Címszó: Jancsó Pál - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1761

SZULETESIEVTIZED 1765

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0401.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0401.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26074.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Jancsó Pál

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/526074.htm

 

Szócikk: Jancsó Pál (gidófalvi), (megye) színművész. Az úttörő magyar színészet egyik legérdekesebb alakja, a legelső komikus, sz. 1761-ben, (születés éve) Gidófalván (megye) (Háromszék m.). (megye) Szülői lófőszékelyek voltak. Iskoláit a nagyenyedi (megye) kollégiumban járta, ahol hat évig tanult. Már itt feltűnt szép hangja és ezért cantus praesesnek nevezték ki, majd elkerült Nagyszebenbe, (megye) ahol a magyar kálvinisták kántornak választották meg. De ezzel a hivatallal nem sokáig büszkélkedett, csakhamar tiszttartónak áll be a vécsi (megye) uradalomba; midőn pedig 1792-ben (időpont) a Fejér testvérek (személy) (információ)  buzgólkodása révén megalakul a báró Wesselényi Miklós-féle társulat, (intézmény) (információ)  ő is kedvet kap a színjátszáshoz és színésszé lett Kolozsvárott, (megye) havi 20 forint fizetéssel. Előbb drámai szerepeket osztottak rá, aztán hősöket, szerelmeseket, cselszövöket kezdett játszani, de ez volt a veszte; folyton nevettek rajta, ugyanis a külseje inkább komikusnak predesztinálta őt; torzonborz szemöldökével, mozdulataival, apró csillogó szemeivel mindenkit kacajra ingerelt, így lett komikusszínész kedve ellenerő és sajátos komoly játékaival óriási sikerei voltak, de neki magának nem volt öröme benne; megharagudott embertársaira, mivel úton-útfélen kinevették. Erre próbát tesz és újra fellép komoly szerepekben, de szegény pórul járt: — kifütyölték. Mégis kitartással működik a pályán, semmibe véve a küzdést, nélkülözést. 1814. (időpont) máj. 18-án hűlés következtében megsiketült és a színpadtól visszavonult, de Székely József (személy) (információ)  és neje rábeszélésére 1818. (időpont) máj. 24-én újra szerződött. 1819. (időpont) febr. 19-én a következő kéréssel fordult a közönséghez a színlapon: (A darab jutalom játékában került előadásra, címe: »Mit tehet néha egy bánkócédula ?« (cím) vj. 4 felv., melyben Báró Falborn (szerep) (információ)  volt a szerepe.) » Hazám tisztelt Fijai és Leányi! Kegyes Pártfogójim! Abba a' nagy Kertbe, melyben a Földön maradó Plánták s az Égre emelkedő Cédrus gyanánt belé tartoznak: Én is egy élőfa, hajdon az, a minek a Főkertész (a Természet) ültetett, meghoztam annak idejében, amit nekem adott volt. Itt áll még az ősz komor szelei között szállingóznak már a sárguló levelek, — nincs a'mi vonja többé az esmeretlent, tsak az a jószívű Hazafi indulhat meg, aki látta valaha a maga nemű gyümöltseivel 's meg gondolva, hogy minden Paraditsomok js így hervadnak el, mihelyt a Tél északi lehellete megindul; tsak egy szenvedheti meg havasonn is, azon a' hellyen, a' hol egykor zöldellett. — Ki tudja? hátha a jószívű Hazafiak Kegyessége mint a'szelid napfény még egyszer felélesztve virágzásra ébreszti; 's ha kedvező hosszú Ősze lesz, még az örökre elmúlt nyárnak, valami képét játszódja vissza. A nagy Érdemű Kegyes Publicumnak alázatos szegény régi hív Szolgája J. P.« — Szerette Erdélyt, (ország) (információ)  Kolozsvár (megye) lelkes közönségét, működött még Miskolcon (megye) és Debrecenben. (megye) Az első színészek táborában nálánál hivatottabb apostolt nem igen találunk s hogy mennyire rajongott a rögös pályáért, mutatja az a körülmény, hogy 43 évig működött és 74 éves korában mondott búcsút a forró deszkáknak. Utolsó föllépése 1835-ben (időpont) volt a »Csörgő sapka» (cím) (információ)  c. vígjáték Mandolino halász (szerep) szerepében. Midőn játék után kitapsolták, meghatottságában csak ennyit tudott mondani: »Jó éjszakát!«... Hajlott korában a jólelkű báró Wesselényi Farkas, (személy) (információ)  gróf Kemény Sámuel (személy) (információ)  és gróf Mikes (személy) (információ)  viselte gondját, bőkezűen támogatva a kitűnő színjátszót. — Ez időben künn lakott a város végén egy asztalosmesternél, aki a színpadról megkedvelte az öreg urat. Megh. Kolozsvárott, (megye) 1845. (időpont) dec. 2-án, 83 éves korában. Szomorú jelentése így szól: »Szomoru jelentés. A' derék agg színész, Jancsó Pál (személy) (információ)  83 évekre terjedett becses éltét, csak két napokig tartott — inkább elgyengülésből eredett — szélütés következtében dec. 2-án, estvéli 6 órakor bevégezte. Az idvezült, az ezelőtt 53 évekkel alakult első magyar szinésztársaságnak már kitűnő tagja, e félszázad alatt sok vidám órákat okozott a' hazai közönségnek. Mint vallásához buzgó, vidám társalgó s mindent megbecsüllő ártatlan jellemű ember, a' közönség becsüllését élte végéig birta. Hideg tetemei a' temetőkapu melletti szállásáról egy könyörgés s halotti beszéd után dec. 4-én — csütörtökön — délelőtti 11 órakor a köztemetőbe fognak kisértetni. Minden rendben lévők kéretnek, a közönségnek éltnek temetési tisztességét jelenlétekkel diszesíteni. Kolozsvár, (megye) 1845. (időpont) dec. 3.« Jancsó (személy) (információ)  természetes, vad zseni volt, aki kétségkívül kimagasló fordulópontját képezhetné színészetünk fejlődése történetének, ha a viszonyok folytán nem kedvetlenedik el és érintkezésbe jöhetett volna a fővárossal, (Budapest) szellemi életünk gócpontjával. Harminc évig pontosan naplót vezetett élete minden nevezetesebb epizódjáról, mely igen becses kor-és színészettörténeti emlék. Jancsó Pál (személy) (információ)  arról volt híres, hogy nagyon szeretett rögtönözni. — de mindig a jó ízlés határain belül. Nagy művész volt, amiről a »Honderü« (intézmény) (információ)  is tanúskodik, midőn így ír róla: »Ha Moliére (személy) a frank (nemzetiség) (információ)  művészi történetben halhatatlan Jancsó Pál (személy) (információ)  is az a magyarban.« Érdekes sírfelirata így szól: »Jancsó Pál (személy) (információ)  jeles színész nyugszik itt; úttörő volt s élte tapsok között folyt; s habár különc s kedélye mogorva volt, a színpadon bohózatot vitt. A bús magyart gyakran felderítette; csak egyszer szomorította meg hazáját, midőn elhagyta színpadi pályáját, s küzdelemteljes életét bevégezte. Most e szerény kő sírját had jelölje. Emelte azt egy öreg tisztelője. Szül. 1784. (időpont) Megh. 1845.« (időpont) Jobb szerepei ezek voltak: Kalb (szerep) (Fortély és szerelem), (cím) Hippeltanz (szerep) (Epigramm), (cím) Mandolino, (szerep) Pedrillo (szerep) (A formenterai remete), (cím) Köppencs (szerep) (Igazházi), (cím) (információ)  Iskolamester (szerep) (Ujholdvasárnapi gyermek), (cím) Lákostói (szerep) (Zűrzavar) (cím) stb. Pályatársai nevében Pergő Celesztin (személy) (információ)  búcsúztatta. — Emlékét őrzi az »Egy magyar komédiás« (cím) (információ)  c. eredeti két felvonásos vj., írta: Szilágyi Sándor. (személy) (információ)  (Bem. 1850. (időpont) ápr. 28. Nemzeti Színház.) (intézmény) (információ)  és Gyulai Pál: (személy) (információ)  »Az első magyar komikus« (cím) c. beszélye. (V. ö. Tekintetes úr.) szin_II.0401.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Jancsó Pál címszóvég 26074 Szócikk: Jancsó Pál (gidófalvi), ytelepulesy gidófalva ytelepulesy gidófalvi ymegyey háromszék megye ykodvegy színművész. Az úttörő magyar színészet egyik legérdekesebb alakja, a legelső komikus, sz. 1761-ben, Gidófalván xtalanevtizedx 1775 xtalanevtizedx 1785 ytelepulesy gidófalva ytelepulesy Gidófalvá ymegyey háromszék megye ykodvegy (Háromszék m.). ytelepulesy háromszék m. ytelepulesy Háromszék m. ymegyey háromszék megye ykodvegy Szülői lófőszékelyek voltak. Iskoláit a nagyenyedi ytelepulesy nagyenyed ytelepulesy nagyenyed ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy kollégiumban járta, ahol hat évig tanult. Már itt feltűnt szép hangja és ezért cantus praesesnek nevezték ki, majd elkerült Nagyszebenbe, ytelepulesy nagyszeben ytelepulesy Nagyszeben ymegyey szeben megye ykodvegy ahol a magyar kálvinisták kántornak választották meg. De ezzel a hivatallal nem sokáig büszkélkedett, csakhamar tiszttartónak áll be a vécsi ytelepulesy vécs ytelepulesy vécs ymegyey heves megye ykodvegy uradalomba; midőn pedig 1792-ben xevtizedx 1795 a xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 Fejér testvérek yszemelynevy fejér testvérek yszemelynevy Fejér testvérek yszemelynevy fejér yszemelynevy testvérek yszemelynevy yszemelynevy Fejér yszemelynevy testvérek yszemelynevy ykodvegy buzgólkodása révén megalakul a báró Wesselényi Miklós-féle társulat, yintezmenyy báró wesselényi miklós-féle társulat yintezmenyy báró Wes yintezmenyy báró yintezmenyy wesselényi yintezmenyy miklós-féle yintezmenyy társulat yintezmenyy yintezmenyy báró yintezmenyy Wes ő is kedvet kap a színjátszáshoz és színésszé lett Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy havi 20 forint fizetéssel. Előbb drámai szerepeket osztottak rá, aztán hősöket, szerelmeseket, cselszövöket kezdett játszani, de ez volt a veszte; folyton nevettek rajta, ugyanis a külseje inkább komikusnak predesztinálta őt; torzonborz szemöldökével, mozdulataival, apró csillogó szemeivel mindenkit kacajra ingerelt, így lett komikusszínész kedve ellenerő és sajátos komoly játékaival óriási sikerei voltak, de neki magának nem volt öröme benne; megharagudott embertársaira, mivel úton-útfélen kinevették. Erre próbát tesz és újra fellép komoly szerepekben, de szegény pórul járt: — kifütyölték. Mégis kitartással működik a pályán, semmibe véve a küzdést, nélkülözést. 1814. xevtizedx 1815 máj. 18-án hűlés következtében megsiketült és a színpadtól visszavonult, de Székely József yszemelynevy székely józsef yszemelynevy Székely József yszemelynevy székely yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Székely yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy és neje rábeszélésére 1818. máj. 24-én újra szerződött. 1819. febr. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 19-én a következő kéréssel fordult a közönséghez a színlapon: (A darab jutalom játékában került előadásra, címe: »Mit tehet néha egy bánkócédula ?« ycimy mit tehet néha egy bánkócédula ? ycimy Mit tehet néha egy bánkócédula ? ycimy mit ycimy tehet ycimy néha ycimy egy ycimy bánkócédula ycimy ? ycimy ycimy Mit ycimy tehet ycimy néha ycimy egy ycim vj. 4 felv., melyben Báró Falborn yszerepy báró falborn yszerepy Báró Falborn yszerepy báró yszerepy falborn yszerepy yszerepy Báró yszerepy Falborn yszerepy ykodvegy volt a szerepe.) » Hazám tisztelt Fijai és Leányi! Kegyes Pártfogójim! Abba a' nagy Kertbe, melyben a Földön maradó Plánták s az Égre emelkedő Cédrus gyanánt belé tartoznak: Én is egy élőfa, hajdon az, a minek a Főkertész (a Természet) ültetett, meghoztam annak idejében, amit nekem adott volt. Itt áll még az ősz komor szelei között szállingóznak már a sárguló levelek, — nincs a'mi vonja többé az esmeretlent, tsak az a jószívű Hazafi indulhat meg, aki látta valaha a maga nemű gyümöltseivel 's meg gondolva, hogy minden Paraditsomok js így hervadnak el, mihelyt a Tél északi lehellete megindul; tsak egy szenvedheti meg havasonn is, azon a' hellyen, a' hol egykor zöldellett. — Ki tudja? hátha a jószívű Hazafiak Kegyessége mint a'szelid napfény még egyszer felélesztve virágzásra ébreszti; 's ha kedvező hosszú Ősze lesz, még az örökre elmúlt nyárnak, valami képét játszódja vissza. A nagy Érdemű Kegyes Publicumnak alázatos szegény régi hív Szolgája J. P.« — Szerette Erdélyt, ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy Kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy lelkes közönségét, működött még Miskolcon ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy és Debrecenben. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Az első színészek táborában nálánál hivatottabb apostolt nem igen találunk s hogy mennyire rajongott a rögös pályáért, mutatja az a körülmény, hogy 43 évig működött és 74 éves korában mondott búcsút a forró deszkáknak. Utolsó föllépése 1835-ben xevtizedx 1835 volt xtalanevtizedx 1845 a »Csörgő sapka» ycimy csörgő sapka ycimy Csörgő sapka ycimy csörgő ycimy sapka ycimy ycimy Csörgő ycimy sapka ycimy ykodvegy c. vígjáték Mandolino halász yszerepy mandolino halász yszerepy Mandolino halász yszerepy mandolino yszerepy halász yszerepy yszerepy Mandolino yszerepy halász yszerepy ykodvegy szerepében. Midőn játék után kitapsolták, meghatottságában csak ennyit tudott mondani: »Jó éjszakát!«... Hajlott korában a jólelkű báró Wesselényi Farkas, yszemelynevy báró wesselényi farkas yszemelynevy báró Wesselényi Farkas yszemelynevy báró yszemelynevy wesselényi yszemelynevy farkas yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Wesselényi yszemelynev gróf Kemény Sámuel yszemelynevy gróf kemény sámuel yszemelynevy gróf Kemény Sámuel yszemelynevy gróf yszemelynevy kemény yszemelynevy sámuel yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Kemény yszemelynevy Sámuel yszemel és gróf Mikes yszemelynevy gróf mikes yszemelynevy gróf Mikes yszemelynevy gróf yszemelynevy mikes yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Mikes yszemelynevy ykodvegy viselte gondját, bőkezűen támogatva a kitűnő színjátszót. — Ez időben künn lakott a város végén egy asztalosmesternél, aki a színpadról megkedvelte az öreg urat. Megh. Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1845. xevtizedx 1845 dec. 2-án, 83 éves korában. Szomorú jelentése így szól: »Szomoru jelentés. A' derék agg színész, Jancsó Pál yszemelynevy jancsó pál yszemelynevy Jancsó Pál yszemelynevy jancsó yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Jancsó yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy 83 évekre terjedett becses éltét, csak két napokig tartott — inkább elgyengülésből eredett — szélütés következtében dec. 2-án, estvéli 6 órakor bevégezte. Az idvezült, az ezelőtt 53 évekkel alakult első magyar szinésztársaságnak már kitűnő tagja, e félszázad alatt sok vidám órákat okozott a' hazai közönségnek. Mint vallásához buzgó, vidám társalgó s mindent megbecsüllő ártatlan jellemű ember, a' közönség becsüllését élte végéig birta. Hideg tetemei a' temetőkapu melletti szállásáról egy könyörgés s halotti beszéd után dec. 4-én — csütörtökön — délelőtti 11 órakor a köztemetőbe fognak kisértetni. Minden rendben lévők kéretnek, a közönségnek éltnek temetési tisztességét jelenlétekkel diszesíteni. Kolozsvár, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1845. dec. 3.« Jancsó yszemelynevy jancsó yszemelynevy Jancsó yszemelynevy jancsó yszemelynevy yszemelynevy Jancsó yszemelynevy ykodvegy természetes, vad zseni volt, aki kétségkívül kimagasló fordulópontját képezhetné színészetünk fejlődése történetének, ha a viszonyok folytán nem kedvetlenedik el és érintkezésbe jöhetett volna a fővárossal, főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy szellemi életünk gócpontjával. Harminc évig pontosan naplót vezetett élete minden nevezetesebb epizódjáról, mely igen becses kor-és színészettörténeti emlék. Jancsó Pál yszemelynevy jancsó pál yszemelynevy Jancsó Pál yszemelynevy jancsó yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Jancsó yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy arról volt híres, hogy nagyon szeretett rögtönözni. — de mindig a jó ízlés határain belül. Nagy művész volt, amiről a »Honderü« yintezmenyy honderü yintezmenyy Honderü yintezmenyy honderü yintezmenyy yintezmenyy Honderü yintezmenyy ykodvegy is tanúskodik, midőn így ír róla: »Ha Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy yszemelynevy Moliére yszemelynevy ykodvegy a frank ynemzetisegy frank ynemzetisegy frank ynemzetisegy frank ynemzetisegy ynemzetisegy frank ynemzetisegy ykodvegy művészi történetben halhatatlan Jancsó Pál yszemelynevy jancsó pál yszemelynevy Jancsó Pál yszemelynevy jancsó yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Jancsó yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy is az a magyarban.« Érdekes sírfelirata így szól: »Jancsó Pál yszemelynevy jancsó pál yszemelynevy Jancsó Pál yszemelynevy jancsó yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Jancsó yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy jeles színész nyugszik itt; úttörő volt s élte tapsok között folyt; s habár különc s kedélye mogorva volt, a színpadon bohózatot vitt. A bús magyart gyakran felderítette; csak egyszer szomorította meg hazáját, midőn elhagyta színpadi pályáját, s küzdelemteljes életét bevégezte. Most e szerény kő sírját had jelölje. Emelte azt egy öreg tisztelője. Szül. 1784. xevtizedx 1785 Megh. xtalanevtizedx 1795 xtalanevtizedx 1805 1845.« xevtizedx 1845 Jobb szerepei ezek voltak: Kalb yszerepy kalb yszerepy Kalb yszerepy kalb yszerepy yszerepy Kalb yszerepy ykodvegy (Fortély és szerelem), ycimy fortély és szerelem ycimy Fortély és szerelem ycimy fortély ycimy és ycimy szerelem ycimy ycimy Fortély ycimy és ycimy szerelem ycimy ykodvegy Hippeltanz yszerepy hippeltanz yszerepy Hippeltanz yszerepy hippeltanz yszerepy yszerepy Hippeltanz yszerepy ykodvegy (Epigramm), ycimy epigramm ycimy Epigramm ycimy epigramm ycimy ycimy Epigramm ycimy ykodvegy Mandolino, yszerepy mandolino yszerepy Mandolino yszerepy mandolino yszerepy yszerepy Mandolino yszerepy ykodvegy Pedrillo yszerepy pedrillo yszerepy Pedrillo yszerepy pedrillo yszerepy yszerepy Pedrillo yszerepy ykodvegy (A formenterai remete), ycimy a formenterai remete ycimy A formenterai remete ycimy a ycimy formenterai ycimy remete ycimy ycimy A ycimy formenterai ycimy remete ycimy ykodvegy Köppencs yszerepy köppencs yszerepy Köppencs yszerepy köppencs yszerepy yszerepy Köppencs yszerepy ykodvegy (Igazházi), ycimy igazházi ycimy Igazházi ycimy igazházi ycimy ycimy Igazházi ycimy ykodvegy Iskolamester yszerepy iskolamester yszerepy Iskolamester yszerepy iskolamester yszerepy yszerepy Iskolamester yszerepy ykodvegy (Ujholdvasárnapi gyermek), ycimy ujholdvasárnapi gyermek ycimy Ujholdvasárnapi gyermek ycimy ujholdvasárnapi ycimy gyermek ycimy ycimy Ujholdvasárnapi ycimy gyermek ycimy ykodvegy Lákostói yszerepy lákostói yszerepy Lákostói yszerepy lákostói yszerepy yszerepy Lákostói yszerepy ykodvegy (Zűrzavar) ycimy zűrzavar ycimy Zűrzavar ycimy zűrzavar ycimy ycimy Zűrzavar ycimy ykodvegy stb. Pályatársai nevében Pergő Celesztin yszemelynevy pergő celesztin yszemelynevy Pergő Celesztin yszemelynevy pergő yszemelynevy celesztin yszemelynevy yszemelynevy Pergő yszemelynevy Celesztin yszemelynevy ykodvegy búcsúztatta. — Emlékét őrzi az »Egy magyar komédiás« ycimy egy magyar komédiás ycimy Egy magyar komédiás ycimy egy ycimy magyar ycimy komédiás ycimy ycimy Egy ycimy magyar ycimy komédiás ycimy ykodvegy c. eredeti két felvonásos vj., írta: Szilágyi Sándor. yszemelynevy szilágyi sándor yszemelynevy Szilágyi Sándor yszemelynevy szilágyi yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy (Bem. 1850. xevtizedx 1855 ápr. 28. Nemzeti Színház.) yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy és Gyulai Pál: yszemelynevy gyulai pál yszemelynevy Gyulai Pál yszemelynevy gyulai yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Gyulai yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy »Az első magyar komikus« ycimy az első magyar komikus ycimy Az első magyar komikus ycimy az ycimy első ycimy magyar ycimy komikus ycimy ycimy Az ycimy első ycimy magyar ycimy komikus ycimy ykodvegy c. beszélye. (V. ö. Tekintetes úr.) szin_II.0401.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Jancsó Pál - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1761

SZULETESIEVTIZED 1765

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0401.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0401.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26074.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Jancsó Pál

Szócikk: Jancsó Pál (gidófalvi), színművész. Az úttörő magyar színészet egyik legérdekesebb alakja, a legelső komikus, sz. 1761-ben, Gidófalván (Háromszék m.). Szülői lófőszékelyek voltak. Iskoláit a nagyenyedi kollégiumban járta, ahol hat évig tanult. Már itt feltűnt szép hangja és ezért cantus praesesnek nevezték ki, majd elkerült Nagyszebenbe, ahol a magyar kálvinisták kántornak választották meg. De ezzel a hivatallal nem sokáig büszkélkedett, csakhamar tiszttartónak áll be a vécsi uradalomba; midőn pedig 1792-ben a Fejér testvérek buzgólkodása révén megalakul a báró Wesselényi Miklós-féle társulat, ő is kedvet kap a színjátszáshoz és színésszé lett Kolozsvárott, havi 20 forint fizetéssel. Előbb drámai szerepeket osztottak rá, aztán hősöket, szerelmeseket, cselszövöket kezdett játszani, de ez volt a veszte; folyton nevettek rajta, ugyanis a külseje inkább komikusnak predesztinálta őt; torzonborz szemöldökével, mozdulataival, apró csillogó szemeivel mindenkit kacajra ingerelt, így lett komikusszínész kedve ellenerő és sajátos komoly játékaival óriási sikerei voltak, de neki magának nem volt öröme benne; megharagudott embertársaira, mivel úton-útfélen kinevették. Erre próbát tesz és újra fellép komoly szerepekben, de szegény pórul járt: — kifütyölték. Mégis kitartással működik a pályán, semmibe véve a küzdést, nélkülözést. 1814. máj. 18-án hűlés következtében megsiketült és a színpadtól visszavonult, de Székely József és neje rábeszélésére 1818. máj. 24-én újra szerződött. 1819. febr. 19-én a következő kéréssel fordult a közönséghez a színlapon: (A darab jutalom játékában került előadásra, címe: »Mit tehet néha egy bánkócédula ?« vj. 4 felv., melyben Báró Falborn volt a szerepe.) » Hazám tisztelt Fijai és Leányi! Kegyes Pártfogójim! Abba a' nagy Kertbe, melyben a Földön maradó Plánták s az Égre emelkedő Cédrus gyanánt belé tartoznak: Én is egy élőfa, hajdon az, a minek a Főkertész (a Természet) ültetett, meghoztam annak idejében, amit nekem adott volt. Itt áll még az ősz komor szelei között szállingóznak már a sárguló levelek, — nincs a'mi vonja többé az esmeretlent, tsak az a jószívű Hazafi indulhat meg, aki látta valaha a maga nemű gyümöltseivel 's meg gondolva, hogy minden Paraditsomok js így hervadnak el, mihelyt a Tél északi lehellete megindul; tsak egy szenvedheti meg havasonn is, azon a' hellyen, a' hol egykor zöldellett. — Ki tudja? hátha a jószívű Hazafiak Kegyessége mint a'szelid napfény még egyszer felélesztve virágzásra ébreszti; 's ha kedvező hosszú Ősze lesz, még az örökre elmúlt nyárnak, valami képét játszódja vissza. A nagy Érdemű Kegyes Publicumnak alázatos szegény régi hív Szolgája J. P.« — Szerette Erdélyt, Kolozsvár lelkes közönségét, működött még Miskolcon és Debrecenben. Az első színészek táborában nálánál hivatottabb apostolt nem igen találunk s hogy mennyire rajongott a rögös pályáért, mutatja az a körülmény, hogy 43 évig működött és 74 éves korában mondott búcsút a forró deszkáknak. Utolsó föllépése 1835-ben volt a »Csörgő sapka» c. vígjáték Mandolino halász szerepében. Midőn játék után kitapsolták, meghatottságában csak ennyit tudott mondani: »Jó éjszakát!«... Hajlott korában a jólelkű báró Wesselényi Farkas, gróf Kemény Sámuel és gróf Mikes viselte gondját, bőkezűen támogatva a kitűnő színjátszót. — Ez időben künn lakott a város végén egy asztalosmesternél, aki a színpadról megkedvelte az öreg urat. Megh. Kolozsvárott, 1845. dec. 2-án, 83 éves korában. Szomorú jelentése így szól: »Szomoru jelentés. A' derék agg színész, Jancsó Pál 83 évekre terjedett becses éltét, csak két napokig tartott — inkább elgyengülésből eredett — szélütés következtében dec. 2-án, estvéli 6 órakor bevégezte. Az idvezült, az ezelőtt 53 évekkel alakult első magyar szinésztársaságnak már kitűnő tagja, e félszázad alatt sok vidám órákat okozott a' hazai közönségnek. Mint vallásához buzgó, vidám társalgó s mindent megbecsüllő ártatlan jellemű ember, a' közönség becsüllését élte végéig birta. Hideg tetemei a' temetőkapu melletti szállásáról egy könyörgés s halotti beszéd után dec. 4-én — csütörtökön — délelőtti 11 órakor a köztemetőbe fognak kisértetni. Minden rendben lévők kéretnek, a közönségnek éltnek temetési tisztességét jelenlétekkel diszesíteni. Kolozsvár, 1845. dec. 3.« Jancsó természetes, vad zseni volt, aki kétségkívül kimagasló fordulópontját képezhetné színészetünk fejlődése történetének, ha a viszonyok folytán nem kedvetlenedik el és érintkezésbe jöhetett volna a fővárossal, szellemi életünk gócpontjával. Harminc évig pontosan naplót vezetett élete minden nevezetesebb epizódjáról, mely igen becses kor-és színészettörténeti emlék. Jancsó Pál arról volt híres, hogy nagyon szeretett rögtönözni. — de mindig a jó ízlés határain belül. Nagy művész volt, amiről a »Honderü« is tanúskodik, midőn így ír róla: »Ha Moliére a frank művészi történetben halhatatlan Jancsó Pál is az a magyarban.« Érdekes sírfelirata így szól: »Jancsó Pál jeles színész nyugszik itt; úttörő volt s élte tapsok között folyt; s habár különc s kedélye mogorva volt, a színpadon bohózatot vitt. A bús magyart gyakran felderítette; csak egyszer szomorította meg hazáját, midőn elhagyta színpadi pályáját, s küzdelemteljes életét bevégezte. Most e szerény kő sírját had jelölje. Emelte azt egy öreg tisztelője. Szül. 1784. Megh. 1845.« Jobb szerepei ezek voltak: Kalb (Fortély és szerelem), Hippeltanz (Epigramm), Mandolino, Pedrillo (A formenterai remete), Köppencs (Igazházi), Iskolamester (Ujholdvasárnapi gyermek), Lákostói (Zűrzavar) stb. Pályatársai nevében Pergő Celesztin búcsúztatta. — Emlékét őrzi az »Egy magyar komédiás« c. eredeti két felvonásos vj., írta: Szilágyi Sándor. (Bem. 1850. ápr. 28. Nemzeti Színház.) és Gyulai Pál: »Az első magyar komikus« c. beszélye. (V. ö. Tekintetes úr.) szin_II.0401.pdf II