Címszó: Erkel Ferenc - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1810

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0529.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0529.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23460.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Erkel Ferenc

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523460.htm

 

Szócikk: Erkel Ferenc a magyar zenevilág legkimagaslóbb alakja, a magyar operairodalom úttörője, sz. 1810. (születés éve) nov. 7-én, Békésgyulán, (megye) megh. 1893. jún. 15-én, Budapesten. (Budapest) Atyja eleinte kántor-tanító, majd a gróf Wenckheim (személy) (információ)  uradalmának tisztje, maga is kitűnő zenész lévén, kezdetben maga oktatta a zongora játszásban, de csak 12 éves koráig. Pozsonyban (megye) Klein Henrik (személy) (információ)  jeles mester képezte. Erkel Ferenc (személy) (információ)  csakhamar hírneves lett; gr. Csáky József (személy) felszólítására Kolozsvárra (megye) ment és ott tanult. Az itt alakult zenekar őt választotta karnagyának, miáltal módjában volt a hangszerelés titkaiba hatolni. Itt 6 évig volt, majd a 30-as évek vége felé Pestre (Budapest) jött Schmidt Sándor (személy) (információ)  német (nemzetiség) (információ)  színigazgató társulatához, hol másodkarmester lett. 1838. (időpont) jan. elsejétől kezdve mint első karnagy működött az új Nemzeti Színháznál, (intézmény) (információ)  hova Nyáry Pál (személy) (információ)  és Rosti Albert (személy) szerződ­tette. Az egész országra és az egész magyar kultúréletre kiható működése s alkotása aztán ez időtől fogva kezdődött. 1864. (időpont) jún. havában zeneigazgatónak nevezték ki. 1873-ban (időpont) rövid ideig operaigazgató volt, de csak a saját műveit dirigálta. Munkái: »Báthory Mária«, (cím) (információ)  opera, (mely első műve) szöv. írta: Egressy Béni, (személy) (információ)  1840. (időpont) aug. 8.; »Hunyadi László«, (cím) (információ)  1844. (időpont) jan. 27. Szöv. Szintén Egressy Béni (személy) (információ)  írta; »Bánk bán«, (cím) (információ)  1860. (időpont) 1844-ben (időpont) írta pályanyertes »Hymnus«-át (cím) (információ)  Kölcsey Ferenc (személy) (információ)  költeményére és utólag a »Hunyadi László« (cím) (információ)  remek nyitányát. Egyéb művei: »Erzsébet«, (cím) 1857. (időpont) máj. 6. (alkalmi opera, melynek II. felvonását írta, a többi kettőt a Doppler - fivérek (személy) (információ)  írták), »Bánk bán«-ja (cím) (információ)  1861. (időpont) márc. 9-én került színre. »Sarolta« (cím) c. operáját (melynek szövegét Czanyuga József (személy) (információ)  írta) 1862. (időpont) jún. 26-án adták; »Dózsa György«-ét (cím) (információ)  1867. (időpont) ápr. 6.; u. e. év jún. havában a Ferenc József-rend (személy) lovagkeresztjével tüntették ki. »Brankovics György« (cím) (információ)  c. operája 1874. (időpont) máj. 20-án, »A Névtelen hősök« (cím) 1880. (időpont) nov. 30-án került színre. Felújítása 1916. (időpont) jan. 15-én, »István király«-a (cím) (információ)  az új operában, 1885. (időpont) márc. 15-én került színre. Karnagya volt az Operának, (intézmény) (információ)  majd a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  főzeneigazgatójává nevezték ki. 1888. (időpont) dec. 16-án 50 éves karnagyi jubileuma alkalmával a király a vaskorona­renddel tüntette ki, dec. 31-én Gyula (megye) város díszpolgárává választotta. 1896. (időpont) jún. 26-án szülővárosában leleplezték szobrát (mely Kallós Ede (személy) (információ)  műve) és a nyári színkört nevéről nevezték el. Születésének százados évfordulójára dr. Fabó Bertalan (személy) írók és tudósok közreműködésével megírta életét és működését. (Megjelent 1910-ben.) (időpont) Ekkor a M. Kir. Operaházban (intézmény) díszelőadás volt. (1910. (időpont) nov. 7.) Ravatalánál gr. Zichy Géza (személy) és Mihalovics Ödön (személy) mondott búcsúztatót. 1904. (időpont) nov. 7-én leleplezték síremlékét a kerepesi-temetőben. szin_I.0529.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Erkel Ferenc címszóvég 23460 Szócikk: Erkel Ferenc a magyar zenevilág legkimagaslóbb alakja, a magyar operairodalom úttörője, sz. 1810. nov. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 7-én, Békésgyulán, ytelepulesy békésgyula ytelepulesy Békésgyulá ymegyey békés megye ykodvegy megh. 1893. jún. 15-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Atyja eleinte kántor-tanító, majd a gróf Wenckheim yszemelynevy gróf wenckheim yszemelynevy gróf Wenckheim yszemelynevy gróf yszemelynevy wenckheim yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Wenckheim yszemelynevy ykodvegy uradalmának tisztje, maga is kitűnő zenész lévén, kezdetben maga oktatta a zongora játszásban, de csak 12 éves koráig. Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Klein Henrik yszemelynevy klein henrik yszemelynevy Klein Henrik yszemelynevy klein yszemelynevy henrik yszemelynevy yszemelynevy Klein yszemelynevy Henrik yszemelynevy ykodvegy jeles mester képezte. Erkel Ferenc yszemelynevy erkel ferenc yszemelynevy Erkel Ferenc yszemelynevy erkel yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy csakhamar hírneves lett; gr. Csáky József yszemelynevy gr. csáky józsef yszemelynevy gr. Csáky József yszemelynevy gr. yszemelynevy csáky yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy gr. yszemelynevy Csáky yszemelynevy József yszemelynevy yk felszólítására Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy ment és ott tanult. Az itt alakult zenekar őt választotta karnagyának, miáltal módjában volt a hangszerelés titkaiba hatolni. Itt 6 évig volt, majd a 30-as évek vége felé Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jött Schmidt Sándor yszemelynevy schmidt sándor yszemelynevy Schmidt Sándor yszemelynevy schmidt yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Schmidt yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színigazgató társulatához, hol másodkarmester lett. 1838. xevtizedx 1835 jan. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 elsejétől kezdve mint első karnagy működött az új Nemzeti Színháznál, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy hova Nyáry Pál yszemelynevy nyáry pál yszemelynevy Nyáry Pál yszemelynevy nyáry yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Nyáry yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy és Rosti Albert yszemelynevy rosti albert yszemelynevy Rosti Albert yszemelynevy rosti yszemelynevy albert yszemelynevy yszemelynevy Rosti yszemelynevy Albert yszemelynevy ykodvegy szerződ­tette. Az egész országra és az egész magyar kultúréletre kiható működése s alkotása aztán ez időtől fogva kezdődött. 1864. xevtizedx 1865 jún. xtalanevtizedx 1875 havában zeneigazgatónak nevezték ki. 1873-ban xevtizedx 1875 rövid ideig operaigazgató volt, de csak a saját műveit dirigálta. Munkái: »Báthory Mária«, ycimy báthory mária ycimy Báthory Mária ycimy báthory ycimy mária ycimy ycimy Báthory ycimy Mária ycimy ykodvegy opera, (mely első műve) szöv. írta: Egressy Béni, yszemelynevy egressy béni yszemelynevy Egressy Béni yszemelynevy egressy yszemelynevy béni yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Béni yszemelynevy ykodvegy 1840. xevtizedx 1845 aug. 8.; »Hunyadi László«, ycimy hunyadi lászló ycimy Hunyadi László ycimy hunyadi ycimy lászló ycimy ycimy Hunyadi ycimy László ycimy ykodvegy 1844. jan. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 27. Szöv. Szintén Egressy Béni yszemelynevy egressy béni yszemelynevy Egressy Béni yszemelynevy egressy yszemelynevy béni yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Béni yszemelynevy ykodvegy írta; »Bánk bán«, ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy 1860. xevtizedx 1865 1844-ben xevtizedx 1845 írta xtalanevtizedx 1855 pályanyertes »Hymnus«-át ycimy hymnus ycimy Hymnus ycimy hymnus ycimy ycimy Hymnus ycimy ykodvegy Kölcsey Ferenc yszemelynevy kölcsey ferenc yszemelynevy Kölcsey Ferenc yszemelynevy kölcsey yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Kölcsey yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy költeményére és utólag a »Hunyadi László« ycimy hunyadi lászló ycimy Hunyadi László ycimy hunyadi ycimy lászló ycimy ycimy Hunyadi ycimy László ycimy ykodvegy remek nyitányát. Egyéb művei: »Erzsébet«, ycimy erzsébet ycimy Erzsébet ycimy erzsébet ycimy ycimy Erzsébet ycimy ykodvegy 1857. xevtizedx 1855 máj. xtalanevtizedx 1865 6. (alkalmi opera, melynek II. felvonását írta, a többi kettőt a Doppler - fivérek yszemelynevy doppler - fivérek yszemelynevy Doppler - fivérek yszemelynevy doppler yszemelynevy - yszemelynevy fivérek yszemelynevy yszemelynevy Doppler yszemelynevy - yszemelynevy fivérek yszemelynev írták), »Bánk bán«-ja ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy 1861. xevtizedx 1865 márc. 9-én került színre. »Sarolta« ycimy sarolta ycimy Sarolta ycimy sarolta ycimy ycimy Sarolta ycimy ykodvegy c. operáját (melynek szövegét Czanyuga József yszemelynevy czanyuga józsef yszemelynevy Czanyuga József yszemelynevy czanyuga yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Czanyuga yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy írta) 1862. jún. 26-án adták; »Dózsa György«-ét ycimy dózsa györgy ycimy Dózsa György ycimy dózsa ycimy györgy ycimy ycimy Dózsa ycimy György ycimy ykodvegy 1867. ápr. xtalanevtizedx 1875 6.; u. e. év jún. havában a Ferenc József-rend yszemelynevy ferenc józsef yszemelynevy Ferenc József yszemelynevy ferenc yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy lovagkeresztjével tüntették ki. »Brankovics György« ycimy brankovics györgy ycimy Brankovics György ycimy brankovics ycimy györgy ycimy ycimy Brankovics ycimy György ycimy ykodvegy c. operája 1874. xevtizedx 1875 máj. xtalanevtizedx 1885 20-án, »A Névtelen hősök« ycimy a névtelen hősök ycimy A Névtelen hősök ycimy a ycimy névtelen ycimy hősök ycimy ycimy A ycimy Névtelen ycimy hősök ycimy ykodvegy 1880. xevtizedx 1885 nov. xtalanevtizedx 1895 30-án került színre. Felújítása 1916. xevtizedx 1915 jan. 15-én, »István király«-a ycimy istván király ycimy István király ycimy istván ycimy király ycimy ycimy István ycimy király ycimy ykodvegy az új operában, 1885. xevtizedx 1885 márc. 15-én került színre. Karnagya volt az Operának, yintezmenyy opera yintezmenyy Operá yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy Operá yintezmenyy ykodvegy majd a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy főzeneigazgatójává nevezték ki. 1888. dec. xtalanevtizedx 1895 16-án 50 éves karnagyi jubileuma alkalmával a király a vaskorona­renddel tüntette ki, dec. 31-én Gyula ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyula ymegyey békés megye ykodvegy város díszpolgárává választotta. 1896. xevtizedx 1895 jún. 26-án szülővárosában leleplezték szobrát (mely Kallós Ede yszemelynevy kallós ede yszemelynevy Kallós Ede yszemelynevy kallós yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Kallós yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy műve) és a nyári színkört nevéről nevezték el. Születésének százados évfordulójára dr. Fabó Bertalan yszemelynevy dr. fabó bertalan yszemelynevy dr. Fabó Bertalan yszemelynevy dr. yszemelynevy fabó yszemelynevy bertalan yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Fabó yszemelynevy Bertalan yszemelynev írók és tudósok közreműködésével megírta életét és működését. (Megjelent 1910-ben.) xevtizedx 1915 Ekkor a M. Kir. Operaházban yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy díszelőadás volt. (1910. nov. 7.) Ravatalánál gr. Zichy Géza yszemelynevy gr. zichy géza yszemelynevy gr. Zichy Géza yszemelynevy gr. yszemelynevy zichy yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy gr. yszemelynevy Zichy yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy és Mihalovics Ödön yszemelynevy mihalovics ödön yszemelynevy Mihalovics Ödön yszemelynevy mihalovics yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Mihalovics yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy mondott búcsúztatót. 1904. xevtizedx 1905 nov. 7-én leleplezték síremlékét a kerepesi-temetőben. szin_I.0529.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Erkel Ferenc - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1810

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0529.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0529.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23460.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Erkel Ferenc

Szócikk: Erkel Ferenc a magyar zenevilág legkimagaslóbb alakja, a magyar operairodalom úttörője, sz. 1810. nov. 7-én, Békésgyulán, megh. 1893. jún. 15-én, Budapesten. Atyja eleinte kántor-tanító, majd a gróf Wenckheim uradalmának tisztje, maga is kitűnő zenész lévén, kezdetben maga oktatta a zongora játszásban, de csak 12 éves koráig. Pozsonyban Klein Henrik jeles mester képezte. Erkel Ferenc csakhamar hírneves lett; gr. Csáky József felszólítására Kolozsvárra ment és ott tanult. Az itt alakult zenekar őt választotta karnagyának, miáltal módjában volt a hangszerelés titkaiba hatolni. Itt 6 évig volt, majd a 30-as évek vége felé Pestre jött Schmidt Sándor német színigazgató társulatához, hol másodkarmester lett. 1838. jan. elsejétől kezdve mint első karnagy működött az új Nemzeti Színháznál, hova Nyáry Pál és Rosti Albert szerződ­tette. Az egész országra és az egész magyar kultúréletre kiható működése s alkotása aztán ez időtől fogva kezdődött. 1864. jún. havában zeneigazgatónak nevezték ki. 1873-ban rövid ideig operaigazgató volt, de csak a saját műveit dirigálta. Munkái: »Báthory Mária«, opera, (mely első műve) szöv. írta: Egressy Béni, 1840. aug. 8.; »Hunyadi László«, 1844. jan. 27. Szöv. Szintén Egressy Béni írta; »Bánk bán«, 1860. 1844-ben írta pályanyertes »Hymnus«-át Kölcsey Ferenc költeményére és utólag a »Hunyadi László« remek nyitányát. Egyéb művei: »Erzsébet«, 1857. máj. 6. (alkalmi opera, melynek II. felvonását írta, a többi kettőt a Doppler - fivérek írták), »Bánk bán«-ja 1861. márc. 9-én került színre. »Sarolta« c. operáját (melynek szövegét Czanyuga József írta) 1862. jún. 26-án adták; »Dózsa György«-ét 1867. ápr. 6.; u. e. év jún. havában a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. »Brankovics György« c. operája 1874. máj. 20-án, »A Névtelen hősök« 1880. nov. 30-án került színre. Felújítása 1916. jan. 15-én, »István király«-a az új operában, 1885. márc. 15-én került színre. Karnagya volt az Operának, majd a Nemzeti Színház főzeneigazgatójává nevezték ki. 1888. dec. 16-án 50 éves karnagyi jubileuma alkalmával a király a vaskorona­renddel tüntette ki, dec. 31-én Gyula város díszpolgárává választotta. 1896. jún. 26-án szülővárosában leleplezték szobrát (mely Kallós Ede műve) és a nyári színkört nevéről nevezték el. Születésének százados évfordulójára dr. Fabó Bertalan írók és tudósok közreműködésével megírta életét és működését. (Megjelent 1910-ben.) Ekkor a M. Kir. Operaházban díszelőadás volt. (1910. nov. 7.) Ravatalánál gr. Zichy Géza és Mihalovics Ödön mondott búcsúztatót. 1904. nov. 7-én leleplezték síremlékét a kerepesi-temetőben. szin_I.0529.pdf I