Címszó: Jókai Mór dr. - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1825
SZULETESIEVTIZED 1825
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0435.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0435.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26254.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Jókai
Mór dr.
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/526254.htm
Szócikk: Jókai Mór dr. (ásvai), (megye) a legnagyobb
magyar regényíró, költő, humorista, főrend, sz. 1825. (születés
éve) febr. 18-án, Komáromban, (megye) (információ)
megh. 1904. máj. 5-én, Budapesten. (Budapest)
1843-ban (időpont)
írta »Zsidó fiú (cím)
(információ)
című drámáját, mely 1893-ban (időpont) jelent
meg nyomtatásban. A darabot Kecskeméten (megye) írta,
1842-ben, (időpont)
pályázatra. Éppen akkor vetődött a városba vándorszínészekkel Petőfi Sándor, (személy) (információ)
akit sanyarú helyzetében megkért Jókai (személy) (információ)
a másolásra. Petőfi (személy) (információ)
elkészült vele, de nem fogadott el tiszteletdíjat
jó barátjától. Ekkor Jókai (személy) (információ)
lefestette Petőfit (személy) (információ)
olajminiatürben, sárga gombos violaszínű
frakkban. Petőfi (személy) (információ)
ezidőben még azt hitte, hogy Jókaiból (személy) (információ)
lesz az ország leghíresebb piktora. Vörösmarty
(személy)
(információ)
és Bajza (személy) (információ)
jutalomra ajánlották a »Zsidó fiú«-t, (cím) (információ)
de csak átdolgozás után jósoltak neki színpadi
sikert. Jókai (személy) (információ)
azt mondta, hogy ír ennél különbet is és
félretette. (Ebből dolgozta át a »Fortunatus Imre« (cím) c. regényét.)
Következő színdarabjának »Két gyám« (cím) (információ)
volt a címe, színre került a Nemzeti Színházban,
(intézmény)
(információ)
1846. (időpont) április
18-án. A legkiválóbb művészeink kaptak benne szerepet, úgy mint: Egressy Gábor,
(személy)
(információ)
Lendvay, (személy) (információ)
Bartha, (személy) (információ)
Szentpétery, (személy) (információ)
Fáncsy, (személy) (információ)
Füredy, (személy) Lendvayné,
(személy)
Szathmáryné. (személy)
Ugyanekkor kezdte pályafutását Szigeti József, (személy) (információ)
aki szintén szerepelt benne. »A hulla férje«
(cím) c. drámában
1851. (időpont)
november 15-én Jókainé (személy) (információ)
is játszott, mikor először került színre
a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
de két előadása után már lekerült a műsorról.
A »Dalma« (cím)
(információ)
1852. (időpont) november
27-én került előadásra. Tizenkét előadást ért meg. (A Fővárosi Nyári Színkör (intézmény)
(információ)
bemutatta 1899. (időpont) július
14-én.) Az »Immetullah« (cím) melodráma
1858-ban (időpont)
keltekezett s 1893. (időpont) Szilveszter-napján
jelent meg nyomtatásban. A »Manlius Sinister«-t (cím) 1853. (időpont) december
10-én mutatták be először a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
ahol kilencszer játszották. Ezt követte a
»Könyves Kálmán«, (cím) (információ)
mely 1855. (időpont) december
18-án került bemutatóra, amely máig is műsoron van. »Dózsa György«-öt (cím) (információ)
Egressyvel (személy) (információ)
a címszerepben 1857. (időpont) november
3-án mutatták be először a Nemzeti Színházban. (intézmény)
(információ)
Legnépszerűbb drámája »A szigetvári vértanuk«
(cím) (L. o.),
mely 1860. (időpont)
március 20-án került először színre. A 60-as években alig tartottak oly nemzeti
öröm- vagy gyászünnepet, melyen a »Szigetvári vértanuk-at (cím) (információ)
elő nem adták volna. Ezután a költő-fejedelem
16 évig nem írt színművet s csak 1876. (időpont) április
3-án lépett fel ismét új darabbal, a »Milton«-nal, (cím) (információ)
mely 8-szor került színre. A »Szép Mikhál«
(cím) (információ)
c. dramatizált regényt 1877. (időpont) március
9-én mutatták be először a Nemzeti Színházban. (intézmény)
(információ)
»Hős Pálffy«-ját (cím) 1879. (időpont) április
24-én adták, a királyi pár negyedszázados nászünnepére, a szegedi (megye) árvízkárosultak
javára. 1884-ben (időpont) egyik
legnépszerűbb regényét, az »Aranyember«-t (cím) (információ)
(L. o.) írta át drámára, mely ma is úgy a
fővárosban, (Budapest)
mint a vidéken műsoron van. 1885. (időpont) október
9-én mutatták be először a »Fekete gyémántok«-at; (cím) (információ)
az »Olympusi verseny« (cím) 1887. (időpont) szeptember
28-án a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
félszázados fennállása ünnepén rendezett
díszelőadásnak volt a bevezetője. A »Kőszívű ember«-t (cím) 1888. (időpont) május
31-én adták először a Jószív - Egyesület (intézmény)
javára. A »Thespis kordéja« (cím) (információ)
vagy a »Földönjáró csillagok« (cím) (információ)
c. alkalmi színmű 1890. (időpont) október
24-én jelent meg először a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
deszkáin, a magyar színészet százéves jubileumára.
Következő műve az »Aradi hősnők« (cím) (információ)
c. történeti vígjátéka, melynek premierje
1891. (időpont)
jan. 6-án volt a Nemzeti Színházban. (intézmény)
(információ)
A »Bolondok grófja« (cím) c. bohózata
a Népszínházban (intézmény)
(információ)
került színre, 1887. (időpont) dec
30-án. A »Cigánybáró« (cím) (információ)
(L. o.) c.regényéből készült operett szintén
a Népszínházban (intézmény)
(információ)
került színre. A regényből Schnitzer Ignác
(személy)
írt színdarabot, melyhez Strauss János (személy) (információ)
szolgáltatta a zenét. A »Gazdag szegények«
(cím) (információ)
c. drámáját Krecsányi Ignác (személy) (információ)
társulata mutatta be Budán, (Budapest)
1893. (időpont)
május 12-én. U. o. 1896. (időpont) ápr.
havában a »Keresd a szived« (cím) c. színműve
is színre került. 1896. (időpont) máj.
1-én a »Barangok« (cím) (információ)
(L. o.) c. 3 felvonásos vígjátékával nyitották
meg a Vígszínházat. (intézmény)
(információ)
1897-ben (időpont) írta
a »Helvila« (cím)
c. drámát (5 felv.), melyet a Fővárosi Nyári Színkör (intézmény)
(információ)
mutatott be ez év jún. 12-én, majd 1898.
(időpont)
márc. 15-én a Vígszínház (intézmény)
(információ)
előadta »Melyiket a kilenc közül ?« (cím) c. egyfelvonásosát;
ez év nov. 25-én a Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
színre került »Fekete vér« (cím) (információ)
c. 5 felvonásos drámája. Ugyanezen évben
színre került itt a »Levente« (cím) c. színműve
is. Az író-fejedelem 1894. (időpont) jan.
6-án ülte meg 50 éves jubileumát. Előtte való estén úgy a fővárosban, (Budapest)
mint a vidéken a színházak díszelőadást rendeztek a nagy nap emlékére. A Népszínházban
(intézmény)
(információ)
a »Cigánybáró«, (cím) (információ)
a Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
a »Szigetvári vértanuk« (cím) (információ)
volt műsorra kitűzve. Az Orsz. Színészegyesület
(intézmény)
január havában örökös és tiszteletbeli dísztagjává választotta. Első neje: Laborfalvi
Róza. (személy)
(információ)
(Lásd: Jókainé L. R.), (személy) (információ)
majd 1899. (időpont) szeptember
16-án Nagy Bella (személy) (információ)
(L. o.) színésznőt vette nőül. Koporsójánál
Somló Sándor (személy)
(információ)
búcsúztatta. Szobrát a Liszt Ferenc-téren
(személy)
(információ)
1921. (időpont) május
havában leplezték le. Azóta a Gyár ucca egy része Jókai-tér (személy) (információ)
nevet viseli. Születése százados évfordulóját
1925. (időpont)
február 18-án szerte az országban nagy ünnepséggel ülték meg. A M. Kir. Operaház
(intézmény)
ez év október 24-én áldozott emlékének, amidőn Strauss János (személy) (információ)
születése centennáriurnával kapcsolatban
új betanulással először adta elő a »Cigánybáró«-t. (cím) (információ)
1929. (időpont) június
2-án a kerepesi temetőben nyugvó hantja fölé síremléket állítottak. Az emlékmű felső
peremén Jókainak (személy) (információ)
ez a mondása áll: »Ami bennem lélek, veletek
megy, ott fog köztetek lenni mindig, megtalálsz virágaid között, mikor elhervadnak,
megtalálsz a falevélben, mikor lehull, meghallasz az esti harangszóban, mikor elenyészik
s mikor megemlékezel rólam, mindig arccal szemközt fogok veled állani.« Az emlékmű
belsején pedig ugyancsak a felső peremén szerelmes gerlepárok domborodnak köröskörül.
Az emlékmű dr. Lechner Jenő (személy) építőművész-tanár
és Füredi Richárd (személy) (információ)
szobrászművész alkotása. Este a Nemzeti Színházban
(intézmény)
(információ)
emlékezetére az »Egy magyar nábob« (cím) (információ)
c. színműve díszelőadás keretében került
színre. szin_II.0435.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Jókai Mór dr. címszóvég 26254 Szócikk: Jókai
Mór dr. (ásvai), ytelepulesy ásva ytelepulesy ásvai ymegyey bars megye ykodvegy
a legnagyobb magyar regényíró, költő, humorista, főrend, sz. 1825. febr. xtalanevtizedx
1835 xtalanevtizedx 1845 18-án, Komáromban, ytelepulesy komárom ytelepulesy
Komárom ymegyey komárom megye ykodvegy megh. 1904. máj. 5-én, Budapesten. Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1843-ban xevtizedx 1845 írta
xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 »Zsidó fiú ycimy zsidó fiú ycimy Zsidó
fiú ycimy zsidó ycimy fiú ycimy ycimy Zsidó ycimy fiú ycimy ykodvegy című drámáját,
mely 1893-ban xevtizedx 1895 jelent meg nyomtatásban. A darabot Kecskeméten ytelepulesy
kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy írta,
1842-ben, xevtizedx 1845 pályázatra. Éppen akkor vetődött a városba vándorszínészekkel
Petőfi Sándor, yszemelynevy petőfi sándor yszemelynevy Petőfi Sándor
yszemelynevy petőfi yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Petőfi
yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy akit sanyarú helyzetében megkért Jókai
yszemelynevy jókai yszemelynevy Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy
yszemelynevy Jókai yszemelynevy ykodvegy a másolásra. Petőfi yszemelynevy
petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi
yszemelynevy ykodvegy elkészült vele, de nem fogadott el tiszteletdíjat jó barátjától.
Ekkor Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy Jókai yszemelynevy jókai
yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy ykodvegy lefestette Petőfit yszemelynevy
petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi
yszemelynevy ykodvegy olajminiatürben, sárga gombos violaszínű frakkban. Petőfi
yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy
yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy ezidőben még azt hitte, hogy Jókaiból
yszemelynevy jókai yszemelynevy Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy
yszemelynevy Jókai yszemelynevy ykodvegy lesz az ország leghíresebb piktora. Vörösmarty
yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty
yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy ykodvegy és Bajza yszemelynevy
bajza yszemelynevy Bajza yszemelynevy bajza yszemelynevy yszemelynevy Bajza
yszemelynevy ykodvegy jutalomra ajánlották a »Zsidó fiú«-t, ycimy zsidó fiú
ycimy Zsidó fiú ycimy zsidó ycimy fiú ycimy ycimy Zsidó ycimy fiú ycimy
ykodvegy de csak átdolgozás után jósoltak neki színpadi sikert. Jókai yszemelynevy
jókai yszemelynevy Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy yszemelynevy Jókai
yszemelynevy ykodvegy azt mondta, hogy ír ennél különbet is és félretette. (Ebből
dolgozta át a »Fortunatus Imre« ycimy fortunatus imre ycimy Fortunatus Imre
ycimy fortunatus ycimy imre ycimy ycimy Fortunatus ycimy Imre ycimy ykodvegy c.
regényét.) Következő színdarabjának »Két gyám« ycimy két gyám ycimy Két gyám
ycimy két ycimy gyám ycimy ycimy Két ycimy gyám ycimy ykodvegy volt a címe, színre
került a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy 1846. április xtalanevtizedx 1855 18-án. A legkiválóbb művészeink
kaptak benne szerepet, úgy mint: Egressy Gábor, yszemelynevy egressy gábor
yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy
yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy Lendvay, yszemelynevy
lendvay yszemelynevy Lendvay yszemelynevy lendvay yszemelynevy yszemelynevy
Lendvay yszemelynevy ykodvegy Bartha, yszemelynevy bartha yszemelynevy Bartha
yszemelynevy bartha yszemelynevy yszemelynevy Bartha yszemelynevy ykodvegy Szentpétery,
yszemelynevy szentpétery yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy szentpétery
yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy ykodvegy Fáncsy, yszemelynevy
fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy
yszemelynevy ykodvegy Füredy, yszemelynevy füredy yszemelynevy Füredy
yszemelynevy füredy yszemelynevy yszemelynevy Füredy yszemelynevy ykodvegy Lendvayné,
yszemelynevy lendvayne yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy lendvayne
yszemelynevy yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy ykodvegy Szathmáryné. yszemelynevy
szathmáryne yszemelynevy Szathmáryné yszemelynevy szathmáryne yszemelynevy
yszemelynevy Szathmáryné yszemelynevy ykodvegy Ugyanekkor kezdte pályafutását Szigeti
József, yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy Szigeti József yszemelynevy
szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy
József yszemelynevy ykodvegy aki szintén szerepelt benne. »A hulla férje« ycimy
a hulla férje ycimy A hulla férje ycimy a ycimy hulla ycimy férje ycimy ycimy A
ycimy hulla ycimy férje ycimy ykodvegy c. drámában 1851. xevtizedx 1855 november
15-én Jókainé yszemelynevy jókaine yszemelynevy Jókainé yszemelynevy jókaine
yszemelynevy yszemelynevy Jókainé yszemelynevy ykodvegy is játszott, mikor először
került színre a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy de két előadása után már lekerült a műsorról. A »Dalma« ycimy
dalma ycimy Dalma ycimy dalma ycimy ycimy Dalma ycimy ykodvegy 1852. november xtalanevtizedx
1865 xtalanevtizedx 1875 27-én került előadásra. Tizenkét előadást ért meg. (A Fővárosi
Nyári Színkör yintezmenyy fővárosi nyári színkör yintezmenyy Fővárosi
yintezmenyy fővárosi yintezmenyy nyári yintezmenyy színkör yintezmenyy
yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy bemutatta 1899. xevtizedx 1895 július
14-én.) Az »Immetullah« ycimy immetullah ycimy Immetullah ycimy immetullah
ycimy ycimy Immetullah ycimy ykodvegy melodráma 1858-ban xevtizedx 1855 keltekezett
xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 s 1893. xevtizedx 1895 Szilveszter-napján
jelent meg nyomtatásban. A »Manlius Sinister«-t ycimy manlius sinister ycimy
Manlius Sinister ycimy manlius ycimy sinister ycimy ycimy Manlius ycimy
Sinister ycimy ykodvegy 1853. xevtizedx 1855 december 10-én mutatták be először
a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy ahol kilencszer játszották. Ezt követte a »Könyves Kálmán«,
ycimy könyves kálmán ycimy Könyves Kálmán ycimy könyves ycimy kálmán ycimy
ycimy Könyves ycimy Kálmán ycimy ykodvegy mely 1855. december 18-án került bemutatóra,
amely máig is műsoron van. »Dózsa György«-öt ycimy dózsa györgy ycimy Dózsa
György ycimy dózsa ycimy györgy ycimy ycimy Dózsa ycimy György ycimy ykodvegy Egressyvel
yszemelynevy egressy yszemelynevy Egressy yszemelynevy egressy yszemelynevy
yszemelynevy Egressy yszemelynevy ykodvegy a címszerepben 1857. november xtalanevtizedx
1865 3-án mutatták be először a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Legnépszerűbb drámája »A szigetvári vértanuk«
ycimy a szigetvári vértanuk ycimy A szigetvári vértanuk ycimy a ycimy
szigetvári ycimy vértanuk ycimy ycimy A ycimy szigetvári ycimy vértanuk ycimy
ykodvegy (L. o.), mely 1860. xevtizedx 1865 március xtalanevtizedx 1875 20-án került
először színre. A 60-as években alig tartottak oly nemzeti öröm- vagy gyászünnepet,
melyen a »Szigetvári vértanuk-at ycimy szigetvári vértanuk ycimy Szigetvári
vértanuk ycimy szigetvári ycimy vértanuk ycimy ycimy Szigetvári ycimy vértanuk
ycimy ykodvegy elő nem adták volna. Ezután a költő-fejedelem 16 évig nem írt színművet
s csak 1876. xevtizedx 1875 április 3-án lépett fel ismét új darabbal, a »Milton«-nal,
ycimy milton ycimy Milton ycimy milton ycimy ycimy Milton ycimy ykodvegy mely 8-szor
került színre. A »Szép Mikhál« ycimy szép mikhál ycimy Szép Mikhál ycimy szép
ycimy mikhál ycimy ycimy Szép ycimy Mikhál ycimy ykodvegy c. dramatizált regényt
1877. március 9-én mutatták be először a Nemzeti Színházban. yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Hős Pálffy«-ját ycimy hős
pálffy ycimy Hős Pálffy ycimy hős ycimy pálffy ycimy ycimy Hős ycimy Pálffy
ycimy ykodvegy 1879. április xtalanevtizedx 1885 24-én adták, a királyi pár negyedszázados
nászünnepére, a szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád
megye ykodvegy árvízkárosultak javára. 1884-ben xevtizedx 1885 egyik legnépszerűbb
regényét, az »Aranyember«-t ycimy aranyember ycimy Aranyember ycimy aranyember
ycimy ycimy Aranyember ycimy ykodvegy (L. o.) írta át drámára, mely ma is úgy a
fővárosban, főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy mint
a vidéken műsoron van. 1885. október 9-én mutatták be először a »Fekete gyémántok«-at;
ycimy fekete gyémántok ycimy Fekete gyémántok ycimy fekete ycimy gyémántok
ycimy ycimy Fekete ycimy gyémántok ycimy ykodvegy az »Olympusi verseny« ycimy
olympusi verseny ycimy Olympusi verseny ycimy olympusi ycimy verseny ycimy
ycimy Olympusi ycimy verseny ycimy ykodvegy 1887. szeptember 28-án a Nemzeti Színház
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy félszázados fennállása
ünnepén rendezett díszelőadásnak volt a bevezetője. A »Kőszívű ember«-t ycimy
kőszívű ember ycimy Kőszívű ember ycimy kőszívű ycimy ember ycimy ycimy Kőszívű
ycimy ember ycimy ykodvegy 1888. május xtalanevtizedx 1895 31-én adták először a
Jószív - Egyesület yintezmenyy jószív - egyesület yintezmenyy Jószív -
yintezmenyy jószív yintezmenyy - yintezmenyy egyesület yintezmenyy yintezmenyy
Jószív yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy javára. A »Thespis kordéja« ycimy
thespis kordéja ycimy Thespis kordéja ycimy thespis ycimy kordéja ycimy ycimy
Thespis ycimy kordéja ycimy ykodvegy vagy a »Földönjáró csillagok« ycimy
földönjáró csillagok ycimy Földönjáró csillagok ycimy földönjáró ycimy
csillagok ycimy ycimy Földönjáró ycimy csillagok ycimy ykodvegy c. alkalmi színmű
1890. xevtizedx 1895 október 24-én jelent meg először a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy deszkáin, a magyar színészet
százéves jubileumára. Következő műve az »Aradi hősnők« ycimy aradi hősnők ycimy
Aradi hősnők ycimy aradi ycimy hősnők ycimy ycimy Aradi ycimy hősnők ycimy
ykodvegy c. történeti vígjátéka, melynek premierje 1891. jan. 6-án volt a Nemzeti
Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy A »Bolondok
grófja« ycimy bolondok grófja ycimy Bolondok grófja ycimy bolondok ycimy grófja
ycimy ycimy Bolondok ycimy grófja ycimy ykodvegy c. bohózata a Népszínházban yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy került színre, 1887. xevtizedx 1885 dec xtalanevtizedx
1895 30-án. A »Cigánybáró« ycimy cigánybáró ycimy Cigánybáró ycimy cigánybáró
ycimy ycimy Cigánybáró ycimy ykodvegy (L. o.) c.regényéből készült operett szintén
a Népszínházban yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy
népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy került színre.
A regényből Schnitzer Ignác yszemelynevy schnitzer ignác yszemelynevy Schnitzer
Ignác yszemelynevy schnitzer yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy
Schnitzer yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy írt színdarabot, melyhez Strauss
János yszemelynevy strauss jános yszemelynevy Strauss János yszemelynevy
strauss yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Strauss yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy szolgáltatta a zenét. A »Gazdag szegények« ycimy gazdag
szegények ycimy Gazdag szegények ycimy gazdag ycimy szegények ycimy ycimy
Gazdag ycimy szegények ycimy ykodvegy c. drámáját Krecsányi Ignác yszemelynevy
krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi
yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác
yszemelynevy ykodvegy társulata mutatta be Budán, buda ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy 1893. xevtizedx 1895 május 12-én. U. o. 1896. ápr.
havában a »Keresd a szived« ycimy keresd a szived ycimy Keresd a szived ycimy
keresd ycimy a ycimy szived ycimy ycimy Keresd ycimy a ycimy szived ycimy
ykodvegy c. színműve is színre került. 1896. máj. 1-én a »Barangok« ycimy
barangok ycimy Barangok ycimy barangok ycimy ycimy Barangok ycimy ykodvegy (L. o.)
c. 3 felvonásos vígjátékával nyitották meg a Vígszínházat. yintezmenyy
vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy
Vígszính yintezmenyy ykodvegy 1897-ben írta a »Helvila« ycimy helvila ycimy
Helvila ycimy helvila ycimy ycimy Helvila ycimy ykodvegy c. drámát (5 felv.), melyet
a Fővárosi Nyári Színkör yintezmenyy fővárosi nyári színkör yintezmenyy
Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy nyári yintezmenyy színkör yintezmenyy
yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy mutatott be ez év jún. 12-én, majd 1898.
márc. 15-én a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính
yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy előadta
»Melyiket a kilenc közül ?« ycimy melyiket a kilenc közül ? ycimy Melyiket a
kilenc közül ? ycimy melyiket ycimy a ycimy kilenc ycimy közül ycimy ? ycimy
ycimy Melyiket ycimy a ycimy kilenc ycimy közül ycimy ? ycimy ykodvegy c. egyfelvonásosát;
ez év nov. 25-én a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy színre került »Fekete vér« ycimy fekete vér ycimy Fekete
vér ycimy fekete ycimy vér ycimy ycimy Fekete ycimy vér ycimy ykodvegy c. 5 felvonásos
drámája. Ugyanezen évben színre került itt a »Levente« ycimy levente ycimy
Levente ycimy levente ycimy ycimy Levente ycimy ykodvegy c. színműve is. Az író-fejedelem
1894. jan. 6-án ülte meg 50 éves jubileumát. Előtte való estén úgy a fővárosban,
főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy mint a vidéken a
színházak díszelőadást rendeztek a nagy nap emlékére. A Népszínházban yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy a »Cigánybáró«, ycimy cigánybáró ycimy Cigánybáró
ycimy cigánybáró ycimy ycimy Cigánybáró ycimy ykodvegy a Nemzeti Színházban yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a »Szigetvári vértanuk« ycimy
szigetvári vértanuk ycimy Szigetvári vértanuk ycimy szigetvári ycimy vértanuk
ycimy ycimy Szigetvári ycimy vértanuk ycimy ykodvegy volt műsorra kitűzve. Az Orsz.
Színészegyesület yintezmenyy orsz. színészegyesület yintezmenyy Orsz. Sz
yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Orsz.
yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy január havában örökös és tiszteletbeli dísztagjává
választotta. Első neje: Laborfalvi Róza. yszemelynevy laborfalvi róza
yszemelynevy Laborfalvi Róza yszemelynevy laborfalvi yszemelynevy róza
yszemelynevy yszemelynevy Laborfalvi yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy (Lásd:
Jókainé L. R.), yszemelynevy jókainé l. r. yszemelynevy Jókainé L. R.
yszemelynevy jókainé yszemelynevy l. yszemelynevy r. yszemelynevy yszemelynevy
Jókainé yszemelynevy L. yszemelynevy R. yszemelynevy ykodvegy majd 1899. szeptember
xtalanevtizedx 1905 16-án Nagy Bella yszemelynevy nagy bella yszemelynevy Nagy
Bella yszemelynevy nagy yszemelynevy bella yszemelynevy yszemelynevy Nagy
yszemelynevy Bella yszemelynevy ykodvegy (L. o.) színésznőt vette nőül. Koporsójánál
Somló Sándor yszemelynevy somló sándor yszemelynevy Somló Sándor yszemelynevy
somló yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Sándor
yszemelynevy ykodvegy búcsúztatta. Szobrát a Liszt Ferenc-téren yszemelynevy
liszt ferenc yszemelynevy Liszt Ferenc yszemelynevy liszt yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy 1921.
xevtizedx 1925 május havában leplezték le. Azóta a Gyár ucca egy része Jókai-tér
yszemelynevy jókai yszemelynevy Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy
yszemelynevy Jókai yszemelynevy ykodvegy nevet viseli. Születése százados évfordulóját
1925. február 18-án szerte az országban nagy ünnepséggel ülték meg. A M. Kir. Operaház
yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy
kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir.
yintezmenyy ykodvegy ez év október 24-én áldozott emlékének, amidőn Strauss János
yszemelynevy strauss jános yszemelynevy Strauss János yszemelynevy strauss
yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Strauss yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy születése centennáriurnával kapcsolatban új betanulással először
adta elő a »Cigánybáró«-t. ycimy cigánybáró ycimy Cigánybáró ycimy cigánybáró
ycimy ycimy Cigánybáró ycimy ykodvegy 1929. június 2-án a kerepesi temetőben nyugvó
hantja fölé síremléket állítottak. Az emlékmű felső peremén Jókainak yszemelynevy
jókai yszemelynevy Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy yszemelynevy Jókai
yszemelynevy ykodvegy ez a mondása áll: »Ami bennem lélek, veletek megy, ott fog
köztetek lenni mindig, megtalálsz virágaid között, mikor elhervadnak, megtalálsz
a falevélben, mikor lehull, meghallasz az esti harangszóban, mikor elenyészik s
mikor megemlékezel rólam, mindig arccal szemközt fogok veled állani.« Az emlékmű
belsején pedig ugyancsak a felső peremén szerelmes gerlepárok domborodnak köröskörül.
Az emlékmű dr. Lechner Jenő yszemelynevy dr. lechner jenő yszemelynevy dr.
Lechner Jenő yszemelynevy dr. yszemelynevy lechner yszemelynevy jenő
yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Lechner yszemelynevy Jenő yszemelynevy
yk építőművész-tanár és Füredi Richárd yszemelynevy füredi richárd yszemelynevy
Füredi Richárd yszemelynevy füredi yszemelynevy richárd yszemelynevy
yszemelynevy Füredi yszemelynevy Richárd yszemelynevy ykodvegy szobrászművész alkotása.
Este a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy emlékezetére az »Egy magyar nábob« ycimy egy magyar nábob
ycimy Egy magyar nábob ycimy egy ycimy magyar ycimy nábob ycimy ycimy Egy ycimy
magyar ycimy nábob ycimy ykodvegy c. színműve díszelőadás keretében került színre.
szin_II.0435.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Jókai Mór dr. - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1825
SZULETESIEVTIZED 1825
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0435.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0435.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26254.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Jókai
Mór dr.
Szócikk: Jókai Mór dr. (ásvai), a legnagyobb magyar
regényíró, költő, humorista, főrend, sz. 1825. febr. 18-án, Komáromban, megh. 1904.
máj. 5-én, Budapesten. 1843-ban írta »Zsidó fiú című drámáját, mely 1893-ban jelent
meg nyomtatásban. A darabot Kecskeméten írta, 1842-ben, pályázatra. Éppen akkor
vetődött a városba vándorszínészekkel Petőfi Sándor, akit sanyarú helyzetében megkért
Jókai a másolásra. Petőfi elkészült vele, de nem fogadott el tiszteletdíjat jó barátjától.
Ekkor Jókai lefestette Petőfit olajminiatürben, sárga gombos violaszínű frakkban.
Petőfi ezidőben még azt hitte, hogy Jókaiból lesz az ország leghíresebb piktora.
Vörösmarty és Bajza jutalomra ajánlották a »Zsidó fiú«-t, de csak átdolgozás után
jósoltak neki színpadi sikert. Jókai azt mondta, hogy ír ennél különbet is és félretette.
(Ebből dolgozta át a »Fortunatus Imre« c. regényét.) Következő színdarabjának »Két
gyám« volt a címe, színre került a Nemzeti Színházban, 1846. április 18-án. A legkiválóbb
művészeink kaptak benne szerepet, úgy mint: Egressy Gábor, Lendvay, Bartha, Szentpétery,
Fáncsy, Füredy, Lendvayné, Szathmáryné. Ugyanekkor kezdte pályafutását Szigeti József,
aki szintén szerepelt benne. »A hulla férje« c. drámában 1851. november 15-én Jókainé
is játszott, mikor először került színre a Nemzeti Színházban, de két előadása után
már lekerült a műsorról. A »Dalma« 1852. november 27-én került előadásra. Tizenkét
előadást ért meg. (A Fővárosi Nyári Színkör bemutatta 1899. július 14-én.) Az »Immetullah«
melodráma 1858-ban keltekezett s 1893. Szilveszter-napján jelent meg nyomtatásban.
A »Manlius Sinister«-t 1853. december 10-én mutatták be először a Nemzeti Színházban,
ahol kilencszer játszották. Ezt követte a »Könyves Kálmán«, mely 1855. december
18-án került bemutatóra, amely máig is műsoron van. »Dózsa György«-öt Egressyvel
a címszerepben 1857. november 3-án mutatták be először a Nemzeti Színházban. Legnépszerűbb
drámája »A szigetvári vértanuk« (L. o.), mely 1860. március 20-án került először
színre. A 60-as években alig tartottak oly nemzeti öröm- vagy gyászünnepet, melyen
a »Szigetvári vértanuk-at elő nem adták volna. Ezután a költő-fejedelem 16 évig
nem írt színművet s csak 1876. április 3-án lépett fel ismét új darabbal, a »Milton«-nal,
mely 8-szor került színre. A »Szép Mikhál« c. dramatizált regényt 1877. március
9-én mutatták be először a Nemzeti Színházban. »Hős Pálffy«-ját 1879. április 24-én
adták, a királyi pár negyedszázados nászünnepére, a szegedi árvízkárosultak javára.
1884-ben egyik legnépszerűbb regényét, az »Aranyember«-t (L. o.) írta át drámára,
mely ma is úgy a fővárosban, mint a vidéken műsoron van. 1885. október 9-én mutatták
be először a »Fekete gyémántok«-at; az »Olympusi verseny« 1887. szeptember 28-án
a Nemzeti Színház félszázados fennállása ünnepén rendezett díszelőadásnak volt a
bevezetője. A »Kőszívű ember«-t 1888. május 31-én adták először a Jószív -
Egyesület javára. A »Thespis kordéja« vagy a »Földönjáró csillagok« c. alkalmi színmű
1890. október 24-én jelent meg először a Nemzeti Színház deszkáin, a magyar színészet
százéves jubileumára. Következő műve az »Aradi hősnők« c. történeti vígjátéka, melynek
premierje 1891. jan. 6-án volt a Nemzeti Színházban. A »Bolondok grófja« c. bohózata
a Népszínházban került színre, 1887. dec 30-án. A »Cigánybáró« (L. o.) c.regényéből
készült operett szintén a Népszínházban került színre. A regényből Schnitzer Ignác
írt színdarabot, melyhez Strauss János szolgáltatta a zenét. A »Gazdag szegények«
c. drámáját Krecsányi Ignác társulata mutatta be Budán, 1893. május 12-én. U. o.
1896. ápr. havában a »Keresd a szived« c. színműve is színre került. 1896. máj.
1-én a »Barangok« (L. o.) c. 3 felvonásos vígjátékával nyitották meg a Vígszínházat.
1897-ben írta a »Helvila« c. drámát (5 felv.), melyet a Fővárosi Nyári Színkör mutatott
be ez év jún. 12-én, majd 1898. márc. 15-én a Vígszínház előadta »Melyiket a kilenc
közül ?« c. egyfelvonásosát; ez év nov. 25-én a Nemzeti Színházban színre került
»Fekete vér« c. 5 felvonásos drámája. Ugyanezen évben színre került itt a »Levente«
c. színműve is. Az író-fejedelem 1894. jan. 6-án ülte meg 50 éves jubileumát. Előtte
való estén úgy a fővárosban, mint a vidéken a színházak díszelőadást rendeztek a
nagy nap emlékére. A Népszínházban a »Cigánybáró«, a Nemzeti Színházban a »Szigetvári
vértanuk« volt műsorra kitűzve. Az Orsz. Színészegyesület január havában örökös
és tiszteletbeli dísztagjává választotta. Első neje: Laborfalvi Róza. (Lásd: Jókainé
L. R.), majd 1899. szeptember 16-án Nagy Bella (L. o.) színésznőt vette nőül. Koporsójánál
Somló Sándor búcsúztatta. Szobrát a Liszt Ferenc-téren 1921. május havában leplezték
le. Azóta a Gyár ucca egy része Jókai-tér nevet viseli. Születése százados évfordulóját
1925. február 18-án szerte az országban nagy ünnepséggel ülték meg. A M. Kir. Operaház
ez év október 24-én áldozott emlékének, amidőn Strauss János születése centennáriurnával
kapcsolatban új betanulással először adta elő a »Cigánybáró«-t. 1929. június 2-án
a kerepesi temetőben nyugvó hantja fölé síremléket állítottak. Az emlékmű felső
peremén Jókainak ez a mondása áll: »Ami bennem lélek, veletek megy, ott fog köztetek
lenni mindig, megtalálsz virágaid között, mikor elhervadnak, megtalálsz a falevélben,
mikor lehull, meghallasz az esti harangszóban, mikor elenyészik s mikor megemlékezel
rólam, mindig arccal szemközt fogok veled állani.« Az emlékmű belsején pedig ugyancsak
a felső peremén szerelmes gerlepárok domborodnak köröskörül. Az emlékmű dr. Lechner
Jenő építőművész-tanár és Füredi Richárd szobrászművész alkotása. Este a Nemzeti
Színházban emlékezetére az »Egy magyar nábob« c. színműve díszelőadás keretében
került színre. szin_II.0435.pdf II
