Címszó: Hilgermann Laura - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1870
SZULETESIEVTIZED 1875
CSALADTAGJA Hilgermann József Ágost
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0324.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0324.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25578.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Hilgermann
Laura
Szócikk: Hilgermann Laura cs. és kir. kamaraénekesnő,
az Orsz. Zeneművészeti Főiskola (intézmény)
tanára, sz. 1870. (születés
éve) okt. 13-án, Bécsben. (ország) Atyja
H. József Ágost (személy) tanár
volt. Hangját Wrede hercegnő (személy) fedezte
fel. Első mestere Wolf Károly Mária, (személy) bécsi
(ország)
énektanár volt. Rövid ideig tartó tanulás után Prágába (ország) szerződtették,
ahol 1887-ben (időpont) a
»Troubadour« (cím)
(információ)
Azucena (szerep) szerepében
aratta első sikerét. A budapesti (Budapest)
Operaházban (intézmény)
(információ)
1890. (időpont) jan.
19-én mutatkozott be a »Mignon« (cím) (információ)
címszerepében. Az akkori zeneigazgató Mahler
Gusztáv, (személy)
(információ)
állandó tagnak szerződtette. Részese volt
az Operaház (intézmény)
(információ)
első fénykorának, Mahler (személy) (információ)
és Nikisch (személy) (információ)
alatt. Mahler, (személy) (információ)
aki mint egyik legmegértőbb hívét és munkatársát
különösen kedvelte, 1900-ban (időpont) a
bécsi udv. Operában (intézmény)
(információ)
hívta meg. Erre az időre esnek »Iphigenia
Aulisban«, (cím)
»Cosi fan tutte«, (cím) (információ)
»Figaro«, (cím) (információ)
»Lohengrin«, (cím) (információ)
»Tristan« (cím) (információ)
és »Nibelung gyűrűje« (cím) (információ)
híres új betanulásai, amelyekkel Mahler (személy) (információ)
az operaművészet fejlődésében nevezetes korszak
alapját vetette meg. Ezeken az előadásokon egymásután aratta diadalait Hilgermann
Laura. (személy)
(információ)
Közben mint Mahler (személy) (információ)
dalainak egyik leghivatottabb tolmácsa is
előkelő nevet szerzett. Húsz esztendei bécsi (ország) működése
alatt sűrűn szerepelt a salzburgi (ország) és
müncheni (ország)
ünnepi játékokon, s mint vendég gyakran lépett föl a berlini (ország) és
drezdai (ország)
operákban. 1907-ben (időpont) Münchenben
(ország)
koncertezett Crieggel, (személy) akinek
számos dalát (különösen a híres »Schwan«-t) (cím) ő vitte sikerre.
Már Bécsben (ország)
behatóan foglalkozott énekpedagógiával. 1920-ban (időpont) a
bécsi Opera (intézmény)
(információ)
tiszteleti tagjává nevezték ki. Ugyanakkor
a budapesti (Budapest)
Zeneművészeti Főiskola (intézmény)
a drámai ének tanszékére hívta meg. Azóta itt fejt ki eredményes működést. Számos
fiatal magyar énekes karrierjét indította el. Volt növendékei közül híressé váltak:
Alpár Gitta, (személy)
(információ)
Nagy Margit, (személy) (információ)
Sefcsik Magda, (személy) (információ)
Szánthó Emil. (személy) Férjét,
Radó Siegfried (személy) (információ)
színházi írót és rendezőt 1922-ben (időpont) veszítette
el. (Lányi Viktor dr.) (személy) (információ)
szin_II.0324.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Hilgermann Laura címszóvég 25578 Szócikk:
Hilgermann Laura cs. és kir. kamaraénekesnő, az Orsz. Zeneművészeti Főiskola yintezmenyy
orsz. zeneművészeti főiskola yintezmenyy Orsz. Ze yintezmenyy orsz. yintezmenyy
zeneművészeti yintezmenyy főiskola yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Ze
yintezmenyy ykodvegy tanára, sz. 1870. okt. xtalanevtizedx 1885 13-án, Bécsben.
ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Atyja H. József Ágost
yszemelynevy h. józsef ágost yszemelynevy H. József Ágost yszemelynevy h.
yszemelynevy józsef yszemelynevy ágost yszemelynevy yszemelynevy H.
yszemelynevy József yszemelynevy Ágost yszemelynevy ykodve tanár volt. Hangját Wrede
hercegnő yszemelynevy wrede hercegnő yszemelynevy Wrede hercegnő yszemelynevy
wrede yszemelynevy hercegnő yszemelynevy yszemelynevy Wrede yszemelynevy
hercegnő yszemelynevy ykodvegy fedezte fel. Első mestere Wolf Károly Mária, yszemelynevy
wolf károly mária yszemelynevy Wolf Károly Mária yszemelynevy wolf yszemelynevy
károly yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Wolf yszemelynevy Károly
yszemelynevy Mária yszemelynev bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy
Ausztria ykodvegy énektanár volt. Rövid ideig tartó tanulás után Prágába ytelepulesy
prága ytelepulesy Prágá yorszagy Csehország ykodvegy szerződtették, ahol 1887-ben
xevtizedx 1885 a xtalanevtizedx 1895 »Troubadour« ycimy troubadour ycimy
Troubadour ycimy troubadour ycimy ycimy Troubadour ycimy ykodvegy Azucena yszerepy
azucena yszerepy Azucena yszerepy azucena yszerepy yszerepy Azucena yszerepy
ykodvegy szerepében aratta első sikerét. A budapesti Budapest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Operaházban yintezmenyy operaház
yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház
yintezmenyy ykodvegy 1890. xevtizedx 1895 jan. xtalanevtizedx 1905 19-én mutatkozott
be a »Mignon« ycimy mignon ycimy Mignon ycimy mignon ycimy ycimy Mignon ycimy
ykodvegy címszerepében. Az akkori zeneigazgató Mahler Gusztáv, yszemelynevy
mahler gusztáv yszemelynevy Mahler Gusztáv yszemelynevy mahler yszemelynevy
gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Mahler yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy
ykodvegy állandó tagnak szerződtette. Részese volt az Operaház yintezmenyy
operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy
Operaház yintezmenyy ykodvegy első fénykorának, Mahler yszemelynevy mahler
yszemelynevy Mahler yszemelynevy mahler yszemelynevy yszemelynevy Mahler
yszemelynevy ykodvegy és Nikisch yszemelynevy nikisch yszemelynevy Nikisch
yszemelynevy nikisch yszemelynevy yszemelynevy Nikisch yszemelynevy ykodvegy alatt.
Mahler, yszemelynevy mahler yszemelynevy Mahler yszemelynevy mahler
yszemelynevy yszemelynevy Mahler yszemelynevy ykodvegy aki mint egyik legmegértőbb
hívét és munkatársát különösen kedvelte, 1900-ban xevtizedx 1905 a bécsi udv. Operában
yintezmenyy bécsi udv. opera yintezmenyy bécsi ud yintezmenyy bécsi yintezmenyy
udv. yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy ud yintezmenyy
ykodvegy hívta meg. Erre az időre esnek »Iphigenia Aulisban«, ycimy iphigenia
aulisban ycimy Iphigenia Aulisban ycimy iphigenia ycimy aulisban ycimy ycimy
Iphigenia ycimy Aulisban ycimy ykodvegy »Cosi fan tutte«, ycimy cosi fan tutte
ycimy Cosi fan tutte ycimy cosi ycimy fan ycimy tutte ycimy ycimy Cosi ycimy
fan ycimy tutte ycimy ykodvegy »Figaro«, ycimy figaro ycimy Figaro ycimy figaro
ycimy ycimy Figaro ycimy ykodvegy »Lohengrin«, ycimy lohengrin ycimy Lohengrin
ycimy lohengrin ycimy ycimy Lohengrin ycimy ykodvegy »Tristan« ycimy tristan
ycimy Tristan ycimy tristan ycimy ycimy Tristan ycimy ykodvegy és »Nibelung gyűrűje«
ycimy nibelung gyűrűje ycimy Nibelung gyűrűje ycimy nibelung ycimy gyűrűje
ycimy ycimy Nibelung ycimy gyűrűje ycimy ykodvegy híres új betanulásai, amelyekkel
Mahler yszemelynevy mahler yszemelynevy Mahler yszemelynevy mahler yszemelynevy
yszemelynevy Mahler yszemelynevy ykodvegy az operaművészet fejlődésében nevezetes
korszak alapját vetette meg. Ezeken az előadásokon egymásután aratta diadalait Hilgermann
Laura. yszemelynevy hilgermann laura yszemelynevy Hilgermann Laura yszemelynevy
hilgermann yszemelynevy laura yszemelynevy yszemelynevy Hilgermann yszemelynevy
Laura yszemelynevy ykodvegy Közben mint Mahler yszemelynevy mahler yszemelynevy
Mahler yszemelynevy mahler yszemelynevy yszemelynevy Mahler yszemelynevy ykodvegy
dalainak egyik leghivatottabb tolmácsa is előkelő nevet szerzett. Húsz esztendei
bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy működése alatt
sűrűn szerepelt a salzburgi ytelepulesy salzburg ytelepulesy salzburg yorszagy
Ausztria ykodvegy és müncheni ytelepulesy münchen ytelepulesy münchen yorszagy
Németország ykodvegy ünnepi játékokon, s mint vendég gyakran lépett föl a berlini
ytelepulesy berlin ytelepulesy berlin yorszagy Németország ykodvegy és drezdai ytelepulesy
drezda ytelepulesy drezda yorszagy Németország ykodvegy operákban. 1907-ben Münchenben
xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 ytelepulesy münchen ytelepulesy München
yorszagy Németország ykodvegy koncertezett Crieggel, yszemelynevy crieg
yszemelynevy Crieg yszemelynevy crieg yszemelynevy yszemelynevy Crieg
yszemelynevy ykodvegy akinek számos dalát (különösen a híres »Schwan«-t) ycimy
schwan ycimy Schwan ycimy schwan ycimy ycimy Schwan ycimy ykodvegy ő vitte sikerre.
Már Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy behatóan
foglalkozott énekpedagógiával. 1920-ban xevtizedx 1925 a bécsi Opera yintezmenyy
bécsi opera yintezmenyy bécsi Op yintezmenyy bécsi yintezmenyy opera
yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy Op yintezmenyy ykodvegy tiszteleti tagjává
nevezték ki. Ugyanakkor a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy Zeneművészeti Főiskola yintezmenyy zeneművészeti
főiskola yintezmenyy Zeneművé yintezmenyy zeneművészeti yintezmenyy főiskola
yintezmenyy yintezmenyy Zeneművé yintezmenyy ykodvegy a drámai ének tanszékére hívta
meg. Azóta itt fejt ki eredményes működést. Számos fiatal magyar énekes karrierjét
indította el. Volt növendékei közül híressé váltak: Alpár Gitta, yszemelynevy
alpár gitta yszemelynevy Alpár Gitta yszemelynevy alpár yszemelynevy gitta
yszemelynevy yszemelynevy Alpár yszemelynevy Gitta yszemelynevy ykodvegy Nagy Margit,
yszemelynevy nagy margit yszemelynevy Nagy Margit yszemelynevy nagy
yszemelynevy margit yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Margit
yszemelynevy ykodvegy Sefcsik Magda, yszemelynevy sefcsik magda yszemelynevy
Sefcsik Magda yszemelynevy sefcsik yszemelynevy magda yszemelynevy yszemelynevy
Sefcsik yszemelynevy Magda yszemelynevy ykodvegy Szánthó Emil. yszemelynevy
szánthó emil yszemelynevy Szánthó Emil yszemelynevy szánthó yszemelynevy emil
yszemelynevy yszemelynevy Szánthó yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy Férjét,
Radó Siegfried yszemelynevy radó siegfried yszemelynevy Radó Siegfried
yszemelynevy radó yszemelynevy siegfried yszemelynevy yszemelynevy Radó
yszemelynevy Siegfried yszemelynevy ykodvegy színházi írót és rendezőt 1922-ben
veszítette xtalanevtizedx 1935 el. (Lányi Viktor dr.) yszemelynevy lányi viktor
dr. yszemelynevy Lányi Viktor dr. yszemelynevy lányi yszemelynevy viktor
yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Lányi yszemelynevy Viktor
yszemelynevy dr. yszemelynevy yk yszocikkszerzoy lányi viktor dr. szin_II.0324.pdf
II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Hilgermann Laura - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1870
SZULETESIEVTIZED 1875
CSALADTAGJA Hilgermann József Ágost
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0324.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0324.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25578.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Hilgermann
Laura
Szócikk: Hilgermann Laura cs. és kir. kamaraénekesnő,
az Orsz. Zeneművészeti Főiskola tanára, sz. 1870. okt. 13-án, Bécsben. Atyja H.
József Ágost tanár volt. Hangját Wrede hercegnő fedezte fel. Első mestere Wolf Károly
Mária, bécsi énektanár volt. Rövid ideig tartó tanulás után Prágába szerződtették,
ahol 1887-ben a »Troubadour« Azucena szerepében aratta első sikerét. A budapesti
Operaházban 1890. jan. 19-én mutatkozott be a »Mignon« címszerepében. Az akkori
zeneigazgató Mahler Gusztáv, állandó tagnak szerződtette. Részese volt az Operaház
első fénykorának, Mahler és Nikisch alatt. Mahler, aki mint egyik legmegértőbb hívét
és munkatársát különösen kedvelte, 1900-ban a bécsi udv. Operában hívta meg. Erre
az időre esnek »Iphigenia Aulisban«, »Cosi fan tutte«, »Figaro«, »Lohengrin«, »Tristan«
és »Nibelung gyűrűje« híres új betanulásai, amelyekkel Mahler az operaművészet fejlődésében
nevezetes korszak alapját vetette meg. Ezeken az előadásokon egymásután aratta diadalait
Hilgermann Laura. Közben mint Mahler dalainak egyik leghivatottabb tolmácsa is előkelő
nevet szerzett. Húsz esztendei bécsi működése alatt sűrűn szerepelt a salzburgi
és müncheni ünnepi játékokon, s mint vendég gyakran lépett föl a berlini és drezdai
operákban. 1907-ben Münchenben koncertezett Crieggel, akinek számos dalát (különösen
a híres »Schwan«-t) ő vitte sikerre. Már Bécsben behatóan foglalkozott énekpedagógiával.
1920-ban a bécsi Opera tiszteleti tagjává nevezték ki. Ugyanakkor a budapesti Zeneművészeti
Főiskola a drámai ének tanszékére hívta meg. Azóta itt fejt ki eredményes működést.
Számos fiatal magyar énekes karrierjét indította el. Volt növendékei közül híressé
váltak: Alpár Gitta, Nagy Margit, Sefcsik Magda, Szánthó Emil. Férjét, Radó Siegfried
színházi írót és rendezőt 1922-ben veszítette el. (Lányi Viktor dr.) szin_II.0324.pdf
II