Címszó: Dezséri Gyula - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1850
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0414.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0414.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22682.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Dezséri
Gyula
Szócikk: Dezséri Gyula színész, sz. 1850. (születés
éve) jan. 24-én, Takácsiban (megye) (Veszprém
vm.), (megye)
megh. 1928. dec. 5-én, Budapesten. (Budapest)
Atyja, József, jómódú kereskedő, anyja Beöreöndi Erzsébet. (személy) Szülei
akarata ellenére lett színésszé, 1873-ban, (időpont) Lászy
Vilmos (személy)
(információ)
társulatánál. Működött majdnem az egész országban.
Pályája első évtizedét Győrött (megye) s Aradon
(megye) (információ)
töltötte azután 15 éven át egyik társulattól
a másikhoz került, Szegeden (megye) s utóbb
Krecsányi (személy)
(információ)
temesvári társulatánál (intézmény)
(információ)
már a vidék legjobb nevű színészei köze számított,
a maga művészi területét is voltakép életének derekán találta meg, érettebb karakter-alakok
(u. n. apaszerepek) megformálásában. Az újonnan megnyílt budapesti Magyar Színháznak
(intézmény)
(információ)
tagja volt két évadon át, innen Janovics
Jenő (személy)
(információ)
igazgató 1900-ban (időpont) a
kolozsvári Nemzeti Színházhoz (intézmény)
(információ)
hívta meg, bemutatkozása ott ez év ápr.17-én
volt Herczeg Ferenc (személy) (információ)
»Három testőr« (cím) (információ)
c. bohózatának Pollacsek (szerep) borkereskedő
szerepében. A következő húsz év alatt ennek a műintézetnek kötelékében bontakozott
ki valójában eredeti tehetsége, itt szerzett országraszóló hírt és tekintélyt. Egyik
erőssége lett a jeles együttesnek, kiemelkedő alakjává az egész kolozsvári (megye) színjátszásnak.
Gyökeres magyarsága, férfias ereje, közvetlen, mélyen emberi játékstílusa erős rokonságban
volt a Szentgyörgyi Istvánéval: (személy) (információ)
a közfelfogásban ez idő alatt ők voltak a
kolozsvári (megye)
színészet Dioskurjai. Működése a jellemszerepek széles területére terjedt ki, leggazdagabban
mégis a genre felé hajló alakokban színezett, melyekben a Szentpétery (személy) (információ)
és Szigeti József (személy) (információ)
hagyományának volt kitűnő folytatója. 1914-ben
(időpont)
elnyerte a színház örökös tagságát. Az összeomlás után hontalannak érezte magát
a régi falak között, 1920-ban (időpont) végleg
búcsút vett művészi otthonától és Budapestre (Budapest)
költözött. Ez év őszén vendégszerepelt a budapesti Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
s jóízű, tőről metszett Peleskei (szerep) (információ)
nótáriusával a közönségnél lelkes tetszésre,
a kritikában osztatlan elismerésre talált. 1921. (időpont) ápr.
15-én a Renaissance Színház (intézmény)
(információ)
tagja lett; életkora, valamint a színház
játékrendje itt már jobbára csak epizódszerepekre szorította, de művészetének egyéni
zamatával ezekben is magára vonta a figyelmet és méltánylást. Működésének utolsó
hónapjait a pécsi színház (intézmény)
(információ)
kötelékében töltötte, 1924. (időpont) jan-
1-én pedig nyugalomba vonult, Utolsó éveit a fővárosban (Budapest)
élte le, itt is temették el a budapesti (Budapest)
színészvilág s a legszélesebb körű közönség igaz részvéte mellett. Haláláról az
Országos Színészegyesület (intézmény)
(információ)
meleghangú gyászjelentést bocsátott ki. Neje:
Gerzsán Mária, (személy) (információ)
színésznő volt, (1849-1919), (időpont) ki
1868—1905. (időpont)
működött a színpadon. Leánya, Emma, (személy) ki
szintén a színipályára lépett, Gálosi Zoltánnak, (személy) (információ)
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
v. tagjának lett feleségévé. (L. o.). (Rédey
Tivadar). (személy)
(információ)
szin_I.0414.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Dezséri Gyula címszóvég 22682 Szócikk: Dezséri
Gyula színész, sz. 1850. jan. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 24-én, Takácsiban
ytelepulesy takácsi ytelepulesy Takácsi ymegyey veszprém megye ykodvegy (Veszprém
vm.), ytelepulesy veszprém vm. ytelepulesy Veszprém vm. ymegyey veszprém megye
ykodvegy megh. 1928. dec. 5-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy Atyja, József, jómódú kereskedő, anyja Beöreöndi Erzsébet.
yszemelynevy beöreöndi erzsébet yszemelynevy Beöreöndi Erzsébet yszemelynevy
beöreöndi yszemelynevy erzsébet yszemelynevy yszemelynevy Beöreöndi
yszemelynevy Erzsébet yszemelynevy ykodvegy Szülei akarata ellenére lett színésszé,
1873-ban, xevtizedx 1875 Lászy xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 Vilmos yszemelynevy
lászy vilmos yszemelynevy Lászy Vilmos yszemelynevy lászy yszemelynevy vilmos
yszemelynevy yszemelynevy Lászy yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy társulatánál.
Működött majdnem az egész országban. Pályája első évtizedét Győrött ytelepulesy
győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy s Aradon ytelepulesy arad
ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy töltötte azután 15 éven át egyik társulattól
a másikhoz került, Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey
csongrád megye ykodvegy s utóbb Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy
Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi
yszemelynevy ykodvegy temesvári társulatánál yintezmenyy temesvári társulata
yintezmenyy temesvár yintezmenyy temesvári yintezmenyy társulata yintezmenyy
yintezmenyy temesvár yintezmenyy ykodvegy már a vidék legjobb nevű színészei köze
számított, a maga művészi területét is voltakép életének derekán találta meg, érettebb
karakter-alakok (u. n. apaszerepek) megformálásában. Az újonnan megnyílt budapesti
Magyar Színháznak yintezmenyy budapesti magyar színház yintezmenyy budapest
yintezmenyy budapesti yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy tagja volt két évadon át, innen Janovics
Jenő yszemelynevy janovics jenő yszemelynevy Janovics Jenő yszemelynevy
janovics yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Janovics yszemelynevy Jenő
yszemelynevy ykodvegy igazgató 1900-ban xevtizedx 1905 a xtalanevtizedx 1915 kolozsvári
Nemzeti Színházhoz yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá
yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy hívta meg, bemutatkozása ott ez év ápr.17-én
volt Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg ferenc yszemelynevy Herczeg Ferenc
yszemelynevy herczeg yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Herczeg
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy »Három testőr« ycimy három testőr
ycimy Három testőr ycimy három ycimy testőr ycimy ycimy Három ycimy testőr
ycimy ykodvegy c. bohózatának Pollacsek yszerepy pollacsek yszerepy Pollacsek
yszerepy pollacsek yszerepy yszerepy Pollacsek yszerepy ykodvegy borkereskedő szerepében.
A következő húsz év alatt ennek a műintézetnek kötelékében bontakozott ki valójában
eredeti tehetsége, itt szerzett országraszóló hírt és tekintélyt. Egyik erőssége
lett a jeles együttesnek, kiemelkedő alakjává az egész kolozsvári ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színjátszásnak. Gyökeres
magyarsága, férfias ereje, közvetlen, mélyen emberi játékstílusa erős rokonságban
volt a Szentgyörgyi Istvánéval: yszemelynevy szentgyörgyi istván yszemelynevy
Szentgyörgyi István yszemelynevy szentgyörgyi yszemelynevy istván yszemelynevy
yszemelynevy Szentgyörgyi yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy a közfelfogásban
ez idő alatt ők voltak a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár
ymegyey kolozs megye ykodvegy színészet Dioskurjai. Működése a jellemszerepek széles
területére terjedt ki, leggazdagabban mégis a genre felé hajló alakokban színezett,
melyekben a Szentpétery yszemelynevy szentpétery yszemelynevy Szentpétery
yszemelynevy szentpétery yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy
ykodvegy és Szigeti József yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy Szigeti
József yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy
Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy hagyományának volt kitűnő folytatója.
1914-ben xevtizedx 1915 elnyerte xtalanevtizedx 1925 a színház örökös tagságát.
Az összeomlás után hontalannak érezte magát a régi falak között, 1920-ban xevtizedx
1925 végleg búcsút vett művészi otthonától és Budapestre Budapest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy költözött. Ez év őszén vendégszerepelt
a budapesti Nemzeti Színházban yintezmenyy budapesti nemzeti színház yintezmenyy
budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy s jóízű, tőről metszett Peleskei
yszerepy peleskei yszerepy Peleskei yszerepy peleskei yszerepy yszerepy
Peleskei yszerepy ykodvegy nótáriusával a közönségnél lelkes tetszésre, a kritikában
osztatlan elismerésre talált. 1921. ápr. 15-én a Renaissance Színház yintezmenyy
renaissance színház yintezmenyy Renaissa yintezmenyy renaissance yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Renaissa yintezmenyy ykodvegy tagja lett; életkora,
valamint a színház játékrendje itt már jobbára csak epizódszerepekre szorította,
de művészetének egyéni zamatával ezekben is magára vonta a figyelmet és méltánylást.
Működésének utolsó hónapjait a pécsi színház yintezmenyy pécsi színház
yintezmenyy pécsi sz yintezmenyy pécsi yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy pécsi yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy kötelékében töltötte, 1924.
jan- 1-én pedig nyugalomba vonult, Utolsó éveit a fővárosban főváros
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy élte le, itt is temették
el a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színészvilág
s a legszélesebb körű közönség igaz részvéte mellett. Haláláról az Országos Színészegyesület
yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos
yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy
ykodvegy meleghangú gyászjelentést bocsátott ki. Neje: Gerzsán Mária, yszemelynevy
gerzsán mária yszemelynevy Gerzsán Mária yszemelynevy gerzsán yszemelynevy
mária yszemelynevy yszemelynevy Gerzsán yszemelynevy Mária yszemelynevy
ykodvegy színésznő volt, (1849-1919), xevtizedx 1915 ki 1868—1905. xevtizedx
1905 működött xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 a színpadon. Leánya, Emma,
yszemelynevy emma yszemelynevy Emma yszemelynevy emma yszemelynevy yszemelynevy
Emma yszemelynevy ykodvegy ki szintén a színipályára lépett, Gálosi Zoltánnak, yszemelynevy
gálosi zoltán yszemelynevy Gálosi Zoltán yszemelynevy gálosi yszemelynevy
zoltán yszemelynevy yszemelynevy Gálosi yszemelynevy Zoltán yszemelynevy
ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy v. tagjának lett feleségévé. (L. o.). (Rédey Tivadar). yszemelynevy
rédey tivadar yszemelynevy Rédey Tivadar yszemelynevy rédey yszemelynevy
tivadar yszemelynevy yszemelynevy Rédey yszemelynevy Tivadar yszemelynevy
ykodvegy yszocikkszerzoy rédey tivadar szin_I.0414.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Dezséri Gyula - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1850
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0414.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0414.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22682.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Dezséri
Gyula
Szócikk: Dezséri Gyula színész, sz. 1850. jan. 24-én,
Takácsiban (Veszprém vm.), megh. 1928. dec. 5-én, Budapesten. Atyja, József, jómódú
kereskedő, anyja Beöreöndi Erzsébet. Szülei akarata ellenére lett színésszé, 1873-ban,
Lászy Vilmos társulatánál. Működött majdnem az egész országban. Pályája első évtizedét
Győrött s Aradon töltötte azután 15 éven át egyik társulattól a másikhoz került,
Szegeden s utóbb Krecsányi temesvári társulatánál már a vidék legjobb nevű színészei
köze számított, a maga művészi területét is voltakép életének derekán találta meg,
érettebb karakter-alakok (u. n. apaszerepek) megformálásában. Az újonnan megnyílt
budapesti Magyar Színháznak tagja volt két évadon át, innen Janovics Jenő igazgató
1900-ban a kolozsvári Nemzeti Színházhoz hívta meg, bemutatkozása ott ez év ápr.17-én
volt Herczeg Ferenc »Három testőr« c. bohózatának Pollacsek borkereskedő szerepében.
A következő húsz év alatt ennek a műintézetnek kötelékében bontakozott ki valójában
eredeti tehetsége, itt szerzett országraszóló hírt és tekintélyt. Egyik erőssége
lett a jeles együttesnek, kiemelkedő alakjává az egész kolozsvári színjátszásnak.
Gyökeres magyarsága, férfias ereje, közvetlen, mélyen emberi játékstílusa erős rokonságban
volt a Szentgyörgyi Istvánéval: a közfelfogásban ez idő alatt ők voltak a kolozsvári
színészet Dioskurjai. Működése a jellemszerepek széles területére terjedt ki, leggazdagabban
mégis a genre felé hajló alakokban színezett, melyekben a Szentpétery és Szigeti
József hagyományának volt kitűnő folytatója. 1914-ben elnyerte a színház örökös
tagságát. Az összeomlás után hontalannak érezte magát a régi falak között, 1920-ban
végleg búcsút vett művészi otthonától és Budapestre költözött. Ez év őszén vendégszerepelt
a budapesti Nemzeti Színházban s jóízű, tőről metszett Peleskei nótáriusával a közönségnél
lelkes tetszésre, a kritikában osztatlan elismerésre talált. 1921. ápr. 15-én a
Renaissance Színház tagja lett; életkora, valamint a színház játékrendje itt már
jobbára csak epizódszerepekre szorította, de művészetének egyéni zamatával ezekben
is magára vonta a figyelmet és méltánylást. Működésének utolsó hónapjait a pécsi
színház kötelékében töltötte, 1924. jan- 1-én pedig nyugalomba vonult, Utolsó éveit
a fővárosban élte le, itt is temették el a budapesti színészvilág s a legszélesebb
körű közönség igaz részvéte mellett. Haláláról az Országos Színészegyesület meleghangú
gyászjelentést bocsátott ki. Neje: Gerzsán Mária, színésznő volt, (1849-1919), ki
1868—1905. működött a színpadon. Leánya, Emma, ki szintén a színipályára lépett,
Gálosi Zoltánnak, a Nemzeti Színház v. tagjának lett feleségévé. (L. o.). (Rédey
Tivadar). szin_I.0414.pdf I