Címszó: Endrődy Sándor - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1850
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0512.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0512.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23293.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Endrődy
Sándor
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523294.htm
Szócikk: Endrődy Sándor költő, sz. 1850. (születés
éve) jan. 16-án, Veszprémben, (megye) megh.
1920. szept. 7-én, Budapesten. (Budapest)
Nagyszombatban (megye)
kezdte iskolázását s a veszprémi, (megye) kecskeméti
(megye) és
székesfehérvári (megye) kath.
gimnáziumokban folytatta. Az utóbbi helyen feltűnt költői tehetségével az önképzőkörben,
melynek elnöke akkor Wekerle Sándor (személy) volt.
Érettségi után beállott színésznek Balassagyarmatra, (megye) Novák
Sándorhoz, (személy)
(információ)
innen azonban csakhamar megvált. Külföldre
utazott tanulmányi célból és Berlinben (ország) meg
Leipzigban (ország)
esztétikai előadásokat hallgatott. 1869-ben (időpont) hazajött
és az előkelőbb lapokba dolgozott. 1871-ben (időpont) lefordította
Hugo Victor (személy)
»Angelo« (cím)
c. 5 felv. drámáját. (Nemzeti Színház könyvtára, (intézmény)
(információ)
16.) Dugonics András (személy) (információ)
»Báthory Máriá«-jához (cím) (információ)
tanulmányt írt. 1881. (időpont) (Nemzeti
Könyvtár, (intézmény)
(információ)
XVIII.) Színészeti cikkei megjelentek a »Színpad«
(intézmény)
1888. (időpont)
230. és 305-ik számában. Ezután a Petőfi Társaság (intézmény)
(információ)
kiadta tőle a »Költemények« (cím) két kötetét
és tagjai sorába iktatta. Később a nagyváradi reáliskolához (intézmény)
(információ)
nevezték ki tanárrá és ott működött 1892-ig.
(időpont)
Ezután több költői gyűjteményt és számos műfordítást adott ki. Leghíresebbé vált
költői műve a »Kurucnóták« (cím) könyve. A
Kisfaludy Társaság (intézmény)
(információ)
1862-ben, (időpont) az
Akadémia (intézmény)
(információ)
1899-ben (időpont) választotta
tagjává, 1907-ben (időpont) pedig
a Petőfi Társaság (intézmény)
(információ)
alelnöke lett. Igen nagy része volt a Petőfi-kultusz
(személy)
(információ)
újabb mozgalmaiban és a Petőfi-ház (személy) (információ)
megteremtésében. szin_I.0512.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Endrődy Sándor címszóvég 23293 Szócikk:
Endrődy Sándor költő, sz. 1850. jan. xtalanevtizedx 1865 16-án, Veszprémben, ytelepulesy
veszprém ytelepulesy Veszprém ymegyey veszprém megye ykodvegy megh. 1920. szept.
7-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy Nagyszombatban ytelepulesy nagyszombat ytelepulesy Nagyszombat ymegyey
pozsony megye ykodvegy kezdte iskolázását s a veszprémi, ytelepulesy veszprém
ytelepulesy veszprém ymegyey veszprém megye ykodvegy kecskeméti ytelepulesy
kecskemét ytelepulesy kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy és
székesfehérvári ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy székesfehérvár ymegyey
fejér megye ykodvegy kath. gimnáziumokban folytatta. Az utóbbi helyen feltűnt költői
tehetségével az önképzőkörben, melynek elnöke akkor Wekerle Sándor yszemelynevy
wekerle sándor yszemelynevy Wekerle Sándor yszemelynevy wekerle yszemelynevy
sándor yszemelynevy yszemelynevy Wekerle yszemelynevy Sándor yszemelynevy
ykodvegy volt. Érettségi után beállott színésznek Balassagyarmatra, ytelepulesy
balassagyarmat ytelepulesy Balassagyarmat ymegyey nógrád megye ykodvegy Novák Sándorhoz,
yszemelynevy novák sándor yszemelynevy Novák Sándor yszemelynevy novák
yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Novák yszemelynevy Sándor
yszemelynevy ykodvegy innen azonban csakhamar megvált. Külföldre utazott tanulmányi
célból és Berlinben ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország
ykodvegy meg Leipzigban ytelepulesy leipzig ytelepulesy Leipzig yorszagy
Németország ykodvegy esztétikai előadásokat hallgatott. 1869-ben xevtizedx 1865
hazajött xtalanevtizedx 1875 és az előkelőbb lapokba dolgozott. 1871-ben xevtizedx
1875 lefordította xtalanevtizedx 1885 Hugo Victor yszemelynevy hugo victor
yszemelynevy Hugo Victor yszemelynevy hugo yszemelynevy victor yszemelynevy
yszemelynevy Hugo yszemelynevy Victor yszemelynevy ykodvegy »Angelo« ycimy
angelo ycimy Angelo ycimy angelo ycimy ycimy Angelo ycimy ykodvegy c. 5 felv. drámáját.
(Nemzeti Színház könyvtára, yintezmenyy nemzeti színház könyvtára yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy könyvtára
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 16.) Dugonics András yszemelynevy
dugonics andrás yszemelynevy Dugonics András yszemelynevy dugonics yszemelynevy
andrás yszemelynevy yszemelynevy Dugonics yszemelynevy András yszemelynevy
ykodvegy »Báthory Máriá«-jához ycimy báthory mária ycimy Báthory Máriá ycimy
báthory ycimy mária ycimy ycimy Báthory ycimy Máriá ycimy ykodvegy tanulmányt írt.
1881. xevtizedx 1885 (Nemzeti Könyvtár, yintezmenyy nemzeti könyvtár
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy könyvtár yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy XVIII.) Színészeti cikkei megjelentek a
»Színpad« yintezmenyy színpad yintezmenyy Színpad yintezmenyy színpad
yintezmenyy yintezmenyy Színpad yintezmenyy ykodvegy 1888. 230. xtalanevtizedx
1895 és 305-ik számában. Ezután a Petőfi Társaság yintezmenyy petőfi társaság
yintezmenyy Petőfi T yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság yintezmenyy
yintezmenyy Petőfi yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy kiadta tőle a »Költemények«
ycimy költemények ycimy Költemények ycimy költemények ycimy ycimy Költemények
ycimy ykodvegy két kötetét és tagjai sorába iktatta. Később a nagyváradi reáliskolához
yintezmenyy nagyváradi reáliskola yintezmenyy nagyvára yintezmenyy nagyváradi
yintezmenyy reáliskola yintezmenyy yintezmenyy nagyvára yintezmenyy ykodvegy nevezték
ki tanárrá és ott működött 1892-ig. xevtizedx 1895 Ezután több költői gyűjteményt
és számos műfordítást adott ki. Leghíresebbé vált költői műve a »Kurucnóták« ycimy
kurucnóták ycimy Kurucnóták ycimy kurucnóták ycimy ycimy Kurucnóták ycimy
ykodvegy könyve. A Kisfaludy Társaság yintezmenyy kisfaludy társaság
yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy társaság yintezmenyy
yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy 1862-ben, xevtizedx 1865 az xtalanevtizedx
1875 xtalanevtizedx 1885 Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy Akadémia
yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémia yintezmenyy ykodvegy 1899-ben
xevtizedx 1895 választotta xtalanevtizedx 1905 tagjává, 1907-ben xevtizedx 1905
pedig xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 a Petőfi Társaság yintezmenyy
petőfi társaság yintezmenyy Petőfi T yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság
yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy alelnöke lett.
Igen nagy része volt a Petőfi-kultusz yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi
yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy újabb
mozgalmaiban és a Petőfi-ház yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi
yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy megteremtésében.
szin_I.0512.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Endrődy Sándor - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1850
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0512.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0512.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23293.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Endrődy
Sándor
Szócikk: Endrődy Sándor költő, sz. 1850. jan. 16-án,
Veszprémben, megh. 1920. szept. 7-én, Budapesten. Nagyszombatban kezdte iskolázását
s a veszprémi, kecskeméti és székesfehérvári kath. gimnáziumokban folytatta. Az
utóbbi helyen feltűnt költői tehetségével az önképzőkörben, melynek elnöke akkor
Wekerle Sándor volt. Érettségi után beállott színésznek Balassagyarmatra, Novák
Sándorhoz, innen azonban csakhamar megvált. Külföldre utazott tanulmányi célból
és Berlinben meg Leipzigban esztétikai előadásokat hallgatott. 1869-ben hazajött
és az előkelőbb lapokba dolgozott. 1871-ben lefordította Hugo Victor »Angelo« c.
5 felv. drámáját. (Nemzeti Színház könyvtára, 16.) Dugonics András »Báthory Máriá«-jához
tanulmányt írt. 1881. (Nemzeti Könyvtár, XVIII.) Színészeti cikkei megjelentek a
»Színpad« 1888. 230. és 305-ik számában. Ezután a Petőfi Társaság kiadta tőle a
»Költemények« két kötetét és tagjai sorába iktatta. Később a nagyváradi reáliskolához
nevezték ki tanárrá és ott működött 1892-ig. Ezután több költői gyűjteményt és számos
műfordítást adott ki. Leghíresebbé vált költői műve a »Kurucnóták« könyve. A Kisfaludy
Társaság 1862-ben, az Akadémia 1899-ben választotta tagjává, 1907-ben pedig a Petőfi
Társaság alelnöke lett. Igen nagy része volt a Petőfi-kultusz újabb mozgalmaiban
és a Petőfi-ház megteremtésében. szin_I.0512.pdf I
