Címszó: Fej szépítése - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0005.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0005.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23780.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Fej szépítése

Szócikk: Fej szépítése A termet s a fej szépítése a színpadon természetesen sokkal fontosabb, mint a polgári életben. A színpadon a nagy világítás s a nézők érdeklődésének és bírálatának súlya nehezedik a színészre, aki ilyenformán a közönség mikroszkópjának nagyító lencséje alatt mutatkozik és észrevétlenül nem suhanhat el szeme elől. És míg a polgári életben a divathoz való alkalmazkodás csak hiúsági kérdés, addig a színpadon kötelesség, hogy ízlést és divatot terjesszen a színész nemcsak öltözködésével, hanem a fej szépítésével is. Ugyancsak hiúságból törekszik az ember a magánéletben arra, hogy összhangot teremtsen külseje és lelkének frissesége között; míg a színésznek gyakran életbevágó szüksége van erre, miután kiváltságos lény, akit a természet érzékeny szívvel, eleven kedéllyel és fogékony vérmérséklettel áldott meg, amely lényegesen túlemeli őt a hétköznapi ember átlagos sajátságain. És rá kell még mutatnom arra a tényre, hogy bizonyos szerepeket, amelyek külsőségekben az ifjúságot, de viszont a szenvedélyek nagy skáláját, a színjátszási készség teljes érettségét követelik meg: a színész csak akkor tudja eljátszani, ha már hosszabb időt töltött színpadon. A színésznek tehát elengedhetetlen hivatása, hogy értsen a fej szépítéséhez. E szépítéshez számtalan eszköz áll rendelkezésére, amelyeket azonban öntudatosan, hozzáértéssel kell felhasználnia. Tudnia kell először: milyen a szép fej ? másodszor: milyen a saját feje? E két kérdés tanulmányozása után foghat az összehasonlításhoz, amelynek eredményeképpen majd képes lesz megállapítani fejének előnyeit és fogyatkozásait. A szép fej meghatározásánál élesen körvonalazott szabályt nem állíthatunk fel, hiszen ezer fej a szépségnek ezerféle formáját tárhatja elénk. Mindazonáltal híres görög (nemzetiség) (információ)  szobrok és Rubens (személy) képei után megállapították, hogy az ideális fejnek úgy a függőleges, mint a vízszintes átmérője egyformán 22.8 cm.; a szélessége pedig 14 cm. A szép fej további feltétele, hogy a homlok, az orr s az orr aljától az áll végéig terjedő rész egyenlő hosszúságú legyen. Ha már most e fejen a szem, a fül, az orr s a száj úgy forma, mint elhelyezés szempontjából arányos, — ha a haj s a szemöldök színe, mennyisége és anyaga megfelelő, — ha az arc és ajak színe s a szem fénye eléggé élénk, — ha a fogak formásak és fehérek s ha mindez összevéve harmonikus: akkor az ilyen fej szépnek mondható. A legtöbb ember a megszokás vagy a rokonszenv révén sok olyan arcot hisz csinosnak, amely voltaképen formátlan; önmagát pedig a legritkább esetben látja csúnyának. A színésznek tisztán kell látnia. Tudomást kell szereznie arcának legkisebb hibájáról is, hogy segíteni tudjon rajta. A hibákat nemcsak azért kell látnia, hogy festékkel, parókával vagy más eszközzel leplezhesse, eltüntethesse, hanem azért is, hogy bizonyos esetekben a hibákat is kiaknázhassa, amikor erre alkalma nyílik. Bármily keserves dolog is a kellemetlen igazságot megtudni: a színésznek mindenáron törekednie kell erre. A legalkalmasabb eszköz e hibák megismerésére a torzkép. A színész tehát iparkodjék hozzájutni arcának minél jobb torzképéhez; másoknak arcát hasonlítsa össze a róluk rajzolt karrikaturával és szépnek mondott arcokban kutassa a torzításra alkalmas vonásokat. A torzkép rajzolásában vagy olvasásában való jártasság megadja a módot arra, hogy úgy a saját arcunkon, mint a másokén egy-kettőre megtaláljuk a legkisebb szabálytalanságot is. (Bárdi Ödön.) (személy) (információ)  szin_II.0005.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Fej szépítése címszóvég 23780 Szócikk: Fej szépítése A termet s a fej szépítése a színpadon természetesen sokkal fontosabb, mint a polgári életben. A színpadon a nagy világítás s a nézők érdeklődésének és bírálatának súlya nehezedik a színészre, aki ilyenformán a közönség mikroszkópjának nagyító lencséje alatt mutatkozik és észrevétlenül nem suhanhat el szeme elől. És míg a polgári életben a divathoz való alkalmazkodás csak hiúsági kérdés, addig a színpadon kötelesség, hogy ízlést és divatot terjesszen a színész nemcsak öltözködésével, hanem a fej szépítésével is. Ugyancsak hiúságból törekszik az ember a magánéletben arra, hogy összhangot teremtsen külseje és lelkének frissesége között; míg a színésznek gyakran életbevágó szüksége van erre, miután kiváltságos lény, akit a természet érzékeny szívvel, eleven kedéllyel és fogékony vérmérséklettel áldott meg, amely lényegesen túlemeli őt a hétköznapi ember átlagos sajátságain. És rá kell még mutatnom arra a tényre, hogy bizonyos szerepeket, amelyek külsőségekben az ifjúságot, de viszont a szenvedélyek nagy skáláját, a színjátszási készség teljes érettségét követelik meg: a színész csak akkor tudja eljátszani, ha már hosszabb időt töltött színpadon. A színésznek tehát elengedhetetlen hivatása, hogy értsen a fej szépítéséhez. E szépítéshez számtalan eszköz áll rendelkezésére, amelyeket azonban öntudatosan, hozzáértéssel kell felhasználnia. Tudnia kell először: milyen a szép fej ? másodszor: milyen a saját feje? E két kérdés tanulmányozása után foghat az összehasonlításhoz, amelynek eredményeképpen majd képes lesz megállapítani fejének előnyeit és fogyatkozásait. A szép fej meghatározásánál élesen körvonalazott szabályt nem állíthatunk fel, hiszen ezer fej a szépségnek ezerféle formáját tárhatja elénk. Mindazonáltal híres görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög ynemzetisegy ykodvegy szobrok és Rubens yszemelynevy rubens yszemelynevy Rubens yszemelynevy rubens yszemelynevy yszemelynevy Rubens yszemelynevy ykodvegy képei után megállapították, hogy az ideális fejnek úgy a függőleges, mint a vízszintes átmérője egyformán 22.8 cm.; a szélessége pedig 14 cm. A szép fej további feltétele, hogy a homlok, az orr s az orr aljától az áll végéig terjedő rész egyenlő hosszúságú legyen. Ha már most e fejen a szem, a fül, az orr s a száj úgy forma, mint elhelyezés szempontjából arányos, — ha a haj s a szemöldök színe, mennyisége és anyaga megfelelő, — ha az arc és ajak színe s a szem fénye eléggé élénk, — ha a fogak formásak és fehérek s ha mindez összevéve harmonikus: akkor az ilyen fej szépnek mondható. A legtöbb ember a megszokás vagy a rokonszenv révén sok olyan arcot hisz csinosnak, amely voltaképen formátlan; önmagát pedig a legritkább esetben látja csúnyának. A színésznek tisztán kell látnia. Tudomást kell szereznie arcának legkisebb hibájáról is, hogy segíteni tudjon rajta. A hibákat nemcsak azért kell látnia, hogy festékkel, parókával vagy más eszközzel leplezhesse, eltüntethesse, hanem azért is, hogy bizonyos esetekben a hibákat is kiaknázhassa, amikor erre alkalma nyílik. Bármily keserves dolog is a kellemetlen igazságot megtudni: a színésznek mindenáron törekednie kell erre. A legalkalmasabb eszköz e hibák megismerésére a torzkép. A színész tehát iparkodjék hozzájutni arcának minél jobb torzképéhez; másoknak arcát hasonlítsa össze a róluk rajzolt karrikaturával és szépnek mondott arcokban kutassa a torzításra alkalmas vonásokat. A torzkép rajzolásában vagy olvasásában való jártasság megadja a módot arra, hogy úgy a saját arcunkon, mint a másokén egy-kettőre megtaláljuk a legkisebb szabálytalanságot is. (Bárdi Ödön.) yszemelynevy bárdi ödön yszemelynevy Bárdi Ödön yszemelynevy bárdi yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Bárdi yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy szin_II.0005.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Fej szépítése - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0005.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0005.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23780.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Fej szépítése

Szócikk: Fej szépítése A termet s a fej szépítése a színpadon természetesen sokkal fontosabb, mint a polgári életben. A színpadon a nagy világítás s a nézők érdeklődésének és bírálatának súlya nehezedik a színészre, aki ilyenformán a közönség mikroszkópjának nagyító lencséje alatt mutatkozik és észrevétlenül nem suhanhat el szeme elől. És míg a polgári életben a divathoz való alkalmazkodás csak hiúsági kérdés, addig a színpadon kötelesség, hogy ízlést és divatot terjesszen a színész nemcsak öltözködésével, hanem a fej szépítésével is. Ugyancsak hiúságból törekszik az ember a magánéletben arra, hogy összhangot teremtsen külseje és lelkének frissesége között; míg a színésznek gyakran életbevágó szüksége van erre, miután kiváltságos lény, akit a természet érzékeny szívvel, eleven kedéllyel és fogékony vérmérséklettel áldott meg, amely lényegesen túlemeli őt a hétköznapi ember átlagos sajátságain. És rá kell még mutatnom arra a tényre, hogy bizonyos szerepeket, amelyek külsőségekben az ifjúságot, de viszont a szenvedélyek nagy skáláját, a színjátszási készség teljes érettségét követelik meg: a színész csak akkor tudja eljátszani, ha már hosszabb időt töltött színpadon. A színésznek tehát elengedhetetlen hivatása, hogy értsen a fej szépítéséhez. E szépítéshez számtalan eszköz áll rendelkezésére, amelyeket azonban öntudatosan, hozzáértéssel kell felhasználnia. Tudnia kell először: milyen a szép fej ? másodszor: milyen a saját feje? E két kérdés tanulmányozása után foghat az összehasonlításhoz, amelynek eredményeképpen majd képes lesz megállapítani fejének előnyeit és fogyatkozásait. A szép fej meghatározásánál élesen körvonalazott szabályt nem állíthatunk fel, hiszen ezer fej a szépségnek ezerféle formáját tárhatja elénk. Mindazonáltal híres görög szobrok és Rubens képei után megállapították, hogy az ideális fejnek úgy a függőleges, mint a vízszintes átmérője egyformán 22.8 cm.; a szélessége pedig 14 cm. A szép fej további feltétele, hogy a homlok, az orr s az orr aljától az áll végéig terjedő rész egyenlő hosszúságú legyen. Ha már most e fejen a szem, a fül, az orr s a száj úgy forma, mint elhelyezés szempontjából arányos, — ha a haj s a szemöldök színe, mennyisége és anyaga megfelelő, — ha az arc és ajak színe s a szem fénye eléggé élénk, — ha a fogak formásak és fehérek s ha mindez összevéve harmonikus: akkor az ilyen fej szépnek mondható. A legtöbb ember a megszokás vagy a rokonszenv révén sok olyan arcot hisz csinosnak, amely voltaképen formátlan; önmagát pedig a legritkább esetben látja csúnyának. A színésznek tisztán kell látnia. Tudomást kell szereznie arcának legkisebb hibájáról is, hogy segíteni tudjon rajta. A hibákat nemcsak azért kell látnia, hogy festékkel, parókával vagy más eszközzel leplezhesse, eltüntethesse, hanem azért is, hogy bizonyos esetekben a hibákat is kiaknázhassa, amikor erre alkalma nyílik. Bármily keserves dolog is a kellemetlen igazságot megtudni: a színésznek mindenáron törekednie kell erre. A legalkalmasabb eszköz e hibák megismerésére a torzkép. A színész tehát iparkodjék hozzájutni arcának minél jobb torzképéhez; másoknak arcát hasonlítsa össze a róluk rajzolt karrikaturával és szépnek mondott arcokban kutassa a torzításra alkalmas vonásokat. A torzkép rajzolásában vagy olvasásában való jártasság megadja a módot arra, hogy úgy a saját arcunkon, mint a másokén egy-kettőre megtaláljuk a legkisebb szabálytalanságot is. (Bárdi Ödön.) szin_II.0005.pdf II