Címszó: Jókainé Laborfalvi Róza - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1817
SZULETESIEVTIZED 1815
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0442.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0442.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26256.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Jókainé
Laborfalvi Róza
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/526256.htm
Szócikk: Jókainé Laborfalvi Róza híres tragikánk,
sz. 1817. (születés
éve) április 8-án, Miskolcon. (megye) Atyja
laborfalvi (ország)
Benke József (személy)
(információ)
székely (nemzetiség)
(információ)
származású nemes ember, maga is színész volt
s egyike azoknak, akik Pesten (Budapest)
működtek 1808-ban, (időpont) Pestmegye
(megye) pártfogása
mellett. Felesége: weleszi (ország) Rácz
Zsuzsanna (személy)
(információ)
színésznő volt. Serdülő leányuk a világot
jelentő deszkák közelében nevelkedett és már korán elárulta igazi hajlamát, meleg
vonzódását a színipálya iránt és Laborfalvi Róza (személy) (információ)
név alatt 1833-ban (időpont) színpadra
lépett Budán, (Budapest)
a Komlóssy Ferenc (személy) (információ)
színtársulatánál, Döbrentei Gábor (személy) (információ)
támogatása mellett, ki abban az időben az
Akadémia (intézmény)
(információ)
titkára volt. E társulatnál működött ez időben
a híres Kántomé, (személy) kinek
nagy diadalait színről-színre látta Laborfalvi Róza. (személy) (információ)
Eleinte csak kis szerepeket játszott, mint
Náni szobalányt (szerep) (információ)
a »Benjamin Lengyelországból, vagy a nyolcgarasos
atyafi« (cím)
c. színműben, — mely első szerepe volt. Ez időben 25 forint fizetést kapott. A társulat
Budáról (Budapest)
Székesfehérvárra (megye) került
s mivel Kántorné (személy) nem
ment velük, a vakmerő direktor a nagy tragika szerepeit a »világszép Rózának« adta,
ki azokban mindjárt jelentékeny sikert ért el. Budára (Budapest)
visszatérve, már kész művésznő volt. Első nagyobb szerepe a »Rolla halála« (cím) színmű Elvira
(szerep)
szerepében volt. 1837. (időpont) év
agusztus 22-én, a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
megnyitása alkalmával Belizár-ban (cím) (információ)
(Antónia) (szerep) rendkívül
sikert aratott. Déryné (személy) (információ)
is melegen emlékezik meg róla naplójában.
Sikereit tehetségén kívül elősegítette gyönyörű alakja, mozdulatainak nemes egyszerűsége
és csodálatosan zengő, érces, minden modulációra képes hangja. Dicsősége tetőpontján
állt, mikor 1848-ban (időpont) nőül
ment Jókaihoz, (személy) (információ)
akit híven követett a bujdosásban is. Legnagyobb
stílű alkotásai voltak Shakespeare (személy) (információ)
drámai hősnői, Bánk bán (cím) (információ)
Gertrud-ja, (szerep) (információ)
Stuart Mária, (szerep) (információ)
Zrínyi Anna, (szerep) Dalma,
(szerep)
(információ)
Gemea (szerep) (Kártyavetőnő).
(cím) 1859-ben
(időpont)
visszavonult s csak jótékonycélú előadásokon lépett föl. Utolsó föllépése 1883.
(időpont)
nov. 30-án volt, művészi pályafutása félszázados évfoidulóján, mikor a király a
koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. Három év múlva tüdőgyulladást kapott,
melyből felépült, de újabb komplikációk léptek közbe és ez év november 20-án, hajnali
négy órakor meghalt. (Sándor ucca 36. sz.házban.) Temetése impozáns részvét mellett
folyt le a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
előcsarnokából, ahol Paulay Ede (személy) (információ)
mondott fölötte mélyérzésű gyászbeszédet.
Az irodalom nevében ifj. Ábrányi Kornél (személy) mondott
istenhozzádot, a Népszínház (intézmény)
(információ)
előtt Lukácsy Sándor (személy) (információ)
búcsúztatta. Sírja a kerepesi-temetőben,
VII. tábla, I. sor, 107. sír-szám. szin_II.0442.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Jókainé Laborfalvi Róza címszóvég 26256
Szócikk: Jókainé Laborfalvi Róza híres tragikánk, sz. 1817. április 8-án, Miskolcon.
ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Atyja laborfalvi
ytelepulesy laborfalva ytelepulesy laborfalvi yorszagy Románia ykodvegy Benke József
yszemelynevy benke józsef yszemelynevy Benke József yszemelynevy benke
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Benke yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy
székely ynemzetisegy ynemzetisegy székely ynemzetisegy ykodvegy származású nemes
ember, maga is színész volt s egyike azoknak, akik Pesten pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy működtek 1808-ban, xevtizedx 1805 Pestmegye
xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 ytelepulesy pestmegye ytelepulesy
Pestmegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy pártfogása mellett. Felesége:
weleszi ytelepulesy weleszi ytelepulesy weleszi yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy
Rácz Zsuzsanna yszemelynevy rácz zsuzsanna yszemelynevy Rácz Zsuzsanna
yszemelynevy rácz yszemelynevy zsuzsanna yszemelynevy yszemelynevy Rácz
yszemelynevy Zsuzsanna yszemelynevy ykodvegy színésznő volt. Serdülő leányuk a világot
jelentő deszkák közelében nevelkedett és már korán elárulta igazi hajlamát, meleg
vonzódását a színipálya iránt és Laborfalvi Róza yszemelynevy laborfalvi róza
yszemelynevy Laborfalvi Róza yszemelynevy laborfalvi yszemelynevy róza
yszemelynevy yszemelynevy Laborfalvi yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy név
alatt 1833-ban xevtizedx 1835 színpadra lépett Budán, buda ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Komlóssy Ferenc yszemelynevy
komlóssy ferenc yszemelynevy Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy yszemelynevy
ferenc yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy
ykodvegy színtársulatánál, Döbrentei Gábor yszemelynevy döbrentei gábor
yszemelynevy Döbrentei Gábor yszemelynevy döbrentei yszemelynevy gábor
yszemelynevy yszemelynevy Döbrentei yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy támogatása
mellett, ki abban az időben az Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy
Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémia yintezmenyy
ykodvegy titkára volt. E társulatnál működött ez időben a híres Kántomé, yszemelynevy
kántome yszemelynevy Kántomé yszemelynevy kántome yszemelynevy yszemelynevy
Kántomé yszemelynevy ykodvegy kinek nagy diadalait színről-színre látta Laborfalvi
Róza. yszemelynevy laborfalvi róza yszemelynevy Laborfalvi Róza yszemelynevy
laborfalvi yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Laborfalvi yszemelynevy
Róza yszemelynevy ykodvegy Eleinte csak kis szerepeket játszott, mint Náni szobalányt
yszerepy náni szobalány yszerepy Náni szobalány yszerepy náni yszerepy
szobalány yszerepy yszerepy Náni yszerepy szobalány yszerepy ykodvegy a »Benjamin
Lengyelországból, vagy a nyolcgarasos atyafi« ycimy benjamin lengyelországból,
vagy a nyolcgarasos atyafi ycimy Benjamin Lengyelországból, vagy a nyolcgarasos
atyafi ycimy benjamin ycimy lengyelországból, ycimy vagy ycimy a ycimy
nyolcgarasos yci c. színműben, — mely első szerepe volt. Ez időben 25 forint fizetést
kapott. A társulat Budáról buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy Székesfehérvárra ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár
ymegyey fejér megye ykodvegy került s mivel Kántorné yszemelynevy kántorne
yszemelynevy Kántorné yszemelynevy kántorne yszemelynevy yszemelynevy Kántorné
yszemelynevy ykodvegy nem ment velük, a vakmerő direktor a nagy tragika szerepeit
a »világszép Rózának« adta, ki azokban mindjárt jelentékeny sikert ért el. Budára
buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy visszatérve, már kész
művésznő volt. Első nagyobb szerepe a »Rolla halála« ycimy rolla halála ycimy
Rolla halála ycimy rolla ycimy halála ycimy ycimy Rolla ycimy halála ycimy
ykodvegy színmű Elvira yszerepy elvira yszerepy Elvira yszerepy elvira yszerepy
yszerepy Elvira yszerepy ykodvegy szerepében volt. 1837. év xtalanevtizedx 1845
agusztus 22-én, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy megnyitása alkalmával Belizár-ban ycimy belizár ycimy
Belizár ycimy belizár ycimy ycimy Belizár ycimy ykodvegy (Antónia) yszerepy
antónia yszerepy Antónia yszerepy antónia yszerepy yszerepy Antónia yszerepy
ykodvegy rendkívül sikert aratott. Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy
Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy
ykodvegy is melegen emlékezik meg róla naplójában. Sikereit tehetségén kívül elősegítette
gyönyörű alakja, mozdulatainak nemes egyszerűsége és csodálatosan zengő, érces,
minden modulációra képes hangja. Dicsősége tetőpontján állt, mikor 1848-ban xevtizedx
1845 nőül xtalanevtizedx 1855 ment Jókaihoz, yszemelynevy jókai yszemelynevy
Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy ykodvegy akit
híven követett a bujdosásban is. Legnagyobb stílű alkotásai voltak Shakespeare yszemelynevy
shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy
yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy drámai hősnői, Bánk bán ycimy
bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy
ykodvegy Gertrud-ja, yszerepy gertrud yszerepy Gertrud yszerepy gertrud
yszerepy yszerepy Gertrud yszerepy ykodvegy Stuart Mária, yszerepy stuart mária
yszerepy Stuart Mária yszerepy stuart yszerepy mária yszerepy yszerepy Stuart
yszerepy Mária yszerepy ykodvegy Zrínyi Anna, yszerepy zrínyi anna yszerepy
Zrínyi Anna yszerepy zrínyi yszerepy anna yszerepy yszerepy Zrínyi yszerepy
Anna yszerepy ykodvegy Dalma, yszerepy dalma yszerepy Dalma yszerepy dalma
yszerepy yszerepy Dalma yszerepy ykodvegy Gemea yszerepy gemea yszerepy Gemea
yszerepy gemea yszerepy yszerepy Gemea yszerepy ykodvegy (Kártyavetőnő). ycimy
kártyavetőnő ycimy Kártyavetőnő ycimy kártyavetőnő ycimy ycimy Kártyavetőnő
ycimy ykodvegy 1859-ben xevtizedx 1855 visszavonult xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx
1875 s csak jótékonycélú előadásokon lépett föl. Utolsó föllépése 1883. xevtizedx
1885 nov. xtalanevtizedx 1895 30-án volt, művészi pályafutása félszázados évfoidulóján,
mikor a király a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. Három év múlva tüdőgyulladást
kapott, melyből felépült, de újabb komplikációk léptek közbe és ez év november 20-án,
hajnali négy órakor meghalt. (Sándor ucca 36. sz.házban.) Temetése impozáns részvét
mellett folyt le a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy előcsarnokából, ahol Paulay Ede yszemelynevy paulay ede
yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy
yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy mondott fölötte mélyérzésű
gyászbeszédet. Az irodalom nevében ifj. Ábrányi Kornél yszemelynevy ifj.
ábrányi kornél yszemelynevy ifj. Ábrányi Kornél yszemelynevy ifj. yszemelynevy
ábrányi yszemelynevy kornél yszemelynevy yszemelynevy ifj. yszemelynevy Ábrányi
yszemelynevy Kornél ysz mondott istenhozzádot, a Népszínház yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy előtt Lukácsy Sándor yszemelynevy lukácsy sándor
yszemelynevy Lukácsy Sándor yszemelynevy lukácsy yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Lukácsy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy búcsúztatta.
Sírja a kerepesi-temetőben, VII. tábla, I. sor, 107. sír-szám. szin_II.0442.pdf
II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Jókainé Laborfalvi Róza - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1817
SZULETESIEVTIZED 1815
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0442.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0442.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26256.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Jókainé
Laborfalvi Róza
Szócikk: Jókainé Laborfalvi Róza híres tragikánk,
sz. 1817. április 8-án, Miskolcon. Atyja laborfalvi Benke József székely származású
nemes ember, maga is színész volt s egyike azoknak, akik Pesten működtek 1808-ban,
Pestmegye pártfogása mellett. Felesége: weleszi Rácz Zsuzsanna színésznő volt. Serdülő
leányuk a világot jelentő deszkák közelében nevelkedett és már korán elárulta igazi
hajlamát, meleg vonzódását a színipálya iránt és Laborfalvi Róza név alatt 1833-ban
színpadra lépett Budán, a Komlóssy Ferenc színtársulatánál, Döbrentei Gábor támogatása
mellett, ki abban az időben az Akadémia titkára volt. E társulatnál működött ez
időben a híres Kántomé, kinek nagy diadalait színről-színre látta Laborfalvi Róza.
Eleinte csak kis szerepeket játszott, mint Náni szobalányt a »Benjamin Lengyelországból,
vagy a nyolcgarasos atyafi« c. színműben, — mely első szerepe volt. Ez időben 25
forint fizetést kapott. A társulat Budáról Székesfehérvárra került s mivel Kántorné
nem ment velük, a vakmerő direktor a nagy tragika szerepeit a »világszép Rózának«
adta, ki azokban mindjárt jelentékeny sikert ért el. Budára visszatérve, már kész
művésznő volt. Első nagyobb szerepe a »Rolla halála« színmű Elvira szerepében volt.
1837. év agusztus 22-én, a Nemzeti Színház megnyitása alkalmával Belizár-ban (Antónia)
rendkívül sikert aratott. Déryné is melegen emlékezik meg róla naplójában. Sikereit
tehetségén kívül elősegítette gyönyörű alakja, mozdulatainak nemes egyszerűsége
és csodálatosan zengő, érces, minden modulációra képes hangja. Dicsősége tetőpontján
állt, mikor 1848-ban nőül ment Jókaihoz, akit híven követett a bujdosásban is. Legnagyobb
stílű alkotásai voltak Shakespeare drámai hősnői, Bánk bán Gertrud-ja, Stuart Mária,
Zrínyi Anna, Dalma, Gemea (Kártyavetőnő). 1859-ben visszavonult s csak jótékonycélú
előadásokon lépett föl. Utolsó föllépése 1883. nov. 30-án volt, művészi pályafutása
félszázados évfoidulóján, mikor a király a koronás arany érdemkereszttel tüntette
ki. Három év múlva tüdőgyulladást kapott, melyből felépült, de újabb komplikációk
léptek közbe és ez év november 20-án, hajnali négy órakor meghalt. (Sándor ucca
36. sz.házban.) Temetése impozáns részvét mellett folyt le a Nemzeti Színház előcsarnokából,
ahol Paulay Ede mondott fölötte mélyérzésű gyászbeszédet. Az irodalom nevében ifj.
Ábrányi Kornél mondott istenhozzádot, a Népszínház előtt Lukácsy Sándor búcsúztatta.
Sírja a kerepesi-temetőben, VII. tábla, I. sor, 107. sír-szám. szin_II.0442.pdf
II
