Címszó: Kainz József - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1858
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0459.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0459.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26368.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Kainz
József
Szócikk: Kainz József magyarországi származású német
(nemzetiség)
(információ)
színész, sz. 1858. (születés
éve) jan. 2-án, Mosonban, (megye) megh.
1910. szept 20-án, Bécsben. (ország) Atyja
vasúti hivatalnok volt. Középiskoláit Bécsben (ország) végezte,
a piaristáknál, majd a máriahilfi reálban fejezte be. Ezután a politechnikum hallgatója
lett, ahonnan a sziniiskolába iratkozott. Tizenhét éves korában Lipcsébe (ország) szerződött
el, ahol az „Ármány és szerelem (cím) (információ)
Ferdinandjában (szerep) megbukott.
Huszonnégy éves korában ugyanezzel a szerepével a legelső színészek közé emelkedett.
1877-ben (időpont)
a meiningeni udvari színházhoz (intézmény)
(információ)
szerződött, 3 évig Münchenben (ország) működött,
ahol a tragikus sorsú II. Lajos király (személy) barátságára
méltatta. Tagja volt később a berlini Deutsches Theaternek (intézmény)
is, azután a Berliner Theaternek, (intézmény)
végül a bécsi udvari színháznak. (intézmény)
(információ)
Mitterwurzer (személy) halála
óta K. volt a legnagyobb és legismertebb német (nemzetiség)
(információ)
színész. Művészi képességét az eredetiség
és sokoldalúság jellemezte, természeti adományait nem mindennapi készültséggel tetézte.
Kívül állott minden konvención, minden tradíción és minden utánzáson. Az ifjú szerelmes
hősöktől Hamleten (szerep) (információ)
át a súlyos karakterfigurákig terjedt művészetének
skálája. 1909. (időpont) máj.
havában a szász - kóburg - góthai (ország) (információ)
nagyherceg udvari tanácsossá nevezte ki.
Ugyanezen év nov. 24-én volt az utolsó budapesti (Budapest)
szereplése. Ekkor a Vigadóban (intézmény)
szavaló-est keretében ragyogtatta művészi képességét Neje: Hutzler Sára, (személy) az
éppen oly szép, mint művelt amerikai (nemzetiség)
(információ)
írónő, rövid házasság után, 1893. (időpont) június
24-én meghalt. K. mostohaleánya Sorma Ágnes, (személy) (L.
o.) szintén jeles színésznő. szin_II.0459.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Kainz József címszóvég 26368 Szócikk: Kainz
József magyarországi származású német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színész,
sz. 1858. jan. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 2-án, Mosonban, ytelepulesy
moson ytelepulesy Moson ymegyey moson megye ykodvegy megh. 1910. szept 20-án, Bécsben.
ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Atyja vasúti hivatalnok
volt. Középiskoláit Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria
ykodvegy végezte, a piaristáknál, majd a máriahilfi reálban fejezte be. Ezután a
politechnikum hallgatója lett, ahonnan a sziniiskolába iratkozott. Tizenhét éves
korában Lipcsébe ytelepulesy lipcse ytelepulesy Lipcsé yorszagy Németország
ykodvegy szerződött el, ahol az „Ármány és szerelem ycimy ármány és szerelem
ycimy Ármány és szerelem ycimy ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ycimy
Ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ykodvegy Ferdinandjában yszerepy ferdinand
yszerepy Ferdinand yszerepy ferdinand yszerepy yszerepy Ferdinand yszerepy
ykodvegy megbukott. Huszonnégy éves korában ugyanezzel a szerepével a legelső színészek
közé emelkedett. 1877-ben xevtizedx 1875 a xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx
1895 meiningeni udvari színházhoz yintezmenyy meiningeni udvari színház
yintezmenyy meininge yintezmenyy meiningeni yintezmenyy udvari yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy meininge yintezmenyy ykodvegy szerződött, 3 évig
Münchenben ytelepulesy münchen ytelepulesy München yorszagy Németország
ykodvegy működött, ahol a tragikus sorsú II. Lajos király yszemelynevy ii.
lajos király yszemelynevy II. Lajos király yszemelynevy ii. yszemelynevy lajos
yszemelynevy király yszemelynevy yszemelynevy II. yszemelynevy Lajos
yszemelynevy király yszemelynevy yk barátságára méltatta. Tagja volt később a berlini
Deutsches Theaternek yintezmenyy berlini deutsches theater yintezmenyy berlini
yintezmenyy berlini yintezmenyy deutsches yintezmenyy theater yintezmenyy
yintezmenyy berlini yintezmenyy ykodvegy is, azután a Berliner Theaternek, yintezmenyy
berliner theater yintezmenyy Berliner yintezmenyy berliner yintezmenyy theater
yintezmenyy yintezmenyy Berliner yintezmenyy ykodvegy végül a bécsi udvari színháznak.
yintezmenyy bécsi udvari színház yintezmenyy bécsi ud yintezmenyy bécsi
yintezmenyy udvari yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy bécsi
yintezmenyy ud yintezmenyy ykodvegy Mitterwurzer yszemelynevy mitterwurzer
yszemelynevy Mitterwurzer yszemelynevy mitterwurzer yszemelynevy yszemelynevy
Mitterwurzer yszemelynevy ykodvegy halála óta K. volt a legnagyobb és legismertebb
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színész. Művészi képességét az eredetiség
és sokoldalúság jellemezte, természeti adományait nem mindennapi készültséggel tetézte.
Kívül állott minden konvención, minden tradíción és minden utánzáson. Az ifjú szerelmes
hősöktől Hamleten yszerepy hamlet yszerepy Hamlet yszerepy hamlet yszerepy
yszerepy Hamlet yszerepy ykodvegy át a súlyos karakterfigurákig terjedt művészetének
skálája. 1909. xevtizedx 1905 máj. havában a szász - kóburg - góthai ytelepulesy
szász - kóburg - gótha ytelepulesy szász - kóburg - gótha yorszagy Németország
ykodvegy nagyherceg udvari tanácsossá nevezte ki. Ugyanezen év nov. 24-én volt az
utolsó budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy szereplése. Ekkor a Vigadóban yintezmenyy vigadó yintezmenyy Vigadó
yintezmenyy vigadó yintezmenyy yintezmenyy Vigadó yintezmenyy ykodvegy szavaló-est
keretében ragyogtatta művészi képességét Neje: Hutzler Sára, yszemelynevy
hutzler sára yszemelynevy Hutzler Sára yszemelynevy hutzler yszemelynevy sára
yszemelynevy yszemelynevy Hutzler yszemelynevy Sára yszemelynevy ykodvegy az éppen
oly szép, mint művelt amerikai ynemzetisegy amerikai ynemzetisegy amerikai
ynemzetisegy amerikai ynemzetisegy ynemzetisegy amerikai ynemzetisegy ykodvegy írónő,
rövid házasság után, 1893. xevtizedx 1895 június xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx
1915 24-én meghalt. K. mostohaleánya Sorma Ágnes, yszemelynevy sorma ágnes
yszemelynevy Sorma Ágnes yszemelynevy sorma yszemelynevy ágnes yszemelynevy
yszemelynevy Sorma yszemelynevy Ágnes yszemelynevy ykodvegy (L. o.) szintén jeles
színésznő. szin_II.0459.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Kainz József - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1858
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0459.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0459.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26368.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Kainz
József
Szócikk: Kainz József magyarországi származású német
színész, sz. 1858. jan. 2-án, Mosonban, megh. 1910. szept 20-án, Bécsben. Atyja
vasúti hivatalnok volt. Középiskoláit Bécsben végezte, a piaristáknál, majd a máriahilfi
reálban fejezte be. Ezután a politechnikum hallgatója lett, ahonnan a sziniiskolába
iratkozott. Tizenhét éves korában Lipcsébe szerződött el, ahol az „Ármány és szerelem
Ferdinandjában megbukott. Huszonnégy éves korában ugyanezzel a szerepével a legelső
színészek közé emelkedett. 1877-ben a meiningeni udvari színházhoz szerződött, 3
évig Münchenben működött, ahol a tragikus sorsú II. Lajos király barátságára méltatta.
Tagja volt később a berlini Deutsches Theaternek is, azután a Berliner Theaternek,
végül a bécsi udvari színháznak. Mitterwurzer halála óta K. volt a legnagyobb és
legismertebb német színész. Művészi képességét az eredetiség és sokoldalúság jellemezte,
természeti adományait nem mindennapi készültséggel tetézte. Kívül állott minden
konvención, minden tradíción és minden utánzáson. Az ifjú szerelmes hősöktől Hamleten
át a súlyos karakterfigurákig terjedt művészetének skálája. 1909. máj. havában a
szász - kóburg - góthai nagyherceg udvari tanácsossá nevezte ki. Ugyanezen év nov.
24-én volt az utolsó budapesti szereplése. Ekkor a Vigadóban szavaló-est keretében
ragyogtatta művészi képességét Neje: Hutzler Sára, az éppen oly szép, mint művelt
amerikai írónő, rövid házasság után, 1893. június 24-én meghalt. K. mostohaleánya
Sorma Ágnes, (L. o.) szintén jeles színésznő. szin_II.0459.pdf II
