Címszó: Kacsóh Pongrác dr. - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1873

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0455.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0455.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26335.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Kacsóh Pongrác dr.

Szócikk: Kacsóh Pongrác dr. (marossellyei), (megye) zeneszerző, esztétikus, a M. Kir. Zeneművészeti Főiskola (intézmény) tanára, az Unió Színházüzemi és Színházépítő Rt. (intézmény) igazgatósági tagja, sz. 1873. (születés éve) dec. 15-én, Budapesten, (Budapest) megh. 1923. dec. 18-án u. o. 1897-ben (időpont) Kolozsvárott (megye) a bölcsészet doktora lett; ugyancsak Kolozsvárott (megye) végezte zenei tanulmányait is. Ezután Budapestre (Budapest) nevezték ki a tavaszmező-utcai áll. főgimnázium fizika-és mennyiségtan tanárának, 1909-ben (időpont) Kecskeméten (megye) a főreáliskola igazgatója lett, 1912-ben (időpont) Budapesten (Budapest) a fővárosi (Budapest) zeneoktatás főigazgatójává nevezték ki. 1905—07-ben (időpont) a „Zenevilág (intézmény) c. heti szaklapot szerkesztette, végre 1911-ben (időpont) a székesfőváros (Budapest) tanácsa ének- és zeneszakreferenssé nevezte ki. 1904. (időpont) nov. 18-án került színre a Király Színház (intézmény) (információ)  színpadán a János vitéz (cím) (információ)  (L. o.). c. operettje. Ennek a dicsőséges magyar dalosjátéknak örökké emlékezetes sikere tette közkinccsé az országban Kacsóh Pongrác (személy) (információ)  nevét. Eddig egyedül Budapesten (Budapest) közel 700-szor játszották a János vitézt, (cím) (információ)  azonfelül, hogy ez a halhatatlan értékű magyar dalosjáték állandó műsordarabja vidéki színházainknak is. Több dalosjátékot írt még ezenkívül Kacsoh Pongrác. (személy) (információ)  Ezek: a Csipkerózsa, (cím) 1906. (időpont) Király Színház, (intézmény) (információ)  ugyanott adták a többi munkáit: Rákóczi, (cím) (információ)  1907. (időpont) nov. 20. és Mary Anne-t. (cím) Kísérőzenét írt Kazaliczky Antalnak (személy) (információ)  A harang (cím) című drámai legendájához, 1907. (időpont) febr. 1. és Molnár Ferenc (személy) (információ)  Fehér felhő (cím) (információ)  című misztériumához, 1916. (időpont) febr. 25. Már gimnazista korában feltűnt egy pályaművével, mint kitűnő matematikus is; tudományos könyvet írt az elektromos rezgésekről, értekezéseket a konzonanciáról és disszonanciáról, amelyeket a kolozsvári (megye) egyetem pályadíjjal jutalmazott és írt egy szép könyvet a zene fejlődéstörténetéről, amely ebben a nemben úttörő magyar munka. Dorottya (cím) c. poszthumusz vígdalműve 1929. (időpont) jan. 9-én Szegeden (megye) került színre. Síremlékét 1926. (időpont) máj. 18-án leplezték le. szin_II.0455.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Kacsóh Pongrác dr. címszóvég 26335 Szócikk: Kacsóh Pongrác dr. (marossellyei), ytelepulesy marossellye ytelepulesy marossellye ymegyey maros-torda megye ykodvegy zeneszerző, esztétikus, a M. Kir. Zeneművészeti Főiskola yintezmenyy m. kir. zeneművészeti főiskola yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy zeneművészeti yintezmenyy főiskola yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy yk tanára, az Unió Színházüzemi és Színházépítő Rt. yintezmenyy unió színházüzemi és színházépítő rt. yintezmenyy Unió Szí yintezmenyy unió yintezmenyy színházüzemi yintezmenyy és yintezmenyy színházépítő yintezmenyy rt. yintezmenyy yintezmenyy Unió yi igazgatósági tagja, sz. 1873. dec. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 15-én, Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1923. dec. 18-án u. o. 1897-ben xevtizedx 1895 Kolozsvárott xtalanevtizedx 1905 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy a bölcsészet doktora lett; ugyancsak Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy végezte zenei tanulmányait is. Ezután Budapestre Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy nevezték ki a tavaszmező-utcai áll. főgimnázium fizika-és mennyiségtan tanárának, 1909-ben xevtizedx 1905 Kecskeméten xtalanevtizedx 1915 ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy a főreáliskola igazgatója lett, 1912-ben xevtizedx 1915 Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy zeneoktatás főigazgatójává nevezték ki. 1905—07-ben xevtizedx 1905 a xtalanevtizedx 1915 „Zenevilág yintezmenyy zenevilág yintezmenyy Zenevilá yintezmenyy zenevilág yintezmenyy yintezmenyy Zenevilá yintezmenyy ykodvegy c. heti szaklapot szerkesztette, végre 1911-ben xevtizedx 1915 a székesfőváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy tanácsa ének- és zeneszakreferenssé nevezte ki. 1904. xevtizedx 1905 nov. 18-án került színre a Király Színház yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy színpadán a János vitéz ycimy jános vitéz ycimy János vitéz ycimy jános ycimy vitéz ycimy ycimy János ycimy vitéz ycimy ykodvegy (L. o.). c. operettje. Ennek a dicsőséges magyar dalosjátéknak örökké emlékezetes sikere tette közkinccsé az országban Kacsóh Pongrác yszemelynevy kacsóh pongrác yszemelynevy Kacsóh Pongrác yszemelynevy kacsóh yszemelynevy pongrác yszemelynevy yszemelynevy Kacsóh yszemelynevy Pongrác yszemelynevy ykodvegy nevét. Eddig egyedül Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy közel 700-szor játszották a János vitézt, ycimy jános vitéz ycimy János vitéz ycimy jános ycimy vitéz ycimy ycimy János ycimy vitéz ycimy ykodvegy azonfelül, hogy ez a halhatatlan értékű magyar dalosjáték állandó műsordarabja vidéki színházainknak is. Több dalosjátékot írt még ezenkívül Kacsoh Pongrác. yszemelynevy kacsoh pongrác yszemelynevy Kacsoh Pongrác yszemelynevy kacsoh yszemelynevy pongrác yszemelynevy yszemelynevy Kacsoh yszemelynevy Pongrác yszemelynevy ykodvegy Ezek: a Csipkerózsa, ycimy csipkerózsa ycimy Csipkerózsa ycimy csipkerózsa ycimy ycimy Csipkerózsa ycimy ykodvegy 1906. Király Színház, yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy ugyanott adták a többi munkáit: Rákóczi, ycimy rákóczi ycimy Rákóczi ycimy rákóczi ycimy ycimy Rákóczi ycimy ykodvegy 1907. nov. 20. és Mary Anne-t. ycimy mary anne ycimy Mary Anne ycimy mary ycimy anne ycimy ycimy Mary ycimy Anne ycimy ykodvegy Kísérőzenét írt Kazaliczky Antalnak yszemelynevy kazaliczky antal yszemelynevy Kazaliczky Antal yszemelynevy kazaliczky yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Kazaliczky yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy A harang ycimy a harang ycimy A harang ycimy a ycimy harang ycimy ycimy A ycimy harang ycimy ykodvegy című drámai legendájához, 1907. febr. xtalanevtizedx 1915 1. és Molnár Ferenc yszemelynevy molnár ferenc yszemelynevy Molnár Ferenc yszemelynevy molnár yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Fehér felhő ycimy fehér felhő ycimy Fehér felhő ycimy fehér ycimy felhő ycimy ycimy Fehér ycimy felhő ycimy ykodvegy című misztériumához, 1916. xevtizedx 1915 febr. xtalanevtizedx 1925 25. Már gimnazista korában feltűnt egy pályaművével, mint kitűnő matematikus is; tudományos könyvet írt az elektromos rezgésekről, értekezéseket a konzonanciáról és disszonanciáról, amelyeket a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy egyetem pályadíjjal jutalmazott és írt egy szép könyvet a zene fejlődéstörténetéről, amely ebben a nemben úttörő magyar munka. Dorottya ycimy dorottya ycimy Dorottya ycimy dorottya ycimy ycimy Dorottya ycimy ykodvegy c. poszthumusz vígdalműve 1929. xevtizedx 1925 jan. 9-én Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy került színre. Síremlékét 1926. máj. 18-án leplezték le. szin_II.0455.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Kacsóh Pongrác dr. - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1873

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0455.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0455.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26335.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Kacsóh Pongrác dr.

Szócikk: Kacsóh Pongrác dr. (marossellyei), zeneszerző, esztétikus, a M. Kir. Zeneművészeti Főiskola tanára, az Unió Színházüzemi és Színházépítő Rt. igazgatósági tagja, sz. 1873. dec. 15-én, Budapesten, megh. 1923. dec. 18-án u. o. 1897-ben Kolozsvárott a bölcsészet doktora lett; ugyancsak Kolozsvárott végezte zenei tanulmányait is. Ezután Budapestre nevezték ki a tavaszmező-utcai áll. főgimnázium fizika-és mennyiségtan tanárának, 1909-ben Kecskeméten a főreáliskola igazgatója lett, 1912-ben Budapesten a fővárosi zeneoktatás főigazgatójává nevezték ki. 1905—07-ben a „Zenevilág c. heti szaklapot szerkesztette, végre 1911-ben a székesfőváros tanácsa ének- és zeneszakreferenssé nevezte ki. 1904. nov. 18-án került színre a Király Színház színpadán a János vitéz (L. o.). c. operettje. Ennek a dicsőséges magyar dalosjátéknak örökké emlékezetes sikere tette közkinccsé az országban Kacsóh Pongrác nevét. Eddig egyedül Budapesten közel 700-szor játszották a János vitézt, azonfelül, hogy ez a halhatatlan értékű magyar dalosjáték állandó műsordarabja vidéki színházainknak is. Több dalosjátékot írt még ezenkívül Kacsoh Pongrác. Ezek: a Csipkerózsa, 1906. Király Színház, ugyanott adták a többi munkáit: Rákóczi, 1907. nov. 20. és Mary Anne-t. Kísérőzenét írt Kazaliczky Antalnak A harang című drámai legendájához, 1907. febr. 1. és Molnár Ferenc Fehér felhő című misztériumához, 1916. febr. 25. Már gimnazista korában feltűnt egy pályaművével, mint kitűnő matematikus is; tudományos könyvet írt az elektromos rezgésekről, értekezéseket a konzonanciáról és disszonanciáról, amelyeket a kolozsvári egyetem pályadíjjal jutalmazott és írt egy szép könyvet a zene fejlődéstörténetéről, amely ebben a nemben úttörő magyar munka. Dorottya c. poszthumusz vígdalműve 1929. jan. 9-én Szegeden került színre. Síremlékét 1926. máj. 18-án leplezték le. szin_II.0455.pdf II