Címszó: Erdélyi színészet 1918. után - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0523.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0523.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23417.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Erdélyi színészet 1918. után

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523387.htm

 

Szócikk: Erdélyi színészet 1918. (időpont) után A magyar színház az erdélyi (ország) (információ)  magyar kulturális életnek ma egyik legjelentősebb tényezője. A múltban betöltött hivatásának fontossága ma százszorosan megsúlyosbodott, de küzdelmei is abban a mértékben megsokszorozódtak. A magyar szónak irodalmi és művészi érvényesüléséért ma nehéz harcot kell vívnia, a legellentétesebb igényeket kell kielégítenie, ütközőpontok között kell vergődnie és súlyos anyagi megpróbáltatások között életlehetőséget kell találnia. Nagyjából ma ez a helyzete az erdélyi (ország) (információ)  színészetnek. Az imperium átvétele körüli időben a Magyarországról Romániához (ország) kapcsolt területen államilag támogatott színház csak egy működött, a kolozsvári Nemzeti Színház, (intézmény) (információ)  dr.Janovics Jenő (személy) igazgatása alatt. Rajta kívül Erdélyi Miklós (személy) (információ)  Nagyváradon, (megye) Róna Dezső (személy) (információ)  Aradon, (megye) (információ)  Sebestyén Géza (személy) (információ)  Temesvárt, (megye) Szabó Pál (személy) (információ)  Marosvásárhelyt, (megye) Szabadkay József (személy) Szatmáron, (megye) (információ)  Fehér Imre (személy) (információ)  Tordán, (megye) Gáspár Jenő (személy) (információ)  Désen (megye) és Kovács Imre, (személy) (információ)  Baróthy Jenő, (személy) Fenyvesy Gyula, (személy) Krasznay Ernő (személy) (információ)  a vidék egy-egy fontosabb pontján teljesített jelentős kultúrmunkát. A kormányzó tanácsnak a magyar színészetet érintő első intézkedése az volt, hogy színikerületekre osztotta be a színészet működését, amelynek zavartalanságát biztosították a kultúrtörekvéseink iránt megértést tanusító Octavian Goga (személy) minisztersége alatt kiadott játékengedélyek. A működési engedélyeknek időről-időre való meghosszabbítását célzó igyekezetek utolsó mozzanata az 1924.év.júl.havában (időpont) kiadott koncesszió-rendelet volt, mely 8 színi kerületet állapított meg, /1.Kolozsvár, (megye) 2.Temesvár, (megye) Arad, (megye) (információ)  Lugos, (megye) 3.Nagyenyed, (megye) Nagyszalonta, (megye) 4.Szatmár (megye) (információ)  és környéke, 5.Marosvásárhely (megye) és környéke, 6.Nagyenyed (megye) és környéke, 7.Torda (megye) és környéke, 8.Brassó (megye) és környéke/, pontosan határolt működési körrel és szigorúan megszabott feltételek mellett. Az eredeti keretek tehát egyelőre megvannak és működnek ma is, még pedig a kolozsvári magyar színház (intézmény) (információ)  szellemi irányítása alatt. Mert elvitathatatlan tény, hogy Kolozsvár, (megye) mint a romániai (ország) magyarság szellemi életének központja, a színházi élet terén is érvényesíti irányítói befolyását. Ehhez a szerephez a kolozsvári (megye) magyar színháznak egyrészt hagyományokban gazdag múltjával, másrészt szellemi berendezettségénél foga hivatásszerű joga van. Hiszen ez a város nem csak az egész magyar színészet bölcsője, nemes művészeti tradíciók ébrentartója, hanem egészen a legújabb időkig a legkiválóbb magyar művészi generációknak is a nevelője volt. 1921.márc.12-én (időpont) ünnepelte Erdély (ország) (információ)  a Farkas-utcai színháznak, (intézmény) a magyar színészet első állandó otthonának, 100 esztendős jubileumát. Ez az ünnep válságos időkben szerény keretek közt zajlott le, amikor a lelkekben még ott sajgott a nemes szívű ősök jótékonyságából felépített Hunyadi-téri díszes berendezkedésű színházunk elvesztésének fájdalma. Az imperium átvétele után csak egy félévig hangzott benne a magyar szó s már 1919.május (időpont) 14-ike óta kormánybiztosi ellenőrzés és erős katonai cenzura alatt folytatta működését. Az utolsó előadást /Hamlet/ (cím) (információ)  1919.szept.30-án (időpont) tartotta a kolozsvári (megye) magyar társulat a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  s másnap, október 1-jén, megtörtént a tényleges átvétel. Pazar kényelmességű, minden művészi terv megvalósítására alkalmas és egy évszázados gazdag felszerelésű otthonából kiszorult s balsorsában is vigasztalásul szolgált, hogy még sem maradt hajlék nélkül. Pár nap alatt átköltözött a szűkös, szellős, alig fűthető, primitív berendezésű, rossz akusztikájú, mozgófénykép előadások céljaira a Sétatár elején épült Nyári Színkörbe, (intézmény) (információ)  ahol 1919.okt.4-én (időpont) kezdte meg előadásait /Lili bárónő/. (cím) (információ)  Okt.29-én a katonai parancsnokság itt is betiltotta az előadásokat, amelyek hosszas tárgyalások után csak nov.19-én kezdődtek meg újra. A magyar színtársulat egyelőre csak 1920.szept.-ig (időpont) kapott játékengedélyt a Színkörben, (intézmény) majd 1921.nov.1-ig (időpont) újabb meghosszabbítást, amikor szerződésben biztosított részére a Színkör (intézmény) használata 1927.nov.1-ig. (időpont) E vázlatos áttekintésből is kitűnik, hogy az imperium átvételétől két esztendő a bizonytalanság és a feltornyosuló akadályokkal vívott heroikus küzdelem időszaka volt. Ennek csak az elmondása látszik simának, a valóságban azonban olyan válságos pillanatok voltak, amikor az erdélyi kulturális élet e fontos támasztékának végleges összeomlása miatt állandóan kellett remegni. A jövő sem tagadhatja meg az elismerést dr.Janovics Jenő (személy) színigazgatótól, aki a kolozsvári (megye) magyar színészet megmentésével az erdélyi (ország) (információ)  magyar színészet jövőjét is biztosította. A hat esztendős harcnak örvendetes eredménye, hogy egyáltalában él és működik az erdélyi (ország) (információ)  színészet. Igaz, hogy kedvezőtlen kerületi beosztás, a játszási időtartam korlátozása /egy év helyett 10 hónap/ a magas adó /16 százalék/ elszivárgó erők pótlására az idegen állampolgárok szerződtetését tiltó rendelet, aggodalmas anyagi válsággal fenyegetik jövőjét, amelyen csak átmenetileg enyhít a némely helyen /Kolozsvár, (megye) Marosvásárhely, (megye) Nagyvárad/ (megye) megalakuló Színpártoló Egyesület, (intézmény) a magyar színművészet szeretetének ápolására és fennmaradásának anyagi biztosítására. De az élet, a küzdelem már magában véve is remény a jobb jövőre. Ilyen küzdelmes és anyagilag válságos helyzetben természetesen szirtes akadályokba ütközik a magasabb színvonalú irodalmi és művészi program megvalósítása. Hogy ebben a tekintetben is megbecsülésre érdemes munkát végzett az erdélyi (ország) (információ)  magyar színészet, azt a legmagasabb színvonalat képviselő kolozsvári (megye) magyar színészet öt esztendejének adataival világíthatjuk meg. A kolozsvári magyar színház a lezajlott öt /1919-20-21-22-23-24./ (időpont) szezon alatt 2160 előadást tartott. Műfajok szerint ez a következőkben oszlik meg: dráma, vígjáték, népszínmű 915: opera 267: operett 893: egyéb /művészest, hangverseny stb./ 60: gyermekelőadás 25. Az ifjúság irodalmi tanulmányainak támogatására a fentiekből 52 előadás jutott. A premierek száma 167 volt. Magyar szerzők darabja 1070, (időpont) idegen szerzőé 1090 (időpont) alkalommal szerepelt a színen. Az idegen szerzők magasabb számát az első két év szabad mozgását megbénító cenzúra okozta. Ezek a száraz statisztikai adatok nehéz időkben, anyagilag válságos körülmények között s az ezerféle akadály folytonos elhárítgatása közben derekasan végzett munkáról beszélnek. A műsorok igazolják, hogy ennek a színháznak a közönsége ezekben a próbás időkben is élvezhette a világirodalom klasszikusait és a magyar irodalom jeleseit, az európai színpadok legjobb darabjait épp úgy, mint a magyar drámairodalom friss termékeit. Ha kényszerült is engedményeket tenni a közönség üres, élvezeteket hajszoló ízlésének, a magasabb művészi igényeket is igyekezett kielégíteni. Művészi eseményei közül megemlíthetjük a Dante (személy) halála 600-ik, a Moli?re (személy) (információ)  születése 300-ik évfodulójának, Katona József, (személy) (információ)  Prielle Cornélia (személy) (információ)  emlékezetének, a Petőfi (személy) (információ)  centennáriumának megünneplését, Blaha Lujza, (személy) (információ)  Herczeg Ferenc (személy) (információ)  és a színház jubiláló művészeinek /Szentgyögyi István, (személy) Váradi Miklós, (személy) (információ)  Szakács Andor, (személy) (információ)  Laczkó Aranka, (személy) (információ)  Janovics Jenő dr./ (személy) (információ)  tiszteletére rendezett előadásokat, a Moli?re (személy) (információ)  darabjainak állandó színen tartását, az 1923-24-iki (időpont) szezonban a 20 estére terjedő Shakespeare-ciklus (személy) (információ)  rendezését, az erdélyi (ország) (információ)  magyar irodalom érdekeit szolgáló írói Olimpiász keresztülvitelét, továbbá a proletáriátus kultúrtörekvéseinek támogatását szolgáló munkás-ciklus beállítását és a román (nemzetiség) (információ)  szerzők darabjainak a kultúr-közeledést elősegítő bemutatását. A magasabb igények kielégítését szolgálta a kolozsvári (megye) színház azzal is, hogy kiváló művészeket /Basilides Mária, (személy) (információ)  Medek Anna, (személy) (információ)  Sándor Erzsi, (személy) (információ)  Szamosi Elza, (személy) (információ)  Svardström Valborg, (személy) Nirschy Emilia, (személy) (információ)  Burián Károly, (személy) (információ)  Székelyhidy Ferenc, (személy) (információ)  Márkus Emilia, (személy) (információ)  Bartók Béla, (személy) (információ)  Waldbauer Kerpely, (személy) stb./ hívott meg a vendégszereplésre. Ha ez a művészi munka elismerésre méltó, úgy minden méltánylásra érdemes dr.Jankovics Jenőnek (személy) ezekben az években kifejtett tevékenysége. Az erdélyi (ország) (információ)  magyar színészetnek – s itt természetesen első helyen a kolozsvári színháznak – érdemei közt azt is meg kell említenünk, hogy módot és ösztönzést adott Erdélyben (ország) (információ)  az önálló magyar drámairodalom szárnybontogatására és érvényesülésére. /dr.György Lajos/ (személy) szin_I.0523.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Erdélyi színészet 1918. után címszóvég 23417 Szócikk: Erdélyi színészet 1918. után xtalanevtizedx 1925 A magyar színház az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy magyar kulturális életnek ma egyik legjelentősebb tényezője. A múltban betöltött hivatásának fontossága ma százszorosan megsúlyosbodott, de küzdelmei is abban a mértékben megsokszorozódtak. A magyar szónak irodalmi és művészi érvényesüléséért ma nehéz harcot kell vívnia, a legellentétesebb igényeket kell kielégítenie, ütközőpontok között kell vergődnie és súlyos anyagi megpróbáltatások között életlehetőséget kell találnia. Nagyjából ma ez a helyzete az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy színészetnek. Az imperium átvétele körüli időben a Magyarországról Romániához ytelepulesy románia ytelepulesy Romániá yorszagy Románia ykodvegy kapcsolt területen államilag támogatott színház csak egy működött, a kolozsvári Nemzeti Színház, yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy dr.Janovics Jenő yszemelynevy dr.janovics jenő yszemelynevy dr.Janovics Jenő yszemelynevy dr.janovics yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy dr.Janovics yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt. Rajta kívül Erdélyi Miklós yszemelynevy erdélyi miklós yszemelynevy Erdélyi Miklós yszemelynevy erdélyi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Erdélyi yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Nagyváradon, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Róna Dezső yszemelynevy róna dezső yszemelynevy Róna Dezső yszemelynevy róna yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Róna yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy Aradon, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Sebestyén Géza yszemelynevy sebestyén géza yszemelynevy Sebestyén Géza yszemelynevy sebestyén yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Sebestyén yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy Temesvárt, ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy Szabó Pál yszemelynevy szabó pál yszemelynevy Szabó Pál yszemelynevy szabó yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy Marosvásárhelyt, ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy Szabadkay József yszemelynevy szabadkay józsef yszemelynevy Szabadkay József yszemelynevy szabadkay yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szabadkay yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Szatmáron, ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy Fehér Imre yszemelynevy fehér imre yszemelynevy Fehér Imre yszemelynevy fehér yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Fehér yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Tordán, ytelepulesy torda ytelepulesy Tordá ymegyey torda-aranyos megye ykodvegy Gáspár Jenő yszemelynevy gáspár jenő yszemelynevy Gáspár Jenő yszemelynevy gáspár yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Gáspár yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Désen ytelepulesy dés ytelepulesy Dés ymegyey szolnok-doboka megye ykodvegy és Kovács Imre, yszemelynevy kovács imre yszemelynevy Kovács Imre yszemelynevy kovács yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Kovács yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Baróthy Jenő, yszemelynevy baróthy jenő yszemelynevy Baróthy Jenő yszemelynevy baróthy yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Baróthy yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Fenyvesy Gyula, yszemelynevy fenyvesy gyula yszemelynevy Fenyvesy Gyula yszemelynevy fenyvesy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Fenyvesy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Krasznay Ernő yszemelynevy krasznay ernő yszemelynevy Krasznay Ernő yszemelynevy krasznay yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy Krasznay yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy a vidék egy-egy fontosabb pontján teljesített jelentős kultúrmunkát. A kormányzó tanácsnak a magyar színészetet érintő első intézkedése az volt, hogy színikerületekre osztotta be a színészet működését, amelynek zavartalanságát biztosították a kultúrtörekvéseink iránt megértést tanusító Octavian Goga yszemelynevy octavian goga yszemelynevy Octavian Goga yszemelynevy octavian yszemelynevy goga yszemelynevy yszemelynevy Octavian yszemelynevy Goga yszemelynevy ykodvegy minisztersége alatt kiadott játékengedélyek. A működési engedélyeknek időről-időre való meghosszabbítását célzó igyekezetek utolsó mozzanata az 1924.év.júl.havában xevtizedx 1925 kiadott koncesszió-rendelet volt, mely 8 színi kerületet állapított meg, /1.Kolozsvár, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 2.Temesvár, ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy Arad, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Lugos, ytelepulesy lugos ytelepulesy Lugos ymegyey krassó-szörény megye ykodvegy 3.Nagyenyed, ytelepulesy nagyenyed ytelepulesy Nagyenyed ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy Nagyszalonta, ytelepulesy nagyszalonta ytelepulesy Nagyszalonta ymegyey bihar megye ykodvegy 4.Szatmár ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy és környéke, 5.Marosvásárhely ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy és környéke, 6.Nagyenyed ytelepulesy nagyenyed ytelepulesy Nagyenyed ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy és környéke, 7.Torda ytelepulesy torda ytelepulesy Torda ymegyey torda-aranyos megye ykodvegy és környéke, 8.Brassó ytelepulesy brassó ytelepulesy Brassó ymegyey brassó megye ykodvegy és környéke/, pontosan határolt működési körrel és szigorúan megszabott feltételek mellett. Az eredeti keretek tehát egyelőre megvannak és működnek ma is, még pedig a kolozsvári magyar színház yintezmenyy kolozsvári magyar színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy szellemi irányítása alatt. Mert elvitathatatlan tény, hogy Kolozsvár, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy mint a romániai ytelepulesy románia ytelepulesy románia yorszagy Románia ykodvegy magyarság szellemi életének központja, a színházi élet terén is érvényesíti irányítói befolyását. Ehhez a szerephez a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy magyar színháznak egyrészt hagyományokban gazdag múltjával, másrészt szellemi berendezettségénél foga hivatásszerű joga van. Hiszen ez a város nem csak az egész magyar színészet bölcsője, nemes művészeti tradíciók ébrentartója, hanem egészen a legújabb időkig a legkiválóbb magyar művészi generációknak is a nevelője volt. 1921.márc.12-én ünnepelte Erdély ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy a Farkas-utcai színháznak, yintezmenyy farkas-utcai színház yintezmenyy Farkas-u yintezmenyy farkas-utcai yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Farkas-u yintezmenyy ykodvegy a magyar színészet első állandó otthonának, 100 esztendős jubileumát. Ez az ünnep válságos időkben szerény keretek közt zajlott le, amikor a lelkekben még ott sajgott a nemes szívű ősök jótékonyságából felépített Hunyadi-téri díszes berendezkedésű színházunk elvesztésének fájdalma. Az imperium átvétele után csak egy félévig hangzott benne a magyar szó s már 1919.május xevtizedx 1915 14-ike óta kormánybiztosi ellenőrzés és erős katonai cenzura alatt folytatta működését. Az utolsó előadást /Hamlet/ ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy 1919.szept.30-án tartotta a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy magyar társulat a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy s másnap, október 1-jén, megtörtént a tényleges átvétel. Pazar kényelmességű, minden művészi terv megvalósítására alkalmas és egy évszázados gazdag felszerelésű otthonából kiszorult s balsorsában is vigasztalásul szolgált, hogy még sem maradt hajlék nélkül. Pár nap alatt átköltözött a szűkös, szellős, alig fűthető, primitív berendezésű, rossz akusztikájú, mozgófénykép előadások céljaira a Sétatár elején épült Nyári Színkörbe, yintezmenyy nyári színkör yintezmenyy Nyári Sz yintezmenyy nyári yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Nyári yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy ahol 1919.okt.4-én kezdte xtalanevtizedx 1925 meg előadásait /Lili bárónő/. ycimy lili bárónő ycimy Lili bárónő ycimy lili ycimy bárónő ycimy ycimy Lili ycimy bárónő ycimy ykodvegy Okt.29-én a katonai parancsnokság itt is betiltotta az előadásokat, amelyek hosszas tárgyalások után csak nov.19-én kezdődtek meg újra. A magyar színtársulat egyelőre csak 1920.szept.-ig xevtizedx 1925 kapott játékengedélyt a Színkörben, yintezmenyy színkör yintezmenyy Színkör yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Színkör yintezmenyy ykodvegy majd 1921.nov.1-ig újabb meghosszabbítást, amikor szerződésben biztosított részére a Színkör yintezmenyy színkör yintezmenyy Színkör yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Színkör yintezmenyy ykodvegy használata 1927.nov.1-ig. E vázlatos áttekintésből is kitűnik, hogy az imperium átvételétől két esztendő a bizonytalanság és a feltornyosuló akadályokkal vívott heroikus küzdelem időszaka volt. Ennek csak az elmondása látszik simának, a valóságban azonban olyan válságos pillanatok voltak, amikor az erdélyi kulturális élet e fontos támasztékának végleges összeomlása miatt állandóan kellett remegni. A jövő sem tagadhatja meg az elismerést dr.Janovics Jenő yszemelynevy dr.janovics jenő yszemelynevy dr.Janovics Jenő yszemelynevy dr.janovics yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy dr.Janovics yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy színigazgatótól, aki a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy magyar színészet megmentésével az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy magyar színészet jövőjét is biztosította. A hat esztendős harcnak örvendetes eredménye, hogy egyáltalában él és működik az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy színészet. Igaz, hogy kedvezőtlen kerületi beosztás, a játszási időtartam korlátozása /egy év helyett 10 hónap/ a magas adó /16 százalék/ elszivárgó erők pótlására az idegen állampolgárok szerződtetését tiltó rendelet, aggodalmas anyagi válsággal fenyegetik jövőjét, amelyen csak átmenetileg enyhít a némely helyen /Kolozsvár, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Marosvásárhely, ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy Nagyvárad/ ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy megalakuló Színpártoló Egyesület, yintezmenyy színpártoló egyesület yintezmenyy Színpárt yintezmenyy színpártoló yintezmenyy egyesület yintezmenyy yintezmenyy Színpárt yintezmenyy ykodvegy a magyar színművészet szeretetének ápolására és fennmaradásának anyagi biztosítására. De az élet, a küzdelem már magában véve is remény a jobb jövőre. Ilyen küzdelmes és anyagilag válságos helyzetben természetesen szirtes akadályokba ütközik a magasabb színvonalú irodalmi és művészi program megvalósítása. Hogy ebben a tekintetben is megbecsülésre érdemes munkát végzett az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy magyar színészet, azt a legmagasabb színvonalat képviselő kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy magyar színészet öt esztendejének adataival világíthatjuk meg. A kolozsvári magyar színház a lezajlott öt /1919-20-21-22-23-24./ xevtizedx 1915 szezon alatt 2160 előadást tartott. Műfajok szerint ez a következőkben oszlik meg: dráma, vígjáték, népszínmű 915: opera 267: operett 893: egyéb /művészest, hangverseny stb./ 60: gyermekelőadás 25. Az ifjúság irodalmi tanulmányainak támogatására a fentiekből 52 előadás jutott. A premierek száma 167 volt. Magyar szerzők darabja 1070, xevtizedx 1075 idegen xtalanevtizedx 1085 xtalanevtizedx 1095 szerzőé 1090 xevtizedx 1095 alkalommal xtalanevtizedx 1105 xtalanevtizedx 1115 szerepelt a színen. Az idegen szerzők magasabb számát az első két év szabad mozgását megbénító cenzúra okozta. Ezek a száraz statisztikai adatok nehéz időkben, anyagilag válságos körülmények között s az ezerféle akadály folytonos elhárítgatása közben derekasan végzett munkáról beszélnek. A műsorok igazolják, hogy ennek a színháznak a közönsége ezekben a próbás időkben is élvezhette a világirodalom klasszikusait és a magyar irodalom jeleseit, az európai színpadok legjobb darabjait épp úgy, mint a magyar drámairodalom friss termékeit. Ha kényszerült is engedményeket tenni a közönség üres, élvezeteket hajszoló ízlésének, a magasabb művészi igényeket is igyekezett kielégíteni. Művészi eseményei közül megemlíthetjük a Dante yszemelynevy dante yszemelynevy Dante yszemelynevy dante yszemelynevy yszemelynevy Dante yszemelynevy ykodvegy halála 600-ik, a Moli?re yszemelynevy moli?re yszemelynevy Moli?re yszemelynevy moli?re yszemelynevy yszemelynevy Moli?re yszemelynevy ykodvegy születése 300-ik évfodulójának, Katona József, yszemelynevy katona józsef yszemelynevy Katona József yszemelynevy katona yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Prielle Cornélia yszemelynevy prielle cornélia yszemelynevy Prielle Cornélia yszemelynevy prielle yszemelynevy cornélia yszemelynevy yszemelynevy Prielle yszemelynevy Cornélia yszemelynevy ykodvegy emlékezetének, a Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy centennáriumának megünneplését, Blaha Lujza, yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg ferenc yszemelynevy Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Herczeg yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy és a színház jubiláló művészeinek /Szentgyögyi István, yszemelynevy szentgyögyi istván yszemelynevy Szentgyögyi István yszemelynevy szentgyögyi yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Szentgyögyi yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Váradi Miklós, yszemelynevy váradi miklós yszemelynevy Váradi Miklós yszemelynevy váradi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Váradi yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Szakács Andor, yszemelynevy szakács andor yszemelynevy Szakács Andor yszemelynevy szakács yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Szakács yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy Laczkó Aranka, yszemelynevy laczkó aranka yszemelynevy Laczkó Aranka yszemelynevy laczkó yszemelynevy aranka yszemelynevy yszemelynevy Laczkó yszemelynevy Aranka yszemelynevy ykodvegy Janovics Jenő dr./ yszemelynevy janovics jenő dr. yszemelynevy Janovics Jenő dr. yszemelynevy janovics yszemelynevy jenő yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Janovics yszemelynevy Jenő yszemelynevy dr. yszemelynev tiszteletére rendezett előadásokat, a Moli?re yszemelynevy moli?re yszemelynevy Moli?re yszemelynevy moli?re yszemelynevy yszemelynevy Moli?re yszemelynevy ykodvegy darabjainak állandó színen tartását, az 1923-24-iki xevtizedx 1925 szezonban xtalanevtizedx 1935 a 20 estére terjedő Shakespeare-ciklus yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy rendezését, az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy magyar irodalom érdekeit szolgáló írói Olimpiász keresztülvitelét, továbbá a proletáriátus kultúrtörekvéseinek támogatását szolgáló munkás-ciklus beállítását és a román ynemzetisegy román ynemzetisegy román ynemzetisegy román ynemzetisegy ynemzetisegy román ynemzetisegy ykodvegy szerzők darabjainak a kultúr-közeledést elősegítő bemutatását. A magasabb igények kielégítését szolgálta a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színház azzal is, hogy kiváló művészeket /Basilides Mária, yszemelynevy basilides mária yszemelynevy Basilides Mária yszemelynevy basilides yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Basilides yszemelynevy Mária yszemelynevy ykodvegy Medek Anna, yszemelynevy medek anna yszemelynevy Medek Anna yszemelynevy medek yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Medek yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy Sándor Erzsi, yszemelynevy sándor erzsi yszemelynevy Sándor Erzsi yszemelynevy sándor yszemelynevy erzsi yszemelynevy yszemelynevy Sándor yszemelynevy Erzsi yszemelynevy ykodvegy Szamosi Elza, yszemelynevy szamosi elza yszemelynevy Szamosi Elza yszemelynevy szamosi yszemelynevy elza yszemelynevy yszemelynevy Szamosi yszemelynevy Elza yszemelynevy ykodvegy Svardström Valborg, yszemelynevy svardström valborg yszemelynevy Svardström Valborg yszemelynevy svardström yszemelynevy valborg yszemelynevy yszemelynevy Svardström yszemelynevy Valborg yszemelynevy ykodvegy Nirschy Emilia, yszemelynevy nirschy emilia yszemelynevy Nirschy Emilia yszemelynevy nirschy yszemelynevy emilia yszemelynevy yszemelynevy Nirschy yszemelynevy Emilia yszemelynevy ykodvegy Burián Károly, yszemelynevy burián károly yszemelynevy Burián Károly yszemelynevy burián yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Burián yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Székelyhidy Ferenc, yszemelynevy székelyhidy ferenc yszemelynevy Székelyhidy Ferenc yszemelynevy székelyhidy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Székelyhidy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Márkus Emilia, yszemelynevy márkus emilia yszemelynevy Márkus Emilia yszemelynevy márkus yszemelynevy emilia yszemelynevy yszemelynevy Márkus yszemelynevy Emilia yszemelynevy ykodvegy Bartók Béla, yszemelynevy bartók béla yszemelynevy Bartók Béla yszemelynevy bartók yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Bartók yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Waldbauer Kerpely, yszemelynevy waldbauer kerpely yszemelynevy Waldbauer Kerpely yszemelynevy waldbauer yszemelynevy kerpely yszemelynevy yszemelynevy Waldbauer yszemelynevy Kerpely yszemelynevy ykodvegy stb./ hívott meg a vendégszereplésre. Ha ez a művészi munka elismerésre méltó, úgy minden méltánylásra érdemes dr.Jankovics Jenőnek yszemelynevy dr.jankovics jenő yszemelynevy dr.Jankovics Jenő yszemelynevy dr.jankovics yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy dr.Jankovics yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy ezekben az években kifejtett tevékenysége. Az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy magyar színészetnek – s itt természetesen első helyen a kolozsvári színháznak – érdemei közt azt is meg kell említenünk, hogy módot és ösztönzést adott Erdélyben ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy az önálló magyar drámairodalom szárnybontogatására és érvényesülésére. /dr.György Lajos/ yszemelynevy dr.györgy lajos yszemelynevy dr.György Lajos yszemelynevy dr.györgy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy dr.György yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy szin_I.0523.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Erdélyi színészet 1918. után - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0523.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0523.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23417.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Erdélyi színészet 1918. után

Szócikk: Erdélyi színészet 1918. után A magyar színház az erdélyi magyar kulturális életnek ma egyik legjelentősebb tényezője. A múltban betöltött hivatásának fontossága ma százszorosan megsúlyosbodott, de küzdelmei is abban a mértékben megsokszorozódtak. A magyar szónak irodalmi és művészi érvényesüléséért ma nehéz harcot kell vívnia, a legellentétesebb igényeket kell kielégítenie, ütközőpontok között kell vergődnie és súlyos anyagi megpróbáltatások között életlehetőséget kell találnia. Nagyjából ma ez a helyzete az erdélyi színészetnek. Az imperium átvétele körüli időben a Magyarországról Romániához kapcsolt területen államilag támogatott színház csak egy működött, a kolozsvári Nemzeti Színház, dr.Janovics Jenő igazgatása alatt. Rajta kívül Erdélyi Miklós Nagyváradon, Róna Dezső Aradon, Sebestyén Géza Temesvárt, Szabó Pál Marosvásárhelyt, Szabadkay József Szatmáron, Fehér Imre Tordán, Gáspár Jenő Désen és Kovács Imre, Baróthy Jenő, Fenyvesy Gyula, Krasznay Ernő a vidék egy-egy fontosabb pontján teljesített jelentős kultúrmunkát. A kormányzó tanácsnak a magyar színészetet érintő első intézkedése az volt, hogy színikerületekre osztotta be a színészet működését, amelynek zavartalanságát biztosították a kultúrtörekvéseink iránt megértést tanusító Octavian Goga minisztersége alatt kiadott játékengedélyek. A működési engedélyeknek időről-időre való meghosszabbítását célzó igyekezetek utolsó mozzanata az 1924.év.júl.havában kiadott koncesszió-rendelet volt, mely 8 színi kerületet állapított meg, /1.Kolozsvár, 2.Temesvár, Arad, Lugos, 3.Nagyenyed, Nagyszalonta, 4.Szatmár és környéke, 5.Marosvásárhely és környéke, 6.Nagyenyed és környéke, 7.Torda és környéke, 8.Brassó és környéke/, pontosan határolt működési körrel és szigorúan megszabott feltételek mellett. Az eredeti keretek tehát egyelőre megvannak és működnek ma is, még pedig a kolozsvári magyar színház szellemi irányítása alatt. Mert elvitathatatlan tény, hogy Kolozsvár, mint a romániai magyarság szellemi életének központja, a színházi élet terén is érvényesíti irányítói befolyását. Ehhez a szerephez a kolozsvári magyar színháznak egyrészt hagyományokban gazdag múltjával, másrészt szellemi berendezettségénél foga hivatásszerű joga van. Hiszen ez a város nem csak az egész magyar színészet bölcsője, nemes művészeti tradíciók ébrentartója, hanem egészen a legújabb időkig a legkiválóbb magyar művészi generációknak is a nevelője volt. 1921.márc.12-én ünnepelte Erdély a Farkas-utcai színháznak, a magyar színészet első állandó otthonának, 100 esztendős jubileumát. Ez az ünnep válságos időkben szerény keretek közt zajlott le, amikor a lelkekben még ott sajgott a nemes szívű ősök jótékonyságából felépített Hunyadi-téri díszes berendezkedésű színházunk elvesztésének fájdalma. Az imperium átvétele után csak egy félévig hangzott benne a magyar szó s már 1919.május 14-ike óta kormánybiztosi ellenőrzés és erős katonai cenzura alatt folytatta működését. Az utolsó előadást /Hamlet/ 1919.szept.30-án tartotta a kolozsvári magyar társulat a Nemzeti Színházban s másnap, október 1-jén, megtörtént a tényleges átvétel. Pazar kényelmességű, minden művészi terv megvalósítására alkalmas és egy évszázados gazdag felszerelésű otthonából kiszorult s balsorsában is vigasztalásul szolgált, hogy még sem maradt hajlék nélkül. Pár nap alatt átköltözött a szűkös, szellős, alig fűthető, primitív berendezésű, rossz akusztikájú, mozgófénykép előadások céljaira a Sétatár elején épült Nyári Színkörbe, ahol 1919.okt.4-én kezdte meg előadásait /Lili bárónő/. Okt.29-én a katonai parancsnokság itt is betiltotta az előadásokat, amelyek hosszas tárgyalások után csak nov.19-én kezdődtek meg újra. A magyar színtársulat egyelőre csak 1920.szept.-ig kapott játékengedélyt a Színkörben, majd 1921.nov.1-ig újabb meghosszabbítást, amikor szerződésben biztosított részére a Színkör használata 1927.nov.1-ig. E vázlatos áttekintésből is kitűnik, hogy az imperium átvételétől két esztendő a bizonytalanság és a feltornyosuló akadályokkal vívott heroikus küzdelem időszaka volt. Ennek csak az elmondása látszik simának, a valóságban azonban olyan válságos pillanatok voltak, amikor az erdélyi kulturális élet e fontos támasztékának végleges összeomlása miatt állandóan kellett remegni. A jövő sem tagadhatja meg az elismerést dr.Janovics Jenő színigazgatótól, aki a kolozsvári magyar színészet megmentésével az erdélyi magyar színészet jövőjét is biztosította. A hat esztendős harcnak örvendetes eredménye, hogy egyáltalában él és működik az erdélyi színészet. Igaz, hogy kedvezőtlen kerületi beosztás, a játszási időtartam korlátozása /egy év helyett 10 hónap/ a magas adó /16 százalék/ elszivárgó erők pótlására az idegen állampolgárok szerződtetését tiltó rendelet, aggodalmas anyagi válsággal fenyegetik jövőjét, amelyen csak átmenetileg enyhít a némely helyen /Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad/ megalakuló Színpártoló Egyesület, a magyar színművészet szeretetének ápolására és fennmaradásának anyagi biztosítására. De az élet, a küzdelem már magában véve is remény a jobb jövőre. Ilyen küzdelmes és anyagilag válságos helyzetben természetesen szirtes akadályokba ütközik a magasabb színvonalú irodalmi és művészi program megvalósítása. Hogy ebben a tekintetben is megbecsülésre érdemes munkát végzett az erdélyi magyar színészet, azt a legmagasabb színvonalat képviselő kolozsvári magyar színészet öt esztendejének adataival világíthatjuk meg. A kolozsvári magyar színház a lezajlott öt /1919-20-21-22-23-24./ szezon alatt 2160 előadást tartott. Műfajok szerint ez a következőkben oszlik meg: dráma, vígjáték, népszínmű 915: opera 267: operett 893: egyéb /művészest, hangverseny stb./ 60: gyermekelőadás 25. Az ifjúság irodalmi tanulmányainak támogatására a fentiekből 52 előadás jutott. A premierek száma 167 volt. Magyar szerzők darabja 1070, idegen szerzőé 1090 alkalommal szerepelt a színen. Az idegen szerzők magasabb számát az első két év szabad mozgását megbénító cenzúra okozta. Ezek a száraz statisztikai adatok nehéz időkben, anyagilag válságos körülmények között s az ezerféle akadály folytonos elhárítgatása közben derekasan végzett munkáról beszélnek. A műsorok igazolják, hogy ennek a színháznak a közönsége ezekben a próbás időkben is élvezhette a világirodalom klasszikusait és a magyar irodalom jeleseit, az európai színpadok legjobb darabjait épp úgy, mint a magyar drámairodalom friss termékeit. Ha kényszerült is engedményeket tenni a közönség üres, élvezeteket hajszoló ízlésének, a magasabb művészi igényeket is igyekezett kielégíteni. Művészi eseményei közül megemlíthetjük a Dante halála 600-ik, a Moli?re születése 300-ik évfodulójának, Katona József, Prielle Cornélia emlékezetének, a Petőfi centennáriumának megünneplését, Blaha Lujza, Herczeg Ferenc és a színház jubiláló művészeinek /Szentgyögyi István, Váradi Miklós, Szakács Andor, Laczkó Aranka, Janovics Jenő dr./ tiszteletére rendezett előadásokat, a Moli?re darabjainak állandó színen tartását, az 1923-24-iki szezonban a 20 estére terjedő Shakespeare-ciklus rendezését, az erdélyi magyar irodalom érdekeit szolgáló írói Olimpiász keresztülvitelét, továbbá a proletáriátus kultúrtörekvéseinek támogatását szolgáló munkás-ciklus beállítását és a román szerzők darabjainak a kultúr-közeledést elősegítő bemutatását. A magasabb igények kielégítését szolgálta a kolozsvári színház azzal is, hogy kiváló művészeket /Basilides Mária, Medek Anna, Sándor Erzsi, Szamosi Elza, Svardström Valborg, Nirschy Emilia, Burián Károly, Székelyhidy Ferenc, Márkus Emilia, Bartók Béla, Waldbauer Kerpely, stb./ hívott meg a vendégszereplésre. Ha ez a művészi munka elismerésre méltó, úgy minden méltánylásra érdemes dr.Jankovics Jenőnek ezekben az években kifejtett tevékenysége. Az erdélyi magyar színészetnek – s itt természetesen első helyen a kolozsvári színháznak – érdemei közt azt is meg kell említenünk, hogy módot és ösztönzést adott Erdélyben az önálló magyar drámairodalom szárnybontogatására és érvényesülésére. /dr.György Lajos/ szin_I.0523.pdf I