Címszó: Haselbeck Olga - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1889
SZULETESIEVTIZED 1885
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0271.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0271.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna
- Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25278.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Haselbeck
Olga
Szócikk: Haselbeck Olga drámai szoprán, Bajorországból
száz éve Budára (Budapest)
költözött patrícius család tagja, sz. 1889. (születés
éve) febr. 19-én. Igen fiatalon nyerte zenei képzettségét a Budai Zeneakadémián,
(intézmény)
(információ)
Szautner Zsigmond (személy) vezetése
alatt; innen az Orsz. Zeneakadémia (intézmény)
operaiskolájába vették fel s a sokat ígérő tehetséget a M. Kir. Operaház (intézmény)
sietett lekötni. 1909. (időpont) elején
lépett fel először (Parasztbecsület: (cím) (információ)
Santuzza); (cím) hangja és
megjelenése Wagner (személy) (információ)
hősnőire predesztinálta, s csakhamar Ortondot
(szerep)
(Lohengrin), (cím)
(információ)
Erzsébetet (szerep) (Tanhäuser)
(cím) és mind
a három Brünhildet (szerep) (a
Nibelung gyűrűjében) (cím) s már 1912.
(időpont)
elején Fideliót (szerep) énekelte.
Legmagasabbrangú szerepköre Amneris (szerep) (Aida),
(cím) (információ)
Sába királynője, (szerep) (információ)
Kundry (szerep) (Parsifal)
(cím) (információ)
és Izolda (szerep) alakjaival
tágult, sőt a mélyebb Delilát (szerep) is
énekelte. Magas művészetének az is magyarázata, hogy folyton tovább képeztette énektudását.
Milánóban (ország)
Sabbatini (személy)
és Anselmi, (személy)
Bayreuthban (ország)
világhírű Richter Jánosunk (személy) (információ)
voltak mesterei. Brünnhildáit (szerep) Berlinben
(ország)
is nagy sikerrel énekelte (Städtische Oper). (intézmény)
1923. (időpont)
óta a M. Kir. Operaház (intézmény)
örökös tagja; 1914. (időpont) óta
dr. László Géza (személy) (L.
o.), az ismert énektanár neje. szin_II.0271.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Haselbeck Olga címszóvég 25278 Szócikk:
Haselbeck Olga drámai szoprán, Bajorországból ytelepulesy bajorország
ytelepulesy Bajorország ykodvegy száz éve Budára buda ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy költözött patrícius család tagja, sz. 1889. febr.
xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 19-én. Igen fiatalon nyerte zenei képzettségét
a Budai Zeneakadémián, yintezmenyy budai zeneakadémia yintezmenyy Budai Ze
yintezmenyy budai yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy yintezmenyy Budai
yintezmenyy Ze yintezmenyy ykodvegy Szautner Zsigmond yszemelynevy szautner
zsigmond yszemelynevy Szautner Zsigmond yszemelynevy szautner yszemelynevy
zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Szautner yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy
ykodvegy vezetése alatt; innen az Orsz. Zeneakadémia yintezmenyy orsz.
zeneakadémia yintezmenyy Orsz. Ze yintezmenyy orsz. yintezmenyy zeneakadémia
yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Ze yintezmenyy ykodvegy operaiskolájába
vették fel s a sokat ígérő tehetséget a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir.
operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy
operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy sietett
lekötni. 1909. xevtizedx 1905 elején xtalanevtizedx 1915 lépett fel először (Parasztbecsület:
ycimy parasztbecsület ycimy Parasztbecsület ycimy parasztbecsület ycimy ycimy
Parasztbecsület ycimy ykodvegy Santuzza); ycimy santuzza ycimy Santuzza ycimy
santuzza ycimy ycimy Santuzza ycimy ykodvegy hangja és megjelenése Wagner yszemelynevy
wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner
yszemelynevy ykodvegy hősnőire predesztinálta, s csakhamar Ortondot yszerepy
ortond yszerepy Ortond yszerepy ortond yszerepy yszerepy Ortond yszerepy
ykodvegy (Lohengrin), ycimy lohengrin ycimy Lohengrin ycimy lohengrin ycimy
ycimy Lohengrin ycimy ykodvegy Erzsébetet yszerepy erzsébet yszerepy Erzsébet
yszerepy erzsébet yszerepy yszerepy Erzsébet yszerepy ykodvegy (Tanhäuser) ycimy
tanhäuser ycimy Tanhäuser ycimy tanhäuser ycimy ycimy Tanhäuser ycimy ykodvegy és
mind a három Brünhildet yszerepy brünhilde yszerepy Brünhilde yszerepy
brünhilde yszerepy yszerepy Brünhilde yszerepy ykodvegy (a Nibelung gyűrűjében)
ycimy a nibelung gyűrűje ycimy a Nibelung gyűrűjé ycimy a ycimy nibelung ycimy
gyűrűje ycimy ycimy a ycimy Nibelung ycimy gyűrűjé ycimy ykodvegy s már 1912. xevtizedx
1915 elején xtalanevtizedx 1925 Fideliót yszerepy fidelió yszerepy Fidelió
yszerepy fidelió yszerepy yszerepy Fidelió yszerepy ykodvegy énekelte. Legmagasabbrangú
szerepköre Amneris yszerepy amneris yszerepy Amneris yszerepy amneris yszerepy
yszerepy Amneris yszerepy ykodvegy (Aida), ycimy aida ycimy Aida ycimy aida
ycimy ycimy Aida ycimy ykodvegy Sába királynője, yszerepy sába királynője
yszerepy Sába királynője yszerepy sába yszerepy királynője yszerepy yszerepy
Sába yszerepy királynője yszerepy ykodvegy Kundry yszerepy kundry yszerepy
Kundry yszerepy kundry yszerepy yszerepy Kundry yszerepy ykodvegy (Parsifal) ycimy
parsifal ycimy Parsifal ycimy parsifal ycimy ycimy Parsifal ycimy ykodvegy és Izolda
yszerepy izolda yszerepy Izolda yszerepy izolda yszerepy yszerepy Izolda
yszerepy ykodvegy alakjaival tágult, sőt a mélyebb Delilát yszerepy delila
yszerepy Delilá yszerepy delila yszerepy yszerepy Delilá yszerepy ykodvegy is énekelte.
Magas művészetének az is magyarázata, hogy folyton tovább képeztette énektudását.
Milánóban ytelepulesy milánó ytelepulesy Milánó yorszagy Olaszország ykodvegy Sabbatini
yszemelynevy sabbatini yszemelynevy Sabbatini yszemelynevy sabbatini
yszemelynevy yszemelynevy Sabbatini yszemelynevy ykodvegy és Anselmi, yszemelynevy
anselmi yszemelynevy Anselmi yszemelynevy anselmi yszemelynevy yszemelynevy
Anselmi yszemelynevy ykodvegy Bayreuthban ytelepulesy bayreuth ytelepulesy
Bayreuth yorszagy Németország ykodvegy világhírű Richter Jánosunk yszemelynevy
richter jános yszemelynevy Richter János yszemelynevy richter yszemelynevy
jános yszemelynevy yszemelynevy Richter yszemelynevy János yszemelynevy
ykodvegy voltak mesterei. Brünnhildáit yszerepy brünnhilda yszerepy Brünnhildá
yszerepy brünnhilda yszerepy yszerepy Brünnhildá yszerepy ykodvegy Berlinben ytelepulesy
berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy is nagy sikerrel énekelte
(Städtische Oper). yintezmenyy städtische oper yintezmenyy Städtisc yintezmenyy
städtische yintezmenyy oper yintezmenyy yintezmenyy Städtisc yintezmenyy
ykodvegy 1923. xevtizedx 1925 óta a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir.
operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy
operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy örökös
tagja; 1914. xevtizedx 1915 óta xtalanevtizedx 1925 xtalanevtizedx 1935 dr. László
Géza yszemelynevy dr. lászló géza yszemelynevy dr. László Géza yszemelynevy yszemelynevy
dr. yszemelynevy lászló yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy yszemelynevy
dr. yszemelynevy László yszemel (L. o.), az ismert énektanár neje. szin_II.0271.pdf
II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Haselbeck Olga - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1889
SZULETESIEVTIZED 1885
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0271.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0271.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25278.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Haselbeck
Olga
Szócikk: Haselbeck Olga drámai szoprán, Bajorországból
száz éve Budára költözött patrícius család tagja, sz. 1889. febr. 19-én. Igen fiatalon
nyerte zenei képzettségét a Budai Zeneakadémián, Szautner Zsigmond vezetése alatt;
innen az Orsz. Zeneakadémia operaiskolájába vették fel s a sokat ígérő tehetséget
a M. Kir. Operaház sietett lekötni. 1909. elején lépett fel először (Parasztbecsület:
Santuzza); hangja és megjelenése Wagner hősnőire predesztinálta, s csakhamar Ortondot
(Lohengrin), Erzsébetet (Tanhäuser) és mind a három Brünhildet (a Nibelung gyűrűjében)
s már 1912. elején Fideliót énekelte. Legmagasabbrangú szerepköre Amneris (Aida),
Sába királynője, Kundry (Parsifal) és Izolda alakjaival tágult, sőt a mélyebb Delilát
is énekelte. Magas művészetének az is magyarázata, hogy folyton tovább képeztette
énektudását. Milánóban Sabbatini és Anselmi, Bayreuthban világhírű Richter Jánosunk
voltak mesterei. Brünnhildáit Berlinben is nagy sikerrel énekelte (Städtische Oper).
1923. óta a M. Kir. Operaház örökös tagja; 1914. óta dr. László Géza (L. o.), az
ismert énektanár neje. szin_II.0271.pdf II