Címszó: Ellinger József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1820

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0483.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0483.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23081.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Ellinger József

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523081.htm

 

Szócikk: Ellinger József a M. Kir. Operaház (intézmény) énekművésze, sz. 1820. (születés éve) dec. 3-án, Óbudán, (megye) megh. 1891. ápr. 30-án, Újpesten. (megye) Atyja vendéglőkben játszó zenész volt, ki fiát mesterségre adta. 1840-ben (időpont) Temesvárott (megye) divatárúkereskedő - segéd lett, de egyszersmind egy vendéglőben énekelő kvartettnek a tagja és tánctanítással is foglalkozott. Innen Pozsonyba (megye) vitte sorsa, hol Pekarek (személy) tanítványa lett, azután Bécsbe (ország) ment, itt Negerle (személy) társaságánál volt kórista 15 frt havidíjjal, nappal pedig Popera (személy) gyáros üzletében kalapokat árult 50 krajcár napidíjért. Első színpadi kísérlete Pozsonyban (megye) volt a »Norma« (cím) (információ)  és »Belisar« (cím) kisebb szerepeiben, (előbbiben Flavius, (szerep) utóbbiban Eutropius). (szerep) 1846-ban (időpont) Budán, (Budapest) 1847-ben (időpont) Pesten (Budapest) játszik a németeknél, (nemzetiség) (információ)  a kórusban alkalmazzák. 1848-ban (időpont) beáll nemzetőrnek, majd újra elmegy Bécsbe, (ország) a Theater an der Wien (intézmény) színházhoz, honnan Regensburgba (ország) szerződik. Itt a »Mártha« (cím) opera Lyonel (szerep) szerepében tetszést arat, majd állomáshelyeit változtatva, Augsburg, (ország) Bregenz, (ország) Lindau, (ország) (információ)  Feldkirch, (ország) Innsbruck, (ország) Graz, (ország) Drezda (ország) után 1851-ben (időpont) Münchenben (ország) fellép egy hangversenyen és I. Lajos bajor király (személy) kitünteti. 1852. (időpont) máj. havában a bécsi opera (intézmény) (információ)  tag-ja lett, de már 1853-ban (időpont) vendégszereplésre ment Graz, (ország) Drezda, (ország) Berlin, (ország) Riga (ország) színházaiba és Mittauba, (ország) honnan Pestre (Budapest) jött ismét, 1854-ben (időpont) a német színházhoz. (intézmény) (információ)  Gróf Ráday Gedeon (személy) (információ)  intendáns hívására 1855. (időpont) ápr. 14-én volt első fellépte a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  a »Luciá«-ban. (cím) 1865-ben (időpont) megvált a Nemzeti Színházból. (intézmény) (információ)  Közben tanult Párizsban (ország) Rogernál (személy) (információ)  és Majna - Frankfurtban (ország) Muldernál. (személy) 1866-ban (időpont) Erkel Ferenc (személy) (információ)  újra szerződtette a Nemzeti Színházhoz, (intézmény) (információ)  hol okt. 6-án a »Hugonották« (cím) Raoul (szerep) szerepében mutatkozott be, míg 1880. (időpont) jún. 12-én a »Bánk bán«-ban (cím) (információ)  búcsúzott és 1028,. (időpont) fellépés után nyugalomba vonult. Főbb szerepei: Hunyadi László, (szerep) (információ)  Eleázár, (szerep) Tannhauser, (szerep) (információ)  Don Alvarez (szerep) (információ)  (Végzet hatalma), (cím) Masaniello (szerep) (Porticii néma), (cím) Rienzi, (szerep) Faust, (szerep) (információ)  stb. szin_I.0483.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Ellinger József címszóvég 23081 Szócikk: Ellinger József a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy énekművésze, sz. 1820. dec. xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 3-án, Óbudán, ytelepulesy óbuda ytelepulesy Óbudá ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy megh. 1891. ápr. 30-án, Újpesten. ytelepulesy újpest ytelepulesy Újpest ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ytelepulesy nagybudapest ykodvegy Atyja vendéglőkben játszó zenész volt, ki fiát mesterségre adta. 1840-ben xevtizedx 1845 Temesvárott ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy divatárúkereskedő - segéd lett, de egyszersmind egy vendéglőben énekelő kvartettnek a tagja és tánctanítással is foglalkozott. Innen Pozsonyba ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy vitte sorsa, hol Pekarek yszemelynevy pekarek yszemelynevy Pekarek yszemelynevy pekarek yszemelynevy yszemelynevy Pekarek yszemelynevy ykodvegy tanítványa lett, azután Bécsbe ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy ment, itt Negerle yszemelynevy negerle yszemelynevy Negerle yszemelynevy negerle yszemelynevy yszemelynevy Negerle yszemelynevy ykodvegy társaságánál volt kórista 15 frt havidíjjal, nappal pedig Popera yszemelynevy popera yszemelynevy Popera yszemelynevy popera yszemelynevy yszemelynevy Popera yszemelynevy ykodvegy gyáros üzletében kalapokat árult 50 krajcár napidíjért. Első színpadi kísérlete Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy volt a »Norma« ycimy norma ycimy Norma ycimy norma ycimy ycimy Norma ycimy ykodvegy és »Belisar« ycimy belisar ycimy Belisar ycimy belisar ycimy ycimy Belisar ycimy ykodvegy kisebb szerepeiben, (előbbiben Flavius, yszerepy flavius yszerepy Flavius yszerepy flavius yszerepy yszerepy Flavius yszerepy ykodvegy utóbbiban Eutropius). yszerepy eutropius yszerepy Eutropius yszerepy eutropius yszerepy yszerepy Eutropius yszerepy ykodvegy 1846-ban Budán, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1847-ben Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy játszik a németeknél, ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy a kórusban alkalmazzák. 1848-ban beáll xtalanevtizedx 1855 nemzetőrnek, majd újra elmegy Bécsbe, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy a Theater an der Wien yintezmenyy theater an der wien yintezmenyy Theater yintezmenyy theater yintezmenyy an yintezmenyy der yintezmenyy wien yintezmenyy yintezmenyy Theater yintezmenyy ykodvegy színházhoz, honnan Regensburgba ytelepulesy regensburg ytelepulesy Regensburg yorszagy Németország ykodvegy szerződik. Itt a »Mártha« ycimy mártha ycimy Mártha ycimy mártha ycimy ycimy Mártha ycimy ykodvegy opera Lyonel yszerepy lyonel yszerepy Lyonel yszerepy lyonel yszerepy yszerepy Lyonel yszerepy ykodvegy szerepében tetszést arat, majd állomáshelyeit változtatva, Augsburg, ytelepulesy augsburg ytelepulesy Augsburg yorszagy Németország ykodvegy Bregenz, ytelepulesy bregenz ytelepulesy Bregenz yorszagy Ausztria ykodvegy Lindau, ytelepulesy lindau ytelepulesy Lindau yorszagy Németország ykodvegy Feldkirch, ytelepulesy feldkirch ytelepulesy Feldkirch yorszagy Ausztria ykodvegy Innsbruck, ytelepulesy innsbruck ytelepulesy Innsbruck yorszagy Ausztria ykodvegy Graz, ytelepulesy graz ytelepulesy Graz yorszagy Ausztria ykodvegy Drezda ytelepulesy drezda ytelepulesy Drezda yorszagy Németország ykodvegy után 1851-ben xevtizedx 1855 Münchenben ytelepulesy münchen ytelepulesy München yorszagy Németország ykodvegy fellép egy hangversenyen és I. Lajos bajor király yszemelynevy i. lajos bajor király yszemelynevy I. Lajos bajor király yszemelynevy i. yszemelynevy lajos yszemelynevy bajor yszemelynevy király yszemelynevy yszemelynevy I. yszemelynevy Lajos yszemely kitünteti. 1852. máj. havában a bécsi opera yintezmenyy bécsi opera yintezmenyy bécsi op yintezmenyy bécsi yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy op yintezmenyy ykodvegy tag-ja lett, de már 1853-ban vendégszereplésre ment Graz, ytelepulesy graz ytelepulesy Graz yorszagy Ausztria ykodvegy Drezda, ytelepulesy drezda ytelepulesy Drezda yorszagy Németország ykodvegy Berlin, ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy Riga ytelepulesy riga ytelepulesy Riga yorszagy Lettország ykodvegy színházaiba és Mittauba, ytelepulesy mittau ytelepulesy Mittau yorszagy Lettország ykodvegy honnan Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jött ismét, 1854-ben a német színházhoz. yintezmenyy német színház yintezmenyy német sz yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy német yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy Gróf Ráday Gedeon yszemelynevy gróf ráday gedeon yszemelynevy Gróf Ráday Gedeon yszemelynevy gróf yszemelynevy ráday yszemelynevy gedeon yszemelynevy yszemelynevy Gróf yszemelynevy Ráday yszemelynevy Gedeon yszemelynev intendáns hívására 1855. ápr. xtalanevtizedx 1865 14-én volt első fellépte a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a »Luciá«-ban. ycimy lucia ycimy Luciá ycimy lucia ycimy ycimy Luciá ycimy ykodvegy 1865-ben xevtizedx 1865 megvált a Nemzeti Színházból. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Közben tanult Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy Rogernál yszemelynevy roger yszemelynevy Roger yszemelynevy roger yszemelynevy yszemelynevy Roger yszemelynevy ykodvegy és Majna - Frankfurtban ytelepulesy majna - frankfurt ytelepulesy Majna - Frankfurt yorszagy Németország ykodvegy Muldernál. yszemelynevy mulder yszemelynevy Mulder yszemelynevy mulder yszemelynevy yszemelynevy Mulder yszemelynevy ykodvegy 1866-ban Erkel xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 Ferenc yszemelynevy erkel ferenc yszemelynevy Erkel Ferenc yszemelynevy erkel yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy újra szerződtette a Nemzeti Színházhoz, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy hol okt. 6-án a »Hugonották« ycimy hugonották ycimy Hugonották ycimy hugonották ycimy ycimy Hugonották ycimy ykodvegy Raoul yszerepy raoul yszerepy Raoul yszerepy raoul yszerepy yszerepy Raoul yszerepy ykodvegy szerepében mutatkozott be, míg 1880. xevtizedx 1885 jún. 12-én a »Bánk bán«-ban ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy búcsúzott és 1028,. xevtizedx 1025 fellépés xtalanevtizedx 1035 xtalanevtizedx 1045 után nyugalomba vonult. Főbb szerepei: Hunyadi László, yszerepy hunyadi lászló yszerepy Hunyadi László yszerepy hunyadi yszerepy lászló yszerepy yszerepy Hunyadi yszerepy László yszerepy ykodvegy Eleázár, yszerepy eleázár yszerepy Eleázár yszerepy eleázár yszerepy yszerepy Eleázár yszerepy ykodvegy Tannhauser, yszerepy tannhauser yszerepy Tannhauser yszerepy tannhauser yszerepy yszerepy Tannhauser yszerepy ykodvegy Don Alvarez yszerepy don alvarez yszerepy Don Alvarez yszerepy don yszerepy alvarez yszerepy yszerepy Don yszerepy Alvarez yszerepy ykodvegy (Végzet hatalma), ycimy végzet hatalma ycimy Végzet hatalma ycimy végzet ycimy hatalma ycimy ycimy Végzet ycimy hatalma ycimy ykodvegy Masaniello yszerepy masaniello yszerepy Masaniello yszerepy masaniello yszerepy yszerepy Masaniello yszerepy ykodvegy (Porticii néma), ycimy porticii néma ycimy Porticii néma ycimy porticii ycimy néma ycimy ycimy Porticii ycimy néma ycimy ykodvegy Rienzi, yszerepy rienzi yszerepy Rienzi yszerepy rienzi yszerepy yszerepy Rienzi yszerepy ykodvegy Faust, yszerepy faust yszerepy Faust yszerepy faust yszerepy yszerepy Faust yszerepy ykodvegy stb. szin_I.0483.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Ellinger József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1820

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0483.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0483.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23081.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Ellinger József

Szócikk: Ellinger József a M. Kir. Operaház énekművésze, sz. 1820. dec. 3-án, Óbudán, megh. 1891. ápr. 30-án, Újpesten. Atyja vendéglőkben játszó zenész volt, ki fiát mesterségre adta. 1840-ben Temesvárott divatárúkereskedő - segéd lett, de egyszersmind egy vendéglőben énekelő kvartettnek a tagja és tánctanítással is foglalkozott. Innen Pozsonyba vitte sorsa, hol Pekarek tanítványa lett, azután Bécsbe ment, itt Negerle társaságánál volt kórista 15 frt havidíjjal, nappal pedig Popera gyáros üzletében kalapokat árult 50 krajcár napidíjért. Első színpadi kísérlete Pozsonyban volt a »Norma« és »Belisar« kisebb szerepeiben, (előbbiben Flavius, utóbbiban Eutropius). 1846-ban Budán, 1847-ben Pesten játszik a németeknél, a kórusban alkalmazzák. 1848-ban beáll nemzetőrnek, majd újra elmegy Bécsbe, a Theater an der Wien színházhoz, honnan Regensburgba szerződik. Itt a »Mártha« opera Lyonel szerepében tetszést arat, majd állomáshelyeit változtatva, Augsburg, Bregenz, Lindau, Feldkirch, Innsbruck, Graz, Drezda után 1851-ben Münchenben fellép egy hangversenyen és I. Lajos bajor király kitünteti. 1852. máj. havában a bécsi opera tag-ja lett, de már 1853-ban vendégszereplésre ment Graz, Drezda, Berlin, Riga színházaiba és Mittauba, honnan Pestre jött ismét, 1854-ben a német színházhoz. Gróf Ráday Gedeon intendáns hívására 1855. ápr. 14-én volt első fellépte a Nemzeti Színházban, a »Luciá«-ban. 1865-ben megvált a Nemzeti Színházból. Közben tanult Párizsban Rogernál és Majna - Frankfurtban Muldernál. 1866-ban Erkel Ferenc újra szerződtette a Nemzeti Színházhoz, hol okt. 6-án a »Hugonották« Raoul szerepében mutatkozott be, míg 1880. jún. 12-én a »Bánk bán«-ban búcsúzott és 1028,. fellépés után nyugalomba vonult. Főbb szerepei: Hunyadi László, Eleázár, Tannhauser, Don Alvarez (Végzet hatalma), Masaniello (Porticii néma), Rienzi, Faust, stb. szin_I.0483.pdf I