Címszó: Hollósy Kornélia Júlia Klára - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1827
SZULETESIEVTIZED 1825
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0334.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0334.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25648.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Hollósy
Kornélia Júlia Klára
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/525648.htm
Szócikk: Hollósy Kornélia Júlia Klára (gertenyesi),
(megye) színésznő,
sz. 1827. (születés
éve) ápr. 13-án, a temesmegyei (megye) Gertenyesen.
(megye) Apja
Korbuly Bogdán, (személy) (információ)
az előkelő, gazdag Korbulyok (személy) (információ)
ivadéka volt s nevét csak 1832-ben (időpont) változtatta
Hollósy-ra, (személy)
(információ)
amidőn I. Ferenc császártól (személy) »gertenyesi«
(megye) előnévvel
donációs nemességet kapott. Anyja Csausz Magda, (személy) (információ)
a nagyhírű pesti (Budapest)
orvosprofesszornak, Csausz Mártonnak (személy) (információ)
volt a nővére. Tíz testvére közül ő volt
a legfiatalabb s születése anyja életébe került. Hollósy Kornéliát (személy) (információ)
apja iskoláztatás végett egy temesvári (megye) zárdába
adta, ahol Zimmermann (személy) nyugalmazott
tenoristának, a zárda énektanárának hamar feltűnt a serdülő leányka gyönyörű szoprán
hangja. Felhíván erre a szülők figyelmét, maga szorgalmasan tanítgatta Kornéliát,
aki az elért eredményen felbuzdulva, már 11 éves korában elhatározta, hogy énekesnő
lesz. Ámbár szülei s szűkebb rokonsága örültek a leányka kiváló képességének, hallani
sem akartak erről a merész elhatározásáról. Kornélia azonban szinte hősies elszántsággal
szakított az előítéletekkel, lemondva a biztos jólétről, vagyonról, 15 éves korában
kikérte apai örökségét s Bécsbe (ország) ment,
hogy Salvi Máté (személy) udvari
operai igazgató tanítványa legyen. Egy évi tanulás után Donizetti (személy) (információ)
már nagy reményre jogosító tehetségnek tartotta
s Lamperti Ferenc (személy) milánói
(ország)
énekmesterhez ajánlotta be. Itt két évig tanult s mint kész művésznő ment Corfuba,
(ország)
hol 19 éves korában már »Ernani«-ban (cím) (információ)
Elvirát (szerep) énekelte
(1845). (időpont)
Innen Turinba, (ország) a királyi
operához ment s itt aratott fényes sikerei hívták fel a híres énekesnő, Carl asszony
(személy)
(információ)
figyelmét, aki bukaresti (ország) staggione
- társulatához mint első lyrai énekesnőt 3 hónapra leszerződtette (1846.). (időpont) Nagysikerű
bukaresti (ország)
szereplése után hazajött s 1846. (időpont) június
4-én Temesvárott (megye) mutatkozott
be kiterjedt rokonságának és a magyaroknak. Temesvári (megye) és külföldi
sikereinek híre itthon is elterjedt, a színházi ügyekbe befolyásos egyének, főleg
Petricsevics Horváth Lázár, (személy) a
»Honderű« (intézmény)
és Frankenburg Adolf, (személy) (információ)
az »Életképek« (intézmény)
(információ)
szerkesztőjének agitációjára Ráday Gedeon
gróf (személy)
(információ)
főigazgató 1846. (időpont) júl.
23-án »Lindá«-ban (cím) (információ)
felléptette az akkor éppen Pesten (Budapest)
vendégszereplő Alboni Marietta (személy) (információ)
világhírű alténekesnővel. Még néhány nagysikerű
fellépés után minden intrika dacára 1846.augusztus (időpont) 24-én
4000 forint tiszteletdíj és két jutalomjáték fejében első lyrai énekesnőnek szerződtették
a pesti Nemzeti Színházhoz. (intézmény)
(információ)
Szerződtetése a színház és a magyar opera
történetének egy sikerekben gazdag fejezetét nyitotta meg, további működése azonban
megszakadt, mert a szabadságharc leverését követő zavaros időkben, 1849. (időpont) végén
megvált a Nemzeti Színháztól. (intézmény)
(információ)
Miután 1850. (időpont) május—júniusban
Bécsben (ország)
ötször nagy sikerrel vendégszerepelt, 13 hónapra Varsóba (ország) ment
s ott szerzett páratlan dicsőséget a magyar névnek. 1852. (időpont) április
21-én férjhez ment Lonovics Józsefhez, (személy) (információ)
Csanád megye (megye) későbbi
főispánjához s előbb Egerben (megye) — hol
Gyula fia született — majd később Bécsben, (ország) a száműzött
Lonovics érsek (személy) (információ)
közelében laktak, ahol második fia, Ferenc
született. 1853. (időpont) őszén,
midőn a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
válságos helyzetbe került, a vezetőség, főleg
Erkel Ferenc (személy)
(információ)
kérlelésére 6 szerepben díj nélkül fellépett
a Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
s miután a közönségnek jobban tetszett, mint
valaha, 1854. (időpont) tavaszán
8505 forint fizetéssel ismét leszerződött s 1862. (időpont) július
29-ig tagja is maradt a színháznak. Az 1854—1862-ig (időpont) terjedő
időszak volt Hollósy Kornélia (személy) (információ)
művészetének fénykora. Nem túlnagy terjedelmű,
de páratlan csengésű hangja, ragyogó trillái világhírű koloratur énekesnővé avatták
s megszerezték neki a »nemzet csalogánya« (személy) (információ)
nevet. Több mint 40 azoknak az operáknak
a száma, melyekben fellépett. Ernani, (cím) (információ)
Traviata, (cím) (információ)
Rigoletto, (cím) (információ)
Alvajáró, (cím) (információ)
Norma, (cím) (információ)
Linda, (cím) (információ)
Lammermoori Lucia, (cím) (információ)
Szevillai borbély, (cím) Tell Vilmos,
(cím) (információ)
Cár és ács, (cím) (információ)
Márta, (cím) Szirén, (cím) Báléj, (cím) Észak csillaga,
(cím) (információ)
Dinorah, (cím) (információ)
Don Pasquale, (cím) (információ)
Puritánok, (cím) Bájital,
(cím) Windsori
víg nők, (cím)
Don Juan, (cím)
(információ)
Othello (cím) (információ)
s a magyar szerzőktől a Kunok, (cím) Benyovszky,
(cím) (információ)
Ilka, (cím) (információ)
Hunyady László, (cím) (információ)
Bánk bán, (cím) (információ)
Erzsébet, (cím) Báthori Mária,
(cím) Morsinay
Erzsébet, (cím)
Vanda, (cím)
Képzelt beteg, (cím)
(információ)
Tudor Mária, (cím) Székely leány,
(cím) (információ)
Bonvenuto Cellini (cím) és Szép Ilonka
(cím) (információ)
azok az operák, melyekben kiváló tehetségét
ragyogtatta. Híre hamarosan túlterjedt a haza határain is. Meyerbeer, (személy) (információ)
midőn az »Észak csillaga« (cím) (információ)
fuvolahármasában énekelni hallotta, Párizsba
(ország)
hívta, mások is csalogatták máshová is, többször is, azonban mindig ellenállott
a csábításnak s itthon maradt, hogy itthon szolgálja a magyar színészet, a magyar
opera szent ügyét. Azét a színészetét, amely társadalmi állásának emelését, megbecsülését
nagyrészben éppen Hollósy Kornélia (személy) (információ)
színpadra lépésének köszönhette. Nehéz rövid
sorokba tömöríteni azokat az elévülhetetlen érdemeket, melyeket a magyar opera felvirágoztatása
körül szerzett; nehéz helyét a nemzeti kultúra nagyjai között kellőképen megjelölni;
érdemeinek koronája azonban mindenesetre az, hogy lemondva a világdicsőség csábító
babérjairól, megelégedett a hazai földből sarjadt szerény bokrétával s itthonmaradásával
nem engedte elbukni a sokszor igen gyenge lábon álló magyar operát. Művészetének
valósággal nemzeti missziója volt azokban a legszomorúbb időkben — az abszolutizmus
idején — midőn a hazalfiság alig nyilatkozott meg másban, mint egy-egy magyar művész
lelkes ünneplésében. S erre gyakran adott alkalmat, mert a magyar nép- és műdalokat
is olyan rendkívüli bájjal és magyaros érzéssel énekelte, mint előtte senki s utána
is csak Blaha Lujza. (személy) (információ)
Igen jelentős szerepe volt a múlt század
50—60-as éveinek társadalmi életében is. Midőn 1854-ben (időpont) Bécsből
(ország)
hazajöttek, házukban olyan társadalmi, művészeti, sőt politikai szalonélet alakult
ki, amelyekben résztvett az akkori közélet minden számottevő tagja, ahol a társadalom,
politika, művészet és irodalom vezetői találkoztak s ahonnan nem egy döntő gondolat
indult ki. A szalonnak központja mindvégig Hollósy Kornélia (személy) (információ)
volt. Jóllehet színpadi diadalait egymásután
aratta, a közönség rajongott érte s minden egyes föllépte telt házat jelentett,
mégis midőn 35. életéve felé közeledett, kezdett komolyan foglalkozni a színpadtól
való visszavonulás gondolatával. 1862. (időpont) július
29-én Erkel (személy)
(információ)
»Bánk bán«-jának (cím) (információ)
Melinda (szerep) szerepében
búcsúzott el. Az ország közönsége nevében Reményi Ede, (személy) (információ)
Erkel Ferenc, (személy) (információ)
Ábrányi Kornél, (személy) (információ)
Mosonyi Mihály, (személy) (információ)
Zimay, (személy) Szigligeti
(személy)
(információ)
és Egressy Gábor (személy) (információ)
babérkoszorút tettek fejére s gazdag ajándékokkal
halmozták el. Előadás után pedig Reményi Ede (személy) (információ)
egy cigányzenekar élén szerenádot adott a
művésznő lakása előtt. Ez a búcsúest azonban még nem jelentette Hollósy Kornélia
(személy)
(információ)
teljes visszavonulását. Hátra voltak még
azok a vidéki városok, melyek régebben vendégszereplésre hívták s amelyeket azzal
nyugtatott meg, hogy majd a színpadtól való visszavonulása után megy oda énekelni.
1862. (időpont)
szeptemberében kezdte meg körútját. Debrecenben, (megye) Kolozsvár,
(megye) Szamosújvár,
(megye) Deés,
(megye) Marosvásárhely,
(megye) Kassa,
(megye) Léva,
(megye) Miskolc,
(megye) Balassagyarmat,
(megye) Rimaszombat,
(megye) Szatmár,
(megye) (információ)
Nagyvárad (megye) azok
a városok, ahol részint hangverseny keretében, részben egész operában fellépett.
1862. (időpont)
novemberében távirattal Bukarestbe (ország) hívták,
hogy az ott működő olasz (nemzetiség)
(információ)
operatársulatot »mentse meg«. Innen csak
1863. (időpont)
márciusában tért vissza s rövid pihenő után folytatta a megszakított vidéki körutat
s Makó, (megye)
(információ)
Szabadka, (megye) Baja,
(megye) (információ)
Kaposvár, (megye) Sopron,
(megye) Pozsony,
(megye) Nagyszombat,
(megye) Kőszeg,
(megye) Szombathely,
(megye) Győr,
(megye) Pécs,
(megye) Székesfehérvár,
(megye) Keszthely,
(megye) Balatonfüred,
(megye) Komárom,
(megye) (információ)
Sátoraljaújhely, (megye) Ungvár,
(megye) Losonc
(megye) azok
a helyek, melyek egy-egy fényes hangversenye emlékét őrzik. Az egyes városok egymással
versenyezve úgy fogadták, mint egy királynőt, aki nemcsak gyönyörködtet, de jót
is tesz. Fellépti díjainak felét ugyanis mindenütt jótékonycélra, óvoda, zeneiskola
létesítésére adta. 1864. (időpont) nyarán
végleg elhagyta a fővárost (Budapest)
s férje dombegyházi (megye) birtokára
költözött. Színpadi ruháit szegényebb színésznőknek ajándékozta, pompás hímzett
jelmezeit pedig egyházi ruhákká alakíttatta át. A dombegyházi (megye) birtokon
a munkásnép épúgy megszerette, mint egykor a színház közönsége. Utoljára nyilvánosan
Liszt Ferenc (személy)
(információ)
felkérésére a Nemzeti Zenede (intézmény)
(információ)
25 éves jubileumán (1865.) (időpont) énekelt
s még mindig olyan elragadóan, hogy Liszt Ferenc (személy) (információ)
csodálkozva kérdezte, miért nem marad még
továbbra is a színpadon. Ö azonban családjának akart élni s otthon maradt. Férjét,
krivinai (megye)
Lonovics Józsefet (személy) (információ)
1879-ben (időpont) Csanádmegye
(megye) főispánjává
nevezte ki a király s mint a megyének két évtizeden át vezetője, általános szeretetnek,
megbecsülésnek és tiszteletnek örvendett. Dombegyházi (megye) birtokukról
gyakran bejártak Makóra (megye) (információ)
s élénk részt vettek a társadalmi életben.
Hollósy Kornélia (személy) (információ)
utolsó nyilvános szereplése 1888. (időpont) szept.
7-re esik, midőn Csanádpalotán (megye) (információ)
Kelemen Lászlónak, (személy) (információ)
az első magyar színigazgatónak emlékoszlopát
leplezték le, ahol ő volt az ünnepség védasszonya. S aztán jött a nagy influenzajárvány,
mely 1890. (időpont)
február 10-én örökre elnémította a »magyar csalogány« (személy) (információ)
hangját. Emlékére a hálás utókor a makói
(megye) (információ)
színházat »Hollósy Kornélia Színház«-nak
(intézmény)
(információ)
nevezte el, melynek előcsarnokát mellszobra
díszíti; nevére tanulmányi ösztöndíjakat alapítottak s Makó (megye) (információ)
város egyik uccája is a nevét viseli. Arcképe
a Szépművészeti Múzeum (intézmény)
»Történelmi Arcképcsarnoká«-ban (intézmény)
szintén feltalálható, (Diósszilágyi Sámuel dr.) (személy) (információ)
szin_II.0334.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Hollósy Kornélia Júlia Klára címszóvég 25648
Szócikk: Hollósy Kornélia Júlia Klára (gertenyesi), ytelepulesy gertenyes
ytelepulesy gertenyes ymegyey temes megye ykodvegy színésznő, sz. 1827. ápr. xtalanevtizedx
1835 13-án, a temesmegyei ytelepulesy temesmegye ytelepulesy temesmegye ymegyey
temes megye ykodvegy Gertenyesen. ytelepulesy gertenyes ytelepulesy Gertenyes
ymegyey temes megye ykodvegy Apja Korbuly Bogdán, yszemelynevy korbuly bogdán
yszemelynevy Korbuly Bogdán yszemelynevy korbuly yszemelynevy bogdán
yszemelynevy yszemelynevy Korbuly yszemelynevy Bogdán yszemelynevy ykodvegy az előkelő,
gazdag Korbulyok yszemelynevy korbuly yszemelynevy Korbuly yszemelynevy korbuly
yszemelynevy yszemelynevy Korbuly yszemelynevy ykodvegy ivadéka volt s nevét csak
1832-ben xevtizedx 1835 változtatta xtalanevtizedx 1845 Hollósy-ra, yszemelynevy
hollósy yszemelynevy Hollósy yszemelynevy hollósy yszemelynevy yszemelynevy
Hollósy yszemelynevy ykodvegy amidőn I. Ferenc császártól yszemelynevy i.
ferenc császár yszemelynevy I. Ferenc császár yszemelynevy i. yszemelynevy
ferenc yszemelynevy császár yszemelynevy yszemelynevy I. yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy császár yszemelynev »gertenyesi« ytelepulesy gertenyes ytelepulesy
gertenyes ymegyey temes megye ykodvegy előnévvel donációs nemességet kapott. Anyja
Csausz Magda, yszemelynevy csausz magda yszemelynevy Csausz Magda yszemelynevy
csausz yszemelynevy magda yszemelynevy yszemelynevy Csausz yszemelynevy Magda
yszemelynevy ykodvegy a nagyhírű pesti pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy orvosprofesszornak, Csausz Mártonnak yszemelynevy
csausz márton yszemelynevy Csausz Márton yszemelynevy csausz yszemelynevy
márton yszemelynevy yszemelynevy Csausz yszemelynevy Márton yszemelynevy
ykodvegy volt a nővére. Tíz testvére közül ő volt a legfiatalabb s születése anyja
életébe került. Hollósy Kornéliát yszemelynevy hollósy kornélia yszemelynevy
Hollósy Kornéliá yszemelynevy hollósy yszemelynevy kornélia yszemelynevy
yszemelynevy Hollósy yszemelynevy Kornéliá yszemelynevy ykodvegy apja iskoláztatás
végett egy temesvári ytelepulesy temesvár ytelepulesy temesvár ymegyey temes
megye ykodvegy zárdába adta, ahol Zimmermann yszemelynevy zimmermann
yszemelynevy Zimmermann yszemelynevy zimmermann yszemelynevy yszemelynevy
Zimmermann yszemelynevy ykodvegy nyugalmazott tenoristának, a zárda énektanárának
hamar feltűnt a serdülő leányka gyönyörű szoprán hangja. Felhíván erre a szülők
figyelmét, maga szorgalmasan tanítgatta Kornéliát, aki az elért eredményen felbuzdulva,
már 11 éves korában elhatározta, hogy énekesnő lesz. Ámbár szülei s szűkebb rokonsága
örültek a leányka kiváló képességének, hallani sem akartak erről a merész elhatározásáról.
Kornélia azonban szinte hősies elszántsággal szakított az előítéletekkel, lemondva
a biztos jólétről, vagyonról, 15 éves korában kikérte apai örökségét s Bécsbe ytelepulesy
bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy ment, hogy Salvi Máté yszemelynevy
salvi máte yszemelynevy Salvi Máté yszemelynevy salvi yszemelynevy máte
yszemelynevy yszemelynevy Salvi yszemelynevy Máté yszemelynevy ykodvegy udvari operai
igazgató tanítványa legyen. Egy évi tanulás után Donizetti yszemelynevy
donizetti yszemelynevy Donizetti yszemelynevy donizetti yszemelynevy
yszemelynevy Donizetti yszemelynevy ykodvegy már nagy reményre jogosító tehetségnek
tartotta s Lamperti Ferenc yszemelynevy lamperti ferenc yszemelynevy Lamperti
Ferenc yszemelynevy lamperti yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy
Lamperti yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy milánói ytelepulesy milánó
ytelepulesy milánó yorszagy Olaszország ykodvegy énekmesterhez ajánlotta be. Itt
két évig tanult s mint kész művésznő ment Corfuba, ytelepulesy corfu
ytelepulesy Corfu yorszagy Görögország ykodvegy hol 19 éves korában már »Ernani«-ban
ycimy ernani ycimy Ernani ycimy ernani ycimy ycimy Ernani ycimy ykodvegy Elvirát
yszerepy elvira yszerepy Elvirá yszerepy elvira yszerepy yszerepy Elvirá
yszerepy ykodvegy énekelte (1845). xevtizedx 1845 Innen Turinba, ytelepulesy
turin ytelepulesy Turin yorszagy Olaszország ykodvegy a királyi operához ment s
itt aratott fényes sikerei hívták fel a híres énekesnő, Carl asszony yszemelynevy
carl asszony yszemelynevy Carl asszony yszemelynevy carl yszemelynevy asszony
yszemelynevy yszemelynevy Carl yszemelynevy asszony yszemelynevy ykodvegy figyelmét,
aki bukaresti ytelepulesy bukarest ytelepulesy bukarest yorszagy Románia
ykodvegy staggione - társulatához mint első lyrai énekesnőt 3 hónapra leszerződtette
(1846.). Nagysikerű bukaresti ytelepulesy bukarest ytelepulesy bukarest
yorszagy Románia ykodvegy szereplése után hazajött s 1846. június 4-én Temesvárott
ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy mutatkozott
be kiterjedt rokonságának és a magyaroknak. Temesvári ytelepulesy temesvár
ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy és külföldi sikereinek híre itthon
is elterjedt, a színházi ügyekbe befolyásos egyének, főleg Petricsevics Horváth
Lázár, yszemelynevy petricsevics horváth lázár yszemelynevy Petricsevics
Horváth Lázár yszemelynevy petricsevics yszemelynevy horváth yszemelynevy lázár
yszemelynevy yszemelynevy Petricsevics yszemelynevy Ho a »Honderű« yintezmenyy
honderű yintezmenyy Honderű yintezmenyy honderű yintezmenyy yintezmenyy Honderű
yintezmenyy ykodvegy és Frankenburg Adolf, yszemelynevy frankenburg adolf
yszemelynevy Frankenburg Adolf yszemelynevy frankenburg yszemelynevy adolf
yszemelynevy yszemelynevy Frankenburg yszemelynevy Adolf yszemelynevy ykodvegy az
»Életképek« yintezmenyy életképek yintezmenyy Életképe yintezmenyy életképek
yintezmenyy yintezmenyy Életképe yintezmenyy ykodvegy szerkesztőjének agitációjára
Ráday Gedeon gróf yszemelynevy ráday gedeon gróf yszemelynevy Ráday Gedeon gróf
yszemelynevy ráday yszemelynevy gedeon yszemelynevy gróf yszemelynevy
yszemelynevy Ráday yszemelynevy Gedeon yszemelynevy gróf yszemelynev főigazgató
1846. júl. 23-án »Lindá«-ban ycimy linda ycimy Lindá ycimy linda ycimy ycimy
Lindá ycimy ykodvegy felléptette az akkor éppen Pesten pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy vendégszereplő Alboni Marietta yszemelynevy
alboni marietta yszemelynevy Alboni Marietta yszemelynevy alboni yszemelynevy
marietta yszemelynevy yszemelynevy Alboni yszemelynevy Marietta yszemelynevy
ykodvegy világhírű alténekesnővel. Még néhány nagysikerű fellépés után minden intrika
dacára 1846.augusztus 24-én 4000 forint tiszteletdíj és két jutalomjáték fejében
első lyrai énekesnőnek szerződtették a pesti Nemzeti Színházhoz. yintezmenyy
pesti nemzeti színház yintezmenyy pesti Ne yintezmenyy pesti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy Ne
yintezmenyy ykodvegy Szerződtetése a színház és a magyar opera történetének egy
sikerekben gazdag fejezetét nyitotta meg, további működése azonban megszakadt, mert
a szabadságharc leverését követő zavaros időkben, 1849. végén xtalanevtizedx
1855 megvált a Nemzeti Színháztól. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy Miután 1850. xevtizedx 1855 május—júniusban Bécsben ytelepulesy
bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy ötször nagy sikerrel vendégszerepelt,
13 hónapra Varsóba ytelepulesy varsó ytelepulesy Varsó yorszagy Lengyelország
ykodvegy ment s ott szerzett páratlan dicsőséget a magyar névnek. 1852. április
21-én férjhez ment Lonovics Józsefhez, yszemelynevy lonovics józsef
yszemelynevy Lonovics József yszemelynevy lonovics yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Lonovics yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Csanád
megye ytelepulesy csanád megye ytelepulesy Csanád megye ymegyey csanád megye
ykodvegy későbbi főispánjához s előbb Egerben ytelepulesy eger ytelepulesy Eger
ymegyey heves megye ykodvegy — hol Gyula fia született — majd később Bécsben, ytelepulesy
bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy a száműzött Lonovics érsek yszemelynevy
lonovics érsek yszemelynevy Lonovics érsek yszemelynevy lonovics yszemelynevy
érsek yszemelynevy yszemelynevy Lonovics yszemelynevy érsek yszemelynevy
ykodvegy közelében laktak, ahol második fia, Ferenc született. 1853. őszén, midőn
a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy
válságos helyzetbe került, a vezetőség, főleg Erkel Ferenc yszemelynevy erkel
ferenc yszemelynevy Erkel Ferenc yszemelynevy erkel yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy kérlelésére
6 szerepben díj nélkül fellépett a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy s miután a közönségnek jobban tetszett,
mint valaha, 1854. tavaszán xtalanevtizedx 1865 8505 forint fizetéssel ismét leszerződött
s 1862. xevtizedx 1865 július 29-ig tagja is maradt a színháznak. Az 1854—1862-ig
terjedő időszak volt Hollósy Kornélia yszemelynevy hollósy kornélia
yszemelynevy Hollósy Kornélia yszemelynevy hollósy yszemelynevy kornélia
yszemelynevy yszemelynevy Hollósy yszemelynevy Kornélia yszemelynevy ykodvegy művészetének
fénykora. Nem túlnagy terjedelmű, de páratlan csengésű hangja, ragyogó trillái világhírű
koloratur énekesnővé avatták s megszerezték neki a »nemzet csalogánya« yszemelynevy
nemzet csalogánya yszemelynevy nemzet csalogánya yszemelynevy nemzet
yszemelynevy csalogánya yszemelynevy yszemelynevy nemzet yszemelynevy
csalogánya yszemelynevy ykodvegy nevet. Több mint 40 azoknak az operáknak a száma,
melyekben fellépett. Ernani, ycimy ernani ycimy Ernani ycimy ernani ycimy ycimy
Ernani ycimy ykodvegy Traviata, ycimy traviata ycimy Traviata ycimy traviata
ycimy ycimy Traviata ycimy ykodvegy Rigoletto, ycimy rigoletto ycimy Rigoletto
ycimy rigoletto ycimy ycimy Rigoletto ycimy ykodvegy Alvajáró, ycimy alvajáró
ycimy Alvajáró ycimy alvajáró ycimy ycimy Alvajáró ycimy ykodvegy Norma, ycimy
norma ycimy Norma ycimy norma ycimy ycimy Norma ycimy ykodvegy Linda, ycimy
linda ycimy Linda ycimy linda ycimy ycimy Linda ycimy ykodvegy Lammermoori Lucia,
ycimy lammermoori lucia ycimy Lammermoori Lucia ycimy lammermoori ycimy lucia
ycimy ycimy Lammermoori ycimy Lucia ycimy ykodvegy Szevillai borbély, ycimy
szevillai borbély ycimy Szevillai borbély ycimy szevillai ycimy borbély ycimy
ycimy Szevillai ycimy borbély ycimy ykodvegy Tell Vilmos, ycimy tell vilmos
ycimy Tell Vilmos ycimy tell ycimy vilmos ycimy ycimy Tell ycimy Vilmos ycimy
ykodvegy Cár és ács, ycimy cár és ács ycimy Cár és ács ycimy cár ycimy és ycimy
ács ycimy ycimy Cár ycimy és ycimy ács ycimy ykodvegy Márta, ycimy márta ycimy
Márta ycimy márta ycimy ycimy Márta ycimy ykodvegy Szirén, ycimy szirén ycimy
Szirén ycimy szirén ycimy ycimy Szirén ycimy ykodvegy Báléj, ycimy báléj ycimy
Báléj ycimy báléj ycimy ycimy Báléj ycimy ykodvegy Észak csillaga, ycimy észak
csillaga ycimy Észak csillaga ycimy észak ycimy csillaga ycimy ycimy Észak
ycimy csillaga ycimy ykodvegy Dinorah, ycimy dinorah ycimy Dinorah ycimy
dinorah ycimy ycimy Dinorah ycimy ykodvegy Don Pasquale, ycimy don pasquale
ycimy Don Pasquale ycimy don ycimy pasquale ycimy ycimy Don ycimy Pasquale
ycimy ykodvegy Puritánok, ycimy puritánok ycimy Puritánok ycimy puritánok ycimy
ycimy Puritánok ycimy ykodvegy Bájital, ycimy bájital ycimy Bájital ycimy
bájital ycimy ycimy Bájital ycimy ykodvegy Windsori víg nők, ycimy windsori víg
nők ycimy Windsori víg nők ycimy windsori ycimy víg ycimy nők ycimy ycimy
Windsori ycimy víg ycimy nők ycimy ykodvegy Don Juan, ycimy don juan ycimy Don
Juan ycimy don ycimy juan ycimy ycimy Don ycimy Juan ycimy ykodvegy Othello ycimy
othello ycimy Othello ycimy othello ycimy ycimy Othello ycimy ykodvegy s a magyar
szerzőktől a Kunok, ycimy kunok ycimy Kunok ycimy kunok ycimy ycimy Kunok ycimy
ykodvegy Benyovszky, ycimy benyovszky ycimy Benyovszky ycimy benyovszky ycimy
ycimy Benyovszky ycimy ykodvegy Ilka, ycimy ilka ycimy Ilka ycimy ilka ycimy
ycimy Ilka ycimy ykodvegy Hunyady László, ycimy hunyady lászló ycimy Hunyady
László ycimy hunyady ycimy lászló ycimy ycimy Hunyady ycimy László ycimy
ykodvegy Bánk bán, ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy
ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy Erzsébet, ycimy erzsébet ycimy Erzsébet
ycimy erzsébet ycimy ycimy Erzsébet ycimy ykodvegy Báthori Mária, ycimy báthori
mária ycimy Báthori Mária ycimy báthori ycimy mária ycimy ycimy Báthori ycimy
Mária ycimy ykodvegy Morsinay Erzsébet, ycimy morsinay erzsébet ycimy Morsinay
Erzsébet ycimy morsinay ycimy erzsébet ycimy ycimy Morsinay ycimy Erzsébet
ycimy ykodvegy Vanda, ycimy vanda ycimy Vanda ycimy vanda ycimy ycimy Vanda
ycimy ykodvegy Képzelt beteg, ycimy képzelt beteg ycimy Képzelt beteg ycimy
képzelt ycimy beteg ycimy ycimy Képzelt ycimy beteg ycimy ykodvegy Tudor Mária,
ycimy tudor mária ycimy Tudor Mária ycimy tudor ycimy mária ycimy ycimy Tudor
ycimy Mária ycimy ykodvegy Székely leány, ycimy székely leány ycimy Székely
leány ycimy székely ycimy leány ycimy ycimy Székely ycimy leány ycimy ykodvegy Bonvenuto
Cellini ycimy bonvenuto cellini ycimy Bonvenuto Cellini ycimy bonvenuto ycimy
cellini ycimy ycimy Bonvenuto ycimy Cellini ycimy ykodvegy és Szép Ilonka ycimy
szép ilonka ycimy Szép Ilonka ycimy szép ycimy ilonka ycimy ycimy Szép ycimy
Ilonka ycimy ykodvegy azok az operák, melyekben kiváló tehetségét ragyogtatta. Híre
hamarosan túlterjedt a haza határain is. Meyerbeer, yszemelynevy meyerbeer
yszemelynevy Meyerbeer yszemelynevy meyerbeer yszemelynevy yszemelynevy
Meyerbeer yszemelynevy ykodvegy midőn az »Észak csillaga« ycimy észak csillaga
ycimy Észak csillaga ycimy észak ycimy csillaga ycimy ycimy Észak ycimy
csillaga ycimy ykodvegy fuvolahármasában énekelni hallotta, Párizsba ytelepulesy
párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy hívta, mások is csalogatták
máshová is, többször is, azonban mindig ellenállott a csábításnak s itthon maradt,
hogy itthon szolgálja a magyar színészet, a magyar opera szent ügyét. Azét a színészetét,
amely társadalmi állásának emelését, megbecsülését nagyrészben éppen Hollósy Kornélia
yszemelynevy hollósy kornélia yszemelynevy Hollósy Kornélia yszemelynevy
hollósy yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Hollósy yszemelynevy
Kornélia yszemelynevy ykodvegy színpadra lépésének köszönhette. Nehéz rövid sorokba
tömöríteni azokat az elévülhetetlen érdemeket, melyeket a magyar opera felvirágoztatása
körül szerzett; nehéz helyét a nemzeti kultúra nagyjai között kellőképen megjelölni;
érdemeinek koronája azonban mindenesetre az, hogy lemondva a világdicsőség csábító
babérjairól, megelégedett a hazai földből sarjadt szerény bokrétával s itthonmaradásával
nem engedte elbukni a sokszor igen gyenge lábon álló magyar operát. Művészetének
valósággal nemzeti missziója volt azokban a legszomorúbb időkben — az abszolutizmus
idején — midőn a hazalfiság alig nyilatkozott meg másban, mint egy-egy magyar művész
lelkes ünneplésében. S erre gyakran adott alkalmat, mert a magyar nép- és műdalokat
is olyan rendkívüli bájjal és magyaros érzéssel énekelte, mint előtte senki s utána
is csak Blaha Lujza. yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujza
yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha
yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy Igen jelentős szerepe volt a múlt század
50—60-as éveinek társadalmi életében is. Midőn 1854-ben xevtizedx 1855 Bécsből xtalanevtizedx
1865 ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy hazajöttek, házukban
olyan társadalmi, művészeti, sőt politikai szalonélet alakult ki, amelyekben résztvett
az akkori közélet minden számottevő tagja, ahol a társadalom, politika, művészet
és irodalom vezetői találkoztak s ahonnan nem egy döntő gondolat indult ki. A szalonnak
központja mindvégig Hollósy Kornélia yszemelynevy hollósy kornélia yszemelynevy
Hollósy Kornélia yszemelynevy hollósy yszemelynevy kornélia yszemelynevy
yszemelynevy Hollósy yszemelynevy Kornélia yszemelynevy ykodvegy volt. Jóllehet
színpadi diadalait egymásután aratta, a közönség rajongott érte s minden egyes föllépte
telt házat jelentett, mégis midőn 35. életéve felé közeledett, kezdett komolyan
foglalkozni a színpadtól való visszavonulás gondolatával. 1862. xevtizedx 1865 július
29-én Erkel yszemelynevy erkel yszemelynevy Erkel yszemelynevy erkel
yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy ykodvegy »Bánk bán«-jának ycimy
bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy
ykodvegy Melinda yszerepy melinda yszerepy Melinda yszerepy melinda yszerepy
yszerepy Melinda yszerepy ykodvegy szerepében búcsúzott el. Az ország közönsége
nevében Reményi Ede, yszemelynevy reményi ede yszemelynevy Reményi Ede yszemelynevy
reményi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy Ede
yszemelynevy ykodvegy Erkel Ferenc, yszemelynevy erkel ferenc yszemelynevy
Erkel Ferenc yszemelynevy erkel yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy
Erkel yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Ábrányi Kornél, yszemelynevy
ábrányi kornél yszemelynevy Ábrányi Kornél yszemelynevy ábrányi yszemelynevy
kornél yszemelynevy yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Kornél yszemelynevy
ykodvegy Mosonyi Mihály, yszemelynevy mosonyi mihály yszemelynevy Mosonyi
Mihály yszemelynevy mosonyi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy
Mosonyi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy Zimay, yszemelynevy zimay
yszemelynevy Zimay yszemelynevy zimay yszemelynevy yszemelynevy Zimay
yszemelynevy ykodvegy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti
yszemelynevy ykodvegy és Egressy Gábor yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy
Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy
Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy babérkoszorút tettek fejére s gazdag
ajándékokkal halmozták el. Előadás után pedig Reményi Ede yszemelynevy reményi
ede yszemelynevy Reményi Ede yszemelynevy reményi yszemelynevy ede yszemelynevy
yszemelynevy Reményi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy egy cigányzenekar élén
szerenádot adott a művésznő lakása előtt. Ez a búcsúest azonban még nem jelentette
Hollósy Kornélia yszemelynevy hollósy kornélia yszemelynevy Hollósy Kornélia
yszemelynevy hollósy yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Hollósy
yszemelynevy Kornélia yszemelynevy ykodvegy teljes visszavonulását. Hátra voltak
még azok a vidéki városok, melyek régebben vendégszereplésre hívták s amelyeket
azzal nyugtatott meg, hogy majd a színpadtól való visszavonulása után megy oda énekelni.
1862. szeptemberében kezdte meg körútját. Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy
Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Kolozsvár, ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Szamosújvár, ytelepulesy
szamosújvár ytelepulesy Szamosújvár ymegyey szolnok-doboka megye ykodvegy Deés,
ytelepulesy deés ytelepulesy Deés ymegyey szolnok-doboka megye ykodvegy Marosvásárhely,
ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye
ykodvegy Kassa, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye
ykodvegy Léva, ytelepulesy léva ytelepulesy Léva ymegyey bars megye ykodvegy Miskolc,
ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Balassagyarmat,
ytelepulesy balassagyarmat ytelepulesy Balassagyarmat ymegyey nógrád megye
ykodvegy Rimaszombat, ytelepulesy rimaszombat ytelepulesy Rimaszombat ymegyey
gömör- és kis-hont megye ykodvegy Szatmár, ytelepulesy szatmár ytelepulesy
Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy Nagyvárad ytelepulesy nagyvárad
ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy azok a városok, ahol részint
hangverseny keretében, részben egész operában fellépett. 1862. novemberében távirattal
Bukarestbe ytelepulesy bukarest ytelepulesy Bukarest yorszagy Románia ykodvegy hívták,
hogy az ott működő olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy
olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy operatársulatot »mentse
meg«. Innen csak 1863. márciusában tért vissza s rövid pihenő után folytatta a megszakított
vidéki körutat s Makó, ytelepulesy makó ytelepulesy Makó ymegyey csanád megye
ykodvegy Szabadka, ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadka ymegyey
bács-bodrog megye ykodvegy Baja, ytelepulesy baja ytelepulesy Baja ymegyey
bács-bodrog megye ykodvegy Kaposvár, ytelepulesy kaposvár ytelepulesy Kaposvár
ymegyey somogy megye ykodvegy Sopron, ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron
ymegyey sopron megye ykodvegy Pozsony, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony
ymegyey pozsony megye ykodvegy Nagyszombat, ytelepulesy nagyszombat ytelepulesy
Nagyszombat ymegyey pozsony megye ykodvegy Kőszeg, ytelepulesy kőszeg
ytelepulesy Kőszeg ymegyey vas megye ykodvegy Szombathely, ytelepulesy
szombathely ytelepulesy Szombathely ymegyey vas megye ykodvegy Győr, ytelepulesy
győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Pécs, ytelepulesy pécs
ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy Székesfehérvár, ytelepulesy
székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy Keszthely,
ytelepulesy keszthely ytelepulesy Keszthely ymegyey zala megye ykodvegy Balatonfüred,
ytelepulesy balatonfüred ytelepulesy Balatonfüred ymegyey zala megye ykodvegy Komárom,
ytelepulesy komárom ytelepulesy Komárom ymegyey komárom megye ykodvegy Sátoraljaújhely,
ytelepulesy sátoraljaújhely ytelepulesy Sátoraljaújhely ymegyey zemplén megye
ykodvegy Ungvár, ytelepulesy ungvár ytelepulesy Ungvár ymegyey ung megye
ykodvegy Losonc ytelepulesy losonc ytelepulesy Losonc ymegyey nógrád megye
ykodvegy azok a helyek, melyek egy-egy fényes hangversenye emlékét őrzik. Az egyes
városok egymással versenyezve úgy fogadták, mint egy királynőt, aki nemcsak gyönyörködtet,
de jót is tesz. Fellépti díjainak felét ugyanis mindenütt jótékonycélra, óvoda,
zeneiskola létesítésére adta. 1864. nyarán végleg elhagyta a fővárost főváros
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy s férje dombegyházi ytelepulesy
dombegyház ytelepulesy dombegyház ymegyey csanád megye ykodvegy birtokára költözött.
Színpadi ruháit szegényebb színésznőknek ajándékozta, pompás hímzett jelmezeit pedig
egyházi ruhákká alakíttatta át. A dombegyházi ytelepulesy dombegyház
ytelepulesy dombegyház ymegyey csanád megye ykodvegy birtokon a munkásnép épúgy
megszerette, mint egykor a színház közönsége. Utoljára nyilvánosan Liszt Ferenc
yszemelynevy liszt ferenc yszemelynevy Liszt Ferenc yszemelynevy liszt
yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy ykodvegy felkérésére a Nemzeti Zenede yintezmenyy nemzeti zenede
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy zenede yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 25 éves jubileumán (1865.) énekelt xtalanevtizedx
1875 s még mindig olyan elragadóan, hogy Liszt Ferenc yszemelynevy liszt ferenc
yszemelynevy Liszt Ferenc yszemelynevy liszt yszemelynevy ferenc yszemelynevy
yszemelynevy Liszt yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy csodálkozva kérdezte,
miért nem marad még továbbra is a színpadon. Ö azonban családjának akart élni s
otthon maradt. Férjét, krivinai ytelepulesy krivina ytelepulesy krivina ymegyey
krassó-szörény megye ykodvegy Lonovics Józsefet yszemelynevy lonovics józsef
yszemelynevy Lonovics József yszemelynevy lonovics yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Lonovics yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy 1879-ben
xevtizedx 1875 Csanádmegye xtalanevtizedx 1885 ytelepulesy csanádmegye
ytelepulesy Csanádmegye ymegyey csanád megye ykodvegy főispánjává nevezte ki a király
s mint a megyének két évtizeden át vezetője, általános szeretetnek, megbecsülésnek
és tiszteletnek örvendett. Dombegyházi ytelepulesy dombegyház ytelepulesy
Dombegyház ymegyey csanád megye ykodvegy birtokukról gyakran bejártak Makóra ytelepulesy
makó ytelepulesy Makó ymegyey csanád megye ykodvegy s élénk részt vettek a társadalmi
életben. Hollósy Kornélia yszemelynevy hollósy kornélia yszemelynevy Hollósy
Kornélia yszemelynevy hollósy yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy
Hollósy yszemelynevy Kornélia yszemelynevy ykodvegy utolsó nyilvános szereplése
1888. xevtizedx 1885 szept. xtalanevtizedx 1895 7-re esik, midőn Csanádpalotán ytelepulesy
csanádpalota ytelepulesy Csanádpalotá ymegyey csanád megye ykodvegy Kelemen Lászlónak,
yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen
yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László
yszemelynevy ykodvegy az első magyar színigazgatónak emlékoszlopát leplezték le,
ahol ő volt az ünnepség védasszonya. S aztán jött a nagy influenzajárvány, mely
1890. xevtizedx 1895 február xtalanevtizedx 1905 10-én örökre elnémította a »magyar
csalogány« yszemelynevy magyar csalogány yszemelynevy magyar csalogány
yszemelynevy magyar yszemelynevy csalogány yszemelynevy yszemelynevy magyar
yszemelynevy csalogány yszemelynevy ykodvegy hangját. Emlékére a hálás utókor a
makói ytelepulesy makó ytelepulesy makó ymegyey csanád megye ykodvegy színházat
»Hollósy Kornélia Színház«-nak yintezmenyy hollósy kornélia színház yintezmenyy
Hollósy yintezmenyy hollósy yintezmenyy kornélia yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Hollósy yintezmenyy ykodvegy nevezte el, melynek előcsarnokát
mellszobra díszíti; nevére tanulmányi ösztöndíjakat alapítottak s Makó ytelepulesy
makó ytelepulesy Makó ymegyey csanád megye ykodvegy város egyik uccája is a nevét
viseli. Arcképe a Szépművészeti Múzeum yintezmenyy szépművészeti múzeum
yintezmenyy Szépművé yintezmenyy szépművészeti yintezmenyy múzeum yintezmenyy
yintezmenyy Szépművé yintezmenyy ykodvegy »Történelmi Arcképcsarnoká«-ban yintezmenyy
történelmi arcképcsarnoka yintezmenyy Történel yintezmenyy történelmi
yintezmenyy arcképcsarnoka yintezmenyy yintezmenyy Történel yintezmenyy
ykodvegy szintén feltalálható, (Diósszilágyi Sámuel dr.) yszemelynevy
diósszilágyi sámuel dr. yszemelynevy Diósszilágyi Sámuel dr. yszemelynevy
diósszilágyi yszemelynevy sámuel yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy
Diósszilágyi yszemelynevy Sámuel ys yszocikkszerzoy diósszilágyi sámuel dr. szin_II.0334.pdf
II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Hollósy Kornélia Júlia Klára - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1827
SZULETESIEVTIZED 1825
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0334.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0334.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25648.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Hollósy
Kornélia Júlia Klára
Szócikk: Hollósy Kornélia Júlia Klára (gertenyesi),
színésznő, sz. 1827. ápr. 13-án, a temesmegyei Gertenyesen. Apja Korbuly Bogdán,
az előkelő, gazdag Korbulyok ivadéka volt s nevét csak 1832-ben változtatta Hollósy-ra,
amidőn I. Ferenc császártól »gertenyesi« előnévvel donációs nemességet kapott. Anyja
Csausz Magda, a nagyhírű pesti orvosprofesszornak, Csausz Mártonnak volt a nővére.
Tíz testvére közül ő volt a legfiatalabb s születése anyja életébe került. Hollósy
Kornéliát apja iskoláztatás végett egy temesvári zárdába adta, ahol Zimmermann nyugalmazott
tenoristának, a zárda énektanárának hamar feltűnt a serdülő leányka gyönyörű szoprán
hangja. Felhíván erre a szülők figyelmét, maga szorgalmasan tanítgatta Kornéliát,
aki az elért eredményen felbuzdulva, már 11 éves korában elhatározta, hogy énekesnő
lesz. Ámbár szülei s szűkebb rokonsága örültek a leányka kiváló képességének, hallani
sem akartak erről a merész elhatározásáról. Kornélia azonban szinte hősies elszántsággal
szakított az előítéletekkel, lemondva a biztos jólétről, vagyonról, 15 éves korában
kikérte apai örökségét s Bécsbe ment, hogy Salvi Máté udvari operai igazgató tanítványa
legyen. Egy évi tanulás után Donizetti már nagy reményre jogosító tehetségnek tartotta
s Lamperti Ferenc milánói énekmesterhez ajánlotta be. Itt két évig tanult s mint
kész művésznő ment Corfuba, hol 19 éves korában már »Ernani«-ban Elvirát énekelte
(1845). Innen Turinba, a királyi operához ment s itt aratott fényes sikerei hívták
fel a híres énekesnő, Carl asszony figyelmét, aki bukaresti staggione -
társulatához mint első lyrai énekesnőt 3 hónapra leszerződtette (1846.). Nagysikerű
bukaresti szereplése után hazajött s 1846. június 4-én Temesvárott mutatkozott be
kiterjedt rokonságának és a magyaroknak. Temesvári és külföldi sikereinek híre itthon
is elterjedt, a színházi ügyekbe befolyásos egyének, főleg Petricsevics Horváth
Lázár, a »Honderű« és Frankenburg Adolf, az »Életképek« szerkesztőjének agitációjára
Ráday Gedeon gróf főigazgató 1846. júl. 23-án »Lindá«-ban felléptette az akkor éppen
Pesten vendégszereplő Alboni Marietta világhírű alténekesnővel. Még néhány nagysikerű
fellépés után minden intrika dacára 1846.augusztus 24-én 4000 forint tiszteletdíj
és két jutalomjáték fejében első lyrai énekesnőnek szerződtették a pesti Nemzeti
Színházhoz. Szerződtetése a színház és a magyar opera történetének egy sikerekben
gazdag fejezetét nyitotta meg, további működése azonban megszakadt, mert a szabadságharc
leverését követő zavaros időkben, 1849. végén megvált a Nemzeti Színháztól. Miután
1850. május—júniusban Bécsben ötször nagy sikerrel vendégszerepelt, 13 hónapra Varsóba
ment s ott szerzett páratlan dicsőséget a magyar névnek. 1852. április 21-én férjhez
ment Lonovics Józsefhez, Csanád megye későbbi főispánjához s előbb Egerben — hol
Gyula fia született — majd később Bécsben, a száműzött Lonovics érsek közelében
laktak, ahol második fia, Ferenc született. 1853. őszén, midőn a Nemzeti Színház
válságos helyzetbe került, a vezetőség, főleg Erkel Ferenc kérlelésére 6 szerepben
díj nélkül fellépett a Nemzeti Színházban s miután a közönségnek jobban tetszett,
mint valaha, 1854. tavaszán 8505 forint fizetéssel ismét leszerződött s 1862. július
29-ig tagja is maradt a színháznak. Az 1854—1862-ig terjedő időszak volt Hollósy
Kornélia művészetének fénykora. Nem túlnagy terjedelmű, de páratlan csengésű hangja,
ragyogó trillái világhírű koloratur énekesnővé avatták s megszerezték neki a »nemzet
csalogánya« nevet. Több mint 40 azoknak az operáknak a száma, melyekben fellépett.
Ernani, Traviata, Rigoletto, Alvajáró, Norma, Linda, Lammermoori Lucia, Szevillai
borbély, Tell Vilmos, Cár és ács, Márta, Szirén, Báléj, Észak csillaga, Dinorah,
Don Pasquale, Puritánok, Bájital, Windsori víg nők, Don Juan, Othello s a magyar
szerzőktől a Kunok, Benyovszky, Ilka, Hunyady László, Bánk bán, Erzsébet, Báthori
Mária, Morsinay Erzsébet, Vanda, Képzelt beteg, Tudor Mária, Székely leány, Bonvenuto
Cellini és Szép Ilonka azok az operák, melyekben kiváló tehetségét ragyogtatta.
Híre hamarosan túlterjedt a haza határain is. Meyerbeer, midőn az »Észak csillaga«
fuvolahármasában énekelni hallotta, Párizsba hívta, mások is csalogatták máshová
is, többször is, azonban mindig ellenállott a csábításnak s itthon maradt, hogy
itthon szolgálja a magyar színészet, a magyar opera szent ügyét. Azét a színészetét,
amely társadalmi állásának emelését, megbecsülését nagyrészben éppen Hollósy Kornélia
színpadra lépésének köszönhette. Nehéz rövid sorokba tömöríteni azokat az elévülhetetlen
érdemeket, melyeket a magyar opera felvirágoztatása körül szerzett; nehéz helyét
a nemzeti kultúra nagyjai között kellőképen megjelölni; érdemeinek koronája azonban
mindenesetre az, hogy lemondva a világdicsőség csábító babérjairól, megelégedett
a hazai földből sarjadt szerény bokrétával s itthonmaradásával nem engedte elbukni
a sokszor igen gyenge lábon álló magyar operát. Művészetének valósággal nemzeti
missziója volt azokban a legszomorúbb időkben — az abszolutizmus idején — midőn
a hazalfiság alig nyilatkozott meg másban, mint egy-egy magyar művész lelkes ünneplésében.
S erre gyakran adott alkalmat, mert a magyar nép- és műdalokat is olyan rendkívüli
bájjal és magyaros érzéssel énekelte, mint előtte senki s utána is csak Blaha Lujza.
Igen jelentős szerepe volt a múlt század 50—60-as éveinek társadalmi életében is.
Midőn 1854-ben Bécsből hazajöttek, házukban olyan társadalmi, művészeti, sőt politikai
szalonélet alakult ki, amelyekben résztvett az akkori közélet minden számottevő
tagja, ahol a társadalom, politika, művészet és irodalom vezetői találkoztak s ahonnan
nem egy döntő gondolat indult ki. A szalonnak központja mindvégig Hollósy Kornélia
volt. Jóllehet színpadi diadalait egymásután aratta, a közönség rajongott érte s
minden egyes föllépte telt házat jelentett, mégis midőn 35. életéve felé közeledett,
kezdett komolyan foglalkozni a színpadtól való visszavonulás gondolatával. 1862.
július 29-én Erkel »Bánk bán«-jának Melinda szerepében búcsúzott el. Az ország közönsége
nevében Reményi Ede, Erkel Ferenc, Ábrányi Kornél, Mosonyi Mihály, Zimay, Szigligeti
és Egressy Gábor babérkoszorút tettek fejére s gazdag ajándékokkal halmozták el.
Előadás után pedig Reményi Ede egy cigányzenekar élén szerenádot adott a művésznő
lakása előtt. Ez a búcsúest azonban még nem jelentette Hollósy Kornélia teljes visszavonulását.
Hátra voltak még azok a vidéki városok, melyek régebben vendégszereplésre hívták
s amelyeket azzal nyugtatott meg, hogy majd a színpadtól való visszavonulása után
megy oda énekelni. 1862. szeptemberében kezdte meg körútját. Debrecenben, Kolozsvár,
Szamosújvár, Deés, Marosvásárhely, Kassa, Léva, Miskolc, Balassagyarmat, Rimaszombat,
Szatmár, Nagyvárad azok a városok, ahol részint hangverseny keretében, részben egész
operában fellépett. 1862. novemberében távirattal Bukarestbe hívták, hogy az ott
működő olasz operatársulatot »mentse meg«. Innen csak 1863. márciusában tért vissza
s rövid pihenő után folytatta a megszakított vidéki körutat s Makó, Szabadka, Baja,
Kaposvár, Sopron, Pozsony, Nagyszombat, Kőszeg, Szombathely, Győr, Pécs, Székesfehérvár,
Keszthely, Balatonfüred, Komárom, Sátoraljaújhely, Ungvár, Losonc azok a helyek,
melyek egy-egy fényes hangversenye emlékét őrzik. Az egyes városok egymással versenyezve
úgy fogadták, mint egy királynőt, aki nemcsak gyönyörködtet, de jót is tesz. Fellépti
díjainak felét ugyanis mindenütt jótékonycélra, óvoda, zeneiskola létesítésére
adta. 1864. nyarán végleg elhagyta a fővárost s férje dombegyházi birtokára költözött.
Színpadi ruháit szegényebb színésznőknek ajándékozta, pompás hímzett jelmezeit pedig
egyházi ruhákká alakíttatta át. A dombegyházi birtokon a munkásnép épúgy megszerette,
mint egykor a színház közönsége. Utoljára nyilvánosan Liszt Ferenc felkérésére a
Nemzeti Zenede 25 éves jubileumán (1865.) énekelt s még mindig olyan elragadóan,
hogy Liszt Ferenc csodálkozva kérdezte, miért nem marad még továbbra is a színpadon.
Ö azonban családjának akart élni s otthon maradt. Férjét, krivinai Lonovics Józsefet
1879-ben Csanádmegye főispánjává nevezte ki a király s mint a megyének két évtizeden
át vezetője, általános szeretetnek, megbecsülésnek és tiszteletnek örvendett. Dombegyházi
birtokukról gyakran bejártak Makóra s élénk részt vettek a társadalmi életben. Hollósy
Kornélia utolsó nyilvános szereplése 1888. szept. 7-re esik, midőn Csanádpalotán
Kelemen Lászlónak, az első magyar színigazgatónak emlékoszlopát leplezték le, ahol
ő volt az ünnepség védasszonya. S aztán jött a nagy influenzajárvány, mely 1890.
február 10-én örökre elnémította a »magyar csalogány« hangját. Emlékére a hálás
utókor a makói színházat »Hollósy Kornélia Színház«-nak nevezte el, melynek előcsarnokát
mellszobra díszíti; nevére tanulmányi ösztöndíjakat alapítottak s Makó város egyik
uccája is a nevét viseli. Arcképe a Szépművészeti Múzeum »Történelmi Arcképcsarnoká«-ban
szintén feltalálható, (Diósszilágyi Sámuel dr.) szin_II.0334.pdf II
