Címszó: Erkel Ferenc-színkör Gyulán - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0531.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0531.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23463.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Erkel Ferenc-színkör Gyulán

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523460.htm

 

Szócikk: Erkel Ferenc-színkör Gyulán Igaz, nem volt rá még precedens, de hogyan lehetne mégis államköltségen Gyulán (megye) nyári színkört építtetni? Az államköltségvetésben, akkori időben, 10.000 forint volt esztendőnként a vidéki színészet segélyezésére felvéve. Ez a summa bizony édes-kevés, de emellett nagy baj volt az is, hogy elköltési módozata jóformán semmit sem lendített a vidéki színészeten. A 10.000 forint, túlnyomó részben, arra fordíttatott, hogy ami­kor egy-egy szolgabíró jelentette a főispánnak, hogy X. Y. kis-, többnyire nemzetiséglakta városkában Thespis kordója megrekedt, a színészeknek nincs egy krajcárjuk sem, hogy onnan legalább elmozdulhassanak, a főispán bizalmas felterjesztéssel élt a belügyminiszterhez, aki azután a végveszedelembe jutott társulatoknak pár száz forintot utalt ki és ez nagyon sűrűn fordult elő. Így csaknem az egész 10.000 forint a magyar színészetet állandóan fenyegető botrányok elhárítására kallódott el. Mennyivel okosabb lenne, ezt az állami segélynyújtást, bekövetkező katasztrófák megakadályozása helyett, ezek megelőzésére fordítani. Somló Sándor (személy) (információ)  Nemzeti (intézmény) (információ)  s Ditrói Mór (személy) (információ)  vígszínházi igazgatók, mindkettő régi testi-s lelkibarátaimtól hallottam, hogy a színügyeket a belügyminisztériumban Bezerédj Viktor (személy) (információ)  államtitkár, a színészetnek igaz barátja s ami fontosabb: megértő ember intézi. Erre a megértésre építettem fantasztikus tervemet. Írtam egy terjedelmes emlékiratot, abban feltártam a gyulai (megye) színészet helyzetét, amelyen csak egy nyári színkör létesítése tudna lendíteni. Egyben kifejtettem, az egész vidéki színészet talpraállítására vonatkozó, fentebb már fejtegetett nézetem. Emlékiratomat megmutattam Lukács Györgynek, (személy) (információ)  Békés vármegye (megye) (információ)  akkori főispánjának, aki a színészetnek rajongó híve volt és maradt mind e mai napig, felkértem, hogy emlékiratomat főispáni felterjesztés formájában küldje fel a belügyminisztériumba. A felterjesztésnek pedig az volt a magja, hogy engedélyezzen és folyósítson a miniszter a rendelkezésére álló 10.000 forintból, amely összeget egyébként nagyon jó volna felemelni, tíz esztendőn keresztül évenként 1600 (időpont) koronát egy létesítendő gyulai (megye) színkörre. Kijártam azt is, hogy a Békés­megyei (megye) Takarékpénztár, egy így folyósítandó tíz éves 1600 (időpont) koronára abban az esetben, ha az mindig hozzá folyik be, a legmérsékeltebb kamat mellett, önköltségen, 13.000 koronán felüli kölcsönt lesz hajlandó egyszerre folyósítani. Groh Mihály (személy) gyulai (megye) jónevű ácsmestert pedig elküldtem Kassára, (megye) nézze meg az ottani színkört, amelyet pár évvel azelőtt Leszkay András (személy) (információ)  épített ott, amikor a téli színház létesüléséig, néhány saisonon át, az ő társulata játszott és készítsen ahhoz hasonló aréna-tervet. Gróh (személy) annak alapján költségvetést is csinált, amelyből kitűnt, hogy villanyvilágitás bevezetése nélkül a színkör a szegedi (megye) színház méreteinek megfelelő magasságú és mélységű színpad, zsinór­padlás, süllyesztő, nézőtér (16 páhollyal), erkély, karzat, székek, lócákkal együtt 13.000 koronából elkészülhet, természetesen minden lukszus mellőzésével. Lukács, (személy) (információ)  aki maga is a belügyminisztériumból került Gyulára (megye) főispánnak, kételkedett abban, hogy a kormány államköltségen akár téli színházat, akár nyári arénát létesítsen, mert tudta, hogy erre nem volt még eset. Az emlékirat érveitől kapacitálva, mégis felterjesztette azt a belügyminiszternek. A felterjesztés elküldése után négy nap múlva sürgönyöztem Szegedre (megye) Krecsányinak, (személy) (információ)  hogy a gyulai (megye) saisonra vonatkozó fontos kérdésben haladéktalanul jöjjön fel Pestre, (Budapest) de nem jeleztem neki egy szóval sem, hogy miben töröm a fejemet. Krecsányi, (személy) (információ)  aki nem szeretett hazulról elmenni, nem tudta miért sürgönyzöm fel, de kelletlenül bár, mégis feljött. A Newyork-kávéházban találkoztunk reggel, ahol elmondottam neki mindent és azt is, hogy Lukács főispánnal, (személy) (információ)  aki a fővárosban (Budapest) tartózkodik s vele együtt felmegyünk a belügybe, élőszóval is kérni azt, ami a főispán felterjesztésében írásban foglaltatik. Krecsányi (személy) (információ)  elképedve hallgatta közlésemet és kijelentette, ha tudja, hogy ezért sürgönyöztem fel, otthonmaradt volna. Az ördögnek tartozott ezzel az úttal, aminek abszolúte nem lesz a legkisebb eredménye sem. Ő évtizedekre terjedő direktorsága alatt keserves tapasztalatokat szerzett, ha valamit odafent ígérnek, nem tartják meg. Azt pedig, hogy a miniszter építsen Gyulának (megye) arénát, nemcsak hogy nem cselekszik meg, de még csak ígérni sem fogják. Ő Szegedre (megye) hazamenet nyomban el is fogja küldeni díszletmesterét egy saisonnak megfelelő faalkotmány felállítására. Mondhatom, csak nehezen tudtam kapacitálni, hogy feljöjjön velem Budára, (Budapest) azt is csak úgy, hogy a főispán tudja fennlétét és meglesz sértve, ha nem lesz ő is ott, ahol már vár bennünket a minisztériumban. Ez hatott és jött. Az iktatóban megtudtam, hogy a felterjesztés ki van már osztva Bezerédjnek, (személy) (információ)  akihez mind a hárman felmentünk. Rögtön fogadott bennünket, elő is kereste a már asztalán levő ügyiratot, amelyet — mint monda — nem volt még ideje el sem olvasni. A főispán felkérésére tehát én mondottam el a felterjesztés tartalmát, annak kérelmét és indokolását. Bezerédj (személy) (információ)  feszült figyelemmel hallgatott meg és amikor befejeztem, olyan dolog történt, ami páratlanul áll a bürokrácia krónikájában. Van az uraknak tizenötpercnyi idejük? Ha igen, szíveskedjenek várni, valamelyes dologban sürgősen kell referálnom Széll Kálmán (személy) (információ)  belügyminiszter urnák (aki egyben miniszterelnök is volt) és a maguk dolgában is fogok vele beszélni. A várakozás hosszabb ideig tartott, legalább is egy félóráig. Akkor visszajött Bezerédj (személy) (információ)  és azt mondotta: megvan. Széll (személy) (információ)  tíz esztendőn át hajlandó a kért évi 1600 (időpont) koronát megadni a gyulai (megye) színkör létesítésére. A pénzt azonban nem a főispánnak, nem is a városnak, hanem a Gyulán (megye) létesítendő Színművészetet Pártoló Egyesületnek (intézmény) fogja tíz esztendőn át folyósítani. Az első évi részletet nyomban kiutalja, mihelyt a minisztertanács előterjesztését el fogja fogadni. Minisztertanács elé pedig azért kell vinni, mert csak az van jogosítva, mint ez esetben, több esztendőre terjedő kötelezettséget vállalni. Biztosan reméli azonban, hogy a minisztertanács előterjesztését el fogja fogadni, A második feltétele a miniszternek, hogy tíz esztendőn keresztül nem a város, hanem az alakítandó színészetet pártoló egyesület fogja a helyi engedélyt adni a színkörre pályázó igazgatóknak és hogy ezen tíz esztendő alatt az aréna bérfizetés nélkül ingyen adandó minden társulatnak. Leírhatatlan az az öröm, amit a különben szintén örömtől ragyogó Bezerédj (személy) (információ)  szavai bennünk keltettek. Ennyit — ami mindent jelentett — nem mertünk remélni. A kételkedő Krecsányi (személy) (információ)  valósággal megbűvölve hallgatta Bezerédjt, (személy) (információ)  aki igazán olyan megértő embernek bizonyult, mint senki se előtte, se utána, aki színiügyeket intézett a minisztériumban. A magyar színészet megérdemelt kegyelettel őrizheti szép emlékét! Mert az emlékirat és ez az audiencia nemcsak a gyulai (megye) színkör létesíthetését hozta meg, hanem — joggal mondhatom — korszakalkotó jelentőségűvé vált egész Nagymagyarország vidéki színészetére. A gyulai (megye) precedensen elindulólag ugyanis harmincon felüli városban épültek azután arénák, állami segéllyel. Hogy többet ne említsek: Baján, (megye) (információ)  Veszprémben, (megye) Orosházán, (megye) Kaposvárott, (megye) Makón, (megye) (információ)  Szentesen. (megye) (információ)  A belügyminisztérium azoknak a városoknak is, ahol téli kőszínházat terveztek, maga hívta fel figyelmüket a gyulai (megye) arénára. S az ország minden részéből esztendőkön át jöttek deputációk Gyulára, (megye) annak megszemlélésére, az aréna tervei pedig állandóan vándorúton voltak. Téli kőszínházak létesítési tervei mindenütt lelanyhultak. Hogy a vidéki színészet 1901-től (időpont) 1914-ig, (időpont) a világháború kitöréséig fellendült, abban döntő része volt annak, hogy a gyulai (megye) mintájára megfelelő arénák jutottak rendelkezésére s megkönnyítették a társulatok nyári egzisztenciáját. A belügyminisztériumból lejöve, a mindig pesszimizmusra hajló Krecsányi (személy) (információ)  ugyan azt mondotta, hogy Bezerédj (személy) (információ)  szavai után is csak akkor hiszi el az államsegélyt, ha az írásban is meglesz, de még se küldte el díszletmesterét a deszkaállomány összeeszkábálására, hanem várakozó álláspontra helyezkedett. Nem kellett soká várnia. Az ügy az első minisztertanácson szerencsésen keresztülment és néhány napra írásban is megvalósult Bezerédj (személy) (információ)  ígérete. Az Erkel Ferenc-aréna (személy) (információ)  — a város halhatatlan emlékű nagy fia tiszteletére neveztük így el — június végére teljesen elkészült és Gyula (megye) városa a maga költségén készíttette el benne a villanyvilágítást és világítás címen 600 aranykorona (ma 800pengő) évi szubvenciót szavazott meg az ingyen-színkör használata mellé. Hanem azt kikötöttem, hogy a színpadot, zsinórpadlást, süllyesztőt, a mi költségünkön bár, de Krecsányinak (személy) (információ)  magának kell megcsináltatni. Ha jó lesz a színpad, az ő érdeme, ha nem jó, akkor az ő bűne s nemi fog sem ő, sem igazgató-utódai vádaskodhatni, hogy, mint rendesen szokott, nem színházi szakember készítette a színpadot és ami a legfontosabb benne: a zsinórpadlást. Czigler (személy) díszletmester az aréna építési ideje alatt, mely csak 6 hétig tartott, állandóan Gyulán (megye) volt. Ö vezette a műszaki munkálatot. Gróh (személy) vállalkozóval együttesen csináltak is olyan arénát, amely, ha nem is külső díszét, hanem nagyságát, célszerűségét, használhatóságát illetőleg ma is páratlan az egész országban. Ennek bizonyítására csak annyit jegyzek meg, hogy Zilahy Gyula, (személy) (információ)  a következő nyári saison alatt, négy este egymás után (zsúfolt házak előtt) öt perccel rövidebb idő alatt tudta a tatai (megye) világhírűvé vált díszletekkel az »Ember tragédiájá«-t (cím) (információ)  lejátszani, mint az aradi (megye) (információ)  színházban. Krecsányi (személy) (információ)  a gyulai (megye) aréna építési idejére Fiumébe, (megye) onnan Triesztbe (ország) vitte társulatát és csak július elején nyitotta meg a »Hunyadi László« (cím) (információ)  operával az új arénát. Óriási társulata mellett megkereste teljes nyári rezsijét. Saisonja erkölcsileg és anyagilag éppen oly kitűnően sikerült, mint 1885-ben. (időpont) Ezt élte fogytáig, mint legkedvesebb két nyári saisonját, említette. Mert többet nem jött Gyulára. (megye) Temesvár (megye) után tudvalevőleg nyaranta mindig a budai (Budapest) arénában játszott azután. Utána Zilahy (személy) (információ)  aradi, (megye) (információ)  majd évek hosszú során át Somogyi Károly, (személy) (információ)  majd az ő halálával Erdélyi Miklós (személy) (információ)  nagyváradi, (megye) utánuk özv. Makó Lajosné, (személy) illetőleg Almássy Endre (személy) (információ)  szegedi, (megye) néhány év óta pedig Sebestyén Mihály (személy) (információ)  miskolci (megye) színigazgató társulata játszanak benne. (Khón Dávid.) (személy) szin_I.0531.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Erkel Ferenc-színkör Gyulán címszóvég 23463 Szócikk: Erkel Ferenc-színkör Gyulán Igaz, nem volt rá még precedens, de hogyan lehetne mégis államköltségen Gyulán ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy nyári színkört építtetni? Az államköltségvetésben, akkori időben, 10.000 forint volt esztendőnként a vidéki színészet segélyezésére felvéve. Ez a summa bizony édes-kevés, de emellett nagy baj volt az is, hogy elköltési módozata jóformán semmit sem lendített a vidéki színészeten. A 10.000 forint, túlnyomó részben, arra fordíttatott, hogy ami­kor egy-egy szolgabíró jelentette a főispánnak, hogy X. Y. kis-, többnyire nemzetiséglakta városkában Thespis kordója megrekedt, a színészeknek nincs egy krajcárjuk sem, hogy onnan legalább elmozdulhassanak, a főispán bizalmas felterjesztéssel élt a belügyminiszterhez, aki azután a végveszedelembe jutott társulatoknak pár száz forintot utalt ki és ez nagyon sűrűn fordult elő. Így csaknem az egész 10.000 forint a magyar színészetet állandóan fenyegető botrányok elhárítására kallódott el. Mennyivel okosabb lenne, ezt az állami segélynyújtást, bekövetkező katasztrófák megakadályozása helyett, ezek megelőzésére fordítani. Somló Sándor yszemelynevy somló sándor yszemelynevy Somló Sándor yszemelynevy somló yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy s Ditrói Mór yszemelynevy ditrói mór yszemelynevy Ditrói Mór yszemelynevy ditrói yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy vígszínházi igazgatók, mindkettő régi testi-s lelkibarátaimtól hallottam, hogy a színügyeket a belügyminisztériumban Bezerédj Viktor yszemelynevy bezerédj viktor yszemelynevy Bezerédj Viktor yszemelynevy bezerédj yszemelynevy viktor yszemelynevy yszemelynevy Bezerédj yszemelynevy Viktor yszemelynevy ykodvegy államtitkár, a színészetnek igaz barátja s ami fontosabb: megértő ember intézi. Erre a megértésre építettem fantasztikus tervemet. Írtam egy terjedelmes emlékiratot, abban feltártam a gyulai ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy színészet helyzetét, amelyen csak egy nyári színkör létesítése tudna lendíteni. Egyben kifejtettem, az egész vidéki színészet talpraállítására vonatkozó, fentebb már fejtegetett nézetem. Emlékiratomat megmutattam Lukács Györgynek, yszemelynevy lukács györgy yszemelynevy Lukács György yszemelynevy lukács yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Lukács yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy Békés vármegye ytelepulesy békés vármegye ytelepulesy Békés vármegye ymegyey békés megye ykodvegy akkori főispánjának, aki a színészetnek rajongó híve volt és maradt mind e mai napig, felkértem, hogy emlékiratomat főispáni felterjesztés formájában küldje fel a belügyminisztériumba. A felterjesztésnek pedig az volt a magja, hogy engedélyezzen és folyósítson a miniszter a rendelkezésére álló 10.000 forintból, amely összeget egyébként nagyon jó volna felemelni, tíz esztendőn keresztül évenként 1600 koronát egy létesítendő gyulai ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy színkörre. Kijártam azt is, hogy a Békés­megyei ytelepulesy békés­megye ytelepulesy Békés­megye ymegyey békés megye ykodvegy Takarékpénztár, egy így folyósítandó tíz éves 1600 koronára abban az esetben, ha az mindig hozzá folyik be, a legmérsékeltebb kamat mellett, önköltségen, 13.000 koronán felüli kölcsönt lesz hajlandó egyszerre folyósítani. Groh Mihály yszemelynevy groh mihály yszemelynevy Groh Mihály yszemelynevy groh yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Groh yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy gyulai ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy jónevű ácsmestert pedig elküldtem Kassára, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy nézze meg az ottani színkört, amelyet pár évvel azelőtt Leszkay András yszemelynevy leszkay andrás yszemelynevy Leszkay András yszemelynevy leszkay yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Leszkay yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy épített ott, amikor a téli színház létesüléséig, néhány saisonon át, az ő társulata játszott és készítsen ahhoz hasonló aréna-tervet. Gróh yszemelynevy gróh yszemelynevy Gróh yszemelynevy gróh yszemelynevy yszemelynevy Gróh yszemelynevy ykodvegy annak alapján költségvetést is csinált, amelyből kitűnt, hogy villanyvilágitás bevezetése nélkül a színkör a szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy színház méreteinek megfelelő magasságú és mélységű színpad, zsinór­padlás, süllyesztő, nézőtér (16 páhollyal), erkély, karzat, székek, lócákkal együtt 13.000 koronából elkészülhet, természetesen minden lukszus mellőzésével. Lukács, yszemelynevy lukács yszemelynevy Lukács yszemelynevy lukács yszemelynevy yszemelynevy Lukács yszemelynevy ykodvegy aki maga is a belügyminisztériumból került Gyulára ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy főispánnak, kételkedett abban, hogy a kormány államköltségen akár téli színházat, akár nyári arénát létesítsen, mert tudta, hogy erre nem volt még eset. Az emlékirat érveitől kapacitálva, mégis felterjesztette azt a belügyminiszternek. A felterjesztés elküldése után négy nap múlva sürgönyöztem Szegedre ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Krecsányinak, yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy hogy a gyulai ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy saisonra vonatkozó fontos kérdésben haladéktalanul jöjjön fel Pestre, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy de nem jeleztem neki egy szóval sem, hogy miben töröm a fejemet. Krecsányi, yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy aki nem szeretett hazulról elmenni, nem tudta miért sürgönyzöm fel, de kelletlenül bár, mégis feljött. A Newyork-kávéházban találkoztunk reggel, ahol elmondottam neki mindent és azt is, hogy Lukács főispánnal, yszemelynevy lukács főispán yszemelynevy Lukács főispán yszemelynevy lukács yszemelynevy főispán yszemelynevy yszemelynevy Lukács yszemelynevy főispán yszemelynevy ykodvegy aki a fővárosban főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy tartózkodik s vele együtt felmegyünk a belügybe, élőszóval is kérni azt, ami a főispán felterjesztésében írásban foglaltatik. Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy elképedve hallgatta közlésemet és kijelentette, ha tudja, hogy ezért sürgönyöztem fel, otthonmaradt volna. Az ördögnek tartozott ezzel az úttal, aminek abszolúte nem lesz a legkisebb eredménye sem. Ő évtizedekre terjedő direktorsága alatt keserves tapasztalatokat szerzett, ha valamit odafent ígérnek, nem tartják meg. Azt pedig, hogy a miniszter építsen Gyulának ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy arénát, nemcsak hogy nem cselekszik meg, de még csak ígérni sem fogják. Ő Szegedre ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy hazamenet nyomban el is fogja küldeni díszletmesterét egy saisonnak megfelelő faalkotmány felállítására. Mondhatom, csak nehezen tudtam kapacitálni, hogy feljöjjön velem Budára, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy azt is csak úgy, hogy a főispán tudja fennlétét és meglesz sértve, ha nem lesz ő is ott, ahol már vár bennünket a minisztériumban. Ez hatott és jött. Az iktatóban megtudtam, hogy a felterjesztés ki van már osztva Bezerédjnek, yszemelynevy bezerédj yszemelynevy Bezerédj yszemelynevy bezerédj yszemelynevy yszemelynevy Bezerédj yszemelynevy ykodvegy akihez mind a hárman felmentünk. Rögtön fogadott bennünket, elő is kereste a már asztalán levő ügyiratot, amelyet — mint monda — nem volt még ideje el sem olvasni. A főispán felkérésére tehát én mondottam el a felterjesztés tartalmát, annak kérelmét és indokolását. Bezerédj yszemelynevy bezerédj yszemelynevy Bezerédj yszemelynevy bezerédj yszemelynevy yszemelynevy Bezerédj yszemelynevy ykodvegy feszült figyelemmel hallgatott meg és amikor befejeztem, olyan dolog történt, ami páratlanul áll a bürokrácia krónikájában. Van az uraknak tizenötpercnyi idejük? Ha igen, szíveskedjenek várni, valamelyes dologban sürgősen kell referálnom Széll Kálmán yszemelynevy széll kálmán yszemelynevy Széll Kálmán yszemelynevy széll yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Széll yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy belügyminiszter urnák (aki egyben miniszterelnök is volt) és a maguk dolgában is fogok vele beszélni. A várakozás hosszabb ideig tartott, legalább is egy félóráig. Akkor visszajött Bezerédj yszemelynevy bezerédj yszemelynevy Bezerédj yszemelynevy bezerédj yszemelynevy yszemelynevy Bezerédj yszemelynevy ykodvegy és azt mondotta: megvan. Széll yszemelynevy széll yszemelynevy Széll yszemelynevy széll yszemelynevy yszemelynevy Széll yszemelynevy ykodvegy tíz esztendőn át hajlandó a kért évi 1600 koronát xtalanevtizedx 1615 xtalanevtizedx 1625 megadni a gyulai ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy színkör létesítésére. A pénzt azonban nem a főispánnak, nem is a városnak, hanem a Gyulán ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy létesítendő Színművészetet Pártoló Egyesületnek yintezmenyy színművészetet pártoló egyesület yintezmenyy Színművé yintezmenyy színművészetet yintezmenyy pártoló yintezmenyy egyesület yintezmenyy yintezmenyy Színművé yintezmenyy ykodvegy fogja tíz esztendőn át folyósítani. Az első évi részletet nyomban kiutalja, mihelyt a minisztertanács előterjesztését el fogja fogadni. Minisztertanács elé pedig azért kell vinni, mert csak az van jogosítva, mint ez esetben, több esztendőre terjedő kötelezettséget vállalni. Biztosan reméli azonban, hogy a minisztertanács előterjesztését el fogja fogadni, A második feltétele a miniszternek, hogy tíz esztendőn keresztül nem a város, hanem az alakítandó színészetet pártoló egyesület fogja a helyi engedélyt adni a színkörre pályázó igazgatóknak és hogy ezen tíz esztendő alatt az aréna bérfizetés nélkül ingyen adandó minden társulatnak. Leírhatatlan az az öröm, amit a különben szintén örömtől ragyogó Bezerédj yszemelynevy bezerédj yszemelynevy Bezerédj yszemelynevy bezerédj yszemelynevy yszemelynevy Bezerédj yszemelynevy ykodvegy szavai bennünk keltettek. Ennyit — ami mindent jelentett — nem mertünk remélni. A kételkedő Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy valósággal megbűvölve hallgatta Bezerédjt, yszemelynevy bezerédj yszemelynevy Bezerédj yszemelynevy bezerédj yszemelynevy yszemelynevy Bezerédj yszemelynevy ykodvegy aki igazán olyan megértő embernek bizonyult, mint senki se előtte, se utána, aki színiügyeket intézett a minisztériumban. A magyar színészet megérdemelt kegyelettel őrizheti szép emlékét! Mert az emlékirat és ez az audiencia nemcsak a gyulai ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy színkör létesíthetését hozta meg, hanem — joggal mondhatom — korszakalkotó jelentőségűvé vált egész Nagymagyarország vidéki színészetére. A gyulai ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy precedensen elindulólag ugyanis harmincon felüli városban épültek azután arénák, állami segéllyel. Hogy többet ne említsek: Baján, ytelepulesy baja ytelepulesy Bajá ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Veszprémben, ytelepulesy veszprém ytelepulesy Veszprém ymegyey veszprém megye ykodvegy Orosházán, ytelepulesy orosháza ytelepulesy Orosházá ymegyey békés megye ykodvegy Kaposvárott, ytelepulesy kaposvár ytelepulesy Kaposvár ymegyey somogy megye ykodvegy Makón, ytelepulesy makó ytelepulesy Makó ymegyey csanád megye ykodvegy Szentesen. ytelepulesy szentes ytelepulesy Szentes ymegyey csongrád megye ykodvegy A belügyminisztérium azoknak a városoknak is, ahol téli kőszínházat terveztek, maga hívta fel figyelmüket a gyulai ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy arénára. S az ország minden részéből esztendőkön át jöttek deputációk Gyulára, ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy annak megszemlélésére, az aréna tervei pedig állandóan vándorúton voltak. Téli kőszínházak létesítési tervei mindenütt lelanyhultak. Hogy a vidéki színészet 1901-től xevtizedx 1905 1914-ig, xevtizedx 1915 a világháború kitöréséig fellendült, abban döntő része volt annak, hogy a gyulai ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy mintájára megfelelő arénák jutottak rendelkezésére s megkönnyítették a társulatok nyári egzisztenciáját. A belügyminisztériumból lejöve, a mindig pesszimizmusra hajló Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy ugyan azt mondotta, hogy Bezerédj yszemelynevy bezerédj yszemelynevy Bezerédj yszemelynevy bezerédj yszemelynevy yszemelynevy Bezerédj yszemelynevy ykodvegy szavai után is csak akkor hiszi el az államsegélyt, ha az írásban is meglesz, de még se küldte el díszletmesterét a deszkaállomány összeeszkábálására, hanem várakozó álláspontra helyezkedett. Nem kellett soká várnia. Az ügy az első minisztertanácson szerencsésen keresztülment és néhány napra írásban is megvalósult Bezerédj yszemelynevy bezerédj yszemelynevy Bezerédj yszemelynevy bezerédj yszemelynevy yszemelynevy Bezerédj yszemelynevy ykodvegy ígérete. Az Erkel Ferenc-aréna yszemelynevy erkel ferenc yszemelynevy Erkel Ferenc yszemelynevy erkel yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy — a város halhatatlan emlékű nagy fia tiszteletére neveztük így el — június végére teljesen elkészült és Gyula ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyula ymegyey békés megye ykodvegy városa a maga költségén készíttette el benne a villanyvilágítást és világítás címen 600 aranykorona (ma 800pengő) évi szubvenciót szavazott meg az ingyen-színkör használata mellé. Hanem azt kikötöttem, hogy a színpadot, zsinórpadlást, süllyesztőt, a mi költségünkön bár, de Krecsányinak yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy magának kell megcsináltatni. Ha jó lesz a színpad, az ő érdeme, ha nem jó, akkor az ő bűne s nemi fog sem ő, sem igazgató-utódai vádaskodhatni, hogy, mint rendesen szokott, nem színházi szakember készítette a színpadot és ami a legfontosabb benne: a zsinórpadlást. Czigler yszemelynevy czigler yszemelynevy Czigler yszemelynevy czigler yszemelynevy yszemelynevy Czigler yszemelynevy ykodvegy díszletmester az aréna építési ideje alatt, mely csak 6 hétig tartott, állandóan Gyulán ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy volt. Ö vezette a műszaki munkálatot. Gróh yszemelynevy gróh yszemelynevy Gróh yszemelynevy gróh yszemelynevy yszemelynevy Gróh yszemelynevy ykodvegy vállalkozóval együttesen csináltak is olyan arénát, amely, ha nem is külső díszét, hanem nagyságát, célszerűségét, használhatóságát illetőleg ma is páratlan az egész országban. Ennek bizonyítására csak annyit jegyzek meg, hogy Zilahy Gyula, yszemelynevy zilahy gyula yszemelynevy Zilahy Gyula yszemelynevy zilahy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy a következő nyári saison alatt, négy este egymás után (zsúfolt házak előtt) öt perccel rövidebb idő alatt tudta a tatai ytelepulesy tata ytelepulesy tata ymegyey komárom megye ykodvegy világhírűvé vált díszletekkel az »Ember tragédiájá«-t ycimy ember tragédiája ycimy Ember tragédiájá ycimy ember ycimy tragédiája ycimy ycimy Ember ycimy tragédiájá ycimy ykodvegy lejátszani, mint az aradi ytelepulesy arad ytelepulesy arad ymegyey arad megye ykodvegy színházban. Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy a gyulai ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy aréna építési idejére Fiumébe, ytelepulesy fiume ytelepulesy Fiumé ymegyey fiume város és kerülete ykodvegy onnan Triesztbe ytelepulesy trieszt ytelepulesy Trieszt yorszagy Olaszország ykodvegy vitte társulatát és csak július elején nyitotta meg a »Hunyadi László« ycimy hunyadi lászló ycimy Hunyadi László ycimy hunyadi ycimy lászló ycimy ycimy Hunyadi ycimy László ycimy ykodvegy operával az új arénát. Óriási társulata mellett megkereste teljes nyári rezsijét. Saisonja erkölcsileg és anyagilag éppen oly kitűnően sikerült, mint 1885-ben. xevtizedx 1885 Ezt xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 élte fogytáig, mint legkedvesebb két nyári saisonját, említette. Mert többet nem jött Gyulára. ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy Temesvár ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy után tudvalevőleg nyaranta mindig a budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy arénában játszott azután. Utána Zilahy yszemelynevy zilahy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy zilahy yszemelynevy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy ykodvegy aradi, ytelepulesy arad ytelepulesy arad ymegyey arad megye ykodvegy majd évek hosszú során át Somogyi Károly, yszemelynevy somogyi károly yszemelynevy Somogyi Károly yszemelynevy somogyi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Somogyi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy majd az ő halálával Erdélyi Miklós yszemelynevy erdélyi miklós yszemelynevy Erdélyi Miklós yszemelynevy erdélyi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Erdélyi yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy nagyváradi, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy utánuk özv. Makó Lajosné, yszemelynevy özv. makó lajosne yszemelynevy özv. Makó Lajosné yszemelynevy özv. yszemelynevy makó yszemelynevy lajosne yszemelynevy yszemelynevy özv. yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajosné yszemelynev illetőleg Almássy Endre yszemelynevy almássy endre yszemelynevy Almássy Endre yszemelynevy almássy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Almássy yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy szegedi, ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy néhány év óta pedig Sebestyén Mihály yszemelynevy sebestyén mihály yszemelynevy Sebestyén Mihály yszemelynevy sebestyén yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Sebestyén yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy miskolci ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy színigazgató társulata játszanak benne. (Khón Dávid.) yszemelynevy khón dávid yszemelynevy Khón Dávid yszemelynevy khón yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Khón yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy khón dávid szin_I.0531.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Erkel Ferenc-színkör Gyulán - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0531.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0531.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23463.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Erkel Ferenc-színkör Gyulán

Szócikk: Erkel Ferenc-színkör Gyulán Igaz, nem volt rá még precedens, de hogyan lehetne mégis államköltségen Gyulán nyári színkört építtetni? Az államköltségvetésben, akkori időben, 10.000 forint volt esztendőnként a vidéki színészet segélyezésére felvéve. Ez a summa bizony édes-kevés, de emellett nagy baj volt az is, hogy elköltési módozata jóformán semmit sem lendített a vidéki színészeten. A 10.000 forint, túlnyomó részben, arra fordíttatott, hogy ami­kor egy-egy szolgabíró jelentette a főispánnak, hogy X. Y. kis-, többnyire nemzetiséglakta városkában Thespis kordója megrekedt, a színészeknek nincs egy krajcárjuk sem, hogy onnan legalább elmozdulhassanak, a főispán bizalmas felterjesztéssel élt a belügyminiszterhez, aki azután a végveszedelembe jutott társulatoknak pár száz forintot utalt ki és ez nagyon sűrűn fordult elő. Így csaknem az egész 10.000 forint a magyar színészetet állandóan fenyegető botrányok elhárítására kallódott el. Mennyivel okosabb lenne, ezt az állami segélynyújtást, bekövetkező katasztrófák megakadályozása helyett, ezek megelőzésére fordítani. Somló Sándor Nemzeti s Ditrói Mór vígszínházi igazgatók, mindkettő régi testi-s lelkibarátaimtól hallottam, hogy a színügyeket a belügyminisztériumban Bezerédj Viktor államtitkár, a színészetnek igaz barátja s ami fontosabb: megértő ember intézi. Erre a megértésre építettem fantasztikus tervemet. Írtam egy terjedelmes emlékiratot, abban feltártam a gyulai színészet helyzetét, amelyen csak egy nyári színkör létesítése tudna lendíteni. Egyben kifejtettem, az egész vidéki színészet talpraállítására vonatkozó, fentebb már fejtegetett nézetem. Emlékiratomat megmutattam Lukács Györgynek, Békés vármegye akkori főispánjának, aki a színészetnek rajongó híve volt és maradt mind e mai napig, felkértem, hogy emlékiratomat főispáni felterjesztés formájában küldje fel a belügyminisztériumba. A felterjesztésnek pedig az volt a magja, hogy engedélyezzen és folyósítson a miniszter a rendelkezésére álló 10.000 forintból, amely összeget egyébként nagyon jó volna felemelni, tíz esztendőn keresztül évenként 1600 koronát egy létesítendő gyulai színkörre. Kijártam azt is, hogy a Békés­megyei Takarékpénztár, egy így folyósítandó tíz éves 1600 koronára abban az esetben, ha az mindig hozzá folyik be, a legmérsékeltebb kamat mellett, önköltségen, 13.000 koronán felüli kölcsönt lesz hajlandó egyszerre folyósítani. Groh Mihály gyulai jónevű ácsmestert pedig elküldtem Kassára, nézze meg az ottani színkört, amelyet pár évvel azelőtt Leszkay András épített ott, amikor a téli színház létesüléséig, néhány saisonon át, az ő társulata játszott és készítsen ahhoz hasonló aréna-tervet. Gróh annak alapján költségvetést is csinált, amelyből kitűnt, hogy villanyvilágitás bevezetése nélkül a színkör a szegedi színház méreteinek megfelelő magasságú és mélységű színpad, zsinór­padlás, süllyesztő, nézőtér (16 páhollyal), erkély, karzat, székek, lócákkal együtt 13.000 koronából elkészülhet, természetesen minden lukszus mellőzésével. Lukács, aki maga is a belügyminisztériumból került Gyulára főispánnak, kételkedett abban, hogy a kormány államköltségen akár téli színházat, akár nyári arénát létesítsen, mert tudta, hogy erre nem volt még eset. Az emlékirat érveitől kapacitálva, mégis felterjesztette azt a belügyminiszternek. A felterjesztés elküldése után négy nap múlva sürgönyöztem Szegedre Krecsányinak, hogy a gyulai saisonra vonatkozó fontos kérdésben haladéktalanul jöjjön fel Pestre, de nem jeleztem neki egy szóval sem, hogy miben töröm a fejemet. Krecsányi, aki nem szeretett hazulról elmenni, nem tudta miért sürgönyzöm fel, de kelletlenül bár, mégis feljött. A Newyork-kávéházban találkoztunk reggel, ahol elmondottam neki mindent és azt is, hogy Lukács főispánnal, aki a fővárosban tartózkodik s vele együtt felmegyünk a belügybe, élőszóval is kérni azt, ami a főispán felterjesztésében írásban foglaltatik. Krecsányi elképedve hallgatta közlésemet és kijelentette, ha tudja, hogy ezért sürgönyöztem fel, otthonmaradt volna. Az ördögnek tartozott ezzel az úttal, aminek abszolúte nem lesz a legkisebb eredménye sem. Ő évtizedekre terjedő direktorsága alatt keserves tapasztalatokat szerzett, ha valamit odafent ígérnek, nem tartják meg. Azt pedig, hogy a miniszter építsen Gyulának arénát, nemcsak hogy nem cselekszik meg, de még csak ígérni sem fogják. Ő Szegedre hazamenet nyomban el is fogja küldeni díszletmesterét egy saisonnak megfelelő faalkotmány felállítására. Mondhatom, csak nehezen tudtam kapacitálni, hogy feljöjjön velem Budára, azt is csak úgy, hogy a főispán tudja fennlétét és meglesz sértve, ha nem lesz ő is ott, ahol már vár bennünket a minisztériumban. Ez hatott és jött. Az iktatóban megtudtam, hogy a felterjesztés ki van már osztva Bezerédjnek, akihez mind a hárman felmentünk. Rögtön fogadott bennünket, elő is kereste a már asztalán levő ügyiratot, amelyet — mint monda — nem volt még ideje el sem olvasni. A főispán felkérésére tehát én mondottam el a felterjesztés tartalmát, annak kérelmét és indokolását. Bezerédj feszült figyelemmel hallgatott meg és amikor befejeztem, olyan dolog történt, ami páratlanul áll a bürokrácia krónikájában. Van az uraknak tizenötpercnyi idejük? Ha igen, szíveskedjenek várni, valamelyes dologban sürgősen kell referálnom Széll Kálmán belügyminiszter urnák (aki egyben miniszterelnök is volt) és a maguk dolgában is fogok vele beszélni. A várakozás hosszabb ideig tartott, legalább is egy félóráig. Akkor visszajött Bezerédj és azt mondotta: megvan. Széll tíz esztendőn át hajlandó a kért évi 1600 koronát megadni a gyulai színkör létesítésére. A pénzt azonban nem a főispánnak, nem is a városnak, hanem a Gyulán létesítendő Színművészetet Pártoló Egyesületnek fogja tíz esztendőn át folyósítani. Az első évi részletet nyomban kiutalja, mihelyt a minisztertanács előterjesztését el fogja fogadni. Minisztertanács elé pedig azért kell vinni, mert csak az van jogosítva, mint ez esetben, több esztendőre terjedő kötelezettséget vállalni. Biztosan reméli azonban, hogy a minisztertanács előterjesztését el fogja fogadni, A második feltétele a miniszternek, hogy tíz esztendőn keresztül nem a város, hanem az alakítandó színészetet pártoló egyesület fogja a helyi engedélyt adni a színkörre pályázó igazgatóknak és hogy ezen tíz esztendő alatt az aréna bérfizetés nélkül ingyen adandó minden társulatnak. Leírhatatlan az az öröm, amit a különben szintén örömtől ragyogó Bezerédj szavai bennünk keltettek. Ennyit — ami mindent jelentett — nem mertünk remélni. A kételkedő Krecsányi valósággal megbűvölve hallgatta Bezerédjt, aki igazán olyan megértő embernek bizonyult, mint senki se előtte, se utána, aki színiügyeket intézett a minisztériumban. A magyar színészet megérdemelt kegyelettel őrizheti szép emlékét! Mert az emlékirat és ez az audiencia nemcsak a gyulai színkör létesíthetését hozta meg, hanem — joggal mondhatom — korszakalkotó jelentőségűvé vált egész Nagymagyarország vidéki színészetére. A gyulai precedensen elindulólag ugyanis harmincon felüli városban épültek azután arénák, állami segéllyel. Hogy többet ne említsek: Baján, Veszprémben, Orosházán, Kaposvárott, Makón, Szentesen. A belügyminisztérium azoknak a városoknak is, ahol téli kőszínházat terveztek, maga hívta fel figyelmüket a gyulai arénára. S az ország minden részéből esztendőkön át jöttek deputációk Gyulára, annak megszemlélésére, az aréna tervei pedig állandóan vándorúton voltak. Téli kőszínházak létesítési tervei mindenütt lelanyhultak. Hogy a vidéki színészet 1901-től 1914-ig, a világháború kitöréséig fellendült, abban döntő része volt annak, hogy a gyulai mintájára megfelelő arénák jutottak rendelkezésére s megkönnyítették a társulatok nyári egzisztenciáját. A belügyminisztériumból lejöve, a mindig pesszimizmusra hajló Krecsányi ugyan azt mondotta, hogy Bezerédj szavai után is csak akkor hiszi el az államsegélyt, ha az írásban is meglesz, de még se küldte el díszletmesterét a deszkaállomány összeeszkábálására, hanem várakozó álláspontra helyezkedett. Nem kellett soká várnia. Az ügy az első minisztertanácson szerencsésen keresztülment és néhány napra írásban is megvalósult Bezerédj ígérete. Az Erkel Ferenc-aréna — a város halhatatlan emlékű nagy fia tiszteletére neveztük így el — június végére teljesen elkészült és Gyula városa a maga költségén készíttette el benne a villanyvilágítást és világítás címen 600 aranykorona (ma 800pengő) évi szubvenciót szavazott meg az ingyen-színkör használata mellé. Hanem azt kikötöttem, hogy a színpadot, zsinórpadlást, süllyesztőt, a mi költségünkön bár, de Krecsányinak magának kell megcsináltatni. Ha jó lesz a színpad, az ő érdeme, ha nem jó, akkor az ő bűne s nemi fog sem ő, sem igazgató-utódai vádaskodhatni, hogy, mint rendesen szokott, nem színházi szakember készítette a színpadot és ami a legfontosabb benne: a zsinórpadlást. Czigler díszletmester az aréna építési ideje alatt, mely csak 6 hétig tartott, állandóan Gyulán volt. Ö vezette a műszaki munkálatot. Gróh vállalkozóval együttesen csináltak is olyan arénát, amely, ha nem is külső díszét, hanem nagyságát, célszerűségét, használhatóságát illetőleg ma is páratlan az egész országban. Ennek bizonyítására csak annyit jegyzek meg, hogy Zilahy Gyula, a következő nyári saison alatt, négy este egymás után (zsúfolt házak előtt) öt perccel rövidebb idő alatt tudta a tatai világhírűvé vált díszletekkel az »Ember tragédiájá«-t lejátszani, mint az aradi színházban. Krecsányi a gyulai aréna építési idejére Fiumébe, onnan Triesztbe vitte társulatát és csak július elején nyitotta meg a »Hunyadi László« operával az új arénát. Óriási társulata mellett megkereste teljes nyári rezsijét. Saisonja erkölcsileg és anyagilag éppen oly kitűnően sikerült, mint 1885-ben. Ezt élte fogytáig, mint legkedvesebb két nyári saisonját, említette. Mert többet nem jött Gyulára. Temesvár után tudvalevőleg nyaranta mindig a budai arénában játszott azután. Utána Zilahy aradi, majd évek hosszú során át Somogyi Károly, majd az ő halálával Erdélyi Miklós nagyváradi, utánuk özv. Makó Lajosné, illetőleg Almássy Endre szegedi, néhány év óta pedig Sebestyén Mihály miskolci színigazgató társulata játszanak benne. (Khón Dávid.) szin_I.0531.pdf I