Címszó: Déry István - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1792
SZULETESIEVTIZED 1795
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0404.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0404.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22645.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Déry
István
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522645.htm
Szócikk: Déry István nemes származású úttörő színész,
a magyar színészet alapítóinak egyike, sz. 1792-ben, (születés
éve) Szekszárdon, (megye) megh.
1862. jan. 8-án, Diósgyőrben. (megye) (információ)
Atyja tanár volt és fiát kitűnő nevelésben
részesítette. Az volt az öregnek a szándéka, hogy fiából pap legyen; be is adta
kolostorba., de csakhamar utilaput kötöttek a talpára egy nem mindennapi diákcsíny
miatt. Ugyanis többi társával együtt egy vasárnap délután kiment a város határába
sétálni és jókedvében a hídon álló Szent János-szobor (személy) (információ)
fejét leütötte és azzal labdázgatott. Hazamenet
lelkifurdalást érzett, nem mert visszamenni a kolostorba, hanem feljött Pestre (Budapest)
és itt 1808-ban (időpont) színésszé
lett. Játszott mindenféle szerepet, de leginkább az intrikus és szerelmes szakban
jeleskedett. De felhasználták énekszerepekben is és többféle hangszeren, is játszott.
1813-ban (időpont)
feleségül vene Széppat&ky Rózát, (L. Déryné), a kitűnő operaénekesnőt, kitől
évekig elváltán élt. Házassága előtt tiszttartó Törtel-en, közben megunta ezt a
foglalkozást és újra színészkedett. A színészet nyomorúságaiba, a küzdelmes élet
viszontagságaiba azonban nem tudott beleilleszkedni, miért is 1817-ben (időpont) elég
fiatalon visszavonult a színpadtól, előbb Radistyánban (megye) (Borsod
m.) (megye)
(információ)
ispán, majd Muhipusztán (megye) uradalmi
tiszt lett. 1821—22-ben (időpont) Miskolcon
(megye) ismét
színész volt. 1833. (időpont) május
18-án Egerben (megye)
a Muramelléki társulatnál (intézmény)
Balogh István (személy) (információ)
és Hetényi József (személy) (információ)
igazgatása alatt működött, majd Budára (Budapest)
szerződött, ezután pedig végleg visszavonult. Mint a legtöbb jeles színészi, ő is
megtanult németül, (nyelv) (információ)
franciául (nyelv) (információ)
és e nyelvekből körülbelül 15 darabot dolgozott
át színpadjaink számára. szin_I.0404.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Déry István címszóvég 22645 Szócikk: Déry
István nemes származású úttörő színész, a magyar színészet alapítóinak egyike, sz.
1792-ben, Szekszárdon, xtalanevtizedx 1805 ytelepulesy szekszárd ytelepulesy
Szekszárd ymegyey tolna megye ykodvegy megh. 1862. jan. 8-án, Diósgyőrben. ytelepulesy
diósgyőr ytelepulesy Diósgyőr ymegyey borsod megye ykodvegy Atyja tanár volt és
fiát kitűnő nevelésben részesítette. Az volt az öregnek a szándéka, hogy fiából
pap legyen; be is adta kolostorba., de csakhamar utilaput kötöttek a talpára egy
nem mindennapi diákcsíny miatt. Ugyanis többi társával együtt egy vasárnap délután
kiment a város határába sétálni és jókedvében a hídon álló Szent János-szobor yszemelynevy
szent jános yszemelynevy Szent János yszemelynevy szent yszemelynevy jános
yszemelynevy yszemelynevy Szent yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy fejét leütötte
és azzal labdázgatott. Hazamenet lelkifurdalást érzett, nem mert visszamenni a kolostorba,
hanem feljött Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy és itt 1808-ban xevtizedx 1805 színésszé xtalanevtizedx 1815 lett. Játszott
mindenféle szerepet, de leginkább az intrikus és szerelmes szakban jeleskedett.
De felhasználták énekszerepekben is és többféle hangszeren, is játszott. 1813-ban
xevtizedx 1815 feleségül vene Széppat&ky Rózát, (L. Déryné), a kitűnő operaénekesnőt,
kitől évekig elváltán élt. Házassága előtt tiszttartó Törtel-en, közben megunta
ezt a foglalkozást és újra színészkedett. A színészet nyomorúságaiba, a küzdelmes
élet viszontagságaiba azonban nem tudott beleilleszkedni, miért is 1817-ben elég
xtalanevtizedx 1825 fiatalon visszavonult a színpadtól, előbb Radistyánban ytelepulesy
radistyán ytelepulesy Radistyán ymegyey borsod megye ykodvegy (Borsod m.) ytelepulesy
borsod m. ytelepulesy Borsod m. ymegyey borsod megye ykodvegy ispán, majd Muhipusztán
ytelepulesy muhipuszta ytelepulesy Muhipusztá ymegyey borsod megye ykodvegy uradalmi
tiszt lett. 1821—22-ben xevtizedx 1825 Miskolcon xtalanevtizedx 1835 ytelepulesy
miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy ismét színész volt. 1833.
xevtizedx 1835 május xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 18-án Egerben ytelepulesy
eger ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy a Muramelléki társulatnál yintezmenyy
muramelléki társulat yintezmenyy Muramell yintezmenyy muramelléki yintezmenyy
társulat yintezmenyy yintezmenyy Muramell yintezmenyy ykodvegy Balogh István yszemelynevy
balogh istván yszemelynevy Balogh István yszemelynevy balogh yszemelynevy
istván yszemelynevy yszemelynevy Balogh yszemelynevy István yszemelynevy
ykodvegy és Hetényi József yszemelynevy hetényi józsef yszemelynevy Hetényi
József yszemelynevy hetényi yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy
Hetényi yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt működött, majd
Budára buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy szerződött, ezután
pedig végleg visszavonult. Mint a legtöbb jeles színészi, ő is megtanult németül,
ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy
ykodvegy franciául ynyelvy francia ynyelvy franciá ynyelvy francia ynyelvy
ynyelvy franciá ynyelvy ykodvegy és e nyelvekből körülbelül 15 darabot dolgozott
át színpadjaink számára. szin_I.0404.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Déry István - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1792
SZULETESIEVTIZED 1795
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0404.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0404.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22645.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Déry
István
Szócikk: Déry István nemes származású úttörő színész,
a magyar színészet alapítóinak egyike, sz. 1792-ben, Szekszárdon, megh. 1862. jan.
8-án, Diósgyőrben. Atyja tanár volt és fiát kitűnő nevelésben részesítette. Az volt
az öregnek a szándéka, hogy fiából pap legyen; be is adta kolostorba., de csakhamar
utilaput kötöttek a talpára egy nem mindennapi diákcsíny miatt. Ugyanis többi társával
együtt egy vasárnap délután kiment a város határába sétálni és jókedvében a hídon
álló Szent János-szobor fejét leütötte és azzal labdázgatott. Hazamenet lelkifurdalást
érzett, nem mert visszamenni a kolostorba, hanem feljött Pestre és itt 1808-ban
színésszé lett. Játszott mindenféle szerepet, de leginkább az intrikus és szerelmes
szakban jeleskedett. De felhasználták énekszerepekben is és többféle hangszeren,
is játszott. 1813-ban feleségül vene Széppat&ky Rózát, (L. Déryné), a kitűnő
operaénekesnőt, kitől évekig elváltán élt. Házassága előtt tiszttartó Törtel-en,
közben megunta ezt a foglalkozást és újra színészkedett. A színészet nyomorúságaiba,
a küzdelmes élet viszontagságaiba azonban nem tudott beleilleszkedni, miért is 1817-ben
elég fiatalon visszavonult a színpadtól, előbb Radistyánban (Borsod m.) ispán, majd
Muhipusztán uradalmi tiszt lett. 1821—22-ben Miskolcon ismét színész volt. 1833.
május 18-án Egerben a Muramelléki társulatnál Balogh István és Hetényi József igazgatása
alatt működött, majd Budára szerződött, ezután pedig végleg visszavonult. Mint a
legtöbb jeles színészi, ő is megtanult németül, franciául és e nyelvekből körülbelül
15 darabot dolgozott át színpadjaink számára. szin_I.0404.pdf I
