Címszó: Gárdonyi Géza - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1863
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0119.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0119.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24487.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Gárdonyi
Géza
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/524486.htm
Szócikk: Gárdonyi Géza író, költő és drámaíró, sz.
1863. (születés
éve) aug. 3-án, Agárd pusztán (megye) (Fehérm.),
(megye) megh.
1922. okt. 30-án, Egerben. (megye) Középiskolai
tanulmányait Sárospatakon, (megye) Pesten
(Budapest)
és az egri (megye)
(információ)
tanítóképzőben végezte. Tanítóskodott Karádon
(megye) (Somogy
m.), (megye)
Devecserben (megye)
(Veszprém m.), (megye)
Sárváron (megye)
(Vasm.). (megye)
22 éves korában a győri (megye) »Hazánk«
(intézmény)
(információ)
főmunkatársa, 1885-től (időpont) bárom
éven át szerkesztette a »Tanítóbarát« (intézmény)
havi folyóiratot. 1887-ben (időpont) a
középiskola tanárképző növendéke. Kiadta a néptanítók naptárát 1886—87—88-ban. (időpont) A
tanítói pályát elhagyva, 1888-tól (időpont) a
»Szegedi Hiradó«-nál, (intézmény)
(információ)
1890-ben (időpont) a
»Szegedi Napló«-nál, (intézmény)
(információ)
1891-ben (időpont) az
»Arad és Vidéké«-nél (intézmény)
(információ)
dolgozott. Ez év decemberében Pestre (Budapest)
került a »Magyar Hirlap«-hoz. (intézmény)
(információ)
Azonban 1897-ben (időpont) Egerbe
(megye) költözött,
ahol a város 1899-ben (időpont) irodalmi
érdemeiért az egri (megye) (információ)
várral szemben telket adományozott neki.
Itt élt teljes visszavonultságban, de buzgó és igen nagyjelentőségű irodalmi munkásság
közepette. Tagja volt a Dugonics-, (intézmény)
(információ)
a Petőfi - Társaságnak, (intézmény)
(információ)
ahova 1898. (időpont) dec.
23-án választották be. 1903. (időpont) óta
tagja volt a Kisfaludy - Társaságnak, (intézmény)
(információ)
1910. (időpont) óta
pedig a M. T. Akadémiának. (intézmény)
Dante-tanulmányai, (személy) illetőleg
fordítása révén tagja lett »Az Unione Operalo Umberto I di Napoli« (intézmény)
és a »Reale Accademia la Stella d'Italia« (intézmény)
társaságoknak. A drámaírással mindjárt írói pályája elején megpróbálkozott. Első
darabját, a »Zendülés a pokolban« (cím) c. bohózatot
1887-ben (időpont)
írta Győrött. (megye)
A »Paradicsom« (cím)
c. egyfelvonásos operettjét (zenéje Barna Izsótól) (személy) (információ)
1893. (időpont) febr.
7-én Szegeden (megye)
játszották először írt egy operaszöveget is 1895-ben, (időpont) »Argyilus
királyfi« (cím)
c. alatt, ennek zenéjét szerzetté dr. Freistadt Dezső. (személy) Első
igazi nagy sikere a »Bor« (cím) (információ)
c. falusi történetével volt. Bem. 1901. (időpont) márc.
29. Nemzeti Színház. (intézmény)
(információ)
Ez a darabja új korszakot jelentett a magyar
népies drámairodalomban. Gárdonyi (személy) (információ)
összetörte a népszínmű elavult kereteit és
letépte róla a felesleges sallangokat. Addig a parasztot — különösen a hőst és a
hősnőt — a népszínmű többé-kevésbé idealizálta. Gárdonyi (személy) (információ)
a magyar parasztot a maga hétköznapi egyszerűségében,
szűkszavúságában és jellegzetes tájszólásában vitte a színpadra. Az ő alakjai húsból-vérből
való emberek. Beszédjük egyszerű, parasztos és keresetlenül zamatos. Az ő fellépésével
a népszínmű mint élőműfaj véglegesen megszűnt és kezdetét vette a paraszt dráma
és paraszt vígjáték. A Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
nagy gonddal hozta színre a darabot, amely
eddig ott 150-nél több előadást ért meg. De nagy sikere volt a vidéki színpadokon
is, annyira, hogy mindenütt műsoron maradt. A »Bor«-t németre is lefordították s
1903. (időpont)
febr. 21-én a bécsi (ország) »Deutsches
Volkstheater«-ben (intézmény)
elő is adták. Második darabja a »Karácsonyi álom« (cím) (információ)
c. betlehemes játék Jézus (személy) születésének
misztériumát magyar paraszti elgondolásban ábrázolja. A költői szárnyalású darabot
1901. (időpont)
dec. 13-án mutatta be a Nemzeti Színház. (intézmény)
(információ)
»Annuska« (cím) c. vígjátéka
nem paraszthistória; tárgya és cselekménye a kisvárosi középosztály életéből való,
de a kitűnő szerző ezt is éppen olyan nagy szeretettel és mesteri kézzel építette
meg, akár a »Bor«-t. (cím) (információ)
Többi darabjai: »Zéta«, (cím) tört. dráma
3 felv. (»A láthatatlan ember« (cím) c. regényéből.)
Bem. 1905. (időpont)
dec. 17. Nemzeti Színház. (intézmény)
(információ)
»Fekete nap«, (cím) (információ)
történet a szabadságharcból 3 felv. Bem.
1906. (időpont)
júl. Budai Színkör, (intézmény)
(információ)
Jászai Marival (személy) (információ)
a női főszerepben. »Nőkérdés«, (cím) 1907. (időpont) »Falusi
verebek«. (cím)
(információ)
Bem. 1909. (időpont) jan.
8. Nemzeti Színház. (intézmény)
(információ)
»Fehér Anna«, (cím) (információ)
dr. 3 felv. Bem. 1905. (időpont) nov.
24. Király Színház. (intézmény)
(információ)
»Shakespeare költözködése«, (cím) (információ)
szmű 3 felv. 1916. (időpont) máj.
5. Uránia Színház. (intézmény)
(Akadémiai növendékekkel.) Azok az írói erények, melyek Gárdonyi (személy) (információ)
regényeit jellemzik, drámáiban is megtalálhatók.
Nem a külsőségek rajzával bíbelődik, hanem alakjainak a lelkét tárja elénk, anélkül,
hogy analizálna. Alakjai élnek. Nyelve tősgyökeres magyar s tömörségénél fogva a
színpadon is a legkönnyebben beszélhető nyelvek közé tartozik. Van ereje, humora
s ha kell, drámai szárnyalása és lendületes emelkedettsége is. Ezen kiváló tulajdonságai
örökbecset biztosítanak színműveinek. (Pataki József.) (személy) (információ)
szin_II.0119.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Gárdonyi Géza címszóvég 24487 Szócikk: Gárdonyi
Géza író, költő és drámaíró, sz. 1863. aug. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx
1885 3-án, Agárd pusztán ytelepulesy agárd puszta ytelepulesy Agárd pusztá
ymegyey fejér megye ykodvegy (Fehérm.), ytelepulesy fehérm. ytelepulesy Fehérm.
ymegyey fejér megye ykodvegy megh. 1922. okt. 30-án, Egerben. ytelepulesy eger
ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy Középiskolai tanulmányait Sárospatakon,
ytelepulesy sárospatak ytelepulesy Sárospatak ymegyey zemplén megye ykodvegy Pesten
pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és az egri ytelepulesy
egri ytelepulesy egri ymegyey szatmár megye ykodvegy tanítóképzőben végezte. Tanítóskodott
Karádon ytelepulesy karád ytelepulesy Karád ymegyey somogy megye ykodvegy (Somogy
m.), ytelepulesy somogy m. ytelepulesy Somogy m. ymegyey somogy megye ykodvegy Devecserben
ytelepulesy devecser ytelepulesy Devecser ymegyey veszprém megye ykodvegy (Veszprém
m.), ytelepulesy veszprém m. ytelepulesy Veszprém m. ymegyey veszprém megye
ykodvegy Sárváron ytelepulesy sárvár ytelepulesy Sárvár ymegyey vas megye
ykodvegy (Vasm.). ytelepulesy vasm. ytelepulesy Vasm. ymegyey vas megye
ykodvegy 22 éves korában a győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr
megye ykodvegy »Hazánk« yintezmenyy hazánk yintezmenyy Hazánk yintezmenyy
hazánk yintezmenyy yintezmenyy Hazánk yintezmenyy ykodvegy főmunkatársa, 1885-től
xevtizedx 1885 bárom éven át szerkesztette a »Tanítóbarát« yintezmenyy
tanítóbarát yintezmenyy Tanítóba yintezmenyy tanítóbarát yintezmenyy
yintezmenyy Tanítóba yintezmenyy ykodvegy havi folyóiratot. 1887-ben a középiskola
tanárképző növendéke. Kiadta a néptanítók naptárát 1886—87—88-ban. A tanítói pályát
elhagyva, 1888-tól a xtalanevtizedx 1895 »Szegedi Hiradó«-nál, yintezmenyy
szegedi hiradó yintezmenyy Szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy hiradó
yintezmenyy yintezmenyy Szegedi yintezmenyy ykodvegy 1890-ben xevtizedx 1895 a »Szegedi
Napló«-nál, yintezmenyy szegedi napló yintezmenyy Szegedi yintezmenyy szegedi
yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Szegedi yintezmenyy ykodvegy 1891-ben
az »Arad és Vidéké«-nél yintezmenyy arad és vidéke yintezmenyy Arad és
yintezmenyy arad yintezmenyy és yintezmenyy vidéke yintezmenyy yintezmenyy Arad
yintezmenyy és yintezmenyy ykodvegy dolgozott. Ez év decemberében Pestre pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy került a »Magyar Hirlap«-hoz.
yintezmenyy magyar hirlap yintezmenyy Magyar H yintezmenyy magyar yintezmenyy
hirlap yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy H yintezmenyy ykodvegy Azonban
1897-ben Egerbe ytelepulesy eger ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy költözött,
ahol a város 1899-ben irodalmi érdemeiért az egri ytelepulesy egri ytelepulesy
egri ymegyey szatmár megye ykodvegy várral szemben telket adományozott neki. Itt
élt teljes visszavonultságban, de buzgó és igen nagyjelentőségű irodalmi munkásság
közepette. Tagja volt a Dugonics-, yintezmenyy dugonics yintezmenyy Dugonics
yintezmenyy dugonics yintezmenyy yintezmenyy Dugonics yintezmenyy ykodvegy a Petőfi
- Társaságnak, yintezmenyy petőfi - társaság yintezmenyy Petőfi - yintezmenyy
petőfi yintezmenyy - yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Petőfi
yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy ahova 1898. dec. xtalanevtizedx 1905 23-án választották
be. 1903. xevtizedx 1905 óta xtalanevtizedx 1915 tagja volt a Kisfaludy -
Társaságnak, yintezmenyy kisfaludy - társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy
kisfaludy yintezmenyy - yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud
yintezmenyy ykodvegy 1910. xevtizedx 1915 óta pedig a M. T. Akadémiának. yintezmenyy
m. t. akadémia yintezmenyy M. T. Ak yintezmenyy m. yintezmenyy t. yintezmenyy
akadémia yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy T. yintezmenyy Ak yintezmenyy
ykodvegy Dante-tanulmányai, yszemelynevy dante yszemelynevy Dante yszemelynevy
dante yszemelynevy yszemelynevy Dante yszemelynevy ykodvegy illetőleg fordítása
révén tagja lett »Az Unione Operalo Umberto I di Napoli« yintezmenyy az unione
operalo umberto i di napoli yintezmenyy Az Union yintezmenyy az yintezmenyy
unione yintezmenyy operalo yintezmenyy umberto yintezmenyy i yintezmenyy di
yintezmenyy napoli yintezm és a »Reale Accademia la Stella d'Italia« yintezmenyy
reale accademia la stella d'italia yintezmenyy Reale Ac yintezmenyy reale
yintezmenyy accademia yintezmenyy la yintezmenyy stella yintezmenyy d'italia
yintezmenyy yintezmenyy Reale yintezm társaságoknak. A drámaírással mindjárt írói
pályája elején megpróbálkozott. Első darabját, a »Zendülés a pokolban« ycimy
zendülés a pokolban ycimy Zendülés a pokolban ycimy zendülés ycimy a ycimy
pokolban ycimy ycimy Zendülés ycimy a ycimy pokolban ycimy ykodvegy c. bohózatot
1887-ben xevtizedx 1885 írta xtalanevtizedx 1895 Győrött. ytelepulesy győr
ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy A »Paradicsom« ycimy paradicsom
ycimy Paradicsom ycimy paradicsom ycimy ycimy Paradicsom ycimy ykodvegy c. egyfelvonásos
operettjét (zenéje Barna Izsótól) yszemelynevy barna izsó yszemelynevy Barna
Izsó yszemelynevy barna yszemelynevy izsó yszemelynevy yszemelynevy Barna
yszemelynevy Izsó yszemelynevy ykodvegy 1893. xevtizedx 1895 febr. 7-én Szegeden
ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy játszották
először írt egy operaszöveget is 1895-ben, »Argyilus xtalanevtizedx 1905 királyfi«
ycimy argyilus királyfi ycimy Argyilus királyfi ycimy argyilus ycimy királyfi
ycimy ycimy Argyilus ycimy királyfi ycimy ykodvegy c. alatt, ennek zenéjét szerzetté
dr. Freistadt Dezső. yszemelynevy dr. freistadt dezső yszemelynevy dr.
Freistadt Dezső yszemelynevy dr. yszemelynevy freistadt yszemelynevy dezső
yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Freistadt yszemelynevy Dezső ysz Első
igazi nagy sikere a »Bor« ycimy bor ycimy Bor ycimy bor ycimy ycimy Bor ycimy
ykodvegy c. falusi történetével volt. Bem. 1901. xevtizedx 1905 márc. 29. Nemzeti
Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Ez a darabja
új korszakot jelentett a magyar népies drámairodalomban. Gárdonyi yszemelynevy
gárdonyi yszemelynevy Gárdonyi yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy yszemelynevy
Gárdonyi yszemelynevy ykodvegy összetörte a népszínmű elavult kereteit és letépte
róla a felesleges sallangokat. Addig a parasztot — különösen a hőst és a hősnőt
— a népszínmű többé-kevésbé idealizálta. Gárdonyi yszemelynevy gárdonyi
yszemelynevy Gárdonyi yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy yszemelynevy Gárdonyi
yszemelynevy ykodvegy a magyar parasztot a maga hétköznapi egyszerűségében, szűkszavúságában
és jellegzetes tájszólásában vitte a színpadra. Az ő alakjai húsból-vérből való
emberek. Beszédjük egyszerű, parasztos és keresetlenül zamatos. Az ő fellépésével
a népszínmű mint élőműfaj véglegesen megszűnt és kezdetét vette a paraszt dráma
és paraszt vígjáték. A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy nagy gonddal hozta színre a darabot, amely eddig ott 150-nél
több előadást ért meg. De nagy sikere volt a vidéki színpadokon is, annyira, hogy
mindenütt műsoron maradt. A »Bor«-t németre is lefordították s 1903. febr. 21-én
a bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy »Deutsches
Volkstheater«-ben yintezmenyy deutsches volkstheater yintezmenyy Deutsche
yintezmenyy deutsches yintezmenyy volkstheater yintezmenyy yintezmenyy Deutsche
yintezmenyy ykodvegy elő is adták. Második darabja a »Karácsonyi álom« ycimy
karácsonyi álom ycimy Karácsonyi álom ycimy karácsonyi ycimy álom ycimy ycimy
Karácsonyi ycimy álom ycimy ykodvegy c. betlehemes játék Jézus yszemelynevy
jézus yszemelynevy Jézus yszemelynevy jézus yszemelynevy yszemelynevy Jézus
yszemelynevy ykodvegy születésének misztériumát magyar paraszti elgondolásban ábrázolja.
A költői szárnyalású darabot 1901. dec. 13-án mutatta be a Nemzeti Színház. yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Annuska« ycimy annuska
ycimy Annuska ycimy annuska ycimy ycimy Annuska ycimy ykodvegy c. vígjátéka nem
paraszthistória; tárgya és cselekménye a kisvárosi középosztály életéből való, de
a kitűnő szerző ezt is éppen olyan nagy szeretettel és mesteri kézzel építette meg,
akár a »Bor«-t. ycimy bor ycimy Bor ycimy bor ycimy ycimy Bor ycimy ykodvegy Többi
darabjai: »Zéta«, ycimy zéta ycimy Zéta ycimy zéta ycimy ycimy Zéta ycimy
ykodvegy tört. dráma 3 felv. (»A láthatatlan ember« ycimy a láthatatlan ember
ycimy A láthatatlan ember ycimy a ycimy láthatatlan ycimy ember ycimy ycimy A
ycimy láthatatlan ycimy ember ycimy ykodvegy c. regényéből.) Bem. 1905. dec. 17.
Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy »Fekete nap«, ycimy fekete nap ycimy Fekete nap ycimy fekete ycimy nap
ycimy ycimy Fekete ycimy nap ycimy ykodvegy történet a szabadságharcból 3 felv.
Bem. 1906. júl. Budai Színkör, yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz
yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy
Sz yintezmenyy ykodvegy Jászai Marival yszemelynevy jászai mari yszemelynevy
Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy
Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy a női főszerepben. »Nőkérdés«, ycimy
nőkérdés ycimy Nőkérdés ycimy nőkérdés ycimy ycimy Nőkérdés ycimy ykodvegy 1907.
»Falusi verebek«. ycimy falusi verebek ycimy Falusi verebek ycimy falusi ycimy
verebek ycimy ycimy Falusi ycimy verebek ycimy ykodvegy Bem. 1909. jan. 8. Nemzeti
Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Fehér
Anna«, ycimy fehér anna ycimy Fehér Anna ycimy fehér ycimy anna ycimy ycimy
Fehér ycimy Anna ycimy ykodvegy dr. 3 felv. Bem. 1905. nov. xtalanevtizedx 1915
24. Király Színház. yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy
király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S
yintezmenyy ykodvegy »Shakespeare költözködése«, ycimy shakespeare költözködése
ycimy Shakespeare költözködése ycimy shakespeare ycimy költözködése ycimy ycimy
Shakespeare ycimy költözködése ycimy ykodvegy szmű 3 felv. 1916. xevtizedx 1915
máj. xtalanevtizedx 1925 5. Uránia Színház. yintezmenyy uránia színház
yintezmenyy Uránia S yintezmenyy uránia yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Uránia yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy (Akadémiai növendékekkel.)
Azok az írói erények, melyek Gárdonyi yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy
Gárdonyi yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy yszemelynevy Gárdonyi yszemelynevy
ykodvegy regényeit jellemzik, drámáiban is megtalálhatók. Nem a külsőségek rajzával
bíbelődik, hanem alakjainak a lelkét tárja elénk, anélkül, hogy analizálna. Alakjai
élnek. Nyelve tősgyökeres magyar s tömörségénél fogva a színpadon is a legkönnyebben
beszélhető nyelvek közé tartozik. Van ereje, humora s ha kell, drámai szárnyalása
és lendületes emelkedettsége is. Ezen kiváló tulajdonságai örökbecset biztosítanak
színműveinek. (Pataki József.) yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József
yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy
József yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy pataki józsef szin_II.0119.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Gárdonyi Géza - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1863
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0119.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0119.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24487.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Gárdonyi
Géza
Szócikk: Gárdonyi Géza író, költő és drámaíró, sz.
1863. aug. 3-án, Agárd pusztán (Fehérm.), megh. 1922. okt. 30-án, Egerben. Középiskolai
tanulmányait Sárospatakon, Pesten és az egri tanítóképzőben végezte. Tanítóskodott
Karádon (Somogy m.), Devecserben (Veszprém m.), Sárváron (Vasm.). 22 éves korában
a győri »Hazánk« főmunkatársa, 1885-től bárom éven át szerkesztette a »Tanítóbarát«
havi folyóiratot. 1887-ben a középiskola tanárképző növendéke. Kiadta a néptanítók
naptárát 1886—87—88-ban. A tanítói pályát elhagyva, 1888-tól a »Szegedi Hiradó«-nál,
1890-ben a »Szegedi Napló«-nál, 1891-ben az »Arad és Vidéké«-nél dolgozott. Ez év
decemberében Pestre került a »Magyar Hirlap«-hoz. Azonban 1897-ben Egerbe költözött,
ahol a város 1899-ben irodalmi érdemeiért az egri várral szemben telket adományozott
neki. Itt élt teljes visszavonultságban, de buzgó és igen nagyjelentőségű irodalmi
munkásság közepette. Tagja volt a Dugonics-, a Petőfi - Társaságnak, ahova 1898.
dec. 23-án választották be. 1903. óta tagja volt a Kisfaludy - Társaságnak, 1910.
óta pedig a M. T. Akadémiának. Dante-tanulmányai, illetőleg fordítása révén tagja
lett »Az Unione Operalo Umberto I di Napoli« és a »Reale Accademia la Stella d'Italia«
társaságoknak. A drámaírással mindjárt írói pályája elején megpróbálkozott. Első
darabját, a »Zendülés a pokolban« c. bohózatot 1887-ben írta Győrött. A »Paradicsom«
c. egyfelvonásos operettjét (zenéje Barna Izsótól) 1893. febr. 7-én Szegeden játszották
először írt egy operaszöveget is 1895-ben, »Argyilus királyfi« c. alatt, ennek zenéjét
szerzetté dr. Freistadt Dezső. Első igazi nagy sikere a »Bor« c. falusi történetével
volt. Bem. 1901. márc. 29. Nemzeti Színház. Ez a darabja új korszakot jelentett
a magyar népies drámairodalomban. Gárdonyi összetörte a népszínmű elavult kereteit
és letépte róla a felesleges sallangokat. Addig a parasztot — különösen a hőst és
a hősnőt — a népszínmű többé-kevésbé idealizálta. Gárdonyi a magyar parasztot a
maga hétköznapi egyszerűségében, szűkszavúságában és jellegzetes tájszólásában vitte
a színpadra. Az ő alakjai húsból-vérből való emberek. Beszédjük egyszerű, parasztos
és keresetlenül zamatos. Az ő fellépésével a népszínmű mint élőműfaj véglegesen
megszűnt és kezdetét vette a paraszt dráma és paraszt vígjáték. A Nemzeti Színház
nagy gonddal hozta színre a darabot, amely eddig ott 150-nél több előadást ért meg.
De nagy sikere volt a vidéki színpadokon is, annyira, hogy mindenütt műsoron maradt.
A »Bor«-t németre is lefordították s 1903. febr. 21-én a bécsi »Deutsches Volkstheater«-ben
elő is adták. Második darabja a »Karácsonyi álom« c. betlehemes játék Jézus születésének
misztériumát magyar paraszti elgondolásban ábrázolja. A költői szárnyalású darabot
1901. dec. 13-án mutatta be a Nemzeti Színház. »Annuska« c. vígjátéka nem paraszthistória;
tárgya és cselekménye a kisvárosi középosztály életéből való, de a kitűnő szerző
ezt is éppen olyan nagy szeretettel és mesteri kézzel építette meg, akár a »Bor«-t.
Többi darabjai: »Zéta«, tört. dráma 3 felv. (»A láthatatlan ember« c. regényéből.)
Bem. 1905. dec. 17. Nemzeti Színház. »Fekete nap«, történet a szabadságharcból 3
felv. Bem. 1906. júl. Budai Színkör, Jászai Marival a női főszerepben. »Nőkérdés«,
1907. »Falusi verebek«. Bem. 1909. jan. 8. Nemzeti Színház. »Fehér Anna«, dr. 3
felv. Bem. 1905. nov. 24. Király Színház. »Shakespeare költözködése«, szmű 3 felv.
1916. máj. 5. Uránia Színház. (Akadémiai növendékekkel.) Azok az írói erények, melyek
Gárdonyi regényeit jellemzik, drámáiban is megtalálhatók. Nem a külsőségek rajzával
bíbelődik, hanem alakjainak a lelkét tárja elénk, anélkül, hogy analizálna. Alakjai
élnek. Nyelve tősgyökeres magyar s tömörségénél fogva a színpadon is a legkönnyebben
beszélhető nyelvek közé tartozik. Van ereje, humora s ha kell, drámai szárnyalása
és lendületes emelkedettsége is. Ezen kiváló tulajdonságai örökbecset biztosítanak
színműveinek. (Pataki József.) szin_II.0119.pdf II