Címszó: Huber Károly - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1828
SZULETESIEVTIZED 1825
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0354.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0354.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25821.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Huber
Károly
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/525823.htm
Szócikk: Huber Károly zeneszerző, a Nemzeti Színház
(intézmény)
(információ)
karnagya, sz. 1828. (születés
éve) júl. 1-én, Varjason, (megye) (Torontál
m.), (megye)
megh. 1885. dec. 20-án, Budapesten. (Budapest)
Atyja főtanító volt és fia csak Pesten (Budapest)
tanult meg magyarul. A zene iránt már kora ifjúságában árult el élénk hajlamot és
tíz éves korában szülei Aradra (megye) (információ)
adták a zenedébe, Hendl János (személy) intézetébe.
16 éves korában nyilvánosan is fellépett. 1844-ben (időpont) a
Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
első hegedűse volt. 1851-ben (időpont) Bécsbe
(ország)
ment az operához, magánhegedűsnek, majd egy év múlva újra Pestre (Budapest)
jött a Nemzeti Színházhoz (intézmény)
(információ)
és a zenedében tanár lett. 1856-ban (időpont) félévig
Dopplerrel (személy)
(információ)
külföldi körutat tett. 1859-ben (időpont) megírta
a »Székely leány« (cím) (információ)
c. vígdalművét, melynek címszerepét Hollósy
Kornélia (személy)
(információ)
énekelte. (Bem.1858. (időpont) novr
27-én, a Nemzeti Színházban.) (intézmény)
(információ)
1863. (időpont) dec.
3-án előadták Pesten (Budapest)
»Víg címborák« (cím)
(információ)
c. dalművét, nagy tetszés mellett. Pesten
(Budapest)
ő honosította meg Wagner (személy) (információ)
zenéjét, így pld. a »Lohengrin«-t (cím) (információ)
ő hozta színre 1866. (időpont) dec
1-én. 1871-ben (időpont) báró
Orczy (személy)
(információ)
intendánssal meghasonlott s emiatt nyugalomba
vonult. 1875-ben (időpont) ő
írta Berczik Árpád (személy) (információ)
»A király csókja« (cím) c. egyfelvonásos
operettjének zenéjét. Szerzett ezenkívül egy »Udvari bál« (cím) c. vígoperát.
»Ármányos borbély« (cím) c. operettje
nem került színre. 1883—1885-ig (időpont) a
Zeneakadémián (intézmény)
(információ)
tanár, 1879—1885-ig (időpont) az
Orsz. Magyar Dalosszövetség (intézmény)
karnagya volt, Érdemei elismeréséül 1882-ben (időpont) a
Ferenc József-rend (intézmény)
lovagkeresztjét kapta. 1889. (időpont) jún.16-án
leleplezték a sírkövét. — Fia: Hubay Jenő (személy) (információ)
(L. o.), leánya: Hubai Aranka, (személy) (információ)
színésznő, (Lásd: Ferenczi Zoltánné.) (személy) (információ)
szin_II.0354.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Huber Károly címszóvég 25821 Szócikk: Huber
Károly zeneszerző, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy karnagya, sz. 1828. júl. xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx
1845 1-én, Varjason, ytelepulesy varjas ytelepulesy Varjas ymegyey temes megye
ykodvegy (Torontál m.), ytelepulesy torontál m. ytelepulesy Torontál m. ymegyey
torontál megye ykodvegy megh. 1885. dec. 20-án, Budapesten. Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Atyja főtanító volt és fia
csak Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy tanult meg
magyarul. A zene iránt már kora ifjúságában árult el élénk hajlamot és tíz éves
korában szülei Aradra ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye
ykodvegy adták a zenedébe, Hendl János yszemelynevy hendl jános yszemelynevy
Hendl János yszemelynevy hendl yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy
Hendl yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy intézetébe. 16 éves korában nyilvánosan
is fellépett. 1844-ben xevtizedx 1845 a xtalanevtizedx 1855 Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy első hegedűse volt. 1851-ben
xevtizedx 1855 Bécsbe ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria
ykodvegy ment az operához, magánhegedűsnek, majd egy év múlva újra Pestre pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jött a Nemzeti Színházhoz
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy és a zenedében tanár
lett. 1856-ban félévig Dopplerrel yszemelynevy doppler yszemelynevy Doppler
yszemelynevy doppler yszemelynevy yszemelynevy Doppler yszemelynevy ykodvegy külföldi
körutat tett. 1859-ben megírta a »Székely leány« ycimy székely leány ycimy
Székely leány ycimy székely ycimy leány ycimy ycimy Székely ycimy leány ycimy
ykodvegy c. vígdalművét, melynek címszerepét Hollósy Kornélia yszemelynevy
hollósy kornélia yszemelynevy Hollósy Kornélia yszemelynevy hollósy
yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Hollósy yszemelynevy Kornélia
yszemelynevy ykodvegy énekelte. (Bem.1858. novr xtalanevtizedx 1865 27-én, a Nemzeti
Színházban.) yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy 1863. xevtizedx 1865 dec. 3-án előadták Pesten pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy »Víg címborák« ycimy víg címborák
ycimy Víg címborák ycimy víg ycimy címborák ycimy ycimy Víg ycimy címborák
ycimy ykodvegy c. dalművét, nagy tetszés mellett. Pesten pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ő honosította meg Wagner yszemelynevy
wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner
yszemelynevy ykodvegy zenéjét, így pld. a »Lohengrin«-t ycimy lohengrin ycimy
Lohengrin ycimy lohengrin ycimy ycimy Lohengrin ycimy ykodvegy ő hozta színre 1866.
dec xtalanevtizedx 1875 1-én. 1871-ben xevtizedx 1875 báró Orczy yszemelynevy
báró orczy yszemelynevy báró Orczy yszemelynevy báró yszemelynevy orczy
yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Orczy yszemelynevy ykodvegy intendánssal
meghasonlott s emiatt nyugalomba vonult. 1875-ben ő xtalanevtizedx 1885 írta Berczik
Árpád yszemelynevy berczik árpád yszemelynevy Berczik Árpád yszemelynevy
berczik yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Berczik yszemelynevy Árpád
yszemelynevy ykodvegy »A király csókja« ycimy a király csókja ycimy A király
csókja ycimy a ycimy király ycimy csókja ycimy ycimy A ycimy király ycimy
csókja ycimy ykodvegy c. egyfelvonásos operettjének zenéjét. Szerzett ezenkívül
egy »Udvari bál« ycimy udvari bál ycimy Udvari bál ycimy udvari ycimy bál ycimy
ycimy Udvari ycimy bál ycimy ykodvegy c. vígoperát. »Ármányos borbély« ycimy
ármányos borbély ycimy Ármányos borbély ycimy ármányos ycimy borbély ycimy
ycimy Ármányos ycimy borbély ycimy ykodvegy c. operettje nem került színre. 1883—1885-ig
xevtizedx 1885 a Zeneakadémián yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy Zeneakad
yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy ykodvegy tanár,
1879—1885-ig az Orsz. Magyar Dalosszövetség yintezmenyy orsz. magyar
dalosszövetség yintezmenyy Orsz. Ma yintezmenyy orsz. yintezmenyy magyar
yintezmenyy dalosszövetség yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Ma
yintezmenyy ykodvegy karnagya volt, Érdemei elismeréséül 1882-ben a Ferenc József-rend
yintezmenyy ferenc józsef-rend yintezmenyy Ferenc J yintezmenyy ferenc
yintezmenyy józsef-rend yintezmenyy yintezmenyy Ferenc yintezmenyy J
yintezmenyy ykodvegy lovagkeresztjét kapta. 1889. jún.16-án leleplezték a sírkövét.
— Fia: Hubay Jenő yszemelynevy hubay jenő yszemelynevy Hubay Jenő yszemelynevy
hubay yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Hubay yszemelynevy Jenő yszemelynevy
ykodvegy (L. o.), leánya: Hubai Aranka, yszemelynevy hubai aranka yszemelynevy
Hubai Aranka yszemelynevy hubai yszemelynevy aranka yszemelynevy yszemelynevy
Hubai yszemelynevy Aranka yszemelynevy ykodvegy színésznő, (Lásd: Ferenczi Zoltánné.)
yszemelynevy ferenczi zoltánne yszemelynevy Ferenczi Zoltánné yszemelynevy
ferenczi yszemelynevy zoltánne yszemelynevy yszemelynevy Ferenczi yszemelynevy
Zoltánné yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy ferenczi zoltánne szin_II.0354.pdf
II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Huber Károly - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1828
SZULETESIEVTIZED 1825
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0354.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0354.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25821.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Huber
Károly
Szócikk: Huber Károly zeneszerző, a Nemzeti Színház
karnagya, sz. 1828. júl. 1-én, Varjason, (Torontál m.), megh. 1885. dec. 20-án,
Budapesten. Atyja főtanító volt és fia csak Pesten tanult meg magyarul. A zene iránt
már kora ifjúságában árult el élénk hajlamot és tíz éves korában szülei Aradra adták
a zenedébe, Hendl János intézetébe. 16 éves korában nyilvánosan is fellépett. 1844-ben
a Nemzeti Színház első hegedűse volt. 1851-ben Bécsbe ment az operához, magánhegedűsnek,
majd egy év múlva újra Pestre jött a Nemzeti Színházhoz és a zenedében tanár lett.
1856-ban félévig Dopplerrel külföldi körutat tett. 1859-ben megírta a »Székely leány«
c. vígdalművét, melynek címszerepét Hollósy Kornélia énekelte. (Bem.1858. novr 27-én,
a Nemzeti Színházban.) 1863. dec. 3-án előadták Pesten »Víg címborák« c. dalművét,
nagy tetszés mellett. Pesten ő honosította meg Wagner zenéjét, így pld. a »Lohengrin«-t
ő hozta színre 1866. dec 1-én. 1871-ben báró Orczy intendánssal meghasonlott s emiatt
nyugalomba vonult. 1875-ben ő írta Berczik Árpád »A király csókja« c. egyfelvonásos
operettjének zenéjét. Szerzett ezenkívül egy »Udvari bál« c. vígoperát. »Ármányos
borbély« c. operettje nem került színre. 1883—1885-ig a Zeneakadémián tanár, 1879—1885-ig
az Orsz. Magyar Dalosszövetség karnagya volt, Érdemei elismeréséül 1882-ben a Ferenc
József-rend lovagkeresztjét kapta. 1889. jún.16-án leleplezték a sírkövét. — Fia:
Hubay Jenő (L. o.), leánya: Hubai Aranka, színésznő, (Lásd: Ferenczi Zoltánné.)
szin_II.0354.pdf II