Címszó: Gabányi Árpád - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1855
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0097.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0097.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24361.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Gabányi
Árpád
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/524361.htm
Szócikk: Gabányi Árpád (olysói (megye) és héthársi),
(megye) a
Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
örökös tagja, a Ferenc József (személy) lovagrend
kitüntetettje, sz. 1855. (születés
éve) aug. 18-án, Eperjesen, (megye) megh.
1915. okt. 23-án, Budapesten. (Budapest)
Édes atyja Gabányi Sándor, (személy) (információ)
édes anyja Kolbenhayer Apollónia, (személy) már
a zsenge gyermeknek szívébe oltotta a haza szeretetét és a költészet iránt való
rajongást. A színészet eszménye már egészen fiatal korában gyökeret vert keblében.
A hatvanas évek elején szülei Budapestre (Budapest)
költöztek és édesatyja a főváros (Budapest)
első kereskedői közé küzdötte fel magát. Iskoláit az ágostai evangélikusoknál kezdte,
majd később a kegyesrendiek gimnáziumában folytatta. Szüleit később a körülmények
Szatmárra (megye)
(információ)
vezérelték, ahol is az ottani főgimnáziumban
fejezte be iskolai tanulmányait. Eleintén gépészmérnök akart lenni, de a városba
színtársulat jött és ez egészen lenyűgözte fogékony lelkét. 1872-ben (időpont) beiratkozott
a színészi-képezdébe. melynek sikeres végzése után 1875-ben (időpont) Lászy
Vilmos (személy)
(információ)
kassai (megye) igazgató
szerződtette. 1876-ban (időpont) vette
nőül Lenkey Etelka (személy) (információ)
naiva színésznőt, akivel együtt végezték
el sikeresen a pesti (Budapest)
színi-képezdét. A vándorpálya Kassán, (megye) Miskolcon,
(megye) Ungváron
(megye) stb.
csak rövid ideig tartott. 1878-ban (időpont) ugyanis
meghívták a kolozsvári Nemzeti Színházhoz, (intézmény)
(információ)
melynek mint színész és rendező 1884-ig (időpont) közszeretetben
álló tagja volt. Innen Paulay Ede (személy) (információ)
szerződtette a budapesti (Budapest)
Nemzeti Színházhoz, (intézmény)
(információ)
hol 28 évig volt a színház büszkesége. Kedvesebb
szerepei: Moliére: (személy) »Fösvény«-ében:
(cím) (információ)
Harpagon; (szerep) (információ)
»Képzelt beteg«-ben: (cím) (információ)
a címszerep; »Dandin György«-ben: (cím) (információ)
a címszerep; Shakespeare: (személy) (információ)
»Vízkereszt«-jében: (cím) Malvolio;
(szerep)
a »Velencei kalmár«-ban: (cím) (információ)
az öreg Lancelot Gobbo; (szerep) Gárdonyi
Géza: (személy)
(információ)
»Bor« (cím) (információ)
Mihály bácsi, (szerep) (információ)
Csiky Gergely (személy) (információ)
»Nagymamá«-jában: (cím) (információ)
Koszta Sámuel. (szerep) 1911.
(időpont)
évben, mint a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
örökös tagja nyugdíjba vonult s a közönségtől
Gárdonyi Géza (személy) (információ)
»Annuská«-jában (cím) mint János
barát (szerep)
(információ)
búcsúzott el. Foglalkozott a színművészeten
kívül az irodalommal is és számtalan színdarabot, regényt, monológot, verset és
tárca-cikket írt. Darabjai közül többet koszorúzott meg a Magyar Tudományos Akadémia
(intézmény)
(információ)
is. Nevezetesebb színdarabjai: »Phaeton«,
(cím) dráma
4 felv. 1874-ben (időpont) adták
Kassán. (megye)
»Isole«, (cím)
szmű 5 felv. 1875. (időpont) Kassa.
(megye) »Corneille
szerelme«, (cím)
(információ)
szmű 2 felv. 1879, (időpont) Kolozsvár.
(megye) »János
és János«, (cím)
(információ)
vj. 3 felv. Kolozsvár. (megye) »Munkácsi
rabok«, (cím)
(információ)
népszmű 4 felv. 1879. (időpont) Kolozsvár.
(megye) »Riczinus
halála«, (cím)
boh. 4 felv. 1880. (időpont) Kolozsvár.
(megye) »Csák
Máté«, (cím)
trag. 5 felv. 1880. (időpont) Kolozsvár.
(megye) »Csak
egy színdarab«, (cím)
(információ)
vj. 3 felv. Kolozsvár. (megye) »Jó módúak«,
(cím) (információ)
szmű 4 felv. 1880. (időpont) Kolozsvár.
(megye) »A
sehonnai«, (cím)
népszmű 3 felv. Népszínház, (intézmény)
(információ)
Budapest. (Budapest)
1881. (időpont)
»A grófné férjének felesége«, (cím) vj. 1 felv.
Kolozsvár. (megye)
»Tubarózsa«, (cím)
népsz. 3 felv. 1883. (időpont) Kolozsvár.
(megye) »Furcsa
parasztok«, (cím)
(információ)
boh. 4 felv. 1882. (időpont) Kolozsvár.
(megye) »Az
őszinték«, (cím)
vj. 3 felv. Nemzeti Színház, (intézmény)
(információ)
Budapest. (Budapest)
1886. (időpont)
»A kókai ház«, (cím)
vj. 3 felv. Nemzeti Színház, (intézmény)
(információ)
Budapest, (Budapest)
1887. (időpont)
»A Mumus«, (cím)
vj. 4 felv. Nemzeti Színház, (intézmény)
(információ)
Budapest, (Budapest)
1889. (időpont)
»Az apósok«, (cím)
vj. 3 felv. Nemzeti Színház, (intézmény)
(információ)
Budapest, (Budapest)
1890. (időpont)
(Ugyanez: »Die Schwiegerväter«, (cím) vj. 3 felv..
Bécs, (ország)
Carl Theater, (intézmény)
(információ)
1892. (időpont) Olaszul:
(nyelv) (információ)
»J svoceri«, (cím) vj. 3 felv.
Rórna, (ország)
1894.) (időpont)
»A pogány magyarok«, (cím) szmű 5 felv.
A Magy. Tud. Akad. (intézmény)
(Kóczán-díj) (intézmény)
100 arannyal kitüntette. Bem. Nemzeti Színház, (intézmény)
(információ)
1891. (időpont) »A
kapi vár«, (cím)
tört. vj. 4 felv. A Magy. Tud. Akad. (intézmény)
(Teleki-díj) (intézmény)
100 arannyal kitüntette. Bem. Nemzeti Színház, (intézmény)
(információ)
1892. (időpont) »A
csehül jártak«, (cím)
boh. 4 felv. Nemzeti Színház, (intézmény)
(információ)
1893. (időpont) »Sámuel
király«, (cím)
tört. szmű 5 felv. Nemzeti Színház, (intézmény)
(információ)
1894. (időpont) »Kisvárosi
nagyságok«, (cím)
vj. 3 felv. Nemzeti Színház, (intézmény)
(információ)
1S95. »Az emberevő«, (cím) vj. 3 felv.
Nemzeti Színház, (intézmény)
(információ)
1900. (időpont) »Caraffa«,
(cím) tört.
szmű 4 felv. »Az anyósok«, (cím) vj. 1 felv.
Nemzeti Színház, (intézmény)
(információ)
1899. (időpont) »A
fekete cár«, (cím)
tört. szmű 5 felv. A Magy. Tud. Akad. (intézmény)
(Teleki-díj) (intézmény)
100 arannyal jutalmazta, 1912. (időpont) »A
paraszt tromf«, (cím)
népszmű 4 felv. Városligeti Színkör. (intézmény)
»A hattyúdal«, (cím)
dráma 2 felv. (Utolsó színdarabja). — Regényei: »Miska biografiája«, (cím) 1881. (időpont) Kolozsvár.
(megye) »Egy
krajcár emlékiratai«, (cím) (információ)
1882. (időpont) Kolozsvár.
(megye) »Sátán
a földön« (cím)
(verses regény), 1883. (időpont) Budapest,
(Budapest)
Révai-kiadás. (személy) (információ)
»A művészet nyomorultjai«, (cím) 1893. (időpont) Budapest,
(Budapest)
Wodianer-kiadás. (személy) (információ)
»Coeur dame«, (cím) Kolozsvár,
(megye) 1884.
(időpont)
»A rossz asszony«, (cím) Budapest,
(Budapest)
1884. (időpont)
Révai (személy)
(információ)
Testv. »Két vén gyerek«, (cím) (információ)
Budapest, (Budapest)
1885. (időpont)
Pallas Könyvtár. »Júlia«, (cím) Budapest,
(Budapest)
1887. (időpont)
Révai (személy)
(információ)
Test. »Az asszony természetrajza«, (cím) 1890. (időpont) Budapest.
(Budapest)
Singer (személy)
és Wolfner. (személy)
»Dolgozók és naplopók«, (cím) Budapest,
(Budapest)
1889. (időpont)
Révai. (személy)
(információ)
»Sárga ház«, (cím) (információ)
1889. (időpont) Budapest,
(Budapest)
Ország-Világ. (intézmény)
»Burkus kutya«, (cím)
regény. Budapest, (Budapest)
1899. (időpont)
Magyar Írók. (intézmény)
(információ)
»Az arcisme«, (cím) Budapest,
(Budapest)
Könyves Kálmán, (személy) (információ)
1892. (időpont) —
Monológok : »A kakasülőn«, (cím) »A levél«,
(cím) »A szórakozott
kisasszony«, (cím)
»Desperat úr«, (cím)
»Filippo«, (cím)
»Egy baleset«, (cím)
(információ)
»A bányaszerencsétlenség«, (cím) »Az anya«,
(cím) »Az új
lakó«, (cím)
»Egy kedves ember«, (cím) (információ)
»A hipnotizmus«, (cím) »Egy ideges
ember«, (cím)
(információ)
»A tolvaj«, (cím) »Az öngyilkos«,
(cím) »Jer ide!«,
(cím) »A föld
és népei«, (cím)
»A volapük«, (cím)
»A potyajegy«, (cím)
»A batyubál«, (cím)
»Egy tót táncmester«, (cím) (információ)
»Bajos Jeremiás«, (cím) stb. Móricz
Zsigmond (személy)
(információ)
a következő méltatást írta róla lexikonunk
számára: Az alakító művésznek két típusa van: a szabad alakító, aki a pillanat ihletében
látja meg a figurát s azután széles jókedvében rábízza magát a pillanatok ihletére
s ha genie, akkor átrepül a szakadékokon, mint a madár. A másik a zárt alakító,
aki hosszas tűnődés után állapodik meg a figura karakterében s aztán mély gonddal
válogatja össze a jellemzés adalékait. Mind a két fajta művész egyenrangút teremthet.
Az első nagy lehet abban az esetben, ha temperamentuma, kedélye, testi, lelki kvalitásai
találkoznak a szereppel. A második akkor, ha az elmélyedő spekuláció nem öli ki
az isteni tűz lobogását a munka alatt. Gabányi Árpád (személy) (információ)
tipikus s a legnagyobb volt mindazok közt,
akiket ismertem, a második típusban. Ő egy valódi zárt-alakító művész volt. Ö valósággal
bezárkózott a szereppel s azt élettani, pszichológiai, históriai s minden lehető
szempont szerint végig gondolta, megrajzolta, nem csak lelkileg, hanem ceruzával
kezében; a maszkot tökéletesre kiépítette, a kosztümöt kikereste, összeválogatta
s egy szilárd figurát épített ki, amely végtelenségig tökéletes volt. Mikor aztán
minden külsőség rendben volt és a figurának a darabban s a darabnak az életben való
elhelyezkedésével tökéletesen tisztában volt, akkor megeresztette fantáziáját, megnyitotta
a szívét s ezer új ötlettel gazdagította a szerep tartalmát. Legelőször a »Sári
bíró« (cím)
próbáin találkoztam vele. Az első próbák alatt meg voltam ijedve, mert minduntalan
félrehívott s a szövegről egy szót se szólt, hanem hol egy régi tarisznyát, hol
egy ócska nadrágot mutatott. A maszkról készített rajza sem tetszett, egy nyírottbajszú
kis fonnyadt arcocskát csinált, holott én a vén varnyut egy lobogós bajszú s szélesen
hazudó, támadó, botot magasan emelő öreg bohónak ismertem. Gabányinál (személy) (információ)
minden úgy tünt fel, hogy visszahúzódik,
befelé, kicsire, ártalmatlanra. Azután az utolsó próbákon, mikor már teljesen kész
volt az alak minden legkisebb részletével, egyszerre csak nekieresztette a fantáziáját.
Olyan részlet játékokat hozott, amelyek ma is benne vannak a darabban, pl. ahogy
a Jóska gyerek dohányzacskóját eltulajdonítja, aztán kiejti s mikor az visszaveszi
azt mondja: »Hát kell e' neked ?... No, sose legyen benne dohány!«... (A notabene
s a szavak is, az ő író — tulajdona.) Valósággal kivirágzott a keze közt a száraz
ág. Minden jelenésében egy sereg apró motívumot talált, amit belevitt, olyat, amit
a szerep szövege semmi jelt nem adott s mégis egy pillanatra nem lépte túl szerepe
határait. Megmaradt a maga keretében, csak tökéletesre hegedülte a nótát. Mikor
aztán az utolsó jelenetben ő, a falu legutolsó szegénye megfenyegeti a hatalmas
bíróékat, homerosi humor magasságába emelkedett. Ez a kis sovány csősz, aki azt
mondja, hogy: »még az a dinnyemag is reszkessen az acskóba, akit jövőre vetnek a
fődbe!« valami határtalan komikummal hatott. Nem nevetés volt az már, amit keltett,
hanem valami különös fölemelkedés, étheri magasság. Minden szerepével így elbíbelődött
s mindeniket így meg tudta tölteni isteni tartalommal. Húsz éves korától kezdve
öregeket szeretett s tudott legjobban alakítani, ami szintén ennek a végtelen belemélyedő
zárt munkának a következménye. A mesterkedő színészek ritkán tudnak életet teremteni:
ő viszont egy teremtő zseni volt, aki semmi munkát s fáradságot nem kimélt, hogy
a színpadi alakot tökéletesre építse ki. szin_II.0097.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Gabányi Árpád címszóvég 24361 Szócikk: Gabányi
Árpád (olysói ytelepulesy olysó ytelepulesy olysó ymegyey sáros megye ykodvegy és
héthársi), ytelepulesy héthárs ytelepulesy héthárs ymegyey sáros megye ykodvegy
a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy
örökös tagja, a Ferenc József yszemelynevy ferenc józsef yszemelynevy Ferenc
József yszemelynevy ferenc yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy lovagrend kitüntetettje, sz. 1855. aug.
xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 18-án, Eperjesen, ytelepulesy eperjes
ytelepulesy Eperjes ymegyey sáros megye ykodvegy megh. 1915. okt. 23-án, Budapesten.
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Édes atyja Gabányi
Sándor, yszemelynevy gabányi sándor yszemelynevy Gabányi Sándor yszemelynevy
gabányi yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Gabányi yszemelynevy
Sándor yszemelynevy ykodvegy édes anyja Kolbenhayer Apollónia, yszemelynevy
kolbenhayer apollónia yszemelynevy Kolbenhayer Apollónia yszemelynevy
kolbenhayer yszemelynevy apollónia yszemelynevy yszemelynevy Kolbenhayer
yszemelynevy Apollónia yszemelynevy ykodvegy már a zsenge gyermeknek szívébe oltotta
a haza szeretetét és a költészet iránt való rajongást. A színészet eszménye már
egészen fiatal korában gyökeret vert keblében. A hatvanas évek elején szülei Budapestre
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy költöztek és édesatyja
a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy első kereskedői
közé küzdötte fel magát. Iskoláit az ágostai evangélikusoknál kezdte, majd később
a kegyesrendiek gimnáziumában folytatta. Szüleit később a körülmények Szatmárra
ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy vezérelték,
ahol is az ottani főgimnáziumban fejezte be iskolai tanulmányait. Eleintén gépészmérnök
akart lenni, de a városba színtársulat jött és ez egészen lenyűgözte fogékony lelkét.
1872-ben xevtizedx 1875 beiratkozott a színészi-képezdébe. melynek sikeres végzése
után 1875-ben Lászy Vilmos yszemelynevy lászy vilmos yszemelynevy Lászy Vilmos
yszemelynevy lászy yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Lászy
yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy kassai ytelepulesy kassa ytelepulesy
kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy igazgató szerződtette. 1876-ban vette nőül
Lenkey Etelka yszemelynevy lenkey etelka yszemelynevy Lenkey Etelka
yszemelynevy lenkey yszemelynevy etelka yszemelynevy yszemelynevy Lenkey
yszemelynevy Etelka yszemelynevy ykodvegy naiva színésznőt, akivel együtt végezték
el sikeresen a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy színi-képezdét. A vándorpálya Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy
Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Miskolcon, ytelepulesy miskolc
ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Ungváron ytelepulesy ungvár
ytelepulesy Ungvár ymegyey ung megye ykodvegy stb. csak rövid ideig tartott. 1878-ban
ugyanis xtalanevtizedx 1885 meghívták a kolozsvári Nemzeti Színházhoz, yintezmenyy
kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá
yintezmenyy ykodvegy melynek mint színész és rendező 1884-ig xevtizedx 1885 közszeretetben
xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 álló tagja volt. Innen Paulay Ede yszemelynevy
paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede
yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy szerződtette
a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Nemzeti
Színházhoz, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy hol 28
évig volt a színház büszkesége. Kedvesebb szerepei: Moliére: yszemelynevy
moliére yszemelynevy Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy yszemelynevy
Moliére yszemelynevy ykodvegy »Fösvény«-ében: ycimy fösvény ycimy Fösvény ycimy
fösvény ycimy ycimy Fösvény ycimy ykodvegy Harpagon; yszerepy harpagon yszerepy
Harpagon yszerepy harpagon yszerepy yszerepy Harpagon yszerepy ykodvegy »Képzelt
beteg«-ben: ycimy képzelt beteg ycimy Képzelt beteg ycimy képzelt ycimy beteg
ycimy ycimy Képzelt ycimy beteg ycimy ykodvegy a címszerep; »Dandin György«-ben:
ycimy dandin györgy ycimy Dandin György ycimy dandin ycimy györgy ycimy ycimy
Dandin ycimy György ycimy ykodvegy a címszerep; Shakespeare: yszemelynevy
shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy
yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy »Vízkereszt«-jében: ycimy
vízkereszt ycimy Vízkereszt ycimy vízkereszt ycimy ycimy Vízkereszt ycimy
ykodvegy Malvolio; yszerepy malvolio yszerepy Malvolio yszerepy malvolio
yszerepy yszerepy Malvolio yszerepy ykodvegy a »Velencei kalmár«-ban: ycimy
velencei kalmár ycimy Velencei kalmár ycimy velencei ycimy kalmár ycimy ycimy
Velencei ycimy kalmár ycimy ykodvegy az öreg Lancelot Gobbo; yszerepy lancelot gobbo
yszerepy Lancelot Gobbo yszerepy lancelot yszerepy gobbo yszerepy yszerepy
Lancelot yszerepy Gobbo yszerepy ykodvegy Gárdonyi Géza: yszemelynevy gárdonyi
géza yszemelynevy Gárdonyi Géza yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy géza
yszemelynevy yszemelynevy Gárdonyi yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy »Bor«
ycimy bor ycimy Bor ycimy bor ycimy ycimy Bor ycimy ykodvegy Mihály bácsi, yszerepy
mihály bácsi yszerepy Mihály bácsi yszerepy mihály yszerepy bácsi yszerepy
yszerepy Mihály yszerepy bácsi yszerepy ykodvegy Csiky Gergely yszemelynevy
csiky gergely yszemelynevy Csiky Gergely yszemelynevy csiky yszemelynevy
gergely yszemelynevy yszemelynevy Csiky yszemelynevy Gergely yszemelynevy
ykodvegy »Nagymamá«-jában: ycimy nagymama ycimy Nagymamá ycimy nagymama ycimy
ycimy Nagymamá ycimy ykodvegy Koszta Sámuel. yszerepy koszta sámuel yszerepy
Koszta Sámuel yszerepy koszta yszerepy sámuel yszerepy yszerepy Koszta yszerepy
Sámuel yszerepy ykodvegy 1911. xevtizedx 1915 évben, mint a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy örökös tagja nyugdíjba vonult
s a közönségtől Gárdonyi Géza yszemelynevy gárdonyi géza yszemelynevy Gárdonyi
Géza yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Gárdonyi
yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy »Annuská«-jában ycimy annuska ycimy
Annuská ycimy annuska ycimy ycimy Annuská ycimy ykodvegy mint János barát yszerepy
jános barát yszerepy János barát yszerepy jános yszerepy barát yszerepy
yszerepy János yszerepy barát yszerepy ykodvegy búcsúzott el. Foglalkozott a színművészeten
kívül az irodalommal is és számtalan színdarabot, regényt, monológot, verset és
tárca-cikket írt. Darabjai közül többet koszorúzott meg a Magyar Tudományos Akadémia
yintezmenyy magyar tudományos akadémia yintezmenyy Magyar T yintezmenyy magyar
yintezmenyy tudományos yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Magyar
yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy is. Nevezetesebb színdarabjai: »Phaeton«, ycimy
phaeton ycimy Phaeton ycimy phaeton ycimy ycimy Phaeton ycimy ykodvegy dráma 4 felv.
1874-ben xevtizedx 1875 adták Kassán. ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá
ymegyey abauj-torna megye ykodvegy »Isole«, ycimy isole ycimy Isole ycimy isole
ycimy ycimy Isole ycimy ykodvegy szmű 5 felv. 1875. Kassa. ytelepulesy kassa
ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy »Corneille szerelme«, ycimy
corneille szerelme ycimy Corneille szerelme ycimy corneille ycimy szerelme
ycimy ycimy Corneille ycimy szerelme ycimy ykodvegy szmű 2 felv. 1879, Kolozsvár.
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy »János
és János«, ycimy jános és jános ycimy János és János ycimy jános ycimy és ycimy
jános ycimy ycimy János ycimy és ycimy János ycimy ykodvegy vj. 3 felv. Kolozsvár.
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy »Munkácsi
rabok«, ycimy munkácsi rabok ycimy Munkácsi rabok ycimy munkácsi ycimy rabok
ycimy ycimy Munkácsi ycimy rabok ycimy ykodvegy népszmű 4 felv. 1879. Kolozsvár.
xtalanevtizedx 1885 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs
megye ykodvegy »Riczinus halála«, ycimy riczinus halála ycimy Riczinus halála
ycimy riczinus ycimy halála ycimy ycimy Riczinus ycimy halála ycimy ykodvegy boh.
4 felv. 1880. xevtizedx 1885 Kolozsvár. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy »Csák Máté«, ycimy csák máte ycimy Csák
Máté ycimy csák ycimy máte ycimy ycimy Csák ycimy Máté ycimy ykodvegy trag. 5 felv.
1880. Kolozsvár. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs
megye ykodvegy »Csak egy színdarab«, ycimy csak egy színdarab ycimy Csak egy színdarab
ycimy csak ycimy egy ycimy színdarab ycimy ycimy Csak ycimy egy ycimy színdarab
ycimy ykodvegy vj. 3 felv. Kolozsvár. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy »Jó módúak«, ycimy jó módúak ycimy Jó
módúak ycimy jó ycimy módúak ycimy ycimy Jó ycimy módúak ycimy ykodvegy szmű 4 felv.
1880. Kolozsvár. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs
megye ykodvegy »A sehonnai«, ycimy a sehonnai ycimy A sehonnai ycimy a ycimy
sehonnai ycimy ycimy A ycimy sehonnai ycimy ykodvegy népszmű 3 felv. Népszínház,
yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy
yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy Budapest. Budapest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1881. »A grófné férjének felesége«, ycimy
a grófné férjének felesége ycimy A grófné férjének felesége ycimy a ycimy
grófné ycimy férjének ycimy felesége ycimy ycimy A ycimy grófné ycimy férjének ycimy
felesége ycimy ykodvegy vj. 1 felv. Kolozsvár. ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy »Tubarózsa«, ycimy
tubarózsa ycimy Tubarózsa ycimy tubarózsa ycimy ycimy Tubarózsa ycimy ykodvegy népsz.
3 felv. 1883. Kolozsvár. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey
kolozs megye ykodvegy »Furcsa parasztok«, ycimy furcsa parasztok ycimy Furcsa
parasztok ycimy furcsa ycimy parasztok ycimy ycimy Furcsa ycimy parasztok ycimy
ykodvegy boh. 4 felv. 1882. Kolozsvár. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy »Az őszinték«, ycimy az őszinték ycimy
Az őszinték ycimy az ycimy őszinték ycimy ycimy Az ycimy őszinték ycimy
ykodvegy vj. 3 felv. Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy Budapest. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy 1886. »A kókai ház«, ycimy a kókai ház ycimy A kókai ház
ycimy a ycimy kókai ycimy ház ycimy ycimy A ycimy kókai ycimy ház ycimy
ykodvegy vj. 3 felv. Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy 1887. »A Mumus«, ycimy a mumus ycimy A Mumus ycimy a ycimy
mumus ycimy ycimy A ycimy Mumus ycimy ykodvegy vj. 4 felv. Nemzeti Színház, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Budapest, Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1889. »Az xtalanevtizedx
1895 apósok«, ycimy az apósok ycimy Az apósok ycimy az ycimy apósok ycimy ycimy
Az ycimy apósok ycimy ykodvegy vj. 3 felv. Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Budapest, Budapest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1890. xevtizedx 1895 (Ugyanez: »Die Schwiegerväter«,
ycimy die schwiegerväter ycimy Die Schwiegerväter ycimy die ycimy
schwiegerväter ycimy ycimy Die ycimy Schwiegerväter ycimy ykodvegy vj. 3 felv..
Bécs, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Carl Theater,
yintezmenyy carl theater yintezmenyy Carl The yintezmenyy carl yintezmenyy
theater yintezmenyy yintezmenyy Carl yintezmenyy The yintezmenyy ykodvegy 1892.
Olaszul: ynyelvy olasz ynyelvy Olasz ynyelvy olasz ynyelvy ynyelvy Olasz
ynyelvy ykodvegy »J svoceri«, ycimy j svoceri ycimy J svoceri ycimy j ycimy
svoceri ycimy ycimy J ycimy svoceri ycimy ykodvegy vj. 3 felv. Rórna, ytelepulesy
rórna ytelepulesy Rórna yorszagy Olaszország ykodvegy 1894.) »A pogány magyarok«,
ycimy a pogány magyarok ycimy A pogány magyarok ycimy a ycimy pogány ycimy
magyarok ycimy ycimy A ycimy pogány ycimy magyarok ycimy ykodvegy szmű 5 felv. A
Magy. Tud. Akad. yintezmenyy magy. tud. akad. yintezmenyy Magy. Tu yintezmenyy
magy. yintezmenyy tud. yintezmenyy akad. yintezmenyy yintezmenyy Magy.
yintezmenyy Tu yintezmenyy ykodvegy (Kóczán-díj) yintezmenyy kóczán-díj
yintezmenyy Kóczán-d yintezmenyy kóczán-díj yintezmenyy yintezmenyy Kóczán-d
yintezmenyy ykodvegy 100 arannyal kitüntette. Bem. Nemzeti Színház, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1891. »A kapi vár«, ycimy
a kapi vár ycimy A kapi vár ycimy a ycimy kapi ycimy vár ycimy ycimy A ycimy
kapi ycimy vár ycimy ykodvegy tört. vj. 4 felv. A Magy. Tud. Akad. yintezmenyy
magy. tud. akad. yintezmenyy Magy. Tu yintezmenyy magy. yintezmenyy tud.
yintezmenyy akad. yintezmenyy yintezmenyy Magy. yintezmenyy Tu yintezmenyy
ykodvegy (Teleki-díj) yintezmenyy teleki-díj yintezmenyy Teleki-d yintezmenyy
teleki-díj yintezmenyy yintezmenyy Teleki-d yintezmenyy ykodvegy 100 arannyal kitüntette.
Bem. Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy 1892. »A csehül jártak«, ycimy a csehül jártak ycimy A
csehül jártak ycimy a ycimy csehül ycimy jártak ycimy ycimy A ycimy csehül
ycimy jártak ycimy ykodvegy boh. 4 felv. Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1893. »Sámuel király«, ycimy sámuel
király ycimy Sámuel király ycimy sámuel ycimy király ycimy ycimy Sámuel ycimy
király ycimy ykodvegy tört. szmű 5 felv. Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1894. »Kisvárosi xtalanevtizedx 1905 nagyságok«,
ycimy kisvárosi nagyságok ycimy Kisvárosi nagyságok ycimy kisvárosi ycimy
nagyságok ycimy ycimy Kisvárosi ycimy nagyságok ycimy ykodvegy vj. 3 felv. Nemzeti
Színház, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1S95. »Az
emberevő«, ycimy az emberevő ycimy Az emberevő ycimy az ycimy emberevő ycimy
ycimy Az ycimy emberevő ycimy ykodvegy vj. 3 felv. Nemzeti Színház, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1900. xevtizedx 1905 »Caraffa«, ycimy
caraffa ycimy Caraffa ycimy caraffa ycimy ycimy Caraffa ycimy ykodvegy tört. szmű
4 felv. »Az anyósok«, ycimy az anyósok ycimy Az anyósok ycimy az ycimy anyósok
ycimy ycimy Az ycimy anyósok ycimy ykodvegy vj. 1 felv. Nemzeti Színház, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1899. xevtizedx 1895 »A xtalanevtizedx
1905 xtalanevtizedx 1915 fekete cár«, ycimy a fekete cár ycimy A fekete cár
ycimy a ycimy fekete ycimy cár ycimy ycimy A ycimy fekete ycimy cár ycimy
ykodvegy tört. szmű 5 felv. A Magy. Tud. Akad. yintezmenyy magy. tud. akad.
yintezmenyy Magy. Tu yintezmenyy magy. yintezmenyy tud. yintezmenyy akad.
yintezmenyy yintezmenyy Magy. yintezmenyy Tu yintezmenyy ykodvegy (Teleki-díj) yintezmenyy
teleki-díj yintezmenyy Teleki-d yintezmenyy teleki-díj yintezmenyy yintezmenyy
Teleki-d yintezmenyy ykodvegy 100 arannyal jutalmazta, 1912. xevtizedx 1915 »A paraszt
tromf«, ycimy a paraszt tromf ycimy A paraszt tromf ycimy a ycimy paraszt ycimy
tromf ycimy ycimy A ycimy paraszt ycimy tromf ycimy ykodvegy népszmű 4 felv. Városligeti
Színkör. yintezmenyy városligeti színkör yintezmenyy Városlig yintezmenyy
városligeti yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Városlig yintezmenyy
ykodvegy »A hattyúdal«, ycimy a hattyúdal ycimy A hattyúdal ycimy a ycimy
hattyúdal ycimy ycimy A ycimy hattyúdal ycimy ykodvegy dráma 2 felv. (Utolsó színdarabja).
— Regényei: »Miska biografiája«, ycimy miska biografiája ycimy Miska
biografiája ycimy miska ycimy biografiája ycimy ycimy Miska ycimy biografiája
ycimy ykodvegy 1881. xevtizedx 1885 Kolozsvár. ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy »Egy krajcár emlékiratai«, ycimy
egy krajcár emlékiratai ycimy Egy krajcár emlékiratai ycimy egy ycimy krajcár
ycimy emlékiratai ycimy ycimy Egy ycimy krajcár ycimy emlékiratai ycimy
ykodvegy 1882. Kolozsvár. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey
kolozs megye ykodvegy »Sátán a földön« ycimy sátán a földön ycimy Sátán a
földön ycimy sátán ycimy a ycimy földön ycimy ycimy Sátán ycimy a ycimy földön
ycimy ykodvegy (verses regény), 1883. Budapest, xtalanevtizedx 1895 Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Révai-kiadás. yszemelynevy
révai yszemelynevy Révai yszemelynevy révai yszemelynevy yszemelynevy Révai
yszemelynevy ykodvegy »A művészet nyomorultjai«, ycimy a művészet nyomorultjai
ycimy A művészet nyomorultjai ycimy a ycimy művészet ycimy nyomorultjai ycimy
ycimy A ycimy művészet ycimy nyomorultjai ycimy ykodvegy 1893. xevtizedx 1895 Budapest,
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Wodianer-kiadás.
yszemelynevy wodianer yszemelynevy Wodianer yszemelynevy wodianer yszemelynevy
yszemelynevy Wodianer yszemelynevy ykodvegy »Coeur dame«, ycimy coeur dame
ycimy Coeur dame ycimy coeur ycimy dame ycimy ycimy Coeur ycimy dame ycimy
ykodvegy Kolozsvár, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs
megye ykodvegy 1884. xevtizedx 1885 »A rossz asszony«, ycimy a rossz asszony
ycimy A rossz asszony ycimy a ycimy rossz ycimy asszony ycimy ycimy A ycimy
rossz ycimy asszony ycimy ykodvegy Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy 1884. Révai yszemelynevy révai yszemelynevy Révai
yszemelynevy révai yszemelynevy yszemelynevy Révai yszemelynevy ykodvegy Testv.
»Két vén gyerek«, ycimy két vén gyerek ycimy Két vén gyerek ycimy két ycimy vén
ycimy gyerek ycimy ycimy Két ycimy vén ycimy gyerek ycimy ykodvegy Budapest, Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1885. Pallas Könyvtár. »Júlia«,
ycimy júlia ycimy Júlia ycimy júlia ycimy ycimy Júlia ycimy ykodvegy Budapest, Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1887. Révai xtalanevtizedx
1895 yszemelynevy révai yszemelynevy Révai yszemelynevy révai yszemelynevy
yszemelynevy Révai yszemelynevy ykodvegy Test. »Az asszony természetrajza«, ycimy
az asszony természetrajza ycimy Az asszony természetrajza ycimy az ycimy
asszony ycimy természetrajza ycimy ycimy Az ycimy asszony ycimy természetrajza
ycimy ykodvegy 1890. xevtizedx 1895 Budapest. Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy Singer yszemelynevy singer yszemelynevy Singer
yszemelynevy singer yszemelynevy yszemelynevy Singer yszemelynevy ykodvegy és Wolfner.
yszemelynevy wolfner yszemelynevy Wolfner yszemelynevy wolfner yszemelynevy
yszemelynevy Wolfner yszemelynevy ykodvegy »Dolgozók és naplopók«, ycimy
dolgozók és naplopók ycimy Dolgozók és naplopók ycimy dolgozók ycimy és ycimy
naplopók ycimy ycimy Dolgozók ycimy és ycimy naplopók ycimy ykodvegy Budapest, Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1889. xevtizedx 1885 Révai.
yszemelynevy révai yszemelynevy Révai yszemelynevy révai yszemelynevy
yszemelynevy Révai yszemelynevy ykodvegy »Sárga ház«, ycimy sárga ház ycimy
Sárga ház ycimy sárga ycimy ház ycimy ycimy Sárga ycimy ház ycimy ykodvegy 1889.
Budapest, xtalanevtizedx 1895 Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy Ország-Világ. yintezmenyy ország-világ yintezmenyy Ország-V
yintezmenyy ország-világ yintezmenyy yintezmenyy Ország-V yintezmenyy ykodvegy »Burkus
kutya«, ycimy burkus kutya ycimy Burkus kutya ycimy burkus ycimy kutya ycimy
ycimy Burkus ycimy kutya ycimy ykodvegy regény. Budapest, Budapest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1899. xevtizedx 1895 Magyar Írók. yintezmenyy
magyar írók yintezmenyy Magyar Í yintezmenyy magyar yintezmenyy írók
yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy Í yintezmenyy ykodvegy »Az arcisme«,
ycimy az arcisme ycimy Az arcisme ycimy az ycimy arcisme ycimy ycimy Az ycimy
arcisme ycimy ykodvegy Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy Könyves Kálmán, yszemelynevy könyves kálmán yszemelynevy
Könyves Kálmán yszemelynevy könyves yszemelynevy kálmán yszemelynevy
yszemelynevy Könyves yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy 1892. — xtalanevtizedx
1905 xtalanevtizedx 1915 Monológok : »A kakasülőn«, ycimy a kakasülőn ycimy A
kakasülőn ycimy a ycimy kakasülőn ycimy ycimy A ycimy kakasülőn ycimy ykodvegy »A
levél«, ycimy a levél ycimy A levél ycimy a ycimy levél ycimy ycimy A ycimy
levél ycimy ykodvegy »A szórakozott kisasszony«, ycimy a szórakozott kisasszony
ycimy A szórakozott kisasszony ycimy a ycimy szórakozott ycimy kisasszony ycimy
ycimy A ycimy szórakozott ycimy kisasszony ycimy ykodvegy »Desperat úr«, ycimy
desperat úr ycimy Desperat úr ycimy desperat ycimy úr ycimy ycimy Desperat
ycimy úr ycimy ykodvegy »Filippo«, ycimy filippo ycimy Filippo ycimy filippo
ycimy ycimy Filippo ycimy ykodvegy »Egy baleset«, ycimy egy baleset ycimy Egy
baleset ycimy egy ycimy baleset ycimy ycimy Egy ycimy baleset ycimy ykodvegy »A
bányaszerencsétlenség«, ycimy a bányaszerencsétlenség ycimy A
bányaszerencsétlenség ycimy a ycimy bányaszerencsétlenség ycimy ycimy A ycimy
bányaszerencsétlenség ycimy ykodvegy »Az anya«, ycimy az anya ycimy Az anya
ycimy az ycimy anya ycimy ycimy Az ycimy anya ycimy ykodvegy »Az új lakó«, ycimy
az új lakó ycimy Az új lakó ycimy az ycimy új ycimy lakó ycimy ycimy Az ycimy
új ycimy lakó ycimy ykodvegy »Egy kedves ember«, ycimy egy kedves ember ycimy
Egy kedves ember ycimy egy ycimy kedves ycimy ember ycimy ycimy Egy ycimy
kedves ycimy ember ycimy ykodvegy »A hipnotizmus«, ycimy a hipnotizmus ycimy A
hipnotizmus ycimy a ycimy hipnotizmus ycimy ycimy A ycimy hipnotizmus ycimy
ykodvegy »Egy ideges ember«, ycimy egy ideges ember ycimy Egy ideges ember
ycimy egy ycimy ideges ycimy ember ycimy ycimy Egy ycimy ideges ycimy ember
ycimy ykodvegy »A tolvaj«, ycimy a tolvaj ycimy A tolvaj ycimy a ycimy tolvaj
ycimy ycimy A ycimy tolvaj ycimy ykodvegy »Az öngyilkos«, ycimy az öngyilkos
ycimy Az öngyilkos ycimy az ycimy öngyilkos ycimy ycimy Az ycimy öngyilkos
ycimy ykodvegy »Jer ide!«, ycimy jer ide! ycimy Jer ide! ycimy jer ycimy ide!
ycimy ycimy Jer ycimy ide! ycimy ykodvegy »A föld és népei«, ycimy a föld és
népei ycimy A föld és népei ycimy a ycimy föld ycimy és ycimy népei ycimy ycimy
A ycimy föld ycimy és ycimy népei ycimy ykodvegy »A volapük«, ycimy a volapük
ycimy A volapük ycimy a ycimy volapük ycimy ycimy A ycimy volapük ycimy
ykodvegy »A potyajegy«, ycimy a potyajegy ycimy A potyajegy ycimy a ycimy
potyajegy ycimy ycimy A ycimy potyajegy ycimy ykodvegy »A batyubál«, ycimy a
batyubál ycimy A batyubál ycimy a ycimy batyubál ycimy ycimy A ycimy batyubál
ycimy ykodvegy »Egy tót táncmester«, ycimy egy tót táncmester ycimy Egy tót
táncmester ycimy egy ycimy tót ycimy táncmester ycimy ycimy Egy ycimy tót ycimy
táncmester ycimy ykodvegy »Bajos Jeremiás«, ycimy bajos jeremiás ycimy Bajos
Jeremiás ycimy bajos ycimy jeremiás ycimy ycimy Bajos ycimy Jeremiás ycimy
ykodvegy stb. Móricz Zsigmond yszemelynevy móricz zsigmond yszemelynevy Móricz
Zsigmond yszemelynevy móricz yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy
Móricz yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy a következő méltatást írta róla
lexikonunk számára: Az alakító művésznek két típusa van: a szabad alakító, aki a
pillanat ihletében látja meg a figurát s azután széles jókedvében rábízza magát
a pillanatok ihletére s ha genie, akkor átrepül a szakadékokon, mint a madár. A
másik a zárt alakító, aki hosszas tűnődés után állapodik meg a figura karakterében
s aztán mély gonddal válogatja össze a jellemzés adalékait. Mind a két fajta művész
egyenrangút teremthet. Az első nagy lehet abban az esetben, ha temperamentuma, kedélye,
testi, lelki kvalitásai találkoznak a szereppel. A második akkor, ha az elmélyedő
spekuláció nem öli ki az isteni tűz lobogását a munka alatt. Gabányi Árpád yszemelynevy
gabányi árpád yszemelynevy Gabányi Árpád yszemelynevy gabányi yszemelynevy
árpád yszemelynevy yszemelynevy Gabányi yszemelynevy Árpád yszemelynevy
ykodvegy tipikus s a legnagyobb volt mindazok közt, akiket ismertem, a második típusban.
Ő egy valódi zárt-alakító művész volt. Ö valósággal bezárkózott a szereppel s azt
élettani, pszichológiai, históriai s minden lehető szempont szerint végig gondolta,
megrajzolta, nem csak lelkileg, hanem ceruzával kezében; a maszkot tökéletesre kiépítette,
a kosztümöt kikereste, összeválogatta s egy szilárd figurát épített ki, amely végtelenségig
tökéletes volt. Mikor aztán minden külsőség rendben volt és a figurának a darabban
s a darabnak az életben való elhelyezkedésével tökéletesen tisztában volt, akkor
megeresztette fantáziáját, megnyitotta a szívét s ezer új ötlettel gazdagította
a szerep tartalmát. Legelőször a »Sári bíró« ycimy sári bíró ycimy Sári bíró
ycimy sári ycimy bíró ycimy ycimy Sári ycimy bíró ycimy ykodvegy próbáin találkoztam
vele. Az első próbák alatt meg voltam ijedve, mert minduntalan félrehívott s a szövegről
egy szót se szólt, hanem hol egy régi tarisznyát, hol egy ócska nadrágot mutatott.
A maszkról készített rajza sem tetszett, egy nyírottbajszú kis fonnyadt arcocskát
csinált, holott én a vén varnyut egy lobogós bajszú s szélesen hazudó, támadó, botot
magasan emelő öreg bohónak ismertem. Gabányinál yszemelynevy gabányi
yszemelynevy Gabányi yszemelynevy gabányi yszemelynevy yszemelynevy Gabányi
yszemelynevy ykodvegy minden úgy tünt fel, hogy visszahúzódik, befelé, kicsire,
ártalmatlanra. Azután az utolsó próbákon, mikor már teljesen kész volt az alak minden
legkisebb részletével, egyszerre csak nekieresztette a fantáziáját. Olyan részlet
játékokat hozott, amelyek ma is benne vannak a darabban, pl. ahogy a Jóska gyerek
dohányzacskóját eltulajdonítja, aztán kiejti s mikor az visszaveszi azt mondja:
»Hát kell e' neked ?... No, sose legyen benne dohány!«... (A notabene s a szavak
is, az ő író — tulajdona.) Valósággal kivirágzott a keze közt a száraz ág. Minden
jelenésében egy sereg apró motívumot talált, amit belevitt, olyat, amit a szerep
szövege semmi jelt nem adott s mégis egy pillanatra nem lépte túl szerepe határait.
Megmaradt a maga keretében, csak tökéletesre hegedülte a nótát. Mikor aztán az utolsó
jelenetben ő, a falu legutolsó szegénye megfenyegeti a hatalmas bíróékat, homerosi
humor magasságába emelkedett. Ez a kis sovány csősz, aki azt mondja, hogy: »még
az a dinnyemag is reszkessen az acskóba, akit jövőre vetnek a fődbe!« valami határtalan
komikummal hatott. Nem nevetés volt az már, amit keltett, hanem valami különös fölemelkedés,
étheri magasság. Minden szerepével így elbíbelődött s mindeniket így meg tudta tölteni
isteni tartalommal. Húsz éves korától kezdve öregeket szeretett s tudott legjobban
alakítani, ami szintén ennek a végtelen belemélyedő zárt munkának a következménye.
A mesterkedő színészek ritkán tudnak életet teremteni: ő viszont egy teremtő zseni
volt, aki semmi munkát s fáradságot nem kimélt, hogy a színpadi alakot tökéletesre
építse ki. szin_II.0097.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Gabányi Árpád - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1855
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0097.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0097.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24361.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Gabányi
Árpád
Szócikk: Gabányi Árpád (olysói és héthársi), a Nemzeti
Színház örökös tagja, a Ferenc József lovagrend kitüntetettje, sz. 1855. aug. 18-án,
Eperjesen, megh. 1915. okt. 23-án, Budapesten. Édes atyja Gabányi Sándor, édes anyja
Kolbenhayer Apollónia, már a zsenge gyermeknek szívébe oltotta a haza szeretetét
és a költészet iránt való rajongást. A színészet eszménye már egészen fiatal korában
gyökeret vert keblében. A hatvanas évek elején szülei Budapestre költöztek és édesatyja
a főváros első kereskedői közé küzdötte fel magát. Iskoláit az ágostai evangélikusoknál
kezdte, majd később a kegyesrendiek gimnáziumában folytatta. Szüleit később a körülmények
Szatmárra vezérelték, ahol is az ottani főgimnáziumban fejezte be iskolai tanulmányait.
Eleintén gépészmérnök akart lenni, de a városba színtársulat jött és ez egészen
lenyűgözte fogékony lelkét. 1872-ben beiratkozott a színészi-képezdébe. melynek
sikeres végzése után 1875-ben Lászy Vilmos kassai igazgató szerződtette. 1876-ban
vette nőül Lenkey Etelka naiva színésznőt, akivel együtt végezték el sikeresen a
pesti színi-képezdét. A vándorpálya Kassán, Miskolcon, Ungváron stb. csak rövid
ideig tartott. 1878-ban ugyanis meghívták a kolozsvári Nemzeti Színházhoz, melynek
mint színész és rendező 1884-ig közszeretetben álló tagja volt. Innen Paulay Ede
szerződtette a budapesti Nemzeti Színházhoz, hol 28 évig volt a színház büszkesége.
Kedvesebb szerepei: Moliére: »Fösvény«-ében: Harpagon; »Képzelt beteg«-ben: a címszerep;
»Dandin György«-ben: a címszerep; Shakespeare: »Vízkereszt«-jében: Malvolio; a »Velencei
kalmár«-ban: az öreg Lancelot Gobbo; Gárdonyi Géza: »Bor« Mihály bácsi, Csiky Gergely
»Nagymamá«-jában: Koszta Sámuel. 1911. évben, mint a Nemzeti Színház örökös tagja
nyugdíjba vonult s a közönségtől Gárdonyi Géza »Annuská«-jában mint János barát
búcsúzott el. Foglalkozott a színművészeten kívül az irodalommal is és számtalan
színdarabot, regényt, monológot, verset és tárca-cikket írt. Darabjai közül többet
koszorúzott meg a Magyar Tudományos Akadémia is. Nevezetesebb színdarabjai: »Phaeton«,
dráma 4 felv. 1874-ben adták Kassán. »Isole«, szmű 5 felv. 1875. Kassa. »Corneille
szerelme«, szmű 2 felv. 1879, Kolozsvár. »János és János«, vj. 3 felv. Kolozsvár.
»Munkácsi rabok«, népszmű 4 felv. 1879. Kolozsvár. »Riczinus halála«, boh. 4 felv.
1880. Kolozsvár. »Csák Máté«, trag. 5 felv. 1880. Kolozsvár. »Csak egy színdarab«,
vj. 3 felv. Kolozsvár. »Jó módúak«, szmű 4 felv. 1880. Kolozsvár. »A sehonnai«,
népszmű 3 felv. Népszínház, Budapest. 1881. »A grófné férjének felesége«, vj. 1
felv. Kolozsvár. »Tubarózsa«, népsz. 3 felv. 1883. Kolozsvár. »Furcsa parasztok«,
boh. 4 felv. 1882. Kolozsvár. »Az őszinték«, vj. 3 felv. Nemzeti Színház, Budapest.
1886. »A kókai ház«, vj. 3 felv. Nemzeti Színház, Budapest, 1887. »A Mumus«, vj.
4 felv. Nemzeti Színház, Budapest, 1889. »Az apósok«, vj. 3 felv. Nemzeti Színház,
Budapest, 1890. (Ugyanez: »Die Schwiegerväter«, vj. 3 felv.. Bécs, Carl Theater,
1892. Olaszul: »J svoceri«, vj. 3 felv. Rórna, 1894.) »A pogány magyarok«, szmű
5 felv. A Magy. Tud. Akad. (Kóczán-díj) 100 arannyal kitüntette. Bem. Nemzeti Színház,
1891. »A kapi vár«, tört. vj. 4 felv. A Magy. Tud. Akad. (Teleki-díj) 100 arannyal
kitüntette. Bem. Nemzeti Színház, 1892. »A csehül jártak«, boh. 4 felv. Nemzeti
Színház, 1893. »Sámuel király«, tört. szmű 5 felv. Nemzeti Színház, 1894. »Kisvárosi
nagyságok«, vj. 3 felv. Nemzeti Színház, 1S95. »Az emberevő«, vj. 3 felv. Nemzeti
Színház, 1900. »Caraffa«, tört. szmű 4 felv. »Az anyósok«, vj. 1 felv. Nemzeti Színház,
1899. »A fekete cár«, tört. szmű 5 felv. A Magy. Tud. Akad. (Teleki-díj) 100 arannyal
jutalmazta, 1912. »A paraszt tromf«, népszmű 4 felv. Városligeti Színkör. »A hattyúdal«,
dráma 2 felv. (Utolsó színdarabja). — Regényei: »Miska biografiája«, 1881. Kolozsvár.
»Egy krajcár emlékiratai«, 1882. Kolozsvár. »Sátán a földön« (verses regény), 1883.
Budapest, Révai-kiadás. »A művészet nyomorultjai«, 1893. Budapest, Wodianer-kiadás.
»Coeur dame«, Kolozsvár, 1884. »A rossz asszony«, Budapest, 1884. Révai Testv. »Két
vén gyerek«, Budapest, 1885. Pallas Könyvtár. »Júlia«, Budapest, 1887. Révai Test.
»Az asszony természetrajza«, 1890. Budapest. Singer és Wolfner. »Dolgozók és naplopók«,
Budapest, 1889. Révai. »Sárga ház«, 1889. Budapest, Ország-Világ. »Burkus kutya«,
regény. Budapest, 1899. Magyar Írók. »Az arcisme«, Budapest, Könyves Kálmán, 1892.
— Monológok : »A kakasülőn«, »A levél«, »A szórakozott kisasszony«, »Desperat úr«,
»Filippo«, »Egy baleset«, »A bányaszerencsétlenség«, »Az anya«, »Az új lakó«, »Egy
kedves ember«, »A hipnotizmus«, »Egy ideges ember«, »A tolvaj«, »Az öngyilkos«,
»Jer ide!«, »A föld és népei«, »A volapük«, »A potyajegy«, »A batyubál«, »Egy tót
táncmester«, »Bajos Jeremiás«, stb. Móricz Zsigmond a következő méltatást írta róla
lexikonunk számára: Az alakító művésznek két típusa van: a szabad alakító, aki a
pillanat ihletében látja meg a figurát s azután széles jókedvében rábízza magát
a pillanatok ihletére s ha genie, akkor átrepül a szakadékokon, mint a madár. A
másik a zárt alakító, aki hosszas tűnődés után állapodik meg a figura karakterében
s aztán mély gonddal válogatja össze a jellemzés adalékait. Mind a két fajta művész
egyenrangút teremthet. Az első nagy lehet abban az esetben, ha temperamentuma, kedélye,
testi, lelki kvalitásai találkoznak a szereppel. A második akkor, ha az elmélyedő
spekuláció nem öli ki az isteni tűz lobogását a munka alatt. Gabányi Árpád tipikus
s a legnagyobb volt mindazok közt, akiket ismertem, a második típusban. Ő egy valódi
zárt-alakító művész volt. Ö valósággal bezárkózott a szereppel s azt élettani, pszichológiai,
históriai s minden lehető szempont szerint végig gondolta, megrajzolta, nem csak
lelkileg, hanem ceruzával kezében; a maszkot tökéletesre kiépítette, a kosztümöt
kikereste, összeválogatta s egy szilárd figurát épített ki, amely végtelenségig
tökéletes volt. Mikor aztán minden külsőség rendben volt és a figurának a darabban
s a darabnak az életben való elhelyezkedésével tökéletesen tisztában volt, akkor
megeresztette fantáziáját, megnyitotta a szívét s ezer új ötlettel gazdagította
a szerep tartalmát. Legelőször a »Sári bíró« próbáin találkoztam vele. Az első próbák
alatt meg voltam ijedve, mert minduntalan félrehívott s a szövegről egy szót se
szólt, hanem hol egy régi tarisznyát, hol egy ócska nadrágot mutatott. A maszkról
készített rajza sem tetszett, egy nyírottbajszú kis fonnyadt arcocskát csinált,
holott én a vén varnyut egy lobogós bajszú s szélesen hazudó, támadó, botot magasan
emelő öreg bohónak ismertem. Gabányinál minden úgy tünt fel, hogy visszahúzódik,
befelé, kicsire, ártalmatlanra. Azután az utolsó próbákon, mikor már teljesen kész
volt az alak minden legkisebb részletével, egyszerre csak nekieresztette a fantáziáját.
Olyan részlet játékokat hozott, amelyek ma is benne vannak a darabban, pl. ahogy
a Jóska gyerek dohányzacskóját eltulajdonítja, aztán kiejti s mikor az visszaveszi
azt mondja: »Hát kell e' neked ?... No, sose legyen benne dohány!«... (A notabene
s a szavak is, az ő író — tulajdona.) Valósággal kivirágzott a keze közt a száraz
ág. Minden jelenésében egy sereg apró motívumot talált, amit belevitt, olyat, amit
a szerep szövege semmi jelt nem adott s mégis egy pillanatra nem lépte túl szerepe
határait. Megmaradt a maga keretében, csak tökéletesre hegedülte a nótát. Mikor
aztán az utolsó jelenetben ő, a falu legutolsó szegénye megfenyegeti a hatalmas
bíróékat, homerosi humor magasságába emelkedett. Ez a kis sovány csősz, aki azt
mondja, hogy: »még az a dinnyemag is reszkessen az acskóba, akit jövőre vetnek a
fődbe!« valami határtalan komikummal hatott. Nem nevetés volt az már, amit keltett,
hanem valami különös fölemelkedés, étheri magasság. Minden szerepével így elbíbelődött
s mindeniket így meg tudta tölteni isteni tartalommal. Húsz éves korától kezdve
öregeket szeretett s tudott legjobban alakítani, ami szintén ennek a végtelen belemélyedő
zárt munkának a következménye. A mesterkedő színészek ritkán tudnak életet teremteni:
ő viszont egy teremtő zseni volt, aki semmi munkát s fáradságot nem kimélt, hogy
a színpadi alakot tökéletesre építse ki. szin_II.0097.pdf II