Címszó: Kabaré - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0453.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0453.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26321.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Kabaré
Szócikk: Kabaré (francia: (nyelv) (információ)
Cabaret). Eredeti jelentésében csapszék vagy
korcsma, utóbb az a fajtájú korcsma, ahol ital mellett rögtönzött pódiumon vagy
akár a közönség között ülve, apróbb műveket adnak elő zenével és anélkül; verseket,
dalokat, tréfákat, párbeszédeket, sőt utóbb már kerek darabokat. A kabaré Párizsban
(ország)
fejlődött, a legelső a Montmartre-on, Salis Rodolph-nak, (személy) „Chat
noir (intézmény)
(fekete macska) című csapszékéből, mely 1881. (időpont) november
18-án nyílt meg. Németországban (ország) „Überbrettl-nek
nevezték a kabaré-műfajt. A magyar kabaré elindulását az 1820-as (időpont) években
lehet megtalálni. Régi színlapok igazolják, hogy ősi színészeink nagyban művelik
a „Quodlibet-et, ami nem más, mint a mai kabaré ősformája. Más címen „Egyveleg-nek,
de rendszerint „Esti mulatság-nak is hívták az ilyen előadást, esetleg „Szavalati
tarkaság-nak is. Ilyenkor előadtak opera- és drámai részleteket, valamint énekes
játékokból tréfás jeleneteket. Szentpétery (személy) (információ)
nagyon szerette Csokonai (személy) (információ)
„Dorottyá-jából (cím) Görgő (szerep) beszédét,
vagy a „Haramiák (cím)
(információ)
egy részét előadni, Pály Elek (személy) tenorpartit
énekelt, Déryné (személy) (információ)
operaáriákkal brillírozott, Kántomé (személy) „Macbeth-ből
(cím) az alvajáró-jelenetet
adta elő. Nevezetes sikerei voltak e téren még Hajós István (személy) (információ)
táncos színésznek, Chiabaynénak (személy) és
De Caux Miminek. (személy) (információ)
Vörösmarty (személy) (információ)
„Fóti dal-a (cím) (információ)
is közkedvelt műsorszám volt. Ezen műfajt
azonban az 1840-es (időpont) évektől
már nem kultiválták színészeink, (A Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
1837. (időpont) október
16-án volt az első „egyveleg-előadás.) Az 1850-es, (időpont) 60-as,
70-es években a pestbelvárosi (Budapest)
gránátos (ma: városház)-utcai kétemeletes ház földszintjét elfoglalt Komlókert
(a mai Haris-köz helyén), valamint a Józsefvárosban a Kerepesi (ma Rákóczi-) út
és Öt pacsirta (ma: Esterházy)-utca sarkán, a Griff (s ennek 1870 (időpont) táján
leégése után helyére épített Pannónia) szálló tőszomszédságában a Beleznay-kert
— a grófi kastélynak az utcáról bemélyedő, rácsos udvarán — voltaképpen szintén
kabarék voltak. Kuplékat énekeltek igen jó erők. „A szép Mayer-ről, (cím) sőt kissé
burkoltan Königgrärtzről (személy) is,
a Komló-kert nő-imitátora, Vincze János, (személy) (információ)
később operai karénekes lett,) apró színdarabokat
adtak elő, pl. 1872 (időpont) körül
Jakabffy Gábor, (személy) (információ)
később vidéki jóhírű színigazgató, a Beleznay-kert-ben
Offenbach (személy)
(információ)
„Chouffleury úr otthon lesz (cím) c. operettjét
is színrehozta — vacsorázó publikum előtt, a késői órákig nyúló előadásban. Ezekkel
egyidőben Pesten (Budapest)
a német (nyelv)
(információ)
nyelvű kabaré virágzott, egyébként rosszhírű
vendéglőkben: „Zur blauen Katz (intézmény)
(a Királyutca mai 11. sz. házában), „Neue Welt, (a mai Vígszínház (intézmény)
(információ)
helyén: akkor még a város végén), a „Pruggmayr's
Orpheum (intézmény)
(a Hermina-téren: Hajós-utcában ma is áll). Ezeknek erkölcsi és nyelvi ellensúlyozására
Solymossy Elek, (személy) (információ)
a Népszínház (intézmény)
(információ)
bariton-buffója, 1885-ben (időpont) „Magyar
dalcsarnok-ot (intézmény)
(információ)
alapított (házhelyén megnyitották a Wesselényi-utca
elejét, a dohányutcai zsinagóga mellett), de körülbelül egy év múlva, a közönség
részvétlensége miatt, megszüntette. Az új irányú kabaré nálunk az 1900-as (időpont) években
kezd kibontakozni. Első művészei Medgyaszay Vilma, (személy) (információ)
László Rózsi, (személy) (információ)
Nyárai Antal, (személy) (információ)
Ferenczy Károly (személy) (információ)
stb. Írók: Szép Ernő, (személy) (információ)
Heltai Jenő, (személy) (információ)
Gábor Andor, (személy) (információ)
Kemény Simon. (személy) (információ)
Zeneszerzők: Heidlberg Albert, (személy) (információ)
dr. Szirmai Albert, (személy) Zerkovitz
Béla, (személy)
(információ)
dr. Weiner István. (személy) Conferencier:
Nagy Endre, (személy)
(információ)
aki a conference stílusát teremtette meg
s a kabaré virágzásának főtényezője lett. Ismertebb kabarék voltak a fővárosban:
(Budapest)
Tarka Színpad. (intézmény)
(információ)
Igazgató: Zoltán Jenő; (személy) (információ)
Bonbonniére, (intézmény)
(információ)
Kondor Ernő (személy) (információ)
igazgatásával, megnyílt: 1907. (időpont) március
2-án; Modern Színpad Kabaré, (intézmény)
(információ)
megnyílt: 1907. (időpont) október
11-én. Igazgató: Faludi Sándor; (személy) (információ)
Intim Színház, (intézmény)
(információ)
megnyílt a Sándor-téren, 1907. (időpont) október
12-én, Vágó Géza (személy) (információ)
igazgatása alatt; Intim kabaré, (intézmény)
(információ)
megnyílt 1917 (időpont) szeptember
29-én. (Lásd részletesen a címszavuk alatt.) Porzsolt Kálmán (személy) (információ)
meghatározása szerint a kabaré: „A félbenmaradt
irodalom a félbenmaradt színházban, de igazi íróktól és művészektől előadva. Az
Orsz. Színészegyesület (intézmény)
tagjai csak 1910. (időpont) március
havától szerződhettek el kabarévállalathoz. 1929-ben (időpont) működő
budapesti (Budapest)
kabarék: Andrássy-úti Színház, (intézmény)
(információ)
Teréz-köruti Színpad, (intézmény)
Papagáj - kabaré. (intézmény)
szin_II.0453.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Kabaré címszóvég 26321 Szócikk: Kabaré (francia:
ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy francia ynyelvy
ykodvegy Cabaret). Eredeti jelentésében csapszék vagy korcsma, utóbb az a fajtájú
korcsma, ahol ital mellett rögtönzött pódiumon vagy akár a közönség között ülve,
apróbb műveket adnak elő zenével és anélkül; verseket, dalokat, tréfákat, párbeszédeket,
sőt utóbb már kerek darabokat. A kabaré Párizsban ytelepulesy párizs
ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy fejlődött, a legelső a Montmartre-on,
Salis Rodolph-nak, yszemelynevy salis rodolph yszemelynevy Salis Rodolph
yszemelynevy salis yszemelynevy rodolph yszemelynevy yszemelynevy Salis
yszemelynevy Rodolph yszemelynevy ykodvegy „Chat noir yintezmenyy chat noir
yintezmenyy Chat no yintezmenyy chat yintezmenyy noir yintezmenyy yintezmenyy
Chat yintezmenyy no yintezmenyy ykodvegy (fekete macska) című csapszékéből, mely
1881. november 18-án nyílt meg. Németországban ytelepulesy németország
ytelepulesy Németország yorszagy Németország ykodvegy „Überbrettl-nek nevezték a
kabaré-műfajt. A magyar kabaré elindulását az 1820-as xevtizedx 1825 években xtalanevtizedx
1835 xtalanevtizedx 1845 lehet megtalálni. Régi színlapok igazolják, hogy ősi színészeink
nagyban művelik a „Quodlibet-et, ami nem más, mint a mai kabaré ősformája. Más címen
„Egyveleg-nek, de rendszerint „Esti mulatság-nak is hívták az ilyen előadást, esetleg
„Szavalati tarkaság-nak is. Ilyenkor előadtak opera- és drámai részleteket, valamint
énekes játékokból tréfás jeleneteket. Szentpétery yszemelynevy szentpétery
yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy szentpétery yszemelynevy yszemelynevy
Szentpétery yszemelynevy ykodvegy nagyon szerette Csokonai yszemelynevy
csokonai yszemelynevy Csokonai yszemelynevy csokonai yszemelynevy yszemelynevy
Csokonai yszemelynevy ykodvegy „Dorottyá-jából ycimy dorottya ycimy Dorottyá
ycimy dorottya ycimy ycimy Dorottyá ycimy ykodvegy Görgő yszerepy görgő
yszerepy Görgő yszerepy görgő yszerepy yszerepy Görgő yszerepy ykodvegy beszédét,
vagy a „Haramiák ycimy haramiák ycimy Haramiák ycimy haramiák ycimy ycimy Haramiák
ycimy ykodvegy egy részét előadni, Pály Elek yszemelynevy pály elek
yszemelynevy Pály Elek yszemelynevy pály yszemelynevy elek yszemelynevy
yszemelynevy Pály yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy tenorpartit énekelt, Déryné
yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy
yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy operaáriákkal brillírozott, Kántomé yszemelynevy
kántome yszemelynevy Kántomé yszemelynevy kántome yszemelynevy yszemelynevy
Kántomé yszemelynevy ykodvegy „Macbeth-ből ycimy macbeth ycimy Macbeth ycimy
macbeth ycimy ycimy Macbeth ycimy ykodvegy az alvajáró-jelenetet adta elő. Nevezetes
sikerei voltak e téren még Hajós István yszemelynevy hajós istván yszemelynevy
Hajós István yszemelynevy hajós yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy
Hajós yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy táncos színésznek, Chiabaynénak
yszemelynevy chiabayne yszemelynevy Chiabayné yszemelynevy chiabayne
yszemelynevy yszemelynevy Chiabayné yszemelynevy ykodvegy és De Caux Miminek. yszemelynevy
de caux mimi yszemelynevy De Caux Mimi yszemelynevy de yszemelynevy caux
yszemelynevy mimi yszemelynevy yszemelynevy De yszemelynevy Caux yszemelynevy
Mimi yszemelynevy ykodvegy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy
Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty
yszemelynevy ykodvegy „Fóti dal-a ycimy fóti dal ycimy Fóti dal ycimy fóti
ycimy dal ycimy ycimy Fóti ycimy dal ycimy ykodvegy is közkedvelt műsorszám volt.
Ezen műfajt azonban az 1840-es xevtizedx 1845 évektől már nem kultiválták színészeink,
(A Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy 1837. xevtizedx 1835 október xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx
1855 16-án volt az első „egyveleg-előadás.) Az 1850-es, xevtizedx 1855 60-as, xtalanevtizedx
1865 xtalanevtizedx 1875 70-es években a pestbelvárosi pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy gránátos (ma: városház)-utcai kétemeletes
ház földszintjét elfoglalt Komlókert (a mai Haris-köz helyén), valamint a Józsefvárosban
a Kerepesi (ma Rákóczi-) út és Öt pacsirta (ma: Esterházy)-utca sarkán, a Griff
(s ennek 1870 xevtizedx 1875 táján leégése után helyére épített Pannónia) szálló
tőszomszédságában a Beleznay-kert — a grófi kastélynak az utcáról bemélyedő, rácsos
udvarán — voltaképpen szintén kabarék voltak. Kuplékat énekeltek igen jó erők. „A
szép Mayer-ről, ycimy a szép mayer ycimy A szép Mayer ycimy a ycimy szép ycimy
mayer ycimy ycimy A ycimy szép ycimy Mayer ycimy ykodvegy sőt kissé burkoltan Königgrärtzről
yszemelynevy königgrärtz yszemelynevy Königgrärtz yszemelynevy königgrärtz
yszemelynevy yszemelynevy Königgrärtz yszemelynevy ykodvegy is, a Komló-kert nő-imitátora,
Vincze János, yszemelynevy vincze jános yszemelynevy Vincze János yszemelynevy
vincze yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Vincze yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy később operai karénekes lett,) apró színdarabokat adtak elő,
pl. 1872 körül xtalanevtizedx 1885 Jakabffy Gábor, yszemelynevy jakabffy gábor
yszemelynevy Jakabffy Gábor yszemelynevy jakabffy yszemelynevy gábor
yszemelynevy yszemelynevy Jakabffy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy később
vidéki jóhírű színigazgató, a Beleznay-kert-ben Offenbach yszemelynevy
offenbach yszemelynevy Offenbach yszemelynevy offenbach yszemelynevy
yszemelynevy Offenbach yszemelynevy ykodvegy „Chouffleury úr otthon lesz ycimy chouffleury
úr otthon lesz ycimy Chouffleury úr otthon lesz ycimy chouffleury ycimy úr
ycimy otthon ycimy lesz ycimy ycimy Chouffleury ycimy úr ycimy otthon ycimy
lesz ycimy ykodvegy c. operettjét is színrehozta — vacsorázó publikum előtt, a késői
órákig nyúló előadásban. Ezekkel egyidőben Pesten pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy a német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német
ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy nyelvű kabaré virágzott, egyébként rosszhírű
vendéglőkben: „Zur blauen Katz yintezmenyy zur blauen katz yintezmenyy Zur blau
yintezmenyy zur yintezmenyy blauen yintezmenyy katz yintezmenyy yintezmenyy Zur
yintezmenyy blau yintezmenyy ykodvegy (a Királyutca mai 11. sz. házában), „Neue
Welt, (a mai Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy
vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy helyén: akkor még
a város végén), a „Pruggmayr's Orpheum yintezmenyy pruggmayr's orpheum
yintezmenyy Pruggmay yintezmenyy pruggmayr's yintezmenyy orpheum yintezmenyy
yintezmenyy Pruggmay yintezmenyy ykodvegy (a Hermina-téren: Hajós-utcában ma is
áll). Ezeknek erkölcsi és nyelvi ellensúlyozására Solymossy Elek, yszemelynevy
solymossy elek yszemelynevy Solymossy Elek yszemelynevy solymossy yszemelynevy
elek yszemelynevy yszemelynevy Solymossy yszemelynevy Elek yszemelynevy
ykodvegy a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy
népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy bariton-buffója,
1885-ben xevtizedx 1885 „Magyar xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 dalcsarnok-ot
yintezmenyy magyar dalcsarnok yintezmenyy Magyar yintezmenyy magyar yintezmenyy
dalcsarnok yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy ykodvegy alapított (házhelyén
megnyitották a Wesselényi-utca elejét, a dohányutcai zsinagóga mellett), de körülbelül
egy év múlva, a közönség részvétlensége miatt, megszüntette. Az új irányú kabaré
nálunk az 1900-as xevtizedx 1905 években kezd kibontakozni. Első művészei Medgyaszay
Vilma, yszemelynevy medgyaszay vilma yszemelynevy Medgyaszay Vilma yszemelynevy
medgyaszay yszemelynevy vilma yszemelynevy yszemelynevy Medgyaszay yszemelynevy
Vilma yszemelynevy ykodvegy László Rózsi, yszemelynevy lászló rózsi
yszemelynevy László Rózsi yszemelynevy lászló yszemelynevy rózsi yszemelynevy
yszemelynevy László yszemelynevy Rózsi yszemelynevy ykodvegy Nyárai Antal, yszemelynevy
nyárai antal yszemelynevy Nyárai Antal yszemelynevy nyárai yszemelynevy antal
yszemelynevy yszemelynevy Nyárai yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy Ferenczy
Károly yszemelynevy ferenczy károly yszemelynevy Ferenczy Károly yszemelynevy
ferenczy yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Ferenczy yszemelynevy
Károly yszemelynevy ykodvegy stb. Írók: Szép Ernő, yszemelynevy szép ernő
yszemelynevy Szép Ernő yszemelynevy szép yszemelynevy ernő yszemelynevy
yszemelynevy Szép yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy Heltai Jenő, yszemelynevy
heltai jenő yszemelynevy Heltai Jenő yszemelynevy heltai yszemelynevy jenő
yszemelynevy yszemelynevy Heltai yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Gábor Andor,
yszemelynevy gábor andor yszemelynevy Gábor Andor yszemelynevy gábor
yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Gábor yszemelynevy Andor
yszemelynevy ykodvegy Kemény Simon. yszemelynevy kemény simon yszemelynevy
Kemény Simon yszemelynevy kemény yszemelynevy simon yszemelynevy yszemelynevy Kemény
yszemelynevy Simon yszemelynevy ykodvegy Zeneszerzők: Heidlberg Albert, yszemelynevy
heidlberg albert yszemelynevy Heidlberg Albert yszemelynevy heidlberg
yszemelynevy albert yszemelynevy yszemelynevy Heidlberg yszemelynevy Albert
yszemelynevy ykodvegy dr. Szirmai Albert, yszemelynevy dr. szirmai albert
yszemelynevy dr. Szirmai Albert yszemelynevy dr. yszemelynevy szirmai
yszemelynevy albert yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Szirmai
yszemelynevy Albert yszemel Zerkovitz Béla, yszemelynevy zerkovitz béla
yszemelynevy Zerkovitz Béla yszemelynevy zerkovitz yszemelynevy béla
yszemelynevy yszemelynevy Zerkovitz yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy dr.
Weiner István. yszemelynevy dr. weiner istván yszemelynevy dr. Weiner István
yszemelynevy dr. yszemelynevy weiner yszemelynevy istván yszemelynevy
yszemelynevy dr. yszemelynevy Weiner yszemelynevy István yszemelynev Conferencier:
Nagy Endre, yszemelynevy nagy endre yszemelynevy Nagy Endre yszemelynevy nagy
yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Endre
yszemelynevy ykodvegy aki a conference stílusát teremtette meg s a kabaré virágzásának
főtényezője lett. Ismertebb kabarék voltak a fővárosban: főváros ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Tarka Színpad. yintezmenyy tarka
színpad yintezmenyy Tarka Sz yintezmenyy tarka yintezmenyy színpad yintezmenyy
yintezmenyy Tarka yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy Igazgató: Zoltán Jenő; yszemelynevy
zoltán jenő yszemelynevy Zoltán Jenő yszemelynevy zoltán yszemelynevy jenő
yszemelynevy yszemelynevy Zoltán yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Bonbonniére,
yintezmenyy bonbonniére yintezmenyy Bonbonni yintezmenyy bonbonniére
yintezmenyy yintezmenyy Bonbonni yintezmenyy ykodvegy Kondor Ernő yszemelynevy
kondor ernő yszemelynevy Kondor Ernő yszemelynevy kondor yszemelynevy ernő
yszemelynevy yszemelynevy Kondor yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy igazgatásával,
megnyílt: 1907. március 2-án; Modern Színpad Kabaré, yintezmenyy modern színpad
kabare yintezmenyy Modern S yintezmenyy modern yintezmenyy színpad yintezmenyy
kabare yintezmenyy yintezmenyy Modern yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy megnyílt:
1907. október 11-én. Igazgató: Faludi Sándor; yszemelynevy faludi sándor
yszemelynevy Faludi Sándor yszemelynevy faludi yszemelynevy sándor yszemelynevy
yszemelynevy Faludi yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Intim Színház, yintezmenyy
intim színház yintezmenyy Intim Sz yintezmenyy intim yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Intim yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy megnyílt a Sándor-téren,
1907. október xtalanevtizedx 1915 12-én, Vágó Géza yszemelynevy vágó géza
yszemelynevy Vágó Géza yszemelynevy vágó yszemelynevy géza yszemelynevy
yszemelynevy Vágó yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt; Intim
kabaré, yintezmenyy intim kabare yintezmenyy Intim ka yintezmenyy intim
yintezmenyy kabare yintezmenyy yintezmenyy Intim yintezmenyy ka yintezmenyy
ykodvegy megnyílt 1917 xevtizedx 1915 szeptember 29-én. (Lásd részletesen a címszavuk
alatt.) Porzsolt Kálmán yszemelynevy porzsolt kálmán yszemelynevy Porzsolt
Kálmán yszemelynevy porzsolt yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy
Porzsolt yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy meghatározása szerint a kabaré:
„A félbenmaradt irodalom a félbenmaradt színházban, de igazi íróktól és művészektől
előadva. Az Orsz. Színészegyesület yintezmenyy orsz. színészegyesület
yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy
yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy tagjai csak 1910. március
xtalanevtizedx 1925 havától szerződhettek el kabarévállalathoz. 1929-ben xevtizedx
1925 működő xtalanevtizedx 1935 budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy kabarék: Andrássy-úti Színház, yintezmenyy
andrássy-úti színház yintezmenyy Andrássy yintezmenyy andrássy-úti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Andrássy yintezmenyy ykodvegy Teréz-köruti Színpad,
yintezmenyy teréz-köruti színpad yintezmenyy Teréz-kö yintezmenyy teréz-köruti
yintezmenyy színpad yintezmenyy yintezmenyy Teréz-kö yintezmenyy ykodvegy Papagáj
- kabaré. yintezmenyy papagáj - kabare yintezmenyy Papagáj yintezmenyy papagáj
yintezmenyy - yintezmenyy kabare yintezmenyy yintezmenyy Papagáj yintezmenyy
ykodvegy szin_II.0453.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Kabaré - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0453.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0453.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26321.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Kabaré
Szócikk: Kabaré (francia: Cabaret). Eredeti jelentésében
csapszék vagy korcsma, utóbb az a fajtájú korcsma, ahol ital mellett rögtönzött
pódiumon vagy akár a közönség között ülve, apróbb műveket adnak elő zenével és anélkül;
verseket, dalokat, tréfákat, párbeszédeket, sőt utóbb már kerek darabokat. A kabaré
Párizsban fejlődött, a legelső a Montmartre-on, Salis Rodolph-nak, „Chat noir (fekete
macska) című csapszékéből, mely 1881. november 18-án nyílt meg. Németországban „Überbrettl-nek
nevezték a kabaré-műfajt. A magyar kabaré elindulását az 1820-as években lehet megtalálni.
Régi színlapok igazolják, hogy ősi színészeink nagyban művelik a „Quodlibet-et,
ami nem más, mint a mai kabaré ősformája. Más címen „Egyveleg-nek, de rendszerint
„Esti mulatság-nak is hívták az ilyen előadást, esetleg „Szavalati tarkaság-nak
is. Ilyenkor előadtak opera- és drámai részleteket, valamint énekes játékokból tréfás
jeleneteket. Szentpétery nagyon szerette Csokonai „Dorottyá-jából Görgő beszédét,
vagy a „Haramiák egy részét előadni, Pály Elek tenorpartit énekelt, Déryné operaáriákkal
brillírozott, Kántomé „Macbeth-ből az alvajáró-jelenetet adta elő. Nevezetes sikerei
voltak e téren még Hajós István táncos színésznek, Chiabaynénak és De Caux Miminek.
Vörösmarty „Fóti dal-a is közkedvelt műsorszám volt. Ezen műfajt azonban az 1840-es
évektől már nem kultiválták színészeink, (A Nemzeti Színházban 1837. október 16-án
volt az első „egyveleg-előadás.) Az 1850-es, 60-as, 70-es években a pestbelvárosi
gránátos (ma: városház)-utcai kétemeletes ház földszintjét elfoglalt Komlókert
(a mai Haris-köz helyén), valamint a Józsefvárosban a Kerepesi (ma Rákóczi-) út
és Öt pacsirta (ma: Esterházy)-utca sarkán, a Griff (s ennek 1870 táján leégése
után helyére épített Pannónia) szálló tőszomszédságában a Beleznay-kert — a grófi
kastélynak az utcáról bemélyedő, rácsos udvarán — voltaképpen szintén kabarék voltak.
Kuplékat énekeltek igen jó erők. „A szép Mayer-ről, sőt kissé burkoltan Königgrärtzről
is, a Komló-kert nő-imitátora, Vincze János, később operai karénekes lett,) apró
színdarabokat adtak elő, pl. 1872 körül Jakabffy Gábor, később vidéki jóhírű színigazgató,
a Beleznay-kert-ben Offenbach „Chouffleury úr otthon lesz c. operettjét is színrehozta
— vacsorázó publikum előtt, a késői órákig nyúló előadásban. Ezekkel egyidőben Pesten
a német nyelvű kabaré virágzott, egyébként rosszhírű vendéglőkben: „Zur blauen Katz
(a Királyutca mai 11. sz. házában), „Neue Welt, (a mai Vígszínház helyén: akkor
még a város végén), a „Pruggmayr's Orpheum (a Hermina-téren: Hajós-utcában ma is
áll). Ezeknek erkölcsi és nyelvi ellensúlyozására Solymossy Elek, a Népszínház bariton-buffója,
1885-ben „Magyar dalcsarnok-ot alapított (házhelyén megnyitották a Wesselényi-utca
elejét, a dohányutcai zsinagóga mellett), de körülbelül egy év múlva, a közönség
részvétlensége miatt, megszüntette. Az új irányú kabaré nálunk az 1900-as években
kezd kibontakozni. Első művészei Medgyaszay Vilma, László Rózsi, Nyárai Antal, Ferenczy
Károly stb. Írók: Szép Ernő, Heltai Jenő, Gábor Andor, Kemény Simon. Zeneszerzők:
Heidlberg Albert, dr. Szirmai Albert, Zerkovitz Béla, dr. Weiner István. Conferencier:
Nagy Endre, aki a conference stílusát teremtette meg s a kabaré virágzásának főtényezője
lett. Ismertebb kabarék voltak a fővárosban: Tarka Színpad. Igazgató: Zoltán Jenő;
Bonbonniére, Kondor Ernő igazgatásával, megnyílt: 1907. március 2-án; Modern Színpad
Kabaré, megnyílt: 1907. október 11-én. Igazgató: Faludi Sándor; Intim Színház, megnyílt
a Sándor-téren, 1907. október 12-én, Vágó Géza igazgatása alatt; Intim kabaré, megnyílt
1917 szeptember 29-én. (Lásd részletesen a címszavuk alatt.) Porzsolt Kálmán meghatározása
szerint a kabaré: „A félbenmaradt irodalom a félbenmaradt színházban, de igazi íróktól
és művészektől előadva. Az Orsz. Színészegyesület tagjai csak 1910. március havától
szerződhettek el kabarévállalathoz. 1929-ben működő budapesti kabarék: Andrássy-úti
Színház, Teréz-köruti Színpad, Papagáj - kabaré. szin_II.0453.pdf II