Címszó: Ferenczy Károly - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1878
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0030.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0030.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23958.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Ferenczy
Károly
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523951.htm
Szócikk: Ferenczy Károly színész, sz. 1878. (születés
éve) nov. 28-án, Budapesten. (Budapest)
Színész-családból származott, atyja a Népszínház (intézmény)
(információ)
rendezője, anyja jónevű vidéki színésznő
volt. Szülei a papi pályára szánták, de nyugtalan természete miatt otthagyja a zárdát
és elszökött Bárdi Lajos (személy) (információ)
nagylaki (megye) színtársulatához.
Azonban a vidéki vándorélet és a vele járó sok nélkülözés megtörte. Ekkor beiratkozott
Fülöp Sándor (személy)
(információ)
színésziskolájába. Azután Brassóban (megye) működött,
Egry Kálmánnál. (személy) (információ)
Néhány évi barangolás után Feld Zsigmond
(személy)
(információ)
színtársulatához szerződött. Ezután ismét
vidékre ment. Volt ifj. Polgár Károly, (személy) Kömley
Gyula, (személy)
(információ)
Hajdú István, (személy) Rakodczay
Pál (személy)
(információ)
színtársulatánál. 1902-ben (időpont) felkerült
a Magyar Színház (intézmény)
(információ)
kötelékébe, ahol nagy sikerei voltak. Magyar
Színházi szereplése alatt történt meg vele az alábbi szenzációs esemény, amiről
sokáig beszéltek színházi körökben. Egyik darabban egy betörő figuráját osztották
rá. A gyönyörű kiállítású darab azonban megbukik; erre F. a betörő maszkjában elmegy
egy előkelő vendéglőbe, ahol megjelenésével az akkori politikai viszonyok miatt
nagy pánikot idéz elő; a rendőrhatóság veszedelmes gazembert látván benne, letartóztatják.
Másnap az előadást nem tudták elkezdeni, mert a főszereplő hiányzott. Nagy lótás-futás
után végre megtalálták a hetedik kerületi rendőrség fogdájában, ahonnan Tomcsányi
(személy)
(információ)
képviselő intervenciójára, miután a tréfa
tisztázódott, F.-t visszavitték a színházhoz. Ettől kezdve megfordult a darab sorsa,
mert F. ötletessége zsúfolt házakat vonzott. Ezután visszament a vidékre, Csóka
Sándor (személy)
(információ)
miskolci (megye) társulatához,
ahonnan Krecsányi Ignác (személy) (információ)
szegedi (megye) színházához
kerül. Ekkor Krecsányi (személy) (információ)
nevelt lányával házasságra lép, Kassán (megye) Szendrey
Mihály (személy)
(információ)
színtársulatának a tagja. Kassáról (megye) elszerződik
Janovics Jenőhöz, (személy) (információ)
Szegedre, (megye) ahonnan
1903-ban (időpont)
Beöthy László (személy) (információ)
a Király Színházhoz (intézmény)
(információ)
hívta meg. Itt az »Aranyvirág«-ban (cím) (információ)
mutatkozott be és mint táncos-komikus a legelső
sorba került. 1905. (időpont) aug.
havában átszerződik a Magyar Színházba, (intézmény)
(információ)
ahol mint drámai színész a »Koldusgróf«-ban
(cím) aratta
első nagy sikerét. 1910—12. (időpont) a
Vígszínház (intézmény)
(információ)
tagja. 1912. (időpont) okt.
30-án kabarét nyitott a Gyár-u. 21. szám alatt. A világháború kitörésekor önként
jelentkezett a harctérre, ahonnan súlyos sebesüléssel tért haza. Ezután a Fővárosi
Orfeumban (intézmény)
(információ)
működött, ahol szcenirozott dalaival aratott
sikert, majd Nagy Endre (személy) (információ)
kabaréjának volt kiváló tagja. 1925. (időpont) okt.
havától a Városi Színház (intézmény)
(információ)
tagja. szin_II.0030.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Ferenczy Károly címszóvég 23958 Szócikk:
Ferenczy Károly színész, sz. 1878. nov. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895
28-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy Színész-családból származott, atyja a Népszínház yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy rendezője, anyja jónevű vidéki színésznő volt. Szülei
a papi pályára szánták, de nyugtalan természete miatt otthagyja a zárdát és elszökött
Bárdi Lajos yszemelynevy bárdi lajos yszemelynevy Bárdi Lajos yszemelynevy
bárdi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Bárdi yszemelynevy Lajos
yszemelynevy ykodvegy nagylaki ytelepulesy nagylak ytelepulesy nagylak ymegyey
csanád megye ykodvegy színtársulatához. Azonban a vidéki vándorélet és a vele járó
sok nélkülözés megtörte. Ekkor beiratkozott Fülöp Sándor yszemelynevy fülöp
sándor yszemelynevy Fülöp Sándor yszemelynevy fülöp yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Fülöp yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy színésziskolájába.
Azután Brassóban ytelepulesy brassó ytelepulesy Brassó ymegyey brassó megye
ykodvegy működött, Egry Kálmánnál. yszemelynevy egry kálmán yszemelynevy Egry
Kálmán yszemelynevy egry yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Egry
yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy Néhány évi barangolás után Feld Zsigmond
yszemelynevy feld zsigmond yszemelynevy Feld Zsigmond yszemelynevy feld
yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Feld yszemelynevy Zsigmond
yszemelynevy ykodvegy színtársulatához szerződött. Ezután ismét vidékre ment. Volt
ifj. Polgár Károly, yszemelynevy ifj. polgár károly yszemelynevy ifj. Polgár
Károly yszemelynevy ifj. yszemelynevy polgár yszemelynevy károly yszemelynevy
yszemelynevy ifj. yszemelynevy Polgár yszemelynevy Károly yszemel Kömley Gyula,
yszemelynevy kömley gyula yszemelynevy Kömley Gyula yszemelynevy kömley yszemelynevy
gyula yszemelynevy yszemelynevy Kömley yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy
Hajdú István, yszemelynevy hajdú istván yszemelynevy Hajdú István yszemelynevy
hajdú yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Hajdú yszemelynevy István
yszemelynevy ykodvegy Rakodczay Pál yszemelynevy rakodczay pál yszemelynevy
Rakodczay Pál yszemelynevy rakodczay yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy
Rakodczay yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy színtársulatánál. 1902-ben xevtizedx
1905 felkerült a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S
yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy kötelékébe, ahol nagy sikerei voltak. Magyar
Színházi szereplése alatt történt meg vele az alábbi szenzációs esemény, amiről
sokáig beszéltek színházi körökben. Egyik darabban egy betörő figuráját osztották
rá. A gyönyörű kiállítású darab azonban megbukik; erre F. a betörő maszkjában elmegy
egy előkelő vendéglőbe, ahol megjelenésével az akkori politikai viszonyok miatt
nagy pánikot idéz elő; a rendőrhatóság veszedelmes gazembert látván benne, letartóztatják.
Másnap az előadást nem tudták elkezdeni, mert a főszereplő hiányzott. Nagy lótás-futás
után végre megtalálták a hetedik kerületi rendőrség fogdájában, ahonnan Tomcsányi
yszemelynevy tomcsányi yszemelynevy Tomcsányi yszemelynevy tomcsányi
yszemelynevy yszemelynevy Tomcsányi yszemelynevy ykodvegy képviselő intervenciójára,
miután a tréfa tisztázódott, F.-t visszavitték a színházhoz. Ettől kezdve megfordult
a darab sorsa, mert F. ötletessége zsúfolt házakat vonzott. Ezután visszament a
vidékre, Csóka Sándor yszemelynevy csóka sándor yszemelynevy Csóka Sándor
yszemelynevy csóka yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Csóka
yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy miskolci ytelepulesy miskolc
ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy társulatához, ahonnan Krecsányi
Ignác yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy
krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy
Ignác yszemelynevy ykodvegy szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged
ymegyey csongrád megye ykodvegy színházához kerül. Ekkor Krecsányi yszemelynevy
krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy
yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy nevelt lányával házasságra lép, Kassán
ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Szendrey
Mihály yszemelynevy szendrey mihály yszemelynevy Szendrey Mihály yszemelynevy
szendrey yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Szendrey yszemelynevy
Mihály yszemelynevy ykodvegy színtársulatának a tagja. Kassáról ytelepulesy
kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy elszerződik Janovics
Jenőhöz, yszemelynevy janovics jenő yszemelynevy Janovics Jenő yszemelynevy
janovics yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Janovics yszemelynevy Jenő
yszemelynevy ykodvegy Szegedre, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey
csongrád megye ykodvegy ahonnan 1903-ban Beöthy László yszemelynevy beöthy
lászló yszemelynevy Beöthy László yszemelynevy beöthy yszemelynevy lászló
yszemelynevy yszemelynevy Beöthy yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy a Király
Színházhoz yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy
ykodvegy hívta meg. Itt az »Aranyvirág«-ban ycimy aranyvirág ycimy Aranyvirág
ycimy aranyvirág ycimy ycimy Aranyvirág ycimy ykodvegy mutatkozott be és mint táncos-komikus
a legelső sorba került. 1905. aug. xtalanevtizedx 1915 havában átszerződik a Magyar
Színházba, yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy
ykodvegy ahol mint drámai színész a »Koldusgróf«-ban ycimy koldusgróf ycimy
Koldusgróf ycimy koldusgróf ycimy ycimy Koldusgróf ycimy ykodvegy aratta első nagy
sikerét. 1910—12. xevtizedx 1915 a Vígszínház yintezmenyy vígszínház
yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính
yintezmenyy ykodvegy tagja. 1912. okt. xtalanevtizedx 1925 30-án kabarét nyitott
a Gyár-u. 21. szám alatt. A világháború kitörésekor önként jelentkezett a harctérre,
ahonnan súlyos sebesüléssel tért haza. Ezután a Fővárosi Orfeumban yintezmenyy
fővárosi orfeum yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy orfeum
yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy működött, ahol szcenirozott
dalaival aratott sikert, majd Nagy Endre yszemelynevy nagy endre yszemelynevy
Nagy Endre yszemelynevy nagy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Nagy
yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy kabaréjának volt kiváló tagja. 1925. xevtizedx
1925 okt. xtalanevtizedx 1935 havától a Városi Színház yintezmenyy városi
színház yintezmenyy Városi S yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Városi yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy tagja. szin_II.0030.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Ferenczy Károly - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1878
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0030.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0030.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23958.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Ferenczy
Károly
Szócikk: Ferenczy Károly színész, sz. 1878. nov.
28-án, Budapesten. Színész-családból származott, atyja a Népszínház rendezője, anyja
jónevű vidéki színésznő volt. Szülei a papi pályára szánták, de nyugtalan természete
miatt otthagyja a zárdát és elszökött Bárdi Lajos nagylaki színtársulatához. Azonban
a vidéki vándorélet és a vele járó sok nélkülözés megtörte. Ekkor beiratkozott Fülöp
Sándor színésziskolájába. Azután Brassóban működött, Egry Kálmánnál. Néhány évi
barangolás után Feld Zsigmond színtársulatához szerződött. Ezután ismét vidékre
ment. Volt ifj. Polgár Károly, Kömley Gyula, Hajdú István, Rakodczay Pál színtársulatánál.
1902-ben felkerült a Magyar Színház kötelékébe, ahol nagy sikerei voltak. Magyar
Színházi szereplése alatt történt meg vele az alábbi szenzációs esemény, amiről
sokáig beszéltek színházi körökben. Egyik darabban egy betörő figuráját osztották
rá. A gyönyörű kiállítású darab azonban megbukik; erre F. a betörő maszkjában elmegy
egy előkelő vendéglőbe, ahol megjelenésével az akkori politikai viszonyok miatt
nagy pánikot idéz elő; a rendőrhatóság veszedelmes gazembert látván benne, letartóztatják.
Másnap az előadást nem tudták elkezdeni, mert a főszereplő hiányzott. Nagy lótás-futás
után végre megtalálták a hetedik kerületi rendőrség fogdájában, ahonnan Tomcsányi
képviselő intervenciójára, miután a tréfa tisztázódott, F.-t visszavitték a színházhoz.
Ettől kezdve megfordult a darab sorsa, mert F. ötletessége zsúfolt házakat vonzott.
Ezután visszament a vidékre, Csóka Sándor miskolci társulatához, ahonnan Krecsányi
Ignác szegedi színházához kerül. Ekkor Krecsányi nevelt lányával házasságra lép,
Kassán Szendrey Mihály színtársulatának a tagja. Kassáról elszerződik Janovics Jenőhöz,
Szegedre, ahonnan 1903-ban Beöthy László a Király Színházhoz hívta meg. Itt az »Aranyvirág«-ban
mutatkozott be és mint táncos-komikus a legelső sorba került. 1905. aug. havában
átszerződik a Magyar Színházba, ahol mint drámai színész a »Koldusgróf«-ban aratta
első nagy sikerét. 1910—12. a Vígszínház tagja. 1912. okt. 30-án kabarét nyitott
a Gyár-u. 21. szám alatt. A világháború kitörésekor önként jelentkezett a harctérre,
ahonnan súlyos sebesüléssel tért haza. Ezután a Fővárosi Orfeumban működött, ahol
szcenirozott dalaival aratott sikert, majd Nagy Endre kabaréjának volt kiváló tagja.
1925. okt. havától a Városi Színház tagja. szin_II.0030.pdf II