Címszó: Fej szépítése - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0005.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0005.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23780.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Fej
szépítése
Szócikk: Fej szépítése A termet s a fej szépítése
a színpadon természetesen sokkal fontosabb, mint a polgári életben. A színpadon
a nagy világítás s a nézők érdeklődésének és bírálatának súlya nehezedik a színészre,
aki ilyenformán a közönség mikroszkópjának nagyító lencséje alatt mutatkozik és
észrevétlenül nem suhanhat el szeme elől. És míg a polgári életben a divathoz való
alkalmazkodás csak hiúsági kérdés, addig a színpadon kötelesség, hogy ízlést és
divatot terjesszen a színész nemcsak öltözködésével, hanem a fej szépítésével is.
Ugyancsak hiúságból törekszik az ember a magánéletben arra, hogy összhangot teremtsen
külseje és lelkének frissesége között; míg a színésznek gyakran életbevágó szüksége
van erre, miután kiváltságos lény, akit a természet érzékeny szívvel, eleven kedéllyel
és fogékony vérmérséklettel áldott meg, amely lényegesen túlemeli őt a hétköznapi
ember átlagos sajátságain. És rá kell még mutatnom arra a tényre, hogy bizonyos
szerepeket, amelyek külsőségekben az ifjúságot, de viszont a szenvedélyek nagy skáláját,
a színjátszási készség teljes érettségét követelik meg: a színész csak akkor tudja
eljátszani, ha már hosszabb időt töltött színpadon. A színésznek tehát elengedhetetlen
hivatása, hogy értsen a fej szépítéséhez. E szépítéshez számtalan eszköz áll rendelkezésére,
amelyeket azonban öntudatosan, hozzáértéssel kell felhasználnia. Tudnia kell először:
milyen a szép fej ? másodszor: milyen a saját feje? E két kérdés tanulmányozása
után foghat az összehasonlításhoz, amelynek eredményeképpen majd képes lesz megállapítani
fejének előnyeit és fogyatkozásait. A szép fej meghatározásánál élesen körvonalazott
szabályt nem állíthatunk fel, hiszen ezer fej a szépségnek ezerféle formáját tárhatja
elénk. Mindazonáltal híres görög (nemzetiség)
(információ)
szobrok és Rubens (személy) képei
után megállapították, hogy az ideális fejnek úgy a függőleges, mint a vízszintes
átmérője egyformán 22.8 cm.; a szélessége pedig 14 cm. A szép fej további feltétele,
hogy a homlok, az orr s az orr aljától az áll végéig terjedő rész egyenlő hosszúságú
legyen. Ha már most e fejen a szem, a fül, az orr s a száj úgy forma, mint elhelyezés
szempontjából arányos, — ha a haj s a szemöldök színe, mennyisége és anyaga megfelelő,
— ha az arc és ajak színe s a szem fénye eléggé élénk, — ha a fogak formásak és
fehérek s ha mindez összevéve harmonikus: akkor az ilyen fej szépnek mondható. A
legtöbb ember a megszokás vagy a rokonszenv révén sok olyan arcot hisz csinosnak,
amely voltaképen formátlan; önmagát pedig a legritkább esetben látja csúnyának.
A színésznek tisztán kell látnia. Tudomást kell szereznie arcának legkisebb hibájáról
is, hogy segíteni tudjon rajta. A hibákat nemcsak azért kell látnia, hogy festékkel,
parókával vagy más eszközzel leplezhesse, eltüntethesse, hanem azért is, hogy bizonyos
esetekben a hibákat is kiaknázhassa, amikor erre alkalma nyílik. Bármily keserves
dolog is a kellemetlen igazságot megtudni: a színésznek mindenáron törekednie kell
erre. A legalkalmasabb eszköz e hibák megismerésére a torzkép. A színész tehát iparkodjék
hozzájutni arcának minél jobb torzképéhez; másoknak arcát hasonlítsa össze a róluk
rajzolt karrikaturával és szépnek mondott arcokban kutassa a torzításra alkalmas
vonásokat. A torzkép rajzolásában vagy olvasásában való jártasság megadja a módot
arra, hogy úgy a saját arcunkon, mint a másokén egy-kettőre megtaláljuk a legkisebb
szabálytalanságot is. (Bárdi Ödön.) (személy) (információ)
szin_II.0005.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Fej szépítése címszóvég 23780 Szócikk: Fej
szépítése A termet s a fej szépítése a színpadon természetesen sokkal fontosabb,
mint a polgári életben. A színpadon a nagy világítás s a nézők érdeklődésének és
bírálatának súlya nehezedik a színészre, aki ilyenformán a közönség mikroszkópjának
nagyító lencséje alatt mutatkozik és észrevétlenül nem suhanhat el szeme elől. És
míg a polgári életben a divathoz való alkalmazkodás csak hiúsági kérdés, addig a
színpadon kötelesség, hogy ízlést és divatot terjesszen a színész nemcsak öltözködésével,
hanem a fej szépítésével is. Ugyancsak hiúságból törekszik az ember a magánéletben
arra, hogy összhangot teremtsen külseje és lelkének frissesége között; míg a színésznek
gyakran életbevágó szüksége van erre, miután kiváltságos lény, akit a természet
érzékeny szívvel, eleven kedéllyel és fogékony vérmérséklettel áldott meg, amely
lényegesen túlemeli őt a hétköznapi ember átlagos sajátságain. És rá kell még mutatnom
arra a tényre, hogy bizonyos szerepeket, amelyek külsőségekben az ifjúságot, de
viszont a szenvedélyek nagy skáláját, a színjátszási készség teljes érettségét követelik
meg: a színész csak akkor tudja eljátszani, ha már hosszabb időt töltött színpadon.
A színésznek tehát elengedhetetlen hivatása, hogy értsen a fej szépítéséhez. E szépítéshez
számtalan eszköz áll rendelkezésére, amelyeket azonban öntudatosan, hozzáértéssel
kell felhasználnia. Tudnia kell először: milyen a szép fej ? másodszor: milyen a
saját feje? E két kérdés tanulmányozása után foghat az összehasonlításhoz, amelynek
eredményeképpen majd képes lesz megállapítani fejének előnyeit és fogyatkozásait.
A szép fej meghatározásánál élesen körvonalazott szabályt nem állíthatunk fel, hiszen
ezer fej a szépségnek ezerféle formáját tárhatja elénk. Mindazonáltal híres görög
ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy
ynemzetisegy görög ynemzetisegy ykodvegy szobrok és Rubens yszemelynevy rubens
yszemelynevy Rubens yszemelynevy rubens yszemelynevy yszemelynevy Rubens
yszemelynevy ykodvegy képei után megállapították, hogy az ideális fejnek úgy a függőleges,
mint a vízszintes átmérője egyformán 22.8 cm.; a szélessége pedig 14 cm. A szép
fej további feltétele, hogy a homlok, az orr s az orr aljától az áll végéig terjedő
rész egyenlő hosszúságú legyen. Ha már most e fejen a szem, a fül, az orr s a száj
úgy forma, mint elhelyezés szempontjából arányos, — ha a haj s a szemöldök színe,
mennyisége és anyaga megfelelő, — ha az arc és ajak színe s a szem fénye eléggé
élénk, — ha a fogak formásak és fehérek s ha mindez összevéve harmonikus: akkor
az ilyen fej szépnek mondható. A legtöbb ember a megszokás vagy a rokonszenv révén
sok olyan arcot hisz csinosnak, amely voltaképen formátlan; önmagát pedig a legritkább
esetben látja csúnyának. A színésznek tisztán kell látnia. Tudomást kell szereznie
arcának legkisebb hibájáról is, hogy segíteni tudjon rajta. A hibákat nemcsak azért
kell látnia, hogy festékkel, parókával vagy más eszközzel leplezhesse, eltüntethesse,
hanem azért is, hogy bizonyos esetekben a hibákat is kiaknázhassa, amikor erre alkalma
nyílik. Bármily keserves dolog is a kellemetlen igazságot megtudni: a színésznek
mindenáron törekednie kell erre. A legalkalmasabb eszköz e hibák megismerésére a
torzkép. A színész tehát iparkodjék hozzájutni arcának minél jobb torzképéhez; másoknak
arcát hasonlítsa össze a róluk rajzolt karrikaturával és szépnek mondott arcokban
kutassa a torzításra alkalmas vonásokat. A torzkép rajzolásában vagy olvasásában
való jártasság megadja a módot arra, hogy úgy a saját arcunkon, mint a másokén egy-kettőre
megtaláljuk a legkisebb szabálytalanságot is. (Bárdi Ödön.) yszemelynevy bárdi
ödön yszemelynevy Bárdi Ödön yszemelynevy bárdi yszemelynevy ödön yszemelynevy
yszemelynevy Bárdi yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy szin_II.0005.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Fej szépítése - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0005.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0005.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23780.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Fej
szépítése
Szócikk: Fej szépítése A termet s a fej szépítése
a színpadon természetesen sokkal fontosabb, mint a polgári életben. A színpadon
a nagy világítás s a nézők érdeklődésének és bírálatának súlya nehezedik a színészre,
aki ilyenformán a közönség mikroszkópjának nagyító lencséje alatt mutatkozik és
észrevétlenül nem suhanhat el szeme elől. És míg a polgári életben a divathoz való
alkalmazkodás csak hiúsági kérdés, addig a színpadon kötelesség, hogy ízlést és
divatot terjesszen a színész nemcsak öltözködésével, hanem a fej szépítésével is.
Ugyancsak hiúságból törekszik az ember a magánéletben arra, hogy összhangot teremtsen
külseje és lelkének frissesége között; míg a színésznek gyakran életbevágó szüksége
van erre, miután kiváltságos lény, akit a természet érzékeny szívvel, eleven kedéllyel
és fogékony vérmérséklettel áldott meg, amely lényegesen túlemeli őt a hétköznapi
ember átlagos sajátságain. És rá kell még mutatnom arra a tényre, hogy bizonyos
szerepeket, amelyek külsőségekben az ifjúságot, de viszont a szenvedélyek nagy skáláját,
a színjátszási készség teljes érettségét követelik meg: a színész csak akkor tudja
eljátszani, ha már hosszabb időt töltött színpadon. A színésznek tehát elengedhetetlen
hivatása, hogy értsen a fej szépítéséhez. E szépítéshez számtalan eszköz áll rendelkezésére,
amelyeket azonban öntudatosan, hozzáértéssel kell felhasználnia. Tudnia kell először:
milyen a szép fej ? másodszor: milyen a saját feje? E két kérdés tanulmányozása
után foghat az összehasonlításhoz, amelynek eredményeképpen majd képes lesz megállapítani
fejének előnyeit és fogyatkozásait. A szép fej meghatározásánál élesen körvonalazott
szabályt nem állíthatunk fel, hiszen ezer fej a szépségnek ezerféle formáját tárhatja
elénk. Mindazonáltal híres görög szobrok és Rubens képei után megállapították, hogy
az ideális fejnek úgy a függőleges, mint a vízszintes átmérője egyformán 22.8 cm.;
a szélessége pedig 14 cm. A szép fej további feltétele, hogy a homlok, az orr s
az orr aljától az áll végéig terjedő rész egyenlő hosszúságú legyen. Ha már most
e fejen a szem, a fül, az orr s a száj úgy forma, mint elhelyezés szempontjából
arányos, — ha a haj s a szemöldök színe, mennyisége és anyaga megfelelő, — ha az
arc és ajak színe s a szem fénye eléggé élénk, — ha a fogak formásak és fehérek
s ha mindez összevéve harmonikus: akkor az ilyen fej szépnek mondható. A legtöbb
ember a megszokás vagy a rokonszenv révén sok olyan arcot hisz csinosnak, amely
voltaképen formátlan; önmagát pedig a legritkább esetben látja csúnyának. A színésznek
tisztán kell látnia. Tudomást kell szereznie arcának legkisebb hibájáról is, hogy
segíteni tudjon rajta. A hibákat nemcsak azért kell látnia, hogy festékkel, parókával
vagy más eszközzel leplezhesse, eltüntethesse, hanem azért is, hogy bizonyos esetekben
a hibákat is kiaknázhassa, amikor erre alkalma nyílik. Bármily keserves dolog is
a kellemetlen igazságot megtudni: a színésznek mindenáron törekednie kell erre.
A legalkalmasabb eszköz e hibák megismerésére a torzkép. A színész tehát iparkodjék
hozzájutni arcának minél jobb torzképéhez; másoknak arcát hasonlítsa össze a róluk
rajzolt karrikaturával és szépnek mondott arcokban kutassa a torzításra alkalmas
vonásokat. A torzkép rajzolásában vagy olvasásában való jártasság megadja a módot
arra, hogy úgy a saját arcunkon, mint a másokén egy-kettőre megtaláljuk a legkisebb
szabálytalanságot is. (Bárdi Ödön.) szin_II.0005.pdf II