Címszó: Ditrói Mór - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1851

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0428.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0428.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22760.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Ditrói Mór

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522760.htm

 

Szócikk: Ditrói Mór a Vígszínház (intézmény) (információ)  alapító igazgatója, az Országos Színészegyesület (intézmény) (információ)  örökös díszelnöke, sz. 1851. (születés éve) okt. 5-én, Kolozsvárott, (megye) ahol atyja kereskedő, építési vállalkozó volt, majd a híres Nemzeti Szálloda (intézmény) (információ)  bérlője. Édesanyja ditrói (megye) Puskás Mária, (személy) székely (nemzetiség) (információ)  nemes családból származott. Jótékonyságáért közbecsülésben állott. Mór, a négy gyermek között a legfiatalabb, Kolozsvárt (megye) és Bécsben (ország) végezte iskoláit, majd Pesten (Budapest) a színiképezde és a tudományegyetem bölcsészeti karának hallgatója lett. Még mint színésznövendék föllépett a kolozsvári Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  Prevost-nak (személy) »Marcel« (cím) c. kétfelvonásos dramolettjében, (1874. (időpont) ápr. 9-én) és Czakó Zsigmond (személy) (információ)  »Kalmár és tengerész«-ében, (cím) (információ)  Arthur (szerep) szerepében. A két föllépésről a »Magyar Polgár« (intézmény) (információ)  így ír: »Általában a két föllépés arról tanúskodott, hogy belőle, — ha nem lép elbizakodottsággal a pályára, — művelt, értelmes színész lehet. Ezt óhajtjuk is, mert valóban a sok léha szárnypróbálgató között szükség van komoly gondolkozású és törekvésű színészekre.« 1874— (időpont) 1878-ig (időpont) Kolozsvárt (megye) működik, azután Aradon, (megye) (információ)  Kassán, (megye) Debrecenben, (megye) Szegeden, (megye) Sopronban (megye) szerepel, mint színész és rendező. Főbb szerepei: Bánk bán, (szerep) (információ)  Mercutio (szerep) (Romeo és Julia), (cím) (információ)  Sertorius (szerep) (Delila), (cím) Moór Károly (szerep) (információ)  (Haramiák), (cím) (információ)  Knabe Farkas Jeremiás (szerep) (A miniszter előszobája), (cím) Csorba Márton (szerep) (információ)  (Sárga csikó), (cím) (információ)  Mosolygó (szerep) (Proletárok), (cím) Mephisto (szerep) (Faust) (cím) (információ)  stb. 1881-ben (időpont) a Népszínházhoz (intézmény) (információ)  szerződtette a Ditrói-párt (személy) (információ)  Evva Lajos. (személy) (információ)  1885-ben (időpont) a konzorciumi alapon működő »Thália Színészszövetkezet«nél (intézmény) vezette a művészeti ügyeket, Szabadkán. (megye) 1887-ben (időpont) Nagy Bölönyi József (személy) (információ)  intendáns Kolozsvárra (megye) Ditróit (személy) (információ)  hívta meg igazgatónak. Itt kilenc éven át működött mint a színház bérlő igazgatója, állami szubvencióval. 1891-ben (időpont) »Magyar ciklus«-t (cím) (információ)  rendezett, — 48 napon át, midőn 58 előadásban 42 magyar író és zeneszerző 56 darabját adatta elő: 9 tragédiát, 6 színművet, 14 vígjátékot, 18 népszínművet, 6 operettet. Ez a magyar ciklus január hó 1-én kezdődött Ditrói Mór (személy) (információ)  »Szeresd a hazát« (cím) c. verses színdarabjával (1 felv.), és febr. 11-én fejeződött be a »Szigetvári vértanuk« (cím) (információ)  első felvonásával, gr. Zichy Gézának (személy) »Temetés külföldön« (cím) c. költeményével, melyet Ditróiné E. Mari (személy) adott elő és melyhez a kísérő zenét Serly Lajos (személy) (információ)  írta. Színre került még Bartha Miklós (személy) (információ)  1 felv. alkalmi darabja: »A fogadás«. (cím) Végül a »Névtelen hősök«, (cím) (információ)  dalmű nyitánya Erkel Ferenctől (személy) (információ)  és Hegedűs István (személy) verses epilógusa, »A függöny legördült« (cím) címmel. Záradékul a színház egész személyzete a közönséggel együtt a »Szózat«-ot (cím) (információ)  énekelte. A befejező előadás teljes műsorát ideiktattuk, mert a magyar ciklust színészettörténelmi eseménynek tekintjük. 1894—95-ben (időpont) Shakespeare-ciklust (személy) (információ)  rendezett, Shakespeare (személy) (információ)  17 színdarabját hozta színre. 1895. (időpont) január havában Párizsban, (ország) Londonban, (ország) Berlinben (ország) tett tanulmányutat. — Kolozsvári (megye) igazgatása alatt az előbb hanyatlásnak indult színháznak lendületet adott. Kereste, felfedezte az igazi tehetségeket, azokat a maga módja szerint oktatta, nevelte a hazai színészetnek. A Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  és a Vígszínház (intézmény) (információ)  több jeles színésze Ditrói (személy) (információ)  keze alatt nevelkedett naggyá. 1896-ban (időpont) igazgatónak hívták meg a megnyíló Vígszínházhoz. (intézmény) (információ)  Jórészt vidéki színészekből állította össze az egész társulatot. Itt fejlődött és bontotta szárnyát Hegedűs Gyula, (személy) Góth Sándor, (személy) (információ)  Fenyvesi Emil, (személy) (információ)  Gál Gyula, (személy) (információ)  Szerémy Zoltán, (személy) (információ)  Beregi Oszkár, (személy) (információ)  Delly Emma, (személy) (információ)  Varsányi Irén, (személy) (információ)  Haraszthy Hermin. (személy) (információ)  Itt ismerte meg a budapesti (Budapest) közönség Hunyady Margitot, (személy) (információ)  Nikó Linát, (személy) (információ)  Szathmáry Árpádot. (személy) (információ)  A színészet történetében külön korszakot jelent Ditrói (személy) (információ)  céltudatos, áldásos működése. A tehetségek felkarolása volt ő. 1902. (időpont) jan. 1-én az »0cskay brigadéros« (cím) (információ)  100-ik előadásával egy 100 előadásból álló magyar ciklust kezdett, melyet 1902. (időpont) márc. 25-én fejezett be. Színre került: Ocskay brigadéros (cím) (információ)  (Herczeg Ferenc), (személy) (információ)  Rontó Pál (cím) (Follinusz Aurél), (személy) (információ)  A képviselő úr (cím) (Guthi Soma), (személy) (információ)  A dada (cím) (Bródy Sándor), (személy) (információ)  Gyurkovics lányok (cím) (információ)  (Herczeg Ferenc), (személy) (információ)  Régi világ (cím) (Hunyady Margit), (személy) (információ)  Balatoni rege (cím) (Herczeg Ferenc), (személy) (információ)  Szalmaláng (cím) 1 felv. (Vízváry Mariska), (személy) (információ)  Házi orvos (cím) (információ)  1 felv. (Hegedűs Gyula), (személy) Az erősebb (cím) 1 felv. (Géczy István), (személy) (információ)  Kurucz Feja Dávid (cím) (információ)  (Fényes Samu), (személy) (információ)  A feleség (cím) (Bartha Miklós) (személy) (információ)  c. darab. Ditrói (személy) (információ)  hervadhatatlan érdemeket szerzett a Vígszínház (intézmény) (információ)  fellendítésében. A modern magyar színpadi játékstílusnak kialakulása szintén az ő műve. Az Országos Színészegyesületnek (intézmény) (információ)  20 éven át volt ügyvezető alelnöke, majd elnöke. Az egyesület ügyei körül való önzetlen buzgólkodását szintén megörökíti a magyar színészet ujabbkori történetírója. A színműirodalom terén is működött. Fordításai: »René király leánya« (cím) (Hertz Henrik (személy) lyrai drámája 2 felv.), »Fabricius úr leánya« (cím) Adolf Wilbrant, (személy) 4 felv.), »Szerelmes asszony« (cím) (információ)  (Amoureuse, (cím) Porto Riche). (személy) (Első előadása 1897. (időpont) febr. 9. a Vígszínházban). (intézmény) (információ)  Irt egy magánjelenetet a »Jegygyűrű« (cím) és egy látványos gyermekmesét »Karácsonyfa, vagy a Vasorrú Borka« (cím) címen. Társszerzője Eötvös Károly Lajos, (személy) (információ)  kivel együtt írta: »A csángók« (cím) c. népszínművét is. 1917-ben (időpont) nyugdíjba vonult. 1924-ben (időpont) ülte meg a Vígszínházban (intézmény) (információ)  50 éves jubileumát egy matiné keretében. A Renaissance Színház (intézmény) (információ)  épületében 1926-ban (időpont) trafikot nyitott. Emlékiratait »Komédiások« (cím) c. alatt 1929-ben (időpont) adta ki. Neje: Eibenschütz Mari, (személy) (információ)  színésznő, sz. 1856. (születés éve) aug. 8-án, Szekszárdon. (megye) Atyja: Eibenschütz Erdődi József, (személy) (információ)  Milánóból (ország) származott Magyarországba. E. Mari (személy) színésztehetsége korán megnyilvánult. Tizenhárom éves korában mint műkedvelő föllépett Stuart Mária (szerep) (információ)  szerepében; a III-ik felvonás kerti jelenetében olyan sikert aratott, hogy ennek hatása alatt a Szekszárdi Nőegylet (intézmény) (információ)  a jelenlévő Ujházi Ede (személy) (információ)  tanácsára a színiképezdébe küldte őt és saját költségén képeztette ki. 1874. (időpont) május 22-én fellépett a kolozsvári Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  az »Ármány és szerelem« (cím) (információ)  Lujza (szerep) szerepében. A »Magyar Polgár« (intézmény) (információ)  ekkor így ír róla: »Kedves, megnyerő alak, minden affektáció nélkül, ki tehetség tekintetében nem akar többnek látszani, mint amennyit ér. Hangja rokonszenves, tele bensőséggel, mozdulatai keresetlenek, felfogása gondolkodásra mutat.« — 1875. (időpont) jún. 21-én vendégszerepelt Budapesten, (Budapest) a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  ugyancsak az »Ármány és szerelem«-ben, (cím) (információ)  jún. 25-én Dóczy (személy) (információ)  »Csók«-jában, (cím) (információ)  Maritta (szerep) szerepében. — Eibenschütz Mari (személy) (információ)  az eddig, élt magyar színésznők egyik legkiválóbbja. A vidéki és budapesti (Budapest) kritika egyöntetűen megállapította, hogy játékstílusa nemesen egyszerű, közvetlen, igaz, — hogy ő nem játssza, hanem teljesen átéli szerepét. 1883-ban (időpont) a Budai Színkörben (intézmény) (információ)  aranykoszorúval ajándékozta meg a főváros (Budapest) közönsége. Főbb szerepei: Julia, (szerep) Melinda, (szerep) Desdemona, (szerep) (információ)  Jolantha (szerep) (René király leánya), (cím) Rózsi (szerep) (Cigány), (cím) (információ)  Boriska (szerep) (Falu rossza), (cím) (információ)  Noémi (szerep) (Aranyember), (cím) (információ)  Maritta (szerep) (Csók), (cím) (információ)  Toinette (szerep) (Képzelt beteg), (cím) (információ)  Puck (szerep) (Szentivánéji álom), (cím) (információ)  Irma (szerep) (Falusiak) (cím) stb. Irodalmilag is működött: »Az árnyék«, (cím) költői beszély (Fővárosi Lapok, (intézmény) (információ)  1875. (időpont) 141. szám), »Gyula és Györgyike«, (cím) vígj. 1 felv. Először 1878,. (időpont) márc. 30-án Kolozsvárt. (megye) »Sírvirág«, (cím) (elégia, Kolozsvár). (megye) Több költeménye jelent meg az »Ország - Világ«-ban (intézmény) (információ)  és »A Hét«-ben. (intézmény) — Gyermekei: ifj. Ditrói Mór, (személy) színész, sz. 1879. (születés éve) márc. 17-én, Aradon. (megye) (információ)  Előbb huszártiszt, 1908. (időpont) aug. 24-én Kolozsvárt (megye) lépett színpadra az »0cskay brigadéros«-ban, (cím) (információ)  1910. (időpont) április hó 10-én mint aradi (megye) (információ)  színész a Vígszínházhoz (intézmény) (információ)  szerződött. — Ditrói József, (személy) (információ)  színész, sz. 1888. (születés éve) november 25-én, Kolozsvárott. (megye) Szinipályára lépett 1908-ban. (időpont) 1910-ben (időpont) a Nemzeti Színházhoz (intézmény) (információ)  szerződtették. Több verse jelent meg vidéki és fővárosi (Budapest) hírlapokban. szin_I.0428.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Ditrói Mór címszóvég 22760 Szócikk: Ditrói Mór a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy alapító igazgatója, az Országos Színészegyesület yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy örökös díszelnöke, sz. 1851. okt. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 5-én, Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy ahol atyja kereskedő, építési vállalkozó volt, majd a híres Nemzeti Szálloda yintezmenyy nemzeti szálloda yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy szálloda yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy bérlője. Édesanyja ditrói ytelepulesy ditró ytelepulesy ditró ymegyey csik megye ykodvegy Puskás Mária, yszemelynevy puskás mária yszemelynevy Puskás Mária yszemelynevy puskás yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Puskás yszemelynevy Mária yszemelynevy ykodvegy székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy ynemzetisegy székely ynemzetisegy ykodvegy nemes családból származott. Jótékonyságáért közbecsülésben állott. Mór, a négy gyermek között a legfiatalabb, Kolozsvárt ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy és Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy végezte iskoláit, majd Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a színiképezde és a tudományegyetem bölcsészeti karának hallgatója lett. Még mint színésznövendék föllépett a kolozsvári Nemzeti Színházban, yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy Prevost-nak yszemelynevy prevost yszemelynevy Prevost yszemelynevy prevost yszemelynevy yszemelynevy Prevost yszemelynevy ykodvegy »Marcel« ycimy marcel ycimy Marcel ycimy marcel ycimy ycimy Marcel ycimy ykodvegy c. kétfelvonásos dramolettjében, (1874. xevtizedx 1875 ápr. 9-én) és Czakó Zsigmond yszemelynevy czakó zsigmond yszemelynevy Czakó Zsigmond yszemelynevy czakó yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Czakó yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy »Kalmár és tengerész«-ében, ycimy kalmár és tengerész ycimy Kalmár és tengerész ycimy kalmár ycimy és ycimy tengerész ycimy ycimy Kalmár ycimy és ycimy tengerész ycimy ykodvegy Arthur yszerepy arthur yszerepy Arthur yszerepy arthur yszerepy yszerepy Arthur yszerepy ykodvegy szerepében. A két föllépésről a »Magyar Polgár« yintezmenyy magyar polgár yintezmenyy Magyar P yintezmenyy magyar yintezmenyy polgár yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy P yintezmenyy ykodvegy így ír: »Általában a két föllépés arról tanúskodott, hogy belőle, — ha nem lép elbizakodottsággal a pályára, — művelt, értelmes színész lehet. Ezt óhajtjuk is, mert valóban a sok léha szárnypróbálgató között szükség van komoly gondolkozású és törekvésű színészekre.« 1874— 1878-ig Kolozsvárt xtalanevtizedx 1885 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy működik, azután Aradon, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Szegeden, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Sopronban ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy szerepel, mint színész és rendező. Főbb szerepei: Bánk bán, yszerepy bánk bán yszerepy Bánk bán yszerepy bánk yszerepy bán yszerepy yszerepy Bánk yszerepy bán yszerepy ykodvegy Mercutio yszerepy mercutio yszerepy Mercutio yszerepy mercutio yszerepy yszerepy Mercutio yszerepy ykodvegy (Romeo és Julia), ycimy romeo és julia ycimy Romeo és Julia ycimy romeo ycimy és ycimy julia ycimy ycimy Romeo ycimy és ycimy Julia ycimy ykodvegy Sertorius yszerepy sertorius yszerepy Sertorius yszerepy sertorius yszerepy yszerepy Sertorius yszerepy ykodvegy (Delila), ycimy delila ycimy Delila ycimy delila ycimy ycimy Delila ycimy ykodvegy Moór Károly yszerepy moór károly yszerepy Moór Károly yszerepy moór yszerepy károly yszerepy yszerepy Moór yszerepy Károly yszerepy ykodvegy (Haramiák), ycimy haramiák ycimy Haramiák ycimy haramiák ycimy ycimy Haramiák ycimy ykodvegy Knabe Farkas Jeremiás yszerepy knabe farkas jeremiás yszerepy Knabe Farkas Jeremiás yszerepy knabe yszerepy farkas yszerepy jeremiás yszerepy yszerepy Knabe yszerepy Farkas yszerepy Jeremiás yszerepy ykodvegy (A miniszter előszobája), ycimy a miniszter előszobája ycimy A miniszter előszobája ycimy a ycimy miniszter ycimy előszobája ycimy ycimy A ycimy miniszter ycimy előszobája ycimy ykodvegy Csorba Márton yszerepy csorba márton yszerepy Csorba Márton yszerepy csorba yszerepy márton yszerepy yszerepy Csorba yszerepy Márton yszerepy ykodvegy (Sárga csikó), ycimy sárga csikó ycimy Sárga csikó ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy Sárga ycimy csikó ycimy ykodvegy Mosolygó yszerepy mosolygó yszerepy Mosolygó yszerepy mosolygó yszerepy yszerepy Mosolygó yszerepy ykodvegy (Proletárok), ycimy proletárok ycimy Proletárok ycimy proletárok ycimy ycimy Proletárok ycimy ykodvegy Mephisto yszerepy mephisto yszerepy Mephisto yszerepy mephisto yszerepy yszerepy Mephisto yszerepy ykodvegy (Faust) ycimy faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy stb. 1881-ben xevtizedx 1885 a Népszínházhoz yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy szerződtette a Ditrói-párt yszemelynevy ditrói yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ykodvegy Evva Lajos. yszemelynevy evva lajos yszemelynevy Evva Lajos yszemelynevy evva yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Evva yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy 1885-ben a konzorciumi alapon működő »Thália Színészszövetkezet«nél yintezmenyy thália színészszövetkezet yintezmenyy Thália S yintezmenyy thália yintezmenyy színészszövetkezet yintezmenyy yintezmenyy Thália yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy vezette a művészeti ügyeket, Szabadkán. ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadká ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy 1887-ben Nagy xtalanevtizedx 1895 Bölönyi József yszemelynevy nagy bölönyi józsef yszemelynevy Nagy Bölönyi József yszemelynevy nagy yszemelynevy bölönyi yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Bölönyi yszemelynevy József ysz intendáns Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Ditróit yszemelynevy ditrói yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ykodvegy hívta meg igazgatónak. Itt kilenc éven át működött mint a színház bérlő igazgatója, állami szubvencióval. 1891-ben xevtizedx 1895 »Magyar ciklus«-t ycimy magyar ciklus ycimy Magyar ciklus ycimy magyar ycimy ciklus ycimy ycimy Magyar ycimy ciklus ycimy ykodvegy rendezett, — 48 napon át, midőn 58 előadásban 42 magyar író és zeneszerző 56 darabját adatta elő: 9 tragédiát, 6 színművet, 14 vígjátékot, 18 népszínművet, 6 operettet. Ez a magyar ciklus január hó 1-én kezdődött Ditrói Mór yszemelynevy ditrói mór yszemelynevy Ditrói Mór yszemelynevy ditrói yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy »Szeresd a hazát« ycimy szeresd a hazát ycimy Szeresd a hazát ycimy szeresd ycimy a ycimy hazát ycimy ycimy Szeresd ycimy a ycimy hazát ycimy ykodvegy c. verses színdarabjával (1 felv.), és febr. 11-én fejeződött be a »Szigetvári vértanuk« ycimy szigetvári vértanuk ycimy Szigetvári vértanuk ycimy szigetvári ycimy vértanuk ycimy ycimy Szigetvári ycimy vértanuk ycimy ykodvegy első felvonásával, gr. Zichy Gézának yszemelynevy gr. zichy géza yszemelynevy gr. Zichy Gézá yszemelynevy gr. yszemelynevy zichy yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy gr. yszemelynevy Zichy yszemelynevy Gézá yszemelynevy ykodvegy »Temetés külföldön« ycimy temetés külföldön ycimy Temetés külföldön ycimy temetés ycimy külföldön ycimy ycimy Temetés ycimy külföldön ycimy ykodvegy c. költeményével, melyet Ditróiné E. Mari yszemelynevy ditróiné e. mari yszemelynevy Ditróiné E. Mari yszemelynevy ditróiné yszemelynevy e. yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Ditróiné yszemelynevy E. yszemelynevy Mari yszemelynevy yk adott elő és melyhez a kísérő zenét Serly Lajos yszemelynevy serly lajos yszemelynevy Serly Lajos yszemelynevy serly yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Serly yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy írta. Színre került még Bartha Miklós yszemelynevy bartha miklós yszemelynevy Bartha Miklós yszemelynevy bartha yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Bartha yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy 1 felv. alkalmi darabja: »A fogadás«. ycimy a fogadás ycimy A fogadás ycimy a ycimy fogadás ycimy ycimy A ycimy fogadás ycimy ykodvegy Végül a »Névtelen hősök«, ycimy névtelen hősök ycimy Névtelen hősök ycimy névtelen ycimy hősök ycimy ycimy Névtelen ycimy hősök ycimy ykodvegy dalmű nyitánya Erkel Ferenctől yszemelynevy erkel ferenc yszemelynevy Erkel Ferenc yszemelynevy erkel yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy és Hegedűs István yszemelynevy hegedűs istván yszemelynevy Hegedűs István yszemelynevy hegedűs yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy verses epilógusa, »A függöny legördült« ycimy a függöny legördült ycimy A függöny legördült ycimy a ycimy függöny ycimy legördült ycimy ycimy A ycimy függöny ycimy legördült ycimy ykodvegy címmel. Záradékul a színház egész személyzete a közönséggel együtt a »Szózat«-ot ycimy szózat ycimy Szózat ycimy szózat ycimy ycimy Szózat ycimy ykodvegy énekelte. A befejező előadás teljes műsorát ideiktattuk, mert a magyar ciklust színészettörténelmi eseménynek tekintjük. 1894—95-ben Shakespeare-ciklust yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy rendezett, Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy 17 színdarabját hozta színre. 1895. január havában Párizsban, ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy Londonban, ytelepulesy london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy Berlinben ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy tett tanulmányutat. — Kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy igazgatása alatt az előbb hanyatlásnak indult színháznak lendületet adott. Kereste, felfedezte az igazi tehetségeket, azokat a maga módja szerint oktatta, nevelte a hazai színészetnek. A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy és a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy több jeles színésze Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ykodvegy keze alatt nevelkedett naggyá. 1896-ban igazgatónak xtalanevtizedx 1905 hívták meg a megnyíló Vígszínházhoz. yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy Jórészt vidéki színészekből állította össze az egész társulatot. Itt fejlődött és bontotta szárnyát Hegedűs Gyula, yszemelynevy hegedűs gyula yszemelynevy Hegedűs Gyula yszemelynevy hegedűs yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Góth Sándor, yszemelynevy góth sándor yszemelynevy Góth Sándor yszemelynevy góth yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Góth yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Fenyvesi Emil, yszemelynevy fenyvesi emil yszemelynevy Fenyvesi Emil yszemelynevy fenyvesi yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Fenyvesi yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy Gál Gyula, yszemelynevy gál gyula yszemelynevy Gál Gyula yszemelynevy gál yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Gál yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Szerémy Zoltán, yszemelynevy szerémy zoltán yszemelynevy Szerémy Zoltán yszemelynevy szerémy yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy Szerémy yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy Beregi Oszkár, yszemelynevy beregi oszkár yszemelynevy Beregi Oszkár yszemelynevy beregi yszemelynevy oszkár yszemelynevy yszemelynevy Beregi yszemelynevy Oszkár yszemelynevy ykodvegy Delly Emma, yszemelynevy delly emma yszemelynevy Delly Emma yszemelynevy delly yszemelynevy emma yszemelynevy yszemelynevy Delly yszemelynevy Emma yszemelynevy ykodvegy Varsányi Irén, yszemelynevy varsányi irén yszemelynevy Varsányi Irén yszemelynevy varsányi yszemelynevy irén yszemelynevy yszemelynevy Varsányi yszemelynevy Irén yszemelynevy ykodvegy Haraszthy Hermin. yszemelynevy haraszthy hermin yszemelynevy Haraszthy Hermin yszemelynevy haraszthy yszemelynevy hermin yszemelynevy yszemelynevy Haraszthy yszemelynevy Hermin yszemelynevy ykodvegy Itt ismerte meg a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy közönség Hunyady Margitot, yszemelynevy hunyady margit yszemelynevy Hunyady Margit yszemelynevy hunyady yszemelynevy margit yszemelynevy yszemelynevy Hunyady yszemelynevy Margit yszemelynevy ykodvegy Nikó Linát, yszemelynevy nikó lina yszemelynevy Nikó Liná yszemelynevy nikó yszemelynevy lina yszemelynevy yszemelynevy Nikó yszemelynevy Liná yszemelynevy ykodvegy Szathmáry Árpádot. yszemelynevy szathmáry árpád yszemelynevy Szathmáry Árpád yszemelynevy szathmáry yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Szathmáry yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy A színészet történetében külön korszakot jelent Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ykodvegy céltudatos, áldásos működése. A tehetségek felkarolása volt ő. 1902. xevtizedx 1905 jan. 1-én az »0cskay brigadéros« ycimy 0cskay brigadéros ycimy 0cskay brigadéros ycimy 0cskay ycimy brigadéros ycimy ycimy 0cskay ycimy brigadéros ycimy ykodvegy 100-ik előadásával egy 100 előadásból álló magyar ciklust kezdett, melyet 1902. márc. 25-én fejezett be. Színre került: Ocskay brigadéros ycimy ocskay brigadéros ycimy Ocskay brigadéros ycimy ocskay ycimy brigadéros ycimy ycimy Ocskay ycimy brigadéros ycimy ykodvegy (Herczeg Ferenc), yszemelynevy herczeg ferenc yszemelynevy Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Herczeg yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Rontó Pál ycimy rontó pál ycimy Rontó Pál ycimy rontó ycimy pál ycimy ycimy Rontó ycimy Pál ycimy ykodvegy (Follinusz Aurél), yszemelynevy follinusz aurél yszemelynevy Follinusz Aurél yszemelynevy follinusz yszemelynevy aurél yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy Aurél yszemelynevy ykodvegy A képviselő úr ycimy a képviselő úr ycimy A képviselő úr ycimy a ycimy képviselő ycimy úr ycimy ycimy A ycimy képviselő ycimy úr ycimy ykodvegy (Guthi Soma), yszemelynevy guthi soma yszemelynevy Guthi Soma yszemelynevy guthi yszemelynevy soma yszemelynevy yszemelynevy Guthi yszemelynevy Soma yszemelynevy ykodvegy A dada ycimy a dada ycimy A dada ycimy a ycimy dada ycimy ycimy A ycimy dada ycimy ykodvegy (Bródy Sándor), yszemelynevy bródy sándor yszemelynevy Bródy Sándor yszemelynevy bródy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Bródy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Gyurkovics lányok ycimy gyurkovics lányok ycimy Gyurkovics lányok ycimy gyurkovics ycimy lányok ycimy ycimy Gyurkovics ycimy lányok ycimy ykodvegy (Herczeg Ferenc), yszemelynevy herczeg ferenc yszemelynevy Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Herczeg yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Régi világ ycimy régi világ ycimy Régi világ ycimy régi ycimy világ ycimy ycimy Régi ycimy világ ycimy ykodvegy (Hunyady Margit), yszemelynevy hunyady margit yszemelynevy Hunyady Margit yszemelynevy hunyady yszemelynevy margit yszemelynevy yszemelynevy Hunyady yszemelynevy Margit yszemelynevy ykodvegy Balatoni rege ycimy balatoni rege ycimy Balatoni rege ycimy balatoni ycimy rege ycimy ycimy Balatoni ycimy rege ycimy ykodvegy (Herczeg Ferenc), yszemelynevy herczeg ferenc yszemelynevy Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Herczeg yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Szalmaláng ycimy szalmaláng ycimy Szalmaláng ycimy szalmaláng ycimy ycimy Szalmaláng ycimy ykodvegy 1 felv. (Vízváry Mariska), yszemelynevy vízváry mariska yszemelynevy Vízváry Mariska yszemelynevy vízváry yszemelynevy mariska yszemelynevy yszemelynevy Vízváry yszemelynevy Mariska yszemelynevy ykodvegy Házi orvos ycimy házi orvos ycimy Házi orvos ycimy házi ycimy orvos ycimy ycimy Házi ycimy orvos ycimy ykodvegy 1 felv. (Hegedűs Gyula), yszemelynevy hegedűs gyula yszemelynevy Hegedűs Gyula yszemelynevy hegedűs yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Az erősebb ycimy az erősebb ycimy Az erősebb ycimy az ycimy erősebb ycimy ycimy Az ycimy erősebb ycimy ykodvegy 1 felv. (Géczy István), yszemelynevy géczy istván yszemelynevy Géczy István yszemelynevy géczy yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Géczy yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Kurucz Feja Dávid ycimy kurucz feja dávid ycimy Kurucz Feja Dávid ycimy kurucz ycimy feja ycimy dávid ycimy ycimy Kurucz ycimy Feja ycimy Dávid ycimy ykodvegy (Fényes Samu), yszemelynevy fényes samu yszemelynevy Fényes Samu yszemelynevy fényes yszemelynevy samu yszemelynevy yszemelynevy Fényes yszemelynevy Samu yszemelynevy ykodvegy A feleség ycimy a feleség ycimy A feleség ycimy a ycimy feleség ycimy ycimy A ycimy feleség ycimy ykodvegy (Bartha Miklós) yszemelynevy bartha miklós yszemelynevy Bartha Miklós yszemelynevy bartha yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Bartha yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy c. darab. Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ykodvegy hervadhatatlan érdemeket szerzett a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy fellendítésében. A modern magyar színpadi játékstílusnak kialakulása szintén az ő műve. Az Országos Színészegyesületnek yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy 20 éven át volt ügyvezető alelnöke, majd elnöke. Az egyesület ügyei körül való önzetlen buzgólkodását szintén megörökíti a magyar színészet ujabbkori történetírója. A színműirodalom terén is működött. Fordításai: »René király leánya« ycimy rené király leánya ycimy René király leánya ycimy rené ycimy király ycimy leánya ycimy ycimy René ycimy király ycimy leánya ycimy ykodvegy (Hertz Henrik yszemelynevy hertz henrik yszemelynevy Hertz Henrik yszemelynevy hertz yszemelynevy henrik yszemelynevy yszemelynevy Hertz yszemelynevy Henrik yszemelynevy ykodvegy lyrai drámája 2 felv.), »Fabricius úr leánya« ycimy fabricius úr leánya ycimy Fabricius úr leánya ycimy fabricius ycimy úr ycimy leánya ycimy ycimy Fabricius ycimy úr ycimy leánya ycimy ykodvegy Adolf Wilbrant, yszemelynevy adolf wilbrant yszemelynevy Adolf Wilbrant yszemelynevy adolf yszemelynevy wilbrant yszemelynevy yszemelynevy Adolf yszemelynevy Wilbrant yszemelynevy ykodvegy 4 felv.), »Szerelmes asszony« ycimy szerelmes asszony ycimy Szerelmes asszony ycimy szerelmes ycimy asszony ycimy ycimy Szerelmes ycimy asszony ycimy ykodvegy (Amoureuse, ycimy amoureuse ycimy Amoureuse ycimy amoureuse ycimy ycimy Amoureuse ycimy ykodvegy Porto Riche). yszemelynevy porto riche yszemelynevy Porto Riche yszemelynevy porto yszemelynevy riche yszemelynevy yszemelynevy Porto yszemelynevy Riche yszemelynevy ykodvegy (Első előadása 1897. xevtizedx 1895 febr. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 9. a Vígszínházban). yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy Irt egy magánjelenetet a »Jegygyűrű« ycimy jegygyűrű ycimy Jegygyűrű ycimy jegygyűrű ycimy ycimy Jegygyűrű ycimy ykodvegy és egy látványos gyermekmesét »Karácsonyfa, vagy a Vasorrú Borka« ycimy karácsonyfa, vagy a vasorrú borka ycimy Karácsonyfa, vagy a Vasorrú Borka ycimy karácsonyfa, ycimy vagy ycimy a ycimy vasorrú ycimy borka ycimy ycimy Karácsonyfa, ycimy vagy ycimy a ycimy Vasorr címen. Társszerzője Eötvös Károly Lajos, yszemelynevy eötvös károly lajos yszemelynevy Eötvös Károly Lajos yszemelynevy eötvös yszemelynevy károly yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Eötvös yszemelynevy Károly yszemelynevy Lajos ysz kivel együtt írta: »A csángók« ycimy a csángók ycimy A csángók ycimy a ycimy csángók ycimy ycimy A ycimy csángók ycimy ykodvegy c. népszínművét is. 1917-ben xevtizedx 1915 nyugdíjba xtalanevtizedx 1925 vonult. 1924-ben xevtizedx 1925 ülte meg a Vígszínházban yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy 50 éves jubileumát egy matiné keretében. A Renaissance Színház yintezmenyy renaissance színház yintezmenyy Renaissa yintezmenyy renaissance yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Renaissa yintezmenyy ykodvegy épületében 1926-ban trafikot nyitott. Emlékiratait »Komédiások« ycimy komédiások ycimy Komédiások ycimy komédiások ycimy ycimy Komédiások ycimy ykodvegy c. alatt 1929-ben adta ki. Neje: Eibenschütz Mari, yszemelynevy eibenschütz mari yszemelynevy Eibenschütz Mari yszemelynevy eibenschütz yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Eibenschütz yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy színésznő, sz. 1856. xevtizedx 1855 aug. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 8-án, Szekszárdon. ytelepulesy szekszárd ytelepulesy Szekszárd ymegyey tolna megye ykodvegy Atyja: Eibenschütz Erdődi József, yszemelynevy eibenschütz erdődi józsef yszemelynevy Eibenschütz Erdődi József yszemelynevy eibenschütz yszemelynevy erdődi yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Eibenschütz yszemelynevy Erdődi Milánóból ytelepulesy milánó ytelepulesy Milánó yorszagy Olaszország ykodvegy származott Magyarországba. E. Mari yszemelynevy e. mari yszemelynevy E. Mari yszemelynevy e. yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy színésztehetsége korán megnyilvánult. Tizenhárom éves korában mint műkedvelő föllépett Stuart Mária yszerepy stuart mária yszerepy Stuart Mária yszerepy stuart yszerepy mária yszerepy yszerepy Stuart yszerepy Mária yszerepy ykodvegy szerepében; a III-ik felvonás kerti jelenetében olyan sikert aratott, hogy ennek hatása alatt a Szekszárdi Nőegylet yintezmenyy szekszárdi nőegylet yintezmenyy Szekszár yintezmenyy szekszárdi yintezmenyy nőegylet yintezmenyy yintezmenyy Szekszár yintezmenyy ykodvegy a jelenlévő Ujházi Ede yszemelynevy ujházi ede yszemelynevy Ujházi Ede yszemelynevy ujházi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Ujházi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy tanácsára a színiképezdébe küldte őt és saját költségén képeztette ki. 1874. xevtizedx 1875 május 22-én fellépett a kolozsvári Nemzeti Színházban, yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy az »Ármány és szerelem« ycimy ármány és szerelem ycimy Ármány és szerelem ycimy ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ycimy Ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ykodvegy Lujza yszerepy lujza yszerepy Lujza yszerepy lujza yszerepy yszerepy Lujza yszerepy ykodvegy szerepében. A »Magyar Polgár« yintezmenyy magyar polgár yintezmenyy Magyar P yintezmenyy magyar yintezmenyy polgár yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy P yintezmenyy ykodvegy ekkor így ír róla: »Kedves, megnyerő alak, minden affektáció nélkül, ki tehetség tekintetében nem akar többnek látszani, mint amennyit ér. Hangja rokonszenves, tele bensőséggel, mozdulatai keresetlenek, felfogása gondolkodásra mutat.« — 1875. jún. xtalanevtizedx 1885 21-én vendégszerepelt Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy ugyancsak az »Ármány és szerelem«-ben, ycimy ármány és szerelem ycimy Ármány és szerelem ycimy ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ycimy Ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ykodvegy jún. 25-én Dóczy yszemelynevy dóczy yszemelynevy Dóczy yszemelynevy dóczy yszemelynevy yszemelynevy Dóczy yszemelynevy ykodvegy »Csók«-jában, ycimy csók ycimy Csók ycimy csók ycimy ycimy Csók ycimy ykodvegy Maritta yszerepy maritta yszerepy Maritta yszerepy maritta yszerepy yszerepy Maritta yszerepy ykodvegy szerepében. — Eibenschütz Mari yszemelynevy eibenschütz mari yszemelynevy Eibenschütz Mari yszemelynevy eibenschütz yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Eibenschütz yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy az eddig, élt magyar színésznők egyik legkiválóbbja. A vidéki és budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy kritika egyöntetűen megállapította, hogy játékstílusa nemesen egyszerű, közvetlen, igaz, — hogy ő nem játssza, hanem teljesen átéli szerepét. 1883-ban xevtizedx 1885 a Budai Színkörben yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy aranykoszorúval ajándékozta meg a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy közönsége. Főbb szerepei: Julia, yszerepy julia yszerepy Julia yszerepy julia yszerepy yszerepy Julia yszerepy ykodvegy Melinda, yszerepy melinda yszerepy Melinda yszerepy melinda yszerepy yszerepy Melinda yszerepy ykodvegy Desdemona, yszerepy desdemona yszerepy Desdemona yszerepy desdemona yszerepy yszerepy Desdemona yszerepy ykodvegy Jolantha yszerepy jolantha yszerepy Jolantha yszerepy jolantha yszerepy yszerepy Jolantha yszerepy ykodvegy (René király leánya), ycimy rené király leánya ycimy René király leánya ycimy rené ycimy király ycimy leánya ycimy ycimy René ycimy király ycimy leánya ycimy ykodvegy Rózsi yszerepy rózsi yszerepy Rózsi yszerepy rózsi yszerepy yszerepy Rózsi yszerepy ykodvegy (Cigány), ycimy cigány ycimy Cigány ycimy cigány ycimy ycimy Cigány ycimy ykodvegy Boriska yszerepy boriska yszerepy Boriska yszerepy boriska yszerepy yszerepy Boriska yszerepy ykodvegy (Falu rossza), ycimy falu rossza ycimy Falu rossza ycimy falu ycimy rossza ycimy ycimy Falu ycimy rossza ycimy ykodvegy Noémi yszerepy noémi yszerepy Noémi yszerepy noémi yszerepy yszerepy Noémi yszerepy ykodvegy (Aranyember), ycimy aranyember ycimy Aranyember ycimy aranyember ycimy ycimy Aranyember ycimy ykodvegy Maritta yszerepy maritta yszerepy Maritta yszerepy maritta yszerepy yszerepy Maritta yszerepy ykodvegy (Csók), ycimy csók ycimy Csók ycimy csók ycimy ycimy Csók ycimy ykodvegy Toinette yszerepy toinette yszerepy Toinette yszerepy toinette yszerepy yszerepy Toinette yszerepy ykodvegy (Képzelt beteg), ycimy képzelt beteg ycimy Képzelt beteg ycimy képzelt ycimy beteg ycimy ycimy Képzelt ycimy beteg ycimy ykodvegy Puck yszerepy puck yszerepy Puck yszerepy puck yszerepy yszerepy Puck yszerepy ykodvegy (Szentivánéji álom), ycimy szentivánéji álom ycimy Szentivánéji álom ycimy szentivánéji ycimy álom ycimy ycimy Szentivánéji ycimy álom ycimy ykodvegy Irma yszerepy irma yszerepy Irma yszerepy irma yszerepy yszerepy Irma yszerepy ykodvegy (Falusiak) ycimy falusiak ycimy Falusiak ycimy falusiak ycimy ycimy Falusiak ycimy ykodvegy stb. Irodalmilag is működött: »Az árnyék«, ycimy az árnyék ycimy Az árnyék ycimy az ycimy árnyék ycimy ycimy Az ycimy árnyék ycimy ykodvegy költői beszély (Fővárosi Lapok, yintezmenyy fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy 1875. xevtizedx 1875 141. szám), »Gyula és Györgyike«, ycimy gyula és györgyike ycimy Gyula és Györgyike ycimy gyula ycimy és ycimy györgyike ycimy ycimy Gyula ycimy és ycimy Györgyike ycimy ykodvegy vígj. 1 felv. Először 1878,. márc. 30-án Kolozsvárt. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy »Sírvirág«, ycimy sírvirág ycimy Sírvirág ycimy sírvirág ycimy ycimy Sírvirág ycimy ykodvegy (elégia, Kolozsvár). ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Több költeménye jelent meg az »Ország - Világ«-ban yintezmenyy ország - világ yintezmenyy Ország - yintezmenyy ország yintezmenyy - yintezmenyy világ yintezmenyy yintezmenyy Ország yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy és »A Hét«-ben. yintezmenyy a hét yintezmenyy A Hét yintezmenyy a yintezmenyy hét yintezmenyy yintezmenyy A yintezmenyy Hét yintezmenyy ykodvegy — Gyermekei: ifj. Ditrói Mór, yszemelynevy ifj. ditrói mór yszemelynevy ifj. Ditrói Mór yszemelynevy ifj. yszemelynevy ditrói yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy ifj. yszemelynevy Ditrói yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodve színész, sz. 1879. márc. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 17-én, Aradon. ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Előbb huszártiszt, 1908. xevtizedx 1905 aug. xtalanevtizedx 1915 24-én Kolozsvárt ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy lépett színpadra az »0cskay brigadéros«-ban, ycimy 0cskay brigadéros ycimy 0cskay brigadéros ycimy 0cskay ycimy brigadéros ycimy ycimy 0cskay ycimy brigadéros ycimy ykodvegy 1910. xevtizedx 1915 április hó 10-én mint aradi ytelepulesy arad ytelepulesy arad ymegyey arad megye ykodvegy színész a Vígszínházhoz yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy szerződött. — Ditrói József, yszemelynevy ditrói józsef yszemelynevy Ditrói József yszemelynevy ditrói yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy színész, sz. 1888. xevtizedx 1885 november xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 25-én, Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Szinipályára lépett 1908-ban. xevtizedx 1905 1910-ben xevtizedx 1915 a xtalanevtizedx 1925 xtalanevtizedx 1935 Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szerződtették. Több verse jelent meg vidéki és fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy hírlapokban. szin_I.0428.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Ditrói Mór - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1851

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0428.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0428.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22760.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Ditrói Mór

Szócikk: Ditrói Mór a Vígszínház alapító igazgatója, az Országos Színészegyesület örökös díszelnöke, sz. 1851. okt. 5-én, Kolozsvárott, ahol atyja kereskedő, építési vállalkozó volt, majd a híres Nemzeti Szálloda bérlője. Édesanyja ditrói Puskás Mária, székely nemes családból származott. Jótékonyságáért közbecsülésben állott. Mór, a négy gyermek között a legfiatalabb, Kolozsvárt és Bécsben végezte iskoláit, majd Pesten a színiképezde és a tudományegyetem bölcsészeti karának hallgatója lett. Még mint színésznövendék föllépett a kolozsvári Nemzeti Színházban, Prevost-nak »Marcel« c. kétfelvonásos dramolettjében, (1874. ápr. 9-én) és Czakó Zsigmond »Kalmár és tengerész«-ében, Arthur szerepében. A két föllépésről a »Magyar Polgár« így ír: »Általában a két föllépés arról tanúskodott, hogy belőle, — ha nem lép elbizakodottsággal a pályára, — művelt, értelmes színész lehet. Ezt óhajtjuk is, mert valóban a sok léha szárnypróbálgató között szükség van komoly gondolkozású és törekvésű színészekre.« 1874— 1878-ig Kolozsvárt működik, azután Aradon, Kassán, Debrecenben, Szegeden, Sopronban szerepel, mint színész és rendező. Főbb szerepei: Bánk bán, Mercutio (Romeo és Julia), Sertorius (Delila), Moór Károly (Haramiák), Knabe Farkas Jeremiás (A miniszter előszobája), Csorba Márton (Sárga csikó), Mosolygó (Proletárok), Mephisto (Faust) stb. 1881-ben a Népszínházhoz szerződtette a Ditrói-párt Evva Lajos. 1885-ben a konzorciumi alapon működő »Thália Színészszövetkezet«nél vezette a művészeti ügyeket, Szabadkán. 1887-ben Nagy Bölönyi József intendáns Kolozsvárra Ditróit hívta meg igazgatónak. Itt kilenc éven át működött mint a színház bérlő igazgatója, állami szubvencióval. 1891-ben »Magyar ciklus«-t rendezett, — 48 napon át, midőn 58 előadásban 42 magyar író és zeneszerző 56 darabját adatta elő: 9 tragédiát, 6 színművet, 14 vígjátékot, 18 népszínművet, 6 operettet. Ez a magyar ciklus január hó 1-én kezdődött Ditrói Mór »Szeresd a hazát« c. verses színdarabjával (1 felv.), és febr. 11-én fejeződött be a »Szigetvári vértanuk« első felvonásával, gr. Zichy Gézának »Temetés külföldön« c. költeményével, melyet Ditróiné E. Mari adott elő és melyhez a kísérő zenét Serly Lajos írta. Színre került még Bartha Miklós 1 felv. alkalmi darabja: »A fogadás«. Végül a »Névtelen hősök«, dalmű nyitánya Erkel Ferenctől és Hegedűs István verses epilógusa, »A függöny legördült« címmel. Záradékul a színház egész személyzete a közönséggel együtt a »Szózat«-ot énekelte. A befejező előadás teljes műsorát ideiktattuk, mert a magyar ciklust színészettörténelmi eseménynek tekintjük. 1894—95-ben Shakespeare-ciklust rendezett, Shakespeare 17 színdarabját hozta színre. 1895. január havában Párizsban, Londonban, Berlinben tett tanulmányutat. — Kolozsvári igazgatása alatt az előbb hanyatlásnak indult színháznak lendületet adott. Kereste, felfedezte az igazi tehetségeket, azokat a maga módja szerint oktatta, nevelte a hazai színészetnek. A Nemzeti Színház és a Vígszínház több jeles színésze Ditrói keze alatt nevelkedett naggyá. 1896-ban igazgatónak hívták meg a megnyíló Vígszínházhoz. Jórészt vidéki színészekből állította össze az egész társulatot. Itt fejlődött és bontotta szárnyát Hegedűs Gyula, Góth Sándor, Fenyvesi Emil, Gál Gyula, Szerémy Zoltán, Beregi Oszkár, Delly Emma, Varsányi Irén, Haraszthy Hermin. Itt ismerte meg a budapesti közönség Hunyady Margitot, Nikó Linát, Szathmáry Árpádot. A színészet történetében külön korszakot jelent Ditrói céltudatos, áldásos működése. A tehetségek felkarolása volt ő. 1902. jan. 1-én az »0cskay brigadéros« 100-ik előadásával egy 100 előadásból álló magyar ciklust kezdett, melyet 1902. márc. 25-én fejezett be. Színre került: Ocskay brigadéros (Herczeg Ferenc), Rontó Pál (Follinusz Aurél), A képviselő úr (Guthi Soma), A dada (Bródy Sándor), Gyurkovics lányok (Herczeg Ferenc), Régi világ (Hunyady Margit), Balatoni rege (Herczeg Ferenc), Szalmaláng 1 felv. (Vízváry Mariska), Házi orvos 1 felv. (Hegedűs Gyula), Az erősebb 1 felv. (Géczy István), Kurucz Feja Dávid (Fényes Samu), A feleség (Bartha Miklós) c. darab. Ditrói hervadhatatlan érdemeket szerzett a Vígszínház fellendítésében. A modern magyar színpadi játékstílusnak kialakulása szintén az ő műve. Az Országos Színészegyesületnek 20 éven át volt ügyvezető alelnöke, majd elnöke. Az egyesület ügyei körül való önzetlen buzgólkodását szintén megörökíti a magyar színészet ujabbkori történetírója. A színműirodalom terén is működött. Fordításai: »René király leánya« (Hertz Henrik lyrai drámája 2 felv.), »Fabricius úr leánya« Adolf Wilbrant, 4 felv.), »Szerelmes asszony« (Amoureuse, Porto Riche). (Első előadása 1897. febr. 9. a Vígszínházban). Irt egy magánjelenetet a »Jegygyűrű« és egy látványos gyermekmesét »Karácsonyfa, vagy a Vasorrú Borka« címen. Társszerzője Eötvös Károly Lajos, kivel együtt írta: »A csángók« c. népszínművét is. 1917-ben nyugdíjba vonult. 1924-ben ülte meg a Vígszínházban 50 éves jubileumát egy matiné keretében. A Renaissance Színház épületében 1926-ban trafikot nyitott. Emlékiratait »Komédiások« c. alatt 1929-ben adta ki. Neje: Eibenschütz Mari, színésznő, sz. 1856. aug. 8-án, Szekszárdon. Atyja: Eibenschütz Erdődi József, Milánóból származott Magyarországba. E. Mari színésztehetsége korán megnyilvánult. Tizenhárom éves korában mint műkedvelő föllépett Stuart Mária szerepében; a III-ik felvonás kerti jelenetében olyan sikert aratott, hogy ennek hatása alatt a Szekszárdi Nőegylet a jelenlévő Ujházi Ede tanácsára a színiképezdébe küldte őt és saját költségén képeztette ki. 1874. május 22-én fellépett a kolozsvári Nemzeti Színházban, az »Ármány és szerelem« Lujza szerepében. A »Magyar Polgár« ekkor így ír róla: »Kedves, megnyerő alak, minden affektáció nélkül, ki tehetség tekintetében nem akar többnek látszani, mint amennyit ér. Hangja rokonszenves, tele bensőséggel, mozdulatai keresetlenek, felfogása gondolkodásra mutat.« — 1875. jún. 21-én vendégszerepelt Budapesten, a Nemzeti Színházban, ugyancsak az »Ármány és szerelem«-ben, jún. 25-én Dóczy »Csók«-jában, Maritta szerepében. — Eibenschütz Mari az eddig, élt magyar színésznők egyik legkiválóbbja. A vidéki és budapesti kritika egyöntetűen megállapította, hogy játékstílusa nemesen egyszerű, közvetlen, igaz, — hogy ő nem játssza, hanem teljesen átéli szerepét. 1883-ban a Budai Színkörben aranykoszorúval ajándékozta meg a főváros közönsége. Főbb szerepei: Julia, Melinda, Desdemona, Jolantha (René király leánya), Rózsi (Cigány), Boriska (Falu rossza), Noémi (Aranyember), Maritta (Csók), Toinette (Képzelt beteg), Puck (Szentivánéji álom), Irma (Falusiak) stb. Irodalmilag is működött: »Az árnyék«, költői beszély (Fővárosi Lapok, 1875. 141. szám), »Gyula és Györgyike«, vígj. 1 felv. Először 1878,. márc. 30-án Kolozsvárt. »Sírvirág«, (elégia, Kolozsvár). Több költeménye jelent meg az »Ország - Világ«-ban és »A Hét«-ben. — Gyermekei: ifj. Ditrói Mór, színész, sz. 1879. márc. 17-én, Aradon. Előbb huszártiszt, 1908. aug. 24-én Kolozsvárt lépett színpadra az »0cskay brigadéros«-ban, 1910. április hó 10-én mint aradi színész a Vígszínházhoz szerződött. — Ditrói József, színész, sz. 1888. november 25-én, Kolozsvárott. Szinipályára lépett 1908-ban. 1910-ben a Nemzeti Színházhoz szerződtették. Több verse jelent meg vidéki és fővárosi hírlapokban. szin_I.0428.pdf I