Címszó: Incze Sándor - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1889

SZULETESIEVTIZED 1885

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0377.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0377.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25944.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

A szöveg linkekkel ellátott változata:

Incze Sándor

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/525942.htm

Szócikk: Incze Sándor szerkesztő, sz. 1889, (születés éve) augusztus 10-én, Kolozsvárott, (megye) ugyanott végezte iskoláit és ott iratkozott be az egyetem jogi fakultására. 1908-ban (időpont) megalapította a kolozsvári (megye) »Színházi Ujság«-ot (intézmény) (információ) és ezen időtől kezdve állandóan a színészettel foglalkozott. Ebben az időben indult meg hazánkban a filmgyártás és dr. Janovics Jenő (személy) kolozsvári (megye) színigazgató is több filmet készített a kolozsvári (megye) színészekkel. Ekkor írta I. többek között a »Börzekirály«, (cím) » Éjféli találkozás«, (cím) »Havasi Magdolna« (cím) (információ) filmszcenáriumokat, melyek az első filmszövegek közé tartoznak hazánkban. Filmváltozatot készített Molnár Ferenc: (személy) (információ) »Doktor úr« (cím) (információ) c. vígjátékából. Itt kerültek a filmhez többek között Kertész Mihály, (személy) (információ) Korda Sándor, (személy) (információ) stb., kik a filmgyártásnak világhírű nagyságai lettek. Ugyancsak ő közvetítette Bánky Vilma (személy) (információ) első külföldi filmszerződését. 1910-ben (időpont) Budapesten (Budapest) megalapította a »Színházi Élet«-et, (intézmény) (információ) amely lappal állandóan a legintenzívebb propagandát folytatta, úgy a fővárosi, (Budapest) mint a vidéki színészet érdekében. A népszerű és könnyed stílusban szerkesztett lappal oly körökbe és oly kis vidékre is elvitte az érdeklődést a színház és fővárosi (Budapest) színházi események iránt, ahova ez eddig el nem juthatott és a külföldi magyarság között is kapcsolatot teremtett a hazai színészettel, aminek hatása különösen a magyar színészek sikeres amerikai vendégszereplésében nyilvánult. Lapjában közölte a 3 felvonásos színdarabokat egész terjedelmükben és ezzel jelentősen hozzájárult a színműirodalom népszerűsítéséhez. Több egyfelvonásos kis darabot írt, melyek az Apolló - kabaréban (intézmény) kerültek színre, pld.: »Pénzember« (cím) (Rózsahegyi Kálmánnal (személy) (információ) a főszerepben). Részt vett magyar darabok amerikai (ország) próbáin (pl. Hattyú, (cím) Liliom) (cím) (információ) és szakszerű tanácsával előmozdította azok külföldi sikerét. Berlinben (ország) színházat bérelt és színrehozta a »Brodway« (cím) és »Ábris rózsája« (cím) c. darabokat, melyek utóbb Budapesten (Budapest) is színre kerültek. Állandó díjakat tűzött ki az esztendő legjobb epizódistáinak és nem egy színész karrierjében jelentett fordulópontot, hogy a díjazással az érdeklődés feléje fordult. Erős és eredményes akciót fejt ki állandóan, hogy a vidéki színházak eredeti bemutatókat rendezzenek az ország sajtójának érdeklődése mellett. Évenként rendezett színészverseny keretében a fővárosba (Budapest) hozta a vidék legjelesebb színészeit, akik közül többre ezúton terelődött a közönség és szakkörök érdeklődése és innen indult ki fővárosi (Budapest) működésük. Nemes önzetlenséggel eddig 15 jeltelen színészsír fölé emelt diszes és maradandó síremléket. Az Országos Színészegyesület (intézmény) (információ) 1930-ban (időpont) disztagjává választotta. Dr. Farkas Ferenc.) (személy) szin_II.0377.pdf II

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Incze Sándor címszóvég 25944 Szócikk: Incze Sándor szerkesztő, sz. 1889, augusztus xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 10-én, Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy ugyanott végezte iskoláit és ott iratkozott be az egyetem jogi fakultására. 1908-ban xevtizedx 1905 megalapította xtalanevtizedx 1915 a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy »Színházi Ujság«-ot yintezmenyy színházi ujság yintezmenyy Színházi yintezmenyy színházi yintezmenyy ujság yintezmenyy yintezmenyy Színházi yintezmenyy ykodvegy és ezen időtől kezdve állandóan a színészettel foglalkozott. Ebben az időben indult meg hazánkban a filmgyártás és dr. Janovics Jenő yszemelynevy dr. janovics jenő yszemelynevy dr. Janovics Jenő yszemelynevy dr. yszemelynevy janovics yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Janovics yszemelynevy Jenő yszemelynev kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színigazgató is több filmet készített a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színészekkel. Ekkor írta I. többek között a »Börzekirály«, ycimy börzekirály ycimy Börzekirály ycimy börzekirály ycimy ycimy Börzekirály ycimy ykodvegy » Éjféli találkozás«, ycimy éjféli találkozás ycimy Éjféli találkozás ycimy ycimy éjféli ycimy találkozás ycimy ycimy ycimy Éjféli ycimy találkozás ycimy ykodvegy »Havasi Magdolna« ycimy havasi magdolna ycimy Havasi Magdolna ycimy havasi ycimy magdolna ycimy ycimy Havasi ycimy Magdolna ycimy ykodvegy filmszcenáriumokat, melyek az első filmszövegek közé tartoznak hazánkban. Filmváltozatot készített Molnár Ferenc: yszemelynevy molnár ferenc yszemelynevy Molnár Ferenc yszemelynevy molnár yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy »Doktor úr« ycimy doktor úr ycimy Doktor úr ycimy doktor ycimy úr ycimy ycimy Doktor ycimy úr ycimy ykodvegy c. vígjátékából. Itt kerültek a filmhez többek között Kertész Mihály, yszemelynevy kertész mihály yszemelynevy Kertész Mihály yszemelynevy kertész yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Kertész yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy Korda Sándor, yszemelynevy korda sándor yszemelynevy Korda Sándor yszemelynevy korda yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Korda yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy stb., kik a filmgyártásnak világhírű nagyságai lettek. Ugyancsak ő közvetítette Bánky Vilma yszemelynevy bánky vilma yszemelynevy Bánky Vilma yszemelynevy bánky yszemelynevy vilma yszemelynevy yszemelynevy Bánky yszemelynevy Vilma yszemelynevy ykodvegy első külföldi filmszerződését. 1910-ben xevtizedx 1915 Budapesten xtalanevtizedx 1925 xtalanevtizedx 1935 Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megalapította a »Színházi Élet«-et, yintezmenyy színházi élet yintezmenyy Színházi yintezmenyy színházi yintezmenyy élet yintezmenyy yintezmenyy Színházi yintezmenyy ykodvegy amely lappal állandóan a legintenzívebb propagandát folytatta, úgy a fővárosi, főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy mint a vidéki színészet érdekében. A népszerű és könnyed stílusban szerkesztett lappal oly körökbe és oly kis vidékre is elvitte az érdeklődést a színház és fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színházi események iránt, ahova ez eddig el nem juthatott és a külföldi magyarság között is kapcsolatot teremtett a hazai színészettel, aminek hatása különösen a magyar színészek sikeres amerikai vendégszereplésében nyilvánult. Lapjában közölte a 3 felvonásos színdarabokat egész terjedelmükben és ezzel jelentősen hozzájárult a színműirodalom népszerűsítéséhez. Több egyfelvonásos kis darabot írt, melyek az Apolló - kabaréban yintezmenyy apolló - kabare yintezmenyy Apolló - yintezmenyy apolló yintezmenyy - yintezmenyy kabare yintezmenyy yintezmenyy Apolló yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy kerültek színre, pld.: »Pénzember« ycimy pénzember ycimy Pénzember ycimy pénzember ycimy ycimy Pénzember ycimy ykodvegy (Rózsahegyi Kálmánnal yszemelynevy rózsahegyi kálmán yszemelynevy Rózsahegyi Kálmán yszemelynevy rózsahegyi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Rózsahegyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy a főszerepben). Részt vett magyar darabok amerikai ytelepulesy amerika ytelepulesy amerika yorszagy Észak Amerika ykodvegy próbáin (pl. Hattyú, ycimy hattyú ycimy Hattyú ycimy hattyú ycimy ycimy Hattyú ycimy ykodvegy Liliom) ycimy liliom ycimy Liliom ycimy liliom ycimy ycimy Liliom ycimy ykodvegy és szakszerű tanácsával előmozdította azok külföldi sikerét. Berlinben ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy színházat bérelt és színrehozta a »Brodway« ycimy brodway ycimy Brodway ycimy brodway ycimy ycimy Brodway ycimy ykodvegy és »Ábris rózsája« ycimy ábris rózsája ycimy Ábris rózsája ycimy ábris ycimy rózsája ycimy ycimy Ábris ycimy rózsája ycimy ykodvegy c. darabokat, melyek utóbb Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy is színre kerültek. Állandó díjakat tűzött ki az esztendő legjobb epizódistáinak és nem egy színész karrierjében jelentett fordulópontot, hogy a díjazással az érdeklődés feléje fordult. Erős és eredményes akciót fejt ki állandóan, hogy a vidéki színházak eredeti bemutatókat rendezzenek az ország sajtójának érdeklődése mellett. Évenként rendezett színészverseny keretében a fővárosba főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy hozta a vidék legjelesebb színészeit, akik közül többre ezúton terelődött a közönség és szakkörök érdeklődése és innen indult ki fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy működésük. Nemes önzetlenséggel eddig 15 jeltelen színészsír fölé emelt diszes és maradandó síremléket. Az Országos Színészegyesület yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy 1930-ban xevtizedx 1935 disztagjává választotta. Dr. Farkas Ferenc.) yszemelynevy dr. farkas ferenc yszemelynevy Dr. Farkas Ferenc yszemelynevy dr. yszemelynevy farkas yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Dr. yszemelynevy Farkas yszemelynevy Ferenc yszemelynev yszocikkszerzoy dr. farkas ferenc szin_II.0377.pdf II

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Incze Sándor - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1889

SZULETESIEVTIZED 1885

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0377.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0377.png

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25944.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

Incze Sándor

Szócikk: Incze Sándor szerkesztő, sz. 1889, augusztus 10-én, Kolozsvárott, ugyanott végezte iskoláit és ott iratkozott be az egyetem jogi fakultására. 1908-ban megalapította a kolozsvári »Színházi Ujság«-ot és ezen időtől kezdve állandóan a színészettel foglalkozott. Ebben az időben indult meg hazánkban a filmgyártás és dr. Janovics Jenő kolozsvári színigazgató is több filmet készített a kolozsvári színészekkel. Ekkor írta I. többek között a »Börzekirály«, » Éjféli találkozás«, »Havasi Magdolna« filmszcenáriumokat, melyek az első filmszövegek közé tartoznak hazánkban. Filmváltozatot készített Molnár Ferenc: »Doktor úr« c. vígjátékából. Itt kerültek a filmhez többek között Kertész Mihály, Korda Sándor, stb., kik a filmgyártásnak világhírű nagyságai lettek. Ugyancsak ő közvetítette Bánky Vilma első külföldi filmszerződését. 1910-ben Budapesten megalapította a »Színházi Élet«-et, amely lappal állandóan a legintenzívebb propagandát folytatta, úgy a fővárosi, mint a vidéki színészet érdekében. A népszerű és könnyed stílusban szerkesztett lappal oly körökbe és oly kis vidékre is elvitte az érdeklődést a színház és fővárosi színházi események iránt, ahova ez eddig el nem juthatott és a külföldi magyarság között is kapcsolatot teremtett a hazai színészettel, aminek hatása különösen a magyar színészek sikeres amerikai vendégszereplésében nyilvánult. Lapjában közölte a 3 felvonásos színdarabokat egész terjedelmükben és ezzel jelentősen hozzájárult a színműirodalom népszerűsítéséhez. Több egyfelvonásos kis darabot írt, melyek az Apolló - kabaréban kerültek színre, pld.: »Pénzember« (Rózsahegyi Kálmánnal a főszerepben). Részt vett magyar darabok amerikai próbáin (pl. Hattyú, Liliom) és szakszerű tanácsával előmozdította azok külföldi sikerét. Berlinben színházat bérelt és színrehozta a »Brodway« és »Ábris rózsája« c. darabokat, melyek utóbb Budapesten is színre kerültek. Állandó díjakat tűzött ki az esztendő legjobb epizódistáinak és nem egy színész karrierjében jelentett fordulópontot, hogy a díjazással az érdeklődés feléje fordult. Erős és eredményes akciót fejt ki állandóan, hogy a vidéki színházak eredeti bemutatókat rendezzenek az ország sajtójának érdeklődése mellett. Évenként rendezett színészverseny keretében a fővárosba hozta a vidék legjelesebb színészeit, akik közül többre ezúton terelődött a közönség és szakkörök érdeklődése és innen indult ki fővárosi működésük. Nemes önzetlenséggel eddig 15 jeltelen színészsír fölé emelt diszes és maradandó síremléket. Az Országos Színészegyesület 1930-ban disztagjává választotta. Dr. Farkas Ferenc.) szin_II.0377.pdf II