Címszó: Ellinger József - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1820
SZULETESIEVTIZED 1825
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0483.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0483.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23081.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Ellinger
József
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523081.htm
Szócikk: Ellinger József a M. Kir. Operaház (intézmény)
énekművésze, sz. 1820. (születés
éve) dec. 3-án, Óbudán, (megye) megh.
1891. ápr. 30-án, Újpesten. (megye) Atyja
vendéglőkben játszó zenész volt, ki fiát mesterségre adta. 1840-ben (időpont) Temesvárott
(megye) divatárúkereskedő
- segéd lett, de egyszersmind egy vendéglőben énekelő kvartettnek a tagja és tánctanítással
is foglalkozott. Innen Pozsonyba (megye) vitte
sorsa, hol Pekarek (személy) tanítványa
lett, azután Bécsbe (ország) ment,
itt Negerle (személy)
társaságánál volt kórista 15 frt havidíjjal, nappal pedig Popera (személy) gyáros
üzletében kalapokat árult 50 krajcár napidíjért. Első színpadi kísérlete Pozsonyban
(megye) volt
a »Norma« (cím)
(információ)
és »Belisar« (cím) kisebb szerepeiben,
(előbbiben Flavius, (szerep) utóbbiban
Eutropius). (szerep)
1846-ban (időpont)
Budán, (Budapest)
1847-ben (időpont)
Pesten (Budapest)
játszik a németeknél, (nemzetiség)
(információ)
a kórusban alkalmazzák. 1848-ban (időpont) beáll
nemzetőrnek, majd újra elmegy Bécsbe, (ország) a Theater
an der Wien (intézmény)
színházhoz, honnan Regensburgba (ország) szerződik.
Itt a »Mártha« (cím)
opera Lyonel (szerep)
szerepében tetszést arat, majd állomáshelyeit változtatva, Augsburg, (ország) Bregenz,
(ország)
Lindau, (ország)
(információ)
Feldkirch, (ország) Innsbruck,
(ország)
Graz, (ország)
Drezda (ország)
után 1851-ben (időpont) Münchenben
(ország)
fellép egy hangversenyen és I. Lajos bajor király (személy) kitünteti.
1852. (időpont)
máj. havában a bécsi opera (intézmény)
(információ)
tag-ja lett, de már 1853-ban (időpont) vendégszereplésre
ment Graz, (ország)
Drezda, (ország)
Berlin, (ország)
Riga (ország)
színházaiba és Mittauba, (ország) honnan
Pestre (Budapest)
jött ismét, 1854-ben (időpont) a
német színházhoz. (intézmény)
(információ)
Gróf Ráday Gedeon (személy) (információ)
intendáns hívására 1855. (időpont) ápr.
14-én volt első fellépte a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
a »Luciá«-ban. (cím) 1865-ben
(időpont)
megvált a Nemzeti Színházból. (intézmény)
(információ)
Közben tanult Párizsban (ország) Rogernál
(személy)
(információ)
és Majna - Frankfurtban (ország) Muldernál.
(személy)
1866-ban (időpont)
Erkel Ferenc (személy)
(információ)
újra szerződtette a Nemzeti Színházhoz, (intézmény)
(információ)
hol okt. 6-án a »Hugonották« (cím) Raoul (szerep) szerepében
mutatkozott be, míg 1880. (időpont) jún.
12-én a »Bánk bán«-ban (cím) (információ)
búcsúzott és 1028,. (időpont) fellépés
után nyugalomba vonult. Főbb szerepei: Hunyadi László, (szerep) (információ)
Eleázár, (szerep) Tannhauser,
(szerep)
(információ)
Don Alvarez (szerep) (információ)
(Végzet hatalma), (cím) Masaniello
(szerep)
(Porticii néma), (cím)
Rienzi, (szerep)
Faust, (szerep)
(információ)
stb. szin_I.0483.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Ellinger József címszóvég 23081 Szócikk:
Ellinger József a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M.
Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy
yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy énekművésze, sz. 1820. dec.
xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 3-án, Óbudán, ytelepulesy óbuda
ytelepulesy Óbudá ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy megh. 1891. ápr.
30-án, Újpesten. ytelepulesy újpest ytelepulesy Újpest ymegyey
pest-pilis-solt-kis-kun megye ytelepulesy nagybudapest ykodvegy Atyja vendéglőkben
játszó zenész volt, ki fiát mesterségre adta. 1840-ben xevtizedx 1845 Temesvárott
ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy divatárúkereskedő
- segéd lett, de egyszersmind egy vendéglőben énekelő kvartettnek a tagja és tánctanítással
is foglalkozott. Innen Pozsonyba ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony
ymegyey pozsony megye ykodvegy vitte sorsa, hol Pekarek yszemelynevy pekarek
yszemelynevy Pekarek yszemelynevy pekarek yszemelynevy yszemelynevy Pekarek
yszemelynevy ykodvegy tanítványa lett, azután Bécsbe ytelepulesy bécs
ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy ment, itt Negerle yszemelynevy negerle
yszemelynevy Negerle yszemelynevy negerle yszemelynevy yszemelynevy Negerle
yszemelynevy ykodvegy társaságánál volt kórista 15 frt havidíjjal, nappal pedig
Popera yszemelynevy popera yszemelynevy Popera yszemelynevy popera yszemelynevy
yszemelynevy Popera yszemelynevy ykodvegy gyáros üzletében kalapokat árult 50 krajcár
napidíjért. Első színpadi kísérlete Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy
Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy volt a »Norma« ycimy norma ycimy Norma
ycimy norma ycimy ycimy Norma ycimy ykodvegy és »Belisar« ycimy belisar ycimy
Belisar ycimy belisar ycimy ycimy Belisar ycimy ykodvegy kisebb szerepeiben, (előbbiben
Flavius, yszerepy flavius yszerepy Flavius yszerepy flavius yszerepy yszerepy
Flavius yszerepy ykodvegy utóbbiban Eutropius). yszerepy eutropius yszerepy
Eutropius yszerepy eutropius yszerepy yszerepy Eutropius yszerepy ykodvegy 1846-ban
Budán, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1847-ben Pesten
pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy játszik a németeknél,
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy a kórusban alkalmazzák. 1848-ban beáll
xtalanevtizedx 1855 nemzetőrnek, majd újra elmegy Bécsbe, ytelepulesy bécs
ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy a Theater an der Wien yintezmenyy
theater an der wien yintezmenyy Theater yintezmenyy theater yintezmenyy an
yintezmenyy der yintezmenyy wien yintezmenyy yintezmenyy Theater yintezmenyy
ykodvegy színházhoz, honnan Regensburgba ytelepulesy regensburg ytelepulesy
Regensburg yorszagy Németország ykodvegy szerződik. Itt a »Mártha« ycimy mártha
ycimy Mártha ycimy mártha ycimy ycimy Mártha ycimy ykodvegy opera Lyonel yszerepy
lyonel yszerepy Lyonel yszerepy lyonel yszerepy yszerepy Lyonel yszerepy
ykodvegy szerepében tetszést arat, majd állomáshelyeit változtatva, Augsburg, ytelepulesy
augsburg ytelepulesy Augsburg yorszagy Németország ykodvegy Bregenz, ytelepulesy
bregenz ytelepulesy Bregenz yorszagy Ausztria ykodvegy Lindau, ytelepulesy
lindau ytelepulesy Lindau yorszagy Németország ykodvegy Feldkirch, ytelepulesy
feldkirch ytelepulesy Feldkirch yorszagy Ausztria ykodvegy Innsbruck, ytelepulesy
innsbruck ytelepulesy Innsbruck yorszagy Ausztria ykodvegy Graz, ytelepulesy
graz ytelepulesy Graz yorszagy Ausztria ykodvegy Drezda ytelepulesy drezda
ytelepulesy Drezda yorszagy Németország ykodvegy után 1851-ben xevtizedx 1855 Münchenben
ytelepulesy münchen ytelepulesy München yorszagy Németország ykodvegy fellép egy
hangversenyen és I. Lajos bajor király yszemelynevy i. lajos bajor király
yszemelynevy I. Lajos bajor király yszemelynevy i. yszemelynevy lajos
yszemelynevy bajor yszemelynevy király yszemelynevy yszemelynevy I.
yszemelynevy Lajos yszemely kitünteti. 1852. máj. havában a bécsi opera yintezmenyy
bécsi opera yintezmenyy bécsi op yintezmenyy bécsi yintezmenyy opera
yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy op yintezmenyy ykodvegy tag-ja lett, de
már 1853-ban vendégszereplésre ment Graz, ytelepulesy graz ytelepulesy Graz
yorszagy Ausztria ykodvegy Drezda, ytelepulesy drezda ytelepulesy Drezda
yorszagy Németország ykodvegy Berlin, ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin
yorszagy Németország ykodvegy Riga ytelepulesy riga ytelepulesy Riga yorszagy
Lettország ykodvegy színházaiba és Mittauba, ytelepulesy mittau ytelepulesy
Mittau yorszagy Lettország ykodvegy honnan Pestre pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy jött ismét, 1854-ben a német színházhoz. yintezmenyy
német színház yintezmenyy német sz yintezmenyy német yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy német yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy Gróf Ráday Gedeon
yszemelynevy gróf ráday gedeon yszemelynevy Gróf Ráday Gedeon yszemelynevy gróf
yszemelynevy ráday yszemelynevy gedeon yszemelynevy yszemelynevy Gróf
yszemelynevy Ráday yszemelynevy Gedeon yszemelynev intendáns hívására 1855. ápr.
xtalanevtizedx 1865 14-én volt első fellépte a Nemzeti Színházban, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a »Luciá«-ban. ycimy lucia
ycimy Luciá ycimy lucia ycimy ycimy Luciá ycimy ykodvegy 1865-ben xevtizedx
1865 megvált a Nemzeti Színházból. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy Közben tanult Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy
Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy Rogernál yszemelynevy roger yszemelynevy
Roger yszemelynevy roger yszemelynevy yszemelynevy Roger yszemelynevy ykodvegy és
Majna - Frankfurtban ytelepulesy majna - frankfurt ytelepulesy Majna -
Frankfurt yorszagy Németország ykodvegy Muldernál. yszemelynevy mulder
yszemelynevy Mulder yszemelynevy mulder yszemelynevy yszemelynevy Mulder
yszemelynevy ykodvegy 1866-ban Erkel xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 Ferenc
yszemelynevy erkel ferenc yszemelynevy Erkel Ferenc yszemelynevy erkel
yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy ykodvegy újra szerződtette a Nemzeti Színházhoz, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy hol okt. 6-án a »Hugonották«
ycimy hugonották ycimy Hugonották ycimy hugonották ycimy ycimy Hugonották ycimy
ykodvegy Raoul yszerepy raoul yszerepy Raoul yszerepy raoul yszerepy yszerepy
Raoul yszerepy ykodvegy szerepében mutatkozott be, míg 1880. xevtizedx 1885 jún.
12-én a »Bánk bán«-ban ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy
ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy búcsúzott és 1028,. xevtizedx 1025 fellépés
xtalanevtizedx 1035 xtalanevtizedx 1045 után nyugalomba vonult. Főbb szerepei: Hunyadi
László, yszerepy hunyadi lászló yszerepy Hunyadi László yszerepy hunyadi
yszerepy lászló yszerepy yszerepy Hunyadi yszerepy László yszerepy ykodvegy Eleázár,
yszerepy eleázár yszerepy Eleázár yszerepy eleázár yszerepy yszerepy Eleázár
yszerepy ykodvegy Tannhauser, yszerepy tannhauser yszerepy Tannhauser yszerepy
tannhauser yszerepy yszerepy Tannhauser yszerepy ykodvegy Don Alvarez yszerepy
don alvarez yszerepy Don Alvarez yszerepy don yszerepy alvarez yszerepy
yszerepy Don yszerepy Alvarez yszerepy ykodvegy (Végzet hatalma), ycimy végzet
hatalma ycimy Végzet hatalma ycimy végzet ycimy hatalma ycimy ycimy Végzet
ycimy hatalma ycimy ykodvegy Masaniello yszerepy masaniello yszerepy Masaniello
yszerepy masaniello yszerepy yszerepy Masaniello yszerepy ykodvegy (Porticii néma),
ycimy porticii néma ycimy Porticii néma ycimy porticii ycimy néma ycimy ycimy
Porticii ycimy néma ycimy ykodvegy Rienzi, yszerepy rienzi yszerepy Rienzi
yszerepy rienzi yszerepy yszerepy Rienzi yszerepy ykodvegy Faust, yszerepy
faust yszerepy Faust yszerepy faust yszerepy yszerepy Faust yszerepy ykodvegy stb.
szin_I.0483.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Ellinger József - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1820
SZULETESIEVTIZED 1825
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0483.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0483.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23081.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Ellinger
József
Szócikk: Ellinger József a M. Kir. Operaház énekművésze,
sz. 1820. dec. 3-án, Óbudán, megh. 1891. ápr. 30-án, Újpesten. Atyja vendéglőkben
játszó zenész volt, ki fiát mesterségre adta. 1840-ben Temesvárott divatárúkereskedő
- segéd lett, de egyszersmind egy vendéglőben énekelő kvartettnek a tagja és tánctanítással
is foglalkozott. Innen Pozsonyba vitte sorsa, hol Pekarek tanítványa lett, azután
Bécsbe ment, itt Negerle társaságánál volt kórista 15 frt havidíjjal, nappal pedig
Popera gyáros üzletében kalapokat árult 50 krajcár napidíjért. Első színpadi kísérlete
Pozsonyban volt a »Norma« és »Belisar« kisebb szerepeiben, (előbbiben Flavius, utóbbiban
Eutropius). 1846-ban Budán, 1847-ben Pesten játszik a németeknél, a kórusban alkalmazzák.
1848-ban beáll nemzetőrnek, majd újra elmegy Bécsbe, a Theater an der Wien színházhoz,
honnan Regensburgba szerződik. Itt a »Mártha« opera Lyonel szerepében tetszést arat,
majd állomáshelyeit változtatva, Augsburg, Bregenz, Lindau, Feldkirch, Innsbruck,
Graz, Drezda után 1851-ben Münchenben fellép egy hangversenyen és I. Lajos bajor
király kitünteti. 1852. máj. havában a bécsi opera tag-ja lett, de már 1853-ban
vendégszereplésre ment Graz, Drezda, Berlin, Riga színházaiba és Mittauba, honnan
Pestre jött ismét, 1854-ben a német színházhoz. Gróf Ráday Gedeon intendáns hívására
1855. ápr. 14-én volt első fellépte a Nemzeti Színházban, a »Luciá«-ban. 1865-ben
megvált a Nemzeti Színházból. Közben tanult Párizsban Rogernál és Majna -
Frankfurtban Muldernál. 1866-ban Erkel Ferenc újra szerződtette a Nemzeti Színházhoz,
hol okt. 6-án a »Hugonották« Raoul szerepében mutatkozott be, míg 1880. jún. 12-én
a »Bánk bán«-ban búcsúzott és 1028,. fellépés után nyugalomba vonult. Főbb szerepei:
Hunyadi László, Eleázár, Tannhauser, Don Alvarez (Végzet hatalma), Masaniello (Porticii
néma), Rienzi, Faust, stb. szin_I.0483.pdf I
