Címszó: Gusztinyi Julia - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0186.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0186.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24886.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Gusztinyi
Julia
Szócikk: Gusztinyi Julia énekesnő, 1840.júl.11-én
(időpont)
mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
a »Tündérkastély Magyarországban« (cím) c.színműben,
miről a »Honművész« (intézmény)
(információ)
(1840.júl.16. 446.old.) (időpont) így
ír: »A felső cordákban elég erős hangja van.« 1841-ben (időpont) a
Nemzeti Újság (intézmény)
(információ)
ekkép kritizálja: »Különösen kedveltetik
tiszta, erős és csengő hangjáért, ha több leend bátorsága, ha testmozdulatai és
mimikája által az érzelmeknek kifejezéseit megtanulandja, ha némelly hangoknak az
orráni kiejtését elhagyandja, ő a a dalszínészetnek igen jeles tagjává váland.«
(3.szám.) 1848-ban (időpont) Kolozsvárott
(megye) működött,
Feleky Miklósnál. (személy) (információ)
Ezután férjhez ment abrudbányai (megye) Grósz
(személy)
nevű tüzérfőhadnagyhoz. Midőn Bem (személy) (információ)
Kolozsvárott (megye) időzött,
a tiszteletére rendezett Jósika-kerti díszlakomára G. is meg volt híva, itt hűlést
kapott és nemsokára elhunyt. Kolozsvárott (megye) Berzeviczy
Ottó (személy)
(információ)
színésszel (L.o.) egy sírba temették el.
szin_II.0186.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Gusztinyi Julia címszóvég 24886 Szócikk:
Gusztinyi Julia énekesnő, 1840.júl.11-én mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a »Tündérkastély Magyarországban«
ycimy tündérkastély magyarországban ycimy Tündérkastély Magyarországban ycimy
tündérkastély ycimy magyarországban ycimy ycimy Tündérkastély ycimy
Magyarországban ycimy ykodvegy c.színműben, miről a »Honművész« yintezmenyy
honművész yintezmenyy Honművés yintezmenyy honművész yintezmenyy yintezmenyy
Honművés yintezmenyy ykodvegy (1840.júl.16. 446.old.) így ír: »A felső cordákban
elég erős hangja van.« 1841-ben a Nemzeti Újság yintezmenyy nemzeti újság
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy újság yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy ekkép kritizálja: »Különösen kedveltetik
tiszta, erős és csengő hangjáért, ha több leend bátorsága, ha testmozdulatai és
mimikája által az érzelmeknek kifejezéseit megtanulandja, ha némelly hangoknak az
orráni kiejtését elhagyandja, ő a a dalszínészetnek igen jeles tagjává váland.«
(3.szám.) 1848-ban Kolozsvárott xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy működött, Feleky Miklósnál.
yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky
yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós
yszemelynevy ykodvegy Ezután férjhez ment abrudbányai ytelepulesy abrudbánya
ytelepulesy abrudbánya ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy Grósz yszemelynevy
grósz yszemelynevy Grósz yszemelynevy grósz yszemelynevy yszemelynevy Grósz
yszemelynevy ykodvegy nevű tüzérfőhadnagyhoz. Midőn Bem yszemelynevy bem
yszemelynevy Bem yszemelynevy bem yszemelynevy yszemelynevy Bem yszemelynevy
ykodvegy Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey
kolozs megye ykodvegy időzött, a tiszteletére rendezett Jósika-kerti díszlakomára
G. is meg volt híva, itt hűlést kapott és nemsokára elhunyt. Kolozsvárott ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Berzeviczy Ottó yszemelynevy
berzeviczy ottó yszemelynevy Berzeviczy Ottó yszemelynevy berzeviczy
yszemelynevy ottó yszemelynevy yszemelynevy Berzeviczy yszemelynevy Ottó
yszemelynevy ykodvegy színésszel (L.o.) egy sírba temették el. szin_II.0186.pdf
II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Gusztinyi Julia - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0186.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0186.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24886.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Gusztinyi
Julia
Szócikk: Gusztinyi Julia énekesnő, 1840.júl.11-én
mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban a »Tündérkastély Magyarországban« c.színműben,
miről a »Honművész« (1840.júl.16. 446.old.) így ír: »A felső cordákban elég erős
hangja van.« 1841-ben a Nemzeti Újság ekkép kritizálja: »Különösen kedveltetik tiszta,
erős és csengő hangjáért, ha több leend bátorsága, ha testmozdulatai és mimikája
által az érzelmeknek kifejezéseit megtanulandja, ha némelly hangoknak az orráni
kiejtését elhagyandja, ő a a dalszínészetnek igen jeles tagjává váland.« (3.szám.)
1848-ban Kolozsvárott működött, Feleky Miklósnál. Ezután férjhez ment abrudbányai
Grósz nevű tüzérfőhadnagyhoz. Midőn Bem Kolozsvárott időzött, a tiszteletére rendezett
Jósika-kerti díszlakomára G. is meg volt híva, itt hűlést kapott és nemsokára elhunyt.
Kolozsvárott Berzeviczy Ottó színésszel (L.o.) egy sírba temették el. szin_II.0186.pdf
II