Címszó: Díszletezés - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0424.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0424.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22747.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Díszletezés
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522747.htm
Szócikk: Díszletezés Az elmúlt időknek kezdetleges
színpada, amely inkább egy emeltebb pódiumhoz hasonlított, nem követelte meg a díszletezésnek
azt az architektonikus és plasztikus formáját, mint amelyet a mai épített színpad
(Guckkastenbühne) megkövetel. Az ilyen régi, úgynevezett pódiumszínpadnak teljesen
megfelelt egy előfüggöny (cortina) az oldalfüggönyök (culissa). egy háttér-függöny
és a felsőfüggöny (soffita). A XVI. század elején még egyáltalán nem ismerték a
színpad bedíszletezését. Teljesen a nézőknek képzeletére bízták a díszleteknek elgondolását.
Shakespeare (személy)
(információ)
idejében egész egyszerűen egy felírásos táblán
jelezték, hogy ez vagy az a felvonás, vagy változás hol játszik, szabad vidéken-e,
vagy erdőben, esetleg szobában. 1760-ik (időpont) évben
legelőször a német (nemzetiség)
(információ)
színpadok kezdték meg a színpad díszlet-beépítését.
A Shakespeare-színpadoknak (személy) (információ)
még előfüggönyük sem volt. Az előfüggönyöket
is csak a német (nemzetiség)
(információ)
színpadokon kezdték legelőször alkalmazni.
A német (nemzetiség)
(információ)
színpadok közül Lipcse (ország) járt
elől a jó példával, mert már Lessingnek (személy) (információ)
»Emilia Galotti«-ját (cím) és »Bölcs
Náthhán«-ját (cím)
(információ)
a híres és szép Neuberné, (személy) az
első női principál (igazgató) díszletekkel játszotta. A díszletezésnek legelső akkori
primitív formája volt a színpad eddig szabad terének befödése egy széles és nagy
kárpittal. Később ezt a kárpitot pótolta a vászonfüggöny. A primitív oldalfüggönyök:
szintén vászonból készültek, ezek a színpad nagyságának megfelelő téglány-alakú
fakeretek voltak, amelyre ráfeszítették a vásznat és a helyzetnek megfelelőleg ráfestették
a szobát, erdőt vagy lovagtermet, ahogy azt az egyszerű praktikusság megkövetelte.
Rendesen egyszerre ráfestettek mindent. A függönynek egyik oldalán volt ráfestve
a szoba, esetleg egy ablak, a másik oldalán pompázott a zöld erdőnek egy lombos
fája. Az erdő függönye fel- és leereszthető volt. Ha az erdő függönyét felhúzták
a magasba, akkor az erdő átváltozott falusi miliővé, vagy esetleg egy városrész
varázslódott oda. A díszletnek hátsó függönye is gyakorlatiasan volt megoldva, egyik
oldalára festették a várost, vagy a falut, a másik oldalára a lovagteremnek a madártávlatos
folytatását. A felsőfüggönyök helyettesítették a mai befödött plafondot, vagy jellemezték
az erdő fáinak sűrűségét, vagy az égnek horizontos kék színét. A XVIII. század közepén
egy német (nemzetiség)
(információ)
díszletmester felfedezte a zsinórpadlást.
A régi színpadokon mindig össze kellett csavarni a festett hát- és oldalfüggönyöket,
ha a színpadon díszletváltozás történt. A zsinórpadlás, amely a neve után is arra
szolgált,, hogy a hátsó- és oldalfüggönyöket zsinórra fűzve a magasba vonják, mert
a zsinórpadlás térfogata olyan nagy volt és ugyanolyan terjedelmes, mint az alsó
színpad. A zsinórpadlás tulajdonképen megkönnyítette és meggyorsította a színpadnak
változatos és előírt helyzeteit. A XIX. századnak nagyon leegyszerűsített díszletberendezése
volt. Ilyen volt az ívelési (bogén) rendszer: a színpadnak oldalkerete egy körívszerű
függöny, amely függöny jobbról-balra, vagyis a színpadon keresztül terjedt és könnyen
volt kezelhető, mert ha a szín megkövetelte a változást, akkor az oldalfüggönyöket
egyszerűen felhúzták a zsinórpadra és leeresztették a helyzetnek megfelelő másik
függönyöket. Szintilyen gyorsan változtatták a hátsó függönyöket és a felső függönyöket
is. A mai modern kor díszletezése már majdnem nélkülözi a hátsófüggönyt, az oldalfüggönyt,
a felsőfüggönyt, mert a beépített akár vászon, akár plasztikus horizont pótolja
azokat. A szobákat plasztikusan és reálisan beépítik. Az ajtókeretekben valódi kilincses
ajtó van és valódi üveges ablak. A felső soffita helyét a szoba falaira ráeresztett
plafond helyettesíti. Ha erdőt, vagy szabad vidéket, vagy falut, esetleg várost
követel a színpad képe, akkor oldalt valódi plasztikus házakat építenek be, csak
esetleg a városnak háttere marad a régi festett háttérfüggöny, természetesen most
már olyan művésziesen megfestve, hogy tökéletes legyen a közönségnek az illúziója.
A díszletezésnek ilyen rohamos fejlődését nagyban előmozdította a mozgófénykép
színházaknak teljesen reális és valódiasan ható díszlet-felépítése, amely azután
a színpadra is átterelődött. Most már a színpadnak karonfogvást kell követnie a
mozgófénykép színpad - továbbfejlődését és kikristályosodását. A színpadnak mintegy
körképe ma már a mozgófénykép színpad reális produkciója. Amint eddig a színpad
csak a sorok között sejtetett, azt a mai színpadnak plasztikusan és architektonikusan
kell megoldania. Nálunk a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
megnyitásánál már a német (nemzetiség)
(információ)
színpadok díszletrendszerével játszottak.
De a későbbi díszletezésnek fejlődésében már nekünk is voltak eredeti felfedező
díszlettervező embereink. (V. Ö. Díszlettervezés.) (Somlár Zsigmond) (személy) (információ)
szin_I.0424.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Díszletezés címszóvég 22747 Szócikk: Díszletezés
Az elmúlt időknek kezdetleges színpada, amely inkább egy emeltebb pódiumhoz hasonlított,
nem követelte meg a díszletezésnek azt az architektonikus és plasztikus formáját,
mint amelyet a mai épített színpad (Guckkastenbühne) megkövetel. Az ilyen régi,
úgynevezett pódiumszínpadnak teljesen megfelelt egy előfüggöny (cortina) az oldalfüggönyök
(culissa). egy háttér-függöny és a felsőfüggöny (soffita). A XVI. század elején
még egyáltalán nem ismerték a színpad bedíszletezését. Teljesen a nézőknek képzeletére
bízták a díszleteknek elgondolását. Shakespeare yszemelynevy shakespeare
yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy
Shakespeare yszemelynevy ykodvegy idejében egész egyszerűen egy felírásos táblán
jelezték, hogy ez vagy az a felvonás, vagy változás hol játszik, szabad vidéken-e,
vagy erdőben, esetleg szobában. 1760-ik évben xtalanevtizedx 1775 xtalanevtizedx
1785 legelőször a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színpadok kezdték meg
a színpad díszlet-beépítését. A Shakespeare-színpadoknak yszemelynevy
shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy
yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy még előfüggönyük sem volt. Az előfüggönyöket
is csak a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színpadokon kezdték legelőször
alkalmazni. A német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színpadok közül Lipcse ytelepulesy
lipcse ytelepulesy Lipcse yorszagy Németország ykodvegy járt elől a jó példával,
mert már Lessingnek yszemelynevy lessing yszemelynevy Lessing yszemelynevy lessing
yszemelynevy yszemelynevy Lessing yszemelynevy ykodvegy »Emilia Galotti«-ját ycimy
emilia galotti ycimy Emilia Galotti ycimy emilia ycimy galotti ycimy ycimy
Emilia ycimy Galotti ycimy ykodvegy és »Bölcs Náthhán«-ját ycimy bölcs náthhán
ycimy Bölcs Náthhán ycimy bölcs ycimy náthhán ycimy ycimy Bölcs ycimy Náthhán
ycimy ykodvegy a híres és szép Neuberné, yszemelynevy neuberne yszemelynevy
Neuberné yszemelynevy neuberne yszemelynevy yszemelynevy Neuberné yszemelynevy
ykodvegy az első női principál (igazgató) díszletekkel játszotta. A díszletezésnek
legelső akkori primitív formája volt a színpad eddig szabad terének befödése egy
széles és nagy kárpittal. Később ezt a kárpitot pótolta a vászonfüggöny. A primitív
oldalfüggönyök: szintén vászonból készültek, ezek a színpad nagyságának megfelelő
téglány-alakú fakeretek voltak, amelyre ráfeszítették a vásznat és a helyzetnek
megfelelőleg ráfestették a szobát, erdőt vagy lovagtermet, ahogy azt az egyszerű
praktikusság megkövetelte. Rendesen egyszerre ráfestettek mindent. A függönynek
egyik oldalán volt ráfestve a szoba, esetleg egy ablak, a másik oldalán pompázott
a zöld erdőnek egy lombos fája. Az erdő függönye fel- és leereszthető volt. Ha az
erdő függönyét felhúzták a magasba, akkor az erdő átváltozott falusi miliővé, vagy
esetleg egy városrész varázslódott oda. A díszletnek hátsó függönye is gyakorlatiasan
volt megoldva, egyik oldalára festették a várost, vagy a falut, a másik oldalára
a lovagteremnek a madártávlatos folytatását. A felsőfüggönyök helyettesítették a
mai befödött plafondot, vagy jellemezték az erdő fáinak sűrűségét, vagy az égnek
horizontos kék színét. A XVIII. század közepén egy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy díszletmester felfedezte a zsinórpadlást. A régi színpadokon
mindig össze kellett csavarni a festett hát- és oldalfüggönyöket, ha a színpadon
díszletváltozás történt. A zsinórpadlás, amely a neve után is arra szolgált,, hogy
a hátsó- és oldalfüggönyöket zsinórra fűzve a magasba vonják, mert a zsinórpadlás
térfogata olyan nagy volt és ugyanolyan terjedelmes, mint az alsó színpad. A zsinórpadlás
tulajdonképen megkönnyítette és meggyorsította a színpadnak változatos és előírt
helyzeteit. A XIX. századnak nagyon leegyszerűsített díszletberendezése volt. Ilyen
volt az ívelési (bogén) rendszer: a színpadnak oldalkerete egy körívszerű függöny,
amely függöny jobbról-balra, vagyis a színpadon keresztül terjedt és könnyen volt
kezelhető, mert ha a szín megkövetelte a változást, akkor az oldalfüggönyöket egyszerűen
felhúzták a zsinórpadra és leeresztették a helyzetnek megfelelő másik függönyöket.
Szintilyen gyorsan változtatták a hátsó függönyöket és a felső függönyöket is. A
mai modern kor díszletezése már majdnem nélkülözi a hátsófüggönyt, az oldalfüggönyt,
a felsőfüggönyt, mert a beépített akár vászon, akár plasztikus horizont pótolja
azokat. A szobákat plasztikusan és reálisan beépítik. Az ajtókeretekben valódi kilincses
ajtó van és valódi üveges ablak. A felső soffita helyét a szoba falaira ráeresztett
plafond helyettesíti. Ha erdőt, vagy szabad vidéket, vagy falut, esetleg várost
követel a színpad képe, akkor oldalt valódi plasztikus házakat építenek be, csak
esetleg a városnak háttere marad a régi festett háttérfüggöny, természetesen most
már olyan művésziesen megfestve, hogy tökéletes legyen a közönségnek az illúziója.
A díszletezésnek ilyen rohamos fejlődését nagyban előmozdította a mozgófénykép
színházaknak teljesen reális és valódiasan ható díszlet-felépítése, amely azután
a színpadra is átterelődött. Most már a színpadnak karonfogvást kell követnie a
mozgófénykép színpad - továbbfejlődését és kikristályosodását. A színpadnak mintegy
körképe ma már a mozgófénykép színpad reális produkciója. Amint eddig a színpad
csak a sorok között sejtetett, azt a mai színpadnak plasztikusan és architektonikusan
kell megoldania. Nálunk a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy megnyitásánál már a német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy színpadok díszletrendszerével játszottak. De a későbbi díszletezésnek
fejlődésében már nekünk is voltak eredeti felfedező díszlettervező embereink. (V.
Ö. Díszlettervezés.) (Somlár Zsigmond) yszemelynevy somlár zsigmond
yszemelynevy Somlár Zsigmond yszemelynevy somlár yszemelynevy zsigmond
yszemelynevy yszemelynevy Somlár yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy
somlár zsigmond szin_I.0424.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Díszletezés - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0424.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0424.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22747.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Díszletezés
Szócikk: Díszletezés Az elmúlt időknek kezdetleges
színpada, amely inkább egy emeltebb pódiumhoz hasonlított, nem követelte meg a díszletezésnek
azt az architektonikus és plasztikus formáját, mint amelyet a mai épített színpad
(Guckkastenbühne) megkövetel. Az ilyen régi, úgynevezett pódiumszínpadnak teljesen
megfelelt egy előfüggöny (cortina) az oldalfüggönyök (culissa). egy háttér-függöny
és a felsőfüggöny (soffita). A XVI. század elején még egyáltalán nem ismerték a
színpad bedíszletezését. Teljesen a nézőknek képzeletére bízták a díszleteknek elgondolását.
Shakespeare idejében egész egyszerűen egy felírásos táblán jelezték, hogy ez vagy
az a felvonás, vagy változás hol játszik, szabad vidéken-e, vagy erdőben, esetleg
szobában. 1760-ik évben legelőször a német színpadok kezdték meg a színpad díszlet-beépítését.
A Shakespeare-színpadoknak még előfüggönyük sem volt. Az előfüggönyöket is csak
a német színpadokon kezdték legelőször alkalmazni. A német színpadok közül Lipcse
járt elől a jó példával, mert már Lessingnek »Emilia Galotti«-ját és »Bölcs Náthhán«-ját
a híres és szép Neuberné, az első női principál (igazgató) díszletekkel játszotta.
A díszletezésnek legelső akkori primitív formája volt a színpad eddig szabad terének
befödése egy széles és nagy kárpittal. Később ezt a kárpitot pótolta a vászonfüggöny.
A primitív oldalfüggönyök: szintén vászonból készültek, ezek a színpad nagyságának
megfelelő téglány-alakú fakeretek voltak, amelyre ráfeszítették a vásznat és a helyzetnek
megfelelőleg ráfestették a szobát, erdőt vagy lovagtermet, ahogy azt az egyszerű
praktikusság megkövetelte. Rendesen egyszerre ráfestettek mindent. A függönynek
egyik oldalán volt ráfestve a szoba, esetleg egy ablak, a másik oldalán pompázott
a zöld erdőnek egy lombos fája. Az erdő függönye fel- és leereszthető volt. Ha az
erdő függönyét felhúzták a magasba, akkor az erdő átváltozott falusi miliővé, vagy
esetleg egy városrész varázslódott oda. A díszletnek hátsó függönye is gyakorlatiasan
volt megoldva, egyik oldalára festették a várost, vagy a falut, a másik oldalára
a lovagteremnek a madártávlatos folytatását. A felsőfüggönyök helyettesítették a
mai befödött plafondot, vagy jellemezték az erdő fáinak sűrűségét, vagy az égnek
horizontos kék színét. A XVIII. század közepén egy német díszletmester felfedezte
a zsinórpadlást. A régi színpadokon mindig össze kellett csavarni a festett hát-
és oldalfüggönyöket, ha a színpadon díszletváltozás történt. A zsinórpadlás, amely
a neve után is arra szolgált,, hogy a hátsó- és oldalfüggönyöket zsinórra fűzve
a magasba vonják, mert a zsinórpadlás térfogata olyan nagy volt és ugyanolyan terjedelmes,
mint az alsó színpad. A zsinórpadlás tulajdonképen megkönnyítette és meggyorsította
a színpadnak változatos és előírt helyzeteit. A XIX. századnak nagyon leegyszerűsített
díszletberendezése volt. Ilyen volt az ívelési (bogén) rendszer: a színpadnak oldalkerete
egy körívszerű függöny, amely függöny jobbról-balra, vagyis a színpadon keresztül
terjedt és könnyen volt kezelhető, mert ha a szín megkövetelte a változást, akkor
az oldalfüggönyöket egyszerűen felhúzták a zsinórpadra és leeresztették a helyzetnek
megfelelő másik függönyöket. Szintilyen gyorsan változtatták a hátsó függönyöket
és a felső függönyöket is. A mai modern kor díszletezése már majdnem nélkülözi a
hátsófüggönyt, az oldalfüggönyt, a felsőfüggönyt, mert a beépített akár vászon,
akár plasztikus horizont pótolja azokat. A szobákat plasztikusan és reálisan beépítik.
Az ajtókeretekben valódi kilincses ajtó van és valódi üveges ablak. A felső soffita
helyét a szoba falaira ráeresztett plafond helyettesíti. Ha erdőt, vagy szabad vidéket,
vagy falut, esetleg várost követel a színpad képe, akkor oldalt valódi plasztikus
házakat építenek be, csak esetleg a városnak háttere marad a régi festett háttérfüggöny,
természetesen most már olyan művésziesen megfestve, hogy tökéletes legyen a közönségnek
az illúziója. A díszletezésnek ilyen rohamos fejlődését nagyban előmozdította a
mozgófénykép színházaknak teljesen reális és valódiasan ható díszlet-felépítése,
amely azután a színpadra is átterelődött. Most már a színpadnak karonfogvást kell
követnie a mozgófénykép színpad - továbbfejlődését és kikristályosodását. A színpadnak
mintegy körképe ma már a mozgófénykép színpad reális produkciója. Amint eddig a
színpad csak a sorok között sejtetett, azt a mai színpadnak plasztikusan és architektonikusan
kell megoldania. Nálunk a Nemzeti Színház megnyitásánál már a német színpadok díszletrendszerével
játszottak. De a későbbi díszletezésnek fejlődésében már nekünk is voltak eredeti
felfedező díszlettervező embereink. (V. Ö. Díszlettervezés.) (Somlár Zsigmond) szin_I.0424.pdf
I