Címszó: Gárdonyi Géza - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1863

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0119.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0119.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24487.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Gárdonyi Géza

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/524486.htm

 

Szócikk: Gárdonyi Géza író, költő és drámaíró, sz. 1863. (születés éve) aug. 3-án, Agárd pusztán (megye) (Fehérm.), (megye) megh. 1922. okt. 30-án, Egerben. (megye) Középiskolai tanulmányait Sárospatakon, (megye) Pesten (Budapest) és az egri (megye) (információ)  tanítóképzőben végezte. Tanítóskodott Karádon (megye) (Somogy m.), (megye) Devecserben (megye) (Veszprém m.), (megye) Sárváron (megye) (Vasm.). (megye) 22 éves korában a győri (megye) »Hazánk« (intézmény) (információ)  főmunkatársa, 1885-től (időpont) bárom éven át szerkesztette a »Tanítóbarát« (intézmény) havi folyóiratot. 1887-ben (időpont) a középiskola tanárképző növendéke. Kiadta a néptanítók naptárát 1886—87—88-ban. (időpont) A tanítói pályát elhagyva, 1888-tól (időpont) a »Szegedi Hiradó«-nál, (intézmény) (információ)  1890-ben (időpont) a »Szegedi Napló«-nál, (intézmény) (információ)  1891-ben (időpont) az »Arad és Vidéké«-nél (intézmény) (információ)  dolgozott. Ez év decemberében Pestre (Budapest) került a »Magyar Hirlap«-hoz. (intézmény) (információ)  Azonban 1897-ben (időpont) Egerbe (megye) költözött, ahol a város 1899-ben (időpont) irodalmi érdemeiért az egri (megye) (információ)  várral szemben telket adományozott neki. Itt élt teljes visszavonultságban, de buzgó és igen nagyjelentőségű irodalmi munkásság közepette. Tagja volt a Dugonics-, (intézmény) (információ)  a Petőfi - Társaságnak, (intézmény) (információ)  ahova 1898. (időpont) dec. 23-án választották be. 1903. (időpont) óta tagja volt a Kisfaludy - Társaságnak, (intézmény) (információ)  1910. (időpont) óta pedig a M. T. Akadémiának. (intézmény) Dante-tanulmányai, (személy) illetőleg fordítása révén tagja lett »Az Unione Operalo Umberto I di Napoli« (intézmény) és a »Reale Accademia la Stella d'Italia« (intézmény) társaságoknak. A drámaírással mindjárt írói pályája elején megpróbálkozott. Első darabját, a »Zendülés a pokolban« (cím) c. bohózatot 1887-ben (időpont) írta Győrött. (megye) A »Paradicsom« (cím) c. egyfelvonásos operettjét (zenéje Barna Izsótól) (személy) (információ)  1893. (időpont) febr. 7-én Szegeden (megye) játszották először írt egy operaszöveget is 1895-ben, (időpont) »Argyilus királyfi« (cím) c. alatt, ennek zenéjét szerzetté dr. Freistadt Dezső. (személy) Első igazi nagy sikere a »Bor« (cím) (információ)  c. falusi történetével volt. Bem. 1901. (időpont) márc. 29. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  Ez a darabja új korszakot jelentett a magyar népies drámairodalomban. Gárdonyi (személy) (információ)  összetörte a népszínmű elavult kereteit és letépte róla a felesleges sallangokat. Addig a parasztot — különösen a hőst és a hősnőt — a népszínmű többé-kevésbé idealizálta. Gárdonyi (személy) (információ)  a magyar parasztot a maga hétköznapi egyszerűségében, szűkszavúságában és jellegzetes tájszólásában vitte a színpadra. Az ő alakjai húsból-vérből való emberek. Beszédjük egyszerű, parasztos és keresetlenül zamatos. Az ő fellépésével a népszínmű mint élőműfaj véglegesen megszűnt és kezdetét vette a paraszt dráma és paraszt vígjáték. A Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  nagy gonddal hozta színre a darabot, amely eddig ott 150-nél több előadást ért meg. De nagy sikere volt a vidéki színpadokon is, annyira, hogy mindenütt műsoron maradt. A »Bor«-t németre is lefordították s 1903. (időpont) febr. 21-én a bécsi (ország) »Deutsches Volkstheater«-ben (intézmény) elő is adták. Második darabja a »Karácsonyi álom« (cím) (információ)  c. betlehemes játék Jézus (személy) születésének misztériumát magyar paraszti elgondolásban ábrázolja. A költői szárnyalású darabot 1901. (időpont) dec. 13-án mutatta be a Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  »Annuska« (cím) c. vígjátéka nem paraszthistória; tárgya és cselekménye a kisvárosi középosztály életéből való, de a kitűnő szerző ezt is éppen olyan nagy szeretettel és mesteri kézzel építette meg, akár a »Bor«-t. (cím) (információ)  Többi darabjai: »Zéta«, (cím) tört. dráma 3 felv. (»A láthatatlan ember« (cím) c. regényéből.) Bem. 1905. (időpont) dec. 17. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  »Fekete nap«, (cím) (információ)  történet a szabadságharcból 3 felv. Bem. 1906. (időpont) júl. Budai Színkör, (intézmény) (információ)  Jászai Marival (személy) (információ)  a női főszerepben. »Nőkérdés«, (cím) 1907. (időpont) »Falusi verebek«. (cím) (információ)  Bem. 1909. (időpont) jan. 8. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  »Fehér Anna«, (cím) (információ)  dr. 3 felv. Bem. 1905. (időpont) nov. 24. Király Színház. (intézmény) (információ)  »Shakespeare költözködése«, (cím) (információ)  szmű 3 felv. 1916. (időpont) máj. 5. Uránia Színház. (intézmény) (Akadémiai növendékekkel.) Azok az írói erények, melyek Gárdonyi (személy) (információ)  regényeit jellemzik, drámáiban is megtalálhatók. Nem a külsőségek rajzával bíbelődik, hanem alakjainak a lelkét tárja elénk, anélkül, hogy analizálna. Alakjai élnek. Nyelve tősgyökeres magyar s tömörségénél fogva a színpadon is a legkönnyebben beszélhető nyelvek közé tartozik. Van ereje, humora s ha kell, drámai szárnyalása és lendületes emelkedettsége is. Ezen kiváló tulajdonságai örökbecset biztosítanak színműveinek. (Pataki József.) (személy) (információ)  szin_II.0119.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Gárdonyi Géza címszóvég 24487 Szócikk: Gárdonyi Géza író, költő és drámaíró, sz. 1863. aug. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 3-án, Agárd pusztán ytelepulesy agárd puszta ytelepulesy Agárd pusztá ymegyey fejér megye ykodvegy (Fehérm.), ytelepulesy fehérm. ytelepulesy Fehérm. ymegyey fejér megye ykodvegy megh. 1922. okt. 30-án, Egerben. ytelepulesy eger ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy Középiskolai tanulmányait Sárospatakon, ytelepulesy sárospatak ytelepulesy Sárospatak ymegyey zemplén megye ykodvegy Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és az egri ytelepulesy egri ytelepulesy egri ymegyey szatmár megye ykodvegy tanítóképzőben végezte. Tanítóskodott Karádon ytelepulesy karád ytelepulesy Karád ymegyey somogy megye ykodvegy (Somogy m.), ytelepulesy somogy m. ytelepulesy Somogy m. ymegyey somogy megye ykodvegy Devecserben ytelepulesy devecser ytelepulesy Devecser ymegyey veszprém megye ykodvegy (Veszprém m.), ytelepulesy veszprém m. ytelepulesy Veszprém m. ymegyey veszprém megye ykodvegy Sárváron ytelepulesy sárvár ytelepulesy Sárvár ymegyey vas megye ykodvegy (Vasm.). ytelepulesy vasm. ytelepulesy Vasm. ymegyey vas megye ykodvegy 22 éves korában a győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy »Hazánk« yintezmenyy hazánk yintezmenyy Hazánk yintezmenyy hazánk yintezmenyy yintezmenyy Hazánk yintezmenyy ykodvegy főmunkatársa, 1885-től xevtizedx 1885 bárom éven át szerkesztette a »Tanítóbarát« yintezmenyy tanítóbarát yintezmenyy Tanítóba yintezmenyy tanítóbarát yintezmenyy yintezmenyy Tanítóba yintezmenyy ykodvegy havi folyóiratot. 1887-ben a középiskola tanárképző növendéke. Kiadta a néptanítók naptárát 1886—87—88-ban. A tanítói pályát elhagyva, 1888-tól a xtalanevtizedx 1895 »Szegedi Hiradó«-nál, yintezmenyy szegedi hiradó yintezmenyy Szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy hiradó yintezmenyy yintezmenyy Szegedi yintezmenyy ykodvegy 1890-ben xevtizedx 1895 a »Szegedi Napló«-nál, yintezmenyy szegedi napló yintezmenyy Szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Szegedi yintezmenyy ykodvegy 1891-ben az »Arad és Vidéké«-nél yintezmenyy arad és vidéke yintezmenyy Arad és yintezmenyy arad yintezmenyy és yintezmenyy vidéke yintezmenyy yintezmenyy Arad yintezmenyy és yintezmenyy ykodvegy dolgozott. Ez év decemberében Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy került a »Magyar Hirlap«-hoz. yintezmenyy magyar hirlap yintezmenyy Magyar H yintezmenyy magyar yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy H yintezmenyy ykodvegy Azonban 1897-ben Egerbe ytelepulesy eger ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy költözött, ahol a város 1899-ben irodalmi érdemeiért az egri ytelepulesy egri ytelepulesy egri ymegyey szatmár megye ykodvegy várral szemben telket adományozott neki. Itt élt teljes visszavonultságban, de buzgó és igen nagyjelentőségű irodalmi munkásság közepette. Tagja volt a Dugonics-, yintezmenyy dugonics yintezmenyy Dugonics yintezmenyy dugonics yintezmenyy yintezmenyy Dugonics yintezmenyy ykodvegy a Petőfi - Társaságnak, yintezmenyy petőfi - társaság yintezmenyy Petőfi - yintezmenyy petőfi yintezmenyy - yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy ahova 1898. dec. xtalanevtizedx 1905 23-án választották be. 1903. xevtizedx 1905 óta xtalanevtizedx 1915 tagja volt a Kisfaludy - Társaságnak, yintezmenyy kisfaludy - társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy - yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy 1910. xevtizedx 1915 óta pedig a M. T. Akadémiának. yintezmenyy m. t. akadémia yintezmenyy M. T. Ak yintezmenyy m. yintezmenyy t. yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy T. yintezmenyy Ak yintezmenyy ykodvegy Dante-tanulmányai, yszemelynevy dante yszemelynevy Dante yszemelynevy dante yszemelynevy yszemelynevy Dante yszemelynevy ykodvegy illetőleg fordítása révén tagja lett »Az Unione Operalo Umberto I di Napoli« yintezmenyy az unione operalo umberto i di napoli yintezmenyy Az Union yintezmenyy az yintezmenyy unione yintezmenyy operalo yintezmenyy umberto yintezmenyy i yintezmenyy di yintezmenyy napoli yintezm és a »Reale Accademia la Stella d'Italia« yintezmenyy reale accademia la stella d'italia yintezmenyy Reale Ac yintezmenyy reale yintezmenyy accademia yintezmenyy la yintezmenyy stella yintezmenyy d'italia yintezmenyy yintezmenyy Reale yintezm társaságoknak. A drámaírással mindjárt írói pályája elején megpróbálkozott. Első darabját, a »Zendülés a pokolban« ycimy zendülés a pokolban ycimy Zendülés a pokolban ycimy zendülés ycimy a ycimy pokolban ycimy ycimy Zendülés ycimy a ycimy pokolban ycimy ykodvegy c. bohózatot 1887-ben xevtizedx 1885 írta xtalanevtizedx 1895 Győrött. ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy A »Paradicsom« ycimy paradicsom ycimy Paradicsom ycimy paradicsom ycimy ycimy Paradicsom ycimy ykodvegy c. egyfelvonásos operettjét (zenéje Barna Izsótól) yszemelynevy barna izsó yszemelynevy Barna Izsó yszemelynevy barna yszemelynevy izsó yszemelynevy yszemelynevy Barna yszemelynevy Izsó yszemelynevy ykodvegy 1893. xevtizedx 1895 febr. 7-én Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy játszották először írt egy operaszöveget is 1895-ben, »Argyilus xtalanevtizedx 1905 királyfi« ycimy argyilus királyfi ycimy Argyilus királyfi ycimy argyilus ycimy királyfi ycimy ycimy Argyilus ycimy királyfi ycimy ykodvegy c. alatt, ennek zenéjét szerzetté dr. Freistadt Dezső. yszemelynevy dr. freistadt dezső yszemelynevy dr. Freistadt Dezső yszemelynevy dr. yszemelynevy freistadt yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Freistadt yszemelynevy Dezső ysz Első igazi nagy sikere a »Bor« ycimy bor ycimy Bor ycimy bor ycimy ycimy Bor ycimy ykodvegy c. falusi történetével volt. Bem. 1901. xevtizedx 1905 márc. 29. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Ez a darabja új korszakot jelentett a magyar népies drámairodalomban. Gárdonyi yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy Gárdonyi yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy yszemelynevy Gárdonyi yszemelynevy ykodvegy összetörte a népszínmű elavult kereteit és letépte róla a felesleges sallangokat. Addig a parasztot — különösen a hőst és a hősnőt — a népszínmű többé-kevésbé idealizálta. Gárdonyi yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy Gárdonyi yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy yszemelynevy Gárdonyi yszemelynevy ykodvegy a magyar parasztot a maga hétköznapi egyszerűségében, szűkszavúságában és jellegzetes tájszólásában vitte a színpadra. Az ő alakjai húsból-vérből való emberek. Beszédjük egyszerű, parasztos és keresetlenül zamatos. Az ő fellépésével a népszínmű mint élőműfaj véglegesen megszűnt és kezdetét vette a paraszt dráma és paraszt vígjáték. A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy nagy gonddal hozta színre a darabot, amely eddig ott 150-nél több előadást ért meg. De nagy sikere volt a vidéki színpadokon is, annyira, hogy mindenütt műsoron maradt. A »Bor«-t németre is lefordították s 1903. febr. 21-én a bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy »Deutsches Volkstheater«-ben yintezmenyy deutsches volkstheater yintezmenyy Deutsche yintezmenyy deutsches yintezmenyy volkstheater yintezmenyy yintezmenyy Deutsche yintezmenyy ykodvegy elő is adták. Második darabja a »Karácsonyi álom« ycimy karácsonyi álom ycimy Karácsonyi álom ycimy karácsonyi ycimy álom ycimy ycimy Karácsonyi ycimy álom ycimy ykodvegy c. betlehemes játék Jézus yszemelynevy jézus yszemelynevy Jézus yszemelynevy jézus yszemelynevy yszemelynevy Jézus yszemelynevy ykodvegy születésének misztériumát magyar paraszti elgondolásban ábrázolja. A költői szárnyalású darabot 1901. dec. 13-án mutatta be a Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Annuska« ycimy annuska ycimy Annuska ycimy annuska ycimy ycimy Annuska ycimy ykodvegy c. vígjátéka nem paraszthistória; tárgya és cselekménye a kisvárosi középosztály életéből való, de a kitűnő szerző ezt is éppen olyan nagy szeretettel és mesteri kézzel építette meg, akár a »Bor«-t. ycimy bor ycimy Bor ycimy bor ycimy ycimy Bor ycimy ykodvegy Többi darabjai: »Zéta«, ycimy zéta ycimy Zéta ycimy zéta ycimy ycimy Zéta ycimy ykodvegy tört. dráma 3 felv. (»A láthatatlan ember« ycimy a láthatatlan ember ycimy A láthatatlan ember ycimy a ycimy láthatatlan ycimy ember ycimy ycimy A ycimy láthatatlan ycimy ember ycimy ykodvegy c. regényéből.) Bem. 1905. dec. 17. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Fekete nap«, ycimy fekete nap ycimy Fekete nap ycimy fekete ycimy nap ycimy ycimy Fekete ycimy nap ycimy ykodvegy történet a szabadságharcból 3 felv. Bem. 1906. júl. Budai Színkör, yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy Jászai Marival yszemelynevy jászai mari yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy a női főszerepben. »Nőkérdés«, ycimy nőkérdés ycimy Nőkérdés ycimy nőkérdés ycimy ycimy Nőkérdés ycimy ykodvegy 1907. »Falusi verebek«. ycimy falusi verebek ycimy Falusi verebek ycimy falusi ycimy verebek ycimy ycimy Falusi ycimy verebek ycimy ykodvegy Bem. 1909. jan. 8. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Fehér Anna«, ycimy fehér anna ycimy Fehér Anna ycimy fehér ycimy anna ycimy ycimy Fehér ycimy Anna ycimy ykodvegy dr. 3 felv. Bem. 1905. nov. xtalanevtizedx 1915 24. Király Színház. yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy »Shakespeare költözködése«, ycimy shakespeare költözködése ycimy Shakespeare költözködése ycimy shakespeare ycimy költözködése ycimy ycimy Shakespeare ycimy költözködése ycimy ykodvegy szmű 3 felv. 1916. xevtizedx 1915 máj. xtalanevtizedx 1925 5. Uránia Színház. yintezmenyy uránia színház yintezmenyy Uránia S yintezmenyy uránia yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Uránia yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy (Akadémiai növendékekkel.) Azok az írói erények, melyek Gárdonyi yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy Gárdonyi yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy yszemelynevy Gárdonyi yszemelynevy ykodvegy regényeit jellemzik, drámáiban is megtalálhatók. Nem a külsőségek rajzával bíbelődik, hanem alakjainak a lelkét tárja elénk, anélkül, hogy analizálna. Alakjai élnek. Nyelve tősgyökeres magyar s tömörségénél fogva a színpadon is a legkönnyebben beszélhető nyelvek közé tartozik. Van ereje, humora s ha kell, drámai szárnyalása és lendületes emelkedettsége is. Ezen kiváló tulajdonságai örökbecset biztosítanak színműveinek. (Pataki József.) yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy pataki józsef szin_II.0119.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Gárdonyi Géza - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1863

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0119.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0119.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24487.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Gárdonyi Géza

Szócikk: Gárdonyi Géza író, költő és drámaíró, sz. 1863. aug. 3-án, Agárd pusztán (Fehérm.), megh. 1922. okt. 30-án, Egerben. Középiskolai tanulmányait Sárospatakon, Pesten és az egri tanítóképzőben végezte. Tanítóskodott Karádon (Somogy m.), Devecserben (Veszprém m.), Sárváron (Vasm.). 22 éves korában a győri »Hazánk« főmunkatársa, 1885-től bárom éven át szerkesztette a »Tanítóbarát« havi folyóiratot. 1887-ben a középiskola tanárképző növendéke. Kiadta a néptanítók naptárát 1886—87—88-ban. A tanítói pályát elhagyva, 1888-tól a »Szegedi Hiradó«-nál, 1890-ben a »Szegedi Napló«-nál, 1891-ben az »Arad és Vidéké«-nél dolgozott. Ez év decemberében Pestre került a »Magyar Hirlap«-hoz. Azonban 1897-ben Egerbe költözött, ahol a város 1899-ben irodalmi érdemeiért az egri várral szemben telket adományozott neki. Itt élt teljes visszavonultságban, de buzgó és igen nagyjelentőségű irodalmi munkásság közepette. Tagja volt a Dugonics-, a Petőfi - Társaságnak, ahova 1898. dec. 23-án választották be. 1903. óta tagja volt a Kisfaludy - Társaságnak, 1910. óta pedig a M. T. Akadémiának. Dante-tanulmányai, illetőleg fordítása révén tagja lett »Az Unione Operalo Umberto I di Napoli« és a »Reale Accademia la Stella d'Italia« társaságoknak. A drámaírással mindjárt írói pályája elején megpróbálkozott. Első darabját, a »Zendülés a pokolban« c. bohózatot 1887-ben írta Győrött. A »Paradicsom« c. egyfelvonásos operettjét (zenéje Barna Izsótól) 1893. febr. 7-én Szegeden játszották először írt egy operaszöveget is 1895-ben, »Argyilus királyfi« c. alatt, ennek zenéjét szerzetté dr. Freistadt Dezső. Első igazi nagy sikere a »Bor« c. falusi történetével volt. Bem. 1901. márc. 29. Nemzeti Színház. Ez a darabja új korszakot jelentett a magyar népies drámairodalomban. Gárdonyi összetörte a népszínmű elavult kereteit és letépte róla a felesleges sallangokat. Addig a parasztot — különösen a hőst és a hősnőt — a népszínmű többé-kevésbé idealizálta. Gárdonyi a magyar parasztot a maga hétköznapi egyszerűségében, szűkszavúságában és jellegzetes tájszólásában vitte a színpadra. Az ő alakjai húsból-vérből való emberek. Beszédjük egyszerű, parasztos és keresetlenül zamatos. Az ő fellépésével a népszínmű mint élőműfaj véglegesen megszűnt és kezdetét vette a paraszt dráma és paraszt vígjáték. A Nemzeti Színház nagy gonddal hozta színre a darabot, amely eddig ott 150-nél több előadást ért meg. De nagy sikere volt a vidéki színpadokon is, annyira, hogy mindenütt műsoron maradt. A »Bor«-t németre is lefordították s 1903. febr. 21-én a bécsi »Deutsches Volkstheater«-ben elő is adták. Második darabja a »Karácsonyi álom« c. betlehemes játék Jézus születésének misztériumát magyar paraszti elgondolásban ábrázolja. A költői szárnyalású darabot 1901. dec. 13-án mutatta be a Nemzeti Színház. »Annuska« c. vígjátéka nem paraszthistória; tárgya és cselekménye a kisvárosi középosztály életéből való, de a kitűnő szerző ezt is éppen olyan nagy szeretettel és mesteri kézzel építette meg, akár a »Bor«-t. Többi darabjai: »Zéta«, tört. dráma 3 felv. (»A láthatatlan ember« c. regényéből.) Bem. 1905. dec. 17. Nemzeti Színház. »Fekete nap«, történet a szabadságharcból 3 felv. Bem. 1906. júl. Budai Színkör, Jászai Marival a női főszerepben. »Nőkérdés«, 1907. »Falusi verebek«. Bem. 1909. jan. 8. Nemzeti Színház. »Fehér Anna«, dr. 3 felv. Bem. 1905. nov. 24. Király Színház. »Shakespeare költözködése«, szmű 3 felv. 1916. máj. 5. Uránia Színház. (Akadémiai növendékekkel.) Azok az írói erények, melyek Gárdonyi regényeit jellemzik, drámáiban is megtalálhatók. Nem a külsőségek rajzával bíbelődik, hanem alakjainak a lelkét tárja elénk, anélkül, hogy analizálna. Alakjai élnek. Nyelve tősgyökeres magyar s tömörségénél fogva a színpadon is a legkönnyebben beszélhető nyelvek közé tartozik. Van ereje, humora s ha kell, drámai szárnyalása és lendületes emelkedettsége is. Ezen kiváló tulajdonságai örökbecset biztosítanak színműveinek. (Pataki József.) szin_II.0119.pdf II