Címszó: Erdélyi színészet 1918. után - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0523.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0523.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna
- Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23417.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Erdélyi
színészet 1918. után
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523387.htm
Szócikk: Erdélyi színészet 1918. (időpont) után
A magyar színház az erdélyi (ország) (információ)
magyar kulturális életnek ma egyik legjelentősebb
tényezője. A múltban betöltött hivatásának fontossága ma százszorosan megsúlyosbodott,
de küzdelmei is abban a mértékben megsokszorozódtak. A magyar szónak irodalmi és
művészi érvényesüléséért ma nehéz harcot kell vívnia, a legellentétesebb igényeket
kell kielégítenie, ütközőpontok között kell vergődnie és súlyos anyagi megpróbáltatások
között életlehetőséget kell találnia. Nagyjából ma ez a helyzete az erdélyi (ország) (információ)
színészetnek. Az imperium átvétele körüli
időben a Magyarországról Romániához (ország) kapcsolt
területen államilag támogatott színház csak egy működött, a kolozsvári Nemzeti Színház,
(intézmény)
(információ)
dr.Janovics Jenő (személy) igazgatása
alatt. Rajta kívül Erdélyi Miklós (személy) (információ)
Nagyváradon, (megye) Róna
Dezső (személy)
(információ)
Aradon, (megye) (információ)
Sebestyén Géza (személy) (információ)
Temesvárt, (megye) Szabó
Pál (személy)
(információ)
Marosvásárhelyt, (megye) Szabadkay
József (személy)
Szatmáron, (megye)
(információ)
Fehér Imre (személy) (információ)
Tordán, (megye) Gáspár
Jenő (személy)
(információ)
Désen (megye) és Kovács
Imre, (személy)
(információ)
Baróthy Jenő, (személy) Fenyvesy
Gyula, (személy)
Krasznay Ernő (személy) (információ)
a vidék egy-egy fontosabb pontján teljesített
jelentős kultúrmunkát. A kormányzó tanácsnak a magyar színészetet érintő első intézkedése
az volt, hogy színikerületekre osztotta be a színészet működését, amelynek zavartalanságát
biztosították a kultúrtörekvéseink iránt megértést tanusító Octavian Goga (személy) minisztersége
alatt kiadott játékengedélyek. A működési engedélyeknek időről-időre való meghosszabbítását
célzó igyekezetek utolsó mozzanata az 1924.év.júl.havában (időpont) kiadott
koncesszió-rendelet volt, mely 8 színi kerületet állapított meg, /1.Kolozsvár, (megye) 2.Temesvár,
(megye) Arad,
(megye) (információ)
Lugos, (megye) 3.Nagyenyed,
(megye) Nagyszalonta,
(megye) 4.Szatmár
(megye) (információ)
és környéke, 5.Marosvásárhely (megye) és környéke,
6.Nagyenyed (megye)
és környéke, 7.Torda (megye) és környéke,
8.Brassó (megye)
és környéke/, pontosan határolt működési körrel és szigorúan megszabott feltételek
mellett. Az eredeti keretek tehát egyelőre megvannak és működnek ma is, még pedig
a kolozsvári magyar színház (intézmény)
(információ)
szellemi irányítása alatt. Mert elvitathatatlan
tény, hogy Kolozsvár, (megye) mint
a romániai (ország)
magyarság szellemi életének központja, a színházi élet terén is érvényesíti irányítói
befolyását. Ehhez a szerephez a kolozsvári (megye) magyar
színháznak egyrészt hagyományokban gazdag múltjával, másrészt szellemi berendezettségénél
foga hivatásszerű joga van. Hiszen ez a város nem csak az egész magyar színészet
bölcsője, nemes művészeti tradíciók ébrentartója, hanem egészen a legújabb időkig
a legkiválóbb magyar művészi generációknak is a nevelője volt. 1921.márc.12-én (időpont) ünnepelte
Erdély (ország)
(információ)
a Farkas-utcai színháznak, (intézmény)
a magyar színészet első állandó otthonának, 100 esztendős jubileumát. Ez az ünnep
válságos időkben szerény keretek közt zajlott le, amikor a lelkekben még ott sajgott
a nemes szívű ősök jótékonyságából felépített Hunyadi-téri díszes berendezkedésű
színházunk elvesztésének fájdalma. Az imperium átvétele után csak egy félévig hangzott
benne a magyar szó s már 1919.május (időpont) 14-ike
óta kormánybiztosi ellenőrzés és erős katonai cenzura alatt folytatta működését.
Az utolsó előadást /Hamlet/ (cím) (információ)
1919.szept.30-án (időpont) tartotta
a kolozsvári (megye)
magyar társulat a Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
s másnap, október 1-jén, megtörtént a tényleges
átvétel. Pazar kényelmességű, minden művészi terv megvalósítására alkalmas és egy
évszázados gazdag felszerelésű otthonából kiszorult s balsorsában is vigasztalásul
szolgált, hogy még sem maradt hajlék nélkül. Pár nap alatt átköltözött a szűkös,
szellős, alig fűthető, primitív berendezésű, rossz akusztikájú, mozgófénykép előadások
céljaira a Sétatár elején épült Nyári Színkörbe, (intézmény)
(információ)
ahol 1919.okt.4-én (időpont) kezdte
meg előadásait /Lili bárónő/. (cím) (információ)
Okt.29-én a katonai parancsnokság itt is
betiltotta az előadásokat, amelyek hosszas tárgyalások után csak nov.19-én kezdődtek
meg újra. A magyar színtársulat egyelőre csak 1920.szept.-ig (időpont) kapott
játékengedélyt a Színkörben, (intézmény)
majd 1921.nov.1-ig (időpont) újabb
meghosszabbítást, amikor szerződésben biztosított részére a Színkör (intézmény)
használata 1927.nov.1-ig. (időpont) E
vázlatos áttekintésből is kitűnik, hogy az imperium átvételétől két esztendő a bizonytalanság
és a feltornyosuló akadályokkal vívott heroikus küzdelem időszaka volt. Ennek csak
az elmondása látszik simának, a valóságban azonban olyan válságos pillanatok voltak,
amikor az erdélyi kulturális élet e fontos támasztékának végleges összeomlása miatt
állandóan kellett remegni. A jövő sem tagadhatja meg az elismerést dr.Janovics Jenő
(személy)
színigazgatótól, aki a kolozsvári (megye) magyar
színészet megmentésével az erdélyi (ország) (információ)
magyar színészet jövőjét is biztosította.
A hat esztendős harcnak örvendetes eredménye, hogy egyáltalában él és működik az
erdélyi (ország)
(információ)
színészet. Igaz, hogy kedvezőtlen kerületi
beosztás, a játszási időtartam korlátozása /egy év helyett 10 hónap/ a magas adó
/16 százalék/ elszivárgó erők pótlására az idegen állampolgárok szerződtetését tiltó
rendelet, aggodalmas anyagi válsággal fenyegetik jövőjét, amelyen csak átmenetileg
enyhít a némely helyen /Kolozsvár, (megye) Marosvásárhely,
(megye) Nagyvárad/
(megye) megalakuló
Színpártoló Egyesület, (intézmény)
a magyar színművészet szeretetének ápolására és fennmaradásának anyagi biztosítására.
De az élet, a küzdelem már magában véve is remény a jobb jövőre. Ilyen küzdelmes
és anyagilag válságos helyzetben természetesen szirtes akadályokba ütközik a magasabb
színvonalú irodalmi és művészi program megvalósítása. Hogy ebben a tekintetben is
megbecsülésre érdemes munkát végzett az erdélyi (ország) (információ)
magyar színészet, azt a legmagasabb színvonalat
képviselő kolozsvári (megye) magyar
színészet öt esztendejének adataival világíthatjuk meg. A kolozsvári magyar színház
a lezajlott öt /1919-20-21-22-23-24./ (időpont) szezon
alatt 2160 előadást tartott. Műfajok szerint ez a következőkben oszlik meg: dráma,
vígjáték, népszínmű 915: opera 267: operett 893: egyéb /művészest, hangverseny stb./
60: gyermekelőadás 25. Az ifjúság irodalmi tanulmányainak támogatására a fentiekből
52 előadás jutott. A premierek száma 167 volt. Magyar szerzők darabja 1070, (időpont) idegen
szerzőé 1090 (időpont)
alkalommal szerepelt a színen. Az idegen szerzők magasabb számát az első két év
szabad mozgását megbénító cenzúra okozta. Ezek a száraz statisztikai adatok nehéz
időkben, anyagilag válságos körülmények között s az ezerféle akadály folytonos elhárítgatása
közben derekasan végzett munkáról beszélnek. A műsorok igazolják, hogy ennek a színháznak
a közönsége ezekben a próbás időkben is élvezhette a világirodalom klasszikusait
és a magyar irodalom jeleseit, az európai színpadok legjobb darabjait épp úgy, mint
a magyar drámairodalom friss termékeit. Ha kényszerült is engedményeket tenni a
közönség üres, élvezeteket hajszoló ízlésének, a magasabb művészi igényeket is igyekezett
kielégíteni. Művészi eseményei közül megemlíthetjük a Dante (személy) halála
600-ik, a Moli?re (személy) (információ)
születése 300-ik évfodulójának, Katona József,
(személy)
(információ)
Prielle Cornélia (személy) (információ)
emlékezetének, a Petőfi (személy) (információ)
centennáriumának megünneplését, Blaha Lujza,
(személy)
(információ)
Herczeg Ferenc (személy) (információ)
és a színház jubiláló művészeinek /Szentgyögyi
István, (személy)
Váradi Miklós, (személy) (információ)
Szakács Andor, (személy) (információ)
Laczkó Aranka, (személy) (információ)
Janovics Jenő dr./ (személy) (információ)
tiszteletére rendezett előadásokat, a Moli?re
(személy)
(információ)
darabjainak állandó színen tartását, az 1923-24-iki
(időpont)
szezonban a 20 estére terjedő Shakespeare-ciklus (személy) (információ)
rendezését, az erdélyi (ország) (információ)
magyar irodalom érdekeit szolgáló írói Olimpiász
keresztülvitelét, továbbá a proletáriátus kultúrtörekvéseinek támogatását szolgáló
munkás-ciklus beállítását és a román (nemzetiség)
(információ)
szerzők darabjainak a kultúr-közeledést elősegítő
bemutatását. A magasabb igények kielégítését szolgálta a kolozsvári (megye) színház
azzal is, hogy kiváló művészeket /Basilides Mária, (személy) (információ)
Medek Anna, (személy) (információ)
Sándor Erzsi, (személy) (információ)
Szamosi Elza, (személy) (információ)
Svardström Valborg, (személy) Nirschy
Emilia, (személy)
(információ)
Burián Károly, (személy) (információ)
Székelyhidy Ferenc, (személy) (információ)
Márkus Emilia, (személy) (információ)
Bartók Béla, (személy) (információ)
Waldbauer Kerpely, (személy) stb./
hívott meg a vendégszereplésre. Ha ez a művészi munka elismerésre méltó, úgy minden
méltánylásra érdemes dr.Jankovics Jenőnek (személy) ezekben
az években kifejtett tevékenysége. Az erdélyi (ország) (információ)
magyar színészetnek – s itt természetesen
első helyen a kolozsvári színháznak – érdemei közt azt is meg kell említenünk, hogy
módot és ösztönzést adott Erdélyben (ország) (információ)
az önálló magyar drámairodalom szárnybontogatására
és érvényesülésére. /dr.György Lajos/ (személy) szin_I.0523.pdf
I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Erdélyi színészet 1918. után címszóvég 23417
Szócikk: Erdélyi színészet 1918. után xtalanevtizedx 1925 A magyar színház az erdélyi
ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy magyar kulturális
életnek ma egyik legjelentősebb tényezője. A múltban betöltött hivatásának fontossága
ma százszorosan megsúlyosbodott, de küzdelmei is abban a mértékben megsokszorozódtak.
A magyar szónak irodalmi és művészi érvényesüléséért ma nehéz harcot kell vívnia,
a legellentétesebb igényeket kell kielégítenie, ütközőpontok között kell vergődnie
és súlyos anyagi megpróbáltatások között életlehetőséget kell találnia. Nagyjából
ma ez a helyzete az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy
Románia ykodvegy színészetnek. Az imperium átvétele körüli időben a Magyarországról
Romániához ytelepulesy románia ytelepulesy Romániá yorszagy Románia ykodvegy kapcsolt
területen államilag támogatott színház csak egy működött, a kolozsvári Nemzeti Színház,
yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy
kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy
kolozsvá yintezmenyy ykodvegy dr.Janovics Jenő yszemelynevy dr.janovics jenő
yszemelynevy dr.Janovics Jenő yszemelynevy dr.janovics yszemelynevy jenő
yszemelynevy yszemelynevy dr.Janovics yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy igazgatása
alatt. Rajta kívül Erdélyi Miklós yszemelynevy erdélyi miklós yszemelynevy
Erdélyi Miklós yszemelynevy erdélyi yszemelynevy miklós yszemelynevy
yszemelynevy Erdélyi yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Nagyváradon, ytelepulesy
nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Róna Dezső yszemelynevy
róna dezső yszemelynevy Róna Dezső yszemelynevy róna yszemelynevy dezső
yszemelynevy yszemelynevy Róna yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy Aradon,
ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Sebestyén Géza yszemelynevy
sebestyén géza yszemelynevy Sebestyén Géza yszemelynevy sebestyén yszemelynevy
géza yszemelynevy yszemelynevy Sebestyén yszemelynevy Géza yszemelynevy
ykodvegy Temesvárt, ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes
megye ykodvegy Szabó Pál yszemelynevy szabó pál yszemelynevy Szabó Pál
yszemelynevy szabó yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Szabó
yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy Marosvásárhelyt, ytelepulesy
marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy Szabadkay
József yszemelynevy szabadkay józsef yszemelynevy Szabadkay József yszemelynevy
szabadkay yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szabadkay yszemelynevy
József yszemelynevy ykodvegy Szatmáron, ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár
ymegyey szatmár megye ykodvegy Fehér Imre yszemelynevy fehér imre yszemelynevy
Fehér Imre yszemelynevy fehér yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Fehér
yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Tordán, ytelepulesy torda ytelepulesy
Tordá ymegyey torda-aranyos megye ykodvegy Gáspár Jenő yszemelynevy gáspár jenő
yszemelynevy Gáspár Jenő yszemelynevy gáspár yszemelynevy jenő yszemelynevy
yszemelynevy Gáspár yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Désen ytelepulesy
dés ytelepulesy Dés ymegyey szolnok-doboka megye ykodvegy és Kovács Imre, yszemelynevy
kovács imre yszemelynevy Kovács Imre yszemelynevy kovács yszemelynevy imre
yszemelynevy yszemelynevy Kovács yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Baróthy
Jenő, yszemelynevy baróthy jenő yszemelynevy Baróthy Jenő yszemelynevy baróthy
yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Baróthy yszemelynevy Jenő
yszemelynevy ykodvegy Fenyvesy Gyula, yszemelynevy fenyvesy gyula yszemelynevy
Fenyvesy Gyula yszemelynevy fenyvesy yszemelynevy gyula yszemelynevy
yszemelynevy Fenyvesy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Krasznay Ernő yszemelynevy
krasznay ernő yszemelynevy Krasznay Ernő yszemelynevy krasznay yszemelynevy
ernő yszemelynevy yszemelynevy Krasznay yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy
a vidék egy-egy fontosabb pontján teljesített jelentős kultúrmunkát. A kormányzó
tanácsnak a magyar színészetet érintő első intézkedése az volt, hogy színikerületekre
osztotta be a színészet működését, amelynek zavartalanságát biztosították a kultúrtörekvéseink
iránt megértést tanusító Octavian Goga yszemelynevy octavian goga yszemelynevy
Octavian Goga yszemelynevy octavian yszemelynevy goga yszemelynevy yszemelynevy
Octavian yszemelynevy Goga yszemelynevy ykodvegy minisztersége alatt kiadott játékengedélyek.
A működési engedélyeknek időről-időre való meghosszabbítását célzó igyekezetek utolsó
mozzanata az 1924.év.júl.havában xevtizedx 1925 kiadott koncesszió-rendelet volt,
mely 8 színi kerületet állapított meg, /1.Kolozsvár, ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 2.Temesvár, ytelepulesy
temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy Arad, ytelepulesy
arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Lugos, ytelepulesy lugos
ytelepulesy Lugos ymegyey krassó-szörény megye ykodvegy 3.Nagyenyed, ytelepulesy
nagyenyed ytelepulesy Nagyenyed ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy Nagyszalonta,
ytelepulesy nagyszalonta ytelepulesy Nagyszalonta ymegyey bihar megye ykodvegy 4.Szatmár
ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy és környéke,
5.Marosvásárhely ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey
maros-torda megye ykodvegy és környéke, 6.Nagyenyed ytelepulesy nagyenyed
ytelepulesy Nagyenyed ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy és környéke, 7.Torda ytelepulesy
torda ytelepulesy Torda ymegyey torda-aranyos megye ykodvegy és környéke, 8.Brassó
ytelepulesy brassó ytelepulesy Brassó ymegyey brassó megye ykodvegy és környéke/,
pontosan határolt működési körrel és szigorúan megszabott feltételek mellett. Az
eredeti keretek tehát egyelőre megvannak és működnek ma is, még pedig a kolozsvári
magyar színház yintezmenyy kolozsvári magyar színház yintezmenyy kolozsvá
yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy szellemi irányítása alatt. Mert elvitathatatlan
tény, hogy Kolozsvár, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey
kolozs megye ykodvegy mint a romániai ytelepulesy románia ytelepulesy románia
yorszagy Románia ykodvegy magyarság szellemi életének központja, a színházi élet
terén is érvényesíti irányítói befolyását. Ehhez a szerephez a kolozsvári ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy magyar színháznak
egyrészt hagyományokban gazdag múltjával, másrészt szellemi berendezettségénél foga
hivatásszerű joga van. Hiszen ez a város nem csak az egész magyar színészet bölcsője,
nemes művészeti tradíciók ébrentartója, hanem egészen a legújabb időkig a legkiválóbb
magyar művészi generációknak is a nevelője volt. 1921.márc.12-én ünnepelte Erdély
ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy a Farkas-utcai színháznak,
yintezmenyy farkas-utcai színház yintezmenyy Farkas-u yintezmenyy farkas-utcai
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Farkas-u yintezmenyy ykodvegy a magyar
színészet első állandó otthonának, 100 esztendős jubileumát. Ez az ünnep válságos
időkben szerény keretek közt zajlott le, amikor a lelkekben még ott sajgott a nemes
szívű ősök jótékonyságából felépített Hunyadi-téri díszes berendezkedésű színházunk
elvesztésének fájdalma. Az imperium átvétele után csak egy félévig hangzott benne
a magyar szó s már 1919.május xevtizedx 1915 14-ike óta kormánybiztosi ellenőrzés
és erős katonai cenzura alatt folytatta működését. Az utolsó előadást /Hamlet/ ycimy
hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy 1919.szept.30-án
tartotta a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey
kolozs megye ykodvegy magyar társulat a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy s másnap, október 1-jén, megtörtént a tényleges
átvétel. Pazar kényelmességű, minden művészi terv megvalósítására alkalmas és egy
évszázados gazdag felszerelésű otthonából kiszorult s balsorsában is vigasztalásul
szolgált, hogy még sem maradt hajlék nélkül. Pár nap alatt átköltözött a szűkös,
szellős, alig fűthető, primitív berendezésű, rossz akusztikájú, mozgófénykép előadások
céljaira a Sétatár elején épült Nyári Színkörbe, yintezmenyy nyári színkör
yintezmenyy Nyári Sz yintezmenyy nyári yintezmenyy színkör yintezmenyy
yintezmenyy Nyári yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy ahol 1919.okt.4-én kezdte
xtalanevtizedx 1925 meg előadásait /Lili bárónő/. ycimy lili bárónő ycimy Lili
bárónő ycimy lili ycimy bárónő ycimy ycimy Lili ycimy bárónő ycimy ykodvegy Okt.29-én
a katonai parancsnokság itt is betiltotta az előadásokat, amelyek hosszas tárgyalások
után csak nov.19-én kezdődtek meg újra. A magyar színtársulat egyelőre csak 1920.szept.-ig
xevtizedx 1925 kapott játékengedélyt a Színkörben, yintezmenyy színkör
yintezmenyy Színkör yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Színkör
yintezmenyy ykodvegy majd 1921.nov.1-ig újabb meghosszabbítást, amikor szerződésben
biztosított részére a Színkör yintezmenyy színkör yintezmenyy Színkör
yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Színkör yintezmenyy ykodvegy használata
1927.nov.1-ig. E vázlatos áttekintésből is kitűnik, hogy az imperium átvételétől
két esztendő a bizonytalanság és a feltornyosuló akadályokkal vívott heroikus küzdelem
időszaka volt. Ennek csak az elmondása látszik simának, a valóságban azonban olyan
válságos pillanatok voltak, amikor az erdélyi kulturális élet e fontos támasztékának
végleges összeomlása miatt állandóan kellett remegni. A jövő sem tagadhatja meg
az elismerést dr.Janovics Jenő yszemelynevy dr.janovics jenő yszemelynevy
dr.Janovics Jenő yszemelynevy dr.janovics yszemelynevy jenő yszemelynevy
yszemelynevy dr.Janovics yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy színigazgatótól,
aki a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs
megye ykodvegy magyar színészet megmentésével az erdélyi ytelepulesy erdély
ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy magyar színészet jövőjét is biztosította.
A hat esztendős harcnak örvendetes eredménye, hogy egyáltalában él és működik az
erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy színészet.
Igaz, hogy kedvezőtlen kerületi beosztás, a játszási időtartam korlátozása /egy
év helyett 10 hónap/ a magas adó /16 százalék/ elszivárgó erők pótlására az idegen
állampolgárok szerződtetését tiltó rendelet, aggodalmas anyagi válsággal fenyegetik
jövőjét, amelyen csak átmenetileg enyhít a némely helyen /Kolozsvár, ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Marosvásárhely, ytelepulesy
marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy Nagyvárad/
ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy megalakuló
Színpártoló Egyesület, yintezmenyy színpártoló egyesület yintezmenyy Színpárt
yintezmenyy színpártoló yintezmenyy egyesület yintezmenyy yintezmenyy Színpárt
yintezmenyy ykodvegy a magyar színművészet szeretetének ápolására és fennmaradásának
anyagi biztosítására. De az élet, a küzdelem már magában véve is remény a jobb jövőre.
Ilyen küzdelmes és anyagilag válságos helyzetben természetesen szirtes akadályokba
ütközik a magasabb színvonalú irodalmi és művészi program megvalósítása. Hogy ebben
a tekintetben is megbecsülésre érdemes munkát végzett az erdélyi ytelepulesy
erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy magyar színészet, azt a legmagasabb
színvonalat képviselő kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár
ymegyey kolozs megye ykodvegy magyar színészet öt esztendejének adataival világíthatjuk
meg. A kolozsvári magyar színház a lezajlott öt /1919-20-21-22-23-24./ xevtizedx
1915 szezon alatt 2160 előadást tartott. Műfajok szerint ez a következőkben oszlik
meg: dráma, vígjáték, népszínmű 915: opera 267: operett 893: egyéb /művészest, hangverseny
stb./ 60: gyermekelőadás 25. Az ifjúság irodalmi tanulmányainak támogatására a fentiekből
52 előadás jutott. A premierek száma 167 volt. Magyar szerzők darabja 1070, xevtizedx
1075 idegen xtalanevtizedx 1085 xtalanevtizedx 1095 szerzőé 1090 xevtizedx 1095
alkalommal xtalanevtizedx 1105 xtalanevtizedx 1115 szerepelt a színen. Az idegen
szerzők magasabb számát az első két év szabad mozgását megbénító cenzúra okozta.
Ezek a száraz statisztikai adatok nehéz időkben, anyagilag válságos körülmények
között s az ezerféle akadály folytonos elhárítgatása közben derekasan végzett munkáról
beszélnek. A műsorok igazolják, hogy ennek a színháznak a közönsége ezekben a próbás
időkben is élvezhette a világirodalom klasszikusait és a magyar irodalom jeleseit,
az európai színpadok legjobb darabjait épp úgy, mint a magyar drámairodalom friss
termékeit. Ha kényszerült is engedményeket tenni a közönség üres, élvezeteket hajszoló
ízlésének, a magasabb művészi igényeket is igyekezett kielégíteni. Művészi eseményei
közül megemlíthetjük a Dante yszemelynevy dante yszemelynevy Dante yszemelynevy
dante yszemelynevy yszemelynevy Dante yszemelynevy ykodvegy halála 600-ik, a Moli?re
yszemelynevy moli?re yszemelynevy Moli?re yszemelynevy moli?re yszemelynevy
yszemelynevy Moli?re yszemelynevy ykodvegy születése 300-ik évfodulójának, Katona
József, yszemelynevy katona józsef yszemelynevy Katona József yszemelynevy
katona yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy Prielle Cornélia yszemelynevy prielle cornélia
yszemelynevy Prielle Cornélia yszemelynevy prielle yszemelynevy cornélia
yszemelynevy yszemelynevy Prielle yszemelynevy Cornélia yszemelynevy ykodvegy emlékezetének,
a Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi
yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy centennáriumának megünneplését,
Blaha Lujza, yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy
blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza
yszemelynevy ykodvegy Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg ferenc yszemelynevy
Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg yszemelynevy ferenc yszemelynevy
yszemelynevy Herczeg yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy és a színház jubiláló
művészeinek /Szentgyögyi István, yszemelynevy szentgyögyi istván yszemelynevy
Szentgyögyi István yszemelynevy szentgyögyi yszemelynevy istván yszemelynevy
yszemelynevy Szentgyögyi yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Váradi Miklós,
yszemelynevy váradi miklós yszemelynevy Váradi Miklós yszemelynevy váradi
yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Váradi yszemelynevy Miklós
yszemelynevy ykodvegy Szakács Andor, yszemelynevy szakács andor yszemelynevy
Szakács Andor yszemelynevy szakács yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy
Szakács yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy Laczkó Aranka, yszemelynevy
laczkó aranka yszemelynevy Laczkó Aranka yszemelynevy laczkó yszemelynevy
aranka yszemelynevy yszemelynevy Laczkó yszemelynevy Aranka yszemelynevy
ykodvegy Janovics Jenő dr./ yszemelynevy janovics jenő dr. yszemelynevy
Janovics Jenő dr. yszemelynevy janovics yszemelynevy jenő yszemelynevy dr.
yszemelynevy yszemelynevy Janovics yszemelynevy Jenő yszemelynevy dr.
yszemelynev tiszteletére rendezett előadásokat, a Moli?re yszemelynevy moli?re
yszemelynevy Moli?re yszemelynevy moli?re yszemelynevy yszemelynevy Moli?re
yszemelynevy ykodvegy darabjainak állandó színen tartását, az 1923-24-iki xevtizedx
1925 szezonban xtalanevtizedx 1935 a 20 estére terjedő Shakespeare-ciklus yszemelynevy
shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy
yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy rendezését, az erdélyi ytelepulesy
erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy magyar irodalom érdekeit szolgáló
írói Olimpiász keresztülvitelét, továbbá a proletáriátus kultúrtörekvéseinek támogatását
szolgáló munkás-ciklus beállítását és a román ynemzetisegy román ynemzetisegy
román ynemzetisegy román ynemzetisegy ynemzetisegy román ynemzetisegy ykodvegy szerzők
darabjainak a kultúr-közeledést elősegítő bemutatását. A magasabb igények kielégítését
szolgálta a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey
kolozs megye ykodvegy színház azzal is, hogy kiváló művészeket /Basilides Mária,
yszemelynevy basilides mária yszemelynevy Basilides Mária yszemelynevy
basilides yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Basilides yszemelynevy
Mária yszemelynevy ykodvegy Medek Anna, yszemelynevy medek anna yszemelynevy
Medek Anna yszemelynevy medek yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Medek
yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy Sándor Erzsi, yszemelynevy sándor erzsi
yszemelynevy Sándor Erzsi yszemelynevy sándor yszemelynevy erzsi yszemelynevy
yszemelynevy Sándor yszemelynevy Erzsi yszemelynevy ykodvegy Szamosi Elza, yszemelynevy
szamosi elza yszemelynevy Szamosi Elza yszemelynevy szamosi yszemelynevy elza
yszemelynevy yszemelynevy Szamosi yszemelynevy Elza yszemelynevy ykodvegy Svardström
Valborg, yszemelynevy svardström valborg yszemelynevy Svardström Valborg
yszemelynevy svardström yszemelynevy valborg yszemelynevy yszemelynevy
Svardström yszemelynevy Valborg yszemelynevy ykodvegy Nirschy Emilia, yszemelynevy
nirschy emilia yszemelynevy Nirschy Emilia yszemelynevy nirschy yszemelynevy
emilia yszemelynevy yszemelynevy Nirschy yszemelynevy Emilia yszemelynevy
ykodvegy Burián Károly, yszemelynevy burián károly yszemelynevy Burián Károly
yszemelynevy burián yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Burián
yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Székelyhidy Ferenc, yszemelynevy
székelyhidy ferenc yszemelynevy Székelyhidy Ferenc yszemelynevy székelyhidy
yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Székelyhidy yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy ykodvegy Márkus Emilia, yszemelynevy márkus emilia yszemelynevy
Márkus Emilia yszemelynevy márkus yszemelynevy emilia yszemelynevy yszemelynevy
Márkus yszemelynevy Emilia yszemelynevy ykodvegy Bartók Béla, yszemelynevy
bartók béla yszemelynevy Bartók Béla yszemelynevy bartók yszemelynevy béla
yszemelynevy yszemelynevy Bartók yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Waldbauer
Kerpely, yszemelynevy waldbauer kerpely yszemelynevy Waldbauer Kerpely
yszemelynevy waldbauer yszemelynevy kerpely yszemelynevy yszemelynevy Waldbauer
yszemelynevy Kerpely yszemelynevy ykodvegy stb./ hívott meg a vendégszereplésre.
Ha ez a művészi munka elismerésre méltó, úgy minden méltánylásra érdemes dr.Jankovics
Jenőnek yszemelynevy dr.jankovics jenő yszemelynevy dr.Jankovics Jenő
yszemelynevy dr.jankovics yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy
dr.Jankovics yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy ezekben az években kifejtett
tevékenysége. Az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia
ykodvegy magyar színészetnek – s itt természetesen első helyen a kolozsvári színháznak
– érdemei közt azt is meg kell említenünk, hogy módot és ösztönzést adott Erdélyben
ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy az önálló magyar
drámairodalom szárnybontogatására és érvényesülésére. /dr.György Lajos/ yszemelynevy
dr.györgy lajos yszemelynevy dr.György Lajos yszemelynevy dr.györgy
yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy dr.György yszemelynevy Lajos
yszemelynevy ykodvegy szin_I.0523.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Erdélyi színészet 1918. után - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0523.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0523.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23417.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Erdélyi
színészet 1918. után
Szócikk: Erdélyi színészet 1918. után A magyar színház
az erdélyi magyar kulturális életnek ma egyik legjelentősebb tényezője. A múltban
betöltött hivatásának fontossága ma százszorosan megsúlyosbodott, de küzdelmei is
abban a mértékben megsokszorozódtak. A magyar szónak irodalmi és művészi érvényesüléséért
ma nehéz harcot kell vívnia, a legellentétesebb igényeket kell kielégítenie, ütközőpontok
között kell vergődnie és súlyos anyagi megpróbáltatások között életlehetőséget kell
találnia. Nagyjából ma ez a helyzete az erdélyi színészetnek. Az imperium átvétele
körüli időben a Magyarországról Romániához kapcsolt területen államilag támogatott
színház csak egy működött, a kolozsvári Nemzeti Színház, dr.Janovics Jenő igazgatása
alatt. Rajta kívül Erdélyi Miklós Nagyváradon, Róna Dezső Aradon, Sebestyén Géza
Temesvárt, Szabó Pál Marosvásárhelyt, Szabadkay József Szatmáron, Fehér Imre Tordán,
Gáspár Jenő Désen és Kovács Imre, Baróthy Jenő, Fenyvesy Gyula, Krasznay Ernő a
vidék egy-egy fontosabb pontján teljesített jelentős kultúrmunkát. A kormányzó tanácsnak
a magyar színészetet érintő első intézkedése az volt, hogy színikerületekre osztotta
be a színészet működését, amelynek zavartalanságát biztosították a kultúrtörekvéseink
iránt megértést tanusító Octavian Goga minisztersége alatt kiadott játékengedélyek.
A működési engedélyeknek időről-időre való meghosszabbítását célzó igyekezetek utolsó
mozzanata az 1924.év.júl.havában kiadott koncesszió-rendelet volt, mely 8 színi
kerületet állapított meg, /1.Kolozsvár, 2.Temesvár, Arad, Lugos, 3.Nagyenyed, Nagyszalonta,
4.Szatmár és környéke, 5.Marosvásárhely és környéke, 6.Nagyenyed és környéke, 7.Torda
és környéke, 8.Brassó és környéke/, pontosan határolt működési körrel és szigorúan
megszabott feltételek mellett. Az eredeti keretek tehát egyelőre megvannak és működnek
ma is, még pedig a kolozsvári magyar színház szellemi irányítása alatt. Mert elvitathatatlan
tény, hogy Kolozsvár, mint a romániai magyarság szellemi életének központja, a színházi
élet terén is érvényesíti irányítói befolyását. Ehhez a szerephez a kolozsvári magyar
színháznak egyrészt hagyományokban gazdag múltjával, másrészt szellemi berendezettségénél
foga hivatásszerű joga van. Hiszen ez a város nem csak az egész magyar színészet
bölcsője, nemes művészeti tradíciók ébrentartója, hanem egészen a legújabb időkig
a legkiválóbb magyar művészi generációknak is a nevelője volt. 1921.márc.12-én ünnepelte
Erdély a Farkas-utcai színháznak, a magyar színészet első állandó otthonának, 100
esztendős jubileumát. Ez az ünnep válságos időkben szerény keretek közt zajlott
le, amikor a lelkekben még ott sajgott a nemes szívű ősök jótékonyságából felépített
Hunyadi-téri díszes berendezkedésű színházunk elvesztésének fájdalma. Az imperium
átvétele után csak egy félévig hangzott benne a magyar szó s már 1919.május 14-ike
óta kormánybiztosi ellenőrzés és erős katonai cenzura alatt folytatta működését.
Az utolsó előadást /Hamlet/ 1919.szept.30-án tartotta a kolozsvári magyar társulat
a Nemzeti Színházban s másnap, október 1-jén, megtörtént a tényleges átvétel. Pazar
kényelmességű, minden művészi terv megvalósítására alkalmas és egy évszázados gazdag
felszerelésű otthonából kiszorult s balsorsában is vigasztalásul szolgált, hogy
még sem maradt hajlék nélkül. Pár nap alatt átköltözött a szűkös, szellős, alig
fűthető, primitív berendezésű, rossz akusztikájú, mozgófénykép előadások céljaira
a Sétatár elején épült Nyári Színkörbe, ahol 1919.okt.4-én kezdte meg előadásait
/Lili bárónő/. Okt.29-én a katonai parancsnokság itt is betiltotta az előadásokat,
amelyek hosszas tárgyalások után csak nov.19-én kezdődtek meg újra. A magyar színtársulat
egyelőre csak 1920.szept.-ig kapott játékengedélyt a Színkörben, majd 1921.nov.1-ig
újabb meghosszabbítást, amikor szerződésben biztosított részére a Színkör használata
1927.nov.1-ig. E vázlatos áttekintésből is kitűnik, hogy az imperium átvételétől
két esztendő a bizonytalanság és a feltornyosuló akadályokkal vívott heroikus küzdelem
időszaka volt. Ennek csak az elmondása látszik simának, a valóságban azonban olyan
válságos pillanatok voltak, amikor az erdélyi kulturális élet e fontos támasztékának
végleges összeomlása miatt állandóan kellett remegni. A jövő sem tagadhatja meg
az elismerést dr.Janovics Jenő színigazgatótól, aki a kolozsvári magyar színészet
megmentésével az erdélyi magyar színészet jövőjét is biztosította. A hat esztendős
harcnak örvendetes eredménye, hogy egyáltalában él és működik az erdélyi színészet.
Igaz, hogy kedvezőtlen kerületi beosztás, a játszási időtartam korlátozása /egy
év helyett 10 hónap/ a magas adó /16 százalék/ elszivárgó erők pótlására az idegen
állampolgárok szerződtetését tiltó rendelet, aggodalmas anyagi válsággal fenyegetik
jövőjét, amelyen csak átmenetileg enyhít a némely helyen /Kolozsvár, Marosvásárhely,
Nagyvárad/ megalakuló Színpártoló Egyesület, a magyar színművészet szeretetének
ápolására és fennmaradásának anyagi biztosítására. De az élet, a küzdelem már magában
véve is remény a jobb jövőre. Ilyen küzdelmes és anyagilag válságos helyzetben természetesen
szirtes akadályokba ütközik a magasabb színvonalú irodalmi és művészi program megvalósítása.
Hogy ebben a tekintetben is megbecsülésre érdemes munkát végzett az erdélyi magyar
színészet, azt a legmagasabb színvonalat képviselő kolozsvári magyar színészet öt
esztendejének adataival világíthatjuk meg. A kolozsvári magyar színház a lezajlott
öt /1919-20-21-22-23-24./ szezon alatt 2160 előadást tartott. Műfajok szerint ez
a következőkben oszlik meg: dráma, vígjáték, népszínmű 915: opera 267: operett 893:
egyéb /művészest, hangverseny stb./ 60: gyermekelőadás 25. Az ifjúság irodalmi tanulmányainak
támogatására a fentiekből 52 előadás jutott. A premierek száma 167 volt. Magyar
szerzők darabja 1070, idegen szerzőé 1090 alkalommal szerepelt a színen. Az idegen
szerzők magasabb számát az első két év szabad mozgását megbénító cenzúra okozta.
Ezek a száraz statisztikai adatok nehéz időkben, anyagilag válságos körülmények
között s az ezerféle akadály folytonos elhárítgatása közben derekasan végzett munkáról
beszélnek. A műsorok igazolják, hogy ennek a színháznak a közönsége ezekben a próbás
időkben is élvezhette a világirodalom klasszikusait és a magyar irodalom jeleseit,
az európai színpadok legjobb darabjait épp úgy, mint a magyar drámairodalom friss
termékeit. Ha kényszerült is engedményeket tenni a közönség üres, élvezeteket hajszoló
ízlésének, a magasabb művészi igényeket is igyekezett kielégíteni. Művészi eseményei
közül megemlíthetjük a Dante halála 600-ik, a Moli?re születése 300-ik évfodulójának,
Katona József, Prielle Cornélia emlékezetének, a Petőfi centennáriumának megünneplését,
Blaha Lujza, Herczeg Ferenc és a színház jubiláló művészeinek /Szentgyögyi István,
Váradi Miklós, Szakács Andor, Laczkó Aranka, Janovics Jenő dr./ tiszteletére rendezett
előadásokat, a Moli?re darabjainak állandó színen tartását, az 1923-24-iki szezonban
a 20 estére terjedő Shakespeare-ciklus rendezését, az erdélyi magyar irodalom érdekeit
szolgáló írói Olimpiász keresztülvitelét, továbbá a proletáriátus kultúrtörekvéseinek
támogatását szolgáló munkás-ciklus beállítását és a román szerzők darabjainak a
kultúr-közeledést elősegítő bemutatását. A magasabb igények kielégítését szolgálta
a kolozsvári színház azzal is, hogy kiváló művészeket /Basilides Mária, Medek Anna,
Sándor Erzsi, Szamosi Elza, Svardström Valborg, Nirschy Emilia, Burián Károly, Székelyhidy
Ferenc, Márkus Emilia, Bartók Béla, Waldbauer Kerpely, stb./ hívott meg a vendégszereplésre.
Ha ez a művészi munka elismerésre méltó, úgy minden méltánylásra érdemes dr.Jankovics
Jenőnek ezekben az években kifejtett tevékenysége. Az erdélyi magyar színészetnek
– s itt természetesen első helyen a kolozsvári színháznak – érdemei közt azt is
meg kell említenünk, hogy módot és ösztönzést adott Erdélyben az önálló magyar drámairodalom
szárnybontogatására és érvényesülésére. /dr.György Lajos/ szin_I.0523.pdf I