Címszó: Ditrói Mór - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1851
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0428.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0428.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna
- Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22760.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Ditrói
Mór
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522760.htm
Szócikk: Ditrói Mór a Vígszínház (intézmény)
(információ)
alapító igazgatója, az Országos Színészegyesület
(intézmény)
(információ)
örökös díszelnöke, sz. 1851. (születés
éve) okt. 5-én, Kolozsvárott, (megye) ahol
atyja kereskedő, építési vállalkozó volt, majd a híres Nemzeti Szálloda (intézmény)
(információ)
bérlője. Édesanyja ditrói (megye) Puskás
Mária, (személy)
székely (nemzetiség)
(információ)
nemes családból származott. Jótékonyságáért
közbecsülésben állott. Mór, a négy gyermek között a legfiatalabb, Kolozsvárt (megye) és Bécsben
(ország)
végezte iskoláit, majd Pesten (Budapest)
a színiképezde és a tudományegyetem bölcsészeti karának hallgatója lett. Még mint
színésznövendék föllépett a kolozsvári Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
Prevost-nak (személy) »Marcel«
(cím) c. kétfelvonásos
dramolettjében, (1874. (időpont) ápr.
9-én) és Czakó Zsigmond (személy) (információ)
»Kalmár és tengerész«-ében, (cím) (információ)
Arthur (szerep) szerepében.
A két föllépésről a »Magyar Polgár« (intézmény)
(információ)
így ír: »Általában a két föllépés arról tanúskodott,
hogy belőle, — ha nem lép elbizakodottsággal a pályára, — művelt, értelmes színész
lehet. Ezt óhajtjuk is, mert valóban a sok léha szárnypróbálgató között szükség
van komoly gondolkozású és törekvésű színészekre.« 1874— (időpont) 1878-ig
(időpont)
Kolozsvárt (megye)
működik, azután Aradon, (megye) (információ)
Kassán, (megye) Debrecenben,
(megye) Szegeden,
(megye) Sopronban
(megye) szerepel,
mint színész és rendező. Főbb szerepei: Bánk bán, (szerep) (információ)
Mercutio (szerep) (Romeo
és Julia), (cím)
(információ)
Sertorius (szerep) (Delila),
(cím) Moór Károly
(szerep)
(információ)
(Haramiák), (cím) (információ)
Knabe Farkas Jeremiás (szerep) (A
miniszter előszobája), (cím) Csorba Márton
(szerep)
(információ)
(Sárga csikó), (cím) (információ)
Mosolygó (szerep) (Proletárok),
(cím) Mephisto
(szerep)
(Faust) (cím)
(információ)
stb. 1881-ben (időpont) a
Népszínházhoz (intézmény)
(információ)
szerződtette a Ditrói-párt (személy) (információ)
Evva Lajos. (személy) (információ)
1885-ben (időpont) a
konzorciumi alapon működő »Thália Színészszövetkezet«nél (intézmény)
vezette a művészeti ügyeket, Szabadkán. (megye) 1887-ben
(időpont)
Nagy Bölönyi József (személy) (információ)
intendáns Kolozsvárra (megye) Ditróit
(személy)
(információ)
hívta meg igazgatónak. Itt kilenc éven át
működött mint a színház bérlő igazgatója, állami szubvencióval. 1891-ben (időpont) »Magyar
ciklus«-t (cím)
(információ)
rendezett, — 48 napon át, midőn 58 előadásban
42 magyar író és zeneszerző 56 darabját adatta elő: 9 tragédiát, 6 színművet, 14
vígjátékot, 18 népszínművet, 6 operettet. Ez a magyar ciklus január hó 1-én kezdődött
Ditrói Mór (személy)
(információ)
»Szeresd a hazát« (cím) c. verses
színdarabjával (1 felv.), és febr. 11-én fejeződött be a »Szigetvári vértanuk« (cím) (információ)
első felvonásával, gr. Zichy Gézának (személy) »Temetés
külföldön« (cím)
c. költeményével, melyet Ditróiné E. Mari (személy) adott
elő és melyhez a kísérő zenét Serly Lajos (személy) (információ)
írta. Színre került még Bartha Miklós (személy) (információ)
1 felv. alkalmi darabja: »A fogadás«. (cím) Végül a »Névtelen
hősök«, (cím)
(információ)
dalmű nyitánya Erkel Ferenctől (személy) (információ)
és Hegedűs István (személy) verses
epilógusa, »A függöny legördült« (cím) címmel. Záradékul
a színház egész személyzete a közönséggel együtt a »Szózat«-ot (cím) (információ)
énekelte. A befejező előadás teljes műsorát
ideiktattuk, mert a magyar ciklust színészettörténelmi eseménynek tekintjük. 1894—95-ben
(időpont)
Shakespeare-ciklust (személy) (információ)
rendezett, Shakespeare (személy) (információ)
17 színdarabját hozta színre. 1895. (időpont) január
havában Párizsban, (ország) Londonban,
(ország)
Berlinben (ország)
tett tanulmányutat. — Kolozsvári (megye) igazgatása
alatt az előbb hanyatlásnak indult színháznak lendületet adott. Kereste, felfedezte
az igazi tehetségeket, azokat a maga módja szerint oktatta, nevelte a hazai színészetnek.
A Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
és a Vígszínház (intézmény)
(információ)
több jeles színésze Ditrói (személy) (információ)
keze alatt nevelkedett naggyá. 1896-ban (időpont) igazgatónak
hívták meg a megnyíló Vígszínházhoz. (intézmény)
(információ)
Jórészt vidéki színészekből állította össze
az egész társulatot. Itt fejlődött és bontotta szárnyát Hegedűs Gyula, (személy) Góth
Sándor, (személy)
(információ)
Fenyvesi Emil, (személy) (információ)
Gál Gyula, (személy) (információ)
Szerémy Zoltán, (személy) (információ)
Beregi Oszkár, (személy) (információ)
Delly Emma, (személy) (információ)
Varsányi Irén, (személy) (információ)
Haraszthy Hermin. (személy) (információ)
Itt ismerte meg a budapesti (Budapest)
közönség Hunyady Margitot, (személy) (információ)
Nikó Linát, (személy) (információ)
Szathmáry Árpádot. (személy) (információ)
A színészet történetében külön korszakot
jelent Ditrói (személy) (információ)
céltudatos, áldásos működése. A tehetségek
felkarolása volt ő. 1902. (időpont) jan.
1-én az »0cskay brigadéros« (cím) (információ)
100-ik előadásával egy 100 előadásból álló
magyar ciklust kezdett, melyet 1902. (időpont) márc.
25-én fejezett be. Színre került: Ocskay brigadéros (cím) (információ)
(Herczeg Ferenc), (személy) (információ)
Rontó Pál (cím) (Follinusz
Aurél), (személy)
(információ)
A képviselő úr (cím) (Guthi Soma),
(személy)
(információ)
A dada (cím) (Bródy Sándor),
(személy)
(információ)
Gyurkovics lányok (cím) (információ)
(Herczeg Ferenc), (személy) (információ)
Régi világ (cím) (Hunyady
Margit), (személy)
(információ)
Balatoni rege (cím) (Herczeg
Ferenc), (személy)
(információ)
Szalmaláng (cím) 1 felv. (Vízváry
Mariska), (személy)
(információ)
Házi orvos (cím) (információ)
1 felv. (Hegedűs Gyula), (személy) Az
erősebb (cím)
1 felv. (Géczy István), (személy) (információ)
Kurucz Feja Dávid (cím) (információ)
(Fényes Samu), (személy) (információ)
A feleség (cím) (Bartha Miklós)
(személy)
(információ)
c. darab. Ditrói (személy) (információ)
hervadhatatlan érdemeket szerzett a Vígszínház
(intézmény)
(információ)
fellendítésében. A modern magyar színpadi
játékstílusnak kialakulása szintén az ő műve. Az Országos Színészegyesületnek (intézmény)
(információ)
20 éven át volt ügyvezető alelnöke, majd
elnöke. Az egyesület ügyei körül való önzetlen buzgólkodását szintén megörökíti
a magyar színészet ujabbkori történetírója. A színműirodalom terén is működött.
Fordításai: »René király leánya« (cím) (Hertz Henrik
(személy)
lyrai drámája 2 felv.), »Fabricius úr leánya« (cím) Adolf Wilbrant,
(személy)
4 felv.), »Szerelmes asszony« (cím) (információ)
(Amoureuse, (cím) Porto Riche).
(személy)
(Első előadása 1897. (időpont) febr.
9. a Vígszínházban). (intézmény)
(információ)
Irt egy magánjelenetet a »Jegygyűrű« (cím) és egy látványos
gyermekmesét »Karácsonyfa, vagy a Vasorrú Borka« (cím) címen. Társszerzője
Eötvös Károly Lajos, (személy) (információ)
kivel együtt írta: »A csángók« (cím) c. népszínművét
is. 1917-ben (időpont)
nyugdíjba vonult. 1924-ben (időpont) ülte
meg a Vígszínházban (intézmény)
(információ)
50 éves jubileumát egy matiné keretében.
A Renaissance Színház (intézmény)
(információ)
épületében 1926-ban (időpont) trafikot
nyitott. Emlékiratait »Komédiások« (cím) c. alatt
1929-ben (időpont)
adta ki. Neje: Eibenschütz Mari, (személy) (információ)
színésznő, sz. 1856. (születés
éve) aug. 8-án, Szekszárdon. (megye) Atyja:
Eibenschütz Erdődi József, (személy) (információ)
Milánóból (ország) származott
Magyarországba. E. Mari (személy) színésztehetsége
korán megnyilvánult. Tizenhárom éves korában mint műkedvelő föllépett Stuart Mária
(szerep)
(információ)
szerepében; a III-ik felvonás kerti jelenetében
olyan sikert aratott, hogy ennek hatása alatt a Szekszárdi Nőegylet (intézmény)
(információ)
a jelenlévő Ujházi Ede (személy) (információ)
tanácsára a színiképezdébe küldte őt és saját
költségén képeztette ki. 1874. (időpont) május
22-én fellépett a kolozsvári Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
az »Ármány és szerelem« (cím) (információ)
Lujza (szerep) szerepében.
A »Magyar Polgár« (intézmény)
(információ)
ekkor így ír róla: »Kedves, megnyerő alak,
minden affektáció nélkül, ki tehetség tekintetében nem akar többnek látszani, mint
amennyit ér. Hangja rokonszenves, tele bensőséggel, mozdulatai keresetlenek, felfogása
gondolkodásra mutat.« — 1875. (időpont) jún.
21-én vendégszerepelt Budapesten, (Budapest)
a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
ugyancsak az »Ármány és szerelem«-ben, (cím) (információ)
jún. 25-én Dóczy (személy) (információ)
»Csók«-jában, (cím) (információ)
Maritta (szerep) szerepében.
— Eibenschütz Mari (személy) (információ)
az eddig, élt magyar színésznők egyik legkiválóbbja.
A vidéki és budapesti (Budapest)
kritika egyöntetűen megállapította, hogy játékstílusa nemesen egyszerű, közvetlen,
igaz, — hogy ő nem játssza, hanem teljesen átéli szerepét. 1883-ban (időpont) a
Budai Színkörben (intézmény)
(információ)
aranykoszorúval ajándékozta meg a főváros
(Budapest)
közönsége. Főbb szerepei: Julia, (szerep) Melinda,
(szerep)
Desdemona, (szerep)
(információ)
Jolantha (szerep) (René
király leánya), (cím)
Rózsi (szerep)
(Cigány), (cím)
(információ)
Boriska (szerep) (Falu
rossza), (cím)
(információ)
Noémi (szerep) (Aranyember),
(cím) (információ)
Maritta (szerep) (Csók),
(cím) (információ)
Toinette (szerep) (Képzelt
beteg), (cím)
(információ)
Puck (szerep) (Szentivánéji
álom), (cím)
(információ)
Irma (szerep) (Falusiak)
(cím) stb. Irodalmilag
is működött: »Az árnyék«, (cím) költői beszély
(Fővárosi Lapok, (intézmény)
(információ)
1875. (időpont) 141.
szám), »Gyula és Györgyike«, (cím) vígj. 1 felv.
Először 1878,. (időpont) márc.
30-án Kolozsvárt. (megye) »Sírvirág«,
(cím) (elégia,
Kolozsvár). (megye)
Több költeménye jelent meg az »Ország - Világ«-ban (intézmény)
(információ)
és »A Hét«-ben. (intézmény)
— Gyermekei: ifj. Ditrói Mór, (személy) színész,
sz. 1879. (születés
éve) márc. 17-én, Aradon. (megye) (információ)
Előbb huszártiszt, 1908. (időpont) aug.
24-én Kolozsvárt (megye) lépett
színpadra az »0cskay brigadéros«-ban, (cím) (információ)
1910. (időpont) április
hó 10-én mint aradi (megye) (információ)
színész a Vígszínházhoz (intézmény)
(információ)
szerződött. — Ditrói József, (személy) (információ)
színész, sz. 1888. (születés
éve) november 25-én, Kolozsvárott. (megye) Szinipályára
lépett 1908-ban. (időpont) 1910-ben
(időpont)
a Nemzeti Színházhoz (intézmény)
(információ)
szerződtették. Több verse jelent meg vidéki
és fővárosi (Budapest)
hírlapokban. szin_I.0428.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Ditrói Mór címszóvég 22760 Szócikk: Ditrói
Mór a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy
vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy alapító igazgatója,
az Országos Színészegyesület yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy
Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy
yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy örökös díszelnöke, sz. 1851. okt. xtalanevtizedx
1865 xtalanevtizedx 1875 5-én, Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy ahol atyja kereskedő, építési vállalkozó
volt, majd a híres Nemzeti Szálloda yintezmenyy nemzeti szálloda yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy szálloda yintezmenyy yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy ykodvegy bérlője. Édesanyja ditrói ytelepulesy ditró
ytelepulesy ditró ymegyey csik megye ykodvegy Puskás Mária, yszemelynevy puskás
mária yszemelynevy Puskás Mária yszemelynevy puskás yszemelynevy mária
yszemelynevy yszemelynevy Puskás yszemelynevy Mária yszemelynevy ykodvegy székely
ynemzetisegy székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy
ynemzetisegy székely ynemzetisegy ykodvegy nemes családból származott. Jótékonyságáért
közbecsülésben állott. Mór, a négy gyermek között a legfiatalabb, Kolozsvárt ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy és Bécsben ytelepulesy
bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy végezte iskoláit, majd Pesten pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a színiképezde és a tudományegyetem
bölcsészeti karának hallgatója lett. Még mint színésznövendék föllépett a kolozsvári
Nemzeti Színházban, yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá
yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy Prevost-nak yszemelynevy prevost
yszemelynevy Prevost yszemelynevy prevost yszemelynevy yszemelynevy Prevost
yszemelynevy ykodvegy »Marcel« ycimy marcel ycimy Marcel ycimy marcel ycimy
ycimy Marcel ycimy ykodvegy c. kétfelvonásos dramolettjében, (1874. xevtizedx
1875 ápr. 9-én) és Czakó Zsigmond yszemelynevy czakó zsigmond yszemelynevy
Czakó Zsigmond yszemelynevy czakó yszemelynevy zsigmond yszemelynevy
yszemelynevy Czakó yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy »Kalmár és tengerész«-ében,
ycimy kalmár és tengerész ycimy Kalmár és tengerész ycimy kalmár ycimy és ycimy
tengerész ycimy ycimy Kalmár ycimy és ycimy tengerész ycimy ykodvegy Arthur yszerepy
arthur yszerepy Arthur yszerepy arthur yszerepy yszerepy Arthur yszerepy
ykodvegy szerepében. A két föllépésről a »Magyar Polgár« yintezmenyy magyar
polgár yintezmenyy Magyar P yintezmenyy magyar yintezmenyy polgár yintezmenyy
yintezmenyy Magyar yintezmenyy P yintezmenyy ykodvegy így ír: »Általában a két föllépés
arról tanúskodott, hogy belőle, — ha nem lép elbizakodottsággal a pályára, — művelt,
értelmes színész lehet. Ezt óhajtjuk is, mert valóban a sok léha szárnypróbálgató
között szükség van komoly gondolkozású és törekvésű színészekre.« 1874— 1878-ig
Kolozsvárt xtalanevtizedx 1885 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár
ymegyey kolozs megye ykodvegy működik, azután Aradon, ytelepulesy arad
ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Kassán, ytelepulesy kassa
ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Debrecenben, ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Szegeden, ytelepulesy
szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Sopronban ytelepulesy
sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy szerepel, mint színész és
rendező. Főbb szerepei: Bánk bán, yszerepy bánk bán yszerepy Bánk bán yszerepy
bánk yszerepy bán yszerepy yszerepy Bánk yszerepy bán yszerepy ykodvegy Mercutio
yszerepy mercutio yszerepy Mercutio yszerepy mercutio yszerepy yszerepy
Mercutio yszerepy ykodvegy (Romeo és Julia), ycimy romeo és julia ycimy Romeo
és Julia ycimy romeo ycimy és ycimy julia ycimy ycimy Romeo ycimy és ycimy
Julia ycimy ykodvegy Sertorius yszerepy sertorius yszerepy Sertorius yszerepy
sertorius yszerepy yszerepy Sertorius yszerepy ykodvegy (Delila), ycimy delila
ycimy Delila ycimy delila ycimy ycimy Delila ycimy ykodvegy Moór Károly yszerepy
moór károly yszerepy Moór Károly yszerepy moór yszerepy károly yszerepy
yszerepy Moór yszerepy Károly yszerepy ykodvegy (Haramiák), ycimy haramiák
ycimy Haramiák ycimy haramiák ycimy ycimy Haramiák ycimy ykodvegy Knabe Farkas Jeremiás
yszerepy knabe farkas jeremiás yszerepy Knabe Farkas Jeremiás yszerepy knabe
yszerepy farkas yszerepy jeremiás yszerepy yszerepy Knabe yszerepy Farkas
yszerepy Jeremiás yszerepy ykodvegy (A miniszter előszobája), ycimy a miniszter
előszobája ycimy A miniszter előszobája ycimy a ycimy miniszter ycimy
előszobája ycimy ycimy A ycimy miniszter ycimy előszobája ycimy ykodvegy Csorba
Márton yszerepy csorba márton yszerepy Csorba Márton yszerepy csorba yszerepy
márton yszerepy yszerepy Csorba yszerepy Márton yszerepy ykodvegy (Sárga csikó),
ycimy sárga csikó ycimy Sárga csikó ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy Sárga
ycimy csikó ycimy ykodvegy Mosolygó yszerepy mosolygó yszerepy Mosolygó
yszerepy mosolygó yszerepy yszerepy Mosolygó yszerepy ykodvegy (Proletárok), ycimy
proletárok ycimy Proletárok ycimy proletárok ycimy ycimy Proletárok ycimy
ykodvegy Mephisto yszerepy mephisto yszerepy Mephisto yszerepy mephisto yszerepy
yszerepy Mephisto yszerepy ykodvegy (Faust) ycimy faust ycimy Faust ycimy faust
ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy stb. 1881-ben xevtizedx 1885 a Népszínházhoz yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy szerződtette a Ditrói-párt yszemelynevy ditrói
yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy yszemelynevy Ditrói
yszemelynevy ykodvegy Evva Lajos. yszemelynevy evva lajos yszemelynevy Evva
Lajos yszemelynevy evva yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Evva
yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy 1885-ben a konzorciumi alapon működő »Thália
Színészszövetkezet«nél yintezmenyy thália színészszövetkezet yintezmenyy Thália
S yintezmenyy thália yintezmenyy színészszövetkezet yintezmenyy yintezmenyy
Thália yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy vezette a művészeti ügyeket, Szabadkán.
ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadká ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy 1887-ben
Nagy xtalanevtizedx 1895 Bölönyi József yszemelynevy nagy bölönyi józsef
yszemelynevy Nagy Bölönyi József yszemelynevy nagy yszemelynevy bölönyi
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Bölönyi
yszemelynevy József ysz intendáns Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Ditróit yszemelynevy ditrói
yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy yszemelynevy Ditrói
yszemelynevy ykodvegy hívta meg igazgatónak. Itt kilenc éven át működött mint a
színház bérlő igazgatója, állami szubvencióval. 1891-ben xevtizedx 1895 »Magyar
ciklus«-t ycimy magyar ciklus ycimy Magyar ciklus ycimy magyar ycimy ciklus
ycimy ycimy Magyar ycimy ciklus ycimy ykodvegy rendezett, — 48 napon át, midőn 58
előadásban 42 magyar író és zeneszerző 56 darabját adatta elő: 9 tragédiát, 6 színművet,
14 vígjátékot, 18 népszínművet, 6 operettet. Ez a magyar ciklus január hó 1-én kezdődött
Ditrói Mór yszemelynevy ditrói mór yszemelynevy Ditrói Mór yszemelynevy ditrói
yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy Mór yszemelynevy
ykodvegy »Szeresd a hazát« ycimy szeresd a hazát ycimy Szeresd a hazát ycimy
szeresd ycimy a ycimy hazát ycimy ycimy Szeresd ycimy a ycimy hazát ycimy
ykodvegy c. verses színdarabjával (1 felv.), és febr. 11-én fejeződött be a »Szigetvári
vértanuk« ycimy szigetvári vértanuk ycimy Szigetvári vértanuk ycimy szigetvári
ycimy vértanuk ycimy ycimy Szigetvári ycimy vértanuk ycimy ykodvegy első felvonásával,
gr. Zichy Gézának yszemelynevy gr. zichy géza yszemelynevy gr. Zichy Gézá
yszemelynevy gr. yszemelynevy zichy yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy
gr. yszemelynevy Zichy yszemelynevy Gézá yszemelynevy ykodvegy »Temetés külföldön«
ycimy temetés külföldön ycimy Temetés külföldön ycimy temetés ycimy külföldön
ycimy ycimy Temetés ycimy külföldön ycimy ykodvegy c. költeményével, melyet Ditróiné
E. Mari yszemelynevy ditróiné e. mari yszemelynevy Ditróiné E. Mari
yszemelynevy ditróiné yszemelynevy e. yszemelynevy mari yszemelynevy
yszemelynevy Ditróiné yszemelynevy E. yszemelynevy Mari yszemelynevy yk adott elő
és melyhez a kísérő zenét Serly Lajos yszemelynevy serly lajos yszemelynevy
Serly Lajos yszemelynevy serly yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy
Serly yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy írta. Színre került még Bartha Miklós
yszemelynevy bartha miklós yszemelynevy Bartha Miklós yszemelynevy bartha
yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Bartha yszemelynevy Miklós
yszemelynevy ykodvegy 1 felv. alkalmi darabja: »A fogadás«. ycimy a fogadás
ycimy A fogadás ycimy a ycimy fogadás ycimy ycimy A ycimy fogadás ycimy
ykodvegy Végül a »Névtelen hősök«, ycimy névtelen hősök ycimy Névtelen hősök
ycimy névtelen ycimy hősök ycimy ycimy Névtelen ycimy hősök ycimy ykodvegy dalmű
nyitánya Erkel Ferenctől yszemelynevy erkel ferenc yszemelynevy Erkel Ferenc
yszemelynevy erkel yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Erkel
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy és Hegedűs István yszemelynevy
hegedűs istván yszemelynevy Hegedűs István yszemelynevy hegedűs yszemelynevy
istván yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy István yszemelynevy
ykodvegy verses epilógusa, »A függöny legördült« ycimy a függöny legördült
ycimy A függöny legördült ycimy a ycimy függöny ycimy legördült ycimy ycimy A
ycimy függöny ycimy legördült ycimy ykodvegy címmel. Záradékul a színház egész személyzete
a közönséggel együtt a »Szózat«-ot ycimy szózat ycimy Szózat ycimy szózat ycimy
ycimy Szózat ycimy ykodvegy énekelte. A befejező előadás teljes műsorát ideiktattuk,
mert a magyar ciklust színészettörténelmi eseménynek tekintjük. 1894—95-ben Shakespeare-ciklust
yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare
yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy rendezett, Shakespeare
yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare
yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy 17 színdarabját hozta
színre. 1895. január havában Párizsban, ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs
yorszagy Franciaország ykodvegy Londonban, ytelepulesy london ytelepulesy
London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy Berlinben ytelepulesy berlin
ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy tett tanulmányutat. — Kolozsvári
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy igazgatása
alatt az előbb hanyatlásnak indult színháznak lendületet adott. Kereste, felfedezte
az igazi tehetségeket, azokat a maga módja szerint oktatta, nevelte a hazai színészetnek.
A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy és a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính
yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy több
jeles színésze Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy Ditrói yszemelynevy
ditrói yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ykodvegy keze alatt nevelkedett
naggyá. 1896-ban igazgatónak xtalanevtizedx 1905 hívták meg a megnyíló Vígszínházhoz.
yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy
yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy Jórészt vidéki színészekből állította
össze az egész társulatot. Itt fejlődött és bontotta szárnyát Hegedűs Gyula, yszemelynevy
hegedűs gyula yszemelynevy Hegedűs Gyula yszemelynevy hegedűs yszemelynevy
gyula yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy Gyula yszemelynevy
ykodvegy Góth Sándor, yszemelynevy góth sándor yszemelynevy Góth Sándor
yszemelynevy góth yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Góth
yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Fenyvesi Emil, yszemelynevy fenyvesi
emil yszemelynevy Fenyvesi Emil yszemelynevy fenyvesi yszemelynevy emil
yszemelynevy yszemelynevy Fenyvesi yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy Gál Gyula,
yszemelynevy gál gyula yszemelynevy Gál Gyula yszemelynevy gál yszemelynevy
gyula yszemelynevy yszemelynevy Gál yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Szerémy
Zoltán, yszemelynevy szerémy zoltán yszemelynevy Szerémy Zoltán yszemelynevy
szerémy yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy Szerémy yszemelynevy Zoltán
yszemelynevy ykodvegy Beregi Oszkár, yszemelynevy beregi oszkár yszemelynevy
Beregi Oszkár yszemelynevy beregi yszemelynevy oszkár yszemelynevy yszemelynevy
Beregi yszemelynevy Oszkár yszemelynevy ykodvegy Delly Emma, yszemelynevy delly
emma yszemelynevy Delly Emma yszemelynevy delly yszemelynevy emma yszemelynevy
yszemelynevy Delly yszemelynevy Emma yszemelynevy ykodvegy Varsányi Irén, yszemelynevy
varsányi irén yszemelynevy Varsányi Irén yszemelynevy varsányi yszemelynevy
irén yszemelynevy yszemelynevy Varsányi yszemelynevy Irén yszemelynevy ykodvegy
Haraszthy Hermin. yszemelynevy haraszthy hermin yszemelynevy Haraszthy Hermin
yszemelynevy haraszthy yszemelynevy hermin yszemelynevy yszemelynevy Haraszthy
yszemelynevy Hermin yszemelynevy ykodvegy Itt ismerte meg a budapesti Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy közönség Hunyady Margitot,
yszemelynevy hunyady margit yszemelynevy Hunyady Margit yszemelynevy hunyady
yszemelynevy margit yszemelynevy yszemelynevy Hunyady yszemelynevy Margit
yszemelynevy ykodvegy Nikó Linát, yszemelynevy nikó lina yszemelynevy Nikó Liná
yszemelynevy nikó yszemelynevy lina yszemelynevy yszemelynevy Nikó yszemelynevy
Liná yszemelynevy ykodvegy Szathmáry Árpádot. yszemelynevy szathmáry árpád
yszemelynevy Szathmáry Árpád yszemelynevy szathmáry yszemelynevy árpád
yszemelynevy yszemelynevy Szathmáry yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy A színészet
történetében külön korszakot jelent Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy
Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy
ykodvegy céltudatos, áldásos működése. A tehetségek felkarolása volt ő. 1902. xevtizedx
1905 jan. 1-én az »0cskay brigadéros« ycimy 0cskay brigadéros ycimy 0cskay
brigadéros ycimy 0cskay ycimy brigadéros ycimy ycimy 0cskay ycimy brigadéros
ycimy ykodvegy 100-ik előadásával egy 100 előadásból álló magyar ciklust kezdett,
melyet 1902. márc. 25-én fejezett be. Színre került: Ocskay brigadéros ycimy
ocskay brigadéros ycimy Ocskay brigadéros ycimy ocskay ycimy brigadéros ycimy
ycimy Ocskay ycimy brigadéros ycimy ykodvegy (Herczeg Ferenc), yszemelynevy
herczeg ferenc yszemelynevy Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg yszemelynevy
ferenc yszemelynevy yszemelynevy Herczeg yszemelynevy Ferenc yszemelynevy
ykodvegy Rontó Pál ycimy rontó pál ycimy Rontó Pál ycimy rontó ycimy pál ycimy
ycimy Rontó ycimy Pál ycimy ykodvegy (Follinusz Aurél), yszemelynevy follinusz
aurél yszemelynevy Follinusz Aurél yszemelynevy follinusz yszemelynevy aurél
yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy Aurél yszemelynevy ykodvegy A képviselő
úr ycimy a képviselő úr ycimy A képviselő úr ycimy a ycimy képviselő ycimy úr
ycimy ycimy A ycimy képviselő ycimy úr ycimy ykodvegy (Guthi Soma), yszemelynevy
guthi soma yszemelynevy Guthi Soma yszemelynevy guthi yszemelynevy soma
yszemelynevy yszemelynevy Guthi yszemelynevy Soma yszemelynevy ykodvegy A dada ycimy
a dada ycimy A dada ycimy a ycimy dada ycimy ycimy A ycimy dada ycimy ykodvegy (Bródy
Sándor), yszemelynevy bródy sándor yszemelynevy Bródy Sándor yszemelynevy bródy
yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Bródy yszemelynevy Sándor
yszemelynevy ykodvegy Gyurkovics lányok ycimy gyurkovics lányok ycimy Gyurkovics
lányok ycimy gyurkovics ycimy lányok ycimy ycimy Gyurkovics ycimy lányok ycimy
ykodvegy (Herczeg Ferenc), yszemelynevy herczeg ferenc yszemelynevy Herczeg
Ferenc yszemelynevy herczeg yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy
Herczeg yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Régi világ ycimy régi világ
ycimy Régi világ ycimy régi ycimy világ ycimy ycimy Régi ycimy világ ycimy
ykodvegy (Hunyady Margit), yszemelynevy hunyady margit yszemelynevy Hunyady
Margit yszemelynevy hunyady yszemelynevy margit yszemelynevy yszemelynevy
Hunyady yszemelynevy Margit yszemelynevy ykodvegy Balatoni rege ycimy balatoni
rege ycimy Balatoni rege ycimy balatoni ycimy rege ycimy ycimy Balatoni ycimy
rege ycimy ykodvegy (Herczeg Ferenc), yszemelynevy herczeg ferenc yszemelynevy
Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg yszemelynevy ferenc yszemelynevy
yszemelynevy Herczeg yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Szalmaláng ycimy
szalmaláng ycimy Szalmaláng ycimy szalmaláng ycimy ycimy Szalmaláng ycimy
ykodvegy 1 felv. (Vízváry Mariska), yszemelynevy vízváry mariska yszemelynevy
Vízváry Mariska yszemelynevy vízváry yszemelynevy mariska yszemelynevy
yszemelynevy Vízváry yszemelynevy Mariska yszemelynevy ykodvegy Házi orvos ycimy
házi orvos ycimy Házi orvos ycimy házi ycimy orvos ycimy ycimy Házi ycimy orvos
ycimy ykodvegy 1 felv. (Hegedűs Gyula), yszemelynevy hegedűs gyula yszemelynevy
Hegedűs Gyula yszemelynevy hegedűs yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy
Hegedűs yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Az erősebb ycimy az erősebb
ycimy Az erősebb ycimy az ycimy erősebb ycimy ycimy Az ycimy erősebb ycimy
ykodvegy 1 felv. (Géczy István), yszemelynevy géczy istván yszemelynevy Géczy
István yszemelynevy géczy yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Géczy
yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Kurucz Feja Dávid ycimy kurucz feja
dávid ycimy Kurucz Feja Dávid ycimy kurucz ycimy feja ycimy dávid ycimy ycimy
Kurucz ycimy Feja ycimy Dávid ycimy ykodvegy (Fényes Samu), yszemelynevy fényes
samu yszemelynevy Fényes Samu yszemelynevy fényes yszemelynevy samu
yszemelynevy yszemelynevy Fényes yszemelynevy Samu yszemelynevy ykodvegy A feleség
ycimy a feleség ycimy A feleség ycimy a ycimy feleség ycimy ycimy A ycimy
feleség ycimy ykodvegy (Bartha Miklós) yszemelynevy bartha miklós yszemelynevy
Bartha Miklós yszemelynevy bartha yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy
Bartha yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy c. darab. Ditrói yszemelynevy
ditrói yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy yszemelynevy Ditrói
yszemelynevy ykodvegy hervadhatatlan érdemeket szerzett a Vígszínház yintezmenyy
vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy
Vígszính yintezmenyy ykodvegy fellendítésében. A modern magyar színpadi játékstílusnak
kialakulása szintén az ő műve. Az Országos Színészegyesületnek yintezmenyy
országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy
színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy 20 éven át
volt ügyvezető alelnöke, majd elnöke. Az egyesület ügyei körül való önzetlen buzgólkodását
szintén megörökíti a magyar színészet ujabbkori történetírója. A színműirodalom
terén is működött. Fordításai: »René király leánya« ycimy rené király leánya
ycimy René király leánya ycimy rené ycimy király ycimy leánya ycimy ycimy René
ycimy király ycimy leánya ycimy ykodvegy (Hertz Henrik yszemelynevy hertz
henrik yszemelynevy Hertz Henrik yszemelynevy hertz yszemelynevy henrik
yszemelynevy yszemelynevy Hertz yszemelynevy Henrik yszemelynevy ykodvegy lyrai
drámája 2 felv.), »Fabricius úr leánya« ycimy fabricius úr leánya ycimy
Fabricius úr leánya ycimy fabricius ycimy úr ycimy leánya ycimy ycimy Fabricius
ycimy úr ycimy leánya ycimy ykodvegy Adolf Wilbrant, yszemelynevy adolf
wilbrant yszemelynevy Adolf Wilbrant yszemelynevy adolf yszemelynevy wilbrant
yszemelynevy yszemelynevy Adolf yszemelynevy Wilbrant yszemelynevy ykodvegy 4 felv.),
»Szerelmes asszony« ycimy szerelmes asszony ycimy Szerelmes asszony ycimy
szerelmes ycimy asszony ycimy ycimy Szerelmes ycimy asszony ycimy ykodvegy (Amoureuse,
ycimy amoureuse ycimy Amoureuse ycimy amoureuse ycimy ycimy Amoureuse ycimy
ykodvegy Porto Riche). yszemelynevy porto riche yszemelynevy Porto Riche
yszemelynevy porto yszemelynevy riche yszemelynevy yszemelynevy Porto
yszemelynevy Riche yszemelynevy ykodvegy (Első előadása 1897. xevtizedx 1895 febr.
xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 9. a Vígszínházban). yintezmenyy
vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy
Vígszính yintezmenyy ykodvegy Irt egy magánjelenetet a »Jegygyűrű« ycimy
jegygyűrű ycimy Jegygyűrű ycimy jegygyűrű ycimy ycimy Jegygyűrű ycimy ykodvegy és
egy látványos gyermekmesét »Karácsonyfa, vagy a Vasorrú Borka« ycimy
karácsonyfa, vagy a vasorrú borka ycimy Karácsonyfa, vagy a Vasorrú Borka ycimy
karácsonyfa, ycimy vagy ycimy a ycimy vasorrú ycimy borka ycimy ycimy
Karácsonyfa, ycimy vagy ycimy a ycimy Vasorr címen. Társszerzője Eötvös Károly Lajos,
yszemelynevy eötvös károly lajos yszemelynevy Eötvös Károly Lajos yszemelynevy
eötvös yszemelynevy károly yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Eötvös
yszemelynevy Károly yszemelynevy Lajos ysz kivel együtt írta: »A csángók« ycimy
a csángók ycimy A csángók ycimy a ycimy csángók ycimy ycimy A ycimy csángók
ycimy ykodvegy c. népszínművét is. 1917-ben xevtizedx 1915 nyugdíjba xtalanevtizedx
1925 vonult. 1924-ben xevtizedx 1925 ülte meg a Vígszínházban yintezmenyy
vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy
Vígszính yintezmenyy ykodvegy 50 éves jubileumát egy matiné keretében. A Renaissance
Színház yintezmenyy renaissance színház yintezmenyy Renaissa yintezmenyy
renaissance yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Renaissa yintezmenyy
ykodvegy épületében 1926-ban trafikot nyitott. Emlékiratait »Komédiások« ycimy
komédiások ycimy Komédiások ycimy komédiások ycimy ycimy Komédiások ycimy
ykodvegy c. alatt 1929-ben adta ki. Neje: Eibenschütz Mari, yszemelynevy
eibenschütz mari yszemelynevy Eibenschütz Mari yszemelynevy eibenschütz
yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Eibenschütz yszemelynevy Mari
yszemelynevy ykodvegy színésznő, sz. 1856. xevtizedx 1855 aug. xtalanevtizedx
1865 xtalanevtizedx 1875 8-án, Szekszárdon. ytelepulesy szekszárd ytelepulesy
Szekszárd ymegyey tolna megye ykodvegy Atyja: Eibenschütz Erdődi József, yszemelynevy
eibenschütz erdődi józsef yszemelynevy Eibenschütz Erdődi József yszemelynevy
eibenschütz yszemelynevy erdődi yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy
Eibenschütz yszemelynevy Erdődi Milánóból ytelepulesy milánó ytelepulesy Milánó
yorszagy Olaszország ykodvegy származott Magyarországba. E. Mari yszemelynevy
e. mari yszemelynevy E. Mari yszemelynevy e. yszemelynevy mari yszemelynevy
yszemelynevy E. yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy színésztehetsége korán megnyilvánult.
Tizenhárom éves korában mint műkedvelő föllépett Stuart Mária yszerepy stuart
mária yszerepy Stuart Mária yszerepy stuart yszerepy mária yszerepy yszerepy
Stuart yszerepy Mária yszerepy ykodvegy szerepében; a III-ik felvonás kerti jelenetében
olyan sikert aratott, hogy ennek hatása alatt a Szekszárdi Nőegylet yintezmenyy
szekszárdi nőegylet yintezmenyy Szekszár yintezmenyy szekszárdi yintezmenyy
nőegylet yintezmenyy yintezmenyy Szekszár yintezmenyy ykodvegy a jelenlévő Ujházi
Ede yszemelynevy ujházi ede yszemelynevy Ujházi Ede yszemelynevy ujházi
yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Ujházi yszemelynevy Ede yszemelynevy
ykodvegy tanácsára a színiképezdébe küldte őt és saját költségén képeztette ki.
1874. xevtizedx 1875 május 22-én fellépett a kolozsvári Nemzeti Színházban, yintezmenyy
kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy
ykodvegy az »Ármány és szerelem« ycimy ármány és szerelem ycimy Ármány és
szerelem ycimy ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ycimy Ármány ycimy és ycimy
szerelem ycimy ykodvegy Lujza yszerepy lujza yszerepy Lujza yszerepy lujza
yszerepy yszerepy Lujza yszerepy ykodvegy szerepében. A »Magyar Polgár« yintezmenyy
magyar polgár yintezmenyy Magyar P yintezmenyy magyar yintezmenyy polgár
yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy P yintezmenyy ykodvegy ekkor így ír róla:
»Kedves, megnyerő alak, minden affektáció nélkül, ki tehetség tekintetében nem akar
többnek látszani, mint amennyit ér. Hangja rokonszenves, tele bensőséggel, mozdulatai
keresetlenek, felfogása gondolkodásra mutat.« — 1875. jún. xtalanevtizedx 1885 21-én
vendégszerepelt Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy ugyancsak az »Ármány és szerelem«-ben, ycimy ármány és
szerelem ycimy Ármány és szerelem ycimy ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy
ycimy Ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ykodvegy jún. 25-én Dóczy yszemelynevy
dóczy yszemelynevy Dóczy yszemelynevy dóczy yszemelynevy yszemelynevy Dóczy
yszemelynevy ykodvegy »Csók«-jában, ycimy csók ycimy Csók ycimy csók ycimy
ycimy Csók ycimy ykodvegy Maritta yszerepy maritta yszerepy Maritta yszerepy
maritta yszerepy yszerepy Maritta yszerepy ykodvegy szerepében. — Eibenschütz Mari
yszemelynevy eibenschütz mari yszemelynevy Eibenschütz Mari yszemelynevy
eibenschütz yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Eibenschütz
yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy az eddig, élt magyar színésznők egyik legkiválóbbja.
A vidéki és budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy kritika egyöntetűen megállapította, hogy játékstílusa nemesen egyszerű,
közvetlen, igaz, — hogy ő nem játssza, hanem teljesen átéli szerepét. 1883-ban xevtizedx
1885 a Budai Színkörben yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz
yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy
Sz yintezmenyy ykodvegy aranykoszorúval ajándékozta meg a főváros főváros
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy közönsége. Főbb szerepei:
Julia, yszerepy julia yszerepy Julia yszerepy julia yszerepy yszerepy Julia
yszerepy ykodvegy Melinda, yszerepy melinda yszerepy Melinda yszerepy melinda
yszerepy yszerepy Melinda yszerepy ykodvegy Desdemona, yszerepy desdemona
yszerepy Desdemona yszerepy desdemona yszerepy yszerepy Desdemona yszerepy
ykodvegy Jolantha yszerepy jolantha yszerepy Jolantha yszerepy jolantha
yszerepy yszerepy Jolantha yszerepy ykodvegy (René király leánya), ycimy rené
király leánya ycimy René király leánya ycimy rené ycimy király ycimy leánya
ycimy ycimy René ycimy király ycimy leánya ycimy ykodvegy Rózsi yszerepy rózsi
yszerepy Rózsi yszerepy rózsi yszerepy yszerepy Rózsi yszerepy ykodvegy (Cigány),
ycimy cigány ycimy Cigány ycimy cigány ycimy ycimy Cigány ycimy ykodvegy Boriska
yszerepy boriska yszerepy Boriska yszerepy boriska yszerepy yszerepy Boriska
yszerepy ykodvegy (Falu rossza), ycimy falu rossza ycimy Falu rossza ycimy falu
ycimy rossza ycimy ycimy Falu ycimy rossza ycimy ykodvegy Noémi yszerepy noémi
yszerepy Noémi yszerepy noémi yszerepy yszerepy Noémi yszerepy ykodvegy (Aranyember),
ycimy aranyember ycimy Aranyember ycimy aranyember ycimy ycimy Aranyember ycimy
ykodvegy Maritta yszerepy maritta yszerepy Maritta yszerepy maritta yszerepy
yszerepy Maritta yszerepy ykodvegy (Csók), ycimy csók ycimy Csók ycimy csók
ycimy ycimy Csók ycimy ykodvegy Toinette yszerepy toinette yszerepy Toinette
yszerepy toinette yszerepy yszerepy Toinette yszerepy ykodvegy (Képzelt beteg),
ycimy képzelt beteg ycimy Képzelt beteg ycimy képzelt ycimy beteg ycimy ycimy
Képzelt ycimy beteg ycimy ykodvegy Puck yszerepy puck yszerepy Puck yszerepy
puck yszerepy yszerepy Puck yszerepy ykodvegy (Szentivánéji álom), ycimy
szentivánéji álom ycimy Szentivánéji álom ycimy szentivánéji ycimy álom ycimy
ycimy Szentivánéji ycimy álom ycimy ykodvegy Irma yszerepy irma yszerepy Irma
yszerepy irma yszerepy yszerepy Irma yszerepy ykodvegy (Falusiak) ycimy
falusiak ycimy Falusiak ycimy falusiak ycimy ycimy Falusiak ycimy ykodvegy stb.
Irodalmilag is működött: »Az árnyék«, ycimy az árnyék ycimy Az árnyék ycimy az
ycimy árnyék ycimy ycimy Az ycimy árnyék ycimy ykodvegy költői beszély (Fővárosi
Lapok, yintezmenyy fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi
yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy 1875. xevtizedx
1875 141. szám), »Gyula és Györgyike«, ycimy gyula és györgyike ycimy Gyula és
Györgyike ycimy gyula ycimy és ycimy györgyike ycimy ycimy Gyula ycimy és ycimy
Györgyike ycimy ykodvegy vígj. 1 felv. Először 1878,. márc. 30-án Kolozsvárt. ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy »Sírvirág«, ycimy
sírvirág ycimy Sírvirág ycimy sírvirág ycimy ycimy Sírvirág ycimy ykodvegy (elégia,
Kolozsvár). ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye
ykodvegy Több költeménye jelent meg az »Ország - Világ«-ban yintezmenyy ország
- világ yintezmenyy Ország - yintezmenyy ország yintezmenyy - yintezmenyy világ
yintezmenyy yintezmenyy Ország yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy és »A Hét«-ben.
yintezmenyy a hét yintezmenyy A Hét yintezmenyy a yintezmenyy hét yintezmenyy
yintezmenyy A yintezmenyy Hét yintezmenyy ykodvegy — Gyermekei: ifj. Ditrói Mór,
yszemelynevy ifj. ditrói mór yszemelynevy ifj. Ditrói Mór yszemelynevy ifj.
yszemelynevy ditrói yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy ifj.
yszemelynevy Ditrói yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodve színész, sz. 1879. márc.
xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 17-én, Aradon. ytelepulesy arad
ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Előbb huszártiszt, 1908. xevtizedx
1905 aug. xtalanevtizedx 1915 24-én Kolozsvárt ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy lépett színpadra az »0cskay
brigadéros«-ban, ycimy 0cskay brigadéros ycimy 0cskay brigadéros ycimy 0cskay
ycimy brigadéros ycimy ycimy 0cskay ycimy brigadéros ycimy ykodvegy 1910. xevtizedx
1915 április hó 10-én mint aradi ytelepulesy arad ytelepulesy arad ymegyey arad
megye ykodvegy színész a Vígszínházhoz yintezmenyy vígszínház yintezmenyy
Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy
ykodvegy szerződött. — Ditrói József, yszemelynevy ditrói józsef yszemelynevy
Ditrói József yszemelynevy ditrói yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy
Ditrói yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy színész, sz. 1888. xevtizedx
1885 november xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 25-én, Kolozsvárott. ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Szinipályára lépett
1908-ban. xevtizedx 1905 1910-ben xevtizedx 1915 a xtalanevtizedx 1925 xtalanevtizedx
1935 Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy szerződtették. Több verse jelent meg vidéki és fővárosi főváros
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy hírlapokban. szin_I.0428.pdf
I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Ditrói Mór - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1851
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0428.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0428.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22760.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Ditrói
Mór
Szócikk: Ditrói Mór a Vígszínház alapító igazgatója,
az Országos Színészegyesület örökös díszelnöke, sz. 1851. okt. 5-én, Kolozsvárott,
ahol atyja kereskedő, építési vállalkozó volt, majd a híres Nemzeti Szálloda bérlője.
Édesanyja ditrói Puskás Mária, székely nemes családból származott. Jótékonyságáért
közbecsülésben állott. Mór, a négy gyermek között a legfiatalabb, Kolozsvárt és
Bécsben végezte iskoláit, majd Pesten a színiképezde és a tudományegyetem bölcsészeti
karának hallgatója lett. Még mint színésznövendék föllépett a kolozsvári Nemzeti
Színházban, Prevost-nak »Marcel« c. kétfelvonásos dramolettjében, (1874. ápr. 9-én)
és Czakó Zsigmond »Kalmár és tengerész«-ében, Arthur szerepében. A két föllépésről
a »Magyar Polgár« így ír: »Általában a két föllépés arról tanúskodott, hogy belőle,
— ha nem lép elbizakodottsággal a pályára, — művelt, értelmes színész lehet. Ezt
óhajtjuk is, mert valóban a sok léha szárnypróbálgató között szükség van komoly
gondolkozású és törekvésű színészekre.« 1874— 1878-ig Kolozsvárt működik, azután
Aradon, Kassán, Debrecenben, Szegeden, Sopronban szerepel, mint színész és rendező.
Főbb szerepei: Bánk bán, Mercutio (Romeo és Julia), Sertorius (Delila), Moór Károly
(Haramiák), Knabe Farkas Jeremiás (A miniszter előszobája), Csorba Márton (Sárga
csikó), Mosolygó (Proletárok), Mephisto (Faust) stb. 1881-ben a Népszínházhoz szerződtette
a Ditrói-párt Evva Lajos. 1885-ben a konzorciumi alapon működő »Thália Színészszövetkezet«nél
vezette a művészeti ügyeket, Szabadkán. 1887-ben Nagy Bölönyi József intendáns Kolozsvárra
Ditróit hívta meg igazgatónak. Itt kilenc éven át működött mint a színház bérlő
igazgatója, állami szubvencióval. 1891-ben »Magyar ciklus«-t rendezett, — 48 napon
át, midőn 58 előadásban 42 magyar író és zeneszerző 56 darabját adatta elő: 9 tragédiát,
6 színművet, 14 vígjátékot, 18 népszínművet, 6 operettet. Ez a magyar ciklus január
hó 1-én kezdődött Ditrói Mór »Szeresd a hazát« c. verses színdarabjával (1 felv.),
és febr. 11-én fejeződött be a »Szigetvári vértanuk« első felvonásával, gr. Zichy
Gézának »Temetés külföldön« c. költeményével, melyet Ditróiné E. Mari adott elő
és melyhez a kísérő zenét Serly Lajos írta. Színre került még Bartha Miklós 1 felv.
alkalmi darabja: »A fogadás«. Végül a »Névtelen hősök«, dalmű nyitánya Erkel Ferenctől
és Hegedűs István verses epilógusa, »A függöny legördült« címmel. Záradékul a színház
egész személyzete a közönséggel együtt a »Szózat«-ot énekelte. A befejező előadás
teljes műsorát ideiktattuk, mert a magyar ciklust színészettörténelmi eseménynek
tekintjük. 1894—95-ben Shakespeare-ciklust rendezett, Shakespeare 17 színdarabját
hozta színre. 1895. január havában Párizsban, Londonban, Berlinben tett tanulmányutat.
— Kolozsvári igazgatása alatt az előbb hanyatlásnak indult színháznak lendületet
adott. Kereste, felfedezte az igazi tehetségeket, azokat a maga módja szerint oktatta,
nevelte a hazai színészetnek. A Nemzeti Színház és a Vígszínház több jeles színésze
Ditrói keze alatt nevelkedett naggyá. 1896-ban igazgatónak hívták meg a megnyíló
Vígszínházhoz. Jórészt vidéki színészekből állította össze az egész társulatot.
Itt fejlődött és bontotta szárnyát Hegedűs Gyula, Góth Sándor, Fenyvesi Emil, Gál
Gyula, Szerémy Zoltán, Beregi Oszkár, Delly Emma, Varsányi Irén, Haraszthy Hermin.
Itt ismerte meg a budapesti közönség Hunyady Margitot, Nikó Linát, Szathmáry Árpádot.
A színészet történetében külön korszakot jelent Ditrói céltudatos, áldásos működése.
A tehetségek felkarolása volt ő. 1902. jan. 1-én az »0cskay brigadéros« 100-ik előadásával
egy 100 előadásból álló magyar ciklust kezdett, melyet 1902. márc. 25-én fejezett
be. Színre került: Ocskay brigadéros (Herczeg Ferenc), Rontó Pál (Follinusz Aurél),
A képviselő úr (Guthi Soma), A dada (Bródy Sándor), Gyurkovics lányok (Herczeg Ferenc),
Régi világ (Hunyady Margit), Balatoni rege (Herczeg Ferenc), Szalmaláng 1 felv.
(Vízváry Mariska), Házi orvos 1 felv. (Hegedűs Gyula), Az erősebb 1 felv. (Géczy
István), Kurucz Feja Dávid (Fényes Samu), A feleség (Bartha Miklós) c. darab. Ditrói
hervadhatatlan érdemeket szerzett a Vígszínház fellendítésében. A modern magyar
színpadi játékstílusnak kialakulása szintén az ő műve. Az Országos Színészegyesületnek
20 éven át volt ügyvezető alelnöke, majd elnöke. Az egyesület ügyei körül való önzetlen
buzgólkodását szintén megörökíti a magyar színészet ujabbkori történetírója. A színműirodalom
terén is működött. Fordításai: »René király leánya« (Hertz Henrik lyrai drámája
2 felv.), »Fabricius úr leánya« Adolf Wilbrant, 4 felv.), »Szerelmes asszony« (Amoureuse,
Porto Riche). (Első előadása 1897. febr. 9. a Vígszínházban). Irt egy magánjelenetet
a »Jegygyűrű« és egy látványos gyermekmesét »Karácsonyfa, vagy a Vasorrú Borka«
címen. Társszerzője Eötvös Károly Lajos, kivel együtt írta: »A csángók« c. népszínművét
is. 1917-ben nyugdíjba vonult. 1924-ben ülte meg a Vígszínházban 50 éves jubileumát
egy matiné keretében. A Renaissance Színház épületében 1926-ban trafikot nyitott.
Emlékiratait »Komédiások« c. alatt 1929-ben adta ki. Neje: Eibenschütz Mari, színésznő,
sz. 1856. aug. 8-án, Szekszárdon. Atyja: Eibenschütz Erdődi József, Milánóból származott
Magyarországba. E. Mari színésztehetsége korán megnyilvánult. Tizenhárom éves korában
mint műkedvelő föllépett Stuart Mária szerepében; a III-ik felvonás kerti jelenetében
olyan sikert aratott, hogy ennek hatása alatt a Szekszárdi Nőegylet a jelenlévő
Ujházi Ede tanácsára a színiképezdébe küldte őt és saját költségén képeztette ki.
1874. május 22-én fellépett a kolozsvári Nemzeti Színházban, az »Ármány és szerelem«
Lujza szerepében. A »Magyar Polgár« ekkor így ír róla: »Kedves, megnyerő alak, minden
affektáció nélkül, ki tehetség tekintetében nem akar többnek látszani, mint amennyit
ér. Hangja rokonszenves, tele bensőséggel, mozdulatai keresetlenek, felfogása gondolkodásra
mutat.« — 1875. jún. 21-én vendégszerepelt Budapesten, a Nemzeti Színházban, ugyancsak
az »Ármány és szerelem«-ben, jún. 25-én Dóczy »Csók«-jában, Maritta szerepében.
— Eibenschütz Mari az eddig, élt magyar színésznők egyik legkiválóbbja. A vidéki
és budapesti kritika egyöntetűen megállapította, hogy játékstílusa nemesen egyszerű,
közvetlen, igaz, — hogy ő nem játssza, hanem teljesen átéli szerepét. 1883-ban a
Budai Színkörben aranykoszorúval ajándékozta meg a főváros közönsége. Főbb szerepei:
Julia, Melinda, Desdemona, Jolantha (René király leánya), Rózsi (Cigány), Boriska
(Falu rossza), Noémi (Aranyember), Maritta (Csók), Toinette (Képzelt beteg), Puck
(Szentivánéji álom), Irma (Falusiak) stb. Irodalmilag is működött: »Az árnyék«,
költői beszély (Fővárosi Lapok, 1875. 141. szám), »Gyula és Györgyike«, vígj. 1
felv. Először 1878,. márc. 30-án Kolozsvárt. »Sírvirág«, (elégia, Kolozsvár). Több
költeménye jelent meg az »Ország - Világ«-ban és »A Hét«-ben. — Gyermekei: ifj.
Ditrói Mór, színész, sz. 1879. márc. 17-én, Aradon. Előbb huszártiszt, 1908. aug.
24-én Kolozsvárt lépett színpadra az »0cskay brigadéros«-ban, 1910. április hó 10-én
mint aradi színész a Vígszínházhoz szerződött. — Ditrói József, színész, sz. 1888.
november 25-én, Kolozsvárott. Szinipályára lépett 1908-ban. 1910-ben a Nemzeti Színházhoz
szerződtették. Több verse jelent meg vidéki és fővárosi hírlapokban. szin_I.0428.pdf
I