Címszó: Juhász Gyula - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1883
SZULETESIEVTIZED 1885
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0446.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0446.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26293.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Juhász
Gyula
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/526304.htm
Szócikk: Juhász Gyula költő, a Petőfi Társaság (intézmény)
(információ)
tagja, sz. 1883. (születés
éve) ápr. 3-án, Szegeden. (megye) Anyai
nagyapja Kálló Antal, (személy) az
utolsó szegedi (megye)
gombkötő volt, atyja Juhász Illés, (személy) (információ)
posta- és távirófőtiszt. Középiskolai tanulmányait
a piaristák szegedi (megye) főgimnáziumában
végezte és 1898. (időpont) pünkösd
vasárnapján jelent meg a »Budapesti Napló«-ban (intézmény)
(információ)
első verse, az »Ovidius«, (cím) amikor Ábrányi
Emil (személy)
(információ)
már hízelgő véleményt mondott a fiatal költőről.
Juhász Gyula (személy)
(információ)
ekkor a piaristák váci (megye) noviciusa
volt, de a hatodik osztályt már ismét a szegedi (megye) főgimnáziumban
végezte és ott is érettségizett. Mint egyetemi hallgató már föltűnt finom és nemes
költészetével, 1904-ben (időpont) a
László- gimnázium (intézmény)
(információ)
nevelője lett, 1906-ban (időpont) középiskolai
tanár és ekkor a máramarosszigeti (megye) (információ)
piarista gimnáziumba került, mint helyettes
tanár. Máramarosszigetről (megye) (információ)
Lévára (megye) helyezték
és ebben az évben jelent meg Szegeden (megye) első
verskötete, »Juhász Gyula versei« (cím) (információ)
címen. 1909—1911-ig (időpont) a
nagyváradi (megye)
premontrei főgimnázium tanára volt és itt 1908. (időpont) márciusában
alapították meg a Holnap - társaságot, (intézmény)
amely kiadta a Holnap (cím) köteteit
Ady, (személy)
(információ)
Juhász, (személy) (információ)
Babits Mihály, (személy) (információ)
Balázs Béla, (személy) (információ)
Dutka Ákos, (személy) (információ)
Emőd Tamás (személy) (információ)
és Miklós Jutka (személy) (információ)
verseivel. 1911-—1913-ig (időpont) a
szakolcai (megye)
gimnáziumban tanított és 1912-ben (időpont) a
»Pannóniai légió dala« (cím) c. versével
megnyerte a Petőfi Társaság (intézmény)
(információ)
Bulyovszky-díját, (személy) (információ)
kétszáz aranykoronát. 1913-ban (időpont) a
makói (megye)
(információ)
főgimnáziumba helyezték és ott működött 1917-ig,
(időpont)
amikor súlyos beteg lett, majdnem egy esztendeig feküdt az egyik fővárosi (Budapest)
klinikán. Betegsége után megvált a tanári pályától s azóta teljesen a költészetnek
él. Első verskötete után, 1908-ban (időpont) jelent
meg a Holnap (cím)
két kötete, 1914-ben (időpont) az
»Új Versek«, (cím)
1917-ben (időpont)
»Késő szüret«, (cím)
1919-ben (időpont)
»Ez az én vérem«, (cím) (információ)
1921-ben (időpont) »Nefelejts
versei«-t (cím)
majdnem minden külföldi nyelvre lefordították; 1913-ban (időpont) a
Dugonics Társaság, (intézmény)
(információ)
1920. (időpont) márc.
13-án a Petőfi Társaság (intézmény)
(információ)
rendes tagjának választotta. Ő írta a szövegét
az »Atalanta« (cím)
c. operettnek. Társsz. Dési Alfréd (személy) és
Lehel Károly. (személy) (információ)
Bem. 1909. (időpont) jan.
16. Nagyvárad. (megye)
Sikerrel játszották »Szép csöndesen« (cím) (információ)
c. egyfelvonásos drámáját, előadták u. o.
1909. (időpont)
márc. 21-én és »Egy óra sarc« (cím) (információ)
c. verses daljátékát. 25 éves költői jubileumát
1923. (időpont)
május 22-én ülte meg Szegeden. (megye) szin_II.0446.pdf
II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Juhász Gyula címszóvég 26293 Szócikk: Juhász
Gyula költő, a Petőfi Társaság yintezmenyy petőfi társaság yintezmenyy Petőfi T
yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Petőfi
yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy tagja, sz. 1883. ápr. xtalanevtizedx 1895 3-án,
Szegeden. ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy
Anyai nagyapja Kálló Antal, yszemelynevy kálló antal yszemelynevy Kálló Antal
yszemelynevy kálló yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Kálló
yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy az utolsó szegedi ytelepulesy szeged
ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy gombkötő volt, atyja Juhász Illés,
yszemelynevy juhász illés yszemelynevy Juhász Illés yszemelynevy juhász
yszemelynevy illés yszemelynevy yszemelynevy Juhász yszemelynevy Illés
yszemelynevy ykodvegy posta- és távirófőtiszt. Középiskolai tanulmányait a piaristák
szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy főgimnáziumában
végezte és 1898. xevtizedx 1895 pünkösd xtalanevtizedx 1905 vasárnapján jelent meg
a »Budapesti Napló«-ban yintezmenyy budapesti napló yintezmenyy Budapest
yintezmenyy budapesti yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Budapest
yintezmenyy ykodvegy első verse, az »Ovidius«, ycimy ovidius ycimy Ovidius
ycimy ovidius ycimy ycimy Ovidius ycimy ykodvegy amikor Ábrányi Emil yszemelynevy
ábrányi emil yszemelynevy Ábrányi Emil yszemelynevy ábrányi yszemelynevy emil
yszemelynevy yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy már hízelgő
véleményt mondott a fiatal költőről. Juhász Gyula yszemelynevy juhász gyula
yszemelynevy Juhász Gyula yszemelynevy juhász yszemelynevy gyula yszemelynevy
yszemelynevy Juhász yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy ekkor a piaristák váci
ytelepulesy vác ytelepulesy vác ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy noviciusa
volt, de a hatodik osztályt már ismét a szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy
szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy főgimnáziumban végezte és ott is érettségizett.
Mint egyetemi hallgató már föltűnt finom és nemes költészetével, 1904-ben xevtizedx
1905 a László- gimnázium yintezmenyy lászló- gimnázium yintezmenyy László-
yintezmenyy lászló- yintezmenyy gimnázium yintezmenyy yintezmenyy László-
yintezmenyy ykodvegy nevelője lett, 1906-ban középiskolai xtalanevtizedx 1915 tanár
és ekkor a máramarosszigeti ytelepulesy máramarossziget ytelepulesy
máramarossziget ymegyey máramaros megye ykodvegy piarista gimnáziumba került, mint
helyettes tanár. Máramarosszigetről ytelepulesy máramarossziget ytelepulesy
Máramarossziget ymegyey máramaros megye ykodvegy Lévára ytelepulesy léva
ytelepulesy Lévá ymegyey bars megye ykodvegy helyezték és ebben az évben jelent
meg Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye
ykodvegy első verskötete, »Juhász Gyula versei« ycimy juhász gyula versei ycimy
Juhász Gyula versei ycimy juhász ycimy gyula ycimy versei ycimy ycimy Juhász
ycimy Gyula ycimy versei ycimy ykodvegy címen. 1909—1911-ig xevtizedx 1915 a nagyváradi
ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy premontrei
főgimnázium tanára volt és itt 1908. xevtizedx 1905 márciusában xtalanevtizedx
1915 alapították meg a Holnap - társaságot, yintezmenyy holnap - társaság
yintezmenyy Holnap - yintezmenyy holnap yintezmenyy - yintezmenyy társaság
yintezmenyy yintezmenyy Holnap yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy amely kiadta a
Holnap ycimy holnap ycimy Holnap ycimy holnap ycimy ycimy Holnap ycimy ykodvegy
köteteit Ady, yszemelynevy ady yszemelynevy Ady yszemelynevy ady yszemelynevy
yszemelynevy Ady yszemelynevy ykodvegy Juhász, yszemelynevy juhász yszemelynevy
Juhász yszemelynevy juhász yszemelynevy yszemelynevy Juhász yszemelynevy
ykodvegy Babits Mihály, yszemelynevy babits mihály yszemelynevy Babits Mihály
yszemelynevy babits yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Babits
yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy Balázs Béla, yszemelynevy balázs béla
yszemelynevy Balázs Béla yszemelynevy balázs yszemelynevy béla yszemelynevy
yszemelynevy Balázs yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Dutka Ákos, yszemelynevy
dutka ákos yszemelynevy Dutka Ákos yszemelynevy dutka yszemelynevy ákos
yszemelynevy yszemelynevy Dutka yszemelynevy Ákos yszemelynevy ykodvegy Emőd Tamás
yszemelynevy emőd tamás yszemelynevy Emőd Tamás yszemelynevy emőd yszemelynevy
tamás yszemelynevy yszemelynevy Emőd yszemelynevy Tamás yszemelynevy ykodvegy és
Miklós Jutka yszemelynevy miklós jutka yszemelynevy Miklós Jutka yszemelynevy
miklós yszemelynevy jutka yszemelynevy yszemelynevy Miklós yszemelynevy Jutka
yszemelynevy ykodvegy verseivel. 1911-—1913-ig xevtizedx 1915 a szakolcai ytelepulesy
szakolca ytelepulesy szakolca ymegyey nyitra megye ykodvegy gimnáziumban tanított
és 1912-ben a »Pannóniai légió dala« ycimy pannóniai légió dala ycimy Pannóniai
légió dala ycimy pannóniai ycimy légió ycimy dala ycimy ycimy Pannóniai ycimy
légió ycimy dala ycimy ykodvegy c. versével megnyerte a Petőfi Társaság yintezmenyy
petőfi társaság yintezmenyy Petőfi T yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság
yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy Bulyovszky-díját,
yszemelynevy bulyovszky yszemelynevy Bulyovszky yszemelynevy bulyovszky
yszemelynevy yszemelynevy Bulyovszky yszemelynevy ykodvegy kétszáz aranykoronát.
1913-ban a makói ytelepulesy makó ytelepulesy makó ymegyey csanád megye
ykodvegy főgimnáziumba helyezték és ott működött 1917-ig, amikor súlyos beteg lett,
majdnem egy esztendeig feküdt az egyik fővárosi főváros ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy klinikán. Betegsége után megvált a tanári
pályától s azóta teljesen a költészetnek él. Első verskötete után, 1908-ban xevtizedx
1905 jelent xtalanevtizedx 1915 meg a Holnap ycimy holnap ycimy Holnap ycimy
holnap ycimy ycimy Holnap ycimy ykodvegy két kötete, 1914-ben xevtizedx 1915 az
»Új Versek«, ycimy új versek ycimy Új Versek ycimy új ycimy versek ycimy ycimy
Új ycimy Versek ycimy ykodvegy 1917-ben »Késő szüret«, ycimy késő szüret ycimy
Késő szüret ycimy késő ycimy szüret ycimy ycimy Késő ycimy szüret ycimy
ykodvegy 1919-ben »Ez xtalanevtizedx 1925 az én vérem«, ycimy ez az én vérem
ycimy Ez az én vérem ycimy ez ycimy az ycimy én ycimy vérem ycimy ycimy Ez
ycimy az ycimy én ycimy vérem ycimy ykodvegy 1921-ben xevtizedx 1925 »Nefelejts
versei«-t ycimy nefelejts versei ycimy Nefelejts versei ycimy nefelejts ycimy
versei ycimy ycimy Nefelejts ycimy versei ycimy ykodvegy majdnem minden külföldi
nyelvre lefordították; 1913-ban xevtizedx 1915 a xtalanevtizedx 1925 Dugonics Társaság,
yintezmenyy dugonics társaság yintezmenyy Dugonics yintezmenyy dugonics
yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Dugonics yintezmenyy ykodvegy 1920.
xevtizedx 1925 márc. 13-án a Petőfi Társaság yintezmenyy petőfi társaság
yintezmenyy Petőfi T yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság yintezmenyy
yintezmenyy Petőfi yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy rendes tagjának választotta.
Ő írta a szövegét az »Atalanta« ycimy atalanta ycimy Atalanta ycimy atalanta
ycimy ycimy Atalanta ycimy ykodvegy c. operettnek. Társsz. Dési Alfréd yszemelynevy
dési alfréd yszemelynevy Dési Alfréd yszemelynevy dési yszemelynevy alfréd
yszemelynevy yszemelynevy Dési yszemelynevy Alfréd yszemelynevy ykodvegy és Lehel
Károly. yszemelynevy lehel károly yszemelynevy Lehel Károly yszemelynevy lehel
yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Lehel yszemelynevy Károly
yszemelynevy ykodvegy Bem. 1909. xevtizedx 1905 jan. 16. Nagyvárad. ytelepulesy
nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Sikerrel játszották
»Szép csöndesen« ycimy szép csöndesen ycimy Szép csöndesen ycimy szép ycimy
csöndesen ycimy ycimy Szép ycimy csöndesen ycimy ykodvegy c. egyfelvonásos drámáját,
előadták u. o. 1909. márc. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 21-én és »Egy
óra sarc« ycimy egy óra sarc ycimy Egy óra sarc ycimy egy ycimy óra ycimy sarc
ycimy ycimy Egy ycimy óra ycimy sarc ycimy ykodvegy c. verses daljátékát. 25 éves
költői jubileumát 1923. xevtizedx 1925 május xtalanevtizedx 1935 22-én ülte meg
Szegeden. ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy
szin_II.0446.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Juhász Gyula - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1883
SZULETESIEVTIZED 1885
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0446.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0446.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26293.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Juhász
Gyula
Szócikk: Juhász Gyula költő, a Petőfi Társaság tagja,
sz. 1883. ápr. 3-án, Szegeden. Anyai nagyapja Kálló Antal, az utolsó szegedi gombkötő
volt, atyja Juhász Illés, posta- és távirófőtiszt. Középiskolai tanulmányait a piaristák
szegedi főgimnáziumában végezte és 1898. pünkösd vasárnapján jelent meg a »Budapesti
Napló«-ban első verse, az »Ovidius«, amikor Ábrányi Emil már hízelgő véleményt mondott
a fiatal költőről. Juhász Gyula ekkor a piaristák váci noviciusa volt, de a hatodik
osztályt már ismét a szegedi főgimnáziumban végezte és ott is érettségizett. Mint
egyetemi hallgató már föltűnt finom és nemes költészetével, 1904-ben a László- gimnázium
nevelője lett, 1906-ban középiskolai tanár és ekkor a máramarosszigeti piarista
gimnáziumba került, mint helyettes tanár. Máramarosszigetről Lévára helyezték és
ebben az évben jelent meg Szegeden első verskötete, »Juhász Gyula versei« címen.
1909—1911-ig a nagyváradi premontrei főgimnázium tanára volt és itt 1908. márciusában
alapították meg a Holnap - társaságot, amely kiadta a Holnap köteteit Ady, Juhász,
Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás és Miklós Jutka verseivel. 1911-—1913-ig
a szakolcai gimnáziumban tanított és 1912-ben a »Pannóniai légió dala« c. versével
megnyerte a Petőfi Társaság Bulyovszky-díját, kétszáz aranykoronát. 1913-ban a makói
főgimnáziumba helyezték és ott működött 1917-ig, amikor súlyos beteg lett, majdnem
egy esztendeig feküdt az egyik fővárosi klinikán. Betegsége után megvált a tanári
pályától s azóta teljesen a költészetnek él. Első verskötete után, 1908-ban jelent
meg a Holnap két kötete, 1914-ben az »Új Versek«, 1917-ben »Késő szüret«, 1919-ben
»Ez az én vérem«, 1921-ben »Nefelejts versei«-t majdnem minden külföldi nyelvre
lefordították; 1913-ban a Dugonics Társaság, 1920. márc. 13-án a Petőfi Társaság
rendes tagjának választotta. Ő írta a szövegét az »Atalanta« c. operettnek. Társsz.
Dési Alfréd és Lehel Károly. Bem. 1909. jan. 16. Nagyvárad. Sikerrel játszották
»Szép csöndesen« c. egyfelvonásos drámáját, előadták u. o. 1909. márc. 21-én és
»Egy óra sarc« c. verses daljátékát. 25 éves költői jubileumát 1923. május 22-én
ülte meg Szegeden. szin_II.0446.pdf II
