Címszó: Kacsóh Pongrác dr. - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1873
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0455.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0455.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26335.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Kacsóh
Pongrác dr.
Szócikk: Kacsóh Pongrác dr. (marossellyei), (megye) zeneszerző,
esztétikus, a M. Kir. Zeneművészeti Főiskola (intézmény)
tanára, az Unió Színházüzemi és Színházépítő Rt. (intézmény)
igazgatósági tagja, sz. 1873. (születés
éve) dec. 15-én, Budapesten, (Budapest)
megh. 1923. dec. 18-án u. o. 1897-ben (időpont) Kolozsvárott
(megye) a
bölcsészet doktora lett; ugyancsak Kolozsvárott (megye) végezte
zenei tanulmányait is. Ezután Budapestre (Budapest)
nevezték ki a tavaszmező-utcai áll. főgimnázium fizika-és mennyiségtan tanárának,
1909-ben (időpont)
Kecskeméten (megye)
a főreáliskola igazgatója lett, 1912-ben (időpont) Budapesten
(Budapest)
a fővárosi (Budapest)
zeneoktatás főigazgatójává nevezték ki. 1905—07-ben (időpont) a
„Zenevilág (intézmény)
c. heti szaklapot szerkesztette, végre 1911-ben (időpont) a
székesfőváros (Budapest)
tanácsa ének- és zeneszakreferenssé nevezte ki. 1904. (időpont) nov.
18-án került színre a Király Színház (intézmény)
(információ)
színpadán a János vitéz (cím) (információ)
(L. o.). c. operettje. Ennek a dicsőséges
magyar dalosjátéknak örökké emlékezetes sikere tette közkinccsé az országban Kacsóh
Pongrác (személy)
(információ)
nevét. Eddig egyedül Budapesten (Budapest)
közel 700-szor játszották a János vitézt, (cím) (információ)
azonfelül, hogy ez a halhatatlan értékű magyar
dalosjáték állandó műsordarabja vidéki színházainknak is. Több dalosjátékot írt
még ezenkívül Kacsoh Pongrác. (személy) (információ)
Ezek: a Csipkerózsa, (cím) 1906. (időpont) Király
Színház, (intézmény)
(információ)
ugyanott adták a többi munkáit: Rákóczi,
(cím) (információ)
1907. (időpont) nov.
20. és Mary Anne-t. (cím) Kísérőzenét
írt Kazaliczky Antalnak (személy) (információ)
A harang (cím) című drámai
legendájához, 1907. (időpont) febr.
1. és Molnár Ferenc (személy) (információ)
Fehér felhő (cím) (információ)
című misztériumához, 1916. (időpont) febr.
25. Már gimnazista korában feltűnt egy pályaművével, mint kitűnő matematikus is;
tudományos könyvet írt az elektromos rezgésekről, értekezéseket a konzonanciáról
és disszonanciáról, amelyeket a kolozsvári (megye) egyetem
pályadíjjal jutalmazott és írt egy szép könyvet a zene fejlődéstörténetéről, amely
ebben a nemben úttörő magyar munka. Dorottya (cím) c. poszthumusz
vígdalműve 1929. (időpont) jan.
9-én Szegeden (megye)
került színre. Síremlékét 1926. (időpont) máj.
18-án leplezték le. szin_II.0455.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Kacsóh Pongrác dr. címszóvég 26335 Szócikk:
Kacsóh Pongrác dr. (marossellyei), ytelepulesy marossellye ytelepulesy
marossellye ymegyey maros-torda megye ykodvegy zeneszerző, esztétikus, a M. Kir.
Zeneművészeti Főiskola yintezmenyy m. kir. zeneművészeti főiskola yintezmenyy
M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy zeneművészeti yintezmenyy
főiskola yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy yk tanára, az Unió
Színházüzemi és Színházépítő Rt. yintezmenyy unió színházüzemi és színházépítő
rt. yintezmenyy Unió Szí yintezmenyy unió yintezmenyy színházüzemi yintezmenyy
és yintezmenyy színházépítő yintezmenyy rt. yintezmenyy yintezmenyy Unió yi igazgatósági
tagja, sz. 1873. dec. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 15-én, Budapesten,
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1923. dec.
18-án u. o. 1897-ben xevtizedx 1895 Kolozsvárott xtalanevtizedx 1905 ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy a bölcsészet doktora
lett; ugyancsak Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár
ymegyey kolozs megye ykodvegy végezte zenei tanulmányait is. Ezután Budapestre Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy nevezték ki a tavaszmező-utcai
áll. főgimnázium fizika-és mennyiségtan tanárának, 1909-ben xevtizedx 1905 Kecskeméten
xtalanevtizedx 1915 ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey
pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy a főreáliskola igazgatója lett, 1912-ben
xevtizedx 1915 Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy a fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy zeneoktatás főigazgatójává nevezték ki. 1905—07-ben xevtizedx
1905 a xtalanevtizedx 1915 „Zenevilág yintezmenyy zenevilág yintezmenyy
Zenevilá yintezmenyy zenevilág yintezmenyy yintezmenyy Zenevilá yintezmenyy
ykodvegy c. heti szaklapot szerkesztette, végre 1911-ben xevtizedx 1915 a székesfőváros
főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy tanácsa ének- és
zeneszakreferenssé nevezte ki. 1904. xevtizedx 1905 nov. 18-án került színre a Király
Színház yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy
ykodvegy színpadán a János vitéz ycimy jános vitéz ycimy János vitéz ycimy
jános ycimy vitéz ycimy ycimy János ycimy vitéz ycimy ykodvegy (L. o.). c. operettje.
Ennek a dicsőséges magyar dalosjátéknak örökké emlékezetes sikere tette közkinccsé
az országban Kacsóh Pongrác yszemelynevy kacsóh pongrác yszemelynevy Kacsóh
Pongrác yszemelynevy kacsóh yszemelynevy pongrác yszemelynevy yszemelynevy
Kacsóh yszemelynevy Pongrác yszemelynevy ykodvegy nevét. Eddig egyedül Budapesten
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy közel 700-szor játszották
a János vitézt, ycimy jános vitéz ycimy János vitéz ycimy jános ycimy vitéz
ycimy ycimy János ycimy vitéz ycimy ykodvegy azonfelül, hogy ez a halhatatlan értékű
magyar dalosjáték állandó műsordarabja vidéki színházainknak is. Több dalosjátékot
írt még ezenkívül Kacsoh Pongrác. yszemelynevy kacsoh pongrác yszemelynevy
Kacsoh Pongrác yszemelynevy kacsoh yszemelynevy pongrác yszemelynevy
yszemelynevy Kacsoh yszemelynevy Pongrác yszemelynevy ykodvegy Ezek: a Csipkerózsa,
ycimy csipkerózsa ycimy Csipkerózsa ycimy csipkerózsa ycimy ycimy Csipkerózsa
ycimy ykodvegy 1906. Király Színház, yintezmenyy király színház yintezmenyy
Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy ugyanott adták a többi munkáit: Rákóczi, ycimy
rákóczi ycimy Rákóczi ycimy rákóczi ycimy ycimy Rákóczi ycimy ykodvegy 1907. nov.
20. és Mary Anne-t. ycimy mary anne ycimy Mary Anne ycimy mary ycimy anne ycimy
ycimy Mary ycimy Anne ycimy ykodvegy Kísérőzenét írt Kazaliczky Antalnak yszemelynevy
kazaliczky antal yszemelynevy Kazaliczky Antal yszemelynevy kazaliczky
yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Kazaliczky yszemelynevy Antal
yszemelynevy ykodvegy A harang ycimy a harang ycimy A harang ycimy a ycimy
harang ycimy ycimy A ycimy harang ycimy ykodvegy című drámai legendájához, 1907.
febr. xtalanevtizedx 1915 1. és Molnár Ferenc yszemelynevy molnár ferenc
yszemelynevy Molnár Ferenc yszemelynevy molnár yszemelynevy ferenc yszemelynevy
yszemelynevy Molnár yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Fehér felhő ycimy
fehér felhő ycimy Fehér felhő ycimy fehér ycimy felhő ycimy ycimy Fehér ycimy
felhő ycimy ykodvegy című misztériumához, 1916. xevtizedx 1915 febr. xtalanevtizedx
1925 25. Már gimnazista korában feltűnt egy pályaművével, mint kitűnő matematikus
is; tudományos könyvet írt az elektromos rezgésekről, értekezéseket a konzonanciáról
és disszonanciáról, amelyeket a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy egyetem pályadíjjal jutalmazott és írt egy
szép könyvet a zene fejlődéstörténetéről, amely ebben a nemben úttörő magyar munka.
Dorottya ycimy dorottya ycimy Dorottya ycimy dorottya ycimy ycimy Dorottya ycimy
ykodvegy c. poszthumusz vígdalműve 1929. xevtizedx 1925 jan. 9-én Szegeden ytelepulesy
szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy került színre. Síremlékét
1926. máj. 18-án leplezték le. szin_II.0455.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Kacsóh Pongrác dr. - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1873
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0455.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0455.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26335.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Kacsóh
Pongrác dr.
Szócikk: Kacsóh Pongrác dr. (marossellyei), zeneszerző,
esztétikus, a M. Kir. Zeneművészeti Főiskola tanára, az Unió Színházüzemi és Színházépítő
Rt. igazgatósági tagja, sz. 1873. dec. 15-én, Budapesten, megh. 1923. dec. 18-án
u. o. 1897-ben Kolozsvárott a bölcsészet doktora lett; ugyancsak Kolozsvárott végezte
zenei tanulmányait is. Ezután Budapestre nevezték ki a tavaszmező-utcai áll. főgimnázium
fizika-és mennyiségtan tanárának, 1909-ben Kecskeméten a főreáliskola igazgatója
lett, 1912-ben Budapesten a fővárosi zeneoktatás főigazgatójává nevezték ki. 1905—07-ben
a „Zenevilág c. heti szaklapot szerkesztette, végre 1911-ben a székesfőváros tanácsa
ének- és zeneszakreferenssé nevezte ki. 1904. nov. 18-án került színre a Király
Színház színpadán a János vitéz (L. o.). c. operettje. Ennek a dicsőséges magyar
dalosjátéknak örökké emlékezetes sikere tette közkinccsé az országban Kacsóh Pongrác
nevét. Eddig egyedül Budapesten közel 700-szor játszották a János vitézt, azonfelül,
hogy ez a halhatatlan értékű magyar dalosjáték állandó műsordarabja vidéki színházainknak
is. Több dalosjátékot írt még ezenkívül Kacsoh Pongrác. Ezek: a Csipkerózsa, 1906.
Király Színház, ugyanott adták a többi munkáit: Rákóczi, 1907. nov. 20. és Mary
Anne-t. Kísérőzenét írt Kazaliczky Antalnak A harang című drámai legendájához, 1907.
febr. 1. és Molnár Ferenc Fehér felhő című misztériumához, 1916. febr. 25. Már gimnazista
korában feltűnt egy pályaművével, mint kitűnő matematikus is; tudományos könyvet
írt az elektromos rezgésekről, értekezéseket a konzonanciáról és disszonanciáról,
amelyeket a kolozsvári egyetem pályadíjjal jutalmazott és írt egy szép könyvet a
zene fejlődéstörténetéről, amely ebben a nemben úttörő magyar munka. Dorottya c.
poszthumusz vígdalműve 1929. jan. 9-én Szegeden került színre. Síremlékét 1926.
máj. 18-án leplezték le. szin_II.0455.pdf II
