Címszó: Gusztinyi Julia - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0186.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0186.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24886.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Gusztinyi Julia

Szócikk: Gusztinyi Julia énekesnő, 1840.júl.11-én (időpont) mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  a »Tündérkastély Magyarországban« (cím) c.színműben, miről a »Honművész« (intézmény) (információ)  (1840.júl.16. 446.old.) (időpont) így ír: »A felső cordákban elég erős hangja van.« 1841-ben (időpont) a Nemzeti Újság (intézmény) (információ)  ekkép kritizálja: »Különösen kedveltetik tiszta, erős és csengő hangjáért, ha több leend bátorsága, ha testmozdulatai és mimikája által az érzelmeknek kifejezéseit megtanulandja, ha némelly hangoknak az orráni kiejtését elhagyandja, ő a a dalszínészetnek igen jeles tagjává váland.« (3.szám.) 1848-ban (időpont) Kolozsvárott (megye) működött, Feleky Miklósnál. (személy) (információ)  Ezután férjhez ment abrudbányai (megye) Grósz (személy) nevű tüzérfőhadnagyhoz. Midőn Bem (személy) (információ)  Kolozsvárott (megye) időzött, a tiszteletére rendezett Jósika-kerti díszlakomára G. is meg volt híva, itt hűlést kapott és nemsokára elhunyt. Kolozsvárott (megye) Berzeviczy Ottó (személy) (információ)  színésszel (L.o.) egy sírba temették el. szin_II.0186.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Gusztinyi Julia címszóvég 24886 Szócikk: Gusztinyi Julia énekesnő, 1840.júl.11-én mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a »Tündérkastély Magyarországban« ycimy tündérkastély magyarországban ycimy Tündérkastély Magyarországban ycimy tündérkastély ycimy magyarországban ycimy ycimy Tündérkastély ycimy Magyarországban ycimy ykodvegy c.színműben, miről a »Honművész« yintezmenyy honművész yintezmenyy Honművés yintezmenyy honművész yintezmenyy yintezmenyy Honművés yintezmenyy ykodvegy (1840.júl.16. 446.old.) így ír: »A felső cordákban elég erős hangja van.« 1841-ben a Nemzeti Újság yintezmenyy nemzeti újság yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy újság yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy ekkép kritizálja: »Különösen kedveltetik tiszta, erős és csengő hangjáért, ha több leend bátorsága, ha testmozdulatai és mimikája által az érzelmeknek kifejezéseit megtanulandja, ha némelly hangoknak az orráni kiejtését elhagyandja, ő a a dalszínészetnek igen jeles tagjává váland.« (3.szám.) 1848-ban Kolozsvárott xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy működött, Feleky Miklósnál. yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Ezután férjhez ment abrudbányai ytelepulesy abrudbánya ytelepulesy abrudbánya ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy Grósz yszemelynevy grósz yszemelynevy Grósz yszemelynevy grósz yszemelynevy yszemelynevy Grósz yszemelynevy ykodvegy nevű tüzérfőhadnagyhoz. Midőn Bem yszemelynevy bem yszemelynevy Bem yszemelynevy bem yszemelynevy yszemelynevy Bem yszemelynevy ykodvegy Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy időzött, a tiszteletére rendezett Jósika-kerti díszlakomára G. is meg volt híva, itt hűlést kapott és nemsokára elhunyt. Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Berzeviczy Ottó yszemelynevy berzeviczy ottó yszemelynevy Berzeviczy Ottó yszemelynevy berzeviczy yszemelynevy ottó yszemelynevy yszemelynevy Berzeviczy yszemelynevy Ottó yszemelynevy ykodvegy színésszel (L.o.) egy sírba temették el. szin_II.0186.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Gusztinyi Julia - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0186.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0186.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24886.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Gusztinyi Julia

Szócikk: Gusztinyi Julia énekesnő, 1840.júl.11-én mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban a »Tündérkastély Magyarországban« c.színműben, miről a »Honművész« (1840.júl.16. 446.old.) így ír: »A felső cordákban elég erős hangja van.« 1841-ben a Nemzeti Újság ekkép kritizálja: »Különösen kedveltetik tiszta, erős és csengő hangjáért, ha több leend bátorsága, ha testmozdulatai és mimikája által az érzelmeknek kifejezéseit megtanulandja, ha némelly hangoknak az orráni kiejtését elhagyandja, ő a a dalszínészetnek igen jeles tagjává váland.« (3.szám.) 1848-ban Kolozsvárott működött, Feleky Miklósnál. Ezután férjhez ment abrudbányai Grósz nevű tüzérfőhadnagyhoz. Midőn Bem Kolozsvárott időzött, a tiszteletére rendezett Jósika-kerti díszlakomára G. is meg volt híva, itt hűlést kapott és nemsokára elhunyt. Kolozsvárott Berzeviczy Ottó színésszel (L.o.) egy sírba temették el. szin_II.0186.pdf II