Címszó: Herczeg Ferenc - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1863
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0305.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0305.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25488.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Herczeg
Ferenc
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/525494.htm
Szócikk: Herczeg Ferenc író, sz. 1863. (születés
éve) szeptember 22-én, Versecen. (megye) Családja
az elmúlt századokban Sziléziából (ország) emigrált,
atyja Versec (megye)
város polgármestere volt. A középiskolát Szegeden (megye) és Fehértemplomban
(megye) végezte,
aztán jogot hallgatott a budapesti (Budapest)
egyetemen és ügyvédjelölt volt Temesvárott, (megye) majd
Pesten. (Budapest)
Fiatalkori első írói munkáinak egy részét, néhány rövid elbeszélést, németül (nyelv) (információ)
írta, de aztán teljesen a magyar irodalomra
adta magát- Elbeszélései fővárosi (Budapest)
lapokban jelentek meg s már némi nevet szereztek neki, mikor egy Versecen (megye) vívott
párbajból kifolyólag hosszabb fogságra ítélte a bíróság. Az államfogházban írta
»Fenn és lenn« (cím)
(információ)
c. első regényét, mely aztán egy könyvkiadócég
pályázatán első helyen dicséretet nyert. — Rákosi Jenő (személy) (információ)
és Benedek Elek (személy) (információ)
voltak a pályabírák. A regény megjelenése
után sikert aratott és ezzel a fiatal író megindult a hírnév és siker útján. Rákosi
Jenő (személy)
(információ)
meghívta a »Budapesti Hirlap«-hoz (intézmény)
(információ)
tárcaírónak, ekkor kezdte írni híressé vált
huszár-történeteit, melyek »Mutamur« (cím) címmel könyvben
is megjelenve, szerzőjüket a legnépszerűbb írók egyikévé tették. Még nagyobb tetszést
keltettek a »Gyurkovics - lányok«, (cím) (információ)
majd a »Gyurkovics - fiúk« (cím) (információ)
történetei, melyek a legnagyobb példányszámban
olvasott könyvek közé kerültek, folyton új meg új kiadásokban jelennek meg ma is.
Herczeg (személy)
(információ)
akkor már az ország legkiválóbb íróinak sorában
volt, a Kisfaludy - Társaság (intézmény)
(információ)
tagjává választotta. Ekkor írta egy novellájából
»A dolovai nábob leánya« (cím) c színművét
(L. o.), mely 1892. (időpont) került
színre s azóta is, most már csaknem 40 éve, a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
műsorán van. Kitűnő vidéki magyar levegője,
finom vonalakkal rajzolt és jellemzetes alakjai, az érzelmes és humoros részek váltakozása
s a jól felépített cselekvény révén magasan kiemelkedett a 90-es évek elejének drámai
terméséből s a színészeknek is pompás alkalmakat adott sikeres szerepek eljátszására.
Ezzel megindult H. drámaíró pályája, mely a Csiky Gergely (személy) (információ)
utáni magyar dráma legjelentősebb fejezete.
Drámáinak felsorolását alább adjuk, itt most csak a legjelentősebbeket említjük
fel. A »Gyurkovics - lányok« (cím) (információ)
előbb a Magyar Színházban, (intézmény)
(információ)
majd a Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
aratott rendkívüli sikert, az »Ocskay brigadéros«
(cím) (információ)
a Vígszínházban (intézmény)
(információ)
került először színre s onnan jutott át (1926.)
(időpont)
a Nemzeti Színházba (intézmény)
(információ)
s mindkét helyen egyforma lelkes fogadtatásra
talált. Legmagyarabb szárnyalású darabja, a »Bizánc«, (cím) (információ)
állandóan műsoron van s költői és drámaírói
kiválóságain kivül nemzeti fontosságra is jutott, mint erélyes intőszó a nemzeti
erkölcs érdekében, a pártos széthúzás ellen. A »Kék róka« (cím) (információ)
a Vígszínházból (intézmény)
(információ)
indult el és a világsiker szárnyára jutott;
játszották mindenütt nagy sikerrel, Európa (ország) jóformán
minden nagyobb városában és Amerikában (ország) is.
Az »Árva László« (cím)
a háború küszöbén mutatott tükröt a nemzet elé a férfias, öntudatos jellem és a
puha, tévelygő, nyugtalan lélekellentétével. »A híd« (cím) Széchenyi
(személy)
(információ)
alakját mutatta a nemzet elé a megpróbáltatás
éveiben. Nagyarányú drámai munkássága mellett, mellyel Budapest (Budapest)
minden színházában aratott sikereket, mint regényíró is szüntelen dolgozott. Regényei
közül a legjelentősebbek: »A pogányok«, (cím) a honfoglalás
korabeli magyarság megragadó képe, a »Szabolcs házassága«, (cím) (információ)
erőteljes lélekrajz a kilencvenes évek magyar
életéből, »A királyné futárja«, (cím) művészien
finom roccoco-történet, »Magyar hegedű«, (cím) (információ)
a háború alatti érzelmi komplikációk első
mélyen járó rajza a magyar irodalomban, »Az élet kapuja« (cím) a magyar
sors keserű és mély ábrázolása a pápaságra pályázó Bakocz Tamás érsek (szerep) alakjában.
Novellái ennek a műfajnak legelegánsabb termékei közé tartoznak, a tömör, biztos
forma, az alakok néhány éles vonallal való rajza, a témák invenciózus változatossága,
érzelmesség, humor, malicia a hangulatban, könnyed előkelőség az elbeszélés módjában
a magyar novellaírás mesterét mutatja. Érdemeihez méltóan H. részesült mindazokban
a kitüntetésekben, melyeket az állam és társadalom magyar írónak juttathat. Több
cikluson át volt országgyűlési képviselő, lelkes híve gróf Tisza Istvánnak, (személy) (információ)
akivel együtt szerkesztette több éven át
a »Magyar Figyelő« (intézmény)
(információ)
c. folyóiratot. A M.T.Akadémia (intézmény)
levelező, majd rendes és tiszteletbeli és igazgatósági tagjává s egy cikluson át
alelnökévé választotta. Ferenc József király (személy) a
Pro Litteris et Artibus-rendjellel tüntette ki, a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem
(intézmény)
(információ)
tiszteletbeli doktorává választotta. 1927-ben
(időpont)
tagja lett az újonnan alakított felsőháznak, mint az irodalom képviselője a főrendek
között. A M. T. Akadémia (intézmény)
magasztaló indokolással az irodalmi Nobel-díjra ajánlotta. Több város díszpolgárává
választotta. (Schöpflin Aladár.) (személy) (információ)
Herczeg Ferenc (személy) (információ)
drámai színművei: »A dolovai nábob leánya«,
(cím) szmű.
(L. o.) »A három testőr«, (cím) boh. 3 felv.
Bem. 1894. (időpont)
márc. 20. Nemzeti Színház. (intézmény)
(információ)
(Bécsben (ország) »Die
beiden Grenadiere« (cím) c. alatt
a Neu Wiener Bühne (intézmény)
előadta 1914. (időpont) nov.
havában. Göteborgban: (ország) a Lorensbergtheater
(intézmény)
1926. (időpont)
jan. havában adta elő.) »Honthy háza«, (cím) (információ)
dr. 3 felv. Bem. 1896. (időpont) febr.
14. U. o. »Nászuton«, (cím) énekes vj.
3 felv. Bem. 1896. (időpont) nov.
24. Népszínház. (intézmény)
(információ)
Zenéje Konti Józseftől. (személy) (információ)
»Gyurkovics lányok«, (cím) (információ)
vj. 4 felv. (L. o.) »Az első vihar«, (cím) szmű 4 felv.
Bem. 1899. (időpont)
febr. 17. Nemzeti Színház. (intézmény)
(információ)
»Ocskay brigadéros«, (cím) (információ)
tört. szmű. (L. o.) »Balatoni rege«, (cím) szmű 3 felv.
Bem. 1902. (időpont)
febr. 28. Vígszínház. (intézmény)
(információ)
A Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
1923. (időpont) nov.
21-én iktatta műsorába, valamint díszelőadásban hozta színre, 1926. (időpont) jan.
29-én, az író 40 éves jubileumán. »Kéz kezet mos«, (cím) vj. 3 felv.
Bem. 1903. (időpont)
febr. Vígszínház. (intézmény)
(információ)
A Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
bemutatta 1928. (időpont) ápr.
27. »Bizánc«, (cím)
(információ)
tört. trag. Bem. 1904. (időpont) ápr.
22. Nemzeti Színház. (intézmény)
(információ)
(L. o.) »Bujdosók«, (cím) szmű 1 felv.
Bem. 1906. (időpont)
okt. 26. Vígszínház. (intézmény)
(információ)
»Déryné iíiasszony«, (cím) (információ)
vj. 3 felv. Bem. 1907. (időpont) febr.
6. U. o. 25-ödször: 1907. (időpont) ápr.
25. Felújították 1918. (időpont) szept.
14. (Később a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
is műsorába iktatta.) »Avatójáték«. (cím) A Népszínház
(intézmény)
(információ)
újjáépítése utáni megnyitására. 1907. (időpont) »A
kivándorló«, (cím)
szmű 3 felv. Bem. 1909. (időpont) febr.
6. Vígszínház. (intézmény)
(információ)
25-ödször: ápr. 15. »Rébusz báró«, (cím) operett 3
felv. Zen. szerz. Huszka Jenő. (személy) (információ)
Bem. 1909. (időpont) nov.
20. Király Színház. (intézmény)
(információ)
»Bolondok tánca«, (cím) tragikomédia
3 felv. (Birinsky Leó (személy) nyomán.)
Bem. 1913. (időpont)
szept. 19. Nemzeti Színház. (intézmény)
(információ)
»Az ezredes«, (cím) vj. 3 felv.
Bem. 1914. (időpont)
jan. 30. Magyar Színház. (intézmény)
(információ)
(A bécsi Renaissance - Bühnén (intézmény)
(információ)
1920. (időpont) jan.
13-án »Die Perle der KIeopatra« (cím) c. alatt
játszották először.) »Ünnepi játék.« (cím) Alkalmi prológ
Szigligeti Ede (személy) (információ)
születésnapjának századik évfordulójára.
Bem. 1914. (időpont)
márc. 7. Nemzeti Színház. (intézmény)
(információ)
»Karolina vagy egy szerentsés flótás«, (cím) vj. 1 felv.
Bem. nov. 18. Modern Színpad. (intézmény)
(információ)
(100-ik előadása 1917. (időpont) febr.
14.) »Kék róka,« (cím)
(információ)
színjáték 3 felv. Bem. 1917. (időpont) jan,
3. Vígszínház. (intézmény)
(információ)
Bécsben (ország) a Josefstadtertheater
(intézmény)
bem. aug. 31.; u. o. 100-ik előadása: 1917. (időpont) dec.
havában volt. Berlinben (ország) (Lessingtheater)
(intézmény)
1918. (időpont)
jan. havában; Münchenben (ország) 1918.
(időpont)
jún. havában, Rómában (ország) 1924.
(időpont)
okt. 7-én, Párizsban (ország) a Potinier
- színházban (intézmény)
1928. (időpont)
máj. 8-án adták. A Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
bemutatta 1926. (időpont) febr.
11. (E művel elnyerte a Vojnich - díjat.) (intézmény)
»Péter és Pál«, (cím)
vj. 1 felv. Bem. 1917. (időpont) okt.
12. Apolló Kabaré. (intézmény)
A Renaissance Színház (intézmény)
(információ)
bem. 1922. (időpont) jan.
18. »Árva László király«, (cím) szomorúj.
4 felv., előjátékkal. Bem. 1917. (időpont) okt.
26. Nemzeti Színház. (intézmény)
(információ)
(Vojnich - díjjal (intézmény)
jutalmazva.) 50-ik előadása: 1918. (időpont) jún.
Felújítása: 1926. (időpont) febr.
5. »Tilla«, (cím)
hét jelenés. Bem. 1918. (időpont) nov.
22. Belvárosi Színház. (intézmény)
(információ)
Prágában (ország) 1924.
(időpont)
ápr. 6-án (Svanda - színház) (intézmény)
mutatták be. »A fekete lovas«, (cím) szmű 3 felv.
Bem. 1919. (időpont)
dec. 5. Nemzeti Színház. (intézmény)
(információ)
1920. (időpont) jan,
havában e művel Vojnich-díjat (intézmény)
nyert. 50-edszer: 1920. (időpont) nov.
16-án adták. Felújítása: 1924. (időpont) márc.
29., 1929. (időpont)
márc. 8. »A holicsi Cupido« (cím) vj. 1 felv.
Első előadása Keszthelyen, (megye) 1921.
(időpont)
júl. 2. Utána 1921. (időpont) okt.
Nemzeti Színház. (intézmény)
(információ)
»Baba-Hu.« (cím) Egyfelvonásos,
előjátékkal. Bem. 1921. (időpont) nov.
25. Renaissance Színház. (intézmény)
(információ)
Ugyanakkor ugyanott: »Két ember.« (cím) (információ)
Egyfelvonásos. »Aranyborjú.« (cím) Színjáték,
előjátékkal, két részben. Bem. 1922. (időpont) márc.
15. Vígszínház. (intézmény)
(információ)
»A Költő és a Halál«, (cím) szmű 1 felv.
Bem. 1922. (időpont)
dec. 29. Nemzeti Színház. (intézmény)
(információ)
»Sirokkó«, (cím) vj. 3 felv.,
előjátékkal. Bem. 1923. (időpont) márc.
14. Vígszínház. (intézmény)
(információ)
»A híd«, (cím) színjáték
4 felv. Bem. 1925. (időpont) nov.
20. Nemzeti Színház. (intézmény)
(információ)
50-edszer: 1926. (időpont) ápr.
7. »Majomszínház«, (cím) komédia 3
felv. Bem. 1926. (időpont) febr.
24. Vígszínház. (intézmény)
(információ)
»Szendrey Júlia«, (cím) (információ)
szmű 3 felv. Bem. 1930. (időpont) febr.
28. U. o. szin_II.0305.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Herczeg Ferenc címszóvég 25488 Szócikk:
Herczeg Ferenc író, sz. 1863. szeptember xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx
1885 22-én, Versecen. ytelepulesy versec ytelepulesy Versec ymegyey temes megye
ykodvegy Családja az elmúlt századokban Sziléziából ytelepulesy szilézia
ytelepulesy Sziléziá yorszagy Lengyelország ykodvegy emigrált, atyja Versec ytelepulesy
versec ytelepulesy Versec ymegyey temes megye ykodvegy város polgármestere volt.
A középiskolát Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád
megye ykodvegy és Fehértemplomban ytelepulesy fehértemplom ytelepulesy
Fehértemplom ymegyey temes megye ykodvegy végezte, aztán jogot hallgatott a budapesti
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy egyetemen és ügyvédjelölt
volt Temesvárott, ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye
ykodvegy majd Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy Fiatalkori első írói munkáinak egy részét, néhány rövid elbeszélést, németül
ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy
ykodvegy írta, de aztán teljesen a magyar irodalomra adta magát- Elbeszélései fővárosi
főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy lapokban jelentek
meg s már némi nevet szereztek neki, mikor egy Versecen ytelepulesy versec
ytelepulesy Versec ymegyey temes megye ykodvegy vívott párbajból kifolyólag hosszabb
fogságra ítélte a bíróság. Az államfogházban írta »Fenn és lenn« ycimy fenn és
lenn ycimy Fenn és lenn ycimy fenn ycimy és ycimy lenn ycimy ycimy Fenn ycimy
és ycimy lenn ycimy ykodvegy c. első regényét, mely aztán egy könyvkiadócég pályázatán
első helyen dicséretet nyert. — Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő
yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy
yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy és Benedek Elek yszemelynevy
benedek elek yszemelynevy Benedek Elek yszemelynevy benedek yszemelynevy elek
yszemelynevy yszemelynevy Benedek yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy voltak
a pályabírák. A regény megjelenése után sikert aratott és ezzel a fiatal író megindult
a hírnév és siker útján. Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy
Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy
Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy meghívta a »Budapesti Hirlap«-hoz
yintezmenyy budapesti hirlap yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti
yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy tárcaírónak,
ekkor kezdte írni híressé vált huszár-történeteit, melyek »Mutamur« ycimy
mutamur ycimy Mutamur ycimy mutamur ycimy ycimy Mutamur ycimy ykodvegy címmel könyvben
is megjelenve, szerzőjüket a legnépszerűbb írók egyikévé tették. Még nagyobb tetszést
keltettek a »Gyurkovics - lányok«, ycimy gyurkovics - lányok ycimy Gyurkovics -
lányok ycimy gyurkovics ycimy - ycimy lányok ycimy ycimy Gyurkovics ycimy -
ycimy lányok ycimy ykodvegy majd a »Gyurkovics - fiúk« ycimy gyurkovics - fiúk
ycimy Gyurkovics - fiúk ycimy gyurkovics ycimy - ycimy fiúk ycimy ycimy
Gyurkovics ycimy - ycimy fiúk ycimy ykodvegy történetei, melyek a legnagyobb példányszámban
olvasott könyvek közé kerültek, folyton új meg új kiadásokban jelennek meg ma is.
Herczeg yszemelynevy herczeg yszemelynevy Herczeg yszemelynevy herczeg
yszemelynevy yszemelynevy Herczeg yszemelynevy ykodvegy akkor már az ország legkiválóbb
íróinak sorában volt, a Kisfaludy - Társaság yintezmenyy kisfaludy - társaság
yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy - yintezmenyy társaság
yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy tagjává választotta. Ekkor
írta egy novellájából »A dolovai nábob leánya« ycimy a dolovai nábob leánya
ycimy A dolovai nábob leánya ycimy a ycimy dolovai ycimy nábob ycimy leánya
ycimy ycimy A ycimy dolovai ycimy nábob ycimy leánya ycimy ykodvegy c színművét
(L. o.), mely 1892. xevtizedx 1895 került xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx
1915 színre s azóta is, most már csaknem 40 éve, a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy műsorán van. Kitűnő vidéki
magyar levegője, finom vonalakkal rajzolt és jellemzetes alakjai, az érzelmes és
humoros részek váltakozása s a jól felépített cselekvény révén magasan kiemelkedett
a 90-es évek elejének drámai terméséből s a színészeknek is pompás alkalmakat adott
sikeres szerepek eljátszására. Ezzel megindult H. drámaíró pályája, mely a Csiky
Gergely yszemelynevy csiky gergely yszemelynevy Csiky Gergely yszemelynevy
csiky yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy Csiky yszemelynevy Gergely
yszemelynevy ykodvegy utáni magyar dráma legjelentősebb fejezete. Drámáinak felsorolását
alább adjuk, itt most csak a legjelentősebbeket említjük fel. A »Gyurkovics -
lányok« ycimy gyurkovics - lányok ycimy Gyurkovics - lányok ycimy gyurkovics
ycimy - ycimy lányok ycimy ycimy Gyurkovics ycimy - ycimy lányok ycimy ykodvegy
előbb a Magyar Színházban, yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S
yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy majd a Nemzeti Színházban yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy aratott rendkívüli sikert,
az »Ocskay brigadéros« ycimy ocskay brigadéros ycimy Ocskay brigadéros ycimy
ocskay ycimy brigadéros ycimy ycimy Ocskay ycimy brigadéros ycimy ykodvegy a Vígszínházban
yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy
yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy került először színre s onnan jutott át
(1926.) xevtizedx 1925 a Nemzeti Színházba yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy s mindkét helyen egyforma lelkes fogadtatásra
talált. Legmagyarabb szárnyalású darabja, a »Bizánc«, ycimy bizánc ycimy Bizánc
ycimy bizánc ycimy ycimy Bizánc ycimy ykodvegy állandóan műsoron van s költői és
drámaírói kiválóságain kivül nemzeti fontosságra is jutott, mint erélyes intőszó
a nemzeti erkölcs érdekében, a pártos széthúzás ellen. A »Kék róka« ycimy kék
róka ycimy Kék róka ycimy kék ycimy róka ycimy ycimy Kék ycimy róka ycimy
ykodvegy a Vígszínházból yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính
yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy indult
el és a világsiker szárnyára jutott; játszották mindenütt nagy sikerrel, Európa
ytelepulesy európa ytelepulesy Európa yorszagy Európa ykodvegy jóformán minden nagyobb
városában és Amerikában ytelepulesy amerika ytelepulesy Ameriká yorszagy Észak
Amerika ykodvegy is. Az »Árva László« ycimy árva lászló ycimy Árva László ycimy
árva ycimy lászló ycimy ycimy Árva ycimy László ycimy ykodvegy a háború küszöbén
mutatott tükröt a nemzet elé a férfias, öntudatos jellem és a puha, tévelygő, nyugtalan
lélekellentétével. »A híd« ycimy a híd ycimy A híd ycimy a ycimy híd ycimy
ycimy A ycimy híd ycimy ykodvegy Széchenyi yszemelynevy széchenyi yszemelynevy
Széchenyi yszemelynevy széchenyi yszemelynevy yszemelynevy Széchenyi
yszemelynevy ykodvegy alakját mutatta a nemzet elé a megpróbáltatás éveiben. Nagyarányú
drámai munkássága mellett, mellyel Budapest Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy minden színházában aratott sikereket, mint regényíró
is szüntelen dolgozott. Regényei közül a legjelentősebbek: »A pogányok«, ycimy
a pogányok ycimy A pogányok ycimy a ycimy pogányok ycimy ycimy A ycimy pogányok
ycimy ykodvegy a honfoglalás korabeli magyarság megragadó képe, a »Szabolcs házassága«,
ycimy szabolcs házassága ycimy Szabolcs házassága ycimy szabolcs ycimy
házassága ycimy ycimy Szabolcs ycimy házassága ycimy ykodvegy erőteljes lélekrajz
a kilencvenes évek magyar életéből, »A királyné futárja«, ycimy a királyné
futárja ycimy A királyné futárja ycimy a ycimy királyné ycimy futárja ycimy
ycimy A ycimy királyné ycimy futárja ycimy ykodvegy művészien finom roccoco-történet,
»Magyar hegedű«, ycimy magyar hegedű ycimy Magyar hegedű ycimy magyar ycimy
hegedű ycimy ycimy Magyar ycimy hegedű ycimy ykodvegy a háború alatti érzelmi komplikációk
első mélyen járó rajza a magyar irodalomban, »Az élet kapuja« ycimy az élet
kapuja ycimy Az élet kapuja ycimy az ycimy élet ycimy kapuja ycimy ycimy Az
ycimy élet ycimy kapuja ycimy ykodvegy a magyar sors keserű és mély ábrázolása a
pápaságra pályázó Bakocz Tamás érsek yszerepy bakocz tamás érsek yszerepy
Bakocz Tamás érsek yszerepy bakocz yszerepy tamás yszerepy érsek yszerepy
yszerepy Bakocz yszerepy Tamás yszerepy érsek yszerepy ykodvegy alakjában. Novellái
ennek a műfajnak legelegánsabb termékei közé tartoznak, a tömör, biztos forma, az
alakok néhány éles vonallal való rajza, a témák invenciózus változatossága, érzelmesség,
humor, malicia a hangulatban, könnyed előkelőség az elbeszélés módjában a magyar
novellaírás mesterét mutatja. Érdemeihez méltóan H. részesült mindazokban a kitüntetésekben,
melyeket az állam és társadalom magyar írónak juttathat. Több cikluson át volt országgyűlési
képviselő, lelkes híve gróf Tisza Istvánnak, yszemelynevy gróf tisza istván
yszemelynevy gróf Tisza István yszemelynevy gróf yszemelynevy tisza
yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Tisza yszemelynevy
István yszemelynev akivel együtt szerkesztette több éven át a »Magyar Figyelő« yintezmenyy
magyar figyelő yintezmenyy Magyar F yintezmenyy magyar yintezmenyy figyelő
yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy F yintezmenyy ykodvegy c. folyóiratot.
A M.T.Akadémia yintezmenyy m.t.akadémia yintezmenyy M.T.Akad yintezmenyy
m.t.akadémia yintezmenyy yintezmenyy M.T.Akad yintezmenyy ykodvegy levelező, majd
rendes és tiszteletbeli és igazgatósági tagjává s egy cikluson át alelnökévé választotta.
Ferenc József király yszemelynevy ferenc józsef király yszemelynevy Ferenc József
király yszemelynevy ferenc yszemelynevy józsef yszemelynevy király yszemelynevy
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy József yszemelynevy király a Pro Litteris et Artibus-rendjellel
tüntette ki, a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem yintezmenyy budapesti
pázmány péter tudományegyetem yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy
pázmány yintezmenyy péter yintezmenyy tudományegyetem yintezmenyy yintezmenyy
budapest yintez tiszteletbeli doktorává választotta. 1927-ben tagja lett az újonnan
alakított felsőháznak, mint az irodalom képviselője a főrendek között. A M. T. Akadémia
yintezmenyy m. t. akadémia yintezmenyy M. T. Ak yintezmenyy m. yintezmenyy t.
yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy T. yintezmenyy Ak
yintezmenyy ykodvegy magasztaló indokolással az irodalmi Nobel-díjra ajánlotta.
Több város díszpolgárává választotta. (Schöpflin Aladár.) yszemelynevy
schöpflin aladár yszemelynevy Schöpflin Aladár yszemelynevy schöpflin
yszemelynevy aladár yszemelynevy yszemelynevy Schöpflin yszemelynevy Aladár
yszemelynevy ykodvegy Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg ferenc yszemelynevy
Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg yszemelynevy ferenc yszemelynevy
yszemelynevy Herczeg yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy drámai színművei:
»A dolovai nábob leánya«, ycimy a dolovai nábob leánya ycimy A dolovai nábob
leánya ycimy a ycimy dolovai ycimy nábob ycimy leánya ycimy ycimy A ycimy
dolovai ycimy nábob ycimy leánya ycimy ykodvegy szmű. (L. o.) »A három testőr«,
ycimy a három testőr ycimy A három testőr ycimy a ycimy három ycimy testőr
ycimy ycimy A ycimy három ycimy testőr ycimy ykodvegy boh. 3 felv. Bem. 1894. xevtizedx
1895 márc. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 20. Nemzeti Színház. yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy (Bécsben ytelepulesy bécs
ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy »Die beiden Grenadiere« ycimy die
beiden grenadiere ycimy Die beiden Grenadiere ycimy die ycimy beiden ycimy
grenadiere ycimy ycimy Die ycimy beiden ycimy Grenadiere ycimy ykodvegy c. alatt
a Neu Wiener Bühne yintezmenyy neu wiener bühne yintezmenyy Neu Wien
yintezmenyy neu yintezmenyy wiener yintezmenyy bühne yintezmenyy yintezmenyy
Neu yintezmenyy Wien yintezmenyy ykodvegy előadta 1914. xevtizedx 1915 nov. xtalanevtizedx
1925 havában. Göteborgban: ytelepulesy göteborg ytelepulesy Göteborg yorszagy
Svédország ykodvegy a Lorensbergtheater yintezmenyy lorensbergtheater
yintezmenyy Lorensbe yintezmenyy lorensbergtheater yintezmenyy yintezmenyy
Lorensbe yintezmenyy ykodvegy 1926. xevtizedx 1925 jan. havában adta elő.) »Honthy
háza«, ycimy honthy háza ycimy Honthy háza ycimy honthy ycimy háza ycimy ycimy
Honthy ycimy háza ycimy ykodvegy dr. 3 felv. Bem. 1896. xevtizedx 1895 febr. 14.
U. o. »Nászuton«, ycimy nászuton ycimy Nászuton ycimy nászuton ycimy ycimy
Nászuton ycimy ykodvegy énekes vj. 3 felv. Bem. 1896. nov. 24. Népszínház. yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy Zenéje Konti Józseftől. yszemelynevy konti józsef
yszemelynevy Konti József yszemelynevy konti yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Konti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy »Gyurkovics lányok«,
ycimy gyurkovics lányok ycimy Gyurkovics lányok ycimy gyurkovics ycimy lányok
ycimy ycimy Gyurkovics ycimy lányok ycimy ykodvegy vj. 4 felv. (L. o.) »Az első
vihar«, ycimy az első vihar ycimy Az első vihar ycimy az ycimy első ycimy vihar
ycimy ycimy Az ycimy első ycimy vihar ycimy ykodvegy szmű 4 felv. Bem. 1899. febr.
xtalanevtizedx 1905 17. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Ocskay brigadéros«, ycimy ocskay
brigadéros ycimy Ocskay brigadéros ycimy ocskay ycimy brigadéros ycimy ycimy
Ocskay ycimy brigadéros ycimy ykodvegy tört. szmű. (L. o.) »Balatoni rege«, ycimy
balatoni rege ycimy Balatoni rege ycimy balatoni ycimy rege ycimy ycimy
Balatoni ycimy rege ycimy ykodvegy szmű 3 felv. Bem. 1902. xevtizedx 1905 febr.
xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 28. Vígszínház. yintezmenyy vígszínház
yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính
yintezmenyy ykodvegy A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy 1923. xevtizedx 1925 nov. 21-én iktatta műsorába, valamint
díszelőadásban hozta színre, 1926. jan. 29-én, az író 40 éves jubileumán. »Kéz kezet
mos«, ycimy kéz kezet mos ycimy Kéz kezet mos ycimy kéz ycimy kezet ycimy mos
ycimy ycimy Kéz ycimy kezet ycimy mos ycimy ykodvegy vj. 3 felv. Bem. 1903. xevtizedx
1905 febr. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 Vígszínház. yintezmenyy
vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy
Vígszính yintezmenyy ykodvegy A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy bemutatta 1928. xevtizedx 1925 ápr. 27.
»Bizánc«, ycimy bizánc ycimy Bizánc ycimy bizánc ycimy ycimy Bizánc ycimy
ykodvegy tört. trag. Bem. 1904. xevtizedx 1905 ápr. 22. Nemzeti Színház. yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy (L. o.) »Bujdosók«, ycimy
bujdosók ycimy Bujdosók ycimy bujdosók ycimy ycimy Bujdosók ycimy ykodvegy szmű
1 felv. Bem. 1906. okt. 26. Vígszínház. yintezmenyy vígszínház yintezmenyy
Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy
ykodvegy »Déryné iíiasszony«, ycimy déryné iíiasszony ycimy Déryné iíiasszony
ycimy déryné ycimy iíiasszony ycimy ycimy Déryné ycimy iíiasszony ycimy
ykodvegy vj. 3 felv. Bem. 1907. febr. 6. U. o. 25-ödször: 1907. ápr. xtalanevtizedx
1915 25. Felújították 1918. xevtizedx 1915 szept. 14. (Később a Nemzeti Színház
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy is műsorába iktatta.)
»Avatójáték«. ycimy avatójáték ycimy Avatójáték ycimy avatójáték ycimy ycimy
Avatójáték ycimy ykodvegy A Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy
Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy
ykodvegy újjáépítése utáni megnyitására. 1907. xevtizedx 1905 »A kivándorló«, ycimy
a kivándorló ycimy A kivándorló ycimy a ycimy kivándorló ycimy ycimy A ycimy
kivándorló ycimy ykodvegy szmű 3 felv. Bem. 1909. febr. 6. Vígszínház. yintezmenyy
vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy
Vígszính yintezmenyy ykodvegy 25-ödször: ápr. 15. »Rébusz báró«, ycimy rébusz
báró ycimy Rébusz báró ycimy rébusz ycimy báró ycimy ycimy Rébusz ycimy báró
ycimy ykodvegy operett 3 felv. Zen. szerz. Huszka Jenő. yszemelynevy huszka
jenő yszemelynevy Huszka Jenő yszemelynevy huszka yszemelynevy jenő
yszemelynevy yszemelynevy Huszka yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Bem. 1909.
nov. xtalanevtizedx 1915 20. Király Színház. yintezmenyy király színház
yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy »Bolondok tánca«, ycimy
bolondok tánca ycimy Bolondok tánca ycimy bolondok ycimy tánca ycimy ycimy
Bolondok ycimy tánca ycimy ykodvegy tragikomédia 3 felv. (Birinsky Leó yszemelynevy
birinsky leó yszemelynevy Birinsky Leó yszemelynevy birinsky yszemelynevy leó
yszemelynevy yszemelynevy Birinsky yszemelynevy Leó yszemelynevy ykodvegy nyomán.)
Bem. 1913. xevtizedx 1915 szept. 19. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Az ezredes«, ycimy az ezredes ycimy
Az ezredes ycimy az ycimy ezredes ycimy ycimy Az ycimy ezredes ycimy ykodvegy vj.
3 felv. Bem. 1914. jan. xtalanevtizedx 1925 30. Magyar Színház. yintezmenyy
magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy (A bécsi Renaissance
- Bühnén yintezmenyy bécsi renaissance - bühne yintezmenyy bécsi Re yintezmenyy
bécsi yintezmenyy renaissance yintezmenyy - yintezmenyy bühne yintezmenyy
yintezmenyy bécsi yintezmenyy Re yintezmenyy ykodvegy 1920. xevtizedx 1925 jan.
13-án »Die Perle der KIeopatra« ycimy die perle der kieopatra ycimy Die Perle
der KIeopatra ycimy die ycimy perle ycimy der ycimy kieopatra ycimy ycimy Die
ycimy Perle ycimy der ycimy KIeopatra ycimy ykodvegy c. alatt játszották először.)
»Ünnepi játék.« ycimy ünnepi játék ycimy Ünnepi játék ycimy ünnepi ycimy játék
ycimy ycimy Ünnepi ycimy játék ycimy ykodvegy Alkalmi prológ Szigligeti Ede yszemelynevy
szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy
születésnapjának századik évfordulójára. Bem. 1914. xevtizedx 1915 márc. 7. Nemzeti
Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Karolina
vagy egy szerentsés flótás«, ycimy karolina vagy egy szerentsés flótás ycimy
Karolina vagy egy szerentsés flótás ycimy karolina ycimy vagy ycimy egy ycimy
szerentsés ycimy flótás ycimy ycimy Karolina ycimy vagy ycimy egy ycimy sz vj. 1
felv. Bem. nov. 18. Modern Színpad. yintezmenyy modern színpad yintezmenyy
Modern S yintezmenyy modern yintezmenyy színpad yintezmenyy yintezmenyy Modern
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy (100-ik előadása 1917. febr. 14.) »Kék róka,«
ycimy kék róka ycimy Kék róka ycimy kék ycimy róka ycimy ycimy Kék ycimy róka
ycimy ykodvegy színjáték 3 felv. Bem. 1917. jan, 3. Vígszínház. yintezmenyy
vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy
Vígszính yintezmenyy ykodvegy Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs
yorszagy Ausztria ykodvegy a Josefstadtertheater yintezmenyy
josefstadtertheater yintezmenyy Josefsta yintezmenyy josefstadtertheater yintezmenyy
yintezmenyy Josefsta yintezmenyy ykodvegy bem. aug. 31.; u. o. 100-ik előadása:
1917. dec. havában volt. Berlinben ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin
yorszagy Németország ykodvegy (Lessingtheater) yintezmenyy lessingtheater
yintezmenyy Lessingt yintezmenyy lessingtheater yintezmenyy yintezmenyy
Lessingt yintezmenyy ykodvegy 1918. jan. havában; Münchenben ytelepulesy
münchen ytelepulesy München yorszagy Németország ykodvegy 1918. jún. xtalanevtizedx
1925 havában, Rómában ytelepulesy róma ytelepulesy Rómá yorszagy Olaszország
ykodvegy 1924. xevtizedx 1925 okt. 7-én, Párizsban ytelepulesy párizs
ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy a Potinier - színházban yintezmenyy
potinier - színház yintezmenyy Potinier yintezmenyy potinier yintezmenyy -
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Potinier yintezmenyy ykodvegy 1928.
máj. 8-án adták. A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy bemutatta 1926. febr. 11. (E művel elnyerte a Vojnich -
díjat.) yintezmenyy vojnich - díj yintezmenyy Vojnich yintezmenyy vojnich yintezmenyy
- yintezmenyy díj yintezmenyy yintezmenyy Vojnich yintezmenyy ykodvegy »Péter és
Pál«, ycimy péter és pál ycimy Péter és Pál ycimy péter ycimy és ycimy pál
ycimy ycimy Péter ycimy és ycimy Pál ycimy ykodvegy vj. 1 felv. Bem. 1917. xevtizedx
1915 okt. xtalanevtizedx 1925 12. Apolló Kabaré. yintezmenyy apolló kabare
yintezmenyy Apolló K yintezmenyy apolló yintezmenyy kabare yintezmenyy
yintezmenyy Apolló yintezmenyy K yintezmenyy ykodvegy A Renaissance Színház yintezmenyy
renaissance színház yintezmenyy Renaissa yintezmenyy renaissance yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Renaissa yintezmenyy ykodvegy bem. 1922. xevtizedx
1925 jan. 18. »Árva László király«, ycimy árva lászló király ycimy Árva László
király ycimy árva ycimy lászló ycimy király ycimy ycimy Árva ycimy László ycimy
király ycimy ykodvegy szomorúj. 4 felv., előjátékkal. Bem. 1917. xevtizedx 1915
okt. 26. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy (Vojnich - díjjal yintezmenyy vojnich - díj yintezmenyy
Vojnich yintezmenyy vojnich yintezmenyy - yintezmenyy díj yintezmenyy
yintezmenyy Vojnich yintezmenyy ykodvegy jutalmazva.) 50-ik előadása: 1918. jún.
xtalanevtizedx 1925 Felújítása: 1926. xevtizedx 1925 febr. 5. »Tilla«, ycimy
tilla ycimy Tilla ycimy tilla ycimy ycimy Tilla ycimy ykodvegy hét jelenés. Bem.
1918. xevtizedx 1915 nov. xtalanevtizedx 1925 22. Belvárosi Színház. yintezmenyy
belvárosi színház yintezmenyy Belváros yintezmenyy belvárosi yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Belváros yintezmenyy ykodvegy Prágában ytelepulesy
prága ytelepulesy Prágá yorszagy Csehország ykodvegy 1924. xevtizedx 1925 ápr. 6-án
(Svanda - színház) yintezmenyy svanda - színház yintezmenyy Svanda -
yintezmenyy svanda yintezmenyy - yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy
Svanda yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy mutatták be. »A fekete lovas«, ycimy
a fekete lovas ycimy A fekete lovas ycimy a ycimy fekete ycimy lovas ycimy
ycimy A ycimy fekete ycimy lovas ycimy ykodvegy szmű 3 felv. Bem. 1919. xevtizedx
1915 dec. xtalanevtizedx 1925 5. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1920. xevtizedx 1925 jan, havában e művel
Vojnich-díjat yintezmenyy vojnich-díj yintezmenyy Vojnich- yintezmenyy
vojnich-díj yintezmenyy yintezmenyy Vojnich- yintezmenyy ykodvegy nyert. 50-edszer:
1920. nov. 16-án adták. Felújítása: 1924. márc. 29., 1929. márc. 8. »A holicsi Cupido«
ycimy a holicsi cupido ycimy A holicsi Cupido ycimy a ycimy holicsi ycimy
cupido ycimy ycimy A ycimy holicsi ycimy Cupido ycimy ykodvegy vj. 1 felv. Első
előadása Keszthelyen, ytelepulesy keszthely ytelepulesy Keszthely ymegyey zala
megye ykodvegy 1921. júl. 2. Utána 1921. okt. Nemzeti Színház. yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Baba-Hu.« ycimy baba-hu
ycimy Baba-Hu ycimy baba-hu ycimy ycimy Baba-Hu ycimy ykodvegy Egyfelvonásos, előjátékkal.
Bem. 1921. nov. 25. Renaissance Színház. yintezmenyy renaissance színház
yintezmenyy Renaissa yintezmenyy renaissance yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Renaissa yintezmenyy ykodvegy Ugyanakkor ugyanott: »Két ember.« ycimy
két ember ycimy Két ember ycimy két ycimy ember ycimy ycimy Két ycimy ember
ycimy ykodvegy Egyfelvonásos. »Aranyborjú.« ycimy aranyborjú ycimy Aranyborjú
ycimy aranyborjú ycimy ycimy Aranyborjú ycimy ykodvegy Színjáték, előjátékkal, két
részben. Bem. 1922. márc. 15. Vígszínház. yintezmenyy vígszínház yintezmenyy
Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy
ykodvegy »A Költő és a Halál«, ycimy a költő és a halál ycimy A Költő és a
Halál ycimy a ycimy költő ycimy és ycimy a ycimy halál ycimy ycimy A ycimy
Költő ycimy és ycimy a ycimy Halál ycimy ykodvegy szmű 1 felv. Bem. 1922. dec. 29.
Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy »Sirokkó«, ycimy sirokkó ycimy Sirokkó ycimy sirokkó ycimy ycimy
Sirokkó ycimy ykodvegy vj. 3 felv., előjátékkal. Bem. 1923. márc. 14. Vígszínház.
yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy
yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy »A híd«, ycimy a híd ycimy A híd
ycimy a ycimy híd ycimy ycimy A ycimy híd ycimy ykodvegy színjáték 4 felv. Bem.
1925. nov. 20. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy 50-edszer: 1926. ápr. 7. »Majomszínház«, ycimy
majomszínház ycimy Majomszínház ycimy majomszínház ycimy ycimy Majomszínház
ycimy ykodvegy komédia 3 felv. Bem. 1926. febr. xtalanevtizedx 1935 24. Vígszínház.
yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy
yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy »Szendrey Júlia«, ycimy szendrey
júlia ycimy Szendrey Júlia ycimy szendrey ycimy júlia ycimy ycimy Szendrey
ycimy Júlia ycimy ykodvegy szmű 3 felv. Bem. 1930. xevtizedx 1935 febr. 28. U. o.
szin_II.0305.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Herczeg Ferenc - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1863
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0305.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0305.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25488.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Herczeg
Ferenc
Szócikk: Herczeg Ferenc író, sz. 1863. szeptember
22-én, Versecen. Családja az elmúlt századokban Sziléziából emigrált, atyja Versec
város polgármestere volt. A középiskolát Szegeden és Fehértemplomban végezte, aztán
jogot hallgatott a budapesti egyetemen és ügyvédjelölt volt Temesvárott, majd Pesten.
Fiatalkori első írói munkáinak egy részét, néhány rövid elbeszélést, németül írta,
de aztán teljesen a magyar irodalomra adta magát- Elbeszélései fővárosi lapokban
jelentek meg s már némi nevet szereztek neki, mikor egy Versecen vívott párbajból
kifolyólag hosszabb fogságra ítélte a bíróság. Az államfogházban írta »Fenn és lenn«
c. első regényét, mely aztán egy könyvkiadócég pályázatán első helyen dicséretet
nyert. — Rákosi Jenő és Benedek Elek voltak a pályabírák. A regény megjelenése után
sikert aratott és ezzel a fiatal író megindult a hírnév és siker útján. Rákosi Jenő
meghívta a »Budapesti Hirlap«-hoz tárcaírónak, ekkor kezdte írni híressé vált huszár-történeteit,
melyek »Mutamur« címmel könyvben is megjelenve, szerzőjüket a legnépszerűbb írók
egyikévé tették. Még nagyobb tetszést keltettek a »Gyurkovics - lányok«, majd a
»Gyurkovics - fiúk« történetei, melyek a legnagyobb példányszámban olvasott könyvek
közé kerültek, folyton új meg új kiadásokban jelennek meg ma is. Herczeg akkor már
az ország legkiválóbb íróinak sorában volt, a Kisfaludy - Társaság tagjává választotta.
Ekkor írta egy novellájából »A dolovai nábob leánya« c színművét (L. o.), mely 1892.
került színre s azóta is, most már csaknem 40 éve, a Nemzeti Színház műsorán van.
Kitűnő vidéki magyar levegője, finom vonalakkal rajzolt és jellemzetes alakjai,
az érzelmes és humoros részek váltakozása s a jól felépített cselekvény révén magasan
kiemelkedett a 90-es évek elejének drámai terméséből s a színészeknek is pompás
alkalmakat adott sikeres szerepek eljátszására. Ezzel megindult H. drámaíró pályája,
mely a Csiky Gergely utáni magyar dráma legjelentősebb fejezete. Drámáinak felsorolását
alább adjuk, itt most csak a legjelentősebbeket említjük fel. A »Gyurkovics -
lányok« előbb a Magyar Színházban, majd a Nemzeti Színházban aratott rendkívüli
sikert, az »Ocskay brigadéros« a Vígszínházban került először színre s onnan jutott
át (1926.) a Nemzeti Színházba s mindkét helyen egyforma lelkes fogadtatásra talált.
Legmagyarabb szárnyalású darabja, a »Bizánc«, állandóan műsoron van s költői és
drámaírói kiválóságain kivül nemzeti fontosságra is jutott, mint erélyes intőszó
a nemzeti erkölcs érdekében, a pártos széthúzás ellen. A »Kék róka« a Vígszínházból
indult el és a világsiker szárnyára jutott; játszották mindenütt nagy sikerrel,
Európa jóformán minden nagyobb városában és Amerikában is. Az »Árva László« a háború
küszöbén mutatott tükröt a nemzet elé a férfias, öntudatos jellem és a puha, tévelygő,
nyugtalan lélekellentétével. »A híd« Széchenyi alakját mutatta a nemzet elé a megpróbáltatás
éveiben. Nagyarányú drámai munkássága mellett, mellyel Budapest minden színházában
aratott sikereket, mint regényíró is szüntelen dolgozott. Regényei közül a legjelentősebbek:
»A pogányok«, a honfoglalás korabeli magyarság megragadó képe, a »Szabolcs házassága«,
erőteljes lélekrajz a kilencvenes évek magyar életéből, »A királyné futárja«, művészien
finom roccoco-történet, »Magyar hegedű«, a háború alatti érzelmi komplikációk első
mélyen járó rajza a magyar irodalomban, »Az élet kapuja« a magyar sors keserű és
mély ábrázolása a pápaságra pályázó Bakocz Tamás érsek alakjában. Novellái ennek
a műfajnak legelegánsabb termékei közé tartoznak, a tömör, biztos forma, az alakok
néhány éles vonallal való rajza, a témák invenciózus változatossága, érzelmesség,
humor, malicia a hangulatban, könnyed előkelőség az elbeszélés módjában a magyar
novellaírás mesterét mutatja. Érdemeihez méltóan H. részesült mindazokban a kitüntetésekben,
melyeket az állam és társadalom magyar írónak juttathat. Több cikluson át volt országgyűlési
képviselő, lelkes híve gróf Tisza Istvánnak, akivel együtt szerkesztette több éven
át a »Magyar Figyelő« c. folyóiratot. A M.T.Akadémia levelező, majd rendes és tiszteletbeli
és igazgatósági tagjává s egy cikluson át alelnökévé választotta. Ferenc József
király a Pro Litteris et Artibus-rendjellel tüntette ki, a budapesti Pázmány Péter
tudományegyetem tiszteletbeli doktorává választotta. 1927-ben tagja lett az újonnan
alakított felsőháznak, mint az irodalom képviselője a főrendek között. A M. T. Akadémia
magasztaló indokolással az irodalmi Nobel-díjra ajánlotta. Több város díszpolgárává
választotta. (Schöpflin Aladár.) Herczeg Ferenc drámai színművei: »A dolovai nábob
leánya«, szmű. (L. o.) »A három testőr«, boh. 3 felv. Bem. 1894. márc. 20. Nemzeti
Színház. (Bécsben »Die beiden Grenadiere« c. alatt a Neu Wiener Bühne előadta 1914.
nov. havában. Göteborgban: a Lorensbergtheater 1926. jan. havában adta elő.) »Honthy
háza«, dr. 3 felv. Bem. 1896. febr. 14. U. o. »Nászuton«, énekes vj. 3 felv. Bem.
1896. nov. 24. Népszínház. Zenéje Konti Józseftől. »Gyurkovics lányok«, vj. 4 felv.
(L. o.) »Az első vihar«, szmű 4 felv. Bem. 1899. febr. 17. Nemzeti Színház. »Ocskay
brigadéros«, tört. szmű. (L. o.) »Balatoni rege«, szmű 3 felv. Bem. 1902. febr.
28. Vígszínház. A Nemzeti Színház 1923. nov. 21-én iktatta műsorába, valamint díszelőadásban
hozta színre, 1926. jan. 29-én, az író 40 éves jubileumán. »Kéz kezet mos«, vj.
3 felv. Bem. 1903. febr. Vígszínház. A Nemzeti Színház bemutatta 1928. ápr. 27.
»Bizánc«, tört. trag. Bem. 1904. ápr. 22. Nemzeti Színház. (L. o.) »Bujdosók«, szmű
1 felv. Bem. 1906. okt. 26. Vígszínház. »Déryné iíiasszony«, vj. 3 felv. Bem. 1907.
febr. 6. U. o. 25-ödször: 1907. ápr. 25. Felújították 1918. szept. 14. (Később a
Nemzeti Színház is műsorába iktatta.) »Avatójáték«. A Népszínház újjáépítése utáni
megnyitására. 1907. »A kivándorló«, szmű 3 felv. Bem. 1909. febr. 6. Vígszínház.
25-ödször: ápr. 15. »Rébusz báró«, operett 3 felv. Zen. szerz. Huszka Jenő. Bem.
1909. nov. 20. Király Színház. »Bolondok tánca«, tragikomédia 3 felv. (Birinsky
Leó nyomán.) Bem. 1913. szept. 19. Nemzeti Színház. »Az ezredes«, vj. 3 felv. Bem.
1914. jan. 30. Magyar Színház. (A bécsi Renaissance - Bühnén 1920. jan. 13-án »Die
Perle der KIeopatra« c. alatt játszották először.) »Ünnepi játék.« Alkalmi prológ
Szigligeti Ede születésnapjának századik évfordulójára. Bem. 1914. márc. 7. Nemzeti
Színház. »Karolina vagy egy szerentsés flótás«, vj. 1 felv. Bem. nov. 18. Modern
Színpad. (100-ik előadása 1917. febr. 14.) »Kék róka,« színjáték 3 felv. Bem. 1917.
jan, 3. Vígszínház. Bécsben a Josefstadtertheater bem. aug. 31.; u. o. 100-ik előadása:
1917. dec. havában volt. Berlinben (Lessingtheater) 1918. jan. havában; Münchenben
1918. jún. havában, Rómában 1924. okt. 7-én, Párizsban a Potinier - színházban 1928.
máj. 8-án adták. A Nemzeti Színház bemutatta 1926. febr. 11. (E művel elnyerte a
Vojnich - díjat.) »Péter és Pál«, vj. 1 felv. Bem. 1917. okt. 12. Apolló Kabaré.
A Renaissance Színház bem. 1922. jan. 18. »Árva László király«, szomorúj. 4 felv.,
előjátékkal. Bem. 1917. okt. 26. Nemzeti Színház. (Vojnich - díjjal jutalmazva.)
50-ik előadása: 1918. jún. Felújítása: 1926. febr. 5. »Tilla«, hét jelenés. Bem.
1918. nov. 22. Belvárosi Színház. Prágában 1924. ápr. 6-án (Svanda - színház) mutatták
be. »A fekete lovas«, szmű 3 felv. Bem. 1919. dec. 5. Nemzeti Színház. 1920. jan,
havában e művel Vojnich-díjat nyert. 50-edszer: 1920. nov. 16-án adták. Felújítása:
1924. márc. 29., 1929. márc. 8. »A holicsi Cupido« vj. 1 felv. Első előadása Keszthelyen,
1921. júl. 2. Utána 1921. okt. Nemzeti Színház. »Baba-Hu.« Egyfelvonásos, előjátékkal.
Bem. 1921. nov. 25. Renaissance Színház. Ugyanakkor ugyanott: »Két ember.« Egyfelvonásos.
»Aranyborjú.« Színjáték, előjátékkal, két részben. Bem. 1922. márc. 15. Vígszínház.
»A Költő és a Halál«, szmű 1 felv. Bem. 1922. dec. 29. Nemzeti Színház. »Sirokkó«,
vj. 3 felv., előjátékkal. Bem. 1923. márc. 14. Vígszínház. »A híd«, színjáték 4
felv. Bem. 1925. nov. 20. Nemzeti Színház. 50-edszer: 1926. ápr. 7. »Majomszínház«,
komédia 3 felv. Bem. 1926. febr. 24. Vígszínház. »Szendrey Júlia«, szmű 3 felv.
Bem. 1930. febr. 28. U. o. szin_II.0305.pdf II
