Címszó: Hilgermann Laura - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1870

SZULETESIEVTIZED 1875

CSALADTAGJA Hilgermann József Ágost

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0324.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0324.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25578.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Hilgermann Laura

Szócikk: Hilgermann Laura cs. és kir. kamaraénekesnő, az Orsz. Zeneművészeti Főiskola (intézmény) tanára, sz. 1870. (születés éve) okt. 13-án, Bécsben. (ország) Atyja H. József Ágost (személy) tanár volt. Hangját Wrede hercegnő (személy) fedezte fel. Első mestere Wolf Károly Mária, (személy) bécsi (ország) énektanár volt. Rövid ideig tartó tanulás után Prágába (ország) szerződtették, ahol 1887-ben (időpont) a »Troubadour« (cím) (információ)  Azucena (szerep) szerepében aratta első sikerét. A budapesti (Budapest) Operaházban (intézmény) (információ)  1890. (időpont) jan. 19-én mutatkozott be a »Mignon« (cím) (információ)  címszerepében. Az akkori zeneigazgató Mahler Gusztáv, (személy) (információ)  állandó tagnak szerződtette. Részese volt az Operaház (intézmény) (információ)  első fénykorának, Mahler (személy) (információ)  és Nikisch (személy) (információ)  alatt. Mahler, (személy) (információ)  aki mint egyik legmegértőbb hívét és munkatársát különösen kedvelte, 1900-ban (időpont) a bécsi udv. Operában (intézmény) (információ)  hívta meg. Erre az időre esnek »Iphigenia Aulisban«, (cím) »Cosi fan tutte«, (cím) (információ)  »Figaro«, (cím) (információ)  »Lohengrin«, (cím) (információ)  »Tristan« (cím) (információ)  és »Nibelung gyűrűje« (cím) (információ)  híres új betanulásai, amelyekkel Mahler (személy) (információ)  az operaművészet fejlődésében nevezetes korszak alapját vetette meg. Ezeken az előadásokon egymásután aratta diadalait Hilgermann Laura. (személy) (információ)  Közben mint Mahler (személy) (információ)  dalainak egyik leghivatottabb tolmácsa is előkelő nevet szerzett. Húsz esztendei bécsi (ország) működése alatt sűrűn szerepelt a salzburgi (ország) és müncheni (ország) ünnepi játékokon, s mint vendég gyakran lépett föl a berlini (ország) és drezdai (ország) operákban. 1907-ben (időpont) Münchenben (ország) koncertezett Crieggel, (személy) akinek számos dalát (különösen a híres »Schwan«-t) (cím) ő vitte sikerre. Már Bécsben (ország) behatóan foglalkozott énekpedagógiával. 1920-ban (időpont) a bécsi Opera (intézmény) (információ)  tiszteleti tagjává nevezték ki. Ugyanakkor a budapesti (Budapest) Zeneművészeti Főiskola (intézmény) a drámai ének tanszékére hívta meg. Azóta itt fejt ki eredményes működést. Számos fiatal magyar énekes karrierjét indította el. Volt növendékei közül híressé váltak: Alpár Gitta, (személy) (információ)  Nagy Margit, (személy) (információ)  Sefcsik Magda, (személy) (információ)  Szánthó Emil. (személy) Férjét, Radó Siegfried (személy) (információ)  színházi írót és rendezőt 1922-ben (időpont) veszítette el. (Lányi Viktor dr.) (személy) (információ)  szin_II.0324.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Hilgermann Laura címszóvég 25578 Szócikk: Hilgermann Laura cs. és kir. kamaraénekesnő, az Orsz. Zeneművészeti Főiskola yintezmenyy orsz. zeneművészeti főiskola yintezmenyy Orsz. Ze yintezmenyy orsz. yintezmenyy zeneművészeti yintezmenyy főiskola yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Ze yintezmenyy ykodvegy tanára, sz. 1870. okt. xtalanevtizedx 1885 13-án, Bécsben. ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Atyja H. József Ágost yszemelynevy h. józsef ágost yszemelynevy H. József Ágost yszemelynevy h. yszemelynevy józsef yszemelynevy ágost yszemelynevy yszemelynevy H. yszemelynevy József yszemelynevy Ágost yszemelynevy ykodve tanár volt. Hangját Wrede hercegnő yszemelynevy wrede hercegnő yszemelynevy Wrede hercegnő yszemelynevy wrede yszemelynevy hercegnő yszemelynevy yszemelynevy Wrede yszemelynevy hercegnő yszemelynevy ykodvegy fedezte fel. Első mestere Wolf Károly Mária, yszemelynevy wolf károly mária yszemelynevy Wolf Károly Mária yszemelynevy wolf yszemelynevy károly yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Wolf yszemelynevy Károly yszemelynevy Mária yszemelynev bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy énektanár volt. Rövid ideig tartó tanulás után Prágába ytelepulesy prága ytelepulesy Prágá yorszagy Csehország ykodvegy szerződtették, ahol 1887-ben xevtizedx 1885 a xtalanevtizedx 1895 »Troubadour« ycimy troubadour ycimy Troubadour ycimy troubadour ycimy ycimy Troubadour ycimy ykodvegy Azucena yszerepy azucena yszerepy Azucena yszerepy azucena yszerepy yszerepy Azucena yszerepy ykodvegy szerepében aratta első sikerét. A budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Operaházban yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy 1890. xevtizedx 1895 jan. xtalanevtizedx 1905 19-én mutatkozott be a »Mignon« ycimy mignon ycimy Mignon ycimy mignon ycimy ycimy Mignon ycimy ykodvegy címszerepében. Az akkori zeneigazgató Mahler Gusztáv, yszemelynevy mahler gusztáv yszemelynevy Mahler Gusztáv yszemelynevy mahler yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Mahler yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy állandó tagnak szerződtette. Részese volt az Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy első fénykorának, Mahler yszemelynevy mahler yszemelynevy Mahler yszemelynevy mahler yszemelynevy yszemelynevy Mahler yszemelynevy ykodvegy és Nikisch yszemelynevy nikisch yszemelynevy Nikisch yszemelynevy nikisch yszemelynevy yszemelynevy Nikisch yszemelynevy ykodvegy alatt. Mahler, yszemelynevy mahler yszemelynevy Mahler yszemelynevy mahler yszemelynevy yszemelynevy Mahler yszemelynevy ykodvegy aki mint egyik legmegértőbb hívét és munkatársát különösen kedvelte, 1900-ban xevtizedx 1905 a bécsi udv. Operában yintezmenyy bécsi udv. opera yintezmenyy bécsi ud yintezmenyy bécsi yintezmenyy udv. yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy ud yintezmenyy ykodvegy hívta meg. Erre az időre esnek »Iphigenia Aulisban«, ycimy iphigenia aulisban ycimy Iphigenia Aulisban ycimy iphigenia ycimy aulisban ycimy ycimy Iphigenia ycimy Aulisban ycimy ykodvegy »Cosi fan tutte«, ycimy cosi fan tutte ycimy Cosi fan tutte ycimy cosi ycimy fan ycimy tutte ycimy ycimy Cosi ycimy fan ycimy tutte ycimy ykodvegy »Figaro«, ycimy figaro ycimy Figaro ycimy figaro ycimy ycimy Figaro ycimy ykodvegy »Lohengrin«, ycimy lohengrin ycimy Lohengrin ycimy lohengrin ycimy ycimy Lohengrin ycimy ykodvegy »Tristan« ycimy tristan ycimy Tristan ycimy tristan ycimy ycimy Tristan ycimy ykodvegy és »Nibelung gyűrűje« ycimy nibelung gyűrűje ycimy Nibelung gyűrűje ycimy nibelung ycimy gyűrűje ycimy ycimy Nibelung ycimy gyűrűje ycimy ykodvegy híres új betanulásai, amelyekkel Mahler yszemelynevy mahler yszemelynevy Mahler yszemelynevy mahler yszemelynevy yszemelynevy Mahler yszemelynevy ykodvegy az operaművészet fejlődésében nevezetes korszak alapját vetette meg. Ezeken az előadásokon egymásután aratta diadalait Hilgermann Laura. yszemelynevy hilgermann laura yszemelynevy Hilgermann Laura yszemelynevy hilgermann yszemelynevy laura yszemelynevy yszemelynevy Hilgermann yszemelynevy Laura yszemelynevy ykodvegy Közben mint Mahler yszemelynevy mahler yszemelynevy Mahler yszemelynevy mahler yszemelynevy yszemelynevy Mahler yszemelynevy ykodvegy dalainak egyik leghivatottabb tolmácsa is előkelő nevet szerzett. Húsz esztendei bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy működése alatt sűrűn szerepelt a salzburgi ytelepulesy salzburg ytelepulesy salzburg yorszagy Ausztria ykodvegy és müncheni ytelepulesy münchen ytelepulesy münchen yorszagy Németország ykodvegy ünnepi játékokon, s mint vendég gyakran lépett föl a berlini ytelepulesy berlin ytelepulesy berlin yorszagy Németország ykodvegy és drezdai ytelepulesy drezda ytelepulesy drezda yorszagy Németország ykodvegy operákban. 1907-ben Münchenben xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 ytelepulesy münchen ytelepulesy München yorszagy Németország ykodvegy koncertezett Crieggel, yszemelynevy crieg yszemelynevy Crieg yszemelynevy crieg yszemelynevy yszemelynevy Crieg yszemelynevy ykodvegy akinek számos dalát (különösen a híres »Schwan«-t) ycimy schwan ycimy Schwan ycimy schwan ycimy ycimy Schwan ycimy ykodvegy ő vitte sikerre. Már Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy behatóan foglalkozott énekpedagógiával. 1920-ban xevtizedx 1925 a bécsi Opera yintezmenyy bécsi opera yintezmenyy bécsi Op yintezmenyy bécsi yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy Op yintezmenyy ykodvegy tiszteleti tagjává nevezték ki. Ugyanakkor a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Zeneművészeti Főiskola yintezmenyy zeneművészeti főiskola yintezmenyy Zeneművé yintezmenyy zeneművészeti yintezmenyy főiskola yintezmenyy yintezmenyy Zeneművé yintezmenyy ykodvegy a drámai ének tanszékére hívta meg. Azóta itt fejt ki eredményes működést. Számos fiatal magyar énekes karrierjét indította el. Volt növendékei közül híressé váltak: Alpár Gitta, yszemelynevy alpár gitta yszemelynevy Alpár Gitta yszemelynevy alpár yszemelynevy gitta yszemelynevy yszemelynevy Alpár yszemelynevy Gitta yszemelynevy ykodvegy Nagy Margit, yszemelynevy nagy margit yszemelynevy Nagy Margit yszemelynevy nagy yszemelynevy margit yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Margit yszemelynevy ykodvegy Sefcsik Magda, yszemelynevy sefcsik magda yszemelynevy Sefcsik Magda yszemelynevy sefcsik yszemelynevy magda yszemelynevy yszemelynevy Sefcsik yszemelynevy Magda yszemelynevy ykodvegy Szánthó Emil. yszemelynevy szánthó emil yszemelynevy Szánthó Emil yszemelynevy szánthó yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Szánthó yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy Férjét, Radó Siegfried yszemelynevy radó siegfried yszemelynevy Radó Siegfried yszemelynevy radó yszemelynevy siegfried yszemelynevy yszemelynevy Radó yszemelynevy Siegfried yszemelynevy ykodvegy színházi írót és rendezőt 1922-ben veszítette xtalanevtizedx 1935 el. (Lányi Viktor dr.) yszemelynevy lányi viktor dr. yszemelynevy Lányi Viktor dr. yszemelynevy lányi yszemelynevy viktor yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Lányi yszemelynevy Viktor yszemelynevy dr. yszemelynevy yk yszocikkszerzoy lányi viktor dr. szin_II.0324.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Hilgermann Laura - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1870

SZULETESIEVTIZED 1875

CSALADTAGJA Hilgermann József Ágost

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0324.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0324.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25578.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Hilgermann Laura

Szócikk: Hilgermann Laura cs. és kir. kamaraénekesnő, az Orsz. Zeneművészeti Főiskola tanára, sz. 1870. okt. 13-án, Bécsben. Atyja H. József Ágost tanár volt. Hangját Wrede hercegnő fedezte fel. Első mestere Wolf Károly Mária, bécsi énektanár volt. Rövid ideig tartó tanulás után Prágába szerződtették, ahol 1887-ben a »Troubadour« Azucena szerepében aratta első sikerét. A budapesti Operaházban 1890. jan. 19-én mutatkozott be a »Mignon« címszerepében. Az akkori zeneigazgató Mahler Gusztáv, állandó tagnak szerződtette. Részese volt az Operaház első fénykorának, Mahler és Nikisch alatt. Mahler, aki mint egyik legmegértőbb hívét és munkatársát különösen kedvelte, 1900-ban a bécsi udv. Operában hívta meg. Erre az időre esnek »Iphigenia Aulisban«, »Cosi fan tutte«, »Figaro«, »Lohengrin«, »Tristan« és »Nibelung gyűrűje« híres új betanulásai, amelyekkel Mahler az operaművészet fejlődésében nevezetes korszak alapját vetette meg. Ezeken az előadásokon egymásután aratta diadalait Hilgermann Laura. Közben mint Mahler dalainak egyik leghivatottabb tolmácsa is előkelő nevet szerzett. Húsz esztendei bécsi működése alatt sűrűn szerepelt a salzburgi és müncheni ünnepi játékokon, s mint vendég gyakran lépett föl a berlini és drezdai operákban. 1907-ben Münchenben koncertezett Crieggel, akinek számos dalát (különösen a híres »Schwan«-t) ő vitte sikerre. Már Bécsben behatóan foglalkozott énekpedagógiával. 1920-ban a bécsi Opera tiszteleti tagjává nevezték ki. Ugyanakkor a budapesti Zeneművészeti Főiskola a drámai ének tanszékére hívta meg. Azóta itt fejt ki eredményes működést. Számos fiatal magyar énekes karrierjét indította el. Volt növendékei közül híressé váltak: Alpár Gitta, Nagy Margit, Sefcsik Magda, Szánthó Emil. Férjét, Radó Siegfried színházi írót és rendezőt 1922-ben veszítette el. (Lányi Viktor dr.) szin_II.0324.pdf II