Címszó: Díszletezés - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0424.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0424.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22747.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Díszletezés

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522747.htm

 

Szócikk: Díszletezés Az elmúlt időknek kezdetleges színpada, amely inkább egy emeltebb pódiumhoz hasonlított, nem követelte meg a díszletezésnek azt az architektonikus és plasztikus formáját, mint amelyet a mai épített színpad (Guckkastenbühne) megkövetel. Az ilyen régi, úgynevezett pódiumszínpadnak teljesen megfelelt egy előfüggöny (cortina) az oldalfüggönyök (culissa). egy háttér-függöny és a felsőfüggöny (soffita). A XVI. század elején még egyáltalán nem ismerték a színpad bedíszletezését. Teljesen a nézőknek képzeletére bízták a díszleteknek elgondolását. Shakespeare (személy) (információ)  idejében egész egyszerűen egy felírásos táblán jelezték, hogy ez vagy az a felvonás, vagy változás hol játszik, szabad vidéken-e, vagy erdőben, esetleg szobában. 1760-ik (időpont) évben legelőször a német (nemzetiség) (információ)  színpadok kezdték meg a színpad díszlet-beépítését. A Shakespeare-színpadoknak (személy) (információ)  még előfüggönyük sem volt. Az előfüggönyöket is csak a német (nemzetiség) (információ)  színpadokon kezdték legelőször alkalmazni. A német (nemzetiség) (információ)  színpadok közül Lipcse (ország) járt elől a jó példával, mert már Lessingnek (személy) (információ)  »Emilia Galotti«-ját (cím) és »Bölcs Náthhán«-ját (cím) (információ)  a híres és szép Neuberné, (személy) az első női principál (igazgató) díszletekkel játszotta. A díszletezésnek legelső akkori primitív formája volt a színpad eddig szabad terének befödése egy széles és nagy kárpittal. Később ezt a kárpitot pótolta a vászonfüggöny. A primitív oldalfüggönyök: szintén vászonból készültek, ezek a színpad nagyságának megfelelő téglány-alakú fakeretek voltak, amelyre ráfeszítették a vásznat és a helyzetnek megfelelőleg ráfestették a szobát, erdőt vagy lovagtermet, ahogy azt az egyszerű praktikusság megkövetelte. Rendesen egyszerre ráfestettek mindent. A függönynek egyik oldalán volt ráfestve a szoba, esetleg egy ablak, a másik oldalán pompázott a zöld erdőnek egy lombos fája. Az erdő függönye fel- és leereszthető volt. Ha az erdő függönyét felhúzták a magasba, akkor az erdő átváltozott falusi miliővé, vagy esetleg egy városrész varázslódott oda. A díszletnek hátsó függönye is gyakorlatiasan volt megoldva, egyik oldalára festették a várost, vagy a falut, a másik oldalára a lovagteremnek a madártávlatos folytatását. A felsőfüggönyök helyettesítették a mai befödött plafondot, vagy jellemezték az erdő fáinak sűrűségét, vagy az égnek horizontos kék színét. A XVIII. század közepén egy német (nemzetiség) (információ)  díszletmester felfedezte a zsinórpadlást. A régi színpadokon mindig össze kellett csavarni a festett hát- és oldalfüggönyöket, ha a színpadon díszletváltozás történt. A zsinórpadlás, amely a neve után is arra szolgált,, hogy a hátsó- és oldalfüggönyöket zsinórra fűzve a magasba vonják, mert a zsinórpadlás térfogata olyan nagy volt és ugyanolyan terjedelmes, mint az alsó színpad. A zsinórpadlás tulajdonképen megkönnyítette és meggyorsította a színpadnak változatos és előírt helyzeteit. A XIX. századnak nagyon leegyszerűsített díszletberendezése volt. Ilyen volt az ívelési (bogén) rendszer: a színpadnak oldalkerete egy körívszerű függöny, amely függöny jobbról-balra, vagyis a színpadon keresztül terjedt és könnyen volt kezelhető, mert ha a szín megkövetelte a változást, akkor az oldalfüggönyöket egyszerűen felhúzták a zsinórpadra és leeresztették a helyzetnek megfelelő másik függönyöket. Szintilyen gyorsan változtatták a hátsó függönyöket és a felső függönyöket is. A mai modern kor díszletezése már majdnem nélkülözi a hátsófüggönyt, az oldalfüggönyt, a felsőfüggönyt, mert a beépített akár vászon, akár plasztikus horizont pótolja azokat. A szobákat plasztikusan és reálisan beépítik. Az ajtókeretekben valódi kilincses ajtó van és valódi üveges ablak. A felső soffita helyét a szoba falaira ráeresztett plafond helyettesíti. Ha erdőt, vagy szabad vidéket, vagy falut, esetleg várost követel a színpad képe, akkor oldalt valódi plasztikus házakat építenek be, csak esetleg a városnak háttere marad a régi festett háttérfüggöny, természetesen most már olyan művésziesen megfestve, hogy tökéletes legyen a közönségnek az illúziója. A díszletezésnek ilyen rohamos fejlődését nagyban előmozdította a mozgófénykép ­ színházaknak teljesen reális és valódiasan ható díszlet-felépítése, amely azután a színpadra is átterelődött. Most már a színpadnak karonfogvást kell követnie a mozgófénykép színpad - továbbfejlődését és kikristályosodását. A színpadnak mintegy körképe ma már a mozgófénykép színpad reális produkciója. Amint eddig a színpad csak a sorok között sejtetett, azt a mai színpadnak plasztikusan és architektonikusan kell megoldania. Nálunk a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  megnyitásánál már a német (nemzetiség) (információ)  színpadok díszletrendszerével játszottak. De a későbbi díszletezésnek fejlődésében már nekünk is voltak eredeti felfedező díszlettervező embereink. (V. Ö. Díszlettervezés.) (Somlár Zsigmond) (személy) (információ)  szin_I.0424.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Díszletezés címszóvég 22747 Szócikk: Díszletezés Az elmúlt időknek kezdetleges színpada, amely inkább egy emeltebb pódiumhoz hasonlított, nem követelte meg a díszletezésnek azt az architektonikus és plasztikus formáját, mint amelyet a mai épített színpad (Guckkastenbühne) megkövetel. Az ilyen régi, úgynevezett pódiumszínpadnak teljesen megfelelt egy előfüggöny (cortina) az oldalfüggönyök (culissa). egy háttér-függöny és a felsőfüggöny (soffita). A XVI. század elején még egyáltalán nem ismerték a színpad bedíszletezését. Teljesen a nézőknek képzeletére bízták a díszleteknek elgondolását. Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy idejében egész egyszerűen egy felírásos táblán jelezték, hogy ez vagy az a felvonás, vagy változás hol játszik, szabad vidéken-e, vagy erdőben, esetleg szobában. 1760-ik évben xtalanevtizedx 1775 xtalanevtizedx 1785 legelőször a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színpadok kezdték meg a színpad díszlet-beépítését. A Shakespeare-színpadoknak yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy még előfüggönyük sem volt. Az előfüggönyöket is csak a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színpadokon kezdték legelőször alkalmazni. A német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színpadok közül Lipcse ytelepulesy lipcse ytelepulesy Lipcse yorszagy Németország ykodvegy járt elől a jó példával, mert már Lessingnek yszemelynevy lessing yszemelynevy Lessing yszemelynevy lessing yszemelynevy yszemelynevy Lessing yszemelynevy ykodvegy »Emilia Galotti«-ját ycimy emilia galotti ycimy Emilia Galotti ycimy emilia ycimy galotti ycimy ycimy Emilia ycimy Galotti ycimy ykodvegy és »Bölcs Náthhán«-ját ycimy bölcs náthhán ycimy Bölcs Náthhán ycimy bölcs ycimy náthhán ycimy ycimy Bölcs ycimy Náthhán ycimy ykodvegy a híres és szép Neuberné, yszemelynevy neuberne yszemelynevy Neuberné yszemelynevy neuberne yszemelynevy yszemelynevy Neuberné yszemelynevy ykodvegy az első női principál (igazgató) díszletekkel játszotta. A díszletezésnek legelső akkori primitív formája volt a színpad eddig szabad terének befödése egy széles és nagy kárpittal. Később ezt a kárpitot pótolta a vászonfüggöny. A primitív oldalfüggönyök: szintén vászonból készültek, ezek a színpad nagyságának megfelelő téglány-alakú fakeretek voltak, amelyre ráfeszítették a vásznat és a helyzetnek megfelelőleg ráfestették a szobát, erdőt vagy lovagtermet, ahogy azt az egyszerű praktikusság megkövetelte. Rendesen egyszerre ráfestettek mindent. A függönynek egyik oldalán volt ráfestve a szoba, esetleg egy ablak, a másik oldalán pompázott a zöld erdőnek egy lombos fája. Az erdő függönye fel- és leereszthető volt. Ha az erdő függönyét felhúzták a magasba, akkor az erdő átváltozott falusi miliővé, vagy esetleg egy városrész varázslódott oda. A díszletnek hátsó függönye is gyakorlatiasan volt megoldva, egyik oldalára festették a várost, vagy a falut, a másik oldalára a lovagteremnek a madártávlatos folytatását. A felsőfüggönyök helyettesítették a mai befödött plafondot, vagy jellemezték az erdő fáinak sűrűségét, vagy az égnek horizontos kék színét. A XVIII. század közepén egy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy díszletmester felfedezte a zsinórpadlást. A régi színpadokon mindig össze kellett csavarni a festett hát- és oldalfüggönyöket, ha a színpadon díszletváltozás történt. A zsinórpadlás, amely a neve után is arra szolgált,, hogy a hátsó- és oldalfüggönyöket zsinórra fűzve a magasba vonják, mert a zsinórpadlás térfogata olyan nagy volt és ugyanolyan terjedelmes, mint az alsó színpad. A zsinórpadlás tulajdonképen megkönnyítette és meggyorsította a színpadnak változatos és előírt helyzeteit. A XIX. századnak nagyon leegyszerűsített díszletberendezése volt. Ilyen volt az ívelési (bogén) rendszer: a színpadnak oldalkerete egy körívszerű függöny, amely függöny jobbról-balra, vagyis a színpadon keresztül terjedt és könnyen volt kezelhető, mert ha a szín megkövetelte a változást, akkor az oldalfüggönyöket egyszerűen felhúzták a zsinórpadra és leeresztették a helyzetnek megfelelő másik függönyöket. Szintilyen gyorsan változtatták a hátsó függönyöket és a felső függönyöket is. A mai modern kor díszletezése már majdnem nélkülözi a hátsófüggönyt, az oldalfüggönyt, a felsőfüggönyt, mert a beépített akár vászon, akár plasztikus horizont pótolja azokat. A szobákat plasztikusan és reálisan beépítik. Az ajtókeretekben valódi kilincses ajtó van és valódi üveges ablak. A felső soffita helyét a szoba falaira ráeresztett plafond helyettesíti. Ha erdőt, vagy szabad vidéket, vagy falut, esetleg várost követel a színpad képe, akkor oldalt valódi plasztikus házakat építenek be, csak esetleg a városnak háttere marad a régi festett háttérfüggöny, természetesen most már olyan művésziesen megfestve, hogy tökéletes legyen a közönségnek az illúziója. A díszletezésnek ilyen rohamos fejlődését nagyban előmozdította a mozgófénykép ­ színházaknak teljesen reális és valódiasan ható díszlet-felépítése, amely azután a színpadra is átterelődött. Most már a színpadnak karonfogvást kell követnie a mozgófénykép színpad - továbbfejlődését és kikristályosodását. A színpadnak mintegy körképe ma már a mozgófénykép színpad reális produkciója. Amint eddig a színpad csak a sorok között sejtetett, azt a mai színpadnak plasztikusan és architektonikusan kell megoldania. Nálunk a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy megnyitásánál már a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színpadok díszletrendszerével játszottak. De a későbbi díszletezésnek fejlődésében már nekünk is voltak eredeti felfedező díszlettervező embereink. (V. Ö. Díszlettervezés.) (Somlár Zsigmond) yszemelynevy somlár zsigmond yszemelynevy Somlár Zsigmond yszemelynevy somlár yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Somlár yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy somlár zsigmond szin_I.0424.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Díszletezés - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0424.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0424.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22747.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Díszletezés

Szócikk: Díszletezés Az elmúlt időknek kezdetleges színpada, amely inkább egy emeltebb pódiumhoz hasonlított, nem követelte meg a díszletezésnek azt az architektonikus és plasztikus formáját, mint amelyet a mai épített színpad (Guckkastenbühne) megkövetel. Az ilyen régi, úgynevezett pódiumszínpadnak teljesen megfelelt egy előfüggöny (cortina) az oldalfüggönyök (culissa). egy háttér-függöny és a felsőfüggöny (soffita). A XVI. század elején még egyáltalán nem ismerték a színpad bedíszletezését. Teljesen a nézőknek képzeletére bízták a díszleteknek elgondolását. Shakespeare idejében egész egyszerűen egy felírásos táblán jelezték, hogy ez vagy az a felvonás, vagy változás hol játszik, szabad vidéken-e, vagy erdőben, esetleg szobában. 1760-ik évben legelőször a német színpadok kezdték meg a színpad díszlet-beépítését. A Shakespeare-színpadoknak még előfüggönyük sem volt. Az előfüggönyöket is csak a német színpadokon kezdték legelőször alkalmazni. A német színpadok közül Lipcse járt elől a jó példával, mert már Lessingnek »Emilia Galotti«-ját és »Bölcs Náthhán«-ját a híres és szép Neuberné, az első női principál (igazgató) díszletekkel játszotta. A díszletezésnek legelső akkori primitív formája volt a színpad eddig szabad terének befödése egy széles és nagy kárpittal. Később ezt a kárpitot pótolta a vászonfüggöny. A primitív oldalfüggönyök: szintén vászonból készültek, ezek a színpad nagyságának megfelelő téglány-alakú fakeretek voltak, amelyre ráfeszítették a vásznat és a helyzetnek megfelelőleg ráfestették a szobát, erdőt vagy lovagtermet, ahogy azt az egyszerű praktikusság megkövetelte. Rendesen egyszerre ráfestettek mindent. A függönynek egyik oldalán volt ráfestve a szoba, esetleg egy ablak, a másik oldalán pompázott a zöld erdőnek egy lombos fája. Az erdő függönye fel- és leereszthető volt. Ha az erdő függönyét felhúzták a magasba, akkor az erdő átváltozott falusi miliővé, vagy esetleg egy városrész varázslódott oda. A díszletnek hátsó függönye is gyakorlatiasan volt megoldva, egyik oldalára festették a várost, vagy a falut, a másik oldalára a lovagteremnek a madártávlatos folytatását. A felsőfüggönyök helyettesítették a mai befödött plafondot, vagy jellemezték az erdő fáinak sűrűségét, vagy az égnek horizontos kék színét. A XVIII. század közepén egy német díszletmester felfedezte a zsinórpadlást. A régi színpadokon mindig össze kellett csavarni a festett hát- és oldalfüggönyöket, ha a színpadon díszletváltozás történt. A zsinórpadlás, amely a neve után is arra szolgált,, hogy a hátsó- és oldalfüggönyöket zsinórra fűzve a magasba vonják, mert a zsinórpadlás térfogata olyan nagy volt és ugyanolyan terjedelmes, mint az alsó színpad. A zsinórpadlás tulajdonképen megkönnyítette és meggyorsította a színpadnak változatos és előírt helyzeteit. A XIX. századnak nagyon leegyszerűsített díszletberendezése volt. Ilyen volt az ívelési (bogén) rendszer: a színpadnak oldalkerete egy körívszerű függöny, amely függöny jobbról-balra, vagyis a színpadon keresztül terjedt és könnyen volt kezelhető, mert ha a szín megkövetelte a változást, akkor az oldalfüggönyöket egyszerűen felhúzták a zsinórpadra és leeresztették a helyzetnek megfelelő másik függönyöket. Szintilyen gyorsan változtatták a hátsó függönyöket és a felső függönyöket is. A mai modern kor díszletezése már majdnem nélkülözi a hátsófüggönyt, az oldalfüggönyt, a felsőfüggönyt, mert a beépített akár vászon, akár plasztikus horizont pótolja azokat. A szobákat plasztikusan és reálisan beépítik. Az ajtókeretekben valódi kilincses ajtó van és valódi üveges ablak. A felső soffita helyét a szoba falaira ráeresztett plafond helyettesíti. Ha erdőt, vagy szabad vidéket, vagy falut, esetleg várost követel a színpad képe, akkor oldalt valódi plasztikus házakat építenek be, csak esetleg a városnak háttere marad a régi festett háttérfüggöny, természetesen most már olyan művésziesen megfestve, hogy tökéletes legyen a közönségnek az illúziója. A díszletezésnek ilyen rohamos fejlődését nagyban előmozdította a mozgófénykép ­ színházaknak teljesen reális és valódiasan ható díszlet-felépítése, amely azután a színpadra is átterelődött. Most már a színpadnak karonfogvást kell követnie a mozgófénykép színpad - továbbfejlődését és kikristályosodását. A színpadnak mintegy körképe ma már a mozgófénykép színpad reális produkciója. Amint eddig a színpad csak a sorok között sejtetett, azt a mai színpadnak plasztikusan és architektonikusan kell megoldania. Nálunk a Nemzeti Színház megnyitásánál már a német színpadok díszletrendszerével játszottak. De a későbbi díszletezésnek fejlődésében már nekünk is voltak eredeti felfedező díszlettervező embereink. (V. Ö. Díszlettervezés.) (Somlár Zsigmond) szin_I.0424.pdf I