Címszó: Erkel Ferenc-színkör Gyulán - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0531.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0531.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna
- Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23463.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Erkel
Ferenc-színkör Gyulán
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523460.htm
Szócikk: Erkel Ferenc-színkör Gyulán Igaz, nem volt
rá még precedens, de hogyan lehetne mégis államköltségen Gyulán (megye) nyári
színkört építtetni? Az államköltségvetésben, akkori időben, 10.000 forint volt esztendőnként
a vidéki színészet segélyezésére felvéve. Ez a summa bizony édes-kevés, de emellett
nagy baj volt az is, hogy elköltési módozata jóformán semmit sem lendített a vidéki
színészeten. A 10.000 forint, túlnyomó részben, arra fordíttatott, hogy amikor
egy-egy szolgabíró jelentette a főispánnak, hogy X. Y. kis-, többnyire nemzetiséglakta
városkában Thespis kordója megrekedt, a színészeknek nincs egy krajcárjuk sem, hogy
onnan legalább elmozdulhassanak, a főispán bizalmas felterjesztéssel élt a belügyminiszterhez,
aki azután a végveszedelembe jutott társulatoknak pár száz forintot utalt ki és
ez nagyon sűrűn fordult elő. Így csaknem az egész 10.000 forint a magyar színészetet
állandóan fenyegető botrányok elhárítására kallódott el. Mennyivel okosabb lenne,
ezt az állami segélynyújtást, bekövetkező katasztrófák megakadályozása helyett,
ezek megelőzésére fordítani. Somló Sándor (személy) (információ)
Nemzeti (intézmény)
(információ)
s Ditrói Mór (személy) (információ)
vígszínházi igazgatók, mindkettő régi testi-s
lelkibarátaimtól hallottam, hogy a színügyeket a belügyminisztériumban Bezerédj
Viktor (személy)
(információ)
államtitkár, a színészetnek igaz barátja
s ami fontosabb: megértő ember intézi. Erre a megértésre építettem fantasztikus
tervemet. Írtam egy terjedelmes emlékiratot, abban feltártam a gyulai (megye) színészet
helyzetét, amelyen csak egy nyári színkör létesítése tudna lendíteni. Egyben kifejtettem,
az egész vidéki színészet talpraállítására vonatkozó, fentebb már fejtegetett nézetem.
Emlékiratomat megmutattam Lukács Györgynek, (személy) (információ)
Békés vármegye (megye) (információ)
akkori főispánjának, aki a színészetnek rajongó
híve volt és maradt mind e mai napig, felkértem, hogy emlékiratomat főispáni felterjesztés
formájában küldje fel a belügyminisztériumba. A felterjesztésnek pedig az volt a
magja, hogy engedélyezzen és folyósítson a miniszter a rendelkezésére álló 10.000
forintból, amely összeget egyébként nagyon jó volna felemelni, tíz esztendőn keresztül
évenként 1600 (időpont) koronát
egy létesítendő gyulai (megye) színkörre.
Kijártam azt is, hogy a Békésmegyei (megye) Takarékpénztár,
egy így folyósítandó tíz éves 1600 (időpont) koronára
abban az esetben, ha az mindig hozzá folyik be, a legmérsékeltebb kamat mellett,
önköltségen, 13.000 koronán felüli kölcsönt lesz hajlandó egyszerre folyósítani.
Groh Mihály (személy)
gyulai (megye)
jónevű ácsmestert pedig elküldtem Kassára, (megye) nézze
meg az ottani színkört, amelyet pár évvel azelőtt Leszkay András (személy) (információ)
épített ott, amikor a téli színház létesüléséig,
néhány saisonon át, az ő társulata játszott és készítsen ahhoz hasonló aréna-tervet.
Gróh (személy)
annak alapján költségvetést is csinált, amelyből kitűnt, hogy villanyvilágitás bevezetése
nélkül a színkör a szegedi (megye) színház
méreteinek megfelelő magasságú és mélységű színpad, zsinórpadlás, süllyesztő, nézőtér
(16 páhollyal), erkély, karzat, székek, lócákkal együtt 13.000 koronából elkészülhet,
természetesen minden lukszus mellőzésével. Lukács, (személy) (információ)
aki maga is a belügyminisztériumból került
Gyulára (megye)
főispánnak, kételkedett abban, hogy a kormány államköltségen akár téli színházat,
akár nyári arénát létesítsen, mert tudta, hogy erre nem volt még eset. Az emlékirat
érveitől kapacitálva, mégis felterjesztette azt a belügyminiszternek. A felterjesztés
elküldése után négy nap múlva sürgönyöztem Szegedre (megye) Krecsányinak,
(személy)
(információ)
hogy a gyulai (megye) saisonra
vonatkozó fontos kérdésben haladéktalanul jöjjön fel Pestre, (Budapest)
de nem jeleztem neki egy szóval sem, hogy miben töröm a fejemet. Krecsányi, (személy) (információ)
aki nem szeretett hazulról elmenni, nem tudta
miért sürgönyzöm fel, de kelletlenül bár, mégis feljött. A Newyork-kávéházban találkoztunk
reggel, ahol elmondottam neki mindent és azt is, hogy Lukács főispánnal, (személy) (információ)
aki a fővárosban (Budapest)
tartózkodik s vele együtt felmegyünk a belügybe, élőszóval is kérni azt, ami a főispán
felterjesztésében írásban foglaltatik. Krecsányi (személy) (információ)
elképedve hallgatta közlésemet és kijelentette,
ha tudja, hogy ezért sürgönyöztem fel, otthonmaradt volna. Az ördögnek tartozott
ezzel az úttal, aminek abszolúte nem lesz a legkisebb eredménye sem. Ő évtizedekre
terjedő direktorsága alatt keserves tapasztalatokat szerzett, ha valamit odafent
ígérnek, nem tartják meg. Azt pedig, hogy a miniszter építsen Gyulának (megye) arénát,
nemcsak hogy nem cselekszik meg, de még csak ígérni sem fogják. Ő Szegedre (megye) hazamenet
nyomban el is fogja küldeni díszletmesterét egy saisonnak megfelelő faalkotmány
felállítására. Mondhatom, csak nehezen tudtam kapacitálni, hogy feljöjjön velem
Budára, (Budapest)
azt is csak úgy, hogy a főispán tudja fennlétét és meglesz sértve, ha nem lesz ő
is ott, ahol már vár bennünket a minisztériumban. Ez hatott és jött. Az iktatóban
megtudtam, hogy a felterjesztés ki van már osztva Bezerédjnek, (személy) (információ)
akihez mind a hárman felmentünk. Rögtön fogadott
bennünket, elő is kereste a már asztalán levő ügyiratot, amelyet — mint monda —
nem volt még ideje el sem olvasni. A főispán felkérésére tehát én mondottam el a
felterjesztés tartalmát, annak kérelmét és indokolását. Bezerédj (személy) (információ)
feszült figyelemmel hallgatott meg és amikor
befejeztem, olyan dolog történt, ami páratlanul áll a bürokrácia krónikájában. Van
az uraknak tizenötpercnyi idejük? Ha igen, szíveskedjenek várni, valamelyes dologban
sürgősen kell referálnom Széll Kálmán (személy) (információ)
belügyminiszter urnák (aki egyben miniszterelnök
is volt) és a maguk dolgában is fogok vele beszélni. A várakozás hosszabb ideig
tartott, legalább is egy félóráig. Akkor visszajött Bezerédj (személy) (információ)
és azt mondotta: megvan. Széll (személy) (információ)
tíz esztendőn át hajlandó a kért évi 1600
(időpont)
koronát megadni a gyulai (megye) színkör
létesítésére. A pénzt azonban nem a főispánnak, nem is a városnak, hanem a Gyulán
(megye) létesítendő
Színművészetet Pártoló Egyesületnek (intézmény)
fogja tíz esztendőn át folyósítani. Az első évi részletet nyomban kiutalja, mihelyt
a minisztertanács előterjesztését el fogja fogadni. Minisztertanács elé pedig azért
kell vinni, mert csak az van jogosítva, mint ez esetben, több esztendőre terjedő
kötelezettséget vállalni. Biztosan reméli azonban, hogy a minisztertanács előterjesztését
el fogja fogadni, A második feltétele a miniszternek, hogy tíz esztendőn keresztül
nem a város, hanem az alakítandó színészetet pártoló egyesület fogja a helyi engedélyt
adni a színkörre pályázó igazgatóknak és hogy ezen tíz esztendő alatt az aréna bérfizetés
nélkül ingyen adandó minden társulatnak. Leírhatatlan az az öröm, amit a különben
szintén örömtől ragyogó Bezerédj (személy) (információ)
szavai bennünk keltettek. Ennyit — ami mindent
jelentett — nem mertünk remélni. A kételkedő Krecsányi (személy) (információ)
valósággal megbűvölve hallgatta Bezerédjt,
(személy)
(információ)
aki igazán olyan megértő embernek bizonyult,
mint senki se előtte, se utána, aki színiügyeket intézett a minisztériumban. A magyar
színészet megérdemelt kegyelettel őrizheti szép emlékét! Mert az emlékirat és ez
az audiencia nemcsak a gyulai (megye) színkör
létesíthetését hozta meg, hanem — joggal mondhatom — korszakalkotó jelentőségűvé
vált egész Nagymagyarország vidéki színészetére. A gyulai (megye) precedensen
elindulólag ugyanis harmincon felüli városban épültek azután arénák, állami segéllyel.
Hogy többet ne említsek: Baján, (megye) (információ)
Veszprémben, (megye) Orosházán,
(megye) Kaposvárott,
(megye) Makón,
(megye) (információ)
Szentesen. (megye) (információ)
A belügyminisztérium azoknak a városoknak
is, ahol téli kőszínházat terveztek, maga hívta fel figyelmüket a gyulai (megye) arénára.
S az ország minden részéből esztendőkön át jöttek deputációk Gyulára, (megye) annak
megszemlélésére, az aréna tervei pedig állandóan vándorúton voltak. Téli kőszínházak
létesítési tervei mindenütt lelanyhultak. Hogy a vidéki színészet 1901-től (időpont) 1914-ig,
(időpont)
a világháború kitöréséig fellendült, abban döntő része volt annak, hogy a gyulai
(megye) mintájára
megfelelő arénák jutottak rendelkezésére s megkönnyítették a társulatok nyári egzisztenciáját.
A belügyminisztériumból lejöve, a mindig pesszimizmusra hajló Krecsányi (személy) (információ)
ugyan azt mondotta, hogy Bezerédj (személy) (információ)
szavai után is csak akkor hiszi el az államsegélyt,
ha az írásban is meglesz, de még se küldte el díszletmesterét a deszkaállomány összeeszkábálására,
hanem várakozó álláspontra helyezkedett. Nem kellett soká várnia. Az ügy az első
minisztertanácson szerencsésen keresztülment és néhány napra írásban is megvalósult
Bezerédj (személy)
(információ)
ígérete. Az Erkel Ferenc-aréna (személy) (információ)
— a város halhatatlan emlékű nagy fia tiszteletére
neveztük így el — június végére teljesen elkészült és Gyula (megye) városa
a maga költségén készíttette el benne a villanyvilágítást és világítás címen 600
aranykorona (ma 800pengő) évi szubvenciót szavazott meg az ingyen-színkör használata
mellé. Hanem azt kikötöttem, hogy a színpadot, zsinórpadlást, süllyesztőt, a mi
költségünkön bár, de Krecsányinak (személy) (információ)
magának kell megcsináltatni. Ha jó lesz a
színpad, az ő érdeme, ha nem jó, akkor az ő bűne s nemi fog sem ő, sem igazgató-utódai
vádaskodhatni, hogy, mint rendesen szokott, nem színházi szakember készítette a
színpadot és ami a legfontosabb benne: a zsinórpadlást. Czigler (személy) díszletmester
az aréna építési ideje alatt, mely csak 6 hétig tartott, állandóan Gyulán (megye) volt.
Ö vezette a műszaki munkálatot. Gróh (személy) vállalkozóval
együttesen csináltak is olyan arénát, amely, ha nem is külső díszét, hanem nagyságát,
célszerűségét, használhatóságát illetőleg ma is páratlan az egész országban. Ennek
bizonyítására csak annyit jegyzek meg, hogy Zilahy Gyula, (személy) (információ)
a következő nyári saison alatt, négy este
egymás után (zsúfolt házak előtt) öt perccel rövidebb idő alatt tudta a tatai (megye) világhírűvé
vált díszletekkel az »Ember tragédiájá«-t (cím) (információ)
lejátszani, mint az aradi (megye) (információ)
színházban. Krecsányi (személy) (információ)
a gyulai (megye) aréna
építési idejére Fiumébe, (megye) onnan
Triesztbe (ország)
vitte társulatát és csak július elején nyitotta meg a »Hunyadi László« (cím) (információ)
operával az új arénát. Óriási társulata mellett
megkereste teljes nyári rezsijét. Saisonja erkölcsileg és anyagilag éppen oly kitűnően
sikerült, mint 1885-ben. (időpont) Ezt
élte fogytáig, mint legkedvesebb két nyári saisonját, említette. Mert többet nem
jött Gyulára. (megye)
Temesvár (megye)
után tudvalevőleg nyaranta mindig a budai (Budapest)
arénában játszott azután. Utána Zilahy (személy) (információ)
aradi, (megye) (információ)
majd évek hosszú során át Somogyi Károly,
(személy)
(információ)
majd az ő halálával Erdélyi Miklós (személy) (információ)
nagyváradi, (megye) utánuk
özv. Makó Lajosné, (személy) illetőleg
Almássy Endre (személy) (információ)
szegedi, (megye) néhány
év óta pedig Sebestyén Mihály (személy) (információ)
miskolci (megye) színigazgató
társulata játszanak benne. (Khón Dávid.) (személy) szin_I.0531.pdf
I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Erkel Ferenc-színkör Gyulán címszóvég 23463
Szócikk: Erkel Ferenc-színkör Gyulán Igaz, nem volt rá még precedens, de hogyan
lehetne mégis államköltségen Gyulán ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey
békés megye ykodvegy nyári színkört építtetni? Az államköltségvetésben, akkori időben,
10.000 forint volt esztendőnként a vidéki színészet segélyezésére felvéve. Ez a
summa bizony édes-kevés, de emellett nagy baj volt az is, hogy elköltési módozata
jóformán semmit sem lendített a vidéki színészeten. A 10.000 forint, túlnyomó részben,
arra fordíttatott, hogy amikor egy-egy szolgabíró jelentette a főispánnak, hogy
X. Y. kis-, többnyire nemzetiséglakta városkában Thespis kordója megrekedt, a színészeknek
nincs egy krajcárjuk sem, hogy onnan legalább elmozdulhassanak, a főispán bizalmas
felterjesztéssel élt a belügyminiszterhez, aki azután a végveszedelembe jutott társulatoknak
pár száz forintot utalt ki és ez nagyon sűrűn fordult elő. Így csaknem az egész
10.000 forint a magyar színészetet állandóan fenyegető botrányok elhárítására kallódott
el. Mennyivel okosabb lenne, ezt az állami segélynyújtást, bekövetkező katasztrófák
megakadályozása helyett, ezek megelőzésére fordítani. Somló Sándor yszemelynevy
somló sándor yszemelynevy Somló Sándor yszemelynevy somló yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy s Ditrói Mór yszemelynevy ditrói mór
yszemelynevy Ditrói Mór yszemelynevy ditrói yszemelynevy mór yszemelynevy
yszemelynevy Ditrói yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy vígszínházi igazgatók,
mindkettő régi testi-s lelkibarátaimtól hallottam, hogy a színügyeket a belügyminisztériumban
Bezerédj Viktor yszemelynevy bezerédj viktor yszemelynevy Bezerédj Viktor
yszemelynevy bezerédj yszemelynevy viktor yszemelynevy yszemelynevy Bezerédj
yszemelynevy Viktor yszemelynevy ykodvegy államtitkár, a színészetnek igaz barátja
s ami fontosabb: megértő ember intézi. Erre a megértésre építettem fantasztikus
tervemet. Írtam egy terjedelmes emlékiratot, abban feltártam a gyulai ytelepulesy
gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy színészet helyzetét, amelyen
csak egy nyári színkör létesítése tudna lendíteni. Egyben kifejtettem, az egész
vidéki színészet talpraállítására vonatkozó, fentebb már fejtegetett nézetem. Emlékiratomat
megmutattam Lukács Györgynek, yszemelynevy lukács györgy yszemelynevy Lukács
György yszemelynevy lukács yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Lukács
yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy Békés vármegye ytelepulesy békés
vármegye ytelepulesy Békés vármegye ymegyey békés megye ykodvegy akkori főispánjának,
aki a színészetnek rajongó híve volt és maradt mind e mai napig, felkértem, hogy
emlékiratomat főispáni felterjesztés formájában küldje fel a belügyminisztériumba.
A felterjesztésnek pedig az volt a magja, hogy engedélyezzen és folyósítson a miniszter
a rendelkezésére álló 10.000 forintból, amely összeget egyébként nagyon jó volna
felemelni, tíz esztendőn keresztül évenként 1600 koronát egy létesítendő gyulai
ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy színkörre. Kijártam
azt is, hogy a Békésmegyei ytelepulesy békésmegye ytelepulesy Békésmegye
ymegyey békés megye ykodvegy Takarékpénztár, egy így folyósítandó tíz éves 1600
koronára abban az esetben, ha az mindig hozzá folyik be, a legmérsékeltebb kamat
mellett, önköltségen, 13.000 koronán felüli kölcsönt lesz hajlandó egyszerre folyósítani.
Groh Mihály yszemelynevy groh mihály yszemelynevy Groh Mihály yszemelynevy groh
yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Groh yszemelynevy Mihály
yszemelynevy ykodvegy gyulai ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés
megye ykodvegy jónevű ácsmestert pedig elküldtem Kassára, ytelepulesy kassa
ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy nézze meg az ottani színkört,
amelyet pár évvel azelőtt Leszkay András yszemelynevy leszkay andrás
yszemelynevy Leszkay András yszemelynevy leszkay yszemelynevy andrás
yszemelynevy yszemelynevy Leszkay yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy épített
ott, amikor a téli színház létesüléséig, néhány saisonon át, az ő társulata játszott
és készítsen ahhoz hasonló aréna-tervet. Gróh yszemelynevy gróh yszemelynevy
Gróh yszemelynevy gróh yszemelynevy yszemelynevy Gróh yszemelynevy ykodvegy annak
alapján költségvetést is csinált, amelyből kitűnt, hogy villanyvilágitás bevezetése
nélkül a színkör a szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey
csongrád megye ykodvegy színház méreteinek megfelelő magasságú és mélységű színpad,
zsinórpadlás, süllyesztő, nézőtér (16 páhollyal), erkély, karzat, székek, lócákkal
együtt 13.000 koronából elkészülhet, természetesen minden lukszus mellőzésével.
Lukács, yszemelynevy lukács yszemelynevy Lukács yszemelynevy lukács
yszemelynevy yszemelynevy Lukács yszemelynevy ykodvegy aki maga is a belügyminisztériumból
került Gyulára ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy
főispánnak, kételkedett abban, hogy a kormány államköltségen akár téli színházat,
akár nyári arénát létesítsen, mert tudta, hogy erre nem volt még eset. Az emlékirat
érveitől kapacitálva, mégis felterjesztette azt a belügyminiszternek. A felterjesztés
elküldése után négy nap múlva sürgönyöztem Szegedre ytelepulesy szeged
ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Krecsányinak, yszemelynevy
krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy
yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy hogy a gyulai ytelepulesy gyula
ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy saisonra vonatkozó fontos kérdésben
haladéktalanul jöjjön fel Pestre, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy de nem jeleztem neki egy szóval sem, hogy miben töröm a fejemet.
Krecsányi, yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi
yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy aki nem szeretett hazulról
elmenni, nem tudta miért sürgönyzöm fel, de kelletlenül bár, mégis feljött. A Newyork-kávéházban
találkoztunk reggel, ahol elmondottam neki mindent és azt is, hogy Lukács főispánnal,
yszemelynevy lukács főispán yszemelynevy Lukács főispán yszemelynevy lukács
yszemelynevy főispán yszemelynevy yszemelynevy Lukács yszemelynevy főispán
yszemelynevy ykodvegy aki a fővárosban főváros ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy tartózkodik s vele együtt felmegyünk a belügybe, élőszóval
is kérni azt, ami a főispán felterjesztésében írásban foglaltatik. Krecsányi yszemelynevy
krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy
yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy elképedve hallgatta közlésemet és kijelentette,
ha tudja, hogy ezért sürgönyöztem fel, otthonmaradt volna. Az ördögnek tartozott
ezzel az úttal, aminek abszolúte nem lesz a legkisebb eredménye sem. Ő évtizedekre
terjedő direktorsága alatt keserves tapasztalatokat szerzett, ha valamit odafent
ígérnek, nem tartják meg. Azt pedig, hogy a miniszter építsen Gyulának ytelepulesy
gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy arénát, nemcsak hogy nem cselekszik
meg, de még csak ígérni sem fogják. Ő Szegedre ytelepulesy szeged ytelepulesy
Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy hazamenet nyomban el is fogja küldeni díszletmesterét
egy saisonnak megfelelő faalkotmány felállítására. Mondhatom, csak nehezen tudtam
kapacitálni, hogy feljöjjön velem Budára, buda ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy azt is csak úgy, hogy a főispán tudja fennlétét és
meglesz sértve, ha nem lesz ő is ott, ahol már vár bennünket a minisztériumban.
Ez hatott és jött. Az iktatóban megtudtam, hogy a felterjesztés ki van már osztva
Bezerédjnek, yszemelynevy bezerédj yszemelynevy Bezerédj yszemelynevy bezerédj
yszemelynevy yszemelynevy Bezerédj yszemelynevy ykodvegy akihez mind a hárman felmentünk.
Rögtön fogadott bennünket, elő is kereste a már asztalán levő ügyiratot, amelyet
— mint monda — nem volt még ideje el sem olvasni. A főispán felkérésére tehát én
mondottam el a felterjesztés tartalmát, annak kérelmét és indokolását. Bezerédj
yszemelynevy bezerédj yszemelynevy Bezerédj yszemelynevy bezerédj yszemelynevy
yszemelynevy Bezerédj yszemelynevy ykodvegy feszült figyelemmel hallgatott meg és
amikor befejeztem, olyan dolog történt, ami páratlanul áll a bürokrácia krónikájában.
Van az uraknak tizenötpercnyi idejük? Ha igen, szíveskedjenek várni, valamelyes
dologban sürgősen kell referálnom Széll Kálmán yszemelynevy széll kálmán
yszemelynevy Széll Kálmán yszemelynevy széll yszemelynevy kálmán yszemelynevy
yszemelynevy Széll yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy belügyminiszter urnák
(aki egyben miniszterelnök is volt) és a maguk dolgában is fogok vele beszélni.
A várakozás hosszabb ideig tartott, legalább is egy félóráig. Akkor visszajött Bezerédj
yszemelynevy bezerédj yszemelynevy Bezerédj yszemelynevy bezerédj yszemelynevy
yszemelynevy Bezerédj yszemelynevy ykodvegy és azt mondotta: megvan. Széll yszemelynevy
széll yszemelynevy Széll yszemelynevy széll yszemelynevy yszemelynevy Széll
yszemelynevy ykodvegy tíz esztendőn át hajlandó a kért évi 1600 koronát xtalanevtizedx
1615 xtalanevtizedx 1625 megadni a gyulai ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula
ymegyey békés megye ykodvegy színkör létesítésére. A pénzt azonban nem a főispánnak,
nem is a városnak, hanem a Gyulán ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey
békés megye ykodvegy létesítendő Színművészetet Pártoló Egyesületnek yintezmenyy
színművészetet pártoló egyesület yintezmenyy Színművé yintezmenyy
színművészetet yintezmenyy pártoló yintezmenyy egyesület yintezmenyy
yintezmenyy Színművé yintezmenyy ykodvegy fogja tíz esztendőn át folyósítani. Az
első évi részletet nyomban kiutalja, mihelyt a minisztertanács előterjesztését el
fogja fogadni. Minisztertanács elé pedig azért kell vinni, mert csak az van jogosítva,
mint ez esetben, több esztendőre terjedő kötelezettséget vállalni. Biztosan reméli
azonban, hogy a minisztertanács előterjesztését el fogja fogadni, A második feltétele
a miniszternek, hogy tíz esztendőn keresztül nem a város, hanem az alakítandó színészetet
pártoló egyesület fogja a helyi engedélyt adni a színkörre pályázó igazgatóknak
és hogy ezen tíz esztendő alatt az aréna bérfizetés nélkül ingyen adandó minden
társulatnak. Leírhatatlan az az öröm, amit a különben szintén örömtől ragyogó Bezerédj
yszemelynevy bezerédj yszemelynevy Bezerédj yszemelynevy bezerédj yszemelynevy
yszemelynevy Bezerédj yszemelynevy ykodvegy szavai bennünk keltettek. Ennyit — ami
mindent jelentett — nem mertünk remélni. A kételkedő Krecsányi yszemelynevy
krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy
yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy valósággal megbűvölve hallgatta Bezerédjt,
yszemelynevy bezerédj yszemelynevy Bezerédj yszemelynevy bezerédj yszemelynevy
yszemelynevy Bezerédj yszemelynevy ykodvegy aki igazán olyan megértő embernek bizonyult,
mint senki se előtte, se utána, aki színiügyeket intézett a minisztériumban. A magyar
színészet megérdemelt kegyelettel őrizheti szép emlékét! Mert az emlékirat és ez
az audiencia nemcsak a gyulai ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés
megye ykodvegy színkör létesíthetését hozta meg, hanem — joggal mondhatom — korszakalkotó
jelentőségűvé vált egész Nagymagyarország vidéki színészetére. A gyulai ytelepulesy
gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy precedensen elindulólag ugyanis
harmincon felüli városban épültek azután arénák, állami segéllyel. Hogy többet ne
említsek: Baján, ytelepulesy baja ytelepulesy Bajá ymegyey bács-bodrog megye
ykodvegy Veszprémben, ytelepulesy veszprém ytelepulesy Veszprém ymegyey
veszprém megye ykodvegy Orosházán, ytelepulesy orosháza ytelepulesy Orosházá
ymegyey békés megye ykodvegy Kaposvárott, ytelepulesy kaposvár ytelepulesy
Kaposvár ymegyey somogy megye ykodvegy Makón, ytelepulesy makó ytelepulesy Makó
ymegyey csanád megye ykodvegy Szentesen. ytelepulesy szentes ytelepulesy
Szentes ymegyey csongrád megye ykodvegy A belügyminisztérium azoknak a városoknak
is, ahol téli kőszínházat terveztek, maga hívta fel figyelmüket a gyulai ytelepulesy
gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy arénára. S az ország minden
részéből esztendőkön át jöttek deputációk Gyulára, ytelepulesy gyula
ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy annak megszemlélésére, az aréna tervei
pedig állandóan vándorúton voltak. Téli kőszínházak létesítési tervei mindenütt
lelanyhultak. Hogy a vidéki színészet 1901-től xevtizedx 1905 1914-ig, xevtizedx
1915 a világháború kitöréséig fellendült, abban döntő része volt annak, hogy a gyulai
ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy mintájára megfelelő
arénák jutottak rendelkezésére s megkönnyítették a társulatok nyári egzisztenciáját.
A belügyminisztériumból lejöve, a mindig pesszimizmusra hajló Krecsányi yszemelynevy
krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy
yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy ugyan azt mondotta, hogy Bezerédj yszemelynevy
bezerédj yszemelynevy Bezerédj yszemelynevy bezerédj yszemelynevy yszemelynevy
Bezerédj yszemelynevy ykodvegy szavai után is csak akkor hiszi el az államsegélyt,
ha az írásban is meglesz, de még se küldte el díszletmesterét a deszkaállomány összeeszkábálására,
hanem várakozó álláspontra helyezkedett. Nem kellett soká várnia. Az ügy az első
minisztertanácson szerencsésen keresztülment és néhány napra írásban is megvalósult
Bezerédj yszemelynevy bezerédj yszemelynevy Bezerédj yszemelynevy bezerédj
yszemelynevy yszemelynevy Bezerédj yszemelynevy ykodvegy ígérete. Az Erkel Ferenc-aréna
yszemelynevy erkel ferenc yszemelynevy Erkel Ferenc yszemelynevy erkel
yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy ykodvegy — a város halhatatlan emlékű nagy fia tiszteletére neveztük
így el — június végére teljesen elkészült és Gyula ytelepulesy gyula
ytelepulesy Gyula ymegyey békés megye ykodvegy városa a maga költségén készíttette
el benne a villanyvilágítást és világítás címen 600 aranykorona (ma 800pengő) évi
szubvenciót szavazott meg az ingyen-színkör használata mellé. Hanem azt kikötöttem,
hogy a színpadot, zsinórpadlást, süllyesztőt, a mi költségünkön bár, de Krecsányinak
yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi
yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy magának kell megcsináltatni.
Ha jó lesz a színpad, az ő érdeme, ha nem jó, akkor az ő bűne s nemi fog sem ő,
sem igazgató-utódai vádaskodhatni, hogy, mint rendesen szokott, nem színházi szakember
készítette a színpadot és ami a legfontosabb benne: a zsinórpadlást. Czigler yszemelynevy
czigler yszemelynevy Czigler yszemelynevy czigler yszemelynevy yszemelynevy
Czigler yszemelynevy ykodvegy díszletmester az aréna építési ideje alatt, mely csak
6 hétig tartott, állandóan Gyulán ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey
békés megye ykodvegy volt. Ö vezette a műszaki munkálatot. Gróh yszemelynevy
gróh yszemelynevy Gróh yszemelynevy gróh yszemelynevy yszemelynevy Gróh
yszemelynevy ykodvegy vállalkozóval együttesen csináltak is olyan arénát, amely,
ha nem is külső díszét, hanem nagyságát, célszerűségét, használhatóságát illetőleg
ma is páratlan az egész országban. Ennek bizonyítására csak annyit jegyzek meg,
hogy Zilahy Gyula, yszemelynevy zilahy gyula yszemelynevy Zilahy Gyula
yszemelynevy zilahy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Zilahy
yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy a következő nyári saison alatt, négy este
egymás után (zsúfolt házak előtt) öt perccel rövidebb idő alatt tudta a tatai ytelepulesy
tata ytelepulesy tata ymegyey komárom megye ykodvegy világhírűvé vált díszletekkel
az »Ember tragédiájá«-t ycimy ember tragédiája ycimy Ember tragédiájá ycimy
ember ycimy tragédiája ycimy ycimy Ember ycimy tragédiájá ycimy ykodvegy lejátszani,
mint az aradi ytelepulesy arad ytelepulesy arad ymegyey arad megye ykodvegy színházban.
Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi
yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy a gyulai ytelepulesy
gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy aréna építési idejére Fiumébe,
ytelepulesy fiume ytelepulesy Fiumé ymegyey fiume város és kerülete ykodvegy onnan
Triesztbe ytelepulesy trieszt ytelepulesy Trieszt yorszagy Olaszország ykodvegy
vitte társulatát és csak július elején nyitotta meg a »Hunyadi László« ycimy
hunyadi lászló ycimy Hunyadi László ycimy hunyadi ycimy lászló ycimy ycimy
Hunyadi ycimy László ycimy ykodvegy operával az új arénát. Óriási társulata mellett
megkereste teljes nyári rezsijét. Saisonja erkölcsileg és anyagilag éppen oly kitűnően
sikerült, mint 1885-ben. xevtizedx 1885 Ezt xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx
1905 élte fogytáig, mint legkedvesebb két nyári saisonját, említette. Mert többet
nem jött Gyulára. ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye
ykodvegy Temesvár ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye
ykodvegy után tudvalevőleg nyaranta mindig a budai buda ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy arénában játszott azután. Utána Zilahy
yszemelynevy zilahy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy zilahy yszemelynevy yszemelynevy
Zilahy yszemelynevy ykodvegy aradi, ytelepulesy arad ytelepulesy arad ymegyey
arad megye ykodvegy majd évek hosszú során át Somogyi Károly, yszemelynevy
somogyi károly yszemelynevy Somogyi Károly yszemelynevy somogyi yszemelynevy
károly yszemelynevy yszemelynevy Somogyi yszemelynevy Károly yszemelynevy
ykodvegy majd az ő halálával Erdélyi Miklós yszemelynevy erdélyi miklós
yszemelynevy Erdélyi Miklós yszemelynevy erdélyi yszemelynevy miklós
yszemelynevy yszemelynevy Erdélyi yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy nagyváradi,
ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy utánuk
özv. Makó Lajosné, yszemelynevy özv. makó lajosne yszemelynevy özv. Makó
Lajosné yszemelynevy özv. yszemelynevy makó yszemelynevy lajosne yszemelynevy
yszemelynevy özv. yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajosné yszemelynev illetőleg Almássy
Endre yszemelynevy almássy endre yszemelynevy Almássy Endre yszemelynevy
almássy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Almássy yszemelynevy Endre
yszemelynevy ykodvegy szegedi, ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey
csongrád megye ykodvegy néhány év óta pedig Sebestyén Mihály yszemelynevy
sebestyén mihály yszemelynevy Sebestyén Mihály yszemelynevy sebestyén
yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Sebestyén yszemelynevy Mihály
yszemelynevy ykodvegy miskolci ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey
borsod megye ykodvegy színigazgató társulata játszanak benne. (Khón Dávid.) yszemelynevy
khón dávid yszemelynevy Khón Dávid yszemelynevy khón yszemelynevy dávid
yszemelynevy yszemelynevy Khón yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy
khón dávid szin_I.0531.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Erkel Ferenc-színkör Gyulán - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0531.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0531.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23463.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Erkel
Ferenc-színkör Gyulán
Szócikk: Erkel Ferenc-színkör Gyulán Igaz, nem volt
rá még precedens, de hogyan lehetne mégis államköltségen Gyulán nyári színkört építtetni?
Az államköltségvetésben, akkori időben, 10.000 forint volt esztendőnként a vidéki
színészet segélyezésére felvéve. Ez a summa bizony édes-kevés, de emellett nagy
baj volt az is, hogy elköltési módozata jóformán semmit sem lendített a vidéki színészeten.
A 10.000 forint, túlnyomó részben, arra fordíttatott, hogy amikor egy-egy szolgabíró
jelentette a főispánnak, hogy X. Y. kis-, többnyire nemzetiséglakta városkában Thespis
kordója megrekedt, a színészeknek nincs egy krajcárjuk sem, hogy onnan legalább
elmozdulhassanak, a főispán bizalmas felterjesztéssel élt a belügyminiszterhez,
aki azután a végveszedelembe jutott társulatoknak pár száz forintot utalt ki és
ez nagyon sűrűn fordult elő. Így csaknem az egész 10.000 forint a magyar színészetet
állandóan fenyegető botrányok elhárítására kallódott el. Mennyivel okosabb lenne,
ezt az állami segélynyújtást, bekövetkező katasztrófák megakadályozása helyett,
ezek megelőzésére fordítani. Somló Sándor Nemzeti s Ditrói Mór vígszínházi igazgatók,
mindkettő régi testi-s lelkibarátaimtól hallottam, hogy a színügyeket a belügyminisztériumban
Bezerédj Viktor államtitkár, a színészetnek igaz barátja s ami fontosabb: megértő
ember intézi. Erre a megértésre építettem fantasztikus tervemet. Írtam egy terjedelmes
emlékiratot, abban feltártam a gyulai színészet helyzetét, amelyen csak egy nyári
színkör létesítése tudna lendíteni. Egyben kifejtettem, az egész vidéki színészet
talpraállítására vonatkozó, fentebb már fejtegetett nézetem. Emlékiratomat megmutattam
Lukács Györgynek, Békés vármegye akkori főispánjának, aki a színészetnek rajongó
híve volt és maradt mind e mai napig, felkértem, hogy emlékiratomat főispáni felterjesztés
formájában küldje fel a belügyminisztériumba. A felterjesztésnek pedig az volt a
magja, hogy engedélyezzen és folyósítson a miniszter a rendelkezésére álló 10.000
forintból, amely összeget egyébként nagyon jó volna felemelni, tíz esztendőn keresztül
évenként 1600 koronát egy létesítendő gyulai színkörre. Kijártam azt is, hogy a
Békésmegyei Takarékpénztár, egy így folyósítandó tíz éves 1600 koronára abban az
esetben, ha az mindig hozzá folyik be, a legmérsékeltebb kamat mellett, önköltségen,
13.000 koronán felüli kölcsönt lesz hajlandó egyszerre folyósítani. Groh Mihály
gyulai jónevű ácsmestert pedig elküldtem Kassára, nézze meg az ottani színkört,
amelyet pár évvel azelőtt Leszkay András épített ott, amikor a téli színház létesüléséig,
néhány saisonon át, az ő társulata játszott és készítsen ahhoz hasonló aréna-tervet.
Gróh annak alapján költségvetést is csinált, amelyből kitűnt, hogy villanyvilágitás
bevezetése nélkül a színkör a szegedi színház méreteinek megfelelő magasságú és
mélységű színpad, zsinórpadlás, süllyesztő, nézőtér (16 páhollyal), erkély, karzat,
székek, lócákkal együtt 13.000 koronából elkészülhet, természetesen minden lukszus
mellőzésével. Lukács, aki maga is a belügyminisztériumból került Gyulára főispánnak,
kételkedett abban, hogy a kormány államköltségen akár téli színházat, akár nyári
arénát létesítsen, mert tudta, hogy erre nem volt még eset. Az emlékirat érveitől
kapacitálva, mégis felterjesztette azt a belügyminiszternek. A felterjesztés elküldése
után négy nap múlva sürgönyöztem Szegedre Krecsányinak, hogy a gyulai saisonra vonatkozó
fontos kérdésben haladéktalanul jöjjön fel Pestre, de nem jeleztem neki egy szóval
sem, hogy miben töröm a fejemet. Krecsányi, aki nem szeretett hazulról elmenni,
nem tudta miért sürgönyzöm fel, de kelletlenül bár, mégis feljött. A Newyork-kávéházban
találkoztunk reggel, ahol elmondottam neki mindent és azt is, hogy Lukács főispánnal,
aki a fővárosban tartózkodik s vele együtt felmegyünk a belügybe, élőszóval is kérni
azt, ami a főispán felterjesztésében írásban foglaltatik. Krecsányi elképedve hallgatta
közlésemet és kijelentette, ha tudja, hogy ezért sürgönyöztem fel, otthonmaradt
volna. Az ördögnek tartozott ezzel az úttal, aminek abszolúte nem lesz a legkisebb
eredménye sem. Ő évtizedekre terjedő direktorsága alatt keserves tapasztalatokat
szerzett, ha valamit odafent ígérnek, nem tartják meg. Azt pedig, hogy a miniszter
építsen Gyulának arénát, nemcsak hogy nem cselekszik meg, de még csak ígérni sem
fogják. Ő Szegedre hazamenet nyomban el is fogja küldeni díszletmesterét egy saisonnak
megfelelő faalkotmány felállítására. Mondhatom, csak nehezen tudtam kapacitálni,
hogy feljöjjön velem Budára, azt is csak úgy, hogy a főispán tudja fennlétét és
meglesz sértve, ha nem lesz ő is ott, ahol már vár bennünket a minisztériumban.
Ez hatott és jött. Az iktatóban megtudtam, hogy a felterjesztés ki van már osztva
Bezerédjnek, akihez mind a hárman felmentünk. Rögtön fogadott bennünket, elő is
kereste a már asztalán levő ügyiratot, amelyet — mint monda — nem volt még ideje
el sem olvasni. A főispán felkérésére tehát én mondottam el a felterjesztés tartalmát,
annak kérelmét és indokolását. Bezerédj feszült figyelemmel hallgatott meg és amikor
befejeztem, olyan dolog történt, ami páratlanul áll a bürokrácia krónikájában. Van
az uraknak tizenötpercnyi idejük? Ha igen, szíveskedjenek várni, valamelyes dologban
sürgősen kell referálnom Széll Kálmán belügyminiszter urnák (aki egyben miniszterelnök
is volt) és a maguk dolgában is fogok vele beszélni. A várakozás hosszabb ideig
tartott, legalább is egy félóráig. Akkor visszajött Bezerédj és azt mondotta: megvan.
Széll tíz esztendőn át hajlandó a kért évi 1600 koronát megadni a gyulai színkör
létesítésére. A pénzt azonban nem a főispánnak, nem is a városnak, hanem a Gyulán
létesítendő Színművészetet Pártoló Egyesületnek fogja tíz esztendőn át folyósítani.
Az első évi részletet nyomban kiutalja, mihelyt a minisztertanács előterjesztését
el fogja fogadni. Minisztertanács elé pedig azért kell vinni, mert csak az van jogosítva,
mint ez esetben, több esztendőre terjedő kötelezettséget vállalni. Biztosan reméli
azonban, hogy a minisztertanács előterjesztését el fogja fogadni, A második feltétele
a miniszternek, hogy tíz esztendőn keresztül nem a város, hanem az alakítandó színészetet
pártoló egyesület fogja a helyi engedélyt adni a színkörre pályázó igazgatóknak
és hogy ezen tíz esztendő alatt az aréna bérfizetés nélkül ingyen adandó minden
társulatnak. Leírhatatlan az az öröm, amit a különben szintén örömtől ragyogó Bezerédj
szavai bennünk keltettek. Ennyit — ami mindent jelentett — nem mertünk remélni.
A kételkedő Krecsányi valósággal megbűvölve hallgatta Bezerédjt, aki igazán olyan
megértő embernek bizonyult, mint senki se előtte, se utána, aki színiügyeket intézett
a minisztériumban. A magyar színészet megérdemelt kegyelettel őrizheti szép emlékét!
Mert az emlékirat és ez az audiencia nemcsak a gyulai színkör létesíthetését hozta
meg, hanem — joggal mondhatom — korszakalkotó jelentőségűvé vált egész Nagymagyarország
vidéki színészetére. A gyulai precedensen elindulólag ugyanis harmincon felüli városban
épültek azután arénák, állami segéllyel. Hogy többet ne említsek: Baján, Veszprémben,
Orosházán, Kaposvárott, Makón, Szentesen. A belügyminisztérium azoknak a városoknak
is, ahol téli kőszínházat terveztek, maga hívta fel figyelmüket a gyulai arénára.
S az ország minden részéből esztendőkön át jöttek deputációk Gyulára, annak megszemlélésére,
az aréna tervei pedig állandóan vándorúton voltak. Téli kőszínházak létesítési tervei
mindenütt lelanyhultak. Hogy a vidéki színészet 1901-től 1914-ig, a világháború
kitöréséig fellendült, abban döntő része volt annak, hogy a gyulai mintájára megfelelő
arénák jutottak rendelkezésére s megkönnyítették a társulatok nyári egzisztenciáját.
A belügyminisztériumból lejöve, a mindig pesszimizmusra hajló Krecsányi ugyan azt
mondotta, hogy Bezerédj szavai után is csak akkor hiszi el az államsegélyt, ha az
írásban is meglesz, de még se küldte el díszletmesterét a deszkaállomány összeeszkábálására,
hanem várakozó álláspontra helyezkedett. Nem kellett soká várnia. Az ügy az első
minisztertanácson szerencsésen keresztülment és néhány napra írásban is megvalósult
Bezerédj ígérete. Az Erkel Ferenc-aréna — a város halhatatlan emlékű nagy fia tiszteletére
neveztük így el — június végére teljesen elkészült és Gyula városa a maga költségén
készíttette el benne a villanyvilágítást és világítás címen 600 aranykorona (ma
800pengő) évi szubvenciót szavazott meg az ingyen-színkör használata mellé. Hanem
azt kikötöttem, hogy a színpadot, zsinórpadlást, süllyesztőt, a mi költségünkön
bár, de Krecsányinak magának kell megcsináltatni. Ha jó lesz a színpad, az ő érdeme,
ha nem jó, akkor az ő bűne s nemi fog sem ő, sem igazgató-utódai vádaskodhatni,
hogy, mint rendesen szokott, nem színházi szakember készítette a színpadot és ami
a legfontosabb benne: a zsinórpadlást. Czigler díszletmester az aréna építési ideje
alatt, mely csak 6 hétig tartott, állandóan Gyulán volt. Ö vezette a műszaki munkálatot.
Gróh vállalkozóval együttesen csináltak is olyan arénát, amely, ha nem is külső
díszét, hanem nagyságát, célszerűségét, használhatóságát illetőleg ma is páratlan
az egész országban. Ennek bizonyítására csak annyit jegyzek meg, hogy Zilahy Gyula,
a következő nyári saison alatt, négy este egymás után (zsúfolt házak előtt) öt perccel
rövidebb idő alatt tudta a tatai világhírűvé vált díszletekkel az »Ember tragédiájá«-t
lejátszani, mint az aradi színházban. Krecsányi a gyulai aréna építési idejére Fiumébe,
onnan Triesztbe vitte társulatát és csak július elején nyitotta meg a »Hunyadi László«
operával az új arénát. Óriási társulata mellett megkereste teljes nyári rezsijét.
Saisonja erkölcsileg és anyagilag éppen oly kitűnően sikerült, mint 1885-ben. Ezt
élte fogytáig, mint legkedvesebb két nyári saisonját, említette. Mert többet nem
jött Gyulára. Temesvár után tudvalevőleg nyaranta mindig a budai arénában játszott
azután. Utána Zilahy aradi, majd évek hosszú során át Somogyi Károly, majd az ő
halálával Erdélyi Miklós nagyváradi, utánuk özv. Makó Lajosné, illetőleg Almássy
Endre szegedi, néhány év óta pedig Sebestyén Mihály miskolci színigazgató társulata
játszanak benne. (Khón Dávid.) szin_I.0531.pdf I