Címszó: Helvey Laura - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1852

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0301.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0301.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25453.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Helvey Laura

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/525453.htm

 

Szócikk: Helvey Laura (Urváry Lajosné), (személy) színésznő, a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  örökös tiszteletbeli tagja (nyugdíjban), sz. 1852. (születés éve) dec. 10-én, Aradon, (megye) (információ)  hol atyja Helvey Zsigmond (személy) (információ)  uradalmi jószágigazgató volt. Már gyermekkorában szeretett szavalgatni, meg színházasdit játszani s szülei végül is kénytelenek voltak beleegyezni, hogy a színipályára lépjen. 1867-ben (időpont) beiratkozott az Orsz. Színművészeti Akadémiára (intézmény) (akkor még: »színi tanoda«), ahol Paulay Ede, (személy) (információ)  Szigeti József (személy) (információ)  és Gyulai Pál (személy) (információ)  voltak tanárai. 1869-ben (időpont) tűnt fel először egy színitanodai vizsgaelőadáson, »Faust« (cím) (információ)  Margitjának (szerep) szerepében. Már akkor annyi képességet mutatott, hogy a színiiskola elvégzése után 1870. (időpont) febr. 2-án szerződtetési célból fölléptették a Nemzeti Színházban. (intézmény) (információ)  Ez alkalommal Hermancet (szerep) játszotta »A szerencse gyermeke« (cím) c. darabban, még pedig olyan nagy sikerrel, hogy még azon év ápr. 1-től kedődő hatállyal azonnal leszerződtették. Mint a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagja 1870. (időpont) ápr. 1-én lépett először az ország első színpadára, Legouvé Ernest (személy) (információ)  »Rang és szerelem« (cím) (információ)  c. színművében. Eleinte drámai szende szerepeket játszott, sőt közben énekelni is tanult, drámai szopránnak készült. 1875. (időpont) telén mint énekesnőnek egy hangversenyen sikere is volt, ugyanazon év dec. 7-én pedig a drezdai udvari opera (intézmény) színpadán zenekarral próbát énekelt a »Traviatá«-ból (cím) (információ)  Platen intendáns (személy) előtt, aki szerződéssel kínálta meg, de H. hosszas habozás után mégis csak megmaradt drámai színésznőnek. H. a társadalmi színművekben hamarosan egyik büszkesége lett a Nemzeti Színháznak. (intézmény) (információ)  A mult század 80-as évtizedében sorra játszotta Dumas (személy) (információ)  és Sardou (személy) (információ)  színműveinek hősnő szerepeit. »Odette«, (cím) (információ)  »Dóra«, (cím) »Fedóra«, (cím) »Fromont és Risler«, (cím) a »Bagdadi hercegnő« (cím) (információ)  stb. stb. mind egy-egy újabb diadalt jelentettek neki. A sajtó elismerte, a közönség az »Isteni Laura« (személy) néven becézte. Ez volt az ő fénykora. Később, haladó életkorával, könnyen siklott át más szerepkörre, anélkül, hogy művészi színvonala lejebb csúszott volna. Mert ő, aki a drámai helyzetekben a modern ember felindulásait, ideges ingerültségét és lelki vívódásait olyan híven tükrözte vissza, a társalgás művészetében is éppen olyan művészi készséget árult el, sőt színpadi pályája utolsó évtizedében néhány komikus és groteszk nőalak ábrázolásával mély komikai erejéről e humoráról is erős tanúbizonyságot állított. Széles skálájú művésznő volt. Akármit játszott, igaz volt mindig és finom. 1885. (időpont) jún. 29-én férjhez ment Urváry Lajoshoz, (személy) a »Pesti Napló« (intézmény) (információ)  felelős szerkesztőjéhez, aki azonban öt évi házasélet után özvegyen hagyta. 1909. (időpont) április elején a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  örökös tagjának nevezték ki. 1910. (időpont) ápr. 1-én a »Kiskirályok« (cím) c. vígjáték Mimi hercegnő (szerep) szerepében ünnepelte a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  Helvey Laura (személy) (információ)  40 éves színművészeti jubileumát. Negyven évet töltöttt a színipályán s mind a negyvenet a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  művészi együttesében. szin_II.0301.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Helvey Laura címszóvég 25453 Szócikk: Helvey Laura (Urváry Lajosné), yszemelynevy urváry lajosne yszemelynevy Urváry Lajosné yszemelynevy urváry yszemelynevy lajosne yszemelynevy yszemelynevy Urváry yszemelynevy Lajosné yszemelynevy ykodvegy színésznő, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy örökös tiszteletbeli tagja (nyugdíjban), sz. 1852. dec. xtalanevtizedx 1865 10-én, Aradon, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy hol atyja Helvey Zsigmond yszemelynevy helvey zsigmond yszemelynevy Helvey Zsigmond yszemelynevy helvey yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Helvey yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy uradalmi jószágigazgató volt. Már gyermekkorában szeretett szavalgatni, meg színházasdit játszani s szülei végül is kénytelenek voltak beleegyezni, hogy a színipályára lépjen. 1867-ben xevtizedx 1865 beiratkozott az Orsz. Színművészeti Akadémiára yintezmenyy orsz. színművészeti akadémia yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színművészeti yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy (akkor még: »színi tanoda«), ahol Paulay Ede, yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy Szigeti József yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy és Gyulai Pál yszemelynevy gyulai pál yszemelynevy Gyulai Pál yszemelynevy gyulai yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Gyulai yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy voltak tanárai. 1869-ben tűnt xtalanevtizedx 1875 fel először egy színitanodai vizsgaelőadáson, »Faust« ycimy faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy Margitjának yszerepy margit yszerepy Margit yszerepy margit yszerepy yszerepy Margit yszerepy ykodvegy szerepében. Már akkor annyi képességet mutatott, hogy a színiiskola elvégzése után 1870. xevtizedx 1875 febr. 2-án szerződtetési célból fölléptették a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Ez alkalommal Hermancet yszerepy hermanc yszerepy Hermanc yszerepy hermanc yszerepy yszerepy Hermanc yszerepy ykodvegy játszotta »A szerencse gyermeke« ycimy a szerencse gyermeke ycimy A szerencse gyermeke ycimy a ycimy szerencse ycimy gyermeke ycimy ycimy A ycimy szerencse ycimy gyermeke ycimy ykodvegy c. darabban, még pedig olyan nagy sikerrel, hogy még azon év ápr. 1-től kedődő hatállyal azonnal leszerződtették. Mint a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja 1870. ápr. 1-én lépett először az ország első színpadára, Legouvé Ernest yszemelynevy legouvé ernest yszemelynevy Legouvé Ernest yszemelynevy legouvé yszemelynevy ernest yszemelynevy yszemelynevy Legouvé yszemelynevy Ernest yszemelynevy ykodvegy »Rang és szerelem« ycimy rang és szerelem ycimy Rang és szerelem ycimy rang ycimy és ycimy szerelem ycimy ycimy Rang ycimy és ycimy szerelem ycimy ykodvegy c. színművében. Eleinte drámai szende szerepeket játszott, sőt közben énekelni is tanult, drámai szopránnak készült. 1875. telén xtalanevtizedx 1885 mint énekesnőnek egy hangversenyen sikere is volt, ugyanazon év dec. 7-én pedig a drezdai udvari opera yintezmenyy drezdai udvari opera yintezmenyy drezdai yintezmenyy drezdai yintezmenyy udvari yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy drezdai yintezmenyy ykodvegy színpadán zenekarral próbát énekelt a »Traviatá«-ból ycimy traviata ycimy Traviatá ycimy traviata ycimy ycimy Traviatá ycimy ykodvegy Platen intendáns yszemelynevy platen intendáns yszemelynevy Platen intendáns yszemelynevy platen yszemelynevy intendáns yszemelynevy yszemelynevy Platen yszemelynevy intendáns yszemelynevy ykodvegy előtt, aki szerződéssel kínálta meg, de H. hosszas habozás után mégis csak megmaradt drámai színésznőnek. H. a társadalmi színművekben hamarosan egyik büszkesége lett a Nemzeti Színháznak. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy A mult század 80-as évtizedében sorra játszotta Dumas yszemelynevy dumas yszemelynevy Dumas yszemelynevy dumas yszemelynevy yszemelynevy Dumas yszemelynevy ykodvegy és Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy yszemelynevy Sardou yszemelynevy ykodvegy színműveinek hősnő szerepeit. »Odette«, ycimy odette ycimy Odette ycimy odette ycimy ycimy Odette ycimy ykodvegy »Dóra«, ycimy dóra ycimy Dóra ycimy dóra ycimy ycimy Dóra ycimy ykodvegy »Fedóra«, ycimy fedóra ycimy Fedóra ycimy fedóra ycimy ycimy Fedóra ycimy ykodvegy »Fromont és Risler«, ycimy fromont és risler ycimy Fromont és Risler ycimy fromont ycimy és ycimy risler ycimy ycimy Fromont ycimy és ycimy Risler ycimy ykodvegy a »Bagdadi hercegnő« ycimy bagdadi hercegnő ycimy Bagdadi hercegnő ycimy bagdadi ycimy hercegnő ycimy ycimy Bagdadi ycimy hercegnő ycimy ykodvegy stb. stb. mind egy-egy újabb diadalt jelentettek neki. A sajtó elismerte, a közönség az »Isteni Laura« yszemelynevy isteni laura yszemelynevy Isteni Laura yszemelynevy isteni yszemelynevy laura yszemelynevy yszemelynevy Isteni yszemelynevy Laura yszemelynevy ykodvegy néven becézte. Ez volt az ő fénykora. Később, haladó életkorával, könnyen siklott át más szerepkörre, anélkül, hogy művészi színvonala lejebb csúszott volna. Mert ő, aki a drámai helyzetekben a modern ember felindulásait, ideges ingerültségét és lelki vívódásait olyan híven tükrözte vissza, a társalgás művészetében is éppen olyan művészi készséget árult el, sőt színpadi pályája utolsó évtizedében néhány komikus és groteszk nőalak ábrázolásával mély komikai erejéről e humoráról is erős tanúbizonyságot állított. Széles skálájú művésznő volt. Akármit játszott, igaz volt mindig és finom. 1885. xevtizedx 1885 jún. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 29-én férjhez ment Urváry Lajoshoz, yszemelynevy urváry lajos yszemelynevy Urváry Lajos yszemelynevy urváry yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Urváry yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy a »Pesti Napló« yintezmenyy pesti napló yintezmenyy Pesti Na yintezmenyy pesti yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Na yintezmenyy ykodvegy felelős szerkesztőjéhez, aki azonban öt évi házasélet után özvegyen hagyta. 1909. xevtizedx 1905 április xtalanevtizedx 1915 elején a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy örökös tagjának nevezték ki. 1910. xevtizedx 1915 ápr. xtalanevtizedx 1925 xtalanevtizedx 1935 1-én a »Kiskirályok« ycimy kiskirályok ycimy Kiskirályok ycimy kiskirályok ycimy ycimy Kiskirályok ycimy ykodvegy c. vígjáték Mimi hercegnő yszerepy mimi hercegnő yszerepy Mimi hercegnő yszerepy mimi yszerepy hercegnő yszerepy yszerepy Mimi yszerepy hercegnő yszerepy ykodvegy szerepében ünnepelte a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Helvey Laura yszemelynevy helvey laura yszemelynevy Helvey Laura yszemelynevy helvey yszemelynevy laura yszemelynevy yszemelynevy Helvey yszemelynevy Laura yszemelynevy ykodvegy 40 éves színművészeti jubileumát. Negyven évet töltöttt a színipályán s mind a negyvenet a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy művészi együttesében. szin_II.0301.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Helvey Laura - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1852

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0301.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0301.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25453.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Helvey Laura

Szócikk: Helvey Laura (Urváry Lajosné), színésznő, a Nemzeti Színház örökös tiszteletbeli tagja (nyugdíjban), sz. 1852. dec. 10-én, Aradon, hol atyja Helvey Zsigmond uradalmi jószágigazgató volt. Már gyermekkorában szeretett szavalgatni, meg színházasdit játszani s szülei végül is kénytelenek voltak beleegyezni, hogy a színipályára lépjen. 1867-ben beiratkozott az Orsz. Színművészeti Akadémiára (akkor még: »színi tanoda«), ahol Paulay Ede, Szigeti József és Gyulai Pál voltak tanárai. 1869-ben tűnt fel először egy színitanodai vizsgaelőadáson, »Faust« Margitjának szerepében. Már akkor annyi képességet mutatott, hogy a színiiskola elvégzése után 1870. febr. 2-án szerződtetési célból fölléptették a Nemzeti Színházban. Ez alkalommal Hermancet játszotta »A szerencse gyermeke« c. darabban, még pedig olyan nagy sikerrel, hogy még azon év ápr. 1-től kedődő hatállyal azonnal leszerződtették. Mint a Nemzeti Színház tagja 1870. ápr. 1-én lépett először az ország első színpadára, Legouvé Ernest »Rang és szerelem« c. színművében. Eleinte drámai szende szerepeket játszott, sőt közben énekelni is tanult, drámai szopránnak készült. 1875. telén mint énekesnőnek egy hangversenyen sikere is volt, ugyanazon év dec. 7-én pedig a drezdai udvari opera színpadán zenekarral próbát énekelt a »Traviatá«-ból Platen intendáns előtt, aki szerződéssel kínálta meg, de H. hosszas habozás után mégis csak megmaradt drámai színésznőnek. H. a társadalmi színművekben hamarosan egyik büszkesége lett a Nemzeti Színháznak. A mult század 80-as évtizedében sorra játszotta Dumas és Sardou színműveinek hősnő szerepeit. »Odette«, »Dóra«, »Fedóra«, »Fromont és Risler«, a »Bagdadi hercegnő« stb. stb. mind egy-egy újabb diadalt jelentettek neki. A sajtó elismerte, a közönség az »Isteni Laura« néven becézte. Ez volt az ő fénykora. Később, haladó életkorával, könnyen siklott át más szerepkörre, anélkül, hogy művészi színvonala lejebb csúszott volna. Mert ő, aki a drámai helyzetekben a modern ember felindulásait, ideges ingerültségét és lelki vívódásait olyan híven tükrözte vissza, a társalgás művészetében is éppen olyan művészi készséget árult el, sőt színpadi pályája utolsó évtizedében néhány komikus és groteszk nőalak ábrázolásával mély komikai erejéről e humoráról is erős tanúbizonyságot állított. Széles skálájú művésznő volt. Akármit játszott, igaz volt mindig és finom. 1885. jún. 29-én férjhez ment Urváry Lajoshoz, a »Pesti Napló« felelős szerkesztőjéhez, aki azonban öt évi házasélet után özvegyen hagyta. 1909. április elején a Nemzeti Színház örökös tagjának nevezték ki. 1910. ápr. 1-én a »Kiskirályok« c. vígjáték Mimi hercegnő szerepében ünnepelte a Nemzeti Színház Helvey Laura 40 éves színművészeti jubileumát. Negyven évet töltöttt a színipályán s mind a negyvenet a Nemzeti Színház művészi együttesében. szin_II.0301.pdf II