Címszó: Gabányi Árpád - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1855

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0097.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0097.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24361.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Gabányi Árpád

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/524361.htm

 

Szócikk: Gabányi Árpád (olysói (megye) és héthársi), (megye) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  örökös tagja, a Ferenc József (személy) lovagrend kitüntetettje, sz. 1855. (születés éve) aug. 18-án, Eperjesen, (megye) megh. 1915. okt. 23-án, Budapesten. (Budapest) Édes atyja Gabányi Sándor, (személy) (információ)  édes anyja Kolbenhayer Apollónia, (személy) már a zsenge gyermeknek szívébe oltotta a haza szeretetét és a költészet iránt való rajongást. A színészet eszménye már egészen fiatal korában gyökeret vert keblében. A hatvanas évek elején szülei Budapestre (Budapest) költöztek és édesatyja a főváros (Budapest) első kereskedői közé küzdötte fel magát. Iskoláit az ágostai evangélikusoknál kezdte, majd később a kegyesrendiek gimnáziumában folytatta. Szüleit később a körülmények Szatmárra (megye) (információ)  vezérelték, ahol is az ottani főgimnáziumban fejezte be iskolai tanulmányait. Eleintén gépészmérnök akart lenni, de a városba színtársulat jött és ez egészen lenyűgözte fogékony lelkét. 1872-ben (időpont) beiratkozott a színészi-képezdébe. melynek sikeres végzése után 1875-ben (időpont) Lászy Vilmos (személy) (információ)  kassai (megye) igazgató szerződtette. 1876-ban (időpont) vette nőül Lenkey Etelka (személy) (információ)  naiva színésznőt, akivel együtt végezték el sikeresen a pesti (Budapest) színi-képezdét. A vándorpálya Kassán, (megye) Miskolcon, (megye) Ungváron (megye) stb. csak rövid ideig tartott. 1878-ban (időpont) ugyanis meghívták a kolozsvári Nemzeti Színházhoz, (intézmény) (információ)  melynek mint színész és rendező 1884-ig (időpont) közszeretetben álló tagja volt. Innen Paulay Ede (személy) (információ)  szerződtette a budapesti (Budapest) Nemzeti Színházhoz, (intézmény) (információ)  hol 28 évig volt a színház büszkesége. Kedvesebb szerepei: Moliére: (személy) »Fösvény«-ében: (cím) (információ)  Harpagon; (szerep) (információ)  »Képzelt beteg«-ben: (cím) (információ)  a címszerep; »Dandin György«-ben: (cím) (információ)  a címszerep; Shakespeare: (személy) (információ)  »Vízkereszt«-jében: (cím) Malvolio; (szerep) a »Velencei kalmár«-ban: (cím) (információ)  az öreg Lancelot Gobbo; (szerep) Gárdonyi Géza: (személy) (információ)  »Bor« (cím) (információ)  Mihály bácsi, (szerep) (információ)  Csiky Gergely (személy) (információ)  »Nagymamá«-jában: (cím) (információ)  Koszta Sámuel. (szerep) 1911. (időpont) évben, mint a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  örökös tagja nyugdíjba vonult s a közönségtől Gárdonyi Géza (személy) (információ)  »Annuská«-jában (cím) mint János barát (szerep) (információ)  búcsúzott el. Foglalkozott a színművészeten kívül az irodalommal is és számtalan színdarabot, regényt, monológot, verset és tárca-cikket írt. Darabjai közül többet koszorúzott meg a Magyar Tudományos Akadémia (intézmény) (információ)  is. Nevezetesebb színdarabjai: »Phaeton«, (cím) dráma 4 felv. 1874-ben (időpont) adták Kassán. (megye) »Isole«, (cím) szmű 5 felv. 1875. (időpont) Kassa. (megye) »Corneille szerelme«, (cím) (információ)  szmű 2 felv. 1879, (időpont) Kolozsvár. (megye) »János és János«, (cím) (információ)  vj. 3 felv. Kolozsvár. (megye) »Munkácsi rabok«, (cím) (információ)  népszmű 4 felv. 1879. (időpont) Kolozsvár. (megye) »Riczinus halála«, (cím) boh. 4 felv. 1880. (időpont) Kolozsvár. (megye) »Csák Máté«, (cím) trag. 5 felv. 1880. (időpont) Kolozsvár. (megye) »Csak egy színdarab«, (cím) (információ)  vj. 3 felv. Kolozsvár. (megye) »Jó módúak«, (cím) (információ)  szmű 4 felv. 1880. (időpont) Kolozsvár. (megye) »A sehonnai«, (cím) népszmű 3 felv. Népszínház, (intézmény) (információ)  Budapest. (Budapest) 1881. (időpont) »A grófné férjének felesége«, (cím) vj. 1 felv. Kolozsvár. (megye) »Tubarózsa«, (cím) népsz. 3 felv. 1883. (időpont) Kolozsvár. (megye) »Furcsa parasztok«, (cím) (információ)  boh. 4 felv. 1882. (időpont) Kolozsvár. (megye) »Az őszinték«, (cím) vj. 3 felv. Nemzeti Színház, (intézmény) (információ)  Budapest. (Budapest) 1886. (időpont) »A kókai ház«, (cím) vj. 3 felv. Nemzeti Színház, (intézmény) (információ)  Budapest, (Budapest) 1887. (időpont) »A Mumus«, (cím) vj. 4 felv. Nemzeti Színház, (intézmény) (információ)  Budapest, (Budapest) 1889. (időpont) »Az apósok«, (cím) vj. 3 felv. Nemzeti Színház, (intézmény) (információ)  Budapest, (Budapest) 1890. (időpont) (Ugyanez: »Die Schwiegerväter«, (cím) vj. 3 felv.. Bécs, (ország) Carl Theater, (intézmény) (információ)  1892. (időpont) Olaszul: (nyelv) (információ)  »J svoceri«, (cím) vj. 3 felv. Rórna, (ország) 1894.) (időpont) »A pogány magyarok«, (cím) szmű 5 felv. A Magy. Tud. Akad. (intézmény) (Kóczán-díj) (intézmény) 100 arannyal kitüntette. Bem. Nemzeti Színház, (intézmény) (információ)  1891. (időpont) »A kapi vár«, (cím) tört. vj. 4 felv. A Magy. Tud. Akad. (intézmény) (Teleki-díj) (intézmény) 100 arannyal kitüntette. Bem. Nemzeti Színház, (intézmény) (információ)  1892. (időpont) »A csehül jártak«, (cím) boh. 4 felv. Nemzeti Színház, (intézmény) (információ)  1893. (időpont) »Sámuel király«, (cím) tört. szmű 5 felv. Nemzeti Színház, (intézmény) (információ)  1894. (időpont) »Kisvárosi nagyságok«, (cím) vj. 3 felv. Nemzeti Színház, (intézmény) (információ)  1S95. »Az emberevő«, (cím) vj. 3 felv. Nemzeti Színház, (intézmény) (információ)  1900. (időpont) »Caraffa«, (cím) tört. szmű 4 felv. »Az anyósok«, (cím) vj. 1 felv. Nemzeti Színház, (intézmény) (információ)  1899. (időpont) »A fekete cár«, (cím) tört. szmű 5 felv. A Magy. Tud. Akad. (intézmény) (Teleki-díj) (intézmény) 100 arannyal jutalmazta, 1912. (időpont) »A paraszt tromf«, (cím) népszmű 4 felv. Városligeti Színkör. (intézmény) »A hattyúdal«, (cím) dráma 2 felv. (Utolsó színdarabja). — Regényei: »Miska biografiája«, (cím) 1881. (időpont) Kolozsvár. (megye) »Egy krajcár emlékiratai«, (cím) (információ)  1882. (időpont) Kolozsvár. (megye) »Sátán a földön« (cím) (verses regény), 1883. (időpont) Budapest, (Budapest) Révai-kiadás. (személy) (információ)  »A művészet nyomorultjai«, (cím) 1893. (időpont) Budapest, (Budapest) Wodianer-kiadás. (személy) (információ)  »Coeur dame«, (cím) Kolozsvár, (megye) 1884. (időpont) »A rossz asszony«, (cím) Budapest, (Budapest) 1884. (időpont) Révai (személy) (információ)  Testv. »Két vén gyerek«, (cím) (információ)  Budapest, (Budapest) 1885. (időpont) Pallas Könyvtár. »Júlia«, (cím) Budapest, (Budapest) 1887. (időpont) Révai (személy) (információ)  Test. »Az asszony természetrajza«, (cím) 1890. (időpont) Budapest. (Budapest) Singer (személy) és Wolfner. (személy) »Dolgozók és naplopók«, (cím) Budapest, (Budapest) 1889. (időpont) Révai. (személy) (információ)  »Sárga ház«, (cím) (információ)  1889. (időpont) Budapest, (Budapest) Ország-Világ. (intézmény) »Burkus kutya«, (cím) regény. Budapest, (Budapest) 1899. (időpont) Magyar Írók. (intézmény) (információ)  »Az arcisme«, (cím) Budapest, (Budapest) Könyves Kálmán, (személy) (információ)  1892. (időpont) — Monológok : »A kakasülőn«, (cím) »A levél«, (cím) »A szórakozott kisasszony«, (cím) »Desperat úr«, (cím) »Filippo«, (cím) »Egy baleset«, (cím) (információ)  »A bányaszerencsétlenség«, (cím) »Az anya«, (cím) »Az új lakó«, (cím) »Egy kedves ember«, (cím) (információ)  »A hipnotizmus«, (cím) »Egy ideges ember«, (cím) (információ)  »A tolvaj«, (cím) »Az öngyilkos«, (cím) »Jer ide!«, (cím) »A föld és népei«, (cím) »A volapük«, (cím) »A potyajegy«, (cím) »A batyubál«, (cím) »Egy tót táncmester«, (cím) (információ)  »Bajos Jeremiás«, (cím) stb. Móricz Zsigmond (személy) (információ)  a következő méltatást írta róla lexikonunk számára: Az alakító művésznek két típusa van: a szabad alakító, aki a pillanat ihletében látja meg a figurát s azután széles jókedvében rábízza magát a pillanatok ihletére s ha genie, akkor átrepül a szakadékokon, mint a madár. A másik a zárt alakító, aki hosszas tűnődés után állapodik meg a figura karakterében s aztán mély gonddal válogatja össze a jellemzés adalékait. Mind a két fajta művész egyenrangút teremthet. Az első nagy lehet abban az esetben, ha temperamentuma, kedélye, testi, lelki kvalitásai találkoznak a szereppel. A második akkor, ha az elmélyedő spekuláció nem öli ki az isteni tűz lobogását a munka alatt. Gabányi Árpád (személy) (információ)  tipikus s a legnagyobb volt mindazok közt, akiket ismertem, a második típusban. Ő egy valódi zárt-alakító művész volt. Ö valósággal bezárkózott a szereppel s azt élettani, pszichológiai, históriai s minden lehető szempont szerint végig gondolta, megrajzolta, nem csak lelkileg, hanem ceruzával kezében; a maszkot tökéletesre kiépítette, a kosztümöt kikereste, összeválogatta s egy szilárd figurát épített ki, amely végtelenségig tökéletes volt. Mikor aztán minden külsőség rendben volt és a figurának a darabban s a darabnak az életben való elhelyezkedésével tökéletesen tisztában volt, akkor megeresztette fantáziáját, megnyitotta a szívét s ezer új ötlettel gazdagította a szerep tartalmát. Legelőször a »Sári bíró« (cím) próbáin találkoztam vele. Az első próbák alatt meg voltam ijedve, mert minduntalan félrehívott s a szövegről egy szót se szólt, hanem hol egy régi tarisznyát, hol egy ócska nadrágot mutatott. A maszkról készített rajza sem tetszett, egy nyírottbajszú kis fonnyadt arcocskát csinált, holott én a vén varnyut egy lobogós bajszú s szélesen hazudó, támadó, botot magasan emelő öreg bohónak ismertem. Gabányinál (személy) (információ)  minden úgy tünt fel, hogy visszahúzódik, befelé, kicsire, ártalmatlanra. Azután az utolsó próbákon, mikor már teljesen kész volt az alak minden legkisebb részletével, egyszerre csak nekieresztette a fantáziáját. Olyan részlet játékokat hozott, amelyek ma is benne vannak a darabban, pl. ahogy a Jóska gyerek dohányzacskóját eltulajdonítja, aztán kiejti s mikor az visszaveszi azt mondja: »Hát kell e' neked ?... No, sose legyen benne dohány!«... (A notabene s a szavak is, az ő író — tulajdona.) Valósággal kivirágzott a keze közt a száraz ág. Minden jelenésében egy sereg apró motívumot talált, amit belevitt, olyat, amit a szerep szövege semmi jelt nem adott s mégis egy pillanatra nem lépte túl szerepe határait. Megmaradt a maga keretében, csak tökéletesre hegedülte a nótát. Mikor aztán az utolsó jelenetben ő, a falu legutolsó szegénye megfenyegeti a hatalmas bíróékat, homerosi humor magasságába emelkedett. Ez a kis sovány csősz, aki azt mondja, hogy: »még az a dinnyemag is reszkessen az acskóba, akit jövőre vetnek a fődbe!« valami határtalan komikummal hatott. Nem nevetés volt az már, amit keltett, hanem valami különös fölemelkedés, étheri magasság. Minden szerepével így elbíbelődött s mindeniket így meg tudta tölteni isteni tartalommal. Húsz éves korától kezdve öregeket szeretett s tudott legjobban alakítani, ami szintén ennek a végtelen belemélyedő zárt munkának a következménye. A mesterkedő színészek ritkán tudnak életet teremteni: ő viszont egy teremtő zseni volt, aki semmi munkát s fáradságot nem kimélt, hogy a színpadi alakot tökéletesre építse ki. szin_II.0097.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Gabányi Árpád címszóvég 24361 Szócikk: Gabányi Árpád (olysói ytelepulesy olysó ytelepulesy olysó ymegyey sáros megye ykodvegy és héthársi), ytelepulesy héthárs ytelepulesy héthárs ymegyey sáros megye ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy örökös tagja, a Ferenc József yszemelynevy ferenc józsef yszemelynevy Ferenc József yszemelynevy ferenc yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy lovagrend kitüntetettje, sz. 1855. aug. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 18-án, Eperjesen, ytelepulesy eperjes ytelepulesy Eperjes ymegyey sáros megye ykodvegy megh. 1915. okt. 23-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Édes atyja Gabányi Sándor, yszemelynevy gabányi sándor yszemelynevy Gabányi Sándor yszemelynevy gabányi yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Gabányi yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy édes anyja Kolbenhayer Apollónia, yszemelynevy kolbenhayer apollónia yszemelynevy Kolbenhayer Apollónia yszemelynevy kolbenhayer yszemelynevy apollónia yszemelynevy yszemelynevy Kolbenhayer yszemelynevy Apollónia yszemelynevy ykodvegy már a zsenge gyermeknek szívébe oltotta a haza szeretetét és a költészet iránt való rajongást. A színészet eszménye már egészen fiatal korában gyökeret vert keblében. A hatvanas évek elején szülei Budapestre Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy költöztek és édesatyja a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy első kereskedői közé küzdötte fel magát. Iskoláit az ágostai evangélikusoknál kezdte, majd később a kegyesrendiek gimnáziumában folytatta. Szüleit később a körülmények Szatmárra ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy vezérelték, ahol is az ottani főgimnáziumban fejezte be iskolai tanulmányait. Eleintén gépészmérnök akart lenni, de a városba színtársulat jött és ez egészen lenyűgözte fogékony lelkét. 1872-ben xevtizedx 1875 beiratkozott a színészi-képezdébe. melynek sikeres végzése után 1875-ben Lászy Vilmos yszemelynevy lászy vilmos yszemelynevy Lászy Vilmos yszemelynevy lászy yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Lászy yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy kassai ytelepulesy kassa ytelepulesy kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy igazgató szerződtette. 1876-ban vette nőül Lenkey Etelka yszemelynevy lenkey etelka yszemelynevy Lenkey Etelka yszemelynevy lenkey yszemelynevy etelka yszemelynevy yszemelynevy Lenkey yszemelynevy Etelka yszemelynevy ykodvegy naiva színésznőt, akivel együtt végezték el sikeresen a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színi-képezdét. A vándorpálya Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Miskolcon, ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Ungváron ytelepulesy ungvár ytelepulesy Ungvár ymegyey ung megye ykodvegy stb. csak rövid ideig tartott. 1878-ban ugyanis xtalanevtizedx 1885 meghívták a kolozsvári Nemzeti Színházhoz, yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy melynek mint színész és rendező 1884-ig xevtizedx 1885 közszeretetben xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 álló tagja volt. Innen Paulay Ede yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy szerződtette a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Nemzeti Színházhoz, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy hol 28 évig volt a színház büszkesége. Kedvesebb szerepei: Moliére: yszemelynevy moliére yszemelynevy Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy yszemelynevy Moliére yszemelynevy ykodvegy »Fösvény«-ében: ycimy fösvény ycimy Fösvény ycimy fösvény ycimy ycimy Fösvény ycimy ykodvegy Harpagon; yszerepy harpagon yszerepy Harpagon yszerepy harpagon yszerepy yszerepy Harpagon yszerepy ykodvegy »Képzelt beteg«-ben: ycimy képzelt beteg ycimy Képzelt beteg ycimy képzelt ycimy beteg ycimy ycimy Képzelt ycimy beteg ycimy ykodvegy a címszerep; »Dandin György«-ben: ycimy dandin györgy ycimy Dandin György ycimy dandin ycimy györgy ycimy ycimy Dandin ycimy György ycimy ykodvegy a címszerep; Shakespeare: yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy »Vízkereszt«-jében: ycimy vízkereszt ycimy Vízkereszt ycimy vízkereszt ycimy ycimy Vízkereszt ycimy ykodvegy Malvolio; yszerepy malvolio yszerepy Malvolio yszerepy malvolio yszerepy yszerepy Malvolio yszerepy ykodvegy a »Velencei kalmár«-ban: ycimy velencei kalmár ycimy Velencei kalmár ycimy velencei ycimy kalmár ycimy ycimy Velencei ycimy kalmár ycimy ykodvegy az öreg Lancelot Gobbo; yszerepy lancelot gobbo yszerepy Lancelot Gobbo yszerepy lancelot yszerepy gobbo yszerepy yszerepy Lancelot yszerepy Gobbo yszerepy ykodvegy Gárdonyi Géza: yszemelynevy gárdonyi géza yszemelynevy Gárdonyi Géza yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Gárdonyi yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy »Bor« ycimy bor ycimy Bor ycimy bor ycimy ycimy Bor ycimy ykodvegy Mihály bácsi, yszerepy mihály bácsi yszerepy Mihály bácsi yszerepy mihály yszerepy bácsi yszerepy yszerepy Mihály yszerepy bácsi yszerepy ykodvegy Csiky Gergely yszemelynevy csiky gergely yszemelynevy Csiky Gergely yszemelynevy csiky yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy Csiky yszemelynevy Gergely yszemelynevy ykodvegy »Nagymamá«-jában: ycimy nagymama ycimy Nagymamá ycimy nagymama ycimy ycimy Nagymamá ycimy ykodvegy Koszta Sámuel. yszerepy koszta sámuel yszerepy Koszta Sámuel yszerepy koszta yszerepy sámuel yszerepy yszerepy Koszta yszerepy Sámuel yszerepy ykodvegy 1911. xevtizedx 1915 évben, mint a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy örökös tagja nyugdíjba vonult s a közönségtől Gárdonyi Géza yszemelynevy gárdonyi géza yszemelynevy Gárdonyi Géza yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Gárdonyi yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy »Annuská«-jában ycimy annuska ycimy Annuská ycimy annuska ycimy ycimy Annuská ycimy ykodvegy mint János barát yszerepy jános barát yszerepy János barát yszerepy jános yszerepy barát yszerepy yszerepy János yszerepy barát yszerepy ykodvegy búcsúzott el. Foglalkozott a színművészeten kívül az irodalommal is és számtalan színdarabot, regényt, monológot, verset és tárca-cikket írt. Darabjai közül többet koszorúzott meg a Magyar Tudományos Akadémia yintezmenyy magyar tudományos akadémia yintezmenyy Magyar T yintezmenyy magyar yintezmenyy tudományos yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy is. Nevezetesebb színdarabjai: »Phaeton«, ycimy phaeton ycimy Phaeton ycimy phaeton ycimy ycimy Phaeton ycimy ykodvegy dráma 4 felv. 1874-ben xevtizedx 1875 adták Kassán. ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy »Isole«, ycimy isole ycimy Isole ycimy isole ycimy ycimy Isole ycimy ykodvegy szmű 5 felv. 1875. Kassa. ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy »Corneille szerelme«, ycimy corneille szerelme ycimy Corneille szerelme ycimy corneille ycimy szerelme ycimy ycimy Corneille ycimy szerelme ycimy ykodvegy szmű 2 felv. 1879, Kolozsvár. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy »János és János«, ycimy jános és jános ycimy János és János ycimy jános ycimy és ycimy jános ycimy ycimy János ycimy és ycimy János ycimy ykodvegy vj. 3 felv. Kolozsvár. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy »Munkácsi rabok«, ycimy munkácsi rabok ycimy Munkácsi rabok ycimy munkácsi ycimy rabok ycimy ycimy Munkácsi ycimy rabok ycimy ykodvegy népszmű 4 felv. 1879. Kolozsvár. xtalanevtizedx 1885 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy »Riczinus halála«, ycimy riczinus halála ycimy Riczinus halála ycimy riczinus ycimy halála ycimy ycimy Riczinus ycimy halála ycimy ykodvegy boh. 4 felv. 1880. xevtizedx 1885 Kolozsvár. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy »Csák Máté«, ycimy csák máte ycimy Csák Máté ycimy csák ycimy máte ycimy ycimy Csák ycimy Máté ycimy ykodvegy trag. 5 felv. 1880. Kolozsvár. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy »Csak egy színdarab«, ycimy csak egy színdarab ycimy Csak egy színdarab ycimy csak ycimy egy ycimy színdarab ycimy ycimy Csak ycimy egy ycimy színdarab ycimy ykodvegy vj. 3 felv. Kolozsvár. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy »Jó módúak«, ycimy jó módúak ycimy Jó módúak ycimy jó ycimy módúak ycimy ycimy Jó ycimy módúak ycimy ykodvegy szmű 4 felv. 1880. Kolozsvár. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy »A sehonnai«, ycimy a sehonnai ycimy A sehonnai ycimy a ycimy sehonnai ycimy ycimy A ycimy sehonnai ycimy ykodvegy népszmű 3 felv. Népszínház, yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy Budapest. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1881. »A grófné férjének felesége«, ycimy a grófné férjének felesége ycimy A grófné férjének felesége ycimy a ycimy grófné ycimy férjének ycimy felesége ycimy ycimy A ycimy grófné ycimy férjének ycimy felesége ycimy ykodvegy vj. 1 felv. Kolozsvár. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy »Tubarózsa«, ycimy tubarózsa ycimy Tubarózsa ycimy tubarózsa ycimy ycimy Tubarózsa ycimy ykodvegy népsz. 3 felv. 1883. Kolozsvár. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy »Furcsa parasztok«, ycimy furcsa parasztok ycimy Furcsa parasztok ycimy furcsa ycimy parasztok ycimy ycimy Furcsa ycimy parasztok ycimy ykodvegy boh. 4 felv. 1882. Kolozsvár. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy »Az őszinték«, ycimy az őszinték ycimy Az őszinték ycimy az ycimy őszinték ycimy ycimy Az ycimy őszinték ycimy ykodvegy vj. 3 felv. Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Budapest. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1886. »A kókai ház«, ycimy a kókai ház ycimy A kókai ház ycimy a ycimy kókai ycimy ház ycimy ycimy A ycimy kókai ycimy ház ycimy ykodvegy vj. 3 felv. Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1887. »A Mumus«, ycimy a mumus ycimy A Mumus ycimy a ycimy mumus ycimy ycimy A ycimy Mumus ycimy ykodvegy vj. 4 felv. Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1889. »Az xtalanevtizedx 1895 apósok«, ycimy az apósok ycimy Az apósok ycimy az ycimy apósok ycimy ycimy Az ycimy apósok ycimy ykodvegy vj. 3 felv. Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1890. xevtizedx 1895 (Ugyanez: »Die Schwiegerväter«, ycimy die schwiegerväter ycimy Die Schwiegerväter ycimy die ycimy schwiegerväter ycimy ycimy Die ycimy Schwiegerväter ycimy ykodvegy vj. 3 felv.. Bécs, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Carl Theater, yintezmenyy carl theater yintezmenyy Carl The yintezmenyy carl yintezmenyy theater yintezmenyy yintezmenyy Carl yintezmenyy The yintezmenyy ykodvegy 1892. Olaszul: ynyelvy olasz ynyelvy Olasz ynyelvy olasz ynyelvy ynyelvy Olasz ynyelvy ykodvegy »J svoceri«, ycimy j svoceri ycimy J svoceri ycimy j ycimy svoceri ycimy ycimy J ycimy svoceri ycimy ykodvegy vj. 3 felv. Rórna, ytelepulesy rórna ytelepulesy Rórna yorszagy Olaszország ykodvegy 1894.) »A pogány magyarok«, ycimy a pogány magyarok ycimy A pogány magyarok ycimy a ycimy pogány ycimy magyarok ycimy ycimy A ycimy pogány ycimy magyarok ycimy ykodvegy szmű 5 felv. A Magy. Tud. Akad. yintezmenyy magy. tud. akad. yintezmenyy Magy. Tu yintezmenyy magy. yintezmenyy tud. yintezmenyy akad. yintezmenyy yintezmenyy Magy. yintezmenyy Tu yintezmenyy ykodvegy (Kóczán-díj) yintezmenyy kóczán-díj yintezmenyy Kóczán-d yintezmenyy kóczán-díj yintezmenyy yintezmenyy Kóczán-d yintezmenyy ykodvegy 100 arannyal kitüntette. Bem. Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1891. »A kapi vár«, ycimy a kapi vár ycimy A kapi vár ycimy a ycimy kapi ycimy vár ycimy ycimy A ycimy kapi ycimy vár ycimy ykodvegy tört. vj. 4 felv. A Magy. Tud. Akad. yintezmenyy magy. tud. akad. yintezmenyy Magy. Tu yintezmenyy magy. yintezmenyy tud. yintezmenyy akad. yintezmenyy yintezmenyy Magy. yintezmenyy Tu yintezmenyy ykodvegy (Teleki-díj) yintezmenyy teleki-díj yintezmenyy Teleki-d yintezmenyy teleki-díj yintezmenyy yintezmenyy Teleki-d yintezmenyy ykodvegy 100 arannyal kitüntette. Bem. Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1892. »A csehül jártak«, ycimy a csehül jártak ycimy A csehül jártak ycimy a ycimy csehül ycimy jártak ycimy ycimy A ycimy csehül ycimy jártak ycimy ykodvegy boh. 4 felv. Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1893. »Sámuel király«, ycimy sámuel király ycimy Sámuel király ycimy sámuel ycimy király ycimy ycimy Sámuel ycimy király ycimy ykodvegy tört. szmű 5 felv. Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1894. »Kisvárosi xtalanevtizedx 1905 nagyságok«, ycimy kisvárosi nagyságok ycimy Kisvárosi nagyságok ycimy kisvárosi ycimy nagyságok ycimy ycimy Kisvárosi ycimy nagyságok ycimy ykodvegy vj. 3 felv. Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1S95. »Az emberevő«, ycimy az emberevő ycimy Az emberevő ycimy az ycimy emberevő ycimy ycimy Az ycimy emberevő ycimy ykodvegy vj. 3 felv. Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1900. xevtizedx 1905 »Caraffa«, ycimy caraffa ycimy Caraffa ycimy caraffa ycimy ycimy Caraffa ycimy ykodvegy tört. szmű 4 felv. »Az anyósok«, ycimy az anyósok ycimy Az anyósok ycimy az ycimy anyósok ycimy ycimy Az ycimy anyósok ycimy ykodvegy vj. 1 felv. Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1899. xevtizedx 1895 »A xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 fekete cár«, ycimy a fekete cár ycimy A fekete cár ycimy a ycimy fekete ycimy cár ycimy ycimy A ycimy fekete ycimy cár ycimy ykodvegy tört. szmű 5 felv. A Magy. Tud. Akad. yintezmenyy magy. tud. akad. yintezmenyy Magy. Tu yintezmenyy magy. yintezmenyy tud. yintezmenyy akad. yintezmenyy yintezmenyy Magy. yintezmenyy Tu yintezmenyy ykodvegy (Teleki-díj) yintezmenyy teleki-díj yintezmenyy Teleki-d yintezmenyy teleki-díj yintezmenyy yintezmenyy Teleki-d yintezmenyy ykodvegy 100 arannyal jutalmazta, 1912. xevtizedx 1915 »A paraszt tromf«, ycimy a paraszt tromf ycimy A paraszt tromf ycimy a ycimy paraszt ycimy tromf ycimy ycimy A ycimy paraszt ycimy tromf ycimy ykodvegy népszmű 4 felv. Városligeti Színkör. yintezmenyy városligeti színkör yintezmenyy Városlig yintezmenyy városligeti yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Városlig yintezmenyy ykodvegy »A hattyúdal«, ycimy a hattyúdal ycimy A hattyúdal ycimy a ycimy hattyúdal ycimy ycimy A ycimy hattyúdal ycimy ykodvegy dráma 2 felv. (Utolsó színdarabja). — Regényei: »Miska biografiája«, ycimy miska biografiája ycimy Miska biografiája ycimy miska ycimy biografiája ycimy ycimy Miska ycimy biografiája ycimy ykodvegy 1881. xevtizedx 1885 Kolozsvár. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy »Egy krajcár emlékiratai«, ycimy egy krajcár emlékiratai ycimy Egy krajcár emlékiratai ycimy egy ycimy krajcár ycimy emlékiratai ycimy ycimy Egy ycimy krajcár ycimy emlékiratai ycimy ykodvegy 1882. Kolozsvár. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy »Sátán a földön« ycimy sátán a földön ycimy Sátán a földön ycimy sátán ycimy a ycimy földön ycimy ycimy Sátán ycimy a ycimy földön ycimy ykodvegy (verses regény), 1883. Budapest, xtalanevtizedx 1895 Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Révai-kiadás. yszemelynevy révai yszemelynevy Révai yszemelynevy révai yszemelynevy yszemelynevy Révai yszemelynevy ykodvegy »A művészet nyomorultjai«, ycimy a művészet nyomorultjai ycimy A művészet nyomorultjai ycimy a ycimy művészet ycimy nyomorultjai ycimy ycimy A ycimy művészet ycimy nyomorultjai ycimy ykodvegy 1893. xevtizedx 1895 Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Wodianer-kiadás. yszemelynevy wodianer yszemelynevy Wodianer yszemelynevy wodianer yszemelynevy yszemelynevy Wodianer yszemelynevy ykodvegy »Coeur dame«, ycimy coeur dame ycimy Coeur dame ycimy coeur ycimy dame ycimy ycimy Coeur ycimy dame ycimy ykodvegy Kolozsvár, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1884. xevtizedx 1885 »A rossz asszony«, ycimy a rossz asszony ycimy A rossz asszony ycimy a ycimy rossz ycimy asszony ycimy ycimy A ycimy rossz ycimy asszony ycimy ykodvegy Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1884. Révai yszemelynevy révai yszemelynevy Révai yszemelynevy révai yszemelynevy yszemelynevy Révai yszemelynevy ykodvegy Testv. »Két vén gyerek«, ycimy két vén gyerek ycimy Két vén gyerek ycimy két ycimy vén ycimy gyerek ycimy ycimy Két ycimy vén ycimy gyerek ycimy ykodvegy Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1885. Pallas Könyvtár. »Júlia«, ycimy júlia ycimy Júlia ycimy júlia ycimy ycimy Júlia ycimy ykodvegy Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1887. Révai xtalanevtizedx 1895 yszemelynevy révai yszemelynevy Révai yszemelynevy révai yszemelynevy yszemelynevy Révai yszemelynevy ykodvegy Test. »Az asszony természetrajza«, ycimy az asszony természetrajza ycimy Az asszony természetrajza ycimy az ycimy asszony ycimy természetrajza ycimy ycimy Az ycimy asszony ycimy természetrajza ycimy ykodvegy 1890. xevtizedx 1895 Budapest. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Singer yszemelynevy singer yszemelynevy Singer yszemelynevy singer yszemelynevy yszemelynevy Singer yszemelynevy ykodvegy és Wolfner. yszemelynevy wolfner yszemelynevy Wolfner yszemelynevy wolfner yszemelynevy yszemelynevy Wolfner yszemelynevy ykodvegy »Dolgozók és naplopók«, ycimy dolgozók és naplopók ycimy Dolgozók és naplopók ycimy dolgozók ycimy és ycimy naplopók ycimy ycimy Dolgozók ycimy és ycimy naplopók ycimy ykodvegy Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1889. xevtizedx 1885 Révai. yszemelynevy révai yszemelynevy Révai yszemelynevy révai yszemelynevy yszemelynevy Révai yszemelynevy ykodvegy »Sárga ház«, ycimy sárga ház ycimy Sárga ház ycimy sárga ycimy ház ycimy ycimy Sárga ycimy ház ycimy ykodvegy 1889. Budapest, xtalanevtizedx 1895 Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Ország-Világ. yintezmenyy ország-világ yintezmenyy Ország-V yintezmenyy ország-világ yintezmenyy yintezmenyy Ország-V yintezmenyy ykodvegy »Burkus kutya«, ycimy burkus kutya ycimy Burkus kutya ycimy burkus ycimy kutya ycimy ycimy Burkus ycimy kutya ycimy ykodvegy regény. Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1899. xevtizedx 1895 Magyar Írók. yintezmenyy magyar írók yintezmenyy Magyar Í yintezmenyy magyar yintezmenyy írók yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy Í yintezmenyy ykodvegy »Az arcisme«, ycimy az arcisme ycimy Az arcisme ycimy az ycimy arcisme ycimy ycimy Az ycimy arcisme ycimy ykodvegy Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Könyves Kálmán, yszemelynevy könyves kálmán yszemelynevy Könyves Kálmán yszemelynevy könyves yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Könyves yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy 1892. — xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 Monológok : »A kakasülőn«, ycimy a kakasülőn ycimy A kakasülőn ycimy a ycimy kakasülőn ycimy ycimy A ycimy kakasülőn ycimy ykodvegy »A levél«, ycimy a levél ycimy A levél ycimy a ycimy levél ycimy ycimy A ycimy levél ycimy ykodvegy »A szórakozott kisasszony«, ycimy a szórakozott kisasszony ycimy A szórakozott kisasszony ycimy a ycimy szórakozott ycimy kisasszony ycimy ycimy A ycimy szórakozott ycimy kisasszony ycimy ykodvegy »Desperat úr«, ycimy desperat úr ycimy Desperat úr ycimy desperat ycimy úr ycimy ycimy Desperat ycimy úr ycimy ykodvegy »Filippo«, ycimy filippo ycimy Filippo ycimy filippo ycimy ycimy Filippo ycimy ykodvegy »Egy baleset«, ycimy egy baleset ycimy Egy baleset ycimy egy ycimy baleset ycimy ycimy Egy ycimy baleset ycimy ykodvegy »A bányaszerencsétlenség«, ycimy a bányaszerencsétlenség ycimy A bányaszerencsétlenség ycimy a ycimy bányaszerencsétlenség ycimy ycimy A ycimy bányaszerencsétlenség ycimy ykodvegy »Az anya«, ycimy az anya ycimy Az anya ycimy az ycimy anya ycimy ycimy Az ycimy anya ycimy ykodvegy »Az új lakó«, ycimy az új lakó ycimy Az új lakó ycimy az ycimy új ycimy lakó ycimy ycimy Az ycimy új ycimy lakó ycimy ykodvegy »Egy kedves ember«, ycimy egy kedves ember ycimy Egy kedves ember ycimy egy ycimy kedves ycimy ember ycimy ycimy Egy ycimy kedves ycimy ember ycimy ykodvegy »A hipnotizmus«, ycimy a hipnotizmus ycimy A hipnotizmus ycimy a ycimy hipnotizmus ycimy ycimy A ycimy hipnotizmus ycimy ykodvegy »Egy ideges ember«, ycimy egy ideges ember ycimy Egy ideges ember ycimy egy ycimy ideges ycimy ember ycimy ycimy Egy ycimy ideges ycimy ember ycimy ykodvegy »A tolvaj«, ycimy a tolvaj ycimy A tolvaj ycimy a ycimy tolvaj ycimy ycimy A ycimy tolvaj ycimy ykodvegy »Az öngyilkos«, ycimy az öngyilkos ycimy Az öngyilkos ycimy az ycimy öngyilkos ycimy ycimy Az ycimy öngyilkos ycimy ykodvegy »Jer ide!«, ycimy jer ide! ycimy Jer ide! ycimy jer ycimy ide! ycimy ycimy Jer ycimy ide! ycimy ykodvegy »A föld és népei«, ycimy a föld és népei ycimy A föld és népei ycimy a ycimy föld ycimy és ycimy népei ycimy ycimy A ycimy föld ycimy és ycimy népei ycimy ykodvegy »A volapük«, ycimy a volapük ycimy A volapük ycimy a ycimy volapük ycimy ycimy A ycimy volapük ycimy ykodvegy »A potyajegy«, ycimy a potyajegy ycimy A potyajegy ycimy a ycimy potyajegy ycimy ycimy A ycimy potyajegy ycimy ykodvegy »A batyubál«, ycimy a batyubál ycimy A batyubál ycimy a ycimy batyubál ycimy ycimy A ycimy batyubál ycimy ykodvegy »Egy tót táncmester«, ycimy egy tót táncmester ycimy Egy tót táncmester ycimy egy ycimy tót ycimy táncmester ycimy ycimy Egy ycimy tót ycimy táncmester ycimy ykodvegy »Bajos Jeremiás«, ycimy bajos jeremiás ycimy Bajos Jeremiás ycimy bajos ycimy jeremiás ycimy ycimy Bajos ycimy Jeremiás ycimy ykodvegy stb. Móricz Zsigmond yszemelynevy móricz zsigmond yszemelynevy Móricz Zsigmond yszemelynevy móricz yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Móricz yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy a következő méltatást írta róla lexikonunk számára: Az alakító művésznek két típusa van: a szabad alakító, aki a pillanat ihletében látja meg a figurát s azután széles jókedvében rábízza magát a pillanatok ihletére s ha genie, akkor átrepül a szakadékokon, mint a madár. A másik a zárt alakító, aki hosszas tűnődés után állapodik meg a figura karakterében s aztán mély gonddal válogatja össze a jellemzés adalékait. Mind a két fajta művész egyenrangút teremthet. Az első nagy lehet abban az esetben, ha temperamentuma, kedélye, testi, lelki kvalitásai találkoznak a szereppel. A második akkor, ha az elmélyedő spekuláció nem öli ki az isteni tűz lobogását a munka alatt. Gabányi Árpád yszemelynevy gabányi árpád yszemelynevy Gabányi Árpád yszemelynevy gabányi yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Gabányi yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy tipikus s a legnagyobb volt mindazok közt, akiket ismertem, a második típusban. Ő egy valódi zárt-alakító művész volt. Ö valósággal bezárkózott a szereppel s azt élettani, pszichológiai, históriai s minden lehető szempont szerint végig gondolta, megrajzolta, nem csak lelkileg, hanem ceruzával kezében; a maszkot tökéletesre kiépítette, a kosztümöt kikereste, összeválogatta s egy szilárd figurát épített ki, amely végtelenségig tökéletes volt. Mikor aztán minden külsőség rendben volt és a figurának a darabban s a darabnak az életben való elhelyezkedésével tökéletesen tisztában volt, akkor megeresztette fantáziáját, megnyitotta a szívét s ezer új ötlettel gazdagította a szerep tartalmát. Legelőször a »Sári bíró« ycimy sári bíró ycimy Sári bíró ycimy sári ycimy bíró ycimy ycimy Sári ycimy bíró ycimy ykodvegy próbáin találkoztam vele. Az első próbák alatt meg voltam ijedve, mert minduntalan félrehívott s a szövegről egy szót se szólt, hanem hol egy régi tarisznyát, hol egy ócska nadrágot mutatott. A maszkról készített rajza sem tetszett, egy nyírottbajszú kis fonnyadt arcocskát csinált, holott én a vén varnyut egy lobogós bajszú s szélesen hazudó, támadó, botot magasan emelő öreg bohónak ismertem. Gabányinál yszemelynevy gabányi yszemelynevy Gabányi yszemelynevy gabányi yszemelynevy yszemelynevy Gabányi yszemelynevy ykodvegy minden úgy tünt fel, hogy visszahúzódik, befelé, kicsire, ártalmatlanra. Azután az utolsó próbákon, mikor már teljesen kész volt az alak minden legkisebb részletével, egyszerre csak nekieresztette a fantáziáját. Olyan részlet játékokat hozott, amelyek ma is benne vannak a darabban, pl. ahogy a Jóska gyerek dohányzacskóját eltulajdonítja, aztán kiejti s mikor az visszaveszi azt mondja: »Hát kell e' neked ?... No, sose legyen benne dohány!«... (A notabene s a szavak is, az ő író — tulajdona.) Valósággal kivirágzott a keze közt a száraz ág. Minden jelenésében egy sereg apró motívumot talált, amit belevitt, olyat, amit a szerep szövege semmi jelt nem adott s mégis egy pillanatra nem lépte túl szerepe határait. Megmaradt a maga keretében, csak tökéletesre hegedülte a nótát. Mikor aztán az utolsó jelenetben ő, a falu legutolsó szegénye megfenyegeti a hatalmas bíróékat, homerosi humor magasságába emelkedett. Ez a kis sovány csősz, aki azt mondja, hogy: »még az a dinnyemag is reszkessen az acskóba, akit jövőre vetnek a fődbe!« valami határtalan komikummal hatott. Nem nevetés volt az már, amit keltett, hanem valami különös fölemelkedés, étheri magasság. Minden szerepével így elbíbelődött s mindeniket így meg tudta tölteni isteni tartalommal. Húsz éves korától kezdve öregeket szeretett s tudott legjobban alakítani, ami szintén ennek a végtelen belemélyedő zárt munkának a következménye. A mesterkedő színészek ritkán tudnak életet teremteni: ő viszont egy teremtő zseni volt, aki semmi munkát s fáradságot nem kimélt, hogy a színpadi alakot tökéletesre építse ki. szin_II.0097.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Gabányi Árpád - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1855

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0097.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0097.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24361.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Gabányi Árpád

Szócikk: Gabányi Árpád (olysói és héthársi), a Nemzeti Színház örökös tagja, a Ferenc József lovagrend kitüntetettje, sz. 1855. aug. 18-án, Eperjesen, megh. 1915. okt. 23-án, Budapesten. Édes atyja Gabányi Sándor, édes anyja Kolbenhayer Apollónia, már a zsenge gyermeknek szívébe oltotta a haza szeretetét és a költészet iránt való rajongást. A színészet eszménye már egészen fiatal korában gyökeret vert keblében. A hatvanas évek elején szülei Budapestre költöztek és édesatyja a főváros első kereskedői közé küzdötte fel magát. Iskoláit az ágostai evangélikusoknál kezdte, majd később a kegyesrendiek gimnáziumában folytatta. Szüleit később a körülmények Szatmárra vezérelték, ahol is az ottani főgimnáziumban fejezte be iskolai tanulmányait. Eleintén gépészmérnök akart lenni, de a városba színtársulat jött és ez egészen lenyűgözte fogékony lelkét. 1872-ben beiratkozott a színészi-képezdébe. melynek sikeres végzése után 1875-ben Lászy Vilmos kassai igazgató szerződtette. 1876-ban vette nőül Lenkey Etelka naiva színésznőt, akivel együtt végezték el sikeresen a pesti színi-képezdét. A vándorpálya Kassán, Miskolcon, Ungváron stb. csak rövid ideig tartott. 1878-ban ugyanis meghívták a kolozsvári Nemzeti Színházhoz, melynek mint színész és rendező 1884-ig közszeretetben álló tagja volt. Innen Paulay Ede szerződtette a budapesti Nemzeti Színházhoz, hol 28 évig volt a színház büszkesége. Kedvesebb szerepei: Moliére: »Fösvény«-ében: Harpagon; »Képzelt beteg«-ben: a címszerep; »Dandin György«-ben: a címszerep; Shakespeare: »Vízkereszt«-jében: Malvolio; a »Velencei kalmár«-ban: az öreg Lancelot Gobbo; Gárdonyi Géza: »Bor« Mihály bácsi, Csiky Gergely »Nagymamá«-jában: Koszta Sámuel. 1911. évben, mint a Nemzeti Színház örökös tagja nyugdíjba vonult s a közönségtől Gárdonyi Géza »Annuská«-jában mint János barát búcsúzott el. Foglalkozott a színművészeten kívül az irodalommal is és számtalan színdarabot, regényt, monológot, verset és tárca-cikket írt. Darabjai közül többet koszorúzott meg a Magyar Tudományos Akadémia is. Nevezetesebb színdarabjai: »Phaeton«, dráma 4 felv. 1874-ben adták Kassán. »Isole«, szmű 5 felv. 1875. Kassa. »Corneille szerelme«, szmű 2 felv. 1879, Kolozsvár. »János és János«, vj. 3 felv. Kolozsvár. »Munkácsi rabok«, népszmű 4 felv. 1879. Kolozsvár. »Riczinus halála«, boh. 4 felv. 1880. Kolozsvár. »Csák Máté«, trag. 5 felv. 1880. Kolozsvár. »Csak egy színdarab«, vj. 3 felv. Kolozsvár. »Jó módúak«, szmű 4 felv. 1880. Kolozsvár. »A sehonnai«, népszmű 3 felv. Népszínház, Budapest. 1881. »A grófné férjének felesége«, vj. 1 felv. Kolozsvár. »Tubarózsa«, népsz. 3 felv. 1883. Kolozsvár. »Furcsa parasztok«, boh. 4 felv. 1882. Kolozsvár. »Az őszinték«, vj. 3 felv. Nemzeti Színház, Budapest. 1886. »A kókai ház«, vj. 3 felv. Nemzeti Színház, Budapest, 1887. »A Mumus«, vj. 4 felv. Nemzeti Színház, Budapest, 1889. »Az apósok«, vj. 3 felv. Nemzeti Színház, Budapest, 1890. (Ugyanez: »Die Schwiegerväter«, vj. 3 felv.. Bécs, Carl Theater, 1892. Olaszul: »J svoceri«, vj. 3 felv. Rórna, 1894.) »A pogány magyarok«, szmű 5 felv. A Magy. Tud. Akad. (Kóczán-díj) 100 arannyal kitüntette. Bem. Nemzeti Színház, 1891. »A kapi vár«, tört. vj. 4 felv. A Magy. Tud. Akad. (Teleki-díj) 100 arannyal kitüntette. Bem. Nemzeti Színház, 1892. »A csehül jártak«, boh. 4 felv. Nemzeti Színház, 1893. »Sámuel király«, tört. szmű 5 felv. Nemzeti Színház, 1894. »Kisvárosi nagyságok«, vj. 3 felv. Nemzeti Színház, 1S95. »Az emberevő«, vj. 3 felv. Nemzeti Színház, 1900. »Caraffa«, tört. szmű 4 felv. »Az anyósok«, vj. 1 felv. Nemzeti Színház, 1899. »A fekete cár«, tört. szmű 5 felv. A Magy. Tud. Akad. (Teleki-díj) 100 arannyal jutalmazta, 1912. »A paraszt tromf«, népszmű 4 felv. Városligeti Színkör. »A hattyúdal«, dráma 2 felv. (Utolsó színdarabja). — Regényei: »Miska biografiája«, 1881. Kolozsvár. »Egy krajcár emlékiratai«, 1882. Kolozsvár. »Sátán a földön« (verses regény), 1883. Budapest, Révai-kiadás. »A művészet nyomorultjai«, 1893. Budapest, Wodianer-kiadás. »Coeur dame«, Kolozsvár, 1884. »A rossz asszony«, Budapest, 1884. Révai Testv. »Két vén gyerek«, Budapest, 1885. Pallas Könyvtár. »Júlia«, Budapest, 1887. Révai Test. »Az asszony természetrajza«, 1890. Budapest. Singer és Wolfner. »Dolgozók és naplopók«, Budapest, 1889. Révai. »Sárga ház«, 1889. Budapest, Ország-Világ. »Burkus kutya«, regény. Budapest, 1899. Magyar Írók. »Az arcisme«, Budapest, Könyves Kálmán, 1892. — Monológok : »A kakasülőn«, »A levél«, »A szórakozott kisasszony«, »Desperat úr«, »Filippo«, »Egy baleset«, »A bányaszerencsétlenség«, »Az anya«, »Az új lakó«, »Egy kedves ember«, »A hipnotizmus«, »Egy ideges ember«, »A tolvaj«, »Az öngyilkos«, »Jer ide!«, »A föld és népei«, »A volapük«, »A potyajegy«, »A batyubál«, »Egy tót táncmester«, »Bajos Jeremiás«, stb. Móricz Zsigmond a következő méltatást írta róla lexikonunk számára: Az alakító művésznek két típusa van: a szabad alakító, aki a pillanat ihletében látja meg a figurát s azután széles jókedvében rábízza magát a pillanatok ihletére s ha genie, akkor átrepül a szakadékokon, mint a madár. A másik a zárt alakító, aki hosszas tűnődés után állapodik meg a figura karakterében s aztán mély gonddal válogatja össze a jellemzés adalékait. Mind a két fajta művész egyenrangút teremthet. Az első nagy lehet abban az esetben, ha temperamentuma, kedélye, testi, lelki kvalitásai találkoznak a szereppel. A második akkor, ha az elmélyedő spekuláció nem öli ki az isteni tűz lobogását a munka alatt. Gabányi Árpád tipikus s a legnagyobb volt mindazok közt, akiket ismertem, a második típusban. Ő egy valódi zárt-alakító művész volt. Ö valósággal bezárkózott a szereppel s azt élettani, pszichológiai, históriai s minden lehető szempont szerint végig gondolta, megrajzolta, nem csak lelkileg, hanem ceruzával kezében; a maszkot tökéletesre kiépítette, a kosztümöt kikereste, összeválogatta s egy szilárd figurát épített ki, amely végtelenségig tökéletes volt. Mikor aztán minden külsőség rendben volt és a figurának a darabban s a darabnak az életben való elhelyezkedésével tökéletesen tisztában volt, akkor megeresztette fantáziáját, megnyitotta a szívét s ezer új ötlettel gazdagította a szerep tartalmát. Legelőször a »Sári bíró« próbáin találkoztam vele. Az első próbák alatt meg voltam ijedve, mert minduntalan félrehívott s a szövegről egy szót se szólt, hanem hol egy régi tarisznyát, hol egy ócska nadrágot mutatott. A maszkról készített rajza sem tetszett, egy nyírottbajszú kis fonnyadt arcocskát csinált, holott én a vén varnyut egy lobogós bajszú s szélesen hazudó, támadó, botot magasan emelő öreg bohónak ismertem. Gabányinál minden úgy tünt fel, hogy visszahúzódik, befelé, kicsire, ártalmatlanra. Azután az utolsó próbákon, mikor már teljesen kész volt az alak minden legkisebb részletével, egyszerre csak nekieresztette a fantáziáját. Olyan részlet játékokat hozott, amelyek ma is benne vannak a darabban, pl. ahogy a Jóska gyerek dohányzacskóját eltulajdonítja, aztán kiejti s mikor az visszaveszi azt mondja: »Hát kell e' neked ?... No, sose legyen benne dohány!«... (A notabene s a szavak is, az ő író — tulajdona.) Valósággal kivirágzott a keze közt a száraz ág. Minden jelenésében egy sereg apró motívumot talált, amit belevitt, olyat, amit a szerep szövege semmi jelt nem adott s mégis egy pillanatra nem lépte túl szerepe határait. Megmaradt a maga keretében, csak tökéletesre hegedülte a nótát. Mikor aztán az utolsó jelenetben ő, a falu legutolsó szegénye megfenyegeti a hatalmas bíróékat, homerosi humor magasságába emelkedett. Ez a kis sovány csősz, aki azt mondja, hogy: »még az a dinnyemag is reszkessen az acskóba, akit jövőre vetnek a fődbe!« valami határtalan komikummal hatott. Nem nevetés volt az már, amit keltett, hanem valami különös fölemelkedés, étheri magasság. Minden szerepével így elbíbelődött s mindeniket így meg tudta tölteni isteni tartalommal. Húsz éves korától kezdve öregeket szeretett s tudott legjobban alakítani, ami szintén ennek a végtelen belemélyedő zárt munkának a következménye. A mesterkedő színészek ritkán tudnak életet teremteni: ő viszont egy teremtő zseni volt, aki semmi munkát s fáradságot nem kimélt, hogy a színpadi alakot tökéletesre építse ki. szin_II.0097.pdf II