Címszó: Házi kezelés - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0281.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0281.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25343.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Házi kezelés

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/525341.htm

 

Szócikk: Házi kezelés tulajdonképpen hatósági jellegű színház-vezetés. A magasabb hivatottságú színházakat rendszerint nem szokták magánvállalkozó igazgatónak bérbeadni, hanem maga a színháztulajdonos hatóság kinevezett szakembereivel házilag kezeli azokat. Ez a rendszer dívik az állami színházaknál: a Nemzeti Színháznál (intézmény) (információ)  és a Magy. Kir. Operánál. (intézmény) Egy időben a Kolozsvári Nemzeti Színházat (intézmény) (információ)  is házi kezelésben igazgatták (1872—1886,), (időpont) sőt (1866—75-ig) (időpont) a debreceni- (megye) és (1877— (időpont) 80-ig) az aradi (megye) (információ)  színházat is. Újabb időben — 1927 (időpont) febr. 1-étől — Szeged (megye) városa is házi kezelést valósított meg színháza vezetésében s a szegedi (megye) rendszer csak annyiban különbözik a két előbbitől, hogy míg Debrecenben (megye) és Aradon (megye) (információ)  a színügyi egylet állott az ügy élén, Szegeden (megye) maga a város — mint hatóság — tartja fenn a színházat. A szegedi színháznak (intézmény) (információ)  ezt az új rendszerét a szegedi színház (intézmény) (információ)  intendánsa a következőképpen ismerteti: A házi kezelés lényege abban áll, hogy a város a maga nagy anyagi és erkölcsi tőkéjével biztosítja a színház anyagi helyzetét, mely egyébként művészeti téren szakértő művészeti igazgató vezetése alatt áll. Házi kezelés mellett a város és a művészeti igazgató ügyköre körülbelül úgy jelölhető meg, hogy a kettőt egymástól a vasfüggöny választja el. Az, ami a vasfüggöny mögött történik, vagyis a színpad birodalma, a művészeti igazgatóra tartozik, a színház többi része teljesen a városé. A házi kezelés mégsem azt jelenti, hogy a város csak az anyagi terheket vállalja magára, mert valóságban a helyzet az, hogy a hatóság, mely felügyeleti jogát a tanács megbízott tagja, az intendáns útján gyakorolja, közös egyetértésben a művészeti igazgatóval a legszigorúbban őrködik a színház kultúrhivatásának betöltése felett. Házi kezelésben a színház nem üzlet, hanem a hatóság presztizsével és felelősségével biztosított, magasabb célokat szolgáló kultúrintézmény. Gróf Klebelsberg Kunó (személy) (információ)  kultuszminiszter a házi kezelés rendszerét követendő példakép állítja a nagyobb vidéki és főként az egyetemi városok elé, melyeknek a színészet pártolásán kivül felelősségteljes kötelezettségeik vannak a színház kultúrmissziójának teljesítésében. A szegedi színház (intézmény) (információ)  óriási mértékben fejlődött a házi kezelés rezsimje alatt és már is sok olyan kultúrfeladatot oldott meg, melyeket magánvállalkozó anyagi eszközök hiányában soha meg nem valósíthatott volna. Ilyenek a tanulságos, klasszikus és hazafias szellemű, népies, ifjúsági és katonai előadások rendszeresítése, vidéki bemutatók rendezése, a zenekultúra terén operatársulat szervezése, író- és művésztehetségek felkarolása, kitermelése stb., melyek magánvállalkozótól nem várható, súlyos anyagi áldozatokat követelnek. Szeged (megye) város évenkint 120.000 pengőt fordít a kezelésben levő színházára. Ezen összeg felhasználása teszi lehetővé a kiváló művészi erőkből álló legnagyobb vidéki színtársulat megszervezését és fővárosi (Budapest) színvonalon álló előadások rendezését, melyek a súlyos gazdasági helyzet ellenére a közönséget a színházba vonzzák. A szubvenció nagy része megtérül azokban az értékes díszletekben, melyek állandó leltári értéket képviselnek. És ha tekintetbe vesszük, hogy a szubvencióból kell fedezni a fűtés, világítás, adó, tűzbiztosítás és a színházzal kapcsolatos többi minden költséget, úgy kitűnik, hogy az a segély, amit Szeged (megye) város a színházára fordít, tulajdonkép semmivel sem haladja túl azt a keretet, amelyben más nagyobb vidéki színházak segélye mozog. (Dr. Pálfy József (személy) kormányfőtanácsos, a szegedi Városi Színház (intézmény) (információ)  intendánsa.) szin_II.0281.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Házi kezelés címszóvég 25343 Szócikk: Házi kezelés tulajdonképpen hatósági jellegű színház-vezetés. A magasabb hivatottságú színházakat rendszerint nem szokták magánvállalkozó igazgatónak bérbeadni, hanem maga a színháztulajdonos hatóság kinevezett szakembereivel házilag kezeli azokat. Ez a rendszer dívik az állami színházaknál: a Nemzeti Színháznál yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy és a Magy. Kir. Operánál. yintezmenyy magy. kir. opera yintezmenyy Magy. Ki yintezmenyy magy. yintezmenyy kir. yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy Magy. yintezmenyy Ki yintezmenyy ykodvegy Egy időben a Kolozsvári Nemzeti Színházat yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy Kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Kolozsvá yintezmenyy ykodvegy is házi kezelésben igazgatták (1872—1886,), sőt (1866—75-ig) xevtizedx 1865 a xtalanevtizedx 1875 debreceni- ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy és (1877— xevtizedx 1875 80-ig) xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 az aradi ytelepulesy arad ytelepulesy arad ymegyey arad megye ykodvegy színházat is. Újabb időben — 1927 xevtizedx 1925 febr. xtalanevtizedx 1935 1-étől — Szeged ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy városa is házi kezelést valósított meg színháza vezetésében s a szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy rendszer csak annyiban különbözik a két előbbitől, hogy míg Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy és Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy a színügyi egylet állott az ügy élén, Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy maga a város — mint hatóság — tartja fenn a színházat. A szegedi színháznak yintezmenyy szegedi színház yintezmenyy szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy szegedi yintezmenyy ykodvegy ezt az új rendszerét a szegedi színház yintezmenyy szegedi színház yintezmenyy szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy szegedi yintezmenyy ykodvegy intendánsa a következőképpen ismerteti: A házi kezelés lényege abban áll, hogy a város a maga nagy anyagi és erkölcsi tőkéjével biztosítja a színház anyagi helyzetét, mely egyébként művészeti téren szakértő művészeti igazgató vezetése alatt áll. Házi kezelés mellett a város és a művészeti igazgató ügyköre körülbelül úgy jelölhető meg, hogy a kettőt egymástól a vasfüggöny választja el. Az, ami a vasfüggöny mögött történik, vagyis a színpad birodalma, a művészeti igazgatóra tartozik, a színház többi része teljesen a városé. A házi kezelés mégsem azt jelenti, hogy a város csak az anyagi terheket vállalja magára, mert valóságban a helyzet az, hogy a hatóság, mely felügyeleti jogát a tanács megbízott tagja, az intendáns útján gyakorolja, közös egyetértésben a művészeti igazgatóval a legszigorúbban őrködik a színház kultúrhivatásának betöltése felett. Házi kezelésben a színház nem üzlet, hanem a hatóság presztizsével és felelősségével biztosított, magasabb célokat szolgáló kultúrintézmény. Gróf Klebelsberg Kunó yszemelynevy gróf klebelsberg kunó yszemelynevy Gróf Klebelsberg Kunó yszemelynevy gróf yszemelynevy klebelsberg yszemelynevy kunó yszemelynevy yszemelynevy Gróf yszemelynevy Klebelsberg yszemelynevy kultuszminiszter a házi kezelés rendszerét követendő példakép állítja a nagyobb vidéki és főként az egyetemi városok elé, melyeknek a színészet pártolásán kivül felelősségteljes kötelezettségeik vannak a színház kultúrmissziójának teljesítésében. A szegedi színház yintezmenyy szegedi színház yintezmenyy szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy szegedi yintezmenyy ykodvegy óriási mértékben fejlődött a házi kezelés rezsimje alatt és már is sok olyan kultúrfeladatot oldott meg, melyeket magánvállalkozó anyagi eszközök hiányában soha meg nem valósíthatott volna. Ilyenek a tanulságos, klasszikus és hazafias szellemű, népies, ifjúsági és katonai előadások rendszeresítése, vidéki bemutatók rendezése, a zenekultúra terén operatársulat szervezése, író- és művésztehetségek felkarolása, kitermelése stb., melyek magánvállalkozótól nem várható, súlyos anyagi áldozatokat követelnek. Szeged ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy város évenkint 120.000 pengőt fordít a kezelésben levő színházára. Ezen összeg felhasználása teszi lehetővé a kiváló művészi erőkből álló legnagyobb vidéki színtársulat megszervezését és fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színvonalon álló előadások rendezését, melyek a súlyos gazdasági helyzet ellenére a közönséget a színházba vonzzák. A szubvenció nagy része megtérül azokban az értékes díszletekben, melyek állandó leltári értéket képviselnek. És ha tekintetbe vesszük, hogy a szubvencióból kell fedezni a fűtés, világítás, adó, tűzbiztosítás és a színházzal kapcsolatos többi minden költséget, úgy kitűnik, hogy az a segély, amit Szeged ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy város a színházára fordít, tulajdonkép semmivel sem haladja túl azt a keretet, amelyben más nagyobb vidéki színházak segélye mozog. (Dr. Pálfy József yszemelynevy dr. pálfy józsef yszemelynevy Dr. Pálfy József yszemelynevy dr. yszemelynevy pálfy yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Dr. yszemelynevy Pálfy yszemelynevy József yszemelynevy yk kormányfőtanácsos, a szegedi Városi Színház yintezmenyy szegedi városi színház yintezmenyy szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy szegedi yintezmenyy ykodvegy intendánsa.) szin_II.0281.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Házi kezelés - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0281.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0281.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25343.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Házi kezelés

Szócikk: Házi kezelés tulajdonképpen hatósági jellegű színház-vezetés. A magasabb hivatottságú színházakat rendszerint nem szokták magánvállalkozó igazgatónak bérbeadni, hanem maga a színháztulajdonos hatóság kinevezett szakembereivel házilag kezeli azokat. Ez a rendszer dívik az állami színházaknál: a Nemzeti Színháznál és a Magy. Kir. Operánál. Egy időben a Kolozsvári Nemzeti Színházat is házi kezelésben igazgatták (1872—1886,), sőt (1866—75-ig) a debreceni- és (1877— 80-ig) az aradi színházat is. Újabb időben — 1927 febr. 1-étől — Szeged városa is házi kezelést valósított meg színháza vezetésében s a szegedi rendszer csak annyiban különbözik a két előbbitől, hogy míg Debrecenben és Aradon a színügyi egylet állott az ügy élén, Szegeden maga a város — mint hatóság — tartja fenn a színházat. A szegedi színháznak ezt az új rendszerét a szegedi színház intendánsa a következőképpen ismerteti: A házi kezelés lényege abban áll, hogy a város a maga nagy anyagi és erkölcsi tőkéjével biztosítja a színház anyagi helyzetét, mely egyébként művészeti téren szakértő művészeti igazgató vezetése alatt áll. Házi kezelés mellett a város és a művészeti igazgató ügyköre körülbelül úgy jelölhető meg, hogy a kettőt egymástól a vasfüggöny választja el. Az, ami a vasfüggöny mögött történik, vagyis a színpad birodalma, a művészeti igazgatóra tartozik, a színház többi része teljesen a városé. A házi kezelés mégsem azt jelenti, hogy a város csak az anyagi terheket vállalja magára, mert valóságban a helyzet az, hogy a hatóság, mely felügyeleti jogát a tanács megbízott tagja, az intendáns útján gyakorolja, közös egyetértésben a művészeti igazgatóval a legszigorúbban őrködik a színház kultúrhivatásának betöltése felett. Házi kezelésben a színház nem üzlet, hanem a hatóság presztizsével és felelősségével biztosított, magasabb célokat szolgáló kultúrintézmény. Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter a házi kezelés rendszerét követendő példakép állítja a nagyobb vidéki és főként az egyetemi városok elé, melyeknek a színészet pártolásán kivül felelősségteljes kötelezettségeik vannak a színház kultúrmissziójának teljesítésében. A szegedi színház óriási mértékben fejlődött a házi kezelés rezsimje alatt és már is sok olyan kultúrfeladatot oldott meg, melyeket magánvállalkozó anyagi eszközök hiányában soha meg nem valósíthatott volna. Ilyenek a tanulságos, klasszikus és hazafias szellemű, népies, ifjúsági és katonai előadások rendszeresítése, vidéki bemutatók rendezése, a zenekultúra terén operatársulat szervezése, író- és művésztehetségek felkarolása, kitermelése stb., melyek magánvállalkozótól nem várható, súlyos anyagi áldozatokat követelnek. Szeged város évenkint 120.000 pengőt fordít a kezelésben levő színházára. Ezen összeg felhasználása teszi lehetővé a kiváló művészi erőkből álló legnagyobb vidéki színtársulat megszervezését és fővárosi színvonalon álló előadások rendezését, melyek a súlyos gazdasági helyzet ellenére a közönséget a színházba vonzzák. A szubvenció nagy része megtérül azokban az értékes díszletekben, melyek állandó leltári értéket képviselnek. És ha tekintetbe vesszük, hogy a szubvencióból kell fedezni a fűtés, világítás, adó, tűzbiztosítás és a színházzal kapcsolatos többi minden költséget, úgy kitűnik, hogy az a segély, amit Szeged város a színházára fordít, tulajdonkép semmivel sem haladja túl azt a keretet, amelyben más nagyobb vidéki színházak segélye mozog. (Dr. Pálfy József kormányfőtanácsos, a szegedi Városi Színház intendánsa.) szin_II.0281.pdf II