Címszó: Faragó Ödön - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1876
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0565.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0565.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23639.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Faragó
Ödön
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523642.htm
Szócikk: Faragó Ödön színész, sz. 1876. (születés
éve) júl. 21-én, Adonyban. (megye) (információ)
Gyermekkorában már diákelőadásokat rendezett
a késmárki (megye)
polgári iskolában és ez a vágy végigkísérte diákéveit. Nagy könyörgésre elviszik
Csillag Terézhez, (személy) (információ)
de kicsapják. Mint kicsapott színésznövendék
Horváth Zoltán, (személy) (információ)
nemzeti színházi tag, színészeti előkészítő
iskolájába jár, ahol végzett is. Elmegy falusi színésznek: Beke Gyula (személy) (információ)
vándorszíntársulatához, itt játszik, súg,
díszít, jegyeket szed, termet söpör, kellékeket és színlapokat hord, mindezeket
napi 40 krajcár accidentiáért. Ezután Dobó Sándor (személy) (információ)
színtársulatához kerül Nyíregyházára, (megye) ahol
egy bravúros »beugrás« által egyszerre vezető színész lesz. Dobó Sándortól (személy) (információ)
Rakodczay Pálhoz (személy) (információ)
szerződik, akinél a Shakespeare (személy) (információ)
iránti rajongást sajátítja el. 1897-ben (időpont) leszerződteti
Makó Lajos (személy)
(információ)
szegedi (megye) színigazgató,
jellemszínésznek. 1899-ben (időpont) Makó
Lajossal (személy)
(információ)
játszik a Budai Színkörben. (intézmény)
(információ)
1900-ban (időpont) a
»Segédtanár« (cím)
német (nyelv)
(információ)
színműben Störmer (személy) tanár
alakítását Reinhardéhoz (személy) hasonlítja
a kritika. 1901-ben (időpont) alakul
az első magyar kabaré »Tarka Színpad« (intézmény)
(információ)
címen a Fővárosi Orfeumban, (intézmény)
(információ)
ahova Zoltán Jenő (személy) (információ)
hírlapíró szerződteti. De ambícióját nem
elégítik ki itteni sikerei, visszaszerződik vidékre, Debrecenbe, (megye) Komjáthy
Jánoshoz, (személy)
(információ)
ahol kedvence lett a közönségnek. Komjáthytól
(személy)
(információ)
a Magyar Színház (intézmény)
(információ)
meghívására újra Pestre (Budapest)
szerződik és itt a legnagyobb színészi sikereit aratja. Munkaköre azonban itt is
csekély, visszamegy újra Debrecenbe. (megye) ahol
nagy tüntetéssel fogadják. 1903-tól (időpont) 1905-ig
(időpont)
újra Makó Lajosnál (személy) (információ)
volt. Ebbe az időbe esik az Orsz. Színészegyesület
(intézmény)
ügyeibe való élénk bekapcsolódása, a színészek szociális helyzetének megjavítására
való törekvése. Innen Kassára, (megye) szerződik
Komjáthyhoz, (személy)
(információ)
mint jellemszínész és főrendező. Komjáthy
(személy)
(információ)
méltányolva tehetségét és szorgalmát, a legszebb
feladatok elé állítja. 1910-ben (időpont) dr.
Janovics Jenő (személy) hívja
meg a kolozsvári Orsz. Nemzeti Színházhoz (intézmény)
(információ)
színésznek és általános főrendezőnek. Ekkor
már híre ment kitűnő pedagógiai tudásának és megnyitja kolozsvári (megye) magán
- színésziskoláját. 1911-ben (időpont) az
első vidéki rendező, akit utazási ösztöndíjjal tüntetnek ki. Németországban (ország) kétízben
tett tanulmányainak eredménye az »Impressióim« (cím) című színészi
tanulmány. 1913-ban (időpont) megválasztják
a kassai Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
igazgatójává, közben ez év augusztusától
a Népoperában (intézmény)
(információ)
működött, ahol a »Komevilli harangok« (cím) Gáspár apó
(szerep)
(információ)
szerepében sikert aratott. 1914-ben (időpont) kitör
a világháború, ő minden nehézség ellenére okt. 31-én megnyitja a kassai (megye) színházat.
1916-ban (időpont)
új színházat épít Brassóban (megye) a magyar
színészetnek. 1916. (időpont) aug.
27-én tragikus körülmények között menekül Brassóból (megye) és csak
személyes bátorságának köszönhető, hogy társulatát egy teherkocsiba waggonirozva,
az utolsó vonattal sikerült elmenekülnie. Mindene ott maradt, de Kassa (megye) város
nagylelkűsége folytán 40.000 koronás kölcsönhöz jut, amit a jegyek pótfilléreiből
visszafizet és ebből az összegből felruházva társulatát, szeptember 16-án újra teljes
munkakedvvel, új felszereléssel megnyitja a kassai (megye) színház
kapuit. 1918-ban, (időpont) a
forradalom idején sorozatosan jönnek reá és színházára a csapások, mert a csehek
(nemzetiség)
(információ)
bevonulása mindent felborított. 1916. (időpont) novemberétől
örökös küzdelem a színészet fenntartása. Elmaradnak az előadások, statáriumot hirdetnek,
elveszik a színházat cseh (nemzetiség)
(információ)
előadások részére, életbelép a cenzúra, napirenden
van a darabok törlése, majd a kommunizmus réme következik. A végső pillanatban újra
a csehek (nemzetiség)
(információ)
ragadják magukhoz az uralmat. A parancsnokló
francia (nemzetiség)
(információ)
és olasz (nemzetiség)
(információ)
tábornokok rokonszenve biztosította újra
a magyar előadásokat, így 1919. (időpont) szeptemberétől
zavartalannak látszik a működése. Kikerül minden politikai demonstrációt, amely
ártalmára lehet a felvidéki (ország) magyar
színészet exisztenciális érdekeinek. Lefordíttatja a kulturális közeledés érdekében
nevesebb cseh (nemzetiség)
(információ)
írók színpadi műveit, cseh (nemzetiség)
(információ)
operákat hoz színre. Ebben az évben engedik
be először és sajnos, utoljára, Eperjes, Igló városaiba a társulatát. 1920-ban (időpont) a
kassai városi tanács segélyével pályázat útján nyeri el a pozsonyi színházat és
így teremtették meg a kerületet, miután a csehszlovák (nemzetiség)
(információ)
hatóság kijelentette: csak egy magyar társulat
működhetik Szlovenszkóban. (ország) 1921-ben
(időpont)
kezdi meg vándorlásait különféle kis városokban, mint Losonc, (megye) Rimaszombat,
(megye) stb.,
ahol állandó ráfizetései voltak, mert hiszen a hatalmasan beszervezett kassa -
pozsonyi (megye)
társulatot a kis városok eltartani nem tudták. 1923-ban (időpont) a
hatóságok elveszik koncesszióját, de utódja képtelen megfelelni a követelményeknek,
úgy, hogy a magyar közönség és a hatóságok hívására visszamegy újra helyére. Újult
erővel veszi át a színtársulat vezetését; ekkor megszervezi a szlovenszkói magyar
Színpártoló Egyesületet, (intézmény)
kiverekedi alapszabályainak elfogadását. 1925. (időpont) júliusában
Prágába (ország)
viszi a társulatát, ahol magyar operett-előadásokkal maradandó sikereket biztosít
a magyar színészetnek. Prágában (ország) kétízben
mutatja be a magyar operettek legszebbjeit. Mindezen tények azonban egy cseppet
sem javítottak helyzetén, mert a cseh (nemzetiség)
(információ)
hivatalos körök elzárkóztak a magyar színészet
helyzetének javításától. Látva a meddő küzdelmet és anyagi erejének teljes kimerülését,
1926-ban (időpont)
elfogadja a szegedi (megye) városi
tanács megbízását és fájdalmas búcsúzások között elhagyja kedvenc helyét. Szegeden
(megye) munkájával
új életre kelti a válságos szegedi (megye) színházat;
előadásai fővárosi (Budapest)
színvonalra emelkednek. Lankadatlan munkával dolgozik, de bármilyen nagy is az energiája,
csődöt mond igyekezete és 1927. (időpont) februárjában
az anyagi követelményeinek eleget tenni nem tudván, a város kezelésébe adja a színházat,
amelynek első fundamentumát ő rakta le. Ezzel a tettével is előbbre vitte a vajúdó
vidéki színészet ügyét. A szegedi (megye) színház
művészeti vezetését különböző befolyások érvényesülése miatt otthagyván, 1927. (időpont) szeptemberétől
az Andrássy-uti Színház (intézmény)
főrendezője és színésze lett. Számtalan elismerő irata van a háborús működéséből
kifolyólag. 1918-ban (időpont) érdekes
röpirata jelent meg Kassán, (megye) a »Vidéki
színészet újjáépítése«: (cím) (információ)
címmel és már itt hangoztatta, hogy a vidéki
színházakat olyan felügyelet alá kell helyezni, amely a művészi nívót és az anyagi
élet zavartalanságát biztosítja. Mint színésznek legsikerültebb alakításai közé
tartoznak a régi klasszikus operettek buffó-szerepei, továbbá Shylock, (szerep) (információ)
Lear, (szerep) (információ)
Petur bán, (szerep) »Taifun«-ban
(cím) Tokerámó,
(szerep)
Flambeau, (szerep)
Cigány, (szerep)
(információ)
a »Trilby«-ben (cím) Svengali,
(szerep)
stb. 1929-ben (időpont) volt
kassai (megye)
színészeivel és tanítványaival karöltve, nevéről elnevezett asztaltársaságot alapított,
szegény-sorsú színészek támogatása céljából. — Neje; Biller Irén (személy) (információ)
(l. o.), operett-primadonna, akitől később
elvált. (Keller Andor.) (személy) (információ)
szin_I.0565.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Faragó Ödön címszóvég 23639 Szócikk: Faragó
Ödön színész, sz. 1876. júl. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 21-én, Adonyban.
ytelepulesy adony ytelepulesy Adony ymegyey fejér megye ykodvegy Gyermekkorában
már diákelőadásokat rendezett a késmárki ytelepulesy késmárk ytelepulesy
késmárk ymegyey szepes megye ykodvegy polgári iskolában és ez a vágy végigkísérte
diákéveit. Nagy könyörgésre elviszik Csillag Terézhez, yszemelynevy csillag
teréz yszemelynevy Csillag Teréz yszemelynevy csillag yszemelynevy teréz
yszemelynevy yszemelynevy Csillag yszemelynevy Teréz yszemelynevy ykodvegy de kicsapják.
Mint kicsapott színésznövendék Horváth Zoltán, yszemelynevy horváth zoltán
yszemelynevy Horváth Zoltán yszemelynevy horváth yszemelynevy zoltán
yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy nemzeti
színházi tag, színészeti előkészítő iskolájába jár, ahol végzett is. Elmegy falusi
színésznek: Beke Gyula yszemelynevy beke gyula yszemelynevy Beke Gyula
yszemelynevy beke yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Beke
yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy vándorszíntársulatához, itt játszik, súg,
díszít, jegyeket szed, termet söpör, kellékeket és színlapokat hord, mindezeket
napi 40 krajcár accidentiáért. Ezután Dobó Sándor yszemelynevy dobó sándor
yszemelynevy Dobó Sándor yszemelynevy dobó yszemelynevy sándor yszemelynevy
yszemelynevy Dobó yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy színtársulatához kerül
Nyíregyházára, ytelepulesy nyíregyháza ytelepulesy Nyíregyházá ymegyey szabolcs
megye ykodvegy ahol egy bravúros »beugrás« által egyszerre vezető színész lesz.
Dobó Sándortól yszemelynevy dobó sándor yszemelynevy Dobó Sándor yszemelynevy
dobó yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Dobó yszemelynevy Sándor
yszemelynevy ykodvegy Rakodczay Pálhoz yszemelynevy rakodczay pál yszemelynevy
Rakodczay Pál yszemelynevy rakodczay yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy
Rakodczay yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy szerződik, akinél a Shakespeare
yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare
yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy iránti rajongást sajátítja
el. 1897-ben xevtizedx 1895 leszerződteti Makó Lajos yszemelynevy makó lajos
yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos yszemelynevy
yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy szegedi ytelepulesy
szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy színigazgató, jellemszínésznek.
1899-ben Makó xtalanevtizedx 1905 Lajossal yszemelynevy makó lajos yszemelynevy
Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó
yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy játszik a Budai Színkörben. yintezmenyy
budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör
yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy 1900-ban xevtizedx
1905 a »Segédtanár« ycimy segédtanár ycimy Segédtanár ycimy segédtanár ycimy
ycimy Segédtanár ycimy ykodvegy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német
ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy színműben Störmer yszemelynevy störmer
yszemelynevy Störmer yszemelynevy störmer yszemelynevy yszemelynevy Störmer
yszemelynevy ykodvegy tanár alakítását Reinhardéhoz yszemelynevy reinhard
yszemelynevy Reinhard yszemelynevy reinhard yszemelynevy yszemelynevy Reinhard
yszemelynevy ykodvegy hasonlítja a kritika. 1901-ben alakul az első magyar kabaré
»Tarka Színpad« yintezmenyy tarka színpad yintezmenyy Tarka Sz yintezmenyy
tarka yintezmenyy színpad yintezmenyy yintezmenyy Tarka yintezmenyy Sz
yintezmenyy ykodvegy címen a Fővárosi Orfeumban, yintezmenyy fővárosi orfeum
yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy orfeum yintezmenyy
yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy ahova Zoltán Jenő yszemelynevy zoltán
jenő yszemelynevy Zoltán Jenő yszemelynevy zoltán yszemelynevy jenő
yszemelynevy yszemelynevy Zoltán yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy hírlapíró
szerződteti. De ambícióját nem elégítik ki itteni sikerei, visszaszerződik vidékre,
Debrecenbe, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye
ykodvegy Komjáthy Jánoshoz, yszemelynevy komjáthy jános yszemelynevy Komjáthy János
yszemelynevy komjáthy yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Komjáthy
yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy ahol kedvence lett a közönségnek. Komjáthytól
yszemelynevy komjáthy yszemelynevy Komjáthy yszemelynevy komjáthy yszemelynevy
yszemelynevy Komjáthy yszemelynevy ykodvegy a Magyar Színház yintezmenyy magyar
színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy meghívására újra Pestre pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy szerződik és itt a legnagyobb
színészi sikereit aratja. Munkaköre azonban itt is csekély, visszamegy újra Debrecenbe.
ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy ahol nagy
tüntetéssel fogadják. 1903-tól 1905-ig újra xtalanevtizedx 1915 Makó Lajosnál yszemelynevy
makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos
yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy volt. Ebbe
az időbe esik az Orsz. Színészegyesület yintezmenyy orsz. színészegyesület
yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy
yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy ügyeibe való élénk bekapcsolódása,
a színészek szociális helyzetének megjavítására való törekvése. Innen Kassára, ytelepulesy
kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy szerződik Komjáthyhoz,
yszemelynevy komjáthy yszemelynevy Komjáthy yszemelynevy komjáthy yszemelynevy
yszemelynevy Komjáthy yszemelynevy ykodvegy mint jellemszínész és főrendező. Komjáthy
yszemelynevy komjáthy yszemelynevy Komjáthy yszemelynevy komjáthy yszemelynevy
yszemelynevy Komjáthy yszemelynevy ykodvegy méltányolva tehetségét és szorgalmát,
a legszebb feladatok elé állítja. 1910-ben xevtizedx 1915 dr. Janovics Jenő yszemelynevy
dr. janovics jenő yszemelynevy dr. Janovics Jenő yszemelynevy dr. yszemelynevy
janovics yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Janovics
yszemelynevy Jenő yszemelynev hívja meg a kolozsvári Orsz. Nemzeti Színházhoz yintezmenyy
kolozsvári orsz. nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári
yintezmenyy orsz. yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy színésznek és általános főrendezőnek.
Ekkor már híre ment kitűnő pedagógiai tudásának és megnyitja kolozsvári ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy magán -
színésziskoláját. 1911-ben az első vidéki rendező, akit utazási ösztöndíjjal tüntetnek
ki. Németországban ytelepulesy németország ytelepulesy Németország yorszagy
Németország ykodvegy kétízben tett tanulmányainak eredménye az »Impressióim« ycimy
impressióim ycimy Impressióim ycimy impressióim ycimy ycimy Impressióim ycimy
ykodvegy című színészi tanulmány. 1913-ban megválasztják a kassai Nemzeti Színház
yintezmenyy kassai nemzeti színház yintezmenyy kassai N yintezmenyy kassai
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kassai
yintezmenyy N yintezmenyy ykodvegy igazgatójává, közben ez év augusztusától a Népoperában
yintezmenyy népopera yintezmenyy Népoperá yintezmenyy népopera yintezmenyy
yintezmenyy Népoperá yintezmenyy ykodvegy működött, ahol a »Komevilli harangok«
ycimy komevilli harangok ycimy Komevilli harangok ycimy komevilli ycimy
harangok ycimy ycimy Komevilli ycimy harangok ycimy ykodvegy Gáspár apó yszerepy
gáspár apó yszerepy Gáspár apó yszerepy gáspár yszerepy apó yszerepy yszerepy
Gáspár yszerepy apó yszerepy ykodvegy szerepében sikert aratott. 1914-ben kitör
a világháború, ő minden nehézség ellenére okt. 31-én megnyitja a kassai ytelepulesy
kassa ytelepulesy kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy színházat. 1916-ban új
színházat épít Brassóban ytelepulesy brassó ytelepulesy Brassó ymegyey brassó
megye ykodvegy a magyar színészetnek. 1916. aug. 27-én tragikus körülmények között
menekül Brassóból ytelepulesy brassó ytelepulesy Brassó ymegyey brassó megye
ykodvegy és csak személyes bátorságának köszönhető, hogy társulatát egy teherkocsiba
waggonirozva, az utolsó vonattal sikerült elmenekülnie. Mindene ott maradt, de Kassa
ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy város nagylelkűsége
folytán 40.000 koronás kölcsönhöz jut, amit a jegyek pótfilléreiből visszafizet
és ebből az összegből felruházva társulatát, szeptember 16-án újra teljes munkakedvvel,
új felszereléssel megnyitja a kassai ytelepulesy kassa ytelepulesy kassa
ymegyey abauj-torna megye ykodvegy színház kapuit. 1918-ban, a forradalom idején
sorozatosan jönnek reá és színházára a csapások, mert a csehek ynemzetisegy
cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy ynemzetisegy cseh
ynemzetisegy ykodvegy bevonulása mindent felborított. 1916. novemberétől örökös
küzdelem a színészet fenntartása. Elmaradnak az előadások, statáriumot hirdetnek,
elveszik a színházat cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy cseh
ynemzetisegy ynemzetisegy cseh ynemzetisegy ykodvegy előadások részére, életbelép
a cenzúra, napirenden van a darabok törlése, majd a kommunizmus réme következik.
A végső pillanatban újra a csehek ynemzetisegy cseh ynemzetisegy cseh
ynemzetisegy cseh ynemzetisegy ynemzetisegy cseh ynemzetisegy ykodvegy ragadják
magukhoz az uralmat. A parancsnokló francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy
francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy
ykodvegy és olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz
ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy tábornokok rokonszenve biztosította
újra a magyar előadásokat, így 1919. szeptemberétől xtalanevtizedx 1925 zavartalannak
látszik a működése. Kikerül minden politikai demonstrációt, amely ártalmára lehet
a felvidéki ytelepulesy felvidék ytelepulesy felvidék yorszagy Szlovákia
ykodvegy magyar színészet exisztenciális érdekeinek. Lefordíttatja a kulturális
közeledés érdekében nevesebb cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy cseh
ynemzetisegy cseh ynemzetisegy ynemzetisegy cseh ynemzetisegy ykodvegy írók színpadi
műveit, cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy
ynemzetisegy cseh ynemzetisegy ykodvegy operákat hoz színre. Ebben az évben engedik
be először és sajnos, utoljára, Eperjes, Igló városaiba a társulatát. 1920-ban xevtizedx
1925 a kassai városi tanács segélyével pályázat útján nyeri el a pozsonyi színházat
és így teremtették meg a kerületet, miután a csehszlovák ynemzetisegy cseh
ynemzetisegy csehszlovák ynemzetisegy cseh ynemzetisegy ynemzetisegy
csehszlovák ynemzetisegy ykodvegy hatóság kijelentette: csak egy magyar társulat
működhetik Szlovenszkóban. ytelepulesy szlovenszkó ytelepulesy Szlovenszkó
yorszagy Csehország ykodvegy 1921-ben kezdi meg vándorlásait különféle kis városokban,
mint Losonc, ytelepulesy losonc ytelepulesy Losonc ymegyey nógrád megye
ykodvegy Rimaszombat, ytelepulesy rimaszombat ytelepulesy Rimaszombat ymegyey
gömör- és kis-hont megye ykodvegy stb., ahol állandó ráfizetései voltak, mert hiszen
a hatalmasan beszervezett kassa - pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy
pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy társulatot a kis városok eltartani nem tudták.
1923-ban a hatóságok elveszik koncesszióját, de utódja képtelen megfelelni a követelményeknek,
úgy, hogy a magyar közönség és a hatóságok hívására visszamegy újra helyére. Újult
erővel veszi át a színtársulat vezetését; ekkor megszervezi a szlovenszkói magyar
Színpártoló Egyesületet, yintezmenyy szlovenszkói magyar színpártoló egyesület
yintezmenyy szlovens yintezmenyy szlovenszkói yintezmenyy magyar yintezmenyy
színpártoló yintezmenyy egyesület yintezmenyy yintezmenyy szlovens yi kiverekedi
alapszabályainak elfogadását. 1925. júliusában Prágába ytelepulesy prága
ytelepulesy Prágá yorszagy Csehország ykodvegy viszi a társulatát, ahol magyar operett-előadásokkal
maradandó sikereket biztosít a magyar színészetnek. Prágában ytelepulesy prága
ytelepulesy Prágá yorszagy Csehország ykodvegy kétízben mutatja be a magyar operettek
legszebbjeit. Mindezen tények azonban egy cseppet sem javítottak helyzetén, mert
a cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy
ynemzetisegy cseh ynemzetisegy ykodvegy hivatalos körök elzárkóztak a magyar színészet
helyzetének javításától. Látva a meddő küzdelmet és anyagi erejének teljes kimerülését,
1926-ban elfogadja a szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey
csongrád megye ykodvegy városi tanács megbízását és fájdalmas búcsúzások között
elhagyja kedvenc helyét. Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey
csongrád megye ykodvegy munkájával új életre kelti a válságos szegedi ytelepulesy
szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy színházat; előadásai fővárosi
főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színvonalra emelkednek.
Lankadatlan munkával dolgozik, de bármilyen nagy is az energiája, csődöt mond igyekezete
és 1927. februárjában az anyagi követelményeinek eleget tenni nem tudván, a város
kezelésébe adja a színházat, amelynek első fundamentumát ő rakta le. Ezzel a tettével
is előbbre vitte a vajúdó vidéki színészet ügyét. A szegedi ytelepulesy szeged
ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy színház művészeti vezetését különböző
befolyások érvényesülése miatt otthagyván, 1927. szeptemberétől az Andrássy-uti
Színház yintezmenyy andrássy-uti színház yintezmenyy Andrássy yintezmenyy
andrássy-uti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Andrássy yintezmenyy
ykodvegy főrendezője és színésze lett. Számtalan elismerő irata van a háborús működéséből
kifolyólag. 1918-ban xevtizedx 1915 érdekes xtalanevtizedx 1925 röpirata jelent
meg Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye
ykodvegy a »Vidéki színészet újjáépítése«: ycimy vidéki színészet újjáépítése
ycimy Vidéki színészet újjáépítése ycimy vidéki ycimy színészet ycimy
újjáépítése ycimy ycimy Vidéki ycimy színészet ycimy újjáépítése ycimy ykodvegy
címmel és már itt hangoztatta, hogy a vidéki színházakat olyan felügyelet alá kell
helyezni, amely a művészi nívót és az anyagi élet zavartalanságát biztosítja. Mint
színésznek legsikerültebb alakításai közé tartoznak a régi klasszikus operettek
buffó-szerepei, továbbá Shylock, yszerepy shylock yszerepy Shylock yszerepy
shylock yszerepy yszerepy Shylock yszerepy ykodvegy Lear, yszerepy lear
yszerepy Lear yszerepy lear yszerepy yszerepy Lear yszerepy ykodvegy Petur bán,
yszerepy petur bán yszerepy Petur bán yszerepy petur yszerepy bán yszerepy
yszerepy Petur yszerepy bán yszerepy ykodvegy »Taifun«-ban ycimy taifun ycimy
Taifun ycimy taifun ycimy ycimy Taifun ycimy ykodvegy Tokerámó, yszerepy
tokerámó yszerepy Tokerámó yszerepy tokerámó yszerepy yszerepy Tokerámó
yszerepy ykodvegy Flambeau, yszerepy flambeau yszerepy Flambeau yszerepy
flambeau yszerepy yszerepy Flambeau yszerepy ykodvegy Cigány, yszerepy cigány
yszerepy Cigány yszerepy cigány yszerepy yszerepy Cigány yszerepy ykodvegy a »Trilby«-ben
ycimy trilby ycimy Trilby ycimy trilby ycimy ycimy Trilby ycimy ykodvegy Svengali,
yszerepy svengali yszerepy Svengali yszerepy svengali yszerepy yszerepy
Svengali yszerepy ykodvegy stb. 1929-ben xevtizedx 1925 volt xtalanevtizedx
1935 kassai ytelepulesy kassa ytelepulesy kassa ymegyey abauj-torna megye
ykodvegy színészeivel és tanítványaival karöltve, nevéről elnevezett asztaltársaságot
alapított, szegény-sorsú színészek támogatása céljából. — Neje; Biller Irén yszemelynevy
biller irén yszemelynevy Biller Irén yszemelynevy biller yszemelynevy irén
yszemelynevy yszemelynevy Biller yszemelynevy Irén yszemelynevy ykodvegy (l. o.),
operett-primadonna, akitől később elvált. (Keller Andor.) yszemelynevy keller andor
yszemelynevy Keller Andor yszemelynevy keller yszemelynevy andor yszemelynevy
yszemelynevy Keller yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy
keller andor szin_I.0565.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Faragó Ödön - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1876
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0565.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0565.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23639.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Faragó
Ödön
Szócikk: Faragó Ödön színész, sz. 1876. júl. 21-én,
Adonyban. Gyermekkorában már diákelőadásokat rendezett a késmárki polgári iskolában
és ez a vágy végigkísérte diákéveit. Nagy könyörgésre elviszik Csillag Terézhez,
de kicsapják. Mint kicsapott színésznövendék Horváth Zoltán, nemzeti színházi tag,
színészeti előkészítő iskolájába jár, ahol végzett is. Elmegy falusi színésznek:
Beke Gyula vándorszíntársulatához, itt játszik, súg, díszít, jegyeket szed, termet
söpör, kellékeket és színlapokat hord, mindezeket napi 40 krajcár accidentiáért.
Ezután Dobó Sándor színtársulatához kerül Nyíregyházára, ahol egy bravúros »beugrás«
által egyszerre vezető színész lesz. Dobó Sándortól Rakodczay Pálhoz szerződik,
akinél a Shakespeare iránti rajongást sajátítja el. 1897-ben leszerződteti Makó
Lajos szegedi színigazgató, jellemszínésznek. 1899-ben Makó Lajossal játszik a Budai
Színkörben. 1900-ban a »Segédtanár« német színműben Störmer tanár alakítását Reinhardéhoz
hasonlítja a kritika. 1901-ben alakul az első magyar kabaré »Tarka Színpad« címen
a Fővárosi Orfeumban, ahova Zoltán Jenő hírlapíró szerződteti. De ambícióját nem
elégítik ki itteni sikerei, visszaszerződik vidékre, Debrecenbe, Komjáthy Jánoshoz,
ahol kedvence lett a közönségnek. Komjáthytól a Magyar Színház meghívására újra
Pestre szerződik és itt a legnagyobb színészi sikereit aratja. Munkaköre azonban
itt is csekély, visszamegy újra Debrecenbe. ahol nagy tüntetéssel fogadják. 1903-tól
1905-ig újra Makó Lajosnál volt. Ebbe az időbe esik az Orsz. Színészegyesület ügyeibe
való élénk bekapcsolódása, a színészek szociális helyzetének megjavítására való
törekvése. Innen Kassára, szerződik Komjáthyhoz, mint jellemszínész és főrendező.
Komjáthy méltányolva tehetségét és szorgalmát, a legszebb feladatok elé állítja.
1910-ben dr. Janovics Jenő hívja meg a kolozsvári Orsz. Nemzeti Színházhoz színésznek
és általános főrendezőnek. Ekkor már híre ment kitűnő pedagógiai tudásának és megnyitja
kolozsvári magán - színésziskoláját. 1911-ben az első vidéki rendező, akit utazási
ösztöndíjjal tüntetnek ki. Németországban kétízben tett tanulmányainak eredménye
az »Impressióim« című színészi tanulmány. 1913-ban megválasztják a kassai Nemzeti
Színház igazgatójává, közben ez év augusztusától a Népoperában működött, ahol a
»Komevilli harangok« Gáspár apó szerepében sikert aratott. 1914-ben kitör a világháború,
ő minden nehézség ellenére okt. 31-én megnyitja a kassai színházat. 1916-ban új
színházat épít Brassóban a magyar színészetnek. 1916. aug. 27-én tragikus körülmények
között menekül Brassóból és csak személyes bátorságának köszönhető, hogy társulatát
egy teherkocsiba waggonirozva, az utolsó vonattal sikerült elmenekülnie. Mindene
ott maradt, de Kassa város nagylelkűsége folytán 40.000 koronás kölcsönhöz jut,
amit a jegyek pótfilléreiből visszafizet és ebből az összegből felruházva társulatát,
szeptember 16-án újra teljes munkakedvvel, új felszereléssel megnyitja a kassai
színház kapuit. 1918-ban, a forradalom idején sorozatosan jönnek reá és színházára
a csapások, mert a csehek bevonulása mindent felborított. 1916. novemberétől örökös
küzdelem a színészet fenntartása. Elmaradnak az előadások, statáriumot hirdetnek,
elveszik a színházat cseh előadások részére, életbelép a cenzúra, napirenden van
a darabok törlése, majd a kommunizmus réme következik. A végső pillanatban újra
a csehek ragadják magukhoz az uralmat. A parancsnokló francia és olasz tábornokok
rokonszenve biztosította újra a magyar előadásokat, így 1919. szeptemberétől zavartalannak
látszik a működése. Kikerül minden politikai demonstrációt, amely ártalmára lehet
a felvidéki magyar színészet exisztenciális érdekeinek. Lefordíttatja a kulturális
közeledés érdekében nevesebb cseh írók színpadi műveit, cseh operákat hoz színre.
Ebben az évben engedik be először és sajnos, utoljára, Eperjes, Igló városaiba a
társulatát. 1920-ban a kassai városi tanács segélyével pályázat útján nyeri el a
pozsonyi színházat és így teremtették meg a kerületet, miután a csehszlovák hatóság
kijelentette: csak egy magyar társulat működhetik Szlovenszkóban. 1921-ben kezdi
meg vándorlásait különféle kis városokban, mint Losonc, Rimaszombat, stb., ahol
állandó ráfizetései voltak, mert hiszen a hatalmasan beszervezett kassa -
pozsonyi társulatot a kis városok eltartani nem tudták. 1923-ban a hatóságok elveszik
koncesszióját, de utódja képtelen megfelelni a követelményeknek, úgy, hogy a magyar
közönség és a hatóságok hívására visszamegy újra helyére. Újult erővel veszi át
a színtársulat vezetését; ekkor megszervezi a szlovenszkói magyar Színpártoló Egyesületet,
kiverekedi alapszabályainak elfogadását. 1925. júliusában Prágába viszi a társulatát,
ahol magyar operett-előadásokkal maradandó sikereket biztosít a magyar színészetnek.
Prágában kétízben mutatja be a magyar operettek legszebbjeit. Mindezen tények azonban
egy cseppet sem javítottak helyzetén, mert a cseh hivatalos körök elzárkóztak a
magyar színészet helyzetének javításától. Látva a meddő küzdelmet és anyagi erejének
teljes kimerülését, 1926-ban elfogadja a szegedi városi tanács megbízását és fájdalmas
búcsúzások között elhagyja kedvenc helyét. Szegeden munkájával új életre kelti a
válságos szegedi színházat; előadásai fővárosi színvonalra emelkednek. Lankadatlan
munkával dolgozik, de bármilyen nagy is az energiája, csődöt mond igyekezete és
1927. februárjában az anyagi követelményeinek eleget tenni nem tudván, a város kezelésébe
adja a színházat, amelynek első fundamentumát ő rakta le. Ezzel a tettével is előbbre
vitte a vajúdó vidéki színészet ügyét. A szegedi színház művészeti vezetését különböző
befolyások érvényesülése miatt otthagyván, 1927. szeptemberétől az Andrássy-uti
Színház főrendezője és színésze lett. Számtalan elismerő irata van a háborús működéséből
kifolyólag. 1918-ban érdekes röpirata jelent meg Kassán, a »Vidéki színészet újjáépítése«:
címmel és már itt hangoztatta, hogy a vidéki színházakat olyan felügyelet alá kell
helyezni, amely a művészi nívót és az anyagi élet zavartalanságát biztosítja. Mint
színésznek legsikerültebb alakításai közé tartoznak a régi klasszikus operettek
buffó-szerepei, továbbá Shylock, Lear, Petur bán, »Taifun«-ban Tokerámó, Flambeau,
Cigány, a »Trilby«-ben Svengali, stb. 1929-ben volt kassai színészeivel és tanítványaival
karöltve, nevéről elnevezett asztaltársaságot alapított, szegény-sorsú színészek
támogatása céljából. — Neje; Biller Irén (l. o.), operett-primadonna, akitől később
elvált. (Keller Andor.) szin_I.0565.pdf I