Címszó: Halmy Ferenc - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1850
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0239.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0239.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25157.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Halmy
Ferenc
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/525157.htm
Szócikk: Halmy Ferenc a legnagyobb magyar színészek
egyike, sz. 1850. (születés
éve) ápr. 5-én, a békésmegyei (megye) Mezőberényben.
(megye) Apja,
Sztarill Vince, (személy) megyei
számvevő volt, anyja, Dank Franciska. (személy) Mint
középiskolai tanuló, Szarvasra (megye) került,
ugyanannak a Koren Istvánnak (személy) a
keze alá, aki egykor Petőfit (személy) (információ)
is tanította. De apja 1861-ben (időpont) Budára
(Budapest)
helyeztetvén át, ő is ott folytatta a tanulást. 1863. (időpont) tavaszán
apja elhunyván, a nehéz anyagi viszonyok közt maradt, gyenge testalkatú fiú kénytelen
volt még úgyszólván gyerekfővel kenyérkereset után nézni s így lett 1864-ben (időpont) Aradon
(megye) (információ)
báró Wasmeréknél (személy) (információ)
nevelő. A színpad festett világa utáni vágy
korán parázslott lelke mélyén s mikor 1865-ben (időpont) végig
nézte Szigligeti (személy) (információ)
híres népszínművének, a »Csikós«-nak (cím) (információ)
előadását, mit különösen Füredi Mihálynak,
(személy)
(információ)
a felejthetetlen népszínműénekesnek szereplése
tett nevezetessé — lángra lobbant vágya a színészet karjaiba vitte. Az iskolában
öt aranyat nyervén, ezen a pénzen utána ment az Aradról (megye) (információ)
Gyulára (megye) vonult
színtársulatnak és 1865. (időpont) febr.
1-én Szilágyi Béla (személy) (információ)
színigazgató, mint egyelőre ingyenes tagot,
föl is vette. Tehetsége hamar felcsillanván, igazgatója 16 forint havi gázsival
szerződtette. Ugyanakkor vette föl Együd István (személy) (információ)
pályatársának — a budapesti (Budapest)
Népszínház (intézmény)
(információ)
későbbi elsőrendű, korán elhalt tagjának
ajánlására a Halmy (személy) (információ)
nevet. Bár nem erős, de csinos tenorhangja
lévén, eleinte inkább énekes színésznek készült s játszott népszínművekben és a
divatossá válni kezdő operettekben, sőt egy ízben — 1872-ben (időpont) —
Kolozsvárt (megye)
még a »Bűvös vadász«-ban (cím) (információ)
Max (szerep) (információ)
fárasztó szerepét is rábízták a vékony dongájú
fiatal színjátszóra. Kolozsvárra (megye) kerülte
előtt Miskolcon, (megye) aztán
Debrecenben, (megye)
majd Budán (Budapest)
a Várszínházban (intézmény)
(információ)
és a krisztinavárosi színkörben (intézmény)
(információ)
játszott. Aradi Gerő, (személy) (információ)
a fiatal színésznemzedék lelkes támogatója
és Latabár Endre, (személy) (információ)
szintén a legismertebb nevű régi színigazgatók
egyike szívesen nyújtottak teret Halmy (személy) (információ)
mindjobban fejlődő tehetségének. Híre hamarosan
annyira nőtt, hogy mikor 1872. (időpont) őszén
Szerdahelyi Kálmán, (személy) (információ)
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
híres bonvivant-színésze meghalt, az intéző
körök nyomban Halmy (személy) (információ)
szerződtetésére gondoltak és ő e célból,
— éppen László Józsefnek, (személy) (információ)
az akkor már a színpadtól régóta visszavonultan
élő és kolozsvári (megye) tuskulánumában
kertészkedő egykori nagy színésznek ajánlására — meghívást is kapott vendégszereplésre.
1873. (időpont)
jan. 27-én, 29-én és febr. 3-án lépett föl a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
színpadán, mint vendég, a »Csapodár«, (cím) (információ)
a »Fenn az ernyő, nincsen kas« (cím) (információ)
és »Az utolsó levél« (cím) c. vígjátékokban.
Sikeres felléptéi után a jószemű s a fiatalságot mindig pártoló Szigligeti (személy) (információ)
javaslatára mindjárt szerződtették, úgy hogy
azon évi máj. 9-én már a színház tagjaként adta a »Tündérújjak«-ban (cím) Kerbrian
Richárdnak, (személy)
a dadogó bretagnei (ország) nemes
ifjúnak hálás szerepét. Éppen tíz esztendeig volt tagja a Nemzeti Színháznak, (intézmény)
(információ)
ahol folytonos és rohamos fejlődésével szinte
páratlan népszerűségre tett szert. A közönséget és a kritikát is valósággal elbűvölte
Halmy (személy)
(információ)
művészi egyéniségének ritka közvetlensége
s a legnagyobb színpadi feladatok tökéletes megoldására hivatott fényes tehetsége.
Pedig külsőségekben nem volt nagyon megáldva. Ritkás szőke haja csakhamar úgy elhullott,
hogy úgyszólván állandóan parókát kellett viselnie szalon-darabokban is, legfeljebb
egy-egy kiaszott korhely szerepében jelenhetett meg a maga stílszerű természetes
kopaszságában. Szeme kissé savószínű volt, — de a szív igaz érzése, a kedély melege
elbűvölően tudott tekintetében megvillanni. Feltűnően sovány arcából erős vonalú
hajlott orra még jobban kiemelkedni látszott. De idétlen fintor, túlzó grimasz sohasem
jelent meg ezen a kedves, szellemes arcon. Termete vékony, középmagas volt. Kezével
mindig sokat gesztikulált, amit bírálói eleinte gyakran kifogásoltak is, de mozdulatai
általában is nagyon élénkek, ám természetesek voltak, kellemes hatásúak, minden
mesterkéltség nélkül. Művészetének azonban fő-fő eszköze, megragadó hatásának legelső
tényezője: hangja, beszéde volt. Pedig ez a hang nem zengett valami fényesen, inkább
gyenge volt, kis terjedelmű, viharos erő kifejezésére nem alkalmas. De színében,
csengésében s a beszédmódban, ahogyan ezt a csevegésre és őszinte érzés tolmácsolására
oly felettébb alkalmas kis hangot gazdája használta: volt valami csudálatosan érdeket
keltő, megkapó, lebilincselő, szívreható. Halmynál (személy) (információ)
gyorsabban senki sem tudta pergetni a szót,
de viszont nála jobban élezni sem. Tökéletes tisztasággal beszélt s így a rá mindig
feszült figyelemmel hallgató nézőtér utolsó zugóban is meg lehetett érteni minden
szavát. Öröm és fájdalom, ellenszenv és ragaszkodás, ridegség és mély érzés, cinizmus
és kedélyesség, korlátoltság és szellemesség egyaránt nagyszerű tolmácsra akadt
ebben a párját ritkító s mind máig túl nem szárnyalt beszédművészben, a kifejező
képesség e kitűnő színpadi képviselőjében. A tíz esztendő alatt, míg a Nemzeti Színház
(intézmény)
(információ)
tagja volt, mintegy 160 szerepet játszott.
A magyar klasszikusok közül egyízben — mikor a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
néhány tagja lerándult színházi ünnepre Kecskemétre
(megye) —
Katona (személy)
(információ)
»Bánk bán«-já-ban (cím) (információ)
Biberachot, (szerep) (információ)
a »lézengő ritter«-t adta. Kisfaludy Károly
(személy)
(információ)
»Kérők«-jében (cím) a külföldieskedő
mágnást, Szélházyt, (szerep) a »Három
egyszerre« (cím)
(információ)
c. egyfelvonásosban Ormi Sándort (szerep) (információ)
játszta. Szigligeti (személy) (információ)
sok jeles alakításra adott neki alkalmat,
a legkülönbet talán »Liliomfi« (cím) (információ)
címszerepében, melyben a szeretetreméltó
könnyűvérűség megtestesülése volt. De kedvesen léha Rejtei-je (szerep) a »Fenn
az ernyő«-ben (cím)
(információ)
szintén kitűnő szerepe volt, valamint kalandor
Bábel lovagja (szerep)
a »Rózsa« (cím)
(információ)
c. történeti vígjátékban. A »Csikós«-ban
(cím) (információ)
a mulató úrfit, Asztolfot, (szerep) a »Szökött
katoná«-ban (cím)
(információ)
a léha Lajost, (szerep) a »Nőuralom«-ban
(cím) a jó pajtás
Kondorit, (szerep)
a »Mamá«-ban (cím)
(információ)
a szerelmes fiatal ügyvédet, Ormi Bélát (szerep) (információ)
játszotta. Egyízben, Nemzeti Színházbeli
(intézmény)
(információ)
tagsága elején, 1873-ban, (időpont) Tamássy
(személy)
(információ)
hirtelen rosszulléte folytán beugrott a »Csikós«-ban,
(cím) (információ)
a kerek erdőt járó Andris bojtár (szerep) énekes
szerepébe. De volt szerepe Szigligetinek (személy) (információ)
»A világ ura« (cím) c. történeti
szomorújátékában is, a szapora beszédű Vitulius patriciusé. (szerep) Csiky
Gergely, (személy)
(információ)
aki szerette a szerepeket a színészekre szabni,
néhány érdekes feladatot nyújtott Halmynak. (személy) (információ)
Legnagyobb sikert aratott a »Proletárok«
(cím) silány,
cinikus Zátonyi Bencéjével, (szerep) mely
alakot Halmy (személy)
(információ)
reálisan költői felfogású játéka a valószínűség
és élethűség eleven színeivel vonta be. A »Stomfay család«-ban (cím) a kis Lipóczy
Barnabás (szerep)
bánatosan tréfás és lemondásban is vágyakodó hangja a leány kérési jelenetben a
művésznek a szív mélyéből fakadó szivárványos humoráról tett felejthetetlen bizonyságot.
Az »Ellenállhatatlan« (cím) c. spanyol
(nemzetiség)
tárgyú vígjátékban a címszereplő, elbizakodott Rodrigo lovag (szerep) alakját
találó színekkel díszítette. Régebbi és újabb magyar szerzők darabjaiban kapott
szerepei közül fölemlíthetők meg: Balogh István (személy) (információ)
»Mátyás diák«jában (cím) (információ)
a címszerep, Csathó Pál (személy) (információ)
»Fiatal házasok« (cím) c. vígjátékában
a szeles Lengey, (szerep) (információ)
Dobsa (személy) (információ)
eleven menetű kis darabjában, az »Egy nő,
kinek elve vannak« (cím) (információ)
címűben az ifjú orvos Márnai, (szerep) Degré
(személy)
(információ)
Rendkívüli előadás« (cím) (információ)
c. egyfelvonásosában Regényesi, (szerep) a szökött
színész, Tóth Kálmán (személy) (információ)
»Nők az alkotmányban« (cím) (információ)
c. vígjátékában Szlankaményi báró, (szerep) Berczik
Árpád (személy)
(információ)
»Közügyek«jében (cím) a képzelődő
Gócsi Muki, (szerep)
a »Házasítók«-ban (cím) pedig a parlagi
Mácsik Náci, (szerep)
(információ)
Bercsényi Béla (szerep) (információ)
»Váltó«-jában (cím) a váltóhamisításba
keveredett, de alapjában jó érzésű Keve Gusztáv, (szerep) ifj.
Ábrányi Kornél (személy) »Marianne«-jában
(cím) a főszereplőnek,
Omode Adorján grófnak (szerep) ábrázolásával
igen nagy sikert aratott, e durva lelkű férfi alakját a magatartás és hang előkelőségével,
erőszakosságát imponáló eréllyel elfogadhatóvá, sőt érdekessé tudta tenni. Volt
néhány kitűnő shakespeare-i (személy) (információ)
és moli?re-i (személy) (információ)
szerepe is Halmynak. (személy) (információ)
Amazok közül Mercutioja (szerep) érdemelt
elismerést, »Romeo és Juliá«-ban, (cím) (információ)
a kedélyeskedésnek és szellemességnek, majd
a haldoklás híres jelenetében a tréfálkozó cinizmusnak hangját nagyszerűen eltalálván.
De végtelenül kedves volt, mint vígan fecsegő Gratiano, (szerep) a »Velencei
kalmár«-ban (cím)
(információ)
s kitünő felfogással, kacagtató groteszkséggel
ábrázolta Keszeg Andor (szerep) úrfit
a »Vízkereszt«-ben. (cím) Moli?re (személy) (információ)
figurái közül a »Nők iskolája«-beli (cím) (információ)
szerelmes Horace, (szerep) a mulatságosan
szeleburdi »Lélie«, (cím) a »Kénytelen
házasság«-beli (cím)
(információ)
udvariaskodó spadassin: Alcidas, (szerep) s a
»Misanthro«-beli (cím)
szenvelgő hiú poéta Oronte, (szerep) voltak
az ő kipróbált művészetére bízva. Egyéb külföldi remekírók darabjai közül Calderon-nak
(személy)
(információ)
»Az élet álom« (cím) című darabjában
Clarint (szerep)
— még egészen fiatal színész korában — igen ügyesen és kedélyesen adta s még nagyobb
hatással Moreto (személy) »Közönyt
közönnyel«-jében (cím)
(információ)
az elmés Polillát. (szerep) De
ezeket a sikereit felülmulta Beaumarchais (személy) (információ)
két híres vígjátéka hősének, Figarónak (szerep) páratlanul
fürge és merész, szellemes és fölényes alakításával. Legtöbbször játszott azonban
Halmy (személy)
(információ)
a XIX. század híres francia (nemzetiség)
(információ)
színpadi íróinak akkortájt részben még a
múltból igen szeretett, részben akkor divatossá lett darabjaiban. Ezeknek az íróknak
mulatságos vígjátékaira és hatásos középfajú drámáira kitűnő együttes állt a Nemzeti
Színház (intézmény)
(információ)
rendelkezésére s ennek a személyzetnek egyik
főerőssége éppen Halmy (személy) (információ)
volt, aki minden művészi tulajdonsággal rendelkezett,
amikre ezekben a pezsgő szellemmel és nagy színpadismerettel írt darabokban az előadónak
szüksége van. Scribe (személy) (információ)
darabjai közül »A diplomata«-ban, (cím) mint Chavigny
báró, (szerep)
természetes könnyedséggel, »A lánc«-ban (cím) mint Ballandard,
(szerep)
fiatal ügyvéd, megvesztegető jó kedvvel, a »Női harc«-ban (cím) (információ)
Grignon Gusztáv (szerep) szerepében
is páratlanul kedvesen játszott s »A rágalom«-ban (cím) mint Guibert
bankár, (szerep)
szintén elsőrangú alakítást nyújtott. Labiche-féle (személy) (információ)
szerepei közül legyen elég a mulatságos »Perrichon
úr utazása«-beli (cím)
Savari Danielét (szerep) fölemlíteni.
Az idősebb Dumas (személy) pompás
vígjátékai közül »A saint-cyri kisasszonyok«-ban (cím) kapott Halmy
(személy)
(információ)
kitűnő szerepet, a szeretetreméltó korlátoltság
remek típusát teremtve meg a kis Dubouloyban. (szerep) Sand
George (személy)
»Villemer marquis«-jában (cím) a könnyelmű,
de jószívű D'Aleira herceg (szerep) léhaságát
elragadóan kedvessé tudta tenni, meg tudott szólalni a szív hangján is s e szerep
egyik legszebb diadalává lett rövid, de fényes pályájának. Barri?renek (személy) »A
szerelem bolondjai« (cím) c. vígjátékában
a világot járó Fugéres André (szerep) alakját
fölényesen állította vezető helyre. Az ő idejében a legnépszerűbb francia (nemzetiség)
(információ)
drámák egyike volt az Augier (személy) (információ)
igazán szép »Fourchambault család«-ja (cím) s ebben a
felületesen csevegő, de a szívét is megtaláló Leopold (szerep) (információ)
szerepében szintén igen nagy sikere volt.
Sardou (személy)
(információ)
darabjaiban sok pompás szerep jutott Halmynak:
(személy)
(információ)
»Az utolsó levél«-ben (cím) a szellemes
Block Prosper, (szerep) a »Csapodár«-ban
(cím) (információ)
a szeleburdi Champignac, (szerep) »A
jó falusiak«-ban (cím)
Floupin gyógyszerész, (szerep) »A
jó barátok«-ban (cím)
a finom raisonneur Tholosan orvos, (szerep) »Odette«-ben
(cím) (információ)
a jó barát Béchamel (szerep) s talán
legkivált a »Váljunk el«-ben (cím) az okos,
ügyes férj, Des Prunelles. (szerep) Pailleronnak
(személy)
is több vígjátékában játszott: a kedves egyfelvonásos »Szikrá«-ban (cím) a fiatal
kapitánnyal, De Gérannal, (szerep) (információ)
az erősen, de finoman fűszerezett »Ahol mulatnak«-ban
(cím) (információ)
a virtuóz beszédű Veret Gastonnal, (szerep) a kitűnő
»Ahol unatkoznak«-ban (cím) (információ)
pedig a kedves, józan Raymond-nal (szerep) szerzett
újabb és újabb babérlevelet pályája koszorújába. Az ifjabb Dumas (személy) drámái
közül »A kaméliás hölgy«-ben (cím) mint melegszívű
Rieux Gaston (szerep)
nyerte meg a közönséget. A »Daniseffek«-ben (cím) mint Taldé
Roger, (szerep)
francia (nemzetiség)
(információ)
attaché, úgy adta elő a híres vadászkalandot,
hogy elbeszélését sokáig mint a páratlan finomsággal színező színpadi dikció mesterművét
emlegették. Az »Idegen nő-ben (cím) (információ)
pedig De Septmonts herceg (szerep) (információ)
alakjának hitványságét a külső máz előkelőségével
művészien enyhítette. Feuilletnek (személy) »A
kisértés« (cím)
című művében a kedves Kérouane Achille (szerep) mulatságos
szerepében már pályája első éveiben bebizonyította nemes művészi törekvését. A »Delilá«-ban
(cím) Carnioli
lovagnak, (szerep)
a gazdag műbarátnak szeretetreméltóságát és elmésségét pompásan éreztette. Az »Egy
párisi regény«-ben (cím) (információ)
pedig — melyben életében utolszor játszott
— különösen a banketten, pohárköszöntő közben bekövetkezhető haldoklásnak művészi
realizmussal történt eljátszásával mintha minden addigi szereplésénél magasabbra
emelkedett volna. Évekkel előbb igen nagy diadala volt a Gondinet (személy) (információ)
»Club«-jában, (cím) mit a híres
együttes egészen az ő vezérkedése mellett adott elő. Hasonló lépcsőt szolgáltatott
emelkedéséhez Musset (személy) »Ne
fogadj fel soha semmit« (cím) (információ)
c. kedves vígjátéka, melyben a könnyűvérű
Alfréd (szerep)
alakjának a finomságon kívül súlyt is tudott adni. Felejthetetlen alakítása volt
Belot (személy)
(információ)
izgalmas drámájában — »A 47-ik cikk«-ben
(cím) — Mazilier
Victor, (szerep)
aki kedves cinizmussal búcsúzik a szalontól, ahol illúzióit és hajszálait elvesztette.
Dennerynek (személy)
»Házasság hajdan« (cím) című — akkor
erősen borsosnak érzett — vígjátékában Grandvallon Hector, (szerep) Manuelnek
(személy)
»Munkások« (cím)
c. költői egyfelvonásosában a meleg hangú fiatal kézműves, Marcel (szerep) s Coppéenek
(személy)
(információ)
hasonlóan poétikus kis művében, »A kincs«-ben,
(cím) mint nemesen
hevülő János herceg (szerep) (információ)
bokrosította érdemeit, növelte népszerűségét.
Néhány német (nemzetiség)
(információ)
vígjátékban is nagy sikere volt Halmynak,
(személy)
(információ)
különösen Moser (személy) (információ)
»Ibolyafaló«-jában, (cím) mint rövidlátó
kis hivatalnok, Feldt Reinhard (szerep) és
Klapp (személy)
(információ)
sokszor adott »Rosenkranz és Güldenstern«-jében,
(cím) mint inkognitó
utazgató Ernő gróf. (szerep) S Nemzeti
Színházbeli (intézmény)
(információ)
szereplése első éveiben már erősen magára
vonta a figyelmet az orosz (nemzetiség)
(információ)
Gogoly (személy) (információ)
»Revizor«-jában, (cím) a revizornak
gondolt Klesztakov (szerep) alakjának
sikerült megformálásával. Élete utolsó nyarán nagy vállalkozásba fogott az eredetileg
is gyenge testű, akkor már a tüdővészt mellében hordó, nemes becsvágya művész. Jól
megszolgált pihenés helyett elment a Népszínházba (intézmény)
(információ)
és egymásután többször eljátszotta, mint
vendég, Coupeau (szerep) szerepét,
a Zola (személy)
regénye után készült híres »Pálinká«-ban. (cím) Játéka valósággal
megrázó hatást tett a közönségre, mely fokozódó izgalommal nézte, hogy a csendes,
kedves bádogos legényből, a boldog családi élet derült idilljén át hogyan válik
egy baleset nyomán iszákos korhely, aki végül a delírium tremens rettenetes tünetei
közt — szalmazsákját rágva és görcsökben fetrengve — nyomorultul pusztul el. Az
alakítás naturalisztikus részeit Halmy (személy) (információ)
a művészet fényével vonta be e nevének megörökítéséhez
ez a játék ismét jelentékenyen hozzájárult. Sajnos, hogy megrendült egészségi állapotát
is gyorsan vitte a vég felé ez a testi-lelki nagy megerőltetéssel járt szereplés.
Az 1882—83-iki (időpont) idénynek
még látszólag friss kedvvel indult ugyan, szereplésének utolsó hónapjában, 1883.
(időpont)
januáriusában, két új alakításon, a Rákosi Jenő (személy) (információ)
»Idá«-jabeli (cím) kedves kis
Szalapay grófén (szerep) s a
»Párisi regény« (cím)
(információ)
említett Chevrialján (szerep) kívül
régebbi jó szerepei közül többet eljátszott (Oronte-ot, (szerep) Raymond-t,
(szerep)
Fourchambault (szerep)
Léopold-t, (szerep)
Béchamel-t) (szerep)
— mintha búcsúzott volna a neki oly kedves és szent deszkáktól — de a Chevrial (szerep) nehéz
szerepének harmadszori eljátszása után már oly rosszul lett, a színfalak közt néhány
év óta sokat köhögő és elelaléló szegény fiatal művész, hogy nyomban délvidékre
kellett utaznia. Ez az utolsó fellépése valóságos, diadalmámor közepett, 1883. (időpont) januárius
29-én történt, pontosan tíz éves fordulóján annak a napnak, mikor mint 23 esztendős
ifjú vendégművész, Rejtei (szerep) kitűnő
szerepében olyan élénk tetszést aratott a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
kényes ízlésű közönsége előtt. Külföldről
ugyan — bár emésztő láztól sorvasztva — még mindig reménykedve tért haza, de orvosai
és hozzátartozói tudták, hogy az ijesztően lesoványodott, elgyengült test már nem
sokáig birja. Június 1-én éjjel halt meg s mint méltán gyászoló igazgatója, Paulay
(személy)
(információ)
írta, a magyar színészetről szóló kis tanulmányában:
»nagy űrt hagyott maga után és nemcsak egy szerepkört juttatott árvaságra«. Temetése
óriási részvét mellett ment végbe. Özvegye maradt, Mindszenti Kornélia, (személy) (információ)
(L. o.) az egykor ünnepelt operetténekesnő
és két gyermeke: Margit, a későbbi jeles drámai művésznő és Gyula. Halmy (személy) (információ)
lelkes önképzéssel, igen szép műveltségre
tett szert rögös pályáján s mint fordító, az írótollal is ügyesen bánt. Lefordította
Augiernak (személy)
(információ)
»Cavarletné«, (cím) ifj. Dumasnak
(személy)
»Két apa« (cím)
(információ)
c. színművét s Najacnak (személy) (információ)
»A fal tövében« (cím) c. egyfelvonásosát.
(sz. k.) szin_II.0239.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Halmy Ferenc címszóvég 25157 Szócikk: Halmy
Ferenc a legnagyobb magyar színészek egyike, sz. 1850. ápr. xtalanevtizedx 1865
5-én, a békésmegyei ytelepulesy békésmegye ytelepulesy békésmegye ymegyey békés
megye ykodvegy Mezőberényben. ytelepulesy mezőberény ytelepulesy Mezőberény
ymegyey békés megye ykodvegy Apja, Sztarill Vince, yszemelynevy sztarill vince
yszemelynevy Sztarill Vince yszemelynevy sztarill yszemelynevy vince
yszemelynevy yszemelynevy Sztarill yszemelynevy Vince yszemelynevy ykodvegy megyei
számvevő volt, anyja, Dank Franciska. yszemelynevy dank franciska yszemelynevy
Dank Franciska yszemelynevy dank yszemelynevy franciska yszemelynevy
yszemelynevy Dank yszemelynevy Franciska yszemelynevy ykodvegy Mint középiskolai
tanuló, Szarvasra ytelepulesy szarvas ytelepulesy Szarvas ymegyey békés megye
ykodvegy került, ugyanannak a Koren Istvánnak yszemelynevy koren istván
yszemelynevy Koren István yszemelynevy koren yszemelynevy istván yszemelynevy
yszemelynevy Koren yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy a keze alá, aki egykor
Petőfit yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi
yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy is tanította. De apja 1861-ben
xevtizedx 1865 Budára buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy helyeztetvén át, ő is ott folytatta a tanulást. 1863. tavaszán apja elhunyván,
a nehéz anyagi viszonyok közt maradt, gyenge testalkatú fiú kénytelen volt még úgyszólván
gyerekfővel kenyérkereset után nézni s így lett 1864-ben Aradon ytelepulesy
arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy báró Wasmeréknél yszemelynevy
báró wasmerék yszemelynevy báró Wasmerék yszemelynevy báró yszemelynevy
wasmerék yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Wasmerék yszemelynevy
ykodvegy nevelő. A színpad festett világa utáni vágy korán parázslott lelke mélyén
s mikor 1865-ben végig nézte Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti
yszemelynevy ykodvegy híres népszínművének, a »Csikós«-nak ycimy csikós ycimy
Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy előadását, mit különösen Füredi
Mihálynak, yszemelynevy füredi mihály yszemelynevy Füredi Mihály yszemelynevy
füredi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Füredi yszemelynevy Mihály
yszemelynevy ykodvegy a felejthetetlen népszínműénekesnek szereplése tett nevezetessé
— lángra lobbant vágya a színészet karjaiba vitte. Az iskolában öt aranyat nyervén,
ezen a pénzen utána ment az Aradról ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey
arad megye ykodvegy Gyulára ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés
megye ykodvegy vonult színtársulatnak és 1865. febr. xtalanevtizedx 1875 1-én Szilágyi
Béla yszemelynevy szilágyi béla yszemelynevy Szilágyi Béla yszemelynevy
szilágyi yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Béla
yszemelynevy ykodvegy színigazgató, mint egyelőre ingyenes tagot, föl is vette.
Tehetsége hamar felcsillanván, igazgatója 16 forint havi gázsival szerződtette.
Ugyanakkor vette föl Együd István yszemelynevy együd istván yszemelynevy Együd
István yszemelynevy együd yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Együd
yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy pályatársának — a budapesti Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Népszínház yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy későbbi elsőrendű, korán elhalt tagjának ajánlására
a Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy
yszemelynevy Halmy yszemelynevy ykodvegy nevet. Bár nem erős, de csinos tenorhangja
lévén, eleinte inkább énekes színésznek készült s játszott népszínművekben és a
divatossá válni kezdő operettekben, sőt egy ízben — 1872-ben xevtizedx 1875 — Kolozsvárt
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy még a
»Bűvös vadász«-ban ycimy bűvös vadász ycimy Bűvös vadász ycimy bűvös ycimy
vadász ycimy ycimy Bűvös ycimy vadász ycimy ykodvegy Max yszerepy max yszerepy
Max yszerepy max yszerepy yszerepy Max yszerepy ykodvegy fárasztó szerepét is rábízták
a vékony dongájú fiatal színjátszóra. Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy kerülte előtt Miskolcon, ytelepulesy
miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy aztán Debrecenben, ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy majd Budán buda
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Várszínházban yintezmenyy
várszínház yintezmenyy Várszính yintezmenyy várszínház yintezmenyy yintezmenyy
Várszính yintezmenyy ykodvegy és a krisztinavárosi színkörben yintezmenyy
krisztinavárosi színkör yintezmenyy krisztin yintezmenyy krisztinavárosi
yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy krisztin yintezmenyy ykodvegy játszott.
Aradi Gerő, yszemelynevy aradi gerő yszemelynevy Aradi Gerő yszemelynevy aradi
yszemelynevy gerő yszemelynevy yszemelynevy Aradi yszemelynevy Gerő
yszemelynevy ykodvegy a fiatal színésznemzedék lelkes támogatója és Latabár Endre,
yszemelynevy latabár endre yszemelynevy Latabár Endre yszemelynevy latabár
yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endre
yszemelynevy ykodvegy szintén a legismertebb nevű régi színigazgatók egyike szívesen
nyújtottak teret Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy Halmy yszemelynevy halmy
yszemelynevy yszemelynevy Halmy yszemelynevy ykodvegy mindjobban fejlődő tehetségének.
Híre hamarosan annyira nőtt, hogy mikor 1872. őszén Szerdahelyi Kálmán, yszemelynevy
szerdahelyi kálmán yszemelynevy Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy szerdahelyi
yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy Kálmán
yszemelynevy ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy híres bonvivant-színésze meghalt, az intéző körök nyomban Halmy
yszemelynevy halmy yszemelynevy Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy
yszemelynevy Halmy yszemelynevy ykodvegy szerződtetésére gondoltak és ő e célból,
— éppen László Józsefnek, yszemelynevy lászló józsef yszemelynevy László József
yszemelynevy lászló yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy László
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy az akkor már a színpadtól régóta visszavonultan
élő és kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs
megye ykodvegy tuskulánumában kertészkedő egykori nagy színésznek ajánlására — meghívást
is kapott vendégszereplésre. 1873. jan. 27-én, 29-én és febr. 3-án lépett föl a
Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy színpadán, mint vendég, a »Csapodár«, ycimy csapodár ycimy Csapodár
ycimy csapodár ycimy ycimy Csapodár ycimy ykodvegy a »Fenn az ernyő, nincsen kas«
ycimy fenn az ernyő, nincsen kas ycimy Fenn az ernyő, nincsen kas ycimy fenn
ycimy az ycimy ernyő, ycimy nincsen ycimy kas ycimy ycimy Fenn ycimy az ycimy
ernyő, ycimy nincsen ycimy kas ycimy ykodvegy és »Az utolsó levél« ycimy az
utolsó levél ycimy Az utolsó levél ycimy az ycimy utolsó ycimy levél ycimy
ycimy Az ycimy utolsó ycimy levél ycimy ykodvegy c. vígjátékokban. Sikeres felléptéi
után a jószemű s a fiatalságot mindig pártoló Szigligeti yszemelynevy
szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy javaslatára mindjárt szerződtették,
úgy hogy azon évi máj. 9-én már a színház tagjaként adta a »Tündérújjak«-ban ycimy
tündérújjak ycimy Tündérújjak ycimy tündérújjak ycimy ycimy Tündérújjak ycimy
ykodvegy Kerbrian Richárdnak, yszemelynevy kerbrian richárd yszemelynevy
Kerbrian Richárd yszemelynevy kerbrian yszemelynevy richárd yszemelynevy
yszemelynevy Kerbrian yszemelynevy Richárd yszemelynevy ykodvegy a dadogó bretagnei
ytelepulesy bretagne ytelepulesy bretagnei yorszagy Franciaország ykodvegy nemes
ifjúnak hálás szerepét. Éppen tíz esztendeig volt tagja a Nemzeti Színháznak, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy ahol folytonos és rohamos fejlődésével
szinte páratlan népszerűségre tett szert. A közönséget és a kritikát is valósággal
elbűvölte Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy Halmy yszemelynevy halmy
yszemelynevy yszemelynevy Halmy yszemelynevy ykodvegy művészi egyéniségének ritka
közvetlensége s a legnagyobb színpadi feladatok tökéletes megoldására hivatott fényes
tehetsége. Pedig külsőségekben nem volt nagyon megáldva. Ritkás szőke haja csakhamar
úgy elhullott, hogy úgyszólván állandóan parókát kellett viselnie szalon-darabokban
is, legfeljebb egy-egy kiaszott korhely szerepében jelenhetett meg a maga stílszerű
természetes kopaszságában. Szeme kissé savószínű volt, — de a szív igaz érzése,
a kedély melege elbűvölően tudott tekintetében megvillanni. Feltűnően sovány arcából
erős vonalú hajlott orra még jobban kiemelkedni látszott. De idétlen fintor, túlzó
grimasz sohasem jelent meg ezen a kedves, szellemes arcon. Termete vékony, középmagas
volt. Kezével mindig sokat gesztikulált, amit bírálói eleinte gyakran kifogásoltak
is, de mozdulatai általában is nagyon élénkek, ám természetesek voltak, kellemes
hatásúak, minden mesterkéltség nélkül. Művészetének azonban fő-fő eszköze, megragadó
hatásának legelső tényezője: hangja, beszéde volt. Pedig ez a hang nem zengett valami
fényesen, inkább gyenge volt, kis terjedelmű, viharos erő kifejezésére nem alkalmas.
De színében, csengésében s a beszédmódban, ahogyan ezt a csevegésre és őszinte érzés
tolmácsolására oly felettébb alkalmas kis hangot gazdája használta: volt valami
csudálatosan érdeket keltő, megkapó, lebilincselő, szívreható. Halmynál yszemelynevy
halmy yszemelynevy Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy yszemelynevy Halmy
yszemelynevy ykodvegy gyorsabban senki sem tudta pergetni a szót, de viszont nála
jobban élezni sem. Tökéletes tisztasággal beszélt s így a rá mindig feszült figyelemmel
hallgató nézőtér utolsó zugóban is meg lehetett érteni minden szavát. Öröm és fájdalom,
ellenszenv és ragaszkodás, ridegség és mély érzés, cinizmus és kedélyesség, korlátoltság
és szellemesség egyaránt nagyszerű tolmácsra akadt ebben a párját ritkító s mind
máig túl nem szárnyalt beszédművészben, a kifejező képesség e kitűnő színpadi képviselőjében.
A tíz esztendő alatt, míg a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja volt, mintegy 160 szerepet játszott.
A magyar klasszikusok közül egyízben — mikor a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy néhány tagja lerándult színházi
ünnepre Kecskemétre ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey
pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy — Katona yszemelynevy katona
yszemelynevy Katona yszemelynevy katona yszemelynevy yszemelynevy Katona
yszemelynevy ykodvegy »Bánk bán«-já-ban ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy
bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy Biberachot, yszerepy
biberach yszerepy Biberach yszerepy biberach yszerepy yszerepy Biberach
yszerepy ykodvegy a »lézengő ritter«-t adta. Kisfaludy Károly yszemelynevy
kisfaludy károly yszemelynevy Kisfaludy Károly yszemelynevy kisfaludy
yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy Károly
yszemelynevy ykodvegy »Kérők«-jében ycimy kérők ycimy Kérők ycimy kérők ycimy
ycimy Kérők ycimy ykodvegy a külföldieskedő mágnást, Szélházyt, yszerepy
szélházy yszerepy Szélházy yszerepy szélházy yszerepy yszerepy Szélházy
yszerepy ykodvegy a »Három egyszerre« ycimy három egyszerre ycimy Három
egyszerre ycimy három ycimy egyszerre ycimy ycimy Három ycimy egyszerre ycimy
ykodvegy c. egyfelvonásosban Ormi Sándort yszerepy ormi sándor yszerepy Ormi
Sándor yszerepy ormi yszerepy sándor yszerepy yszerepy Ormi yszerepy Sándor
yszerepy ykodvegy játszta. Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti
yszemelynevy ykodvegy sok jeles alakításra adott neki alkalmat, a legkülönbet talán
»Liliomfi« ycimy liliomfi ycimy Liliomfi ycimy liliomfi ycimy ycimy Liliomfi
ycimy ykodvegy címszerepében, melyben a szeretetreméltó könnyűvérűség megtestesülése
volt. De kedvesen léha Rejtei-je yszerepy rejtei yszerepy Rejtei yszerepy
rejtei yszerepy yszerepy Rejtei yszerepy ykodvegy a »Fenn az ernyő«-ben ycimy
fenn az ernyő ycimy Fenn az ernyő ycimy fenn ycimy az ycimy ernyő ycimy ycimy
Fenn ycimy az ycimy ernyő ycimy ykodvegy szintén kitűnő szerepe volt, valamint kalandor
Bábel lovagja yszerepy bábel lovagja yszerepy Bábel lovagja yszerepy bábel
yszerepy lovagja yszerepy yszerepy Bábel yszerepy lovagja yszerepy ykodvegy a »Rózsa«
ycimy rózsa ycimy Rózsa ycimy rózsa ycimy ycimy Rózsa ycimy ykodvegy c. történeti
vígjátékban. A »Csikós«-ban ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy
Csikós ycimy ykodvegy a mulató úrfit, Asztolfot, yszerepy asztolf yszerepy
Asztolf yszerepy asztolf yszerepy yszerepy Asztolf yszerepy ykodvegy a »Szökött
katoná«-ban ycimy szökött katona ycimy Szökött katoná ycimy szökött ycimy
katona ycimy ycimy Szökött ycimy katoná ycimy ykodvegy a léha Lajost, yszerepy
lajos yszerepy Lajos yszerepy lajos yszerepy yszerepy Lajos yszerepy ykodvegy a
»Nőuralom«-ban ycimy nőuralom ycimy Nőuralom ycimy nőuralom ycimy ycimy
Nőuralom ycimy ykodvegy a jó pajtás Kondorit, yszerepy kondori yszerepy Kondori
yszerepy kondori yszerepy yszerepy Kondori yszerepy ykodvegy a »Mamá«-ban ycimy
mama ycimy Mamá ycimy mama ycimy ycimy Mamá ycimy ykodvegy a szerelmes fiatal ügyvédet,
Ormi Bélát yszerepy ormi béla yszerepy Ormi Bélá yszerepy ormi yszerepy béla
yszerepy yszerepy Ormi yszerepy Bélá yszerepy ykodvegy játszotta. Egyízben, Nemzeti
Színházbeli yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagsága
elején, 1873-ban, Tamássy xtalanevtizedx 1885 yszemelynevy tamássy yszemelynevy
Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy
ykodvegy hirtelen rosszulléte folytán beugrott a »Csikós«-ban, ycimy csikós
ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy a kerek erdőt járó Andris
bojtár yszerepy andris bojtár yszerepy Andris bojtár yszerepy andris yszerepy
bojtár yszerepy yszerepy Andris yszerepy bojtár yszerepy ykodvegy énekes szerepébe.
De volt szerepe Szigligetinek yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti
yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy
ykodvegy »A világ ura« ycimy a világ ura ycimy A világ ura ycimy a ycimy világ
ycimy ura ycimy ycimy A ycimy világ ycimy ura ycimy ykodvegy c. történeti szomorújátékában
is, a szapora beszédű Vitulius patriciusé. yszerepy vitulius patricius yszerepy
Vitulius patricius yszerepy vitulius yszerepy patricius yszerepy yszerepy
Vitulius yszerepy patricius yszerepy ykodvegy Csiky Gergely, yszemelynevy csiky
gergely yszemelynevy Csiky Gergely yszemelynevy csiky yszemelynevy gergely
yszemelynevy yszemelynevy Csiky yszemelynevy Gergely yszemelynevy ykodvegy aki szerette
a szerepeket a színészekre szabni, néhány érdekes feladatot nyújtott Halmynak. yszemelynevy
halmy yszemelynevy Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy yszemelynevy Halmy
yszemelynevy ykodvegy Legnagyobb sikert aratott a »Proletárok« ycimy proletárok
ycimy Proletárok ycimy proletárok ycimy ycimy Proletárok ycimy ykodvegy silány,
cinikus Zátonyi Bencéjével, yszerepy zátonyi bence yszerepy Zátonyi Bencé
yszerepy zátonyi yszerepy bence yszerepy yszerepy Zátonyi yszerepy Bencé
yszerepy ykodvegy mely alakot Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy Halmy
yszemelynevy halmy yszemelynevy yszemelynevy Halmy yszemelynevy ykodvegy reálisan
költői felfogású játéka a valószínűség és élethűség eleven színeivel vonta be. A
»Stomfay család«-ban ycimy stomfay család ycimy Stomfay család ycimy stomfay
ycimy család ycimy ycimy Stomfay ycimy család ycimy ykodvegy a kis Lipóczy Barnabás
yszerepy lipóczy barnabás yszerepy Lipóczy Barnabás yszerepy lipóczy yszerepy
barnabás yszerepy yszerepy Lipóczy yszerepy Barnabás yszerepy ykodvegy bánatosan
tréfás és lemondásban is vágyakodó hangja a leány kérési jelenetben a művésznek
a szív mélyéből fakadó szivárványos humoráról tett felejthetetlen bizonyságot. Az
»Ellenállhatatlan« ycimy ellenállhatatlan ycimy Ellenállhatatlan ycimy
ellenállhatatlan ycimy ycimy Ellenállhatatlan ycimy ykodvegy c. spanyol ynemzetisegy
spanyol ynemzetisegy spanyol ynemzetisegy spanyol ynemzetisegy ynemzetisegy
spanyol ynemzetisegy ykodvegy tárgyú vígjátékban a címszereplő, elbizakodott Rodrigo
lovag yszerepy rodrigo lovag yszerepy Rodrigo lovag yszerepy rodrigo yszerepy
lovag yszerepy yszerepy Rodrigo yszerepy lovag yszerepy ykodvegy alakját találó
színekkel díszítette. Régebbi és újabb magyar szerzők darabjaiban kapott szerepei
közül fölemlíthetők meg: Balogh István yszemelynevy balogh istván yszemelynevy
Balogh István yszemelynevy balogh yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy
Balogh yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy »Mátyás diák«jában ycimy
mátyás diák ycimy Mátyás diák ycimy mátyás ycimy diák ycimy ycimy Mátyás ycimy
diák ycimy ykodvegy a címszerep, Csathó Pál yszemelynevy csathó pál
yszemelynevy Csathó Pál yszemelynevy csathó yszemelynevy pál yszemelynevy
yszemelynevy Csathó yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy »Fiatal házasok« ycimy
fiatal házasok ycimy Fiatal házasok ycimy fiatal ycimy házasok ycimy ycimy
Fiatal ycimy házasok ycimy ykodvegy c. vígjátékában a szeles Lengey, yszerepy
lengey yszerepy Lengey yszerepy lengey yszerepy yszerepy Lengey yszerepy
ykodvegy Dobsa yszemelynevy dobsa yszemelynevy Dobsa yszemelynevy dobsa
yszemelynevy yszemelynevy Dobsa yszemelynevy ykodvegy eleven menetű kis darabjában,
az »Egy nő, kinek elve vannak« ycimy egy nő, kinek elve vannak ycimy Egy nő,
kinek elve vannak ycimy egy ycimy nő, ycimy kinek ycimy elve ycimy vannak ycimy
ycimy Egy ycimy nő, ycimy kinek ycimy elve ycimy vannak ycimy ykodvegy címűben az
ifjú orvos Márnai, yszerepy orvos márnai yszerepy orvos Márnai yszerepy orvos
yszerepy márnai yszerepy yszerepy orvos yszerepy Márnai yszerepy ykodvegy Degré
yszemelynevy degre yszemelynevy Degré yszemelynevy degre yszemelynevy
yszemelynevy Degré yszemelynevy ykodvegy Rendkívüli előadás« ycimy rendkívüli
előadás ycimy Rendkívüli előadás ycimy rendkívüli ycimy előadás ycimy ycimy
Rendkívüli ycimy előadás ycimy ykodvegy c. egyfelvonásosában Regényesi, yszerepy
regényesi yszerepy Regényesi yszerepy regényesi yszerepy yszerepy Regényesi
yszerepy ykodvegy a szökött színész, Tóth Kálmán yszemelynevy tóth kálmán
yszemelynevy Tóth Kálmán yszemelynevy tóth yszemelynevy kálmán yszemelynevy
yszemelynevy Tóth yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy »Nők az alkotmányban«
ycimy nők az alkotmányban ycimy Nők az alkotmányban ycimy nők ycimy az ycimy
alkotmányban ycimy ycimy Nők ycimy az ycimy alkotmányban ycimy ykodvegy c. vígjátékában
Szlankaményi báró, yszerepy szlankaményi báró yszerepy Szlankaményi báró
yszerepy szlankaményi yszerepy báró yszerepy yszerepy Szlankaményi yszerepy
báró yszerepy ykodvegy Berczik Árpád yszemelynevy berczik árpád yszemelynevy
Berczik Árpád yszemelynevy berczik yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy
Berczik yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy »Közügyek«jében ycimy közügyek
ycimy Közügyek ycimy közügyek ycimy ycimy Közügyek ycimy ykodvegy a képzelődő Gócsi
Muki, yszerepy gócsi muki yszerepy Gócsi Muki yszerepy gócsi yszerepy muki
yszerepy yszerepy Gócsi yszerepy Muki yszerepy ykodvegy a »Házasítók«-ban ycimy
házasítók ycimy Házasítók ycimy házasítók ycimy ycimy Házasítók ycimy ykodvegy pedig
a parlagi Mácsik Náci, yszerepy parlagi mácsik náci yszerepy parlagi Mácsik
Náci yszerepy parlagi yszerepy mácsik yszerepy náci yszerepy yszerepy parlagi
yszerepy Mácsik yszerepy Náci yszerepy ykodvegy Bercsényi Béla yszerepy
bercsényi béla yszerepy Bercsényi Béla yszerepy bercsényi yszerepy béla
yszerepy yszerepy Bercsényi yszerepy Béla yszerepy ykodvegy »Váltó«-jában ycimy
váltó ycimy Váltó ycimy váltó ycimy ycimy Váltó ycimy ykodvegy a váltóhamisításba
keveredett, de alapjában jó érzésű Keve Gusztáv, yszerepy keve gusztáv yszerepy
Keve Gusztáv yszerepy keve yszerepy gusztáv yszerepy yszerepy Keve yszerepy
Gusztáv yszerepy ykodvegy ifj. Ábrányi Kornél yszemelynevy ifj. ábrányi kornél
yszemelynevy ifj. Ábrányi Kornél yszemelynevy ifj. yszemelynevy ábrányi
yszemelynevy kornél yszemelynevy yszemelynevy ifj. yszemelynevy Ábrányi
yszemelynevy Kornél ysz »Marianne«-jában ycimy marianne ycimy Marianne ycimy
marianne ycimy ycimy Marianne ycimy ykodvegy a főszereplőnek, Omode Adorján grófnak
yszerepy omode adorján gróf yszerepy Omode Adorján gróf yszerepy omode yszerepy
adorján yszerepy gróf yszerepy yszerepy Omode yszerepy Adorján yszerepy gróf
yszerepy ykodvegy ábrázolásával igen nagy sikert aratott, e durva lelkű férfi alakját
a magatartás és hang előkelőségével, erőszakosságát imponáló eréllyel elfogadhatóvá,
sőt érdekessé tudta tenni. Volt néhány kitűnő shakespeare-i yszemelynevy
shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy
yszemelynevy shakespeare yszemelynevy ykodvegy és moli?re-i yszemelynevy
moli?re yszemelynevy moli?re yszemelynevy moli?re yszemelynevy yszemelynevy
moli?re yszemelynevy ykodvegy szerepe is Halmynak. yszemelynevy halmy
yszemelynevy Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy yszemelynevy Halmy
yszemelynevy ykodvegy Amazok közül Mercutioja yszerepy mercutio yszerepy
Mercutio yszerepy mercutio yszerepy yszerepy Mercutio yszerepy ykodvegy érdemelt
elismerést, »Romeo és Juliá«-ban, ycimy romeo és julia ycimy Romeo és Juliá
ycimy romeo ycimy és ycimy julia ycimy ycimy Romeo ycimy és ycimy Juliá ycimy
ykodvegy a kedélyeskedésnek és szellemességnek, majd a haldoklás híres jelenetében
a tréfálkozó cinizmusnak hangját nagyszerűen eltalálván. De végtelenül kedves volt,
mint vígan fecsegő Gratiano, yszerepy gratiano yszerepy Gratiano yszerepy
gratiano yszerepy yszerepy Gratiano yszerepy ykodvegy a »Velencei kalmár«-ban ycimy
velencei kalmár ycimy Velencei kalmár ycimy velencei ycimy kalmár ycimy ycimy
Velencei ycimy kalmár ycimy ykodvegy s kitünő felfogással, kacagtató groteszkséggel
ábrázolta Keszeg Andor yszerepy keszeg andor yszerepy Keszeg Andor yszerepy
keszeg yszerepy andor yszerepy yszerepy Keszeg yszerepy Andor yszerepy ykodvegy
úrfit a »Vízkereszt«-ben. ycimy vízkereszt ycimy Vízkereszt ycimy vízkereszt
ycimy ycimy Vízkereszt ycimy ykodvegy Moli?re yszemelynevy moli?re yszemelynevy
Moli?re yszemelynevy moli?re yszemelynevy yszemelynevy Moli?re yszemelynevy
ykodvegy figurái közül a »Nők iskolája«-beli ycimy nők iskolája ycimy Nők
iskolája ycimy nők ycimy iskolája ycimy ycimy Nők ycimy iskolája ycimy ykodvegy
szerelmes Horace, yszerepy horace yszerepy Horace yszerepy horace yszerepy
yszerepy Horace yszerepy ykodvegy a mulatságosan szeleburdi »Lélie«, ycimy
lélie ycimy Lélie ycimy lélie ycimy ycimy Lélie ycimy ykodvegy a »Kénytelen házasság«-beli
ycimy kénytelen házasság ycimy Kénytelen házasság ycimy kénytelen ycimy
házasság ycimy ycimy Kénytelen ycimy házasság ycimy ykodvegy udvariaskodó spadassin:
Alcidas, yszerepy alcidas yszerepy Alcidas yszerepy alcidas yszerepy yszerepy
Alcidas yszerepy ykodvegy s a »Misanthro«-beli ycimy misanthro ycimy Misanthro
ycimy misanthro ycimy ycimy Misanthro ycimy ykodvegy szenvelgő hiú poéta Oronte,
yszerepy oronte yszerepy Oronte yszerepy oronte yszerepy yszerepy Oronte
yszerepy ykodvegy voltak az ő kipróbált művészetére bízva. Egyéb külföldi remekírók
darabjai közül Calderon-nak yszemelynevy calderon yszemelynevy Calderon
yszemelynevy calderon yszemelynevy yszemelynevy Calderon yszemelynevy ykodvegy »Az
élet álom« ycimy az élet álom ycimy Az élet álom ycimy az ycimy élet ycimy álom
ycimy ycimy Az ycimy élet ycimy álom ycimy ykodvegy című darabjában Clarint yszerepy
clarin yszerepy Clarin yszerepy clarin yszerepy yszerepy Clarin yszerepy
ykodvegy — még egészen fiatal színész korában — igen ügyesen és kedélyesen adta
s még nagyobb hatással Moreto yszemelynevy moreto yszemelynevy Moreto
yszemelynevy moreto yszemelynevy yszemelynevy Moreto yszemelynevy ykodvegy »Közönyt
közönnyel«-jében ycimy közönyt közönnyel ycimy Közönyt közönnyel ycimy közönyt
ycimy közönnyel ycimy ycimy Közönyt ycimy közönnyel ycimy ykodvegy az elmés Polillát.
yszerepy polilla yszerepy Polillá yszerepy polilla yszerepy yszerepy Polillá
yszerepy ykodvegy De ezeket a sikereit felülmulta Beaumarchais yszemelynevy
beaumarchais yszemelynevy Beaumarchais yszemelynevy beaumarchais yszemelynevy
yszemelynevy Beaumarchais yszemelynevy ykodvegy két híres vígjátéka hősének, Figarónak
yszerepy figaró yszerepy Figaró yszerepy figaró yszerepy yszerepy Figaró
yszerepy ykodvegy páratlanul fürge és merész, szellemes és fölényes alakításával.
Legtöbbször játszott azonban Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy Halmy
yszemelynevy halmy yszemelynevy yszemelynevy Halmy yszemelynevy ykodvegy a XIX.
század híres francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy
francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy színpadi íróinak
akkortájt részben még a múltból igen szeretett, részben akkor divatossá lett darabjaiban.
Ezeknek az íróknak mulatságos vígjátékaira és hatásos középfajú drámáira kitűnő
együttes állt a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy rendelkezésére s ennek a személyzetnek egyik főerőssége éppen
Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy
yszemelynevy Halmy yszemelynevy ykodvegy volt, aki minden művészi tulajdonsággal
rendelkezett, amikre ezekben a pezsgő szellemmel és nagy színpadismerettel írt darabokban
az előadónak szüksége van. Scribe yszemelynevy scribe yszemelynevy Scribe yszemelynevy
scribe yszemelynevy yszemelynevy Scribe yszemelynevy ykodvegy darabjai közül »A
diplomata«-ban, ycimy a diplomata ycimy A diplomata ycimy a ycimy diplomata
ycimy ycimy A ycimy diplomata ycimy ykodvegy mint Chavigny báró, yszerepy
chavigny báró yszerepy Chavigny báró yszerepy chavigny yszerepy báró yszerepy
yszerepy Chavigny yszerepy báró yszerepy ykodvegy természetes könnyedséggel, »A
lánc«-ban ycimy a lánc ycimy A lánc ycimy a ycimy lánc ycimy ycimy A ycimy lánc
ycimy ykodvegy mint Ballandard, yszerepy ballandard yszerepy Ballandard
yszerepy ballandard yszerepy yszerepy Ballandard yszerepy ykodvegy fiatal ügyvéd,
megvesztegető jó kedvvel, a »Női harc«-ban ycimy női harc ycimy Női harc ycimy
női ycimy harc ycimy ycimy Női ycimy harc ycimy ykodvegy Grignon Gusztáv yszerepy
grignon gusztáv yszerepy Grignon Gusztáv yszerepy grignon yszerepy gusztáv
yszerepy yszerepy Grignon yszerepy Gusztáv yszerepy ykodvegy szerepében is páratlanul
kedvesen játszott s »A rágalom«-ban ycimy a rágalom ycimy A rágalom ycimy a
ycimy rágalom ycimy ycimy A ycimy rágalom ycimy ykodvegy mint Guibert bankár, yszerepy
guibert bankár yszerepy Guibert bankár yszerepy guibert yszerepy bankár
yszerepy yszerepy Guibert yszerepy bankár yszerepy ykodvegy szintén elsőrangú alakítást
nyújtott. Labiche-féle yszemelynevy labiche yszemelynevy Labiche yszemelynevy
labiche yszemelynevy yszemelynevy Labiche yszemelynevy ykodvegy szerepei közül legyen
elég a mulatságos »Perrichon úr utazása«-beli ycimy perrichon úr utazása ycimy
Perrichon úr utazása ycimy perrichon ycimy úr ycimy utazása ycimy ycimy
Perrichon ycimy úr ycimy utazása ycimy ykodvegy Savari Danielét yszerepy savari
daniele yszerepy Savari Danielé yszerepy savari yszerepy daniele yszerepy
yszerepy Savari yszerepy Danielé yszerepy ykodvegy fölemlíteni. Az idősebb Dumas
yszemelynevy idősebb dumas yszemelynevy idősebb Dumas yszemelynevy idősebb
yszemelynevy dumas yszemelynevy yszemelynevy idősebb yszemelynevy Dumas
yszemelynevy ykodvegy pompás vígjátékai közül »A saint-cyri kisasszonyok«-ban ycimy
a saint-cyri kisasszonyok ycimy A saint-cyri kisasszonyok ycimy a ycimy
saint-cyri ycimy kisasszonyok ycimy ycimy A ycimy saint-cyri ycimy kisasszonyok
ycimy ykodvegy kapott Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy Halmy yszemelynevy
halmy yszemelynevy yszemelynevy Halmy yszemelynevy ykodvegy kitűnő szerepet, a szeretetreméltó
korlátoltság remek típusát teremtve meg a kis Dubouloyban. yszerepy dubouloy
yszerepy Dubouloy yszerepy dubouloy yszerepy yszerepy Dubouloy yszerepy
ykodvegy Sand George yszemelynevy sand george yszemelynevy Sand George
yszemelynevy sand yszemelynevy george yszemelynevy yszemelynevy Sand
yszemelynevy George yszemelynevy ykodvegy »Villemer marquis«-jában ycimy
villemer marquis ycimy Villemer marquis ycimy villemer ycimy marquis ycimy
ycimy Villemer ycimy marquis ycimy ykodvegy a könnyelmű, de jószívű D'Aleira herceg
yszerepy d'aleira herceg yszerepy D'Aleira herceg yszerepy d'aleira yszerepy
herceg yszerepy yszerepy D'Aleira yszerepy herceg yszerepy ykodvegy léhaságát elragadóan
kedvessé tudta tenni, meg tudott szólalni a szív hangján is s e szerep egyik legszebb
diadalává lett rövid, de fényes pályájának. Barri?renek yszemelynevy barri?re
yszemelynevy Barri?re yszemelynevy barri?re yszemelynevy yszemelynevy Barri?re
yszemelynevy ykodvegy »A szerelem bolondjai« ycimy a szerelem bolondjai ycimy A
szerelem bolondjai ycimy a ycimy szerelem ycimy bolondjai ycimy ycimy A ycimy
szerelem ycimy bolondjai ycimy ykodvegy c. vígjátékában a világot járó Fugéres André
yszerepy fugéres andre yszerepy Fugéres André yszerepy fugéres yszerepy andre
yszerepy yszerepy Fugéres yszerepy André yszerepy ykodvegy alakját fölényesen állította
vezető helyre. Az ő idejében a legnépszerűbb francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia
ynemzetisegy ykodvegy drámák egyike volt az Augier yszemelynevy augier
yszemelynevy Augier yszemelynevy augier yszemelynevy yszemelynevy Augier
yszemelynevy ykodvegy igazán szép »Fourchambault család«-ja ycimy fourchambault
család ycimy Fourchambault család ycimy fourchambault ycimy család ycimy ycimy
Fourchambault ycimy család ycimy ykodvegy s ebben a felületesen csevegő, de a szívét
is megtaláló Leopold yszerepy leopold yszerepy Leopold yszerepy leopold
yszerepy yszerepy Leopold yszerepy ykodvegy szerepében szintén igen nagy sikere
volt. Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy Sardou yszemelynevy sardou
yszemelynevy yszemelynevy Sardou yszemelynevy ykodvegy darabjaiban sok pompás szerep
jutott Halmynak: yszemelynevy halmy yszemelynevy Halmy yszemelynevy halmy
yszemelynevy yszemelynevy Halmy yszemelynevy ykodvegy »Az utolsó levél«-ben ycimy
az utolsó levél ycimy Az utolsó levél ycimy az ycimy utolsó ycimy levél ycimy
ycimy Az ycimy utolsó ycimy levél ycimy ykodvegy a szellemes Block Prosper, yszerepy
block prosper yszerepy Block Prosper yszerepy block yszerepy prosper yszerepy
yszerepy Block yszerepy Prosper yszerepy ykodvegy a »Csapodár«-ban ycimy
csapodár ycimy Csapodár ycimy csapodár ycimy ycimy Csapodár ycimy ykodvegy a szeleburdi
Champignac, yszerepy champignac yszerepy Champignac yszerepy champignac
yszerepy yszerepy Champignac yszerepy ykodvegy »A jó falusiak«-ban ycimy a jó
falusiak ycimy A jó falusiak ycimy a ycimy jó ycimy falusiak ycimy ycimy A
ycimy jó ycimy falusiak ycimy ykodvegy Floupin gyógyszerész, yszerepy floupin
gyógyszerész yszerepy Floupin gyógyszerész yszerepy floupin yszerepy
gyógyszerész yszerepy yszerepy Floupin yszerepy gyógyszerész yszerepy ykodvegy »A
jó barátok«-ban ycimy a jó barátok ycimy A jó barátok ycimy a ycimy jó ycimy
barátok ycimy ycimy A ycimy jó ycimy barátok ycimy ykodvegy a finom raisonneur Tholosan
orvos, yszerepy tholosan orvos yszerepy Tholosan orvos yszerepy tholosan
yszerepy orvos yszerepy yszerepy Tholosan yszerepy orvos yszerepy ykodvegy »Odette«-ben
ycimy odette ycimy Odette ycimy odette ycimy ycimy Odette ycimy ykodvegy a jó barát
Béchamel yszerepy béchamel yszerepy Béchamel yszerepy béchamel yszerepy
yszerepy Béchamel yszerepy ykodvegy s talán legkivált a »Váljunk el«-ben ycimy
váljunk el ycimy Váljunk el ycimy váljunk ycimy el ycimy ycimy Váljunk ycimy el
ycimy ykodvegy az okos, ügyes férj, Des Prunelles. yszerepy des prunelles
yszerepy Des Prunelles yszerepy des yszerepy prunelles yszerepy yszerepy Des
yszerepy Prunelles yszerepy ykodvegy Pailleronnak yszemelynevy pailleron
yszemelynevy Pailleron yszemelynevy pailleron yszemelynevy yszemelynevy
Pailleron yszemelynevy ykodvegy is több vígjátékában játszott: a kedves egyfelvonásos
»Szikrá«-ban ycimy szikra ycimy Szikrá ycimy szikra ycimy ycimy Szikrá ycimy
ykodvegy a fiatal kapitánnyal, De Gérannal, yszerepy de géran yszerepy De Géran
yszerepy de yszerepy géran yszerepy yszerepy De yszerepy Géran yszerepy
ykodvegy az erősen, de finoman fűszerezett »Ahol mulatnak«-ban ycimy ahol
mulatnak ycimy Ahol mulatnak ycimy ahol ycimy mulatnak ycimy ycimy Ahol ycimy
mulatnak ycimy ykodvegy a virtuóz beszédű Veret Gastonnal, yszerepy veret
gaston yszerepy Veret Gaston yszerepy veret yszerepy gaston yszerepy yszerepy
Veret yszerepy Gaston yszerepy ykodvegy a kitűnő »Ahol unatkoznak«-ban ycimy
ahol unatkoznak ycimy Ahol unatkoznak ycimy ahol ycimy unatkoznak ycimy ycimy
Ahol ycimy unatkoznak ycimy ykodvegy pedig a kedves, józan Raymond-nal yszerepy
raymond yszerepy Raymond yszerepy raymond yszerepy yszerepy Raymond yszerepy
ykodvegy szerzett újabb és újabb babérlevelet pályája koszorújába. Az ifjabb Dumas
yszemelynevy ifjabb dumas yszemelynevy ifjabb Dumas yszemelynevy ifjabb
yszemelynevy dumas yszemelynevy yszemelynevy ifjabb yszemelynevy Dumas
yszemelynevy ykodvegy drámái közül »A kaméliás hölgy«-ben ycimy a kaméliás
hölgy ycimy A kaméliás hölgy ycimy a ycimy kaméliás ycimy hölgy ycimy ycimy A
ycimy kaméliás ycimy hölgy ycimy ykodvegy mint melegszívű Rieux Gaston yszerepy
rieux gaston yszerepy Rieux Gaston yszerepy rieux yszerepy gaston yszerepy
yszerepy Rieux yszerepy Gaston yszerepy ykodvegy nyerte meg a közönséget. A »Daniseffek«-ben
ycimy daniseffek ycimy Daniseffek ycimy daniseffek ycimy ycimy Daniseffek ycimy
ykodvegy mint Taldé Roger, yszerepy talde roger yszerepy Taldé Roger yszerepy
talde yszerepy roger yszerepy yszerepy Taldé yszerepy Roger yszerepy ykodvegy francia
ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy
ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy attaché, úgy adta elő a híres vadászkalandot,
hogy elbeszélését sokáig mint a páratlan finomsággal színező színpadi dikció mesterművét
emlegették. Az »Idegen nő-ben ycimy idegen nő ycimy Idegen nő ycimy idegen
ycimy nő ycimy ycimy Idegen ycimy nő ycimy ykodvegy pedig De Septmonts herceg yszerepy
de septmonts herceg yszerepy De Septmonts herceg yszerepy de yszerepy septmonts
yszerepy herceg yszerepy yszerepy De yszerepy Septmonts yszerepy herceg
yszerepy ykodvegy alakjának hitványságét a külső máz előkelőségével művészien enyhítette.
Feuilletnek yszemelynevy feuillet yszemelynevy Feuillet yszemelynevy feuillet
yszemelynevy yszemelynevy Feuillet yszemelynevy ykodvegy »A kisértés« ycimy a
kisértés ycimy A kisértés ycimy a ycimy kisértés ycimy ycimy A ycimy kisértés
ycimy ykodvegy című művében a kedves Kérouane Achille yszerepy kérouane achille
yszerepy Kérouane Achille yszerepy kérouane yszerepy achille yszerepy yszerepy
Kérouane yszerepy Achille yszerepy ykodvegy mulatságos szerepében már pályája első
éveiben bebizonyította nemes művészi törekvését. A »Delilá«-ban ycimy delila
ycimy Delilá ycimy delila ycimy ycimy Delilá ycimy ykodvegy Carnioli lovagnak, yszerepy
carnioli lovag yszerepy Carnioli lovag yszerepy carnioli yszerepy lovag
yszerepy yszerepy Carnioli yszerepy lovag yszerepy ykodvegy a gazdag műbarátnak
szeretetreméltóságát és elmésségét pompásan éreztette. Az »Egy párisi regény«-ben
ycimy egy párisi regény ycimy Egy párisi regény ycimy egy ycimy párisi ycimy
regény ycimy ycimy Egy ycimy párisi ycimy regény ycimy ykodvegy pedig — melyben
életében utolszor játszott — különösen a banketten, pohárköszöntő közben bekövetkezhető
haldoklásnak művészi realizmussal történt eljátszásával mintha minden addigi szereplésénél
magasabbra emelkedett volna. Évekkel előbb igen nagy diadala volt a Gondinet yszemelynevy
gondinet yszemelynevy Gondinet yszemelynevy gondinet yszemelynevy yszemelynevy
Gondinet yszemelynevy ykodvegy »Club«-jában, ycimy club ycimy Club ycimy club
ycimy ycimy Club ycimy ykodvegy mit a híres együttes egészen az ő vezérkedése mellett
adott elő. Hasonló lépcsőt szolgáltatott emelkedéséhez Musset yszemelynevy
musset yszemelynevy Musset yszemelynevy musset yszemelynevy yszemelynevy Musset
yszemelynevy ykodvegy »Ne fogadj fel soha semmit« ycimy ne fogadj fel soha
semmit ycimy Ne fogadj fel soha semmit ycimy ne ycimy fogadj ycimy fel ycimy
soha ycimy semmit ycimy ycimy Ne ycimy fogadj ycimy fel ycimy soha ycimy semmit
ycimy ykodvegy c. kedves vígjátéka, melyben a könnyűvérű Alfréd yszerepy alfréd
yszerepy Alfréd yszerepy alfréd yszerepy yszerepy Alfréd yszerepy ykodvegy alakjának
a finomságon kívül súlyt is tudott adni. Felejthetetlen alakítása volt Belot yszemelynevy
belot yszemelynevy Belot yszemelynevy belot yszemelynevy yszemelynevy Belot
yszemelynevy ykodvegy izgalmas drámájában — »A 47-ik cikk«-ben ycimy a 47-ik
cikk ycimy A 47-ik cikk ycimy a ycimy 47-ik ycimy cikk ycimy ycimy A ycimy
47-ik ycimy cikk ycimy ykodvegy — Mazilier Victor, yszerepy mazilier victor
yszerepy Mazilier Victor yszerepy mazilier yszerepy victor yszerepy yszerepy
Mazilier yszerepy Victor yszerepy ykodvegy aki kedves cinizmussal búcsúzik a szalontól,
ahol illúzióit és hajszálait elvesztette. Dennerynek yszemelynevy dennery
yszemelynevy Dennery yszemelynevy dennery yszemelynevy yszemelynevy Dennery
yszemelynevy ykodvegy »Házasság hajdan« ycimy házasság hajdan ycimy Házasság
hajdan ycimy házasság ycimy hajdan ycimy ycimy Házasság ycimy hajdan ycimy
ykodvegy című — akkor erősen borsosnak érzett — vígjátékában Grandvallon Hector,
yszerepy grandvallon hector yszerepy Grandvallon Hector yszerepy grandvallon
yszerepy hector yszerepy yszerepy Grandvallon yszerepy Hector yszerepy ykodvegy
Manuelnek yszemelynevy manuel yszemelynevy Manuel yszemelynevy manuel
yszemelynevy yszemelynevy Manuel yszemelynevy ykodvegy »Munkások« ycimy
munkások ycimy Munkások ycimy munkások ycimy ycimy Munkások ycimy ykodvegy c. költői
egyfelvonásosában a meleg hangú fiatal kézműves, Marcel yszerepy marcel
yszerepy Marcel yszerepy marcel yszerepy yszerepy Marcel yszerepy ykodvegy s Coppéenek
yszemelynevy coppée yszemelynevy Coppée yszemelynevy coppée yszemelynevy
yszemelynevy Coppée yszemelynevy ykodvegy hasonlóan poétikus kis művében, »A kincs«-ben,
ycimy a kincs ycimy A kincs ycimy a ycimy kincs ycimy ycimy A ycimy kincs ycimy
ykodvegy mint nemesen hevülő János herceg yszerepy jános herceg yszerepy János
herceg yszerepy jános yszerepy herceg yszerepy yszerepy János yszerepy herceg
yszerepy ykodvegy bokrosította érdemeit, növelte népszerűségét. Néhány német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy vígjátékban is nagy sikere volt Halmynak, yszemelynevy
halmy yszemelynevy Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy yszemelynevy Halmy
yszemelynevy ykodvegy különösen Moser yszemelynevy moser yszemelynevy Moser
yszemelynevy moser yszemelynevy yszemelynevy Moser yszemelynevy ykodvegy »Ibolyafaló«-jában,
ycimy ibolyafaló ycimy Ibolyafaló ycimy ibolyafaló ycimy ycimy Ibolyafaló ycimy
ykodvegy mint rövidlátó kis hivatalnok, Feldt Reinhard yszerepy feldt reinhard
yszerepy Feldt Reinhard yszerepy feldt yszerepy reinhard yszerepy yszerepy
Feldt yszerepy Reinhard yszerepy ykodvegy és Klapp yszemelynevy klapp
yszemelynevy Klapp yszemelynevy klapp yszemelynevy yszemelynevy Klapp
yszemelynevy ykodvegy sokszor adott »Rosenkranz és Güldenstern«-jében, ycimy
rosenkranz és güldenstern ycimy Rosenkranz és Güldenstern ycimy rosenkranz
ycimy és ycimy güldenstern ycimy ycimy Rosenkranz ycimy és ycimy Güldenstern
ycimy ykodvegy mint inkognitó utazgató Ernő gróf. yszerepy ernő gróf yszerepy
Ernő gróf yszerepy ernő yszerepy gróf yszerepy yszerepy Ernő yszerepy gróf
yszerepy ykodvegy S Nemzeti Színházbeli yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy szereplése első éveiben már erősen magára vonta a figyelmet
az orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy
ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ykodvegy Gogoly yszemelynevy gogoly
yszemelynevy Gogoly yszemelynevy gogoly yszemelynevy yszemelynevy Gogoly
yszemelynevy ykodvegy »Revizor«-jában, ycimy revizor ycimy Revizor ycimy
revizor ycimy ycimy Revizor ycimy ykodvegy a revizornak gondolt Klesztakov yszerepy
klesztakov yszerepy Klesztakov yszerepy klesztakov yszerepy yszerepy Klesztakov
yszerepy ykodvegy alakjának sikerült megformálásával. Élete utolsó nyarán nagy vállalkozásba
fogott az eredetileg is gyenge testű, akkor már a tüdővészt mellében hordó, nemes
becsvágya művész. Jól megszolgált pihenés helyett elment a Népszínházba yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy és egymásután többször eljátszotta, mint vendég, Coupeau
yszerepy coupeau yszerepy Coupeau yszerepy coupeau yszerepy yszerepy Coupeau
yszerepy ykodvegy szerepét, a Zola yszemelynevy zola yszemelynevy Zola
yszemelynevy zola yszemelynevy yszemelynevy Zola yszemelynevy ykodvegy regénye után
készült híres »Pálinká«-ban. ycimy pálinka ycimy Pálinká ycimy pálinka ycimy
ycimy Pálinká ycimy ykodvegy Játéka valósággal megrázó hatást tett a közönségre,
mely fokozódó izgalommal nézte, hogy a csendes, kedves bádogos legényből, a boldog
családi élet derült idilljén át hogyan válik egy baleset nyomán iszákos korhely,
aki végül a delírium tremens rettenetes tünetei közt — szalmazsákját rágva és görcsökben
fetrengve — nyomorultul pusztul el. Az alakítás naturalisztikus részeit Halmy yszemelynevy
halmy yszemelynevy Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy yszemelynevy Halmy
yszemelynevy ykodvegy a művészet fényével vonta be e nevének megörökítéséhez ez
a játék ismét jelentékenyen hozzájárult. Sajnos, hogy megrendült egészségi állapotát
is gyorsan vitte a vég felé ez a testi-lelki nagy megerőltetéssel járt szereplés.
Az 1882—83-iki xevtizedx 1885 idénynek még látszólag friss kedvvel indult ugyan,
szereplésének utolsó hónapjában, 1883. januáriusában, két új alakításon, a Rákosi
Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi
yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő
yszemelynevy ykodvegy »Idá«-jabeli ycimy ida ycimy Idá ycimy ida ycimy ycimy
Idá ycimy ykodvegy kedves kis Szalapay grófén yszerepy szalapay gróf yszerepy
Szalapay gróf yszerepy szalapay yszerepy gróf yszerepy yszerepy Szalapay yszerepy
gróf yszerepy ykodvegy s a »Párisi regény« ycimy párisi regény ycimy Párisi
regény ycimy párisi ycimy regény ycimy ycimy Párisi ycimy regény ycimy ykodvegy
említett Chevrialján yszerepy chevrial yszerepy Chevrial yszerepy chevrial
yszerepy yszerepy Chevrial yszerepy ykodvegy kívül régebbi jó szerepei közül többet
eljátszott (Oronte-ot, yszerepy oronte yszerepy Oronte yszerepy oronte yszerepy
yszerepy Oronte yszerepy ykodvegy Raymond-t, yszerepy raymond yszerepy Raymond
yszerepy raymond yszerepy yszerepy Raymond yszerepy ykodvegy Fourchambault yszerepy
fourchambaul yszerepy Fourchambaul yszerepy fourchambaul yszerepy yszerepy
Fourchambaul yszerepy ykodvegy Léopold-t, yszerepy léopold yszerepy Léopold
yszerepy léopold yszerepy yszerepy Léopold yszerepy ykodvegy Béchamel-t) yszerepy
béchamel yszerepy Béchamel yszerepy béchamel yszerepy yszerepy Béchamel
yszerepy ykodvegy — mintha búcsúzott volna a neki oly kedves és szent deszkáktól
— de a Chevrial yszerepy chevrial yszerepy Chevrial yszerepy chevrial yszerepy
yszerepy Chevrial yszerepy ykodvegy nehéz szerepének harmadszori eljátszása után
már oly rosszul lett, a színfalak közt néhány év óta sokat köhögő és elelaléló
szegény fiatal művész, hogy nyomban délvidékre kellett utaznia. Ez az utolsó fellépése
valóságos, diadalmámor közepett, 1883. januárius xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx
1905 29-én történt, pontosan tíz éves fordulóján annak a napnak, mikor mint 23 esztendős
ifjú vendégművész, Rejtei yszerepy rejtei yszerepy Rejtei yszerepy rejtei
yszerepy yszerepy Rejtei yszerepy ykodvegy kitűnő szerepében olyan élénk tetszést
aratott a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy kényes ízlésű közönsége előtt. Külföldről ugyan — bár emésztő láztól sorvasztva
— még mindig reménykedve tért haza, de orvosai és hozzátartozói tudták, hogy az
ijesztően lesoványodott, elgyengült test már nem sokáig birja. Június 1-én éjjel
halt meg s mint méltán gyászoló igazgatója, Paulay yszemelynevy paulay
yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay
yszemelynevy ykodvegy írta, a magyar színészetről szóló kis tanulmányában: »nagy
űrt hagyott maga után és nemcsak egy szerepkört juttatott árvaságra«. Temetése óriási
részvét mellett ment végbe. Özvegye maradt, Mindszenti Kornélia, yszemelynevy
mindszenti kornélia yszemelynevy Mindszenti Kornélia yszemelynevy mindszenti
yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Mindszenti yszemelynevy
Kornélia yszemelynevy ykodvegy (L. o.) az egykor ünnepelt operetténekesnő és két
gyermeke: Margit, a későbbi jeles drámai művésznő és Gyula. Halmy yszemelynevy
halmy yszemelynevy Halmy yszemelynevy halmy yszemelynevy yszemelynevy Halmy
yszemelynevy ykodvegy lelkes önképzéssel, igen szép műveltségre tett szert rögös
pályáján s mint fordító, az írótollal is ügyesen bánt. Lefordította Augiernak yszemelynevy
augier yszemelynevy Augier yszemelynevy augier yszemelynevy yszemelynevy Augier
yszemelynevy ykodvegy »Cavarletné«, ycimy cavarletne ycimy Cavarletné ycimy
cavarletne ycimy ycimy Cavarletné ycimy ykodvegy ifj. Dumasnak yszemelynevy
ifj. dumas yszemelynevy ifj. Dumas yszemelynevy ifj. yszemelynevy dumas
yszemelynevy yszemelynevy ifj. yszemelynevy Dumas yszemelynevy ykodvegy »Két apa«
ycimy két apa ycimy Két apa ycimy két ycimy apa ycimy ycimy Két ycimy apa ycimy
ykodvegy c. színművét s Najacnak yszemelynevy najac yszemelynevy Najac
yszemelynevy najac yszemelynevy yszemelynevy Najac yszemelynevy ykodvegy »A fal
tövében« ycimy a fal tövében ycimy A fal tövében ycimy a ycimy fal ycimy
tövében ycimy ycimy A ycimy fal ycimy tövében ycimy ykodvegy c. egyfelvonásosát.
(sz. k.) szin_II.0239.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Halmy Ferenc - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1850
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0239.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0239.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25157.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Halmy
Ferenc
Szócikk: Halmy Ferenc a legnagyobb magyar színészek
egyike, sz. 1850. ápr. 5-én, a békésmegyei Mezőberényben. Apja, Sztarill Vince,
megyei számvevő volt, anyja, Dank Franciska. Mint középiskolai tanuló, Szarvasra
került, ugyanannak a Koren Istvánnak a keze alá, aki egykor Petőfit is tanította.
De apja 1861-ben Budára helyeztetvén át, ő is ott folytatta a tanulást. 1863. tavaszán
apja elhunyván, a nehéz anyagi viszonyok közt maradt, gyenge testalkatú fiú kénytelen
volt még úgyszólván gyerekfővel kenyérkereset után nézni s így lett 1864-ben Aradon
báró Wasmeréknél nevelő. A színpad festett világa utáni vágy korán parázslott lelke
mélyén s mikor 1865-ben végig nézte Szigligeti híres népszínművének, a »Csikós«-nak
előadását, mit különösen Füredi Mihálynak, a felejthetetlen népszínműénekesnek szereplése
tett nevezetessé — lángra lobbant vágya a színészet karjaiba vitte. Az iskolában
öt aranyat nyervén, ezen a pénzen utána ment az Aradról Gyulára vonult színtársulatnak
és 1865. febr. 1-én Szilágyi Béla színigazgató, mint egyelőre ingyenes tagot, föl
is vette. Tehetsége hamar felcsillanván, igazgatója 16 forint havi gázsival szerződtette.
Ugyanakkor vette föl Együd István pályatársának — a budapesti Népszínház későbbi
elsőrendű, korán elhalt tagjának ajánlására a Halmy nevet. Bár nem erős, de csinos
tenorhangja lévén, eleinte inkább énekes színésznek készült s játszott népszínművekben
és a divatossá válni kezdő operettekben, sőt egy ízben — 1872-ben — Kolozsvárt még
a »Bűvös vadász«-ban Max fárasztó szerepét is rábízták a vékony dongájú fiatal színjátszóra.
Kolozsvárra kerülte előtt Miskolcon, aztán Debrecenben, majd Budán a Várszínházban
és a krisztinavárosi színkörben játszott. Aradi Gerő, a fiatal színésznemzedék lelkes
támogatója és Latabár Endre, szintén a legismertebb nevű régi színigazgatók egyike
szívesen nyújtottak teret Halmy mindjobban fejlődő tehetségének. Híre hamarosan
annyira nőtt, hogy mikor 1872. őszén Szerdahelyi Kálmán, a Nemzeti Színház híres
bonvivant-színésze meghalt, az intéző körök nyomban Halmy szerződtetésére gondoltak
és ő e célból, — éppen László Józsefnek, az akkor már a színpadtól régóta visszavonultan
élő és kolozsvári tuskulánumában kertészkedő egykori nagy színésznek ajánlására
— meghívást is kapott vendégszereplésre. 1873. jan. 27-én, 29-én és febr. 3-án lépett
föl a Nemzeti Színház színpadán, mint vendég, a »Csapodár«, a »Fenn az ernyő, nincsen
kas« és »Az utolsó levél« c. vígjátékokban. Sikeres felléptéi után a jószemű s a
fiatalságot mindig pártoló Szigligeti javaslatára mindjárt szerződtették, úgy hogy
azon évi máj. 9-én már a színház tagjaként adta a »Tündérújjak«-ban Kerbrian Richárdnak,
a dadogó bretagnei nemes ifjúnak hálás szerepét. Éppen tíz esztendeig volt tagja
a Nemzeti Színháznak, ahol folytonos és rohamos fejlődésével szinte páratlan népszerűségre
tett szert. A közönséget és a kritikát is valósággal elbűvölte Halmy művészi egyéniségének
ritka közvetlensége s a legnagyobb színpadi feladatok tökéletes megoldására hivatott
fényes tehetsége. Pedig külsőségekben nem volt nagyon megáldva. Ritkás szőke haja
csakhamar úgy elhullott, hogy úgyszólván állandóan parókát kellett viselnie szalon-darabokban
is, legfeljebb egy-egy kiaszott korhely szerepében jelenhetett meg a maga stílszerű
természetes kopaszságában. Szeme kissé savószínű volt, — de a szív igaz érzése,
a kedély melege elbűvölően tudott tekintetében megvillanni. Feltűnően sovány arcából
erős vonalú hajlott orra még jobban kiemelkedni látszott. De idétlen fintor, túlzó
grimasz sohasem jelent meg ezen a kedves, szellemes arcon. Termete vékony, középmagas
volt. Kezével mindig sokat gesztikulált, amit bírálói eleinte gyakran kifogásoltak
is, de mozdulatai általában is nagyon élénkek, ám természetesek voltak, kellemes
hatásúak, minden mesterkéltség nélkül. Művészetének azonban fő-fő eszköze, megragadó
hatásának legelső tényezője: hangja, beszéde volt. Pedig ez a hang nem zengett valami
fényesen, inkább gyenge volt, kis terjedelmű, viharos erő kifejezésére nem alkalmas.
De színében, csengésében s a beszédmódban, ahogyan ezt a csevegésre és őszinte érzés
tolmácsolására oly felettébb alkalmas kis hangot gazdája használta: volt valami
csudálatosan érdeket keltő, megkapó, lebilincselő, szívreható. Halmynál gyorsabban
senki sem tudta pergetni a szót, de viszont nála jobban élezni sem. Tökéletes tisztasággal
beszélt s így a rá mindig feszült figyelemmel hallgató nézőtér utolsó zugóban is
meg lehetett érteni minden szavát. Öröm és fájdalom, ellenszenv és ragaszkodás,
ridegség és mély érzés, cinizmus és kedélyesség, korlátoltság és szellemesség egyaránt
nagyszerű tolmácsra akadt ebben a párját ritkító s mind máig túl nem szárnyalt beszédművészben,
a kifejező képesség e kitűnő színpadi képviselőjében. A tíz esztendő alatt, míg
a Nemzeti Színház tagja volt, mintegy 160 szerepet játszott. A magyar klasszikusok
közül egyízben — mikor a Nemzeti Színház néhány tagja lerándult színházi ünnepre
Kecskemétre — Katona »Bánk bán«-já-ban Biberachot, a »lézengő ritter«-t adta. Kisfaludy
Károly »Kérők«-jében a külföldieskedő mágnást, Szélházyt, a »Három egyszerre« c.
egyfelvonásosban Ormi Sándort játszta. Szigligeti sok jeles alakításra adott neki
alkalmat, a legkülönbet talán »Liliomfi« címszerepében, melyben a szeretetreméltó
könnyűvérűség megtestesülése volt. De kedvesen léha Rejtei-je a »Fenn az ernyő«-ben
szintén kitűnő szerepe volt, valamint kalandor Bábel lovagja a »Rózsa« c. történeti
vígjátékban. A »Csikós«-ban a mulató úrfit, Asztolfot, a »Szökött katoná«-ban a
léha Lajost, a »Nőuralom«-ban a jó pajtás Kondorit, a »Mamá«-ban a szerelmes fiatal
ügyvédet, Ormi Bélát játszotta. Egyízben, Nemzeti Színházbeli tagsága elején, 1873-ban,
Tamássy hirtelen rosszulléte folytán beugrott a »Csikós«-ban, a kerek erdőt járó
Andris bojtár énekes szerepébe. De volt szerepe Szigligetinek »A világ ura« c. történeti
szomorújátékában is, a szapora beszédű Vitulius patriciusé. Csiky Gergely, aki szerette
a szerepeket a színészekre szabni, néhány érdekes feladatot nyújtott Halmynak. Legnagyobb
sikert aratott a »Proletárok« silány, cinikus Zátonyi Bencéjével, mely alakot Halmy
reálisan költői felfogású játéka a valószínűség és élethűség eleven színeivel vonta
be. A »Stomfay család«-ban a kis Lipóczy Barnabás bánatosan tréfás és lemondásban
is vágyakodó hangja a leány kérési jelenetben a művésznek a szív mélyéből fakadó
szivárványos humoráról tett felejthetetlen bizonyságot. Az »Ellenállhatatlan« c.
spanyol tárgyú vígjátékban a címszereplő, elbizakodott Rodrigo lovag alakját találó
színekkel díszítette. Régebbi és újabb magyar szerzők darabjaiban kapott szerepei
közül fölemlíthetők meg: Balogh István »Mátyás diák«jában a címszerep, Csathó Pál
»Fiatal házasok« c. vígjátékában a szeles Lengey, Dobsa eleven menetű kis darabjában,
az »Egy nő, kinek elve vannak« címűben az ifjú orvos Márnai, Degré Rendkívüli előadás«
c. egyfelvonásosában Regényesi, a szökött színész, Tóth Kálmán »Nők az alkotmányban«
c. vígjátékában Szlankaményi báró, Berczik Árpád »Közügyek«jében a képzelődő Gócsi
Muki, a »Házasítók«-ban pedig a parlagi Mácsik Náci, Bercsényi Béla »Váltó«-jában
a váltóhamisításba keveredett, de alapjában jó érzésű Keve Gusztáv, ifj. Ábrányi
Kornél »Marianne«-jában a főszereplőnek, Omode Adorján grófnak ábrázolásával igen
nagy sikert aratott, e durva lelkű férfi alakját a magatartás és hang előkelőségével,
erőszakosságát imponáló eréllyel elfogadhatóvá, sőt érdekessé tudta tenni. Volt
néhány kitűnő shakespeare-i és moli?re-i szerepe is Halmynak. Amazok közül Mercutioja
érdemelt elismerést, »Romeo és Juliá«-ban, a kedélyeskedésnek és szellemességnek,
majd a haldoklás híres jelenetében a tréfálkozó cinizmusnak hangját nagyszerűen
eltalálván. De végtelenül kedves volt, mint vígan fecsegő Gratiano, a »Velencei
kalmár«-ban s kitünő felfogással, kacagtató groteszkséggel ábrázolta Keszeg Andor
úrfit a »Vízkereszt«-ben. Moli?re figurái közül a »Nők iskolája«-beli szerelmes
Horace, a mulatságosan szeleburdi »Lélie«, a »Kénytelen házasság«-beli udvariaskodó
spadassin: Alcidas, s a »Misanthro«-beli szenvelgő hiú poéta Oronte, voltak az ő
kipróbált művészetére bízva. Egyéb külföldi remekírók darabjai közül Calderon-nak
»Az élet álom« című darabjában Clarint — még egészen fiatal színész korában — igen
ügyesen és kedélyesen adta s még nagyobb hatással Moreto »Közönyt közönnyel«-jében
az elmés Polillát. De ezeket a sikereit felülmulta Beaumarchais két híres vígjátéka
hősének, Figarónak páratlanul fürge és merész, szellemes és fölényes alakításával.
Legtöbbször játszott azonban Halmy a XIX. század híres francia színpadi íróinak
akkortájt részben még a múltból igen szeretett, részben akkor divatossá lett darabjaiban.
Ezeknek az íróknak mulatságos vígjátékaira és hatásos középfajú drámáira kitűnő
együttes állt a Nemzeti Színház rendelkezésére s ennek a személyzetnek egyik főerőssége
éppen Halmy volt, aki minden művészi tulajdonsággal rendelkezett, amikre ezekben
a pezsgő szellemmel és nagy színpadismerettel írt darabokban az előadónak szüksége
van. Scribe darabjai közül »A diplomata«-ban, mint Chavigny báró, természetes könnyedséggel,
»A lánc«-ban mint Ballandard, fiatal ügyvéd, megvesztegető jó kedvvel, a »Női harc«-ban
Grignon Gusztáv szerepében is páratlanul kedvesen játszott s »A rágalom«-ban mint
Guibert bankár, szintén elsőrangú alakítást nyújtott. Labiche-féle szerepei közül
legyen elég a mulatságos »Perrichon úr utazása«-beli Savari Danielét fölemlíteni.
Az idősebb Dumas pompás vígjátékai közül »A saint-cyri kisasszonyok«-ban kapott
Halmy kitűnő szerepet, a szeretetreméltó korlátoltság remek típusát teremtve meg
a kis Dubouloyban. Sand George »Villemer marquis«-jában a könnyelmű, de jószívű
D'Aleira herceg léhaságát elragadóan kedvessé tudta tenni, meg tudott szólalni a
szív hangján is s e szerep egyik legszebb diadalává lett rövid, de fényes pályájának.
Barri?renek »A szerelem bolondjai« c. vígjátékában a világot járó Fugéres André
alakját fölényesen állította vezető helyre. Az ő idejében a legnépszerűbb francia
drámák egyike volt az Augier igazán szép »Fourchambault család«-ja s ebben a felületesen
csevegő, de a szívét is megtaláló Leopold szerepében szintén igen nagy sikere volt.
Sardou darabjaiban sok pompás szerep jutott Halmynak: »Az utolsó levél«-ben a szellemes
Block Prosper, a »Csapodár«-ban a szeleburdi Champignac, »A jó falusiak«-ban Floupin
gyógyszerész, »A jó barátok«-ban a finom raisonneur Tholosan orvos, »Odette«-ben
a jó barát Béchamel s talán legkivált a »Váljunk el«-ben az okos, ügyes férj, Des
Prunelles. Pailleronnak is több vígjátékában játszott: a kedves egyfelvonásos »Szikrá«-ban
a fiatal kapitánnyal, De Gérannal, az erősen, de finoman fűszerezett »Ahol mulatnak«-ban
a virtuóz beszédű Veret Gastonnal, a kitűnő »Ahol unatkoznak«-ban pedig a kedves,
józan Raymond-nal szerzett újabb és újabb babérlevelet pályája koszorújába. Az ifjabb
Dumas drámái közül »A kaméliás hölgy«-ben mint melegszívű Rieux Gaston nyerte meg
a közönséget. A »Daniseffek«-ben mint Taldé Roger, francia attaché, úgy adta elő
a híres vadászkalandot, hogy elbeszélését sokáig mint a páratlan finomsággal színező
színpadi dikció mesterművét emlegették. Az »Idegen nő-ben pedig De Septmonts herceg
alakjának hitványságét a külső máz előkelőségével művészien enyhítette. Feuilletnek
»A kisértés« című művében a kedves Kérouane Achille mulatságos szerepében már pályája
első éveiben bebizonyította nemes művészi törekvését. A »Delilá«-ban Carnioli lovagnak,
a gazdag műbarátnak szeretetreméltóságát és elmésségét pompásan éreztette. Az »Egy
párisi regény«-ben pedig — melyben életében utolszor játszott — különösen a banketten,
pohárköszöntő közben bekövetkezhető haldoklásnak művészi realizmussal történt eljátszásával
mintha minden addigi szereplésénél magasabbra emelkedett volna. Évekkel előbb igen
nagy diadala volt a Gondinet »Club«-jában, mit a híres együttes egészen az ő vezérkedése
mellett adott elő. Hasonló lépcsőt szolgáltatott emelkedéséhez Musset »Ne fogadj
fel soha semmit« c. kedves vígjátéka, melyben a könnyűvérű Alfréd alakjának a finomságon
kívül súlyt is tudott adni. Felejthetetlen alakítása volt Belot izgalmas drámájában
— »A 47-ik cikk«-ben — Mazilier Victor, aki kedves cinizmussal búcsúzik a szalontól,
ahol illúzióit és hajszálait elvesztette. Dennerynek »Házasság hajdan« című — akkor
erősen borsosnak érzett — vígjátékában Grandvallon Hector, Manuelnek »Munkások«
c. költői egyfelvonásosában a meleg hangú fiatal kézműves, Marcel s Coppéenek hasonlóan
poétikus kis művében, »A kincs«-ben, mint nemesen hevülő János herceg bokrosította
érdemeit, növelte népszerűségét. Néhány német vígjátékban is nagy sikere volt Halmynak,
különösen Moser »Ibolyafaló«-jában, mint rövidlátó kis hivatalnok, Feldt Reinhard
és Klapp sokszor adott »Rosenkranz és Güldenstern«-jében, mint inkognitó utazgató
Ernő gróf. S Nemzeti Színházbeli szereplése első éveiben már erősen magára vonta
a figyelmet az orosz Gogoly »Revizor«-jában, a revizornak gondolt Klesztakov alakjának
sikerült megformálásával. Élete utolsó nyarán nagy vállalkozásba fogott az eredetileg
is gyenge testű, akkor már a tüdővészt mellében hordó, nemes becsvágya művész. Jól
megszolgált pihenés helyett elment a Népszínházba és egymásután többször eljátszotta,
mint vendég, Coupeau szerepét, a Zola regénye után készült híres »Pálinká«-ban.
Játéka valósággal megrázó hatást tett a közönségre, mely fokozódó izgalommal nézte,
hogy a csendes, kedves bádogos legényből, a boldog családi élet derült idilljén
át hogyan válik egy baleset nyomán iszákos korhely, aki végül a delírium tremens
rettenetes tünetei közt — szalmazsákját rágva és görcsökben fetrengve — nyomorultul
pusztul el. Az alakítás naturalisztikus részeit Halmy a művészet fényével vonta
be e nevének megörökítéséhez ez a játék ismét jelentékenyen hozzájárult. Sajnos,
hogy megrendült egészségi állapotát is gyorsan vitte a vég felé ez a testi-lelki
nagy megerőltetéssel járt szereplés. Az 1882—83-iki idénynek még látszólag friss
kedvvel indult ugyan, szereplésének utolsó hónapjában, 1883. januáriusában, két
új alakításon, a Rákosi Jenő »Idá«-jabeli kedves kis Szalapay grófén s a »Párisi
regény« említett Chevrialján kívül régebbi jó szerepei közül többet eljátszott (Oronte-ot,
Raymond-t, Fourchambault Léopold-t, Béchamel-t) — mintha búcsúzott volna a neki
oly kedves és szent deszkáktól — de a Chevrial nehéz szerepének harmadszori eljátszása
után már oly rosszul lett, a színfalak közt néhány év óta sokat köhögő és elelaléló
szegény fiatal művész, hogy nyomban délvidékre kellett utaznia. Ez az utolsó fellépése
valóságos, diadalmámor közepett, 1883. januárius 29-én történt, pontosan tíz éves
fordulóján annak a napnak, mikor mint 23 esztendős ifjú vendégművész, Rejtei kitűnő
szerepében olyan élénk tetszést aratott a Nemzeti Színház kényes ízlésű közönsége
előtt. Külföldről ugyan — bár emésztő láztól sorvasztva — még mindig reménykedve
tért haza, de orvosai és hozzátartozói tudták, hogy az ijesztően lesoványodott,
elgyengült test már nem sokáig birja. Június 1-én éjjel halt meg s mint méltán gyászoló
igazgatója, Paulay írta, a magyar színészetről szóló kis tanulmányában: »nagy űrt
hagyott maga után és nemcsak egy szerepkört juttatott árvaságra«. Temetése óriási
részvét mellett ment végbe. Özvegye maradt, Mindszenti Kornélia, (L. o.) az egykor
ünnepelt operetténekesnő és két gyermeke: Margit, a későbbi jeles drámai művésznő
és Gyula. Halmy lelkes önképzéssel, igen szép műveltségre tett szert rögös pályáján
s mint fordító, az írótollal is ügyesen bánt. Lefordította Augiernak »Cavarletné«,
ifj. Dumasnak »Két apa« c. színművét s Najacnak »A fal tövében« c. egyfelvonásosát.
(sz. k.) szin_II.0239.pdf II