Címszó: Jókainé Laborfalvi Róza - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1817

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0442.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0442.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26256.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Jókainé Laborfalvi Róza

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/526256.htm

 

Szócikk: Jókainé Laborfalvi Róza híres tragikánk, sz. 1817. (születés éve) április 8-án, Miskolcon. (megye) Atyja laborfalvi (ország) Benke József (személy) (információ)  székely (nemzetiség) (információ)  származású nemes ember, maga is színész volt s egyike azoknak, akik Pesten (Budapest) működtek 1808-ban, (időpont) Pestmegye (megye) pártfogása mellett. Felesége: weleszi (ország) Rácz Zsuzsanna (személy) (információ)  színésznő volt. Serdülő leányuk a világot jelentő deszkák közelében nevelkedett és már korán elárulta igazi hajlamát, meleg vonzódását a színipálya iránt és Laborfalvi Róza (személy) (információ)  név alatt 1833-ban (időpont) színpadra lépett Budán, (Budapest) a Komlóssy Ferenc (személy) (információ)  színtársulatánál, Döbrentei Gábor (személy) (információ)  támogatása mellett, ki abban az időben az Akadémia (intézmény) (információ)  titkára volt. E társulatnál működött ez időben a híres Kántomé, (személy) kinek nagy diadalait színről-színre látta Laborfalvi Róza. (személy) (információ)  Eleinte csak kis szerepeket játszott, mint Náni szobalányt (szerep) (információ)  a »Benjamin Lengyelországból, vagy a nyolcgarasos atyafi« (cím) c. színműben, — mely első szerepe volt. Ez időben 25 forint fizetést kapott. A társulat Budáról (Budapest) Székesfehérvárra (megye) került s mivel Kántorné (személy) nem ment velük, a vakmerő direktor a nagy tragika szerepeit a »világszép Rózának« adta, ki azokban mindjárt jelentékeny sikert ért el. Budára (Budapest) visszatérve, már kész művésznő volt. Első nagyobb szerepe a »Rolla halála« (cím) színmű Elvira (szerep) szerepében volt. 1837. (időpont) év agusztus 22-én, a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  megnyitása alkalmával Belizár-ban (cím) (információ)  (Antónia) (szerep) rendkívül sikert aratott. Déryné (személy) (információ)  is melegen emlékezik meg róla naplójában. Sikereit tehetségén kívül elősegítette gyönyörű alakja, mozdulatainak nemes egyszerűsége és csodálatosan zengő, érces, minden modulációra képes hangja. Dicsősége tetőpontján állt, mikor 1848-ban (időpont) nőül ment Jókaihoz, (személy) (információ)  akit híven követett a bujdosásban is. Legnagyobb stílű alkotásai voltak Shakespeare (személy) (információ)  drámai hősnői, Bánk bán (cím) (információ)  Gertrud-ja, (szerep) (információ)  Stuart Mária, (szerep) (információ)  Zrínyi Anna, (szerep) Dalma, (szerep) (információ)  Gemea (szerep) (Kártyavetőnő). (cím) 1859-ben (időpont) visszavonult s csak jótékonycélú előadásokon lépett föl. Utolsó föllépése 1883. (időpont) nov. 30-án volt, művészi pályafutása félszázados évfoidulóján, mikor a király a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. Három év múlva tüdőgyulladást kapott, melyből felépült, de újabb komplikációk léptek közbe és ez év november 20-án, hajnali négy órakor meghalt. (Sándor ucca 36. sz.házban.) Temetése impozáns részvét mellett folyt le a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  előcsarnokából, ahol Paulay Ede (személy) (információ)  mondott fölötte mélyérzésű gyászbeszédet. Az irodalom nevében ifj. Ábrányi Kornél (személy) mondott istenhozzádot, a Népszínház (intézmény) (információ)  előtt Lukácsy Sándor (személy) (információ)  búcsúztatta. Sírja a kerepesi-temetőben, VII. tábla, I. sor, 107. sír-szám. szin_II.0442.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Jókainé Laborfalvi Róza címszóvég 26256 Szócikk: Jókainé Laborfalvi Róza híres tragikánk, sz. 1817. április 8-án, Miskolcon. ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Atyja laborfalvi ytelepulesy laborfalva ytelepulesy laborfalvi yorszagy Románia ykodvegy Benke József yszemelynevy benke józsef yszemelynevy Benke József yszemelynevy benke yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Benke yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy ynemzetisegy székely ynemzetisegy ykodvegy származású nemes ember, maga is színész volt s egyike azoknak, akik Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy működtek 1808-ban, xevtizedx 1805 Pestmegye xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 ytelepulesy pestmegye ytelepulesy Pestmegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy pártfogása mellett. Felesége: weleszi ytelepulesy weleszi ytelepulesy weleszi yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy Rácz Zsuzsanna yszemelynevy rácz zsuzsanna yszemelynevy Rácz Zsuzsanna yszemelynevy rácz yszemelynevy zsuzsanna yszemelynevy yszemelynevy Rácz yszemelynevy Zsuzsanna yszemelynevy ykodvegy színésznő volt. Serdülő leányuk a világot jelentő deszkák közelében nevelkedett és már korán elárulta igazi hajlamát, meleg vonzódását a színipálya iránt és Laborfalvi Róza yszemelynevy laborfalvi róza yszemelynevy Laborfalvi Róza yszemelynevy laborfalvi yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Laborfalvi yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy név alatt 1833-ban xevtizedx 1835 színpadra lépett Budán, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy ferenc yszemelynevy Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy színtársulatánál, Döbrentei Gábor yszemelynevy döbrentei gábor yszemelynevy Döbrentei Gábor yszemelynevy döbrentei yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Döbrentei yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy támogatása mellett, ki abban az időben az Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémia yintezmenyy ykodvegy titkára volt. E társulatnál működött ez időben a híres Kántomé, yszemelynevy kántome yszemelynevy Kántomé yszemelynevy kántome yszemelynevy yszemelynevy Kántomé yszemelynevy ykodvegy kinek nagy diadalait színről-színre látta Laborfalvi Róza. yszemelynevy laborfalvi róza yszemelynevy Laborfalvi Róza yszemelynevy laborfalvi yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Laborfalvi yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy Eleinte csak kis szerepeket játszott, mint Náni szobalányt yszerepy náni szobalány yszerepy Náni szobalány yszerepy náni yszerepy szobalány yszerepy yszerepy Náni yszerepy szobalány yszerepy ykodvegy a »Benjamin Lengyelországból, vagy a nyolcgarasos atyafi« ycimy benjamin lengyelországból, vagy a nyolcgarasos atyafi ycimy Benjamin Lengyelországból, vagy a nyolcgarasos atyafi ycimy benjamin ycimy lengyelországból, ycimy vagy ycimy a ycimy nyolcgarasos yci c. színműben, — mely első szerepe volt. Ez időben 25 forint fizetést kapott. A társulat Budáról buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Székesfehérvárra ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy került s mivel Kántorné yszemelynevy kántorne yszemelynevy Kántorné yszemelynevy kántorne yszemelynevy yszemelynevy Kántorné yszemelynevy ykodvegy nem ment velük, a vakmerő direktor a nagy tragika szerepeit a »világszép Rózának« adta, ki azokban mindjárt jelentékeny sikert ért el. Budára buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy visszatérve, már kész művésznő volt. Első nagyobb szerepe a »Rolla halála« ycimy rolla halála ycimy Rolla halála ycimy rolla ycimy halála ycimy ycimy Rolla ycimy halála ycimy ykodvegy színmű Elvira yszerepy elvira yszerepy Elvira yszerepy elvira yszerepy yszerepy Elvira yszerepy ykodvegy szerepében volt. 1837. év xtalanevtizedx 1845 agusztus 22-én, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy megnyitása alkalmával Belizár-ban ycimy belizár ycimy Belizár ycimy belizár ycimy ycimy Belizár ycimy ykodvegy (Antónia) yszerepy antónia yszerepy Antónia yszerepy antónia yszerepy yszerepy Antónia yszerepy ykodvegy rendkívül sikert aratott. Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy is melegen emlékezik meg róla naplójában. Sikereit tehetségén kívül elősegítette gyönyörű alakja, mozdulatainak nemes egyszerűsége és csodálatosan zengő, érces, minden modulációra képes hangja. Dicsősége tetőpontján állt, mikor 1848-ban xevtizedx 1845 nőül xtalanevtizedx 1855 ment Jókaihoz, yszemelynevy jókai yszemelynevy Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy ykodvegy akit híven követett a bujdosásban is. Legnagyobb stílű alkotásai voltak Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy drámai hősnői, Bánk bán ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy Gertrud-ja, yszerepy gertrud yszerepy Gertrud yszerepy gertrud yszerepy yszerepy Gertrud yszerepy ykodvegy Stuart Mária, yszerepy stuart mária yszerepy Stuart Mária yszerepy stuart yszerepy mária yszerepy yszerepy Stuart yszerepy Mária yszerepy ykodvegy Zrínyi Anna, yszerepy zrínyi anna yszerepy Zrínyi Anna yszerepy zrínyi yszerepy anna yszerepy yszerepy Zrínyi yszerepy Anna yszerepy ykodvegy Dalma, yszerepy dalma yszerepy Dalma yszerepy dalma yszerepy yszerepy Dalma yszerepy ykodvegy Gemea yszerepy gemea yszerepy Gemea yszerepy gemea yszerepy yszerepy Gemea yszerepy ykodvegy (Kártyavetőnő). ycimy kártyavetőnő ycimy Kártyavetőnő ycimy kártyavetőnő ycimy ycimy Kártyavetőnő ycimy ykodvegy 1859-ben xevtizedx 1855 visszavonult xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 s csak jótékonycélú előadásokon lépett föl. Utolsó föllépése 1883. xevtizedx 1885 nov. xtalanevtizedx 1895 30-án volt, művészi pályafutása félszázados évfoidulóján, mikor a király a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. Három év múlva tüdőgyulladást kapott, melyből felépült, de újabb komplikációk léptek közbe és ez év november 20-án, hajnali négy órakor meghalt. (Sándor ucca 36. sz.házban.) Temetése impozáns részvét mellett folyt le a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy előcsarnokából, ahol Paulay Ede yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy mondott fölötte mélyérzésű gyászbeszédet. Az irodalom nevében ifj. Ábrányi Kornél yszemelynevy ifj. ábrányi kornél yszemelynevy ifj. Ábrányi Kornél yszemelynevy ifj. yszemelynevy ábrányi yszemelynevy kornél yszemelynevy yszemelynevy ifj. yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Kornél ysz mondott istenhozzádot, a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy előtt Lukácsy Sándor yszemelynevy lukácsy sándor yszemelynevy Lukácsy Sándor yszemelynevy lukácsy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Lukácsy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy búcsúztatta. Sírja a kerepesi-temetőben, VII. tábla, I. sor, 107. sír-szám. szin_II.0442.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Jókainé Laborfalvi Róza - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1817

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0442.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0442.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26256.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Jókainé Laborfalvi Róza

Szócikk: Jókainé Laborfalvi Róza híres tragikánk, sz. 1817. április 8-án, Miskolcon. Atyja laborfalvi Benke József székely származású nemes ember, maga is színész volt s egyike azoknak, akik Pesten működtek 1808-ban, Pestmegye pártfogása mellett. Felesége: weleszi Rácz Zsuzsanna színésznő volt. Serdülő leányuk a világot jelentő deszkák közelében nevelkedett és már korán elárulta igazi hajlamát, meleg vonzódását a színipálya iránt és Laborfalvi Róza név alatt 1833-ban színpadra lépett Budán, a Komlóssy Ferenc színtársulatánál, Döbrentei Gábor támogatása mellett, ki abban az időben az Akadémia titkára volt. E társulatnál működött ez időben a híres Kántomé, kinek nagy diadalait színről-színre látta Laborfalvi Róza. Eleinte csak kis szerepeket játszott, mint Náni szobalányt a »Benjamin Lengyelországból, vagy a nyolcgarasos atyafi« c. színműben, — mely első szerepe volt. Ez időben 25 forint fizetést kapott. A társulat Budáról Székesfehérvárra került s mivel Kántorné nem ment velük, a vakmerő direktor a nagy tragika szerepeit a »világszép Rózának« adta, ki azokban mindjárt jelentékeny sikert ért el. Budára visszatérve, már kész művésznő volt. Első nagyobb szerepe a »Rolla halála« színmű Elvira szerepében volt. 1837. év agusztus 22-én, a Nemzeti Színház megnyitása alkalmával Belizár-ban (Antónia) rendkívül sikert aratott. Déryné is melegen emlékezik meg róla naplójában. Sikereit tehetségén kívül elősegítette gyönyörű alakja, mozdulatainak nemes egyszerűsége és csodálatosan zengő, érces, minden modulációra képes hangja. Dicsősége tetőpontján állt, mikor 1848-ban nőül ment Jókaihoz, akit híven követett a bujdosásban is. Legnagyobb stílű alkotásai voltak Shakespeare drámai hősnői, Bánk bán Gertrud-ja, Stuart Mária, Zrínyi Anna, Dalma, Gemea (Kártyavetőnő). 1859-ben visszavonult s csak jótékonycélú előadásokon lépett föl. Utolsó föllépése 1883. nov. 30-án volt, művészi pályafutása félszázados évfoidulóján, mikor a király a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. Három év múlva tüdőgyulladást kapott, melyből felépült, de újabb komplikációk léptek közbe és ez év november 20-án, hajnali négy órakor meghalt. (Sándor ucca 36. sz.házban.) Temetése impozáns részvét mellett folyt le a Nemzeti Színház előcsarnokából, ahol Paulay Ede mondott fölötte mélyérzésű gyászbeszédet. Az irodalom nevében ifj. Ábrányi Kornél mondott istenhozzádot, a Népszínház előtt Lukácsy Sándor búcsúztatta. Sírja a kerepesi-temetőben, VII. tábla, I. sor, 107. sír-szám. szin_II.0442.pdf II