Címszó: Humperdinck Engelbert - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1854

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0361.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0361.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25841.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Humperdinck Engelbert

Szócikk: Humperdinck Engelbert német (nemzetiség) (információ)  zeneszerző, sz. 1854-ben, (születés éve) megh. 1921. szept. 26-án, Neu - Strelitz-ben. (ország) Világhírét a »Jancsi és Juliska« (cím) (információ)  című meseoperával alapította meg, amelynek szövegét a nővére, Wette Adelheid, (személy) írta számára. Nálunk bem. 1895. (időpont) febr. 7. 50-edszer: 1897-ben (időpont) játszották. Az 1893-ban (időpont) Weimarban (ország) bemutatott bájos opera azóta állandóan szerepel a világ minden operaszínpadán. Humperdinck (személy) (információ)  e művében rendkívül ötletesen és finoman használ fel régi, ismert vesztfáliai (megye) gyermekdalokat és úgyszólván iskolapéldáját nyújtotta annak, hogyan lehet a népi elemeket a komoly operai partiturában felhasználni. Kevésbé sikerült műve a »Königskinder« (cím) c. meseopera, amelyet »Királyfiú, királyleány« (cím) címmel 1912. (időpont) dec. 8-án a mi Operaházunk (intézmény) (információ)  is bemutatott. Több más, nem állandó sikerű opera- és zongoraművek mellett Humperdinck (személy) (információ)  kísérőzenét írt Aristophanes (személy) (információ)  »Lysikotrala«-jához, (cím) néhány Shakespeare (személy) (információ)  drámához és Maeterlinck: (személy) (információ)  »A kék madár« (cím) c. mesedarabjához. Két évvel a »Jancsi és Juliska« (cím) (információ)  magyar bemutatója után, 1897-ben (időpont) Budapesten (Budapest) is járt Humperdinck (személy) (információ)  s akkor maga vezényelte népszerű művének egyik előadását. szin_II.0361.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Humperdinck Engelbert címszóvég 25841 Szócikk: Humperdinck Engelbert német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy zeneszerző, sz. 1854-ben, megh. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 1921. szept. 26-án, Neu - Strelitz-ben. ytelepulesy neustrelitz ytelepulesy Neu - Strelitz yorszagy Németország ykodvegy Világhírét a »Jancsi és Juliska« ycimy jancsi és juliska ycimy Jancsi és Juliska ycimy jancsi ycimy és ycimy juliska ycimy ycimy Jancsi ycimy és ycimy Juliska ycimy ykodvegy című meseoperával alapította meg, amelynek szövegét a nővére, Wette Adelheid, yszemelynevy wette adelheid yszemelynevy Wette Adelheid yszemelynevy wette yszemelynevy adelheid yszemelynevy yszemelynevy Wette yszemelynevy Adelheid yszemelynevy ykodvegy írta számára. Nálunk bem. 1895. xevtizedx 1895 febr. 7. 50-edszer: 1897-ben játszották. Az 1893-ban Weimarban xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 ytelepulesy weimar ytelepulesy Weimar yorszagy Németország ykodvegy bemutatott bájos opera azóta állandóan szerepel a világ minden operaszínpadán. Humperdinck yszemelynevy humperdinck yszemelynevy Humperdinck yszemelynevy humperdinck yszemelynevy yszemelynevy Humperdinck yszemelynevy ykodvegy e művében rendkívül ötletesen és finoman használ fel régi, ismert vesztfáliai ytelepulesy vesztfália ytelepulesy vesztfália ymegyey veszprém megye ykodvegy gyermekdalokat és úgyszólván iskolapéldáját nyújtotta annak, hogyan lehet a népi elemeket a komoly operai partiturában felhasználni. Kevésbé sikerült műve a »Königskinder« ycimy königskinder ycimy Königskinder ycimy königskinder ycimy ycimy Königskinder ycimy ykodvegy c. meseopera, amelyet »Királyfiú, királyleány« ycimy királyfiú, királyleány ycimy Királyfiú, királyleány ycimy királyfiú, ycimy királyleány ycimy ycimy Királyfiú, ycimy királyleány ycimy ykodvegy címmel 1912. xevtizedx 1915 dec. 8-án a mi Operaházunk yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy is bemutatott. Több más, nem állandó sikerű opera- és zongoraművek mellett Humperdinck yszemelynevy humperdinck yszemelynevy Humperdinck yszemelynevy humperdinck yszemelynevy yszemelynevy Humperdinck yszemelynevy ykodvegy kísérőzenét írt Aristophanes yszemelynevy aristophanes yszemelynevy Aristophanes yszemelynevy aristophanes yszemelynevy yszemelynevy Aristophanes yszemelynevy ykodvegy »Lysikotrala«-jához, ycimy lysikotrala ycimy Lysikotrala ycimy lysikotrala ycimy ycimy Lysikotrala ycimy ykodvegy néhány Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy drámához és Maeterlinck: yszemelynevy maeterlinck yszemelynevy Maeterlinck yszemelynevy maeterlinck yszemelynevy yszemelynevy Maeterlinck yszemelynevy ykodvegy »A kék madár« ycimy a kék madár ycimy A kék madár ycimy a ycimy kék ycimy madár ycimy ycimy A ycimy kék ycimy madár ycimy ykodvegy c. mesedarabjához. Két évvel a »Jancsi és Juliska« ycimy jancsi és juliska ycimy Jancsi és Juliska ycimy jancsi ycimy és ycimy juliska ycimy ycimy Jancsi ycimy és ycimy Juliska ycimy ykodvegy magyar bemutatója után, 1897-ben xevtizedx 1895 Budapesten xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy is járt Humperdinck yszemelynevy humperdinck yszemelynevy Humperdinck yszemelynevy humperdinck yszemelynevy yszemelynevy Humperdinck yszemelynevy ykodvegy s akkor maga vezényelte népszerű művének egyik előadását. szin_II.0361.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Humperdinck Engelbert - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1854

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0361.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0361.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25841.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Humperdinck Engelbert

Szócikk: Humperdinck Engelbert német zeneszerző, sz. 1854-ben, megh. 1921. szept. 26-án, Neu - Strelitz-ben. Világhírét a »Jancsi és Juliska« című meseoperával alapította meg, amelynek szövegét a nővére, Wette Adelheid, írta számára. Nálunk bem. 1895. febr. 7. 50-edszer: 1897-ben játszották. Az 1893-ban Weimarban bemutatott bájos opera azóta állandóan szerepel a világ minden operaszínpadán. Humperdinck e művében rendkívül ötletesen és finoman használ fel régi, ismert vesztfáliai gyermekdalokat és úgyszólván iskolapéldáját nyújtotta annak, hogyan lehet a népi elemeket a komoly operai partiturában felhasználni. Kevésbé sikerült műve a »Königskinder« c. meseopera, amelyet »Királyfiú, királyleány« címmel 1912. dec. 8-án a mi Operaházunk is bemutatott. Több más, nem állandó sikerű opera- és zongoraművek mellett Humperdinck kísérőzenét írt Aristophanes »Lysikotrala«-jához, néhány Shakespeare drámához és Maeterlinck: »A kék madár« c. mesedarabjához. Két évvel a »Jancsi és Juliska« magyar bemutatója után, 1897-ben Budapesten is járt Humperdinck s akkor maga vezényelte népszerű művének egyik előadását. szin_II.0361.pdf II