Címszó: Jancsó Pál - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1761
SZULETESIEVTIZED 1765
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0401.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0401.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26074.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Jancsó
Pál
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/526074.htm
Szócikk: Jancsó Pál (gidófalvi), (megye) színművész.
Az úttörő magyar színészet egyik legérdekesebb alakja, a legelső komikus, sz. 1761-ben,
(születés
éve) Gidófalván (megye) (Háromszék
m.). (megye)
Szülői lófőszékelyek voltak. Iskoláit a nagyenyedi (megye) kollégiumban
járta, ahol hat évig tanult. Már itt feltűnt szép hangja és ezért cantus praesesnek
nevezték ki, majd elkerült Nagyszebenbe, (megye) ahol
a magyar kálvinisták kántornak választották meg. De ezzel a hivatallal nem sokáig
büszkélkedett, csakhamar tiszttartónak áll be a vécsi (megye) uradalomba;
midőn pedig 1792-ben (időpont) a
Fejér testvérek (személy) (információ)
buzgólkodása révén megalakul a báró Wesselényi
Miklós-féle társulat, (intézmény)
(információ)
ő is kedvet kap a színjátszáshoz és színésszé
lett Kolozsvárott, (megye) havi
20 forint fizetéssel. Előbb drámai szerepeket osztottak rá, aztán hősöket, szerelmeseket,
cselszövöket kezdett játszani, de ez volt a veszte; folyton nevettek rajta, ugyanis
a külseje inkább komikusnak predesztinálta őt; torzonborz szemöldökével, mozdulataival,
apró csillogó szemeivel mindenkit kacajra ingerelt, így lett komikusszínész kedve
ellenerő és sajátos komoly játékaival óriási sikerei voltak, de neki magának nem
volt öröme benne; megharagudott embertársaira, mivel úton-útfélen kinevették. Erre
próbát tesz és újra fellép komoly szerepekben, de szegény pórul járt: — kifütyölték.
Mégis kitartással működik a pályán, semmibe véve a küzdést, nélkülözést. 1814. (időpont) máj.
18-án hűlés következtében megsiketült és a színpadtól visszavonult, de Székely József
(személy)
(információ)
és neje rábeszélésére 1818. (időpont) máj.
24-én újra szerződött. 1819. (időpont) febr.
19-én a következő kéréssel fordult a közönséghez a színlapon: (A darab jutalom játékában
került előadásra, címe: »Mit tehet néha egy bánkócédula ?« (cím) vj. 4 felv.,
melyben Báró Falborn (szerep) (információ)
volt a szerepe.) » Hazám tisztelt Fijai és
Leányi! Kegyes Pártfogójim! Abba a' nagy Kertbe, melyben a Földön maradó Plánták
s az Égre emelkedő Cédrus gyanánt belé tartoznak: Én is egy élőfa, hajdon az, a
minek a Főkertész (a Természet) ültetett, meghoztam annak idejében, amit nekem adott
volt. Itt áll még az ősz komor szelei között szállingóznak már a sárguló levelek,
— nincs a'mi vonja többé az esmeretlent, tsak az a jószívű Hazafi indulhat meg,
aki látta valaha a maga nemű gyümöltseivel 's meg gondolva, hogy minden Paraditsomok
js így hervadnak el, mihelyt a Tél északi lehellete megindul; tsak egy szenvedheti
meg havasonn is, azon a' hellyen, a' hol egykor zöldellett. — Ki tudja? hátha a
jószívű Hazafiak Kegyessége mint a'szelid napfény még egyszer felélesztve virágzásra
ébreszti; 's ha kedvező hosszú Ősze lesz, még az örökre elmúlt nyárnak, valami képét
játszódja vissza. A nagy Érdemű Kegyes Publicumnak alázatos szegény régi hív Szolgája
J. P.« — Szerette Erdélyt, (ország) (információ)
Kolozsvár (megye) lelkes
közönségét, működött még Miskolcon (megye) és Debrecenben.
(megye) Az
első színészek táborában nálánál hivatottabb apostolt nem igen találunk s hogy mennyire
rajongott a rögös pályáért, mutatja az a körülmény, hogy 43 évig működött és 74
éves korában mondott búcsút a forró deszkáknak. Utolsó föllépése 1835-ben (időpont) volt
a »Csörgő sapka» (cím)
(információ)
c. vígjáték Mandolino halász (szerep) szerepében.
Midőn játék után kitapsolták, meghatottságában csak ennyit tudott mondani: »Jó éjszakát!«...
Hajlott korában a jólelkű báró Wesselényi Farkas, (személy) (információ)
gróf Kemény Sámuel (személy) (információ)
és gróf Mikes (személy) (információ)
viselte gondját, bőkezűen támogatva a kitűnő
színjátszót. — Ez időben künn lakott a város végén egy asztalosmesternél, aki a
színpadról megkedvelte az öreg urat. Megh. Kolozsvárott, (megye) 1845.
(időpont)
dec. 2-án, 83 éves korában. Szomorú jelentése így szól: »Szomoru jelentés. A' derék
agg színész, Jancsó Pál (személy) (információ)
83 évekre terjedett becses éltét, csak két
napokig tartott — inkább elgyengülésből eredett — szélütés következtében dec. 2-án,
estvéli 6 órakor bevégezte. Az idvezült, az ezelőtt 53 évekkel alakult első magyar
szinésztársaságnak már kitűnő tagja, e félszázad alatt sok vidám órákat okozott
a' hazai közönségnek. Mint vallásához buzgó, vidám társalgó s mindent megbecsüllő
ártatlan jellemű ember, a' közönség becsüllését élte végéig birta. Hideg tetemei
a' temetőkapu melletti szállásáról egy könyörgés s halotti beszéd után dec. 4-én
— csütörtökön — délelőtti 11 órakor a köztemetőbe fognak kisértetni. Minden rendben
lévők kéretnek, a közönségnek éltnek temetési tisztességét jelenlétekkel diszesíteni.
Kolozsvár, (megye)
1845. (időpont)
dec. 3.« Jancsó (személy) (információ)
természetes, vad zseni volt, aki kétségkívül
kimagasló fordulópontját képezhetné színészetünk fejlődése történetének, ha a viszonyok
folytán nem kedvetlenedik el és érintkezésbe jöhetett volna a fővárossal, (Budapest)
szellemi életünk gócpontjával. Harminc évig pontosan naplót vezetett élete minden
nevezetesebb epizódjáról, mely igen becses kor-és színészettörténeti emlék. Jancsó
Pál (személy)
(információ)
arról volt híres, hogy nagyon szeretett rögtönözni.
— de mindig a jó ízlés határain belül. Nagy művész volt, amiről a »Honderü« (intézmény)
(információ)
is tanúskodik, midőn így ír róla: »Ha Moliére
(személy)
a frank (nemzetiség)
(információ)
művészi történetben halhatatlan Jancsó Pál
(személy)
(információ)
is az a magyarban.« Érdekes sírfelirata így
szól: »Jancsó Pál (személy) (információ)
jeles színész nyugszik itt; úttörő volt s
élte tapsok között folyt; s habár különc s kedélye mogorva volt, a színpadon bohózatot
vitt. A bús magyart gyakran felderítette; csak egyszer szomorította meg hazáját,
midőn elhagyta színpadi pályáját, s küzdelemteljes életét bevégezte. Most e szerény
kő sírját had jelölje. Emelte azt egy öreg tisztelője. Szül. 1784. (időpont) Megh.
1845.« (időpont)
Jobb szerepei ezek voltak: Kalb (szerep) (Fortély
és szerelem), (cím)
Hippeltanz (szerep)
(Epigramm), (cím)
Mandolino, (szerep)
Pedrillo (szerep)
(A formenterai remete), (cím) Köppencs
(szerep)
(Igazházi), (cím)
(információ)
Iskolamester (szerep) (Ujholdvasárnapi
gyermek), (cím)
Lákostói (szerep)
(Zűrzavar) (cím)
stb. Pályatársai nevében Pergő Celesztin (személy) (információ)
búcsúztatta. — Emlékét őrzi az »Egy magyar
komédiás« (cím)
(információ)
c. eredeti két felvonásos vj., írta: Szilágyi
Sándor. (személy)
(információ)
(Bem. 1850. (időpont) ápr.
28. Nemzeti Színház.) (intézmény)
(információ)
és Gyulai Pál: (személy) (információ)
»Az első magyar komikus« (cím) c. beszélye.
(V. ö. Tekintetes úr.) szin_II.0401.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Jancsó Pál címszóvég 26074 Szócikk: Jancsó
Pál (gidófalvi), ytelepulesy gidófalva ytelepulesy gidófalvi ymegyey háromszék
megye ykodvegy színművész. Az úttörő magyar színészet egyik legérdekesebb alakja,
a legelső komikus, sz. 1761-ben, Gidófalván xtalanevtizedx 1775 xtalanevtizedx
1785 ytelepulesy gidófalva ytelepulesy Gidófalvá ymegyey háromszék megye
ykodvegy (Háromszék m.). ytelepulesy háromszék m. ytelepulesy Háromszék m.
ymegyey háromszék megye ykodvegy Szülői lófőszékelyek voltak. Iskoláit a nagyenyedi
ytelepulesy nagyenyed ytelepulesy nagyenyed ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy kollégiumban
járta, ahol hat évig tanult. Már itt feltűnt szép hangja és ezért cantus praesesnek
nevezték ki, majd elkerült Nagyszebenbe, ytelepulesy nagyszeben ytelepulesy
Nagyszeben ymegyey szeben megye ykodvegy ahol a magyar kálvinisták kántornak választották
meg. De ezzel a hivatallal nem sokáig büszkélkedett, csakhamar tiszttartónak áll
be a vécsi ytelepulesy vécs ytelepulesy vécs ymegyey heves megye ykodvegy uradalomba;
midőn pedig 1792-ben xevtizedx 1795 a xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 Fejér
testvérek yszemelynevy fejér testvérek yszemelynevy Fejér testvérek
yszemelynevy fejér yszemelynevy testvérek yszemelynevy yszemelynevy Fejér
yszemelynevy testvérek yszemelynevy ykodvegy buzgólkodása révén megalakul a báró
Wesselényi Miklós-féle társulat, yintezmenyy báró wesselényi miklós-féle
társulat yintezmenyy báró Wes yintezmenyy báró yintezmenyy wesselényi
yintezmenyy miklós-féle yintezmenyy társulat yintezmenyy yintezmenyy báró
yintezmenyy Wes ő is kedvet kap a színjátszáshoz és színésszé lett Kolozsvárott,
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy havi 20
forint fizetéssel. Előbb drámai szerepeket osztottak rá, aztán hősöket, szerelmeseket,
cselszövöket kezdett játszani, de ez volt a veszte; folyton nevettek rajta, ugyanis
a külseje inkább komikusnak predesztinálta őt; torzonborz szemöldökével, mozdulataival,
apró csillogó szemeivel mindenkit kacajra ingerelt, így lett komikusszínész kedve
ellenerő és sajátos komoly játékaival óriási sikerei voltak, de neki magának nem
volt öröme benne; megharagudott embertársaira, mivel úton-útfélen kinevették. Erre
próbát tesz és újra fellép komoly szerepekben, de szegény pórul járt: — kifütyölték.
Mégis kitartással működik a pályán, semmibe véve a küzdést, nélkülözést. 1814. xevtizedx
1815 máj. 18-án hűlés következtében megsiketült és a színpadtól visszavonult, de
Székely József yszemelynevy székely józsef yszemelynevy Székely József
yszemelynevy székely yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Székely
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy és neje rábeszélésére 1818. máj. 24-én
újra szerződött. 1819. febr. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 19-én a következő
kéréssel fordult a közönséghez a színlapon: (A darab jutalom játékában került előadásra,
címe: »Mit tehet néha egy bánkócédula ?« ycimy mit tehet néha egy bánkócédula ?
ycimy Mit tehet néha egy bánkócédula ? ycimy mit ycimy tehet ycimy néha ycimy
egy ycimy bánkócédula ycimy ? ycimy ycimy Mit ycimy tehet ycimy néha ycimy egy
ycim vj. 4 felv., melyben Báró Falborn yszerepy báró falborn yszerepy Báró
Falborn yszerepy báró yszerepy falborn yszerepy yszerepy Báró yszerepy Falborn
yszerepy ykodvegy volt a szerepe.) » Hazám tisztelt Fijai és Leányi! Kegyes Pártfogójim!
Abba a' nagy Kertbe, melyben a Földön maradó Plánták s az Égre emelkedő Cédrus gyanánt
belé tartoznak: Én is egy élőfa, hajdon az, a minek a Főkertész (a Természet) ültetett,
meghoztam annak idejében, amit nekem adott volt. Itt áll még az ősz komor szelei
között szállingóznak már a sárguló levelek, — nincs a'mi vonja többé az esmeretlent,
tsak az a jószívű Hazafi indulhat meg, aki látta valaha a maga nemű gyümöltseivel
's meg gondolva, hogy minden Paraditsomok js így hervadnak el, mihelyt a Tél északi
lehellete megindul; tsak egy szenvedheti meg havasonn is, azon a' hellyen, a' hol
egykor zöldellett. — Ki tudja? hátha a jószívű Hazafiak Kegyessége mint a'szelid
napfény még egyszer felélesztve virágzásra ébreszti; 's ha kedvező hosszú Ősze lesz,
még az örökre elmúlt nyárnak, valami képét játszódja vissza. A nagy Érdemű Kegyes
Publicumnak alázatos szegény régi hív Szolgája J. P.« — Szerette Erdélyt, ytelepulesy
erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy Kolozsvár ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy lelkes közönségét,
működött még Miskolcon ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod
megye ykodvegy és Debrecenben. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen
ymegyey hajdu megye ykodvegy Az első színészek táborában nálánál hivatottabb apostolt
nem igen találunk s hogy mennyire rajongott a rögös pályáért, mutatja az a körülmény,
hogy 43 évig működött és 74 éves korában mondott búcsút a forró deszkáknak. Utolsó
föllépése 1835-ben xevtizedx 1835 volt xtalanevtizedx 1845 a »Csörgő sapka» ycimy
csörgő sapka ycimy Csörgő sapka ycimy csörgő ycimy sapka ycimy ycimy Csörgő
ycimy sapka ycimy ykodvegy c. vígjáték Mandolino halász yszerepy mandolino
halász yszerepy Mandolino halász yszerepy mandolino yszerepy halász yszerepy
yszerepy Mandolino yszerepy halász yszerepy ykodvegy szerepében. Midőn játék után
kitapsolták, meghatottságában csak ennyit tudott mondani: »Jó éjszakát!«... Hajlott
korában a jólelkű báró Wesselényi Farkas, yszemelynevy báró wesselényi farkas
yszemelynevy báró Wesselényi Farkas yszemelynevy báró yszemelynevy wesselényi
yszemelynevy farkas yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Wesselényi
yszemelynev gróf Kemény Sámuel yszemelynevy gróf kemény sámuel yszemelynevy
gróf Kemény Sámuel yszemelynevy gróf yszemelynevy kemény yszemelynevy sámuel
yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Kemény yszemelynevy Sámuel yszemel és
gróf Mikes yszemelynevy gróf mikes yszemelynevy gróf Mikes yszemelynevy gróf
yszemelynevy mikes yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Mikes
yszemelynevy ykodvegy viselte gondját, bőkezűen támogatva a kitűnő színjátszót.
— Ez időben künn lakott a város végén egy asztalosmesternél, aki a színpadról megkedvelte
az öreg urat. Megh. Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár
ymegyey kolozs megye ykodvegy 1845. xevtizedx 1845 dec. 2-án, 83 éves korában. Szomorú
jelentése így szól: »Szomoru jelentés. A' derék agg színész, Jancsó Pál yszemelynevy
jancsó pál yszemelynevy Jancsó Pál yszemelynevy jancsó yszemelynevy pál
yszemelynevy yszemelynevy Jancsó yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy 83 évekre
terjedett becses éltét, csak két napokig tartott — inkább elgyengülésből eredett
— szélütés következtében dec. 2-án, estvéli 6 órakor bevégezte. Az idvezült, az
ezelőtt 53 évekkel alakult első magyar szinésztársaságnak már kitűnő tagja, e félszázad
alatt sok vidám órákat okozott a' hazai közönségnek. Mint vallásához buzgó, vidám
társalgó s mindent megbecsüllő ártatlan jellemű ember, a' közönség becsüllését élte
végéig birta. Hideg tetemei a' temetőkapu melletti szállásáról egy könyörgés s halotti
beszéd után dec. 4-én — csütörtökön — délelőtti 11 órakor a köztemetőbe fognak kisértetni.
Minden rendben lévők kéretnek, a közönségnek éltnek temetési tisztességét jelenlétekkel
diszesíteni. Kolozsvár, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey
kolozs megye ykodvegy 1845. dec. 3.« Jancsó yszemelynevy jancsó yszemelynevy
Jancsó yszemelynevy jancsó yszemelynevy yszemelynevy Jancsó yszemelynevy
ykodvegy természetes, vad zseni volt, aki kétségkívül kimagasló fordulópontját képezhetné
színészetünk fejlődése történetének, ha a viszonyok folytán nem kedvetlenedik el
és érintkezésbe jöhetett volna a fővárossal, főváros ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy szellemi életünk gócpontjával. Harminc évig pontosan
naplót vezetett élete minden nevezetesebb epizódjáról, mely igen becses kor-és színészettörténeti
emlék. Jancsó Pál yszemelynevy jancsó pál yszemelynevy Jancsó Pál yszemelynevy
jancsó yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Jancsó yszemelynevy Pál
yszemelynevy ykodvegy arról volt híres, hogy nagyon szeretett rögtönözni. — de mindig
a jó ízlés határain belül. Nagy művész volt, amiről a »Honderü« yintezmenyy
honderü yintezmenyy Honderü yintezmenyy honderü yintezmenyy yintezmenyy Honderü
yintezmenyy ykodvegy is tanúskodik, midőn így ír róla: »Ha Moliére yszemelynevy
moliére yszemelynevy Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy yszemelynevy
Moliére yszemelynevy ykodvegy a frank ynemzetisegy frank ynemzetisegy frank
ynemzetisegy frank ynemzetisegy ynemzetisegy frank ynemzetisegy ykodvegy művészi
történetben halhatatlan Jancsó Pál yszemelynevy jancsó pál yszemelynevy Jancsó
Pál yszemelynevy jancsó yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Jancsó
yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy is az a magyarban.« Érdekes sírfelirata így
szól: »Jancsó Pál yszemelynevy jancsó pál yszemelynevy Jancsó Pál yszemelynevy
jancsó yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Jancsó yszemelynevy Pál
yszemelynevy ykodvegy jeles színész nyugszik itt; úttörő volt s élte tapsok között
folyt; s habár különc s kedélye mogorva volt, a színpadon bohózatot vitt. A bús
magyart gyakran felderítette; csak egyszer szomorította meg hazáját, midőn elhagyta
színpadi pályáját, s küzdelemteljes életét bevégezte. Most e szerény kő sírját had
jelölje. Emelte azt egy öreg tisztelője. Szül. 1784. xevtizedx 1785 Megh. xtalanevtizedx
1795 xtalanevtizedx 1805 1845.« xevtizedx 1845 Jobb szerepei ezek voltak: Kalb yszerepy
kalb yszerepy Kalb yszerepy kalb yszerepy yszerepy Kalb yszerepy ykodvegy (Fortély
és szerelem), ycimy fortély és szerelem ycimy Fortély és szerelem ycimy fortély
ycimy és ycimy szerelem ycimy ycimy Fortély ycimy és ycimy szerelem ycimy
ykodvegy Hippeltanz yszerepy hippeltanz yszerepy Hippeltanz yszerepy hippeltanz
yszerepy yszerepy Hippeltanz yszerepy ykodvegy (Epigramm), ycimy epigramm ycimy
Epigramm ycimy epigramm ycimy ycimy Epigramm ycimy ykodvegy Mandolino, yszerepy
mandolino yszerepy Mandolino yszerepy mandolino yszerepy yszerepy Mandolino
yszerepy ykodvegy Pedrillo yszerepy pedrillo yszerepy Pedrillo yszerepy
pedrillo yszerepy yszerepy Pedrillo yszerepy ykodvegy (A formenterai remete), ycimy
a formenterai remete ycimy A formenterai remete ycimy a ycimy formenterai ycimy
remete ycimy ycimy A ycimy formenterai ycimy remete ycimy ykodvegy Köppencs yszerepy
köppencs yszerepy Köppencs yszerepy köppencs yszerepy yszerepy Köppencs
yszerepy ykodvegy (Igazházi), ycimy igazházi ycimy Igazházi ycimy igazházi
ycimy ycimy Igazházi ycimy ykodvegy Iskolamester yszerepy iskolamester yszerepy
Iskolamester yszerepy iskolamester yszerepy yszerepy Iskolamester yszerepy
ykodvegy (Ujholdvasárnapi gyermek), ycimy ujholdvasárnapi gyermek ycimy Ujholdvasárnapi
gyermek ycimy ujholdvasárnapi ycimy gyermek ycimy ycimy Ujholdvasárnapi ycimy
gyermek ycimy ykodvegy Lákostói yszerepy lákostói yszerepy Lákostói yszerepy
lákostói yszerepy yszerepy Lákostói yszerepy ykodvegy (Zűrzavar) ycimy zűrzavar
ycimy Zűrzavar ycimy zűrzavar ycimy ycimy Zűrzavar ycimy ykodvegy stb. Pályatársai
nevében Pergő Celesztin yszemelynevy pergő celesztin yszemelynevy Pergő Celesztin
yszemelynevy pergő yszemelynevy celesztin yszemelynevy yszemelynevy Pergő
yszemelynevy Celesztin yszemelynevy ykodvegy búcsúztatta. — Emlékét őrzi az »Egy
magyar komédiás« ycimy egy magyar komédiás ycimy Egy magyar komédiás ycimy egy
ycimy magyar ycimy komédiás ycimy ycimy Egy ycimy magyar ycimy komédiás ycimy
ykodvegy c. eredeti két felvonásos vj., írta: Szilágyi Sándor. yszemelynevy
szilágyi sándor yszemelynevy Szilágyi Sándor yszemelynevy szilágyi yszemelynevy
sándor yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Sándor yszemelynevy
ykodvegy (Bem. 1850. xevtizedx 1855 ápr. 28. Nemzeti Színház.) yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy és Gyulai Pál: yszemelynevy
gyulai pál yszemelynevy Gyulai Pál yszemelynevy gyulai yszemelynevy pál
yszemelynevy yszemelynevy Gyulai yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy »Az első
magyar komikus« ycimy az első magyar komikus ycimy Az első magyar komikus ycimy
az ycimy első ycimy magyar ycimy komikus ycimy ycimy Az ycimy első ycimy magyar
ycimy komikus ycimy ykodvegy c. beszélye. (V. ö. Tekintetes úr.) szin_II.0401.pdf
II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Jancsó Pál - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1761
SZULETESIEVTIZED 1765
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0401.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0401.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26074.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Jancsó
Pál
Szócikk: Jancsó Pál (gidófalvi), színművész. Az
úttörő magyar színészet egyik legérdekesebb alakja, a legelső komikus, sz. 1761-ben,
Gidófalván (Háromszék m.). Szülői lófőszékelyek voltak. Iskoláit a nagyenyedi kollégiumban
járta, ahol hat évig tanult. Már itt feltűnt szép hangja és ezért cantus praesesnek
nevezték ki, majd elkerült Nagyszebenbe, ahol a magyar kálvinisták kántornak választották
meg. De ezzel a hivatallal nem sokáig büszkélkedett, csakhamar tiszttartónak áll
be a vécsi uradalomba; midőn pedig 1792-ben a Fejér testvérek buzgólkodása révén
megalakul a báró Wesselényi Miklós-féle társulat, ő is kedvet kap a színjátszáshoz
és színésszé lett Kolozsvárott, havi 20 forint fizetéssel. Előbb drámai szerepeket
osztottak rá, aztán hősöket, szerelmeseket, cselszövöket kezdett játszani, de ez
volt a veszte; folyton nevettek rajta, ugyanis a külseje inkább komikusnak predesztinálta
őt; torzonborz szemöldökével, mozdulataival, apró csillogó szemeivel mindenkit kacajra
ingerelt, így lett komikusszínész kedve ellenerő és sajátos komoly játékaival óriási
sikerei voltak, de neki magának nem volt öröme benne; megharagudott embertársaira,
mivel úton-útfélen kinevették. Erre próbát tesz és újra fellép komoly szerepekben,
de szegény pórul járt: — kifütyölték. Mégis kitartással működik a pályán, semmibe
véve a küzdést, nélkülözést. 1814. máj. 18-án hűlés következtében megsiketült és
a színpadtól visszavonult, de Székely József és neje rábeszélésére 1818. máj. 24-én
újra szerződött. 1819. febr. 19-én a következő kéréssel fordult a közönséghez a
színlapon: (A darab jutalom játékában került előadásra, címe: »Mit tehet néha egy
bánkócédula ?« vj. 4 felv., melyben Báró Falborn volt a szerepe.) » Hazám tisztelt
Fijai és Leányi! Kegyes Pártfogójim! Abba a' nagy Kertbe, melyben a Földön maradó
Plánták s az Égre emelkedő Cédrus gyanánt belé tartoznak: Én is egy élőfa, hajdon
az, a minek a Főkertész (a Természet) ültetett, meghoztam annak idejében, amit nekem
adott volt. Itt áll még az ősz komor szelei között szállingóznak már a sárguló levelek,
— nincs a'mi vonja többé az esmeretlent, tsak az a jószívű Hazafi indulhat meg,
aki látta valaha a maga nemű gyümöltseivel 's meg gondolva, hogy minden Paraditsomok
js így hervadnak el, mihelyt a Tél északi lehellete megindul; tsak egy szenvedheti
meg havasonn is, azon a' hellyen, a' hol egykor zöldellett. — Ki tudja? hátha a
jószívű Hazafiak Kegyessége mint a'szelid napfény még egyszer felélesztve virágzásra
ébreszti; 's ha kedvező hosszú Ősze lesz, még az örökre elmúlt nyárnak, valami képét
játszódja vissza. A nagy Érdemű Kegyes Publicumnak alázatos szegény régi hív Szolgája
J. P.« — Szerette Erdélyt, Kolozsvár lelkes közönségét, működött még Miskolcon és
Debrecenben. Az első színészek táborában nálánál hivatottabb apostolt nem igen találunk
s hogy mennyire rajongott a rögös pályáért, mutatja az a körülmény, hogy 43 évig
működött és 74 éves korában mondott búcsút a forró deszkáknak. Utolsó föllépése
1835-ben volt a »Csörgő sapka» c. vígjáték Mandolino halász szerepében. Midőn játék
után kitapsolták, meghatottságában csak ennyit tudott mondani: »Jó éjszakát!«...
Hajlott korában a jólelkű báró Wesselényi Farkas, gróf Kemény Sámuel és gróf Mikes
viselte gondját, bőkezűen támogatva a kitűnő színjátszót. — Ez időben künn lakott
a város végén egy asztalosmesternél, aki a színpadról megkedvelte az öreg urat.
Megh. Kolozsvárott, 1845. dec. 2-án, 83 éves korában. Szomorú jelentése így szól:
»Szomoru jelentés. A' derék agg színész, Jancsó Pál 83 évekre terjedett becses éltét,
csak két napokig tartott — inkább elgyengülésből eredett — szélütés következtében
dec. 2-án, estvéli 6 órakor bevégezte. Az idvezült, az ezelőtt 53 évekkel alakult
első magyar szinésztársaságnak már kitűnő tagja, e félszázad alatt sok vidám órákat
okozott a' hazai közönségnek. Mint vallásához buzgó, vidám társalgó s mindent megbecsüllő
ártatlan jellemű ember, a' közönség becsüllését élte végéig birta. Hideg tetemei
a' temetőkapu melletti szállásáról egy könyörgés s halotti beszéd után dec. 4-én
— csütörtökön — délelőtti 11 órakor a köztemetőbe fognak kisértetni. Minden rendben
lévők kéretnek, a közönségnek éltnek temetési tisztességét jelenlétekkel diszesíteni.
Kolozsvár, 1845. dec. 3.« Jancsó természetes, vad zseni volt, aki kétségkívül kimagasló
fordulópontját képezhetné színészetünk fejlődése történetének, ha a viszonyok folytán
nem kedvetlenedik el és érintkezésbe jöhetett volna a fővárossal, szellemi életünk
gócpontjával. Harminc évig pontosan naplót vezetett élete minden nevezetesebb epizódjáról,
mely igen becses kor-és színészettörténeti emlék. Jancsó Pál arról volt híres, hogy
nagyon szeretett rögtönözni. — de mindig a jó ízlés határain belül. Nagy művész
volt, amiről a »Honderü« is tanúskodik, midőn így ír róla: »Ha Moliére a frank művészi
történetben halhatatlan Jancsó Pál is az a magyarban.« Érdekes sírfelirata így szól:
»Jancsó Pál jeles színész nyugszik itt; úttörő volt s élte tapsok között folyt;
s habár különc s kedélye mogorva volt, a színpadon bohózatot vitt. A bús magyart
gyakran felderítette; csak egyszer szomorította meg hazáját, midőn elhagyta színpadi
pályáját, s küzdelemteljes életét bevégezte. Most e szerény kő sírját had jelölje.
Emelte azt egy öreg tisztelője. Szül. 1784. Megh. 1845.« Jobb szerepei ezek voltak:
Kalb (Fortély és szerelem), Hippeltanz (Epigramm), Mandolino, Pedrillo (A formenterai
remete), Köppencs (Igazházi), Iskolamester (Ujholdvasárnapi gyermek), Lákostói (Zűrzavar)
stb. Pályatársai nevében Pergő Celesztin búcsúztatta. — Emlékét őrzi az »Egy magyar
komédiás« c. eredeti két felvonásos vj., írta: Szilágyi Sándor. (Bem. 1850. ápr.
28. Nemzeti Színház.) és Gyulai Pál: »Az első magyar komikus« c. beszélye. (V. ö.
Tekintetes úr.) szin_II.0401.pdf II