek méltó tanítványa. A debreceni színészet 100 éves jubileuma 1898. nov.
27-én zajlott le. A vármegyeházán díszgyűlés volt, utána a vármegyeház falába elhelyezett
márvány emléktábla ünnepies leleplezése következett, melynek ez a felirata: »E ház
udvarán a városi tanács által épített _ színpadon tartotta Debrecen sz. kir. városában
az első előadást Báró Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszíni Társasága, 1798. augusztus
11-ik napján. A századik évforduló emlékére kegyelettel a mult iránt, buzdításul
a jövőre, a Csokonai-kör.« Délután megnyitották a színészeti kiállítást, melyen
kb. 4000 darab különböző érdekes tárgy volt látható. Este Komjáthy János társulata
díszelőadást tartott, Prielle Kornélia, Mándoky Béla és neje, Újházi Ede, E. Kovács
Gyula, Foltényi Vilmos és Zilahy Gyula vendégfelléptével. Az előadást Kőrössy Kálmán
prológusa vezette be, utána Kisfaludy Károly »A fösvény« vígjátéka következett,
majd a »Bánk bán« II. felvonása, melyben E. Kovács Gyula Petur bánt, Mándoky Béla
a bánt játszotta; ezután az »Aranylakodalom« c. dramolettet adták, ezt követte Szigligeti
»Cigány«-a; majd a »Hunyadi László« opera II. szakasza; az »Ember tragédiája« 8-ik
színe, végül apotheozis zárta be az ünnepi előadást. Komjáthy Jánost hat évi elismert
működése után Makó Lajos követi a sorban, majd 1905. szept. havában Zilahy Gyula
lesz az igazgató. Ez év okt. havában díszes ünnepet rendezett az új igazgató a színház
fennállásának 40 éves jubileumára, melynek programmja volt: prológ, dalok, »Bánk
bán« Mándoky Bélával, Gárdonyi Antallal, (II. felv.) és a »Falu rossza« Blaha Lujzával,
Finom Rózsi szerepében. 1908-ban itt üli meg Zilahy Gyula 30 éves jubileumát. 1910-ben
megszületik a piros színlap, mintegy figyelmeztetésül a könnyebb, ledérebb darabokra.
1913.febr. 17 -én Zilahy írásban beadja lemondását. Előbb volt titkárja, Békés Gyula,
majd Irmay Béla igyekeznek kisegíteni a színtársulat kátyúba jutott szekerét, mikor
jelentkezik színigazgatónak 1913. őszétől kezdve Mezey Béla. 1914. márc. 6-tól ifj.
Ábrányi Emil volt az igazgató. 1914.októberétől számítottan, a háborús időkben alakult
konzorciumok mintájára a színtársulat tagjai megalakítják a »Debreceni színtársulat
magánvállalkozását« 1915. okt. 8-án ülte meg a színház fennállásának 50 éves jubileumát,
Mezey Béla igazgatása alatt. Ekkor ismét »Bánk bán« került színre, a címszerepet
Bihari Ákos játszotta, Melindát Halasi Mariska, Petur bánt Kemény Lajos. Dec. havában
dr. Csűrös Ferenc közművelődési tanácsos javaslatára határozatilag kimondották,
hogy a városi színházat »Debrecen város Csokonai- színházá«-nak nevezik el és elrendelik,
hogy 1916. jan. 1-től ez az elnevezés használtassák a hivatalos írásban vagy nyomtatványban.
(Az eszme valódi megpendítője Makó Lajos volt, ki még 1902. júl. havában terjesztett
elő ilyen indítványt.) Miután a színházat a városi tanács időközben hivatalosan
is »Csokonai Színház« névvel ruházta fel, 1917-den Heltai Jenő veszi át annak igazgatását,
aki már az előző évben titkos társa volt Mezeynek. A debreceni Csokonai Színház,
nevéhez méltó fényes korszakot ér meg Heltai igazgatása alatt, művészi teljesítmény
tekintetében az intendatura színvonalához hasonlót. Ő lesz az igazgatója Debrecen
második színházának, a »Vígszínház«-nak is, mely azonban, mikor Heltai visszavonul
az igazgatástól, mozgószínházzá alakul át. 1920. októbertől kezdve Kardoss Géza
igazgatja a debreceni Csokonai Színházat, a közönség legteljesebb elismerése mellett.
A debreceni Csokonai Színház, mely finom ízlésű, műértő közönségének gyámolítása
mellett, különösen a múltban, annyi kiváló művészt nevelt a magyar színpadoknak,
méltán ünnepelte fennállásának 60-ik évfordulóját. Az emlékezetes napon ugyanaz
a darab került színre, amellyel több mint egy félszázaddal azelőtt a színházat megnyitották:
Katona József »Bánk bán«-ja. A város legmesszebbmenőleg támogatja a színházat. 1928-ban
23.200 pengő készpénz-szubvenciót adott neki, továbbá 12 waggon kokszot és 24.000
kw. áramot. Állandó színügyi bizottsága van, melynek elnöke: dr. Vásáry István polgármester.
Jegyzője: dr. Baczoni Sándor aljegyző, polgármesteri titkár. Referense: dr. Csűrös
Ferenc közm. tanácsnok. Választott tagok: Balogh István, dr. Barna László, dr. Fejér
Ferenc, dr. Fráter Imre, dr. Freund Jenő, Grósz Nagy Ferenc, Jóna János, Kardos
Gyula, dr. Sz. Kun Béla, dr. Markovits Elemér, dr. Nyíri Ernő, Poroszlay László,
dr. Radó Rezső, Surgóth Jenő, Szőllős Ármin, Sztankay F. Béla, Wilhelms Emil és
Zellinger Ede. Hivatalból tagok: dr. Vargha Elemér polgármester - helyettes főjegyző,
dr. Csürös Ferenc közm. tanácsnok, dr. Vass Károly tanácsnok, dr. Miszti Károly
tiszti főügyész, dr. Láng Sándor tiszti főorvos, Ary Lajos főszámvevő. szin_I.0387.pdf
I