Címszó: Déryné - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1793
SZULETESIEVTIZED 1795
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0405.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0405.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22648.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Déryné
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522648.htm
Szócikk: Déryné (Schenbach, (személy) -
eredetileg Scheckenbach (személy) -
Széppataki Róza). (személy) A
jászberényi (megye)
kis patika mögötti szobákban fejlődik egy sápkóros, kócszőke hajú, szeplős leányka,
akinek nagy feje, kezelába, cingár hangja van é fogalommal sem bír arról, mi a
színész. Egy-kettőre felcseperedik, a leánnyal elégedetlen apa fiúsan járatja, nemét
eltitkolja, doktort akar belőle nevelni. De a sors közbevág, az apa meghal, a kislány
lány marad és nem felcser lesz belőle, de valami más, akinek a neve beszámyalta
a »két magyar haza« annyi zugát. Korának ünnepelt, nagy művésznője lett. Igaz, hogy
csak Kassa, (megye)
Pécs (megye)
és Pozsony — Brassó (megye) között
ismerték, szerették, rajongtak érte, de ez is az ő nagyszerű érdeme, mert nem akart
a nagyvilágé lenni, csak azé a darab magyar földé, amelyből sarjadt. Színésznő,
énekesnő és írónő lett belőle — és magyar halhatatlan, mert érdeme őt a magyar Walhallába
emeli s amíg a magyar kultúráról, magyar színpadról, magyar énekről és magyar írásról
valahol is szó lesz, azt a kezdetben szeplős, vöröshajú kis teremtést, utóbb formáját
vesztett kis gömböcöt — Dérynét, (személy) (információ)
mindig csodálattal fogják emlegetni. 1793.
(időpont)
dec. 23-án született Jászberényben (megye) és megh.
1872. szept. 29-én, Miskolcon. (megye) Tizenegy
éves korában került fel Pestre (Budapest)
és akkor látott először színielőadást, a Wesselényi-féle kolozsvári társaságból
(intézmény)
kiváltak s Pestre (Budapest)
jöttek előadását a mai Károly-körúton (7. szám) állott Haeker - szállóban. (intézmény)
Ekkor tünt fel először énekhangja Nagy János (személy) (információ)
színésznek, aki évek multán is visszaemlékezvén
a kisleány meglepő tiszta, csengő énekhangjára — közben járt anyjánál, hagy a leányka
álma teljesülhessen és színpadra jusson. Vida László (személy) (információ)
igazgatása alatt Pesten (Budapest)
játszó aktorok közé kerül, aliol 18 frt havi fizetéssel egy évre szerződtetik. Első
énekmestere Pacha Gáspár (személy) német
(nemzetiség)
(információ)
karmester volt, aki már akkor nagy reményeket
fűzött jövőjéhez. Először »Hamlet«-ben (cím) (információ)
statisztált s első szerepe az »Egyiptomi
út« (cím) pajkos
szobalánya volt s ettől kezdve csaknem minden este színpadon volt, vagy a kórusban
énekelt, vagy kisebb szerepeket játszott. Ez idő óta állandóan emelkedik s alig
pár hó multán úgy a néző, mint az énekes játékok nagy szerepeit kapja s a közönség
osztatlan tetszésétől kisérve játssza. 1813-ban (időpont) szerencsétlen
házasságra lép, a társulat tanult, tehetséges, de durvalelkű tagjának, Déry Istvánnak
(személy)
(információ)
lesz felesége. 1815-ben (időpont) elszakadnak
egymástól és Róza elkezdi vándorútját az országban, mindig nagyobb és nagyobb sikereket
aratva. Déryné (személy) (információ)
nyugtalan, egy helyben megmaradni nem tudó
természetével állandóan járta az országot. Nem szólva a kisebb helyekről, ahol útközben
egy-két estén játszott, Miskolc, (megye) Kolozsvár,
(megye) Kassa,
(megye) Pest,
(Budapest)
Buda, (Budapest)
Arad, (megye)
(információ)
Abrudbánya, (megye) Temesvár,
(megye) Pozsony,
(megye) Debrecen,
(megye) Székesfehérvár,
(megye) Eger,
(megye) Nagyvárad,
(megye) Eperjes,
(megye) Komárom,
(megye) (információ)
Pécs, (megye) Győr,
(megye) Nagykálló,
(megye) Marosvásárhely,
(megye) Szeged,
(megye) Zalaegerszeg,
(megye) Sopron,
(megye) Sátoraljaújhely,
(megye) Brassó,
(megye) Szombathely
(megye) ünnepelték
színpadjaikon. A pesti, (Budapest)
budai, (Budapest)
székesfehérvári, (megye) kassai,
(megye) kolozsvári,
(megye) dunántúli
társaságok lelke, fenntartója volt, mert csodálatos zengésű, tiszta szopránja, tökéletes
énektudása, egyéniségének bája, mesteri szín játszóképessége, nagy drámai ereje,
páratlan kómikai vénája a színpad legtöbb oldalú művésznőjévé tette. Így aztán műsora
csaknem egy — a korabeli magyar színpad műsorával. Ha az 1815—1840. (időpont) közti
évek színlapjait átnézzük, az ő nevével találkozunk legsűrűbben. Ő az, aki a »Csörgősipka,
vagy a jóltevő zarándokok« (cím) Zenaidáját
(szerep)
s a »Pikkó herceg és Jutka Perzsi« (cím) Jutkáját
(szerep)
éppen olyan diadalra tudta vinni, mint »Hamlet« (cím) (információ)
Opheliáját, (szerep) a »Velencei
kalmár« (cím)
(információ)
Porciáját, (szerep) vagy
Klingemann (szerep)
(információ)
»Dr. Faust« (cím) című rémdrámájának
Katalinját. (szerep)
(információ)
Nemkülönben ő volt a páratlan Rosina (szerep) a »Szevillai
borbély«, (cím)
a »Norma« (cím)
(információ)
és hasonló operákban. Kétségtelen, hogy a
komoly drámai szerepekben gyengébb volt, de a vígjátéki és naiv szerepekben kitűnő,
operában pedig utolérhetetlen. Hatását a közönségre mi sem jellemzi inkább, mint
vendégfellépte a pesti Városi Színházban, (intézmény)
(információ)
a mai Vörösmarty-téren állott pompás múzsatemplomban,
ahol egy akkor nagyon körülrajongott német (nemzetiség)
(információ)
énekesnő vendégjátéka után, a német (nemzetiség)
(információ)
színészek előadásán vendégül fellépett és
németül (nyelv)
(információ)
énekelve úgy elragadta közönségét, hogy az
előbb oly lángolva ünnepelt német (nemzetiség)
(információ)
vendégművésznő egyszeribe el volt felejtve.
(1823. (időpont)
márc. 29. »Svájci család« (cím) xegyenlosegjelx
Emeline, (szerep)
máj. 17. »Tancréd« (cím) xegyenlosegjelx
Amenaide). (szerep)
Művészetének titka azonban nem egyedül Istentől nyert nagy tehetségében állott,
de abban a végtelen lelkiismeretességben, komoly odaadásban is, amellyel minden
szerepét játszotta. A szerepbe való elmélyedés, annak külső és belső jellemzése,
a mindig meglepő és ízléses öltözködés volt, ami diadalt szerze számára s innen
van, hogy korának közönsége előtt feledhetetlen volt és maradt és nem egyedül a
színpadon voltak rajongói, de az életben is a legelőkelőbb közönség tiszteletét
és szeretetét is meg tudta nyerni. Életének három regényét ismerjük, az első a Prepeliczay-eset,
(személy)
mely drámai végkifejlésével, a második a Szentpétery-eset, (személy) (információ)
mely csaknem hétköznapi - drámaiságával,
a harmadik a gróf Csáky-eset, (személy) (információ)
mely kedves romantikájával hat. Az utóbbit
dolgozta fel szabadon Herczeg Ferenc (személy) (információ)
»Déryné ifjasszony« (cím) (információ)
című színművében. A Pesten (Budapest)
megnyílt első állandó magyar színház (intézmény)
(információ)
az ő ábrándjának is valóraválását jelentené.
De azon a verőfényes, izzó augusztusi napon, amikor annak kapui megnyíltak, ő már
túl volt a negyven esztendőn. Finom kis filigrán alakja megváltozott, arca kerekké
vált s géniuszának ragyogó csillaga leáldozóban volt. Első énekesnőnek szerződtette
Pestvármegye (megye)
nagynevű alispánja, aki a színházat igazgatta, de alig tudott szerepet kapni már,
aztán jött a kitűnő fiatal Schodelné (személy) (Klein
Róza), (személy)
(információ)
mint külföldön is nagyrabecsült énekesnő
és Dérynének (személy)
(információ)
be kellett látnia, hogy számára a pesti (Budapest)
deszkákon nem derül a megszokott diadal fénye. El is hagyta hamarosan, aztán újra
elment, szeretett Kolozsvárját (megye) gyönyörködtetni,
ahol a régi szeretet várt reá, majd egy időre ismét visszatér Pestre, (Budapest)
de megint nem soká bírja ki. Ekkor már férje,— aki elhagyja a színpadot, Diósgyőrött
(megye) (információ)
ispán lett —nagyon csalogatja magához és
immár nem hiába, 1852-ben (időpont) búcsút
mond a színpadnak és elfogadja a csendes otthont, ahol a gazdaság sok apró csínja-bínja
leköti. Nyugodtan él ott tíz esztendeig, amikor férje meghal s ekkor kel utoljára
útra, hogy Miskolcon (megye) lakó
Johanna nővérénél, özvegy Kilényi Dávidnénál (személy) (információ)
vonja meg magát s ahol sok nélkülözés és
szenvedés mellett várja be azt a pillanatot, amikor az élet kárpitja végleg legördül
és az az élet következik, amelyik örökké olyan fényes, mint amilyennek megálmodta
azt az életet, mely valóban több árnyat vetett, mint fényt sugárzott reá. Déryné
(személy)
(információ)
nevét nemcsak a színészettörténet őrzi legfényesebb
lapján. Irodalmunkban az ő egyénisége, szelleme, kedélye örökkévalóvá lett egy alkotásával,
melyet élete estéjén hálából nyújtott egy jóakarójának. Ez terjedelmes naplója,
mely életsorát részletesen és csodálatraméltó pontossággal 1842. (időpont) márciusáig
mondja el. Nem csupán a magyar, de a világ memoire-irodalmának kitűnő dísze ez a
könyv. Mesteri rajza ez a színész-psziche fejlődésének, lángragyulásának s tündöklő
fényszórásának. Nemes egyszerűsége, inkább szerény, mint túlzó önkritikája, drámaisága
és kedélyessége a leggyakorlottabb író művével is kiállja a versenyt. A Csáky gróffal
(személy)
(információ)
való szép szerelmi epizódja — a legszebb
szerelmi regénnyel is felér. Déryné (személy) (információ)
színpadi szereplése alatt németből (nyelv) (információ)
fordított darabokat a fejlődő magyar színpad
számára, így is akarván szolgálni a nemzeti pallérozódás eme hatékony eszközét.
Persze ezek a darabok ma már eltűntek a feledés sűrű sötétjében, de »Napló«-ja,
(cím) amíg magyar
írást fognak olvasni, a komoly művelt magyar közönség mindig rajongással szeretett
olvasmánya marad. A miskolci (megye) »Nagyleány
sírkert«-ben (intézmény)
porlanak hamvai, de szelleme él és vonz — vonzza azokat, akiknek a magyar kultúra
fénye világol. (Rexa Dezső). (személy) (információ)
szin_I.0405.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Déryné címszóvég 22648 Szócikk: Déryné (Schenbach,
yszemelynevy schenbach yszemelynevy Schenbach yszemelynevy schenbach
yszemelynevy yszemelynevy Schenbach yszemelynevy ykodvegy - eredetileg Scheckenbach
yszemelynevy scheckenbach yszemelynevy Scheckenbach yszemelynevy scheckenbach
yszemelynevy yszemelynevy Scheckenbach yszemelynevy ykodvegy - Széppataki Róza).
yszemelynevy széppataki róza yszemelynevy Széppataki Róza yszemelynevy
széppataki yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Széppataki yszemelynevy
Róza yszemelynevy ykodvegy A jászberényi ytelepulesy jászberény ytelepulesy
jászberény ymegyey jász-nagy-kun-szolnok megye ykodvegy kis patika mögötti szobákban
fejlődik egy sápkóros, kócszőke hajú, szeplős leányka, akinek nagy feje, kezelába,
cingár hangja van é fogalommal sem bír arról, mi a színész. Egy-kettőre felcseperedik,
a leánnyal elégedetlen apa fiúsan járatja, nemét eltitkolja, doktort akar belőle
nevelni. De a sors közbevág, az apa meghal, a kislány lány marad és nem felcser
lesz belőle, de valami más, akinek a neve beszámyalta a »két magyar haza« annyi
zugát. Korának ünnepelt, nagy művésznője lett. Igaz, hogy csak Kassa, ytelepulesy
kassa ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Pécs ytelepulesy
pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy és Pozsony — Brassó ytelepulesy
brassó ytelepulesy Brassó ymegyey brassó megye ykodvegy között ismerték, szerették,
rajongtak érte, de ez is az ő nagyszerű érdeme, mert nem akart a nagyvilágé lenni,
csak azé a darab magyar földé, amelyből sarjadt. Színésznő, énekesnő és írónő lett
belőle — és magyar halhatatlan, mert érdeme őt a magyar Walhallába emeli s amíg
a magyar kultúráról, magyar színpadról, magyar énekről és magyar írásról valahol
is szó lesz, azt a kezdetben szeplős, vöröshajú kis teremtést, utóbb formáját vesztett
kis gömböcöt — Dérynét, yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy
déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy mindig csodálattal
fogják emlegetni. 1793. dec. xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 23-án született
Jászberényben ytelepulesy jászberény ytelepulesy Jászberény ymegyey
jász-nagy-kun-szolnok megye ykodvegy és megh. 1872. szept. 29-én, Miskolcon. ytelepulesy
miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Tizenegy éves korában
került fel Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és
akkor látott először színielőadást, a Wesselényi-féle kolozsvári társaságból yintezmenyy
wesselényi-féle kolozsvári társaság yintezmenyy Wesselén yintezmenyy
wesselényi-féle yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy társaság yintezmenyy
yintezmenyy Wesselén yintezmenyy ykodvegy kiváltak s Pestre pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jöttek előadását a mai Károly-körúton
(7. szám) állott Haeker - szállóban. yintezmenyy haeker - szálló yintezmenyy
Haeker - yintezmenyy haeker yintezmenyy - yintezmenyy szálló yintezmenyy
yintezmenyy Haeker yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy Ekkor tünt fel először énekhangja
Nagy János yszemelynevy nagy jános yszemelynevy Nagy János yszemelynevy nagy
yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy színésznek, aki évek multán is visszaemlékezvén a kisleány
meglepő tiszta, csengő énekhangjára — közben járt anyjánál, hagy a leányka álma
teljesülhessen és színpadra jusson. Vida László yszemelynevy vida lászló
yszemelynevy Vida László yszemelynevy vida yszemelynevy lászló yszemelynevy
yszemelynevy Vida yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt Pesten
pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy játszó aktorok közé
kerül, aliol 18 frt havi fizetéssel egy évre szerződtetik. Első énekmestere Pacha
Gáspár yszemelynevy pacha gáspár yszemelynevy Pacha Gáspár yszemelynevy pacha
yszemelynevy gáspár yszemelynevy yszemelynevy Pacha yszemelynevy Gáspár
yszemelynevy ykodvegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy karmester volt, aki
már akkor nagy reményeket fűzött jövőjéhez. Először »Hamlet«-ben ycimy hamlet
ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy statisztált s első szerepe
az »Egyiptomi út« ycimy egyiptomi út ycimy Egyiptomi út ycimy egyiptomi ycimy
út ycimy ycimy Egyiptomi ycimy út ycimy ykodvegy pajkos szobalánya volt s ettől
kezdve csaknem minden este színpadon volt, vagy a kórusban énekelt, vagy kisebb
szerepeket játszott. Ez idő óta állandóan emelkedik s alig pár hó multán úgy a néző,
mint az énekes játékok nagy szerepeit kapja s a közönség osztatlan tetszésétől kisérve
játssza. 1813-ban xevtizedx 1815 szerencsétlen házasságra lép, a társulat tanult,
tehetséges, de durvalelkű tagjának, Déry Istvánnak yszemelynevy déry istván
yszemelynevy Déry István yszemelynevy déry yszemelynevy istván yszemelynevy
yszemelynevy Déry yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy lesz felesége. 1815-ben
elszakadnak xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 egymástól és Róza elkezdi vándorútját
az országban, mindig nagyobb és nagyobb sikereket aratva. Déryné yszemelynevy
déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné
yszemelynevy ykodvegy nyugtalan, egy helyben megmaradni nem tudó természetével állandóan
járta az országot. Nem szólva a kisebb helyekről, ahol útközben egy-két estén játszott,
Miskolc, ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Kolozsvár,
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Kassa,
ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Pest, pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Buda, buda ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Arad, ytelepulesy arad ytelepulesy
Arad ymegyey arad megye ykodvegy Abrudbánya, ytelepulesy abrudbánya ytelepulesy
Abrudbánya ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy Temesvár, ytelepulesy temesvár
ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy Pozsony, ytelepulesy pozsony
ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Debrecen, ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Székesfehérvár, ytelepulesy
székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy Eger, ytelepulesy
eger ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy Nagyvárad, ytelepulesy
nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Eperjes, ytelepulesy
eperjes ytelepulesy Eperjes ymegyey sáros megye ykodvegy Komárom, ytelepulesy
komárom ytelepulesy Komárom ymegyey komárom megye ykodvegy Pécs, ytelepulesy
pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy Győr, ytelepulesy győr
ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Nagykálló, ytelepulesy nagykálló
ytelepulesy Nagykálló ymegyey szabolcs megye ykodvegy Marosvásárhely, ytelepulesy
marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy Szeged,
ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Zalaegerszeg,
ytelepulesy zalaegerszeg ytelepulesy Zalaegerszeg ymegyey zala megye ykodvegy Sopron,
ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy Sátoraljaújhely,
ytelepulesy sátoraljaújhely ytelepulesy Sátoraljaújhely ymegyey zemplén megye
ykodvegy Brassó, ytelepulesy brassó ytelepulesy Brassó ymegyey brassó megye
ykodvegy Szombathely ytelepulesy szombathely ytelepulesy Szombathely ymegyey
vas megye ykodvegy ünnepelték színpadjaikon. A pesti, pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy budai, buda ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy székesfehérvári, ytelepulesy székesfehérvár
ytelepulesy székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy kassai, ytelepulesy
kassa ytelepulesy kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy kolozsvári, ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy dunántúli ytelepulesy
dunántúl ytelepulesy dunántúl yorszagy Magyarország ykodvegy társaságok lelke, fenntartója
volt, mert csodálatos zengésű, tiszta szopránja, tökéletes énektudása, egyéniségének
bája, mesteri szín játszóképessége, nagy drámai ereje, páratlan kómikai vénája a
színpad legtöbb oldalú művésznőjévé tette. Így aztán műsora csaknem egy — a korabeli
magyar színpad műsorával. Ha az 1815—1840. xevtizedx 1845 közti évek színlapjait
átnézzük, az ő nevével találkozunk legsűrűbben. Ő az, aki a »Csörgősipka, vagy a
jóltevő zarándokok« ycimy csörgősipka, vagy a jóltevő zarándokok ycimy
Csörgősipka, vagy a jóltevő zarándokok ycimy csörgősipka, ycimy vagy ycimy a
ycimy jóltevő ycimy zarándokok ycimy ycimy Csörgősipka, ycimy vagy ycimy Zenaidáját
yszerepy zenaida yszerepy Zenaidá yszerepy zenaida yszerepy yszerepy Zenaidá
yszerepy ykodvegy s a »Pikkó herceg és Jutka Perzsi« ycimy pikkó herceg és
jutka perzsi ycimy Pikkó herceg és Jutka Perzsi ycimy pikkó ycimy herceg ycimy
és ycimy jutka ycimy perzsi ycimy ycimy Pikkó ycimy herceg ycimy és ycimy Jutka
ycimy Perzsi ycimy Jutkáját yszerepy jutka yszerepy Jutká yszerepy jutka
yszerepy yszerepy Jutká yszerepy ykodvegy éppen olyan diadalra tudta vinni, mint
»Hamlet« ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy
ykodvegy Opheliáját, yszerepy ophelia yszerepy Opheliá yszerepy ophelia
yszerepy yszerepy Opheliá yszerepy ykodvegy a »Velencei kalmár« ycimy velencei
kalmár ycimy Velencei kalmár ycimy velencei ycimy kalmár ycimy ycimy Velencei
ycimy kalmár ycimy ykodvegy Porciáját, yszerepy porcia yszerepy Porciá yszerepy
porcia yszerepy yszerepy Porciá yszerepy ykodvegy vagy Klingemann yszerepy
klingemann yszerepy Klingemann yszerepy klingemann yszerepy yszerepy Klingemann
yszerepy ykodvegy »Dr. Faust« ycimy dr. faust ycimy Dr. Faust ycimy dr. ycimy
faust ycimy ycimy Dr. ycimy Faust ycimy ykodvegy című rémdrámájának Katalinját.
yszerepy katalin yszerepy Katalin yszerepy katalin yszerepy yszerepy Katalin
yszerepy ykodvegy Nemkülönben ő volt a páratlan Rosina yszerepy rosina yszerepy
Rosina yszerepy rosina yszerepy yszerepy Rosina yszerepy ykodvegy a »Szevillai borbély«,
ycimy szevillai borbély ycimy Szevillai borbély ycimy szevillai ycimy borbély
ycimy ycimy Szevillai ycimy borbély ycimy ykodvegy a »Norma« ycimy norma ycimy Norma
ycimy norma ycimy ycimy Norma ycimy ykodvegy és hasonló operákban. Kétségtelen,
hogy a komoly drámai szerepekben gyengébb volt, de a vígjátéki és naiv szerepekben
kitűnő, operában pedig utolérhetetlen. Hatását a közönségre mi sem jellemzi inkább,
mint vendégfellépte a pesti Városi Színházban, yintezmenyy pesti városi színház
yintezmenyy pesti Vá yintezmenyy pesti yintezmenyy városi yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy Vá yintezmenyy ykodvegy a mai Vörösmarty-téren
állott pompás múzsatemplomban, ahol egy akkor nagyon körülrajongott német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy énekesnő vendégjátéka után, a német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy színészek előadásán vendégül fellépett és németül ynyelvy
német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy énekelve
úgy elragadta közönségét, hogy az előbb oly lángolva ünnepelt német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy vendégművésznő egyszeribe el volt felejtve. (1823. xevtizedx
1825 márc. xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 29. »Svájci család« ycimy
svájci család ycimy Svájci család ycimy svájci ycimy család ycimy ycimy Svájci
ycimy család ycimy ykodvegy xegyenlosegjelx Emeline, yszerepy emeline yszerepy
Emeline yszerepy emeline yszerepy yszerepy Emeline yszerepy ykodvegy máj. 17. »Tancréd«
ycimy tancréd ycimy Tancréd ycimy tancréd ycimy ycimy Tancréd ycimy ykodvegy xegyenlosegjelx
Amenaide). yszerepy amenaide yszerepy Amenaide yszerepy amenaide yszerepy
yszerepy Amenaide yszerepy ykodvegy Művészetének titka azonban nem egyedül Istentől
nyert nagy tehetségében állott, de abban a végtelen lelkiismeretességben, komoly
odaadásban is, amellyel minden szerepét játszotta. A szerepbe való elmélyedés, annak
külső és belső jellemzése, a mindig meglepő és ízléses öltözködés volt, ami diadalt
szerze számára s innen van, hogy korának közönsége előtt feledhetetlen volt és maradt
és nem egyedül a színpadon voltak rajongói, de az életben is a legelőkelőbb közönség
tiszteletét és szeretetét is meg tudta nyerni. Életének három regényét ismerjük,
az első a Prepeliczay-eset, yszemelynevy prepeliczay yszemelynevy Prepeliczay
yszemelynevy prepeliczay yszemelynevy yszemelynevy Prepeliczay yszemelynevy
ykodvegy mely drámai végkifejlésével, a második a Szentpétery-eset, yszemelynevy
szentpétery yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy szentpétery yszemelynevy
yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy ykodvegy mely csaknem hétköznapi -
drámaiságával, a harmadik a gróf Csáky-eset, yszemelynevy gróf csáky
yszemelynevy gróf Csáky yszemelynevy gróf yszemelynevy csáky yszemelynevy
yszemelynevy gróf yszemelynevy Csáky yszemelynevy ykodvegy mely kedves romantikájával
hat. Az utóbbit dolgozta fel szabadon Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg
ferenc yszemelynevy Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy Herczeg yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy »Déryné
ifjasszony« ycimy déryné ifjasszony ycimy Déryné ifjasszony ycimy déryné ycimy
ifjasszony ycimy ycimy Déryné ycimy ifjasszony ycimy ykodvegy című színművében.
A Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megnyílt első
állandó magyar színház yintezmenyy első állandó magyar színház yintezmenyy első
áll yintezmenyy első yintezmenyy állandó yintezmenyy magyar yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy első yintezmenyy áll yintezmenyy ykodve az ő ábrándjának
is valóraválását jelentené. De azon a verőfényes, izzó augusztusi napon, amikor
annak kapui megnyíltak, ő már túl volt a negyven esztendőn. Finom kis filigrán alakja
megváltozott, arca kerekké vált s géniuszának ragyogó csillaga leáldozóban volt.
Első énekesnőnek szerződtette Pestvármegye ytelepulesy pestvármegye ytelepulesy
Pestvármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy nagynevű alispánja,
aki a színházat igazgatta, de alig tudott szerepet kapni már, aztán jött a kitűnő
fiatal Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy
schodelne yszemelynevy yszemelynevy Schodelné yszemelynevy ykodvegy (Klein Róza),
yszemelynevy klein róza yszemelynevy Klein Róza yszemelynevy klein yszemelynevy
róza yszemelynevy yszemelynevy Klein yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy mint
külföldön is nagyrabecsült énekesnő és Dérynének yszemelynevy déryne
yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné
yszemelynevy ykodvegy be kellett látnia, hogy számára a pesti pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy deszkákon nem derül a megszokott diadal
fénye. El is hagyta hamarosan, aztán újra elment, szeretett Kolozsvárját ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy gyönyörködtetni, ahol
a régi szeretet várt reá, majd egy időre ismét visszatér Pestre, pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy de megint nem soká bírja
ki. Ekkor már férje,— aki elhagyja a színpadot, Diósgyőrött ytelepulesy
diósgyőr ytelepulesy Diósgyőr ymegyey borsod megye ykodvegy ispán lett —nagyon csalogatja
magához és immár nem hiába, 1852-ben xevtizedx 1855 búcsút mond a színpadnak és
elfogadja a csendes otthont, ahol a gazdaság sok apró csínja-bínja leköti. Nyugodtan
él ott tíz esztendeig, amikor férje meghal s ekkor kel utoljára útra, hogy Miskolcon
ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy lakó Johanna
nővérénél, özvegy Kilényi Dávidnénál yszemelynevy özvegy kilényi dávidne
yszemelynevy özvegy Kilényi Dávidné yszemelynevy özvegy yszemelynevy kilényi
yszemelynevy dávidne yszemelynevy yszemelynevy özvegy yszemelynevy Kilényi
yszemelynevy vonja meg magát s ahol sok nélkülözés és szenvedés mellett várja be
azt a pillanatot, amikor az élet kárpitja végleg legördül és az az élet következik,
amelyik örökké olyan fényes, mint amilyennek megálmodta azt az életet, mely valóban
több árnyat vetett, mint fényt sugárzott reá. Déryné yszemelynevy déryne
yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné
yszemelynevy ykodvegy nevét nemcsak a színészettörténet őrzi legfényesebb lapján.
Irodalmunkban az ő egyénisége, szelleme, kedélye örökkévalóvá lett egy alkotásával,
melyet élete estéjén hálából nyújtott egy jóakarójának. Ez terjedelmes naplója,
mely életsorát részletesen és csodálatraméltó pontossággal 1842. xevtizedx 1845
márciusáig xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 mondja el. Nem csupán a magyar,
de a világ memoire-irodalmának kitűnő dísze ez a könyv. Mesteri rajza ez a színész-psziche
fejlődésének, lángragyulásának s tündöklő fényszórásának. Nemes egyszerűsége, inkább
szerény, mint túlzó önkritikája, drámaisága és kedélyessége a leggyakorlottabb író
művével is kiállja a versenyt. A Csáky gróffal yszemelynevy csáky gróf
yszemelynevy Csáky gróf yszemelynevy csáky yszemelynevy gróf yszemelynevy
yszemelynevy Csáky yszemelynevy gróf yszemelynevy ykodvegy való szép szerelmi epizódja
— a legszebb szerelmi regénnyel is felér. Déryné yszemelynevy déryne
yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné
yszemelynevy ykodvegy színpadi szereplése alatt németből ynyelvy német ynyelvy
német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy fordított darabokat a
fejlődő magyar színpad számára, így is akarván szolgálni a nemzeti pallérozódás
eme hatékony eszközét. Persze ezek a darabok ma már eltűntek a feledés sűrű sötétjében,
de »Napló«-ja, ycimy napló ycimy Napló ycimy napló ycimy ycimy Napló ycimy
ykodvegy amíg magyar írást fognak olvasni, a komoly művelt magyar közönség mindig
rajongással szeretett olvasmánya marad. A miskolci ytelepulesy miskolc
ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy »Nagyleány sírkert«-ben yintezmenyy
nagyleány sírkert yintezmenyy Nagyleán yintezmenyy nagyleány yintezmenyy
sírkert yintezmenyy yintezmenyy Nagyleán yintezmenyy ykodvegy porlanak hamvai, de
szelleme él és vonz — vonzza azokat, akiknek a magyar kultúra fénye világol. (Rexa
Dezső). yszemelynevy rexa dezső yszemelynevy Rexa Dezső yszemelynevy rexa
yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Rexa yszemelynevy Dezső
yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy rexa dezső szin_I.0405.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Déryné - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1793
SZULETESIEVTIZED 1795
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0405.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0405.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22648.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Déryné
Szócikk: Déryné (Schenbach, - eredetileg Scheckenbach
- Széppataki Róza). A jászberényi kis patika mögötti szobákban fejlődik egy sápkóros,
kócszőke hajú, szeplős leányka, akinek nagy feje, kezelába, cingár hangja van é
fogalommal sem bír arról, mi a színész. Egy-kettőre felcseperedik, a leánnyal elégedetlen
apa fiúsan járatja, nemét eltitkolja, doktort akar belőle nevelni. De a sors közbevág,
az apa meghal, a kislány lány marad és nem felcser lesz belőle, de valami más, akinek
a neve beszámyalta a »két magyar haza« annyi zugát. Korának ünnepelt, nagy művésznője
lett. Igaz, hogy csak Kassa, Pécs és Pozsony — Brassó között ismerték, szerették,
rajongtak érte, de ez is az ő nagyszerű érdeme, mert nem akart a nagyvilágé lenni,
csak azé a darab magyar földé, amelyből sarjadt. Színésznő, énekesnő és írónő lett
belőle — és magyar halhatatlan, mert érdeme őt a magyar Walhallába emeli s amíg
a magyar kultúráról, magyar színpadról, magyar énekről és magyar írásról valahol
is szó lesz, azt a kezdetben szeplős, vöröshajú kis teremtést, utóbb formáját vesztett
kis gömböcöt — Dérynét, mindig csodálattal fogják emlegetni. 1793. dec. 23-án született
Jászberényben és megh. 1872. szept. 29-én, Miskolcon. Tizenegy éves korában került
fel Pestre és akkor látott először színielőadást, a Wesselényi-féle kolozsvári társaságból
kiváltak s Pestre jöttek előadását a mai Károly-körúton (7. szám) állott Haeker
- szállóban. Ekkor tünt fel először énekhangja Nagy János színésznek, aki évek multán
is visszaemlékezvén a kisleány meglepő tiszta, csengő énekhangjára — közben járt
anyjánál, hagy a leányka álma teljesülhessen és színpadra jusson. Vida László igazgatása
alatt Pesten játszó aktorok közé kerül, aliol 18 frt havi fizetéssel egy évre szerződtetik.
Első énekmestere Pacha Gáspár német karmester volt, aki már akkor nagy reményeket
fűzött jövőjéhez. Először »Hamlet«-ben statisztált s első szerepe az »Egyiptomi
út« pajkos szobalánya volt s ettől kezdve csaknem minden este színpadon volt, vagy
a kórusban énekelt, vagy kisebb szerepeket játszott. Ez idő óta állandóan emelkedik
s alig pár hó multán úgy a néző, mint az énekes játékok nagy szerepeit kapja s a
közönség osztatlan tetszésétől kisérve játssza. 1813-ban szerencsétlen házasságra
lép, a társulat tanult, tehetséges, de durvalelkű tagjának, Déry Istvánnak lesz
felesége. 1815-ben elszakadnak egymástól és Róza elkezdi vándorútját az országban,
mindig nagyobb és nagyobb sikereket aratva. Déryné nyugtalan, egy helyben megmaradni
nem tudó természetével állandóan járta az országot. Nem szólva a kisebb helyekről,
ahol útközben egy-két estén játszott, Miskolc, Kolozsvár, Kassa, Pest, Buda, Arad,
Abrudbánya, Temesvár, Pozsony, Debrecen, Székesfehérvár, Eger, Nagyvárad, Eperjes,
Komárom, Pécs, Győr, Nagykálló, Marosvásárhely, Szeged, Zalaegerszeg, Sopron, Sátoraljaújhely,
Brassó, Szombathely ünnepelték színpadjaikon. A pesti, budai, székesfehérvári, kassai,
kolozsvári, dunántúli társaságok lelke, fenntartója volt, mert csodálatos zengésű,
tiszta szopránja, tökéletes énektudása, egyéniségének bája, mesteri szín játszóképessége,
nagy drámai ereje, páratlan kómikai vénája a színpad legtöbb oldalú művésznőjévé
tette. Így aztán műsora csaknem egy — a korabeli magyar színpad műsorával. Ha az
1815—1840. közti évek színlapjait átnézzük, az ő nevével találkozunk legsűrűbben.
Ő az, aki a »Csörgősipka, vagy a jóltevő zarándokok« Zenaidáját s a »Pikkó herceg
és Jutka Perzsi« Jutkáját éppen olyan diadalra tudta vinni, mint »Hamlet« Opheliáját,
a »Velencei kalmár« Porciáját, vagy Klingemann »Dr. Faust« című rémdrámájának Katalinját.
Nemkülönben ő volt a páratlan Rosina a »Szevillai borbély«, a »Norma« és hasonló
operákban. Kétségtelen, hogy a komoly drámai szerepekben gyengébb volt, de a vígjátéki
és naiv szerepekben kitűnő, operában pedig utolérhetetlen. Hatását a közönségre
mi sem jellemzi inkább, mint vendégfellépte a pesti Városi Színházban, a mai Vörösmarty-téren
állott pompás múzsatemplomban, ahol egy akkor nagyon körülrajongott német énekesnő
vendégjátéka után, a német színészek előadásán vendégül fellépett és németül énekelve
úgy elragadta közönségét, hogy az előbb oly lángolva ünnepelt német vendégművésznő
egyszeribe el volt felejtve. (1823. márc. 29. »Svájci család« xegyenlosegjelx Emeline,
máj. 17. »Tancréd« xegyenlosegjelx Amenaide). Művészetének titka azonban nem egyedül
Istentől nyert nagy tehetségében állott, de abban a végtelen lelkiismeretességben,
komoly odaadásban is, amellyel minden szerepét játszotta. A szerepbe való elmélyedés,
annak külső és belső jellemzése, a mindig meglepő és ízléses öltözködés volt, ami
diadalt szerze számára s innen van, hogy korának közönsége előtt feledhetetlen volt
és maradt és nem egyedül a színpadon voltak rajongói, de az életben is a legelőkelőbb
közönség tiszteletét és szeretetét is meg tudta nyerni. Életének három regényét
ismerjük, az első a Prepeliczay-eset, mely drámai végkifejlésével, a második a Szentpétery-eset,
mely csaknem hétköznapi - drámaiságával, a harmadik a gróf Csáky-eset, mely kedves
romantikájával hat. Az utóbbit dolgozta fel szabadon Herczeg Ferenc »Déryné ifjasszony«
című színművében. A Pesten megnyílt első állandó magyar színház az ő ábrándjának
is valóraválását jelentené. De azon a verőfényes, izzó augusztusi napon, amikor
annak kapui megnyíltak, ő már túl volt a negyven esztendőn. Finom kis filigrán alakja
megváltozott, arca kerekké vált s géniuszának ragyogó csillaga leáldozóban volt.
Első énekesnőnek szerződtette Pestvármegye nagynevű alispánja, aki a színházat igazgatta,
de alig tudott szerepet kapni már, aztán jött a kitűnő fiatal Schodelné (Klein Róza),
mint külföldön is nagyrabecsült énekesnő és Dérynének be kellett látnia, hogy számára
a pesti deszkákon nem derül a megszokott diadal fénye. El is hagyta hamarosan, aztán
újra elment, szeretett Kolozsvárját gyönyörködtetni, ahol a régi szeretet várt reá,
majd egy időre ismét visszatér Pestre, de megint nem soká bírja ki. Ekkor már férje,—
aki elhagyja a színpadot, Diósgyőrött ispán lett —nagyon csalogatja magához és immár
nem hiába, 1852-ben búcsút mond a színpadnak és elfogadja a csendes otthont, ahol
a gazdaság sok apró csínja-bínja leköti. Nyugodtan él ott tíz esztendeig, amikor
férje meghal s ekkor kel utoljára útra, hogy Miskolcon lakó Johanna nővérénél, özvegy
Kilényi Dávidnénál vonja meg magát s ahol sok nélkülözés és szenvedés mellett várja
be azt a pillanatot, amikor az élet kárpitja végleg legördül és az az élet következik,
amelyik örökké olyan fényes, mint amilyennek megálmodta azt az életet, mely valóban
több árnyat vetett, mint fényt sugárzott reá. Déryné nevét nemcsak a színészettörténet
őrzi legfényesebb lapján. Irodalmunkban az ő egyénisége, szelleme, kedélye örökkévalóvá
lett egy alkotásával, melyet élete estéjén hálából nyújtott egy jóakarójának. Ez
terjedelmes naplója, mely életsorát részletesen és csodálatraméltó pontossággal
1842. márciusáig mondja el. Nem csupán a magyar, de a világ memoire-irodalmának
kitűnő dísze ez a könyv. Mesteri rajza ez a színész-psziche fejlődésének, lángragyulásának
s tündöklő fényszórásának. Nemes egyszerűsége, inkább szerény, mint túlzó önkritikája,
drámaisága és kedélyessége a leggyakorlottabb író művével is kiállja a versenyt.
A Csáky gróffal való szép szerelmi epizódja — a legszebb szerelmi regénnyel is felér.
Déryné színpadi szereplése alatt németből fordított darabokat a fejlődő magyar színpad
számára, így is akarván szolgálni a nemzeti pallérozódás eme hatékony eszközét.
Persze ezek a darabok ma már eltűntek a feledés sűrű sötétjében, de »Napló«-ja,
amíg magyar írást fognak olvasni, a komoly művelt magyar közönség mindig rajongással
szeretett olvasmánya marad. A miskolci »Nagyleány sírkert«-ben porlanak hamvai,
de szelleme él és vonz — vonzza azokat, akiknek a magyar kultúra fénye világol.
(Rexa Dezső). szin_I.0405.pdf I