Címszó: Helvey Laura - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1852
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0301.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0301.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25453.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Helvey
Laura
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/525453.htm
Szócikk: Helvey Laura (Urváry Lajosné), (személy) színésznő,
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
örökös tiszteletbeli tagja (nyugdíjban),
sz. 1852. (születés
éve) dec. 10-én, Aradon, (megye) (információ)
hol atyja Helvey Zsigmond (személy) (információ)
uradalmi jószágigazgató volt. Már gyermekkorában
szeretett szavalgatni, meg színházasdit játszani s szülei végül is kénytelenek voltak
beleegyezni, hogy a színipályára lépjen. 1867-ben (időpont) beiratkozott
az Orsz. Színművészeti Akadémiára (intézmény)
(akkor még: »színi tanoda«), ahol Paulay Ede, (személy) (információ)
Szigeti József (személy) (információ)
és Gyulai Pál (személy) (információ)
voltak tanárai. 1869-ben (időpont) tűnt
fel először egy színitanodai vizsgaelőadáson, »Faust« (cím) (információ)
Margitjának (szerep) szerepében.
Már akkor annyi képességet mutatott, hogy a színiiskola elvégzése után 1870. (időpont) febr.
2-án szerződtetési célból fölléptették a Nemzeti Színházban. (intézmény)
(információ)
Ez alkalommal Hermancet (szerep) játszotta
»A szerencse gyermeke« (cím) c. darabban,
még pedig olyan nagy sikerrel, hogy még azon év ápr. 1-től kedődő hatállyal azonnal
leszerződtették. Mint a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
tagja 1870. (időpont) ápr.
1-én lépett először az ország első színpadára, Legouvé Ernest (személy) (információ)
»Rang és szerelem« (cím) (információ)
c. színművében. Eleinte drámai szende szerepeket
játszott, sőt közben énekelni is tanult, drámai szopránnak készült. 1875. (időpont) telén
mint énekesnőnek egy hangversenyen sikere is volt, ugyanazon év dec. 7-én pedig
a drezdai udvari opera (intézmény)
színpadán zenekarral próbát énekelt a »Traviatá«-ból (cím) (információ)
Platen intendáns (személy) előtt,
aki szerződéssel kínálta meg, de H. hosszas habozás után mégis csak megmaradt drámai
színésznőnek. H. a társadalmi színművekben hamarosan egyik büszkesége lett a Nemzeti
Színháznak. (intézmény)
(információ)
A mult század 80-as évtizedében sorra játszotta
Dumas (személy)
(információ)
és Sardou (személy) (információ)
színműveinek hősnő szerepeit. »Odette«, (cím) (információ)
»Dóra«, (cím) »Fedóra«,
(cím) »Fromont
és Risler«, (cím)
a »Bagdadi hercegnő« (cím) (információ)
stb. stb. mind egy-egy újabb diadalt jelentettek
neki. A sajtó elismerte, a közönség az »Isteni Laura« (személy) néven
becézte. Ez volt az ő fénykora. Később, haladó életkorával, könnyen siklott át más
szerepkörre, anélkül, hogy művészi színvonala lejebb csúszott volna. Mert ő, aki
a drámai helyzetekben a modern ember felindulásait, ideges ingerültségét és lelki
vívódásait olyan híven tükrözte vissza, a társalgás művészetében is éppen olyan
művészi készséget árult el, sőt színpadi pályája utolsó évtizedében néhány komikus
és groteszk nőalak ábrázolásával mély komikai erejéről e humoráról is erős tanúbizonyságot
állított. Széles skálájú művésznő volt. Akármit játszott, igaz volt mindig és finom.
1885. (időpont)
jún. 29-én férjhez ment Urváry Lajoshoz, (személy) a
»Pesti Napló« (intézmény)
(információ)
felelős szerkesztőjéhez, aki azonban öt évi
házasélet után özvegyen hagyta. 1909. (időpont) április
elején a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
örökös tagjának nevezték ki. 1910. (időpont) ápr.
1-én a »Kiskirályok« (cím) c. vígjáték
Mimi hercegnő (szerep)
szerepében ünnepelte a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
Helvey Laura (személy) (információ)
40 éves színművészeti jubileumát. Negyven
évet töltöttt a színipályán s mind a negyvenet a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
művészi együttesében. szin_II.0301.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Helvey Laura címszóvég 25453 Szócikk: Helvey
Laura (Urváry Lajosné), yszemelynevy urváry lajosne yszemelynevy Urváry Lajosné
yszemelynevy urváry yszemelynevy lajosne yszemelynevy yszemelynevy Urváry
yszemelynevy Lajosné yszemelynevy ykodvegy színésznő, a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy örökös tiszteletbeli tagja
(nyugdíjban), sz. 1852. dec. xtalanevtizedx 1865 10-én, Aradon, ytelepulesy
arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy hol atyja Helvey Zsigmond yszemelynevy
helvey zsigmond yszemelynevy Helvey Zsigmond yszemelynevy helvey yszemelynevy
zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Helvey yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy
ykodvegy uradalmi jószágigazgató volt. Már gyermekkorában szeretett szavalgatni,
meg színházasdit játszani s szülei végül is kénytelenek voltak beleegyezni, hogy
a színipályára lépjen. 1867-ben xevtizedx 1865 beiratkozott az Orsz. Színművészeti
Akadémiára yintezmenyy orsz. színművészeti akadémia yintezmenyy Orsz. Sz
yintezmenyy orsz. yintezmenyy színművészeti yintezmenyy akadémia yintezmenyy
yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy (akkor még: »színi tanoda«),
ahol Paulay Ede, yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy
paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede
yszemelynevy ykodvegy Szigeti József yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy
Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy és Gyulai Pál yszemelynevy
gyulai pál yszemelynevy Gyulai Pál yszemelynevy gyulai yszemelynevy pál
yszemelynevy yszemelynevy Gyulai yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy voltak tanárai.
1869-ben tűnt xtalanevtizedx 1875 fel először egy színitanodai vizsgaelőadáson,
»Faust« ycimy faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy Margitjának
yszerepy margit yszerepy Margit yszerepy margit yszerepy yszerepy Margit
yszerepy ykodvegy szerepében. Már akkor annyi képességet mutatott, hogy a színiiskola
elvégzése után 1870. xevtizedx 1875 febr. 2-án szerződtetési célból fölléptették
a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy Ez alkalommal Hermancet yszerepy hermanc yszerepy Hermanc
yszerepy hermanc yszerepy yszerepy Hermanc yszerepy ykodvegy játszotta »A szerencse
gyermeke« ycimy a szerencse gyermeke ycimy A szerencse gyermeke ycimy a ycimy
szerencse ycimy gyermeke ycimy ycimy A ycimy szerencse ycimy gyermeke ycimy
ykodvegy c. darabban, még pedig olyan nagy sikerrel, hogy még azon év ápr. 1-től
kedődő hatállyal azonnal leszerződtették. Mint a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja 1870. ápr. 1-én lépett
először az ország első színpadára, Legouvé Ernest yszemelynevy legouvé ernest
yszemelynevy Legouvé Ernest yszemelynevy legouvé yszemelynevy ernest
yszemelynevy yszemelynevy Legouvé yszemelynevy Ernest yszemelynevy ykodvegy »Rang
és szerelem« ycimy rang és szerelem ycimy Rang és szerelem ycimy rang ycimy és
ycimy szerelem ycimy ycimy Rang ycimy és ycimy szerelem ycimy ykodvegy c. színművében.
Eleinte drámai szende szerepeket játszott, sőt közben énekelni is tanult, drámai
szopránnak készült. 1875. telén xtalanevtizedx 1885 mint énekesnőnek egy hangversenyen
sikere is volt, ugyanazon év dec. 7-én pedig a drezdai udvari opera yintezmenyy
drezdai udvari opera yintezmenyy drezdai yintezmenyy drezdai yintezmenyy udvari
yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy drezdai yintezmenyy ykodvegy színpadán
zenekarral próbát énekelt a »Traviatá«-ból ycimy traviata ycimy Traviatá ycimy
traviata ycimy ycimy Traviatá ycimy ykodvegy Platen intendáns yszemelynevy
platen intendáns yszemelynevy Platen intendáns yszemelynevy platen yszemelynevy
intendáns yszemelynevy yszemelynevy Platen yszemelynevy intendáns yszemelynevy
ykodvegy előtt, aki szerződéssel kínálta meg, de H. hosszas habozás után mégis csak
megmaradt drámai színésznőnek. H. a társadalmi színművekben hamarosan egyik büszkesége
lett a Nemzeti Színháznak. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy A mult század 80-as évtizedében sorra játszotta Dumas yszemelynevy
dumas yszemelynevy Dumas yszemelynevy dumas yszemelynevy yszemelynevy Dumas
yszemelynevy ykodvegy és Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy Sardou
yszemelynevy sardou yszemelynevy yszemelynevy Sardou yszemelynevy ykodvegy színműveinek
hősnő szerepeit. »Odette«, ycimy odette ycimy Odette ycimy odette ycimy ycimy
Odette ycimy ykodvegy »Dóra«, ycimy dóra ycimy Dóra ycimy dóra ycimy ycimy Dóra
ycimy ykodvegy »Fedóra«, ycimy fedóra ycimy Fedóra ycimy fedóra ycimy ycimy
Fedóra ycimy ykodvegy »Fromont és Risler«, ycimy fromont és risler ycimy
Fromont és Risler ycimy fromont ycimy és ycimy risler ycimy ycimy Fromont ycimy
és ycimy Risler ycimy ykodvegy a »Bagdadi hercegnő« ycimy bagdadi hercegnő
ycimy Bagdadi hercegnő ycimy bagdadi ycimy hercegnő ycimy ycimy Bagdadi ycimy
hercegnő ycimy ykodvegy stb. stb. mind egy-egy újabb diadalt jelentettek neki. A
sajtó elismerte, a közönség az »Isteni Laura« yszemelynevy isteni laura
yszemelynevy Isteni Laura yszemelynevy isteni yszemelynevy laura yszemelynevy
yszemelynevy Isteni yszemelynevy Laura yszemelynevy ykodvegy néven becézte. Ez volt
az ő fénykora. Később, haladó életkorával, könnyen siklott át más szerepkörre, anélkül,
hogy művészi színvonala lejebb csúszott volna. Mert ő, aki a drámai helyzetekben
a modern ember felindulásait, ideges ingerültségét és lelki vívódásait olyan híven
tükrözte vissza, a társalgás művészetében is éppen olyan művészi készséget árult
el, sőt színpadi pályája utolsó évtizedében néhány komikus és groteszk nőalak ábrázolásával
mély komikai erejéről e humoráról is erős tanúbizonyságot állított. Széles skálájú
művésznő volt. Akármit játszott, igaz volt mindig és finom. 1885. xevtizedx
1885 jún. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 29-én férjhez ment Urváry Lajoshoz,
yszemelynevy urváry lajos yszemelynevy Urváry Lajos yszemelynevy urváry
yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Urváry yszemelynevy Lajos
yszemelynevy ykodvegy a »Pesti Napló« yintezmenyy pesti napló yintezmenyy Pesti
Na yintezmenyy pesti yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti
yintezmenyy Na yintezmenyy ykodvegy felelős szerkesztőjéhez, aki azonban öt évi
házasélet után özvegyen hagyta. 1909. xevtizedx 1905 április xtalanevtizedx
1915 elején a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy örökös tagjának nevezték ki. 1910. xevtizedx 1915 ápr. xtalanevtizedx
1925 xtalanevtizedx 1935 1-én a »Kiskirályok« ycimy kiskirályok ycimy
Kiskirályok ycimy kiskirályok ycimy ycimy Kiskirályok ycimy ykodvegy c. vígjáték
Mimi hercegnő yszerepy mimi hercegnő yszerepy Mimi hercegnő yszerepy mimi
yszerepy hercegnő yszerepy yszerepy Mimi yszerepy hercegnő yszerepy ykodvegy szerepében
ünnepelte a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy Helvey Laura yszemelynevy helvey laura yszemelynevy Helvey
Laura yszemelynevy helvey yszemelynevy laura yszemelynevy yszemelynevy Helvey
yszemelynevy Laura yszemelynevy ykodvegy 40 éves színművészeti jubileumát. Negyven
évet töltöttt a színipályán s mind a negyvenet a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy művészi együttesében. szin_II.0301.pdf
II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Helvey Laura - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1852
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0301.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0301.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25453.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Helvey
Laura
Szócikk: Helvey Laura (Urváry Lajosné), színésznő,
a Nemzeti Színház örökös tiszteletbeli tagja (nyugdíjban), sz. 1852. dec. 10-én,
Aradon, hol atyja Helvey Zsigmond uradalmi jószágigazgató volt. Már gyermekkorában
szeretett szavalgatni, meg színházasdit játszani s szülei végül is kénytelenek voltak
beleegyezni, hogy a színipályára lépjen. 1867-ben beiratkozott az Orsz. Színművészeti
Akadémiára (akkor még: »színi tanoda«), ahol Paulay Ede, Szigeti József és Gyulai
Pál voltak tanárai. 1869-ben tűnt fel először egy színitanodai vizsgaelőadáson,
»Faust« Margitjának szerepében. Már akkor annyi képességet mutatott, hogy a színiiskola
elvégzése után 1870. febr. 2-án szerződtetési célból fölléptették a Nemzeti Színházban.
Ez alkalommal Hermancet játszotta »A szerencse gyermeke« c. darabban, még pedig
olyan nagy sikerrel, hogy még azon év ápr. 1-től kedődő hatállyal azonnal leszerződtették.
Mint a Nemzeti Színház tagja 1870. ápr. 1-én lépett először az ország első színpadára,
Legouvé Ernest »Rang és szerelem« c. színművében. Eleinte drámai szende szerepeket
játszott, sőt közben énekelni is tanult, drámai szopránnak készült. 1875. telén
mint énekesnőnek egy hangversenyen sikere is volt, ugyanazon év dec. 7-én pedig
a drezdai udvari opera színpadán zenekarral próbát énekelt a »Traviatá«-ból Platen
intendáns előtt, aki szerződéssel kínálta meg, de H. hosszas habozás után mégis
csak megmaradt drámai színésznőnek. H. a társadalmi színművekben hamarosan egyik
büszkesége lett a Nemzeti Színháznak. A mult század 80-as évtizedében sorra játszotta
Dumas és Sardou színműveinek hősnő szerepeit. »Odette«, »Dóra«, »Fedóra«, »Fromont
és Risler«, a »Bagdadi hercegnő« stb. stb. mind egy-egy újabb diadalt jelentettek
neki. A sajtó elismerte, a közönség az »Isteni Laura« néven becézte. Ez volt az
ő fénykora. Később, haladó életkorával, könnyen siklott át más szerepkörre, anélkül,
hogy művészi színvonala lejebb csúszott volna. Mert ő, aki a drámai helyzetekben
a modern ember felindulásait, ideges ingerültségét és lelki vívódásait olyan híven
tükrözte vissza, a társalgás művészetében is éppen olyan művészi készséget árult
el, sőt színpadi pályája utolsó évtizedében néhány komikus és groteszk nőalak ábrázolásával
mély komikai erejéről e humoráról is erős tanúbizonyságot állított. Széles skálájú
művésznő volt. Akármit játszott, igaz volt mindig és finom. 1885. jún. 29-én férjhez
ment Urváry Lajoshoz, a »Pesti Napló« felelős szerkesztőjéhez, aki azonban öt évi
házasélet után özvegyen hagyta. 1909. április elején a Nemzeti Színház örökös tagjának
nevezték ki. 1910. ápr. 1-én a »Kiskirályok« c. vígjáték Mimi hercegnő szerepében
ünnepelte a Nemzeti Színház Helvey Laura 40 éves színművészeti jubileumát. Negyven
évet töltöttt a színipályán s mind a negyvenet a Nemzeti Színház művészi együttesében.
szin_II.0301.pdf II