Címszó: Gyulai színészet - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0215.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0215.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25019.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Gyulai
színészet
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/525010.htm
Szócikk: Gyulai színészet Az 1848-49-iki (időpont) szabadságharc
alatt, de különösen annak lezajlása után az egész magyar színészet válságos állapotba
jutott. A helyzet Pesten (Budapest)
is nehéz volt, de a vidéken még nehezebb. Az első ember, akinek a magyar vidéki
színészet újjá élesztése e nehéz időben szíven feküdt, Csernovics Péter, (személy) dúsgazdag
mácsai (megye)
földbirtokos volt. (Mácsa (megye) aradmegyei
(megye) kis
község, Gyulától (megye) öt mérföldnyire.)
Csernovics Péter (személy) sógora
volt Damjanics Jánosnak, (személy) a
vértanuhalált halt hős tábornoknak és egyenes leszármazottja annak a Csernovics
Arzén (személy)
patriarkának, aki a szerbeket (nemzetiség)
(információ)
a török (nemzetiség)
(információ)
üldözése elől Magyarországba hozta. Csernovics
Péter (személy)
Aradot (megye)
(információ)
és Gyulát (megye) (ez utóbbit
mint nyári állomást) szemelte ki céljai megvalósítására. Gyulán (megye) könnyebb
volt a helyzet, mert - bár az osztrák (nemzetiség)
kényuralom itt is berendezkedett - 1850-ben (időpont) a
helyi hatóságok exponensei mégsem voltak olyan kiméletlenek, mint más városokban.
Itt hát könnyű volt magyar színielőadások tarthatására helytartósági engedélyt szerezni.
Ennek birtokában Csernovics Havit, (személy) Szabót
(személy)
(információ)
és Kaczvinszkyt (személy) (információ)
(három magyar színész-ismerősét) »kinevezte«
színigazgatóknak s kellő pénzzel ellátván őket, rájuk bízta a szerteszét bújdosó
honvéd-színészek összetoborzását. A színtársulat tagjai, akik így összejöttek, százan
felül voltak és a honfiúi lethargiából ébredezni kezdő polgárság valamennyit ingyen
szállásolta el magánál. Gyulán (megye) színháznak,
vagy alkalmas teremnek, különösen pedig olyannak, amely ily órisai személyzetű társulatnak
elég nagy lett volna, híre sem volt akkoriban. Ez azonban nem okozott bajt. Csernovics
(személy)
ugynais már eszméje keletkezésekor megállapodott a gyulai (megye) földesúr,
Wenckheim József gróffal, (személy) mint
jó barátjával és lelkes magyar hazafival, akinek kastélyában lakott Damjanicsné
Csernovics Emilia (személy) is,
az egész szabadságharc alatt, hogy a gyönyörű grófi park közepében lévő óriási karzattal.
A nézőtér 1000 embernél többet fogadhatott magába. A társulata 3 direktor fennhatósága
alatt állott, a gazsit (mert nem proporciósok voltak) közösen fizették az ájnámé«-ból.
A hasznon azonban (mert az is volt) hárman egyformán osztozkodtak. A páholyokat
az egész nyárra terjedő szezon alatt mágnások bérelték. Mindegyik páholy-bérlet
ára 1000 váltóforint, akkoriban óriási pénz volt. A nézőtér és a karzat helyárai
igen mérsékeltek voltak. Egyrészről azért, mert Csernovics, (személy) aki
mindennapos látogatója volt a színháznak, sárkánylovaival alig egy óra alatt hajtott
be Mácsáról (megye)
Gyulára, (megye)
olcsó helyárakkal akarta csalogatni a gyulai (megye) publikumot,
ami teljes mértékben sikerült neki, másrészről pedig azért, mert a színháznak nem
is volt szüksége exisztenciája okából a nagy bevételre. Hiszen a színházat ingyen
kapták, kvártélyért nem fizettek. De ami a legfontosabb, az egész társulat, akiknek
volt: családtagjaikkal együtt, ingyen ebéd és vacsora-kosztban részesültek és hozzá
milyen pompás és bőséges kosztban! A lovarda előtti gyönyörű gesztenye fák alatt
óriási asztalok mellett kapták a grófi konyhán készült ételeket és pedig próbák
után az ebédet, előadás után a vacsorát. A színészek csak a reggeliért fizettek,
de nagyrésze reggelit is kapott ingyen a lakásadóknál. Ami gázsit kaptak, abból
kiruházták magukat, ami bizony valamennyire ráfért, oly hosszú ideig tartó keresethiány
és lerongyolódás után. A társulat tagjai között volt Prielle Kornélia (személy) (információ)
is, mint ő ezt Gyulán (megye) a nyolcvanas
esztendőkben történt vendégszereplése alkalmával nekem elbeszélte. Elvezettem a
grófi park lovardája elé s három évtizedet meghaladó idő multával mélyen meghatva
emlékezett vissza egykori működési helyére, elmondta, hol volt a színpad, hol étkeztek
a gesztenyefák alatt, rajta kívül itt voltak: férje, Szerdahelyi Kálmán, (személy) (információ)
továbbá Feleky Miklós, (személy) (információ)
akinek későbbi felesége: Munkácsy Flóra (személy) (információ)
(mint egészen fiatal leány a gyulai (megye) deszkán
lépett fel először), Foltányiék, (személy) Tóth
Soma, (személy)
(információ)
Molnár György, (személy) (információ)
Komáromi Alajos (személy) (információ)
s a színpadnak későbbi időben sok jelese,
kiknek neveit azonban - sajnálatomra - Prielle (személy) (információ)
már nem tudta megnevezni. Játszottak drámát,
vígjátékot, népszínművet, sőt operákat, ezek között Meyerbeer (személy) (információ)
»Prófétá«-ját. (cím) (információ)
Ebben Prielle (személy) (információ)
- mint mindá - maga is fujta a kórust. Meghatározott
szerepkör alig volt, mindenki mindenben játszott, amit reá osztottak. Ősszel bevégződött
a szezon. Akkorára Csernovics, (személy) óriási
küzdelmek után, keresztül vitte, hogy a társulat zöme Havi (személy) (információ)
s Szabó (személy) (információ)
egyesült diktátorsága alatt bevonulhatott
Aradra, (személy)
(információ)
Kaczvinszky (személy) (információ)
pedig a tagok egy részével vándorútra kelt
az ország más részeibe. (Kóhn Dávid) (személy) (információ)
E jelentősnek mondható rövid színházi időszak
után Gyula (megye)
visszaesett előbbeni színháztalan állapotába. De idővel - már csak kedvező földrajzi
fekvésénél fogva is - jó kisegítő nyári állomás lett belőle. Nagyvárad, (megye) Arad
(megye) (információ)
és Szeged (megye) körzetének
központja lévén, e három város színészei nyaranta gyakran felkeresték. De jöttek
ide társulatok másfelől is, mint például 1886-ban (időpont) a
Ditrói Mór (személy)
(információ)
vezetése alatt álló Thália -
szövetkezet. (intézmény)
Az »Erkel Ferenc színkör« (intézmény)
(információ)
(L.o.) felépítése nagyot lendített a város
színházi viszonyain. Az új színkörben Krecsányi, (személy) (információ)
Somogyi, (személy) (információ)
Erdélyi Miklós, (személy) (információ)
dr.Janovics Jenő (személy) és
Almássy Endre (személy) (információ)
társulatai működtek 1-2 nyári hónapon keresztül.
szin_II.0215.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Gyulai színészet címszóvég 25019 Szócikk:
Gyulai színészet Az 1848-49-iki szabadságharc xtalanevtizedx 1855 alatt, de különösen
annak lezajlása után az egész magyar színészet válságos állapotba jutott. A helyzet
Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy is nehéz volt,
de a vidéken még nehezebb. Az első ember, akinek a magyar vidéki színészet újjá
élesztése e nehéz időben szíven feküdt, Csernovics Péter, yszemelynevy
csernovics péter yszemelynevy Csernovics Péter yszemelynevy csernovics
yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Csernovics yszemelynevy Péter
yszemelynevy ykodvegy dúsgazdag mácsai ytelepulesy mácsa ytelepulesy mácsa
ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy földbirtokos volt. (Mácsa ytelepulesy
mácsa ytelepulesy Mácsa ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy aradmegyei
ytelepulesy aradmegye ytelepulesy aradmegye ymegyey arad megye ykodvegy kis község,
Gyulától ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy öt mérföldnyire.)
Csernovics Péter yszemelynevy csernovics péter yszemelynevy Csernovics Péter
yszemelynevy csernovics yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Csernovics
yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy sógora volt Damjanics Jánosnak, yszemelynevy
damjanics jános yszemelynevy Damjanics János yszemelynevy damjanics
yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Damjanics yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy a vértanuhalált halt hős tábornoknak és egyenes leszármazottja
annak a Csernovics Arzén yszemelynevy csernovics arzén yszemelynevy Csernovics
Arzén yszemelynevy csernovics yszemelynevy arzén yszemelynevy yszemelynevy
Csernovics yszemelynevy Arzén yszemelynevy ykodvegy patriarkának, aki a szerbeket
ynemzetisegy szerb ynemzetisegy szerb ynemzetisegy szerb ynemzetisegy
ynemzetisegy szerb ynemzetisegy ykodvegy a török ynemzetisegy török
ynemzetisegy török ynemzetisegy török ynemzetisegy ynemzetisegy török
ynemzetisegy ykodvegy üldözése elől Magyarországba hozta. Csernovics Péter yszemelynevy
csernovics péter yszemelynevy Csernovics Péter yszemelynevy csernovics
yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Csernovics yszemelynevy Péter
yszemelynevy ykodvegy Aradot ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad
megye ykodvegy és Gyulát ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés
megye ykodvegy (ez utóbbit mint nyári állomást) szemelte ki céljai megvalósítására.
Gyulán ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy könnyebb
volt a helyzet, mert - bár az osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák
ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy kényuralom
itt is berendezkedett - 1850-ben xevtizedx 1855 a xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx
1875 helyi hatóságok exponensei mégsem voltak olyan kiméletlenek, mint más városokban.
Itt hát könnyű volt magyar színielőadások tarthatására helytartósági engedélyt szerezni.
Ennek birtokában Csernovics Havit, yszemelynevy csernovics havi yszemelynevy
Csernovics Havi yszemelynevy csernovics yszemelynevy havi yszemelynevy
yszemelynevy Csernovics yszemelynevy Havi yszemelynevy ykodvegy Szabót yszemelynevy
szabó yszemelynevy Szabó yszemelynevy szabó yszemelynevy yszemelynevy Szabó
yszemelynevy ykodvegy és Kaczvinszkyt yszemelynevy kaczvinszky yszemelynevy
Kaczvinszky yszemelynevy kaczvinszky yszemelynevy yszemelynevy Kaczvinszky
yszemelynevy ykodvegy (három magyar színész-ismerősét) »kinevezte« színigazgatóknak
s kellő pénzzel ellátván őket, rájuk bízta a szerteszét bújdosó honvéd-színészek
összetoborzását. A színtársulat tagjai, akik így összejöttek, százan felül voltak
és a honfiúi lethargiából ébredezni kezdő polgárság valamennyit ingyen szállásolta
el magánál. Gyulán ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye
ykodvegy színháznak, vagy alkalmas teremnek, különösen pedig olyannak, amely ily
órisai személyzetű társulatnak elég nagy lett volna, híre sem volt akkoriban. Ez
azonban nem okozott bajt. Csernovics yszemelynevy csernovics yszemelynevy
Csernovics yszemelynevy csernovics yszemelynevy yszemelynevy Csernovics
yszemelynevy ykodvegy ugynais már eszméje keletkezésekor megállapodott a gyulai
ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy földesúr, Wenckheim
József gróffal, yszemelynevy wenckheim józsef gróf yszemelynevy Wenckheim
József gróf yszemelynevy wenckheim yszemelynevy józsef yszemelynevy gróf
yszemelynevy yszemelynevy Wenckheim yszemelynevy József yszemelynevy mint jó barátjával
és lelkes magyar hazafival, akinek kastélyában lakott Damjanicsné Csernovics Emilia
yszemelynevy damjanicsné csernovics emilia yszemelynevy Damjanicsné Csernovics
Emilia yszemelynevy damjanicsné yszemelynevy csernovics yszemelynevy emilia
yszemelynevy yszemelynevy Damjanicsné yszemel is, az egész szabadságharc alatt,
hogy a gyönyörű grófi park közepében lévő óriási karzattal. A nézőtér 1000 embernél
többet fogadhatott magába. A társulata 3 direktor fennhatósága alatt állott, a gazsit
(mert nem proporciósok voltak) közösen fizették az ájnámé«-ból. A hasznon azonban
(mert az is volt) hárman egyformán osztozkodtak. A páholyokat az egész nyárra terjedő
szezon alatt mágnások bérelték. Mindegyik páholy-bérlet ára 1000 váltóforint, akkoriban
óriási pénz volt. A nézőtér és a karzat helyárai igen mérsékeltek voltak. Egyrészről
azért, mert Csernovics, yszemelynevy csernovics yszemelynevy Csernovics
yszemelynevy csernovics yszemelynevy yszemelynevy Csernovics yszemelynevy
ykodvegy aki mindennapos látogatója volt a színháznak, sárkánylovaival alig egy
óra alatt hajtott be Mácsáról ytelepulesy mácsa ytelepulesy Mácsá ymegyey
pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Gyulára, ytelepulesy gyula ytelepulesy
Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy olcsó helyárakkal akarta csalogatni a gyulai
ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy publikumot, ami
teljes mértékben sikerült neki, másrészről pedig azért, mert a színháznak nem is
volt szüksége exisztenciája okából a nagy bevételre. Hiszen a színházat ingyen kapták,
kvártélyért nem fizettek. De ami a legfontosabb, az egész társulat, akiknek volt:
családtagjaikkal együtt, ingyen ebéd és vacsora-kosztban részesültek és hozzá milyen
pompás és bőséges kosztban! A lovarda előtti gyönyörű gesztenye fák alatt óriási
asztalok mellett kapták a grófi konyhán készült ételeket és pedig próbák után az
ebédet, előadás után a vacsorát. A színészek csak a reggeliért fizettek, de nagyrésze
reggelit is kapott ingyen a lakásadóknál. Ami gázsit kaptak, abból kiruházták magukat,
ami bizony valamennyire ráfért, oly hosszú ideig tartó keresethiány és lerongyolódás
után. A társulat tagjai között volt Prielle Kornélia yszemelynevy prielle
kornélia yszemelynevy Prielle Kornélia yszemelynevy prielle yszemelynevy
kornélia yszemelynevy yszemelynevy Prielle yszemelynevy Kornélia yszemelynevy
ykodvegy is, mint ő ezt Gyulán ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey
békés megye ykodvegy a nyolcvanas esztendőkben történt vendégszereplése alkalmával
nekem elbeszélte. Elvezettem a grófi park lovardája elé s három évtizedet meghaladó
idő multával mélyen meghatva emlékezett vissza egykori működési helyére, elmondta,
hol volt a színpad, hol étkeztek a gesztenyefák alatt, rajta kívül itt voltak: férje,
Szerdahelyi Kálmán, yszemelynevy szerdahelyi kálmán yszemelynevy Szerdahelyi
Kálmán yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy
Szerdahelyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy továbbá Feleky Miklós, yszemelynevy
feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy
miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy
ykodvegy akinek későbbi felesége: Munkácsy Flóra yszemelynevy munkácsy flóra
yszemelynevy Munkácsy Flóra yszemelynevy munkácsy yszemelynevy flóra yszemelynevy
yszemelynevy Munkácsy yszemelynevy Flóra yszemelynevy ykodvegy (mint egészen fiatal
leány a gyulai ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy
deszkán lépett fel először), Foltányiék, yszemelynevy foltányi yszemelynevy
Foltányi yszemelynevy foltányi yszemelynevy yszemelynevy Foltányi yszemelynevy
ykodvegy Tóth Soma, yszemelynevy tóth soma yszemelynevy Tóth Soma yszemelynevy
tóth yszemelynevy soma yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Soma
yszemelynevy ykodvegy Molnár György, yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy
Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy
Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy Komáromi Alajos yszemelynevy
komáromi alajos yszemelynevy Komáromi Alajos yszemelynevy komáromi yszemelynevy
alajos yszemelynevy yszemelynevy Komáromi yszemelynevy Alajos yszemelynevy
ykodvegy s a színpadnak későbbi időben sok jelese, kiknek neveit azonban - sajnálatomra
- Prielle yszemelynevy prielle yszemelynevy Prielle yszemelynevy prielle
yszemelynevy yszemelynevy Prielle yszemelynevy ykodvegy már nem tudta megnevezni.
Játszottak drámát, vígjátékot, népszínművet, sőt operákat, ezek között Meyerbeer
yszemelynevy meyerbeer yszemelynevy Meyerbeer yszemelynevy meyerbeer
yszemelynevy yszemelynevy Meyerbeer yszemelynevy ykodvegy »Prófétá«-ját. ycimy
próféta ycimy Prófétá ycimy próféta ycimy ycimy Prófétá ycimy ykodvegy Ebben Prielle
yszemelynevy prielle yszemelynevy Prielle yszemelynevy prielle yszemelynevy
yszemelynevy Prielle yszemelynevy ykodvegy - mint mindá - maga is fujta a kórust.
Meghatározott szerepkör alig volt, mindenki mindenben játszott, amit reá osztottak.
Ősszel bevégződött a szezon. Akkorára Csernovics, yszemelynevy csernovics
yszemelynevy Csernovics yszemelynevy csernovics yszemelynevy yszemelynevy
Csernovics yszemelynevy ykodvegy óriási küzdelmek után, keresztül vitte, hogy a
társulat zöme Havi yszemelynevy havi yszemelynevy Havi yszemelynevy havi
yszemelynevy yszemelynevy Havi yszemelynevy ykodvegy s Szabó yszemelynevy szabó
yszemelynevy Szabó yszemelynevy szabó yszemelynevy yszemelynevy Szabó
yszemelynevy ykodvegy egyesült diktátorsága alatt bevonulhatott Aradra, yszemelynevy
arad yszemelynevy Arad yszemelynevy arad yszemelynevy yszemelynevy Arad yszemelynevy
ykodvegy Kaczvinszky yszemelynevy kaczvinszky yszemelynevy Kaczvinszky
yszemelynevy kaczvinszky yszemelynevy yszemelynevy Kaczvinszky yszemelynevy
ykodvegy pedig a tagok egy részével vándorútra kelt az ország más részeibe. (Kóhn
Dávid) yszemelynevy kóhn dávid yszemelynevy Kóhn Dávid yszemelynevy kóhn
yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Kóhn yszemelynevy Dávid
yszemelynevy ykodvegy E jelentősnek mondható rövid színházi időszak után Gyula ytelepulesy
gyula ytelepulesy Gyula ymegyey békés megye ykodvegy visszaesett előbbeni színháztalan
állapotába. De idővel - már csak kedvező földrajzi fekvésénél fogva is - jó kisegítő
nyári állomás lett belőle. Nagyvárad, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy
Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Arad ytelepulesy arad ytelepulesy Arad
ymegyey arad megye ykodvegy és Szeged ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged
ymegyey csongrád megye ykodvegy körzetének központja lévén, e három város színészei
nyaranta gyakran felkeresték. De jöttek ide társulatok másfelől is, mint például
1886-ban xevtizedx 1885 a xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 Ditrói Mór yszemelynevy
ditrói mór yszemelynevy Ditrói Mór yszemelynevy ditrói yszemelynevy mór
yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy vezetése
alatt álló Thália - szövetkezet. yintezmenyy thália - szövetkezet yintezmenyy
Thália - yintezmenyy thália yintezmenyy - yintezmenyy szövetkezet yintezmenyy
yintezmenyy Thália yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy Az »Erkel Ferenc színkör«
yintezmenyy erkel ferenc színkör yintezmenyy Erkel Fe yintezmenyy erkel
yintezmenyy ferenc yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Erkel
yintezmenyy Fe yintezmenyy ykodvegy (L.o.) felépítése nagyot lendített a város színházi
viszonyain. Az új színkörben Krecsányi, yszemelynevy krecsányi yszemelynevy
Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi
yszemelynevy ykodvegy Somogyi, yszemelynevy somogyi yszemelynevy Somogyi
yszemelynevy somogyi yszemelynevy yszemelynevy Somogyi yszemelynevy ykodvegy Erdélyi
Miklós, yszemelynevy erdélyi miklós yszemelynevy Erdélyi Miklós yszemelynevy
erdélyi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Erdélyi yszemelynevy
Miklós yszemelynevy ykodvegy dr.Janovics Jenő yszemelynevy dr.janovics jenő
yszemelynevy dr.Janovics Jenő yszemelynevy dr.janovics yszemelynevy jenő
yszemelynevy yszemelynevy dr.Janovics yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy és
Almássy Endre yszemelynevy almássy endre yszemelynevy Almássy Endre
yszemelynevy almássy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Almássy
yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy társulatai működtek 1-2 nyári hónapon keresztül.
szin_II.0215.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Gyulai színészet - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0215.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0215.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25019.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Gyulai
színészet
Szócikk: Gyulai színészet Az 1848-49-iki szabadságharc
alatt, de különösen annak lezajlása után az egész magyar színészet válságos állapotba
jutott. A helyzet Pesten is nehéz volt, de a vidéken még nehezebb. Az első ember,
akinek a magyar vidéki színészet újjá élesztése e nehéz időben szíven feküdt, Csernovics
Péter, dúsgazdag mácsai földbirtokos volt. (Mácsa aradmegyei kis község, Gyulától
öt mérföldnyire.) Csernovics Péter sógora volt Damjanics Jánosnak, a vértanuhalált
halt hős tábornoknak és egyenes leszármazottja annak a Csernovics Arzén patriarkának,
aki a szerbeket a török üldözése elől Magyarországba hozta. Csernovics Péter Aradot
és Gyulát (ez utóbbit mint nyári állomást) szemelte ki céljai megvalósítására. Gyulán
könnyebb volt a helyzet, mert - bár az osztrák kényuralom itt is berendezkedett
- 1850-ben a helyi hatóságok exponensei mégsem voltak olyan kiméletlenek, mint más
városokban. Itt hát könnyű volt magyar színielőadások tarthatására helytartósági
engedélyt szerezni. Ennek birtokában Csernovics Havit, Szabót és Kaczvinszkyt (három
magyar színész-ismerősét) »kinevezte« színigazgatóknak s kellő pénzzel ellátván
őket, rájuk bízta a szerteszét bújdosó honvéd-színészek összetoborzását. A színtársulat
tagjai, akik így összejöttek, százan felül voltak és a honfiúi lethargiából ébredezni
kezdő polgárság valamennyit ingyen szállásolta el magánál. Gyulán színháznak, vagy
alkalmas teremnek, különösen pedig olyannak, amely ily órisai személyzetű társulatnak
elég nagy lett volna, híre sem volt akkoriban. Ez azonban nem okozott bajt. Csernovics
ugynais már eszméje keletkezésekor megállapodott a gyulai földesúr, Wenckheim József
gróffal, mint jó barátjával és lelkes magyar hazafival, akinek kastélyában lakott
Damjanicsné Csernovics Emilia is, az egész szabadságharc alatt, hogy a gyönyörű
grófi park közepében lévő óriási karzattal. A nézőtér 1000 embernél többet fogadhatott
magába. A társulata 3 direktor fennhatósága alatt állott, a gazsit (mert nem proporciósok
voltak) közösen fizették az ájnámé«-ból. A hasznon azonban (mert az is volt) hárman
egyformán osztozkodtak. A páholyokat az egész nyárra terjedő szezon alatt mágnások
bérelték. Mindegyik páholy-bérlet ára 1000 váltóforint, akkoriban óriási pénz volt.
A nézőtér és a karzat helyárai igen mérsékeltek voltak. Egyrészről azért, mert Csernovics,
aki mindennapos látogatója volt a színháznak, sárkánylovaival alig egy óra alatt
hajtott be Mácsáról Gyulára, olcsó helyárakkal akarta csalogatni a gyulai publikumot,
ami teljes mértékben sikerült neki, másrészről pedig azért, mert a színháznak nem
is volt szüksége exisztenciája okából a nagy bevételre. Hiszen a színházat ingyen
kapták, kvártélyért nem fizettek. De ami a legfontosabb, az egész társulat, akiknek
volt: családtagjaikkal együtt, ingyen ebéd és vacsora-kosztban részesültek és hozzá
milyen pompás és bőséges kosztban! A lovarda előtti gyönyörű gesztenye fák alatt
óriási asztalok mellett kapták a grófi konyhán készült ételeket és pedig próbák
után az ebédet, előadás után a vacsorát. A színészek csak a reggeliért fizettek,
de nagyrésze reggelit is kapott ingyen a lakásadóknál. Ami gázsit kaptak, abból
kiruházták magukat, ami bizony valamennyire ráfért, oly hosszú ideig tartó keresethiány
és lerongyolódás után. A társulat tagjai között volt Prielle Kornélia is, mint ő
ezt Gyulán a nyolcvanas esztendőkben történt vendégszereplése alkalmával nekem elbeszélte.
Elvezettem a grófi park lovardája elé s három évtizedet meghaladó idő multával mélyen
meghatva emlékezett vissza egykori működési helyére, elmondta, hol volt a színpad,
hol étkeztek a gesztenyefák alatt, rajta kívül itt voltak: férje, Szerdahelyi Kálmán,
továbbá Feleky Miklós, akinek későbbi felesége: Munkácsy Flóra (mint egészen fiatal
leány a gyulai deszkán lépett fel először), Foltányiék, Tóth Soma, Molnár György,
Komáromi Alajos s a színpadnak későbbi időben sok jelese, kiknek neveit azonban
- sajnálatomra - Prielle már nem tudta megnevezni. Játszottak drámát, vígjátékot,
népszínművet, sőt operákat, ezek között Meyerbeer »Prófétá«-ját. Ebben Prielle -
mint mindá - maga is fujta a kórust. Meghatározott szerepkör alig volt, mindenki
mindenben játszott, amit reá osztottak. Ősszel bevégződött a szezon. Akkorára Csernovics,
óriási küzdelmek után, keresztül vitte, hogy a társulat zöme Havi s Szabó egyesült
diktátorsága alatt bevonulhatott Aradra, Kaczvinszky pedig a tagok egy részével
vándorútra kelt az ország más részeibe. (Kóhn Dávid) E jelentősnek mondható rövid
színházi időszak után Gyula visszaesett előbbeni színháztalan állapotába. De idővel
- már csak kedvező földrajzi fekvésénél fogva is - jó kisegítő nyári állomás lett
belőle. Nagyvárad, Arad és Szeged körzetének központja lévén, e három város színészei
nyaranta gyakran felkeresték. De jöttek ide társulatok másfelől is, mint például
1886-ban a Ditrói Mór vezetése alatt álló Thália - szövetkezet. Az »Erkel Ferenc
színkör« (L.o.) felépítése nagyot lendített a város színházi viszonyain. Az új színkörben
Krecsányi, Somogyi, Erdélyi Miklós, dr.Janovics Jenő és Almássy Endre társulatai
működtek 1-2 nyári hónapon keresztül. szin_II.0215.pdf II
