Címszó: Erkel Ferenc - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1810
SZULETESIEVTIZED 1815
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0529.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0529.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23460.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Erkel
Ferenc
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523460.htm
Szócikk: Erkel Ferenc a magyar zenevilág legkimagaslóbb
alakja, a magyar operairodalom úttörője, sz. 1810. (születés
éve) nov. 7-én, Békésgyulán, (megye) megh.
1893. jún. 15-én, Budapesten. (Budapest)
Atyja eleinte kántor-tanító, majd a gróf Wenckheim (személy) (információ)
uradalmának tisztje, maga is kitűnő zenész
lévén, kezdetben maga oktatta a zongora játszásban, de csak 12 éves koráig. Pozsonyban
(megye) Klein
Henrik (személy)
(információ)
jeles mester képezte. Erkel Ferenc (személy) (információ)
csakhamar hírneves lett; gr. Csáky József
(személy)
felszólítására Kolozsvárra (megye) ment
és ott tanult. Az itt alakult zenekar őt választotta karnagyának, miáltal módjában
volt a hangszerelés titkaiba hatolni. Itt 6 évig volt, majd a 30-as évek vége felé
Pestre (Budapest)
jött Schmidt Sándor (személy) (információ)
német (nemzetiség)
(információ)
színigazgató társulatához, hol másodkarmester
lett. 1838. (időpont)
jan. elsejétől kezdve mint első karnagy működött az új Nemzeti Színháznál, (intézmény)
(információ)
hova Nyáry Pál (személy) (információ)
és Rosti Albert (személy) szerződtette.
Az egész országra és az egész magyar kultúréletre kiható működése s alkotása aztán
ez időtől fogva kezdődött. 1864. (időpont) jún.
havában zeneigazgatónak nevezték ki. 1873-ban (időpont) rövid
ideig operaigazgató volt, de csak a saját műveit dirigálta. Munkái: »Báthory Mária«,
(cím) (információ)
opera, (mely első műve) szöv. írta: Egressy
Béni, (személy)
(információ)
1840. (időpont) aug.
8.; »Hunyadi László«, (cím) (információ)
1844. (időpont) jan.
27. Szöv. Szintén Egressy Béni (személy) (információ)
írta; »Bánk bán«, (cím) (információ)
1860. (időpont) 1844-ben
(időpont)
írta pályanyertes »Hymnus«-át (cím) (információ)
Kölcsey Ferenc (személy) (információ)
költeményére és utólag a »Hunyadi László«
(cím) (információ)
remek nyitányát. Egyéb művei: »Erzsébet«,
(cím) 1857.
(időpont)
máj. 6. (alkalmi opera, melynek II. felvonását írta, a többi kettőt a Doppler -
fivérek (személy)
(információ)
írták), »Bánk bán«-ja (cím) (információ)
1861. (időpont) márc.
9-én került színre. »Sarolta« (cím) c. operáját
(melynek szövegét Czanyuga József (személy) (információ)
írta) 1862. (időpont) jún.
26-án adták; »Dózsa György«-ét (cím) (információ)
1867. (időpont) ápr.
6.; u. e. év jún. havában a Ferenc József-rend (személy) lovagkeresztjével
tüntették ki. »Brankovics György« (cím) (információ)
c. operája 1874. (időpont) máj.
20-án, »A Névtelen hősök« (cím) 1880. (időpont) nov.
30-án került színre. Felújítása 1916. (időpont) jan.
15-én, »István király«-a (cím) (információ)
az új operában, 1885. (időpont) márc.
15-én került színre. Karnagya volt az Operának, (intézmény)
(információ)
majd a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
főzeneigazgatójává nevezték ki. 1888. (időpont) dec.
16-án 50 éves karnagyi jubileuma alkalmával a király a vaskoronarenddel tüntette
ki, dec. 31-én Gyula (megye) város
díszpolgárává választotta. 1896. (időpont) jún.
26-án szülővárosában leleplezték szobrát (mely Kallós Ede (személy) (információ)
műve) és a nyári színkört nevéről nevezték
el. Születésének százados évfordulójára dr. Fabó Bertalan (személy) írók
és tudósok közreműködésével megírta életét és működését. (Megjelent 1910-ben.) (időpont) Ekkor
a M. Kir. Operaházban (intézmény)
díszelőadás volt. (1910. (időpont) nov.
7.) Ravatalánál gr. Zichy Géza (személy) és
Mihalovics Ödön (személy) mondott
búcsúztatót. 1904. (időpont) nov.
7-én leleplezték síremlékét a kerepesi-temetőben. szin_I.0529.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Erkel Ferenc címszóvég 23460 Szócikk: Erkel
Ferenc a magyar zenevilág legkimagaslóbb alakja, a magyar operairodalom úttörője,
sz. 1810. nov. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 7-én, Békésgyulán, ytelepulesy
békésgyula ytelepulesy Békésgyulá ymegyey békés megye ykodvegy megh. 1893. jún.
15-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy Atyja eleinte kántor-tanító, majd a gróf Wenckheim yszemelynevy gróf
wenckheim yszemelynevy gróf Wenckheim yszemelynevy gróf yszemelynevy wenckheim
yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Wenckheim yszemelynevy ykodvegy uradalmának
tisztje, maga is kitűnő zenész lévén, kezdetben maga oktatta a zongora játszásban,
de csak 12 éves koráig. Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony
ymegyey pozsony megye ykodvegy Klein Henrik yszemelynevy klein henrik
yszemelynevy Klein Henrik yszemelynevy klein yszemelynevy henrik yszemelynevy
yszemelynevy Klein yszemelynevy Henrik yszemelynevy ykodvegy jeles mester képezte.
Erkel Ferenc yszemelynevy erkel ferenc yszemelynevy Erkel Ferenc yszemelynevy
erkel yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy ykodvegy csakhamar hírneves lett; gr. Csáky József yszemelynevy
gr. csáky józsef yszemelynevy gr. Csáky József yszemelynevy gr. yszemelynevy
csáky yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy gr. yszemelynevy Csáky yszemelynevy
József yszemelynevy yk felszólítására Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy ment és ott tanult. Az itt alakult
zenekar őt választotta karnagyának, miáltal módjában volt a hangszerelés titkaiba
hatolni. Itt 6 évig volt, majd a 30-as évek vége felé Pestre pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jött Schmidt Sándor yszemelynevy
schmidt sándor yszemelynevy Schmidt Sándor yszemelynevy schmidt yszemelynevy
sándor yszemelynevy yszemelynevy Schmidt yszemelynevy Sándor yszemelynevy
ykodvegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színigazgató társulatához,
hol másodkarmester lett. 1838. xevtizedx 1835 jan. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx
1855 elsejétől kezdve mint első karnagy működött az új Nemzeti Színháznál, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy hova Nyáry Pál yszemelynevy
nyáry pál yszemelynevy Nyáry Pál yszemelynevy nyáry yszemelynevy pál
yszemelynevy yszemelynevy Nyáry yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy és Rosti
Albert yszemelynevy rosti albert yszemelynevy Rosti Albert yszemelynevy rosti
yszemelynevy albert yszemelynevy yszemelynevy Rosti yszemelynevy Albert
yszemelynevy ykodvegy szerződtette. Az egész országra és az egész magyar kultúréletre
kiható működése s alkotása aztán ez időtől fogva kezdődött. 1864. xevtizedx
1865 jún. xtalanevtizedx 1875 havában zeneigazgatónak nevezték ki. 1873-ban xevtizedx
1875 rövid ideig operaigazgató volt, de csak a saját műveit dirigálta. Munkái: »Báthory
Mária«, ycimy báthory mária ycimy Báthory Mária ycimy báthory ycimy mária ycimy
ycimy Báthory ycimy Mária ycimy ykodvegy opera, (mely első műve) szöv. írta: Egressy
Béni, yszemelynevy egressy béni yszemelynevy Egressy Béni yszemelynevy egressy
yszemelynevy béni yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Béni
yszemelynevy ykodvegy 1840. xevtizedx 1845 aug. 8.; »Hunyadi László«, ycimy
hunyadi lászló ycimy Hunyadi László ycimy hunyadi ycimy lászló ycimy ycimy
Hunyadi ycimy László ycimy ykodvegy 1844. jan. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx
1865 27. Szöv. Szintén Egressy Béni yszemelynevy egressy béni yszemelynevy
Egressy Béni yszemelynevy egressy yszemelynevy béni yszemelynevy yszemelynevy
Egressy yszemelynevy Béni yszemelynevy ykodvegy írta; »Bánk bán«, ycimy bánk
bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy
ykodvegy 1860. xevtizedx 1865 1844-ben xevtizedx 1845 írta xtalanevtizedx 1855 pályanyertes
»Hymnus«-át ycimy hymnus ycimy Hymnus ycimy hymnus ycimy ycimy Hymnus ycimy
ykodvegy Kölcsey Ferenc yszemelynevy kölcsey ferenc yszemelynevy Kölcsey Ferenc
yszemelynevy kölcsey yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Kölcsey
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy költeményére és utólag a »Hunyadi László«
ycimy hunyadi lászló ycimy Hunyadi László ycimy hunyadi ycimy lászló ycimy
ycimy Hunyadi ycimy László ycimy ykodvegy remek nyitányát. Egyéb művei: »Erzsébet«,
ycimy erzsébet ycimy Erzsébet ycimy erzsébet ycimy ycimy Erzsébet ycimy
ykodvegy 1857. xevtizedx 1855 máj. xtalanevtizedx 1865 6. (alkalmi opera, melynek
II. felvonását írta, a többi kettőt a Doppler - fivérek yszemelynevy doppler -
fivérek yszemelynevy Doppler - fivérek yszemelynevy doppler yszemelynevy -
yszemelynevy fivérek yszemelynevy yszemelynevy Doppler yszemelynevy -
yszemelynevy fivérek yszemelynev írták), »Bánk bán«-ja ycimy bánk bán ycimy
Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy 1861. xevtizedx
1865 márc. 9-én került színre. »Sarolta« ycimy sarolta ycimy Sarolta ycimy
sarolta ycimy ycimy Sarolta ycimy ykodvegy c. operáját (melynek szövegét Czanyuga
József yszemelynevy czanyuga józsef yszemelynevy Czanyuga József yszemelynevy
czanyuga yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Czanyuga yszemelynevy
József yszemelynevy ykodvegy írta) 1862. jún. 26-án adták; »Dózsa György«-ét ycimy
dózsa györgy ycimy Dózsa György ycimy dózsa ycimy györgy ycimy ycimy Dózsa
ycimy György ycimy ykodvegy 1867. ápr. xtalanevtizedx 1875 6.; u. e. év jún. havában
a Ferenc József-rend yszemelynevy ferenc józsef yszemelynevy Ferenc József
yszemelynevy ferenc yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy lovagkeresztjével tüntették ki. »Brankovics
György« ycimy brankovics györgy ycimy Brankovics György ycimy brankovics ycimy
györgy ycimy ycimy Brankovics ycimy György ycimy ykodvegy c. operája 1874. xevtizedx
1875 máj. xtalanevtizedx 1885 20-án, »A Névtelen hősök« ycimy a névtelen hősök
ycimy A Névtelen hősök ycimy a ycimy névtelen ycimy hősök ycimy ycimy A ycimy
Névtelen ycimy hősök ycimy ykodvegy 1880. xevtizedx 1885 nov. xtalanevtizedx
1895 30-án került színre. Felújítása 1916. xevtizedx 1915 jan. 15-én, »István király«-a
ycimy istván király ycimy István király ycimy istván ycimy király ycimy ycimy
István ycimy király ycimy ykodvegy az új operában, 1885. xevtizedx 1885 márc. 15-én
került színre. Karnagya volt az Operának, yintezmenyy opera yintezmenyy Operá
yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy Operá yintezmenyy ykodvegy majd a Nemzeti
Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy főzeneigazgatójává
nevezték ki. 1888. dec. xtalanevtizedx 1895 16-án 50 éves karnagyi jubileuma alkalmával
a király a vaskoronarenddel tüntette ki, dec. 31-én Gyula ytelepulesy gyula
ytelepulesy Gyula ymegyey békés megye ykodvegy város díszpolgárává választotta.
1896. xevtizedx 1895 jún. 26-án szülővárosában leleplezték szobrát (mely Kallós
Ede yszemelynevy kallós ede yszemelynevy Kallós Ede yszemelynevy kallós
yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Kallós yszemelynevy Ede yszemelynevy
ykodvegy műve) és a nyári színkört nevéről nevezték el. Születésének százados évfordulójára
dr. Fabó Bertalan yszemelynevy dr. fabó bertalan yszemelynevy dr. Fabó Bertalan
yszemelynevy dr. yszemelynevy fabó yszemelynevy bertalan yszemelynevy
yszemelynevy dr. yszemelynevy Fabó yszemelynevy Bertalan yszemelynev írók és tudósok
közreműködésével megírta életét és működését. (Megjelent 1910-ben.) xevtizedx
1915 Ekkor a M. Kir. Operaházban yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M.
Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy
yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy díszelőadás volt. (1910. nov.
7.) Ravatalánál gr. Zichy Géza yszemelynevy gr. zichy géza yszemelynevy gr.
Zichy Géza yszemelynevy gr. yszemelynevy zichy yszemelynevy géza yszemelynevy
yszemelynevy gr. yszemelynevy Zichy yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy és Mihalovics
Ödön yszemelynevy mihalovics ödön yszemelynevy Mihalovics Ödön yszemelynevy
mihalovics yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Mihalovics yszemelynevy
Ödön yszemelynevy ykodvegy mondott búcsúztatót. 1904. xevtizedx 1905 nov. 7-én leleplezték
síremlékét a kerepesi-temetőben. szin_I.0529.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Erkel Ferenc - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1810
SZULETESIEVTIZED 1815
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0529.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0529.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23460.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Erkel
Ferenc
Szócikk: Erkel Ferenc a magyar zenevilág legkimagaslóbb
alakja, a magyar operairodalom úttörője, sz. 1810. nov. 7-én, Békésgyulán, megh.
1893. jún. 15-én, Budapesten. Atyja eleinte kántor-tanító, majd a gróf Wenckheim
uradalmának tisztje, maga is kitűnő zenész lévén, kezdetben maga oktatta a zongora
játszásban, de csak 12 éves koráig. Pozsonyban Klein Henrik jeles mester képezte.
Erkel Ferenc csakhamar hírneves lett; gr. Csáky József felszólítására Kolozsvárra
ment és ott tanult. Az itt alakult zenekar őt választotta karnagyának, miáltal módjában
volt a hangszerelés titkaiba hatolni. Itt 6 évig volt, majd a 30-as évek vége felé
Pestre jött Schmidt Sándor német színigazgató társulatához, hol másodkarmester lett.
1838. jan. elsejétől kezdve mint első karnagy működött az új Nemzeti Színháznál,
hova Nyáry Pál és Rosti Albert szerződtette. Az egész országra és az egész magyar
kultúréletre kiható működése s alkotása aztán ez időtől fogva kezdődött. 1864. jún.
havában zeneigazgatónak nevezték ki. 1873-ban rövid ideig operaigazgató volt, de
csak a saját műveit dirigálta. Munkái: »Báthory Mária«, opera, (mely első műve)
szöv. írta: Egressy Béni, 1840. aug. 8.; »Hunyadi László«, 1844. jan. 27. Szöv.
Szintén Egressy Béni írta; »Bánk bán«, 1860. 1844-ben írta pályanyertes »Hymnus«-át
Kölcsey Ferenc költeményére és utólag a »Hunyadi László« remek nyitányát. Egyéb
művei: »Erzsébet«, 1857. máj. 6. (alkalmi opera, melynek II. felvonását írta, a
többi kettőt a Doppler - fivérek írták), »Bánk bán«-ja 1861. márc. 9-én került színre.
»Sarolta« c. operáját (melynek szövegét Czanyuga József írta) 1862. jún. 26-án adták;
»Dózsa György«-ét 1867. ápr. 6.; u. e. év jún. havában a Ferenc József-rend lovagkeresztjével
tüntették ki. »Brankovics György« c. operája 1874. máj. 20-án, »A Névtelen hősök«
1880. nov. 30-án került színre. Felújítása 1916. jan. 15-én, »István király«-a az
új operában, 1885. márc. 15-én került színre. Karnagya volt az Operának, majd a
Nemzeti Színház főzeneigazgatójává nevezték ki. 1888. dec. 16-án 50 éves karnagyi
jubileuma alkalmával a király a vaskoronarenddel tüntette ki, dec. 31-én Gyula
város díszpolgárává választotta. 1896. jún. 26-án szülővárosában leleplezték szobrát
(mely Kallós Ede műve) és a nyári színkört nevéről nevezték el. Születésének százados
évfordulójára dr. Fabó Bertalan írók és tudósok közreműködésével megírta életét
és működését. (Megjelent 1910-ben.) Ekkor a M. Kir. Operaházban díszelőadás volt.
(1910. nov. 7.) Ravatalánál gr. Zichy Géza és Mihalovics Ödön mondott búcsúztatót.
1904. nov. 7-én leleplezték síremlékét a kerepesi-temetőben. szin_I.0529.pdf I