Címszó: Fenyvesi Emil - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1859
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0021.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0021.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23922.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Fenyvesi
Emil
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523922.htm
Szócikk: Fenyvesi Emil színész, sz. 1859. (születés
éve) máj. 31-én, Jernyén (megye) (Sáros
m.), (megye)
megh. 1924. márc. 20-án, Budapesten. (Budapest)
Nem szerzett művészi oklevelet, de annál nagyobb érdemeket szerzett abban, hogy
a színészetet felsőbbrendű művészetként becsüljék és tiszteljék. A kassai (megye) diák,
aki 1876. (időpont)
márc. havában Gerőffy Andornál, (személy) (információ)
majd Lászy Vilmosnál (személy) (információ)
kóristáskodott, a nyolcvanas évek elején
már mint jeles színész tünteti ki magát és 1886. (időpont) jún.
6-án a budapesti (Budapest)
Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
vendégszerepel. Az »Utolsó szerelem«-ben,
(cím) (információ)
Dóczy Lajos (személy) (információ)
vígjátékában mutatkozik be. Akkoriban szokás
volt, hogy a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
a nyári szünet előtt vidéki színészeket léptetett
fel, hogy válogasson belőlük együttese számára. Fenyvesi Emilt (személy) (információ)
visszaengedték és nyolc évig tovább bolyongott
Kolozsvárt, (megye)
Nagyváradon, (megye)
Debrecenben, (megye)
majd Aradon. (megye)
(információ)
Innen hívták, meg ismét vendégfelléptekre
és 1894. (időpont)
jún. 5-én, mint Tarján Gida (szerep) (információ)
a »Dolovai nábob leányá«-ban, (cím) (információ)
június 7-én, mint a »Váljunk el« (cím) hőse, Des
Prunelles, (szerep)
játszott. Mende-mondák szerint Aradon (megye) (információ)
azért imádkoztak, hogy bár ne tessék Budapesten,
(Budapest)
mert akkor megmarad Aradnak. (megye) (információ)
De nem maradt meg, sőt a Nemzeti Színház
(intézmény)
(információ)
is, ahol még alig tudott gyökeret verni,
hamarosan elvesztette és a Vígszínház (intézmény)
(információ)
megnyitó előadásában, 1896. (időpont) máj.
1-én, a »Barangok«-ban, (cím) (információ)
Jókai Mór (személy) (információ)
vígjátékában, már ott szerepel, mint Barangh
Géza. (szerep)
A meglehetősen szerencsétlen megnyitó előadást követő harmadik napon, máj. 4-én,
az »Államtitkár úr«-nak, (cím) (információ)
Bisson (személy) (információ)
fr. (nemzetiség)
(információ)
vígjátékának bemutatója korszakot jelent
az egész budapesti (Budapest)
színészet életében és egészen elsősorba állítja Fenyvesi Emilt. (személy) (információ)
Valahogyan más volt, mint a többi, ami nem
akar a többiek kisebbítése lenni, de a könnyed komédia keretében oly egyéniség revelálódott,
amely a legnagyobb világfi színészekre emlékeztetett. Fenyvesi (személy) (információ)
egy csapásra a magister elegantiarum lett.
Csodásan tudta egyesíteni a férfias eleganciát, a színtiszta művészettel. De le
tudott nyűgözni akkor is, amikor a »Trilby« (cím) Svengálijának
(szerep)
kócos hajával, rendetlen szakállával jelent meg és egy egészen új típus ábrázolásával
szinte feledtette, hogy hiszen ő volt az ideális divathős. Csakhamar utána pedig
»Ocskay brigadéros« (cím) (információ)
címszerepében a lelkesedés fergetegét keltette
azzal, hogy egy magyar hős, hazájáért lángoló, de tragikusan megbotló ideális figuráját
vitte színpadra. Ez a három alakítás összeforrt Fenyvesi (személy) (információ)
nevével. Az első, mint maga a műfaj, amelyhez
tartozott, elhalványodhatott az új nemzedék eszmekörében, a másik kettő dicsfényesen
feledhetetlen marad. Magát Fenyvesit (személy) (információ)
kissé bántotta is a nagy dicsőség, mert hiszen
arra gondolhatott, hogy mást is játszott. Semmi kétség, két — ha szabad ezt a szót
felhasználni — főszerepének népszerűsége nem érinthette olyannyi más alakításának
tökéletességét. A történelmi kosztümös magyar hadvezér alakja mellett a modern civil
magyar úr gyönyörű példája volt if j. Nagy István, (személy) a
»Tanítónő«-ben, (cím)
vagy Oroszy Sándor, (személy) (információ)
Molnár Ferenc (személy) (információ)
»Farsang«-jában (cím) a lengyelzsidó
(nemzetiség)
(információ)
vonású Svengálival (szerep) szemben
ott volt az »Izrael« (cím) szinte feudális
hőse és tán idesorolható a »Medikus« (cím) is, vagy
»Timár Liza« (cím)
(információ)
atyja. Tökéletes volt, amikor németet (nemzetiség)
(információ)
alakított, akár a »Takarodó« (cím) nőgyűlölő
és lóimádó Queiss őrmesterét (szerep) vesszük,
akár a »Diákélet« (cím) osztálygőgös
burskolomposát; aligha van a moszkvai (ország) művészszínházban
oroszabb (nemzetiség)
(információ)
orvos, mint az ő Kovalenko-ja (szerep) Arcübasev
(személy)
(információ)
»Féltékenységé«-ben, (cím) meg Csebutikin
(szerep)
a Csehov-féle (személy) (információ)
»Három nővér«-ben. (cím) (információ)
Senki egységesebben nem dolgozta ki szerepét,
mint Fenyvesi Emil (személy) (információ)
és megdöbbentően egységes volt akkor is,
amikor Lindau (személy) (információ)
virtuóz módon megcsinált drámájában, az »Egy
test, két lélek«-ben (cím) (információ)
ügyészt és gonosztevőt játszott. Közel harminc
évig működött a Vígszínháznál, (intézmény)
(információ)
minden egyes fellépése esemény volt, minden
új szerepe élmény, tanulmány azok számára, akik nézhették, hallhatták. Délceg maradt
és fiatal. Csak nagyon meghitt emberei tudták, hogy kór bántja és szenved. Ugyanazokat
a szerepeket játszhatta bátran, amelyekkel első sikereit érte el. Játszhatta volna
az Államtitkárt (szerep) (információ)
is, Svengálit (szerep) is,
Ocskayt (szerep)
(információ)
is. De repríz alkalmával talán csak a »Takácsok«-ban
(cím) történt,
hogy az egykori szilaj vörös Baekerből (szerep) a kedélyesen
pityókás öreg Baumer (szerep) lett.
Férfias, imponáló, erőteljes volt utolsó megjelenésében is, amikor Szomory Dezső
(személy)
(információ)
»Szabóky Zsigmond Ráfáel«-jét (cím) kreálta 1924.
(időpont)
jan. 12-én és ezzel egyikét oldotta meg a legszebb, de egyúttal legfáradalmasabb
művészi feladatoknak. Színpadi alakításain kívül megőrzik emlékét filmszerepei is.
Egyike volt a legelső magyar színésznek, akik a film számára is játszottak. A néma
művészet, amely éppen némaságával vált nemzetközivé, elvitte filmhírét külföldre
is. Különösen feltűnt egy német (nemzetiség)
(információ)
képben, amelyben Ferenc József királyt (személy) játszotta
megtévesztésig hű maszkban. Amint művészetében is csak izmosodott, de meg nem változott,
úgy maradt meg társadalmi érintkezése is változatlanul, csak tisztelőinek köre bővült.
Színészkollégái számára mindenkor szolgálatkész volt és lelkiismeretesen működött
az Orsz.Színészegyesület (intézmény)
tanácsában is. Már kezdő korában is végtelenül szolid, komoly természetű volt, aki
azonban sohasem rontott mulatságot. Magával szemben szigort tanúsított, de örült
a mások jókedvének. Büszke volt családi házára, amelyet nemes olasz (nemzetiség)
(információ)
stílusban építtette. E ház egyik ablaknyílása
adta a mintát Róna József (személy) (információ)
szobrásznak, aki a farkasvölgyi temetőben
domborodó sírhant fölött emelkedő emlékét tervezte. Medaillonban látható ott Fenyvesi
Emil (személy)
(információ)
képe, amely nem mosódhatik el azok emlékében,
akik valaha látták. (Dr.Komor Gyula.) (személy) szin_II.0021.pdf
II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Fenyvesi Emil címszóvég 23922 Szócikk: Fenyvesi
Emil színész, sz. 1859. máj. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 31-én, Jernyén
ytelepulesy jernye ytelepulesy Jernyé ymegyey sáros megye ykodvegy (Sáros m.), ytelepulesy
sáros m. ytelepulesy Sáros m. ymegyey sáros megye ykodvegy megh. 1924. márc. 20-án,
Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Nem
szerzett művészi oklevelet, de annál nagyobb érdemeket szerzett abban, hogy a színészetet
felsőbbrendű művészetként becsüljék és tiszteljék. A kassai ytelepulesy kassa
ytelepulesy kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy diák, aki 1876. xevtizedx
1875 márc. xtalanevtizedx 1885 havában Gerőffy Andornál, yszemelynevy gerőffy
andor yszemelynevy Gerőffy Andor yszemelynevy gerőffy yszemelynevy andor
yszemelynevy yszemelynevy Gerőffy yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy majd
Lászy Vilmosnál yszemelynevy lászy vilmos yszemelynevy Lászy Vilmos
yszemelynevy lászy yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Lászy
yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy kóristáskodott, a nyolcvanas évek elején
már mint jeles színész tünteti ki magát és 1886. xevtizedx 1885 jún. xtalanevtizedx
1895 6-án a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy vendégszerepel. Az »Utolsó szerelem«-ben, ycimy utolsó
szerelem ycimy Utolsó szerelem ycimy utolsó ycimy szerelem ycimy ycimy Utolsó
ycimy szerelem ycimy ykodvegy Dóczy Lajos yszemelynevy dóczy lajos yszemelynevy
Dóczy Lajos yszemelynevy dóczy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy
Dóczy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy vígjátékában mutatkozik be. Akkoriban
szokás volt, hogy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy a nyári szünet előtt vidéki színészeket léptetett fel, hogy
válogasson belőlük együttese számára. Fenyvesi Emilt yszemelynevy fenyvesi emil
yszemelynevy Fenyvesi Emil yszemelynevy fenyvesi yszemelynevy emil yszemelynevy
yszemelynevy Fenyvesi yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy visszaengedték és
nyolc évig tovább bolyongott Kolozsvárt, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Nagyváradon, ytelepulesy nagyvárad
ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Debrecenben, ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy majd Aradon. ytelepulesy
arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Innen hívták, meg ismét vendégfelléptekre
és 1894. xevtizedx 1895 jún. 5-én, mint Tarján Gida yszerepy tarján gida
yszerepy Tarján Gida yszerepy tarján yszerepy gida yszerepy yszerepy Tarján
yszerepy Gida yszerepy ykodvegy a »Dolovai nábob leányá«-ban, ycimy dolovai
nábob leánya ycimy Dolovai nábob leányá ycimy dolovai ycimy nábob ycimy leánya
ycimy ycimy Dolovai ycimy nábob ycimy leányá ycimy ykodvegy június 7-én, mint a
»Váljunk el« ycimy váljunk el ycimy Váljunk el ycimy váljunk ycimy el ycimy
ycimy Váljunk ycimy el ycimy ykodvegy hőse, Des Prunelles, yszerepy des
prunelles yszerepy Des Prunelles yszerepy des yszerepy prunelles yszerepy
yszerepy Des yszerepy Prunelles yszerepy ykodvegy játszott. Mende-mondák szerint
Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy azért imádkoztak,
hogy bár ne tessék Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy mert akkor megmarad Aradnak. ytelepulesy arad ytelepulesy
Arad ymegyey arad megye ykodvegy De nem maradt meg, sőt a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy is, ahol még alig tudott gyökeret
verni, hamarosan elvesztette és a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy
Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy
ykodvegy megnyitó előadásában, 1896. máj. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx
1915 1-én, a »Barangok«-ban, ycimy barangok ycimy Barangok ycimy barangok ycimy
ycimy Barangok ycimy ykodvegy Jókai Mór yszemelynevy jókai mór yszemelynevy
Jókai Mór yszemelynevy jókai yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Jókai
yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy vígjátékában, már ott szerepel, mint Barangh
Géza. yszerepy barangh géza yszerepy Barangh Géza yszerepy barangh yszerepy
géza yszerepy yszerepy Barangh yszerepy Géza yszerepy ykodvegy A meglehetősen szerencsétlen
megnyitó előadást követő harmadik napon, máj. 4-én, az »Államtitkár úr«-nak, ycimy
államtitkár úr ycimy Államtitkár úr ycimy államtitkár ycimy úr ycimy ycimy
Államtitkár ycimy úr ycimy ykodvegy Bisson yszemelynevy bisson yszemelynevy
Bisson yszemelynevy bisson yszemelynevy yszemelynevy Bisson yszemelynevy
ykodvegy fr. ynemzetisegy francia ynemzetisegy fr. ynemzetisegy francia
ynemzetisegy ynemzetisegy fr. ynemzetisegy ykodvegy vígjátékának bemutatója korszakot
jelent az egész budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy színészet életében és egészen elsősorba állítja Fenyvesi Emilt.
yszemelynevy fenyvesi emil yszemelynevy Fenyvesi Emil yszemelynevy fenyvesi
yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Fenyvesi yszemelynevy Emil
yszemelynevy ykodvegy Valahogyan más volt, mint a többi, ami nem akar a többiek
kisebbítése lenni, de a könnyed komédia keretében oly egyéniség revelálódott, amely
a legnagyobb világfi színészekre emlékeztetett. Fenyvesi yszemelynevy fenyvesi
yszemelynevy Fenyvesi yszemelynevy fenyvesi yszemelynevy yszemelynevy Fenyvesi
yszemelynevy ykodvegy egy csapásra a magister elegantiarum lett. Csodásan tudta
egyesíteni a férfias eleganciát, a színtiszta művészettel. De le tudott nyűgözni
akkor is, amikor a »Trilby« ycimy trilby ycimy Trilby ycimy trilby ycimy ycimy
Trilby ycimy ykodvegy Svengálijának yszerepy svengálija yszerepy Svengálijá
yszerepy svengálija yszerepy yszerepy Svengálijá yszerepy ykodvegy kócos hajával,
rendetlen szakállával jelent meg és egy egészen új típus ábrázolásával szinte feledtette,
hogy hiszen ő volt az ideális divathős. Csakhamar utána pedig »Ocskay brigadéros«
ycimy ocskay brigadéros ycimy Ocskay brigadéros ycimy ocskay ycimy brigadéros
ycimy ycimy Ocskay ycimy brigadéros ycimy ykodvegy címszerepében a lelkesedés fergetegét
keltette azzal, hogy egy magyar hős, hazájáért lángoló, de tragikusan megbotló ideális
figuráját vitte színpadra. Ez a három alakítás összeforrt Fenyvesi yszemelynevy
fenyvesi yszemelynevy Fenyvesi yszemelynevy fenyvesi yszemelynevy yszemelynevy
Fenyvesi yszemelynevy ykodvegy nevével. Az első, mint maga a műfaj, amelyhez tartozott,
elhalványodhatott az új nemzedék eszmekörében, a másik kettő dicsfényesen feledhetetlen
marad. Magát Fenyvesit yszemelynevy fenyvesi yszemelynevy Fenyvesi yszemelynevy
fenyvesi yszemelynevy yszemelynevy Fenyvesi yszemelynevy ykodvegy kissé bántotta
is a nagy dicsőség, mert hiszen arra gondolhatott, hogy mást is játszott. Semmi
kétség, két — ha szabad ezt a szót felhasználni — főszerepének népszerűsége nem
érinthette olyannyi más alakításának tökéletességét. A történelmi kosztümös magyar
hadvezér alakja mellett a modern civil magyar úr gyönyörű példája volt if j. Nagy
István, yszemelynevy if j. nagy istván yszemelynevy if j. Nagy István
yszemelynevy if yszemelynevy j. yszemelynevy nagy yszemelynevy istván
yszemelynevy yszemelynevy if yszemelynevy j. yszemelynevy Nagy yszem a »Tanítónő«-ben,
ycimy tanítónő ycimy Tanítónő ycimy tanítónő ycimy ycimy Tanítónő ycimy
ykodvegy vagy Oroszy Sándor, yszemelynevy oroszy sándor yszemelynevy Oroszy
Sándor yszemelynevy oroszy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Oroszy
yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Molnár Ferenc yszemelynevy molnár
ferenc yszemelynevy Molnár Ferenc yszemelynevy molnár yszemelynevy ferenc yszemelynevy
yszemelynevy Molnár yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy »Farsang«-jában ycimy
farsang ycimy Farsang ycimy farsang ycimy ycimy Farsang ycimy ykodvegy a lengyelzsidó
ynemzetisegy lengyel ynemzetisegy lengyel ynemzetisegy lengyel ynemzetisegy
ynemzetisegy lengyel ynemzetisegy ykodvegy vonású Svengálival yszerepy svengáli
yszerepy Svengáli yszerepy svengáli yszerepy yszerepy Svengáli yszerepy
ykodvegy szemben ott volt az »Izrael« ycimy izrael ycimy Izrael ycimy izrael
ycimy ycimy Izrael ycimy ykodvegy szinte feudális hőse és tán idesorolható a »Medikus«
ycimy medikus ycimy Medikus ycimy medikus ycimy ycimy Medikus ycimy ykodvegy is,
vagy »Timár Liza« ycimy timár liza ycimy Timár Liza ycimy timár ycimy liza
ycimy ycimy Timár ycimy Liza ycimy ykodvegy atyja. Tökéletes volt, amikor németet
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy
német ynemzetisegy ykodvegy alakított, akár a »Takarodó« ycimy takarodó ycimy
Takarodó ycimy takarodó ycimy ycimy Takarodó ycimy ykodvegy nőgyűlölő és lóimádó
Queiss őrmesterét yszerepy queiss őrmester yszerepy Queiss őrmester yszerepy
queiss yszerepy őrmester yszerepy yszerepy Queiss yszerepy őrmester yszerepy
ykodvegy vesszük, akár a »Diákélet« ycimy diákélet ycimy Diákélet ycimy
diákélet ycimy ycimy Diákélet ycimy ykodvegy osztálygőgös burskolomposát; aligha
van a moszkvai ytelepulesy moszkva ytelepulesy moszkva yorszagy Oroszország
ykodvegy művészszínházban oroszabb ynemzetisegy orosz ynemzetisegy orosz
ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ykodvegy orvos,
mint az ő Kovalenko-ja yszerepy kovalenko yszerepy Kovalenko yszerepy kovalenko
yszerepy yszerepy Kovalenko yszerepy ykodvegy Arcübasev yszemelynevy arcübasev
yszemelynevy Arcübasev yszemelynevy arcübasev yszemelynevy yszemelynevy
Arcübasev yszemelynevy ykodvegy »Féltékenységé«-ben, ycimy féltékenysége ycimy
Féltékenységé ycimy féltékenysége ycimy ycimy Féltékenységé ycimy ykodvegy meg Csebutikin
yszerepy csebutikin yszerepy Csebutikin yszerepy csebutikin yszerepy yszerepy
Csebutikin yszerepy ykodvegy a Csehov-féle yszemelynevy csehov yszemelynevy
Csehov yszemelynevy csehov yszemelynevy yszemelynevy Csehov yszemelynevy ykodvegy
»Három nővér«-ben. ycimy három nővér ycimy Három nővér ycimy három ycimy nővér
ycimy ycimy Három ycimy nővér ycimy ykodvegy Senki egységesebben nem dolgozta ki
szerepét, mint Fenyvesi Emil yszemelynevy fenyvesi emil yszemelynevy Fenyvesi
Emil yszemelynevy fenyvesi yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Fenyvesi
yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy és megdöbbentően egységes volt akkor is,
amikor Lindau yszemelynevy lindau yszemelynevy Lindau yszemelynevy lindau
yszemelynevy yszemelynevy Lindau yszemelynevy ykodvegy virtuóz módon megcsinált
drámájában, az »Egy test, két lélek«-ben ycimy egy test, két lélek ycimy Egy
test, két lélek ycimy egy ycimy test, ycimy két ycimy lélek ycimy ycimy Egy
ycimy test, ycimy két ycimy lélek ycimy ykodvegy ügyészt és gonosztevőt játszott.
Közel harminc évig működött a Vígszínháznál, yintezmenyy vígszínház yintezmenyy
Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy
ykodvegy minden egyes fellépése esemény volt, minden új szerepe élmény, tanulmány
azok számára, akik nézhették, hallhatták. Délceg maradt és fiatal. Csak nagyon meghitt
emberei tudták, hogy kór bántja és szenved. Ugyanazokat a szerepeket játszhatta
bátran, amelyekkel első sikereit érte el. Játszhatta volna az Államtitkárt yszerepy
államtitkár yszerepy Államtitkár yszerepy államtitkár yszerepy yszerepy Államtitkár
yszerepy ykodvegy is, Svengálit yszerepy svengáli yszerepy Svengáli yszerepy
svengáli yszerepy yszerepy Svengáli yszerepy ykodvegy is, Ocskayt yszerepy
ocskay yszerepy Ocskay yszerepy ocskay yszerepy yszerepy Ocskay yszerepy
ykodvegy is. De repríz alkalmával talán csak a »Takácsok«-ban ycimy takácsok
ycimy Takácsok ycimy takácsok ycimy ycimy Takácsok ycimy ykodvegy történt, hogy
az egykori szilaj vörös Baekerből yszerepy baeker yszerepy Baeker yszerepy
baeker yszerepy yszerepy Baeker yszerepy ykodvegy a kedélyesen pityókás öreg Baumer
yszerepy baumer yszerepy Baumer yszerepy baumer yszerepy yszerepy Baumer
yszerepy ykodvegy lett. Férfias, imponáló, erőteljes volt utolsó megjelenésében
is, amikor Szomory Dezső yszemelynevy szomory dezső yszemelynevy Szomory Dezső
yszemelynevy szomory yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Szomory
yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy »Szabóky Zsigmond Ráfáel«-jét ycimy
szabóky zsigmond ráfáel ycimy Szabóky Zsigmond Ráfáel ycimy szabóky ycimy
zsigmond ycimy ráfáel ycimy ycimy Szabóky ycimy Zsigmond ycimy Ráfáel ycimy
ykodvegy kreálta 1924. xevtizedx 1925 jan. 12-én és ezzel egyikét oldotta meg a
legszebb, de egyúttal legfáradalmasabb művészi feladatoknak. Színpadi alakításain
kívül megőrzik emlékét filmszerepei is. Egyike volt a legelső magyar színésznek,
akik a film számára is játszottak. A néma művészet, amely éppen némaságával vált
nemzetközivé, elvitte filmhírét külföldre is. Különösen feltűnt egy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy képben, amelyben Ferenc József királyt yszemelynevy
ferenc józsef király yszemelynevy Ferenc József király yszemelynevy ferenc
yszemelynevy józsef yszemelynevy király yszemelynevy yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy József yszemelynevy király játszotta megtévesztésig hű maszkban. Amint
művészetében is csak izmosodott, de meg nem változott, úgy maradt meg társadalmi
érintkezése is változatlanul, csak tisztelőinek köre bővült. Színészkollégái számára
mindenkor szolgálatkész volt és lelkiismeretesen működött az Orsz.Színészegyesület
yintezmenyy orsz.színészegyesület yintezmenyy Orsz.Szí yintezmenyy orsz.színészegyesület
yintezmenyy yintezmenyy Orsz.Szí yintezmenyy ykodvegy tanácsában is. Már kezdő korában
is végtelenül szolid, komoly természetű volt, aki azonban sohasem rontott mulatságot.
Magával szemben szigort tanúsított, de örült a mások jókedvének. Büszke volt családi
házára, amelyet nemes olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy
olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy stílusban építtette.
E ház egyik ablaknyílása adta a mintát Róna József yszemelynevy róna józsef
yszemelynevy Róna József yszemelynevy róna yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Róna yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy szobrásznak, aki a farkasvölgyi
temetőben domborodó sírhant fölött emelkedő emlékét tervezte. Medaillonban látható
ott Fenyvesi Emil yszemelynevy fenyvesi emil yszemelynevy Fenyvesi Emil
yszemelynevy fenyvesi yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Fenyvesi yszemelynevy
Emil yszemelynevy ykodvegy képe, amely nem mosódhatik el azok emlékében, akik valaha
látták. (Dr.Komor Gyula.) yszemelynevy dr.komor gyula yszemelynevy Dr.Komor Gyula
yszemelynevy dr.komor yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Dr.Komor
yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy dr.komor gyula szin_II.0021.pdf
II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Fenyvesi Emil - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1859
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0021.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0021.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23922.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Fenyvesi
Emil
Szócikk: Fenyvesi Emil színész, sz. 1859. máj. 31-én,
Jernyén (Sáros m.), megh. 1924. márc. 20-án, Budapesten. Nem szerzett művészi oklevelet,
de annál nagyobb érdemeket szerzett abban, hogy a színészetet felsőbbrendű művészetként
becsüljék és tiszteljék. A kassai diák, aki 1876. márc. havában Gerőffy Andornál,
majd Lászy Vilmosnál kóristáskodott, a nyolcvanas évek elején már mint jeles színész
tünteti ki magát és 1886. jún. 6-án a budapesti Nemzeti Színházban vendégszerepel.
Az »Utolsó szerelem«-ben, Dóczy Lajos vígjátékában mutatkozik be. Akkoriban szokás
volt, hogy a Nemzeti Színház a nyári szünet előtt vidéki színészeket léptetett fel,
hogy válogasson belőlük együttese számára. Fenyvesi Emilt visszaengedték és nyolc
évig tovább bolyongott Kolozsvárt, Nagyváradon, Debrecenben, majd Aradon. Innen
hívták, meg ismét vendégfelléptekre és 1894. jún. 5-én, mint Tarján Gida a »Dolovai
nábob leányá«-ban, június 7-én, mint a »Váljunk el« hőse, Des Prunelles, játszott.
Mende-mondák szerint Aradon azért imádkoztak, hogy bár ne tessék Budapesten, mert
akkor megmarad Aradnak. De nem maradt meg, sőt a Nemzeti Színház is, ahol még alig
tudott gyökeret verni, hamarosan elvesztette és a Vígszínház megnyitó előadásában,
1896. máj. 1-én, a »Barangok«-ban, Jókai Mór vígjátékában, már ott szerepel, mint
Barangh Géza. A meglehetősen szerencsétlen megnyitó előadást követő harmadik napon,
máj. 4-én, az »Államtitkár úr«-nak, Bisson fr. vígjátékának bemutatója korszakot
jelent az egész budapesti színészet életében és egészen elsősorba állítja Fenyvesi
Emilt. Valahogyan más volt, mint a többi, ami nem akar a többiek kisebbítése lenni,
de a könnyed komédia keretében oly egyéniség revelálódott, amely a legnagyobb világfi
színészekre emlékeztetett. Fenyvesi egy csapásra a magister elegantiarum lett. Csodásan
tudta egyesíteni a férfias eleganciát, a színtiszta művészettel. De le tudott nyűgözni
akkor is, amikor a »Trilby« Svengálijának kócos hajával, rendetlen szakállával jelent
meg és egy egészen új típus ábrázolásával szinte feledtette, hogy hiszen ő volt
az ideális divathős. Csakhamar utána pedig »Ocskay brigadéros« címszerepében a lelkesedés
fergetegét keltette azzal, hogy egy magyar hős, hazájáért lángoló, de tragikusan
megbotló ideális figuráját vitte színpadra. Ez a három alakítás összeforrt Fenyvesi
nevével. Az első, mint maga a műfaj, amelyhez tartozott, elhalványodhatott az új
nemzedék eszmekörében, a másik kettő dicsfényesen feledhetetlen marad. Magát Fenyvesit
kissé bántotta is a nagy dicsőség, mert hiszen arra gondolhatott, hogy mást is játszott.
Semmi kétség, két — ha szabad ezt a szót felhasználni — főszerepének népszerűsége
nem érinthette olyannyi más alakításának tökéletességét. A történelmi kosztümös
magyar hadvezér alakja mellett a modern civil magyar úr gyönyörű példája volt if
j. Nagy István, a »Tanítónő«-ben, vagy Oroszy Sándor, Molnár Ferenc »Farsang«-jában
a lengyelzsidó vonású Svengálival szemben ott volt az »Izrael« szinte feudális
hőse és tán idesorolható a »Medikus« is, vagy »Timár Liza« atyja. Tökéletes volt,
amikor németet alakított, akár a »Takarodó« nőgyűlölő és lóimádó Queiss őrmesterét
vesszük, akár a »Diákélet« osztálygőgös burskolomposát; aligha van a moszkvai művészszínházban
oroszabb orvos, mint az ő Kovalenko-ja Arcübasev »Féltékenységé«-ben, meg Csebutikin
a Csehov-féle »Három nővér«-ben. Senki egységesebben nem dolgozta ki szerepét, mint
Fenyvesi Emil és megdöbbentően egységes volt akkor is, amikor Lindau virtuóz módon
megcsinált drámájában, az »Egy test, két lélek«-ben ügyészt és gonosztevőt játszott.
Közel harminc évig működött a Vígszínháznál, minden egyes fellépése esemény volt,
minden új szerepe élmény, tanulmány azok számára, akik nézhették, hallhatták. Délceg
maradt és fiatal. Csak nagyon meghitt emberei tudták, hogy kór bántja és szenved.
Ugyanazokat a szerepeket játszhatta bátran, amelyekkel első sikereit érte el. Játszhatta
volna az Államtitkárt is, Svengálit is, Ocskayt is. De repríz alkalmával talán csak
a »Takácsok«-ban történt, hogy az egykori szilaj vörös Baekerből a kedélyesen pityókás
öreg Baumer lett. Férfias, imponáló, erőteljes volt utolsó megjelenésében is, amikor
Szomory Dezső »Szabóky Zsigmond Ráfáel«-jét kreálta 1924. jan. 12-én és ezzel egyikét
oldotta meg a legszebb, de egyúttal legfáradalmasabb művészi feladatoknak. Színpadi
alakításain kívül megőrzik emlékét filmszerepei is. Egyike volt a legelső magyar
színésznek, akik a film számára is játszottak. A néma művészet, amely éppen némaságával
vált nemzetközivé, elvitte filmhírét külföldre is. Különösen feltűnt egy német képben,
amelyben Ferenc József királyt játszotta megtévesztésig hű maszkban. Amint művészetében
is csak izmosodott, de meg nem változott, úgy maradt meg társadalmi érintkezése
is változatlanul, csak tisztelőinek köre bővült. Színészkollégái számára mindenkor
szolgálatkész volt és lelkiismeretesen működött az Orsz.Színészegyesület tanácsában
is. Már kezdő korában is végtelenül szolid, komoly természetű volt, aki azonban
sohasem rontott mulatságot. Magával szemben szigort tanúsított, de örült a mások
jókedvének. Büszke volt családi házára, amelyet nemes olasz stílusban építtette.
E ház egyik ablaknyílása adta a mintát Róna József szobrásznak, aki a farkasvölgyi
temetőben domborodó sírhant fölött emelkedő emlékét tervezte. Medaillonban látható
ott Fenyvesi Emil képe, amely nem mosódhatik el azok emlékében, akik valaha látták.
(Dr.Komor Gyula.) szin_II.0021.pdf II