Címszó: Kántor Gerzsonné - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0480.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0480.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26471.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Kántor
Gerzsonné
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/526470.htm
Szócikk: Kántor Gerzsonné született Engelhardt Anna.
(személy)
(információ)
Csodálatos a sorsnak az ő szeszélye. A szász
(nemzetiség)
(információ)
Szebenben (megye) születik
egy gyermek..Tűzhely nélküli család, vagy talán családnélküli anya szülötte s mihamar
anya nélküli, elhagyott árva lesz belőle, akinek mi sora lenne más : vagy az isten
hidege, vagy az éhség elemészt, vagy pedig, valami jó szív melege tart meg... Vele
a legutóbbi esett meg. Egy német (nemzetiség)
(információ)
vándorszínész csapat kopott, koplaló tagja,
nem engedi, hogy elpusztuljon. Valaki, aki maga is alig tudott igazában megélni
és mégis úgy érezte, hogy neki kell azt a csipetnyi kis lányt felnevelnie.., És
a német (nemzetiség)
(információ)
színész felneveli. Lelkébe oltja a vándor
apostolok szent lelkesedésének lobogó tüzét, s a szász (nemzetiség)
(információ)
kis anyátlant német (nyelv) (információ)
szóra tanítja, a német (nemzetiség)
(információ)
színpad levegőjét szívatja vele s ha egyszer
tán, elvétve rajongón szól az elérhetetlen művészetről a nyílteszű gyermek előtt,
— akkor az csak azt hallja, hogy az élet legcsodásabb fényessége — a ,,die Kunst,
hogy annak valódi otthona messze, túl ez ország földjén van, ahol mind németül (nyelv) (információ)
szólnak egymáshoz az emberek és ahol a művészet
jó, puha, meleg, illatos kenyeret ad mindennapi kenyérül, vándor gyermekeinek, akik
nem tudják, mi a nyomor, mi a szenvedés, mi a koplalás, — amiből annyi kijut itt
a német (nemzetiség)
(információ)
theátristának, — nohát még a magyarnak! Az
kapja csak ki ezektől a maga részét — ami egészen természetes is, mert hiszen a
magyar... Ez a kislány felnő, elszakad nevelőitől, el a kóbor német (nemzetiség)
(információ)
ripacsoktól és — mivel hogy a sors úgy végezé
: cselédi sorba kerül a jómódú német (nemzetiség)
(információ)
direktornál Pesten... (Budapest)
Ott sikál, pucol, elmosogat amignem egyszerre magyar színésznő lesz belőle, ajkán
megcsendül a magyar szó, minden szépségének nemességének minden gazdagságával színésznő
lesz, aki a művészetét csodálatos magasságba emeli. Igen, a sors szeszélye csinált
Engelhardt Annából (személy) (információ)
Kántornét. (személy) A
kis német (nemzetiség)
(információ)
szinészfattyúból magyar tragikát; a Iegkiválóbbat,
a leghatalmasabbat, akivel a kezdő magyar színpad annyi nagyszerű művész mellett
fennen dicsekedhetett — s akivel a magyar színművészet máiglan méltán büszkélkedhet.
1794-ben (időpont)
született Nagyszebenben (megye) — ahonnan
Pestre (Budapest)
került, itt Girzik Xavér Ferencnél, (személy) aki
a német (nemzetiség)
(információ)
színtársulat operai rendezője és termékeny
német (nemzetiség)
(információ)
színpadi író — mint cseléd szolgálatba, áll.
Girzik (személy)
prágai (ország)
születésű — aki Bécsben (ország) és
Pozsonyban (megye)
szinészkedik s Pestre (Budapest)
kerül a színházhoz. Dacára cseh (nemzetiség)
(információ)
és német (nemzetiség)
(információ)
színész voltának, őszintén rokonszenvez a
magyarsággal és szívesen barátkozik a magyar szinészekkel, akik közül Láng Ádám
János (személy)
(információ)
gyakori látogatója. Láng (személy) (információ)
megismeri a már fejlődésben levő cselédet;
ennek intelligenciáját, meglátja kifejező arcát, okos szemét, foglalkozni kezd vele,
megtanítja betűt vetni, olvasni — rászoktatja a magyar szóra és ami valóságos csodának
mondható : alig egy-másfél esztendei komoly előkészítés után a német (nemzetiség)
(információ)
lány magyar színésznő lesz. Hogy ez megtörténhetett:
nagy tehetségének, de nagy akaraterejének is tudható be. A második magyar színjátszó
társaság (1807. (időpont) májustól
1815. (időpont)
júliusig) a Hacker-teremben (személy) tartá
előadásait Láng (személy) (információ)
és Benke (személy) (információ)
vezetése mellett. Itt lesz taggá Engelhardt
Anna (személy)
(információ)
s hamarosan felesége lesz a közkedvelt komikusnak,
Kántor Gerzsonnak (személy) (információ)
s vele 1810-ben (időpont) már
Debrecenbe (megye)
megy ahol — rövid idő múlva özvegységre jut és özvegy marad mind haláláig. 1812-ben
(időpont)
azonban visszatér Pestre (Budapest)
a Kultsár István (személy) (információ)
igazgatta társulathoz, s ott játszik mindaddig,
amig a közönség közönye miatt be nem következik az apostolok oszlása s akkor társasága
Miskolcra (megye)
megy, ahol segit rajtuk Pest vármegye (megye) meleg
ajánló levele. És ekkor kezdődik el vándor élete. Kántorné (személy) —
azonban nem ment Miskolcra. (megye) Vidéken
járhatott, Kassát, (megye) Tokajt,
(megye) Eperjest,
(megye) Egert
(megye) látogatta
meg, amíg nem a székesfejérvári (megye) társulatot
Fejér vármegye (megye)
(információ)
urai össze nem toborozván — ő is oda kerül
és 1819-től (időpont)
1825-ig (időpont)
annak a társaságnak kitűnősége. Ekkor már pályája zenithjén áll. Híre oly nagy lesz,
hogy Sappho-járól (cím) egy berlini
(ország)
lapban jelenik meg hódoló bírálat. De 1825-ben (időpont) utóléri
a társulatot a kérlelhetetlen sors — tönkre megy s Pozsonyban, (megye) ahová
a megye azért küldte, mert remélte, hogy az országgyűlés urai felkarolják a remek
magyar színtársulat ügyét, de hiába — az oszlásnak meg kellett történnie s megint
vándorútra kel, bejárja az országot. Végül Kassán (megye) talál
otthont s itt játszik nagy sikereket érve el 1833-ig, (időpont) amikor
az abauji (megye)
társaság megoszlik s ő azokkal tart, akik Budára (Budapest)
jönnek Pestmegye (megye) védelme
alá s itt játszik az utolsó pesti (Budapest)
bukásig: 1837-ig (időpont) s
elmegy akkor azzal a biztos hittel, hogy annak a színháznak, amelynek építéséhez
nemcsak művészetével járult hozzá, de azzal is, hogy szabad idejében ott segített
a kőműveseknek, napszámosoknak téglát hordani — tagja lesz. Joggal hihette, remélhette
ezt. A legelterjedtebb magyar lap, a Honművész, (intézmény)
(információ)
amelyet Rothkrepf (Mátray) Gábor (személy) szerkesztett,
nemcsak bírálataiban ünnepelte, de rézbemetszett arcképét is közölte s ez alkalommal
így írt róla: „Mindenkor koszorút érdemel ő a tragikai szerepben (melyben a közvélemény
szerint minden magyar társaságoknál hozzá hasonló nem találtatik s így az első tragikai
színésznőnknek méltán nevezhetjük) ... Hiába remélte azonban azt, hogy a magyar
Thália első örök oltárának szolgálatában töltheti el életét. Sajnálatos tévedések,
a vezető urak makacssága, majd pedig az ő büszkesége ezt örökre lehetetlenné tették.
A Pesti Magyar Színház (intézmény)
(információ)
várta, levelek mentek utána, amelyeket ő
sohasem kapott kézhez és amikor egyet mégis megkapott, akkor már késő volt. Sietett
Pestre, (Budapest)
ahol már három napja játszottak az uj színház színpadán s az ő szerepeiben az ifjú,
igen tehetséges Laborfalvi Róza (személy) (információ)
játszott. A megye urai, akik a színházat
vezették, kérlelhetetlenek voltak — elutasították s ő sértődötten elment és soha
sem lett a Nemzeti Szinház (intézmény)
(információ)
tagja, bár 1842-ben (időpont) újra
kísérletet tett a szinház arra, hogy tagjainak fényes gárdájába megnyerhesse, —
de a szerződtetésből mégsem lett semmi. Ettől kezdve bolyong szerte a két magyar
hazában. Különösen Erdélyt (ország) (információ)
szerette, itt is telepedik le, amikor már
tehernek érzi a nagy feladatot, amit tehetsége és művészetszerelme rá ró. Marosvásárhelyt
(megye) lép
fel utoljára, 1845-ben, (időpont) a
Kegyencek vagy II. Katalin orosz cárné szerelme (cím) c. 5 felv.
színjáték címszerepében. Búcsúja megrendítő volt. Az a hatalmas nagy asszony, aki
két ország közönségét vitte zokogásba, most maga tört ki fuldokló sirásban és csak
annyit akart mondani: Isten veletek! és arra sem volt képes. Ha van tragikum egy
életben, úgy az övé volt az, aki hat lustrum alatt volt a színpad ünnepelt királynője
— most, ha színészek jöttek Marosvásárhelyre (megye) — jegyszedéssel
keresett pár fillért, hogy kenyere legyen és a színésznőket szerepeikre oktatta,
hogy meleg szobához jusson. Aztán még egyszer fellépett, mikor nem menekülhetett
a közkívánalom elől, a Preciosa-ban (cím) játszott
még egyszer és azzal megszűnt végleg a színészekhez tartozni. Sokan igyekeztek rajta
segíteni. Akartak nyugdijat szerezni neki — leánya magához hívta Debrecenbe, (megye) de egyiket
sem fogadta el. Ott élt csendesen és hála gróf Lázár József (személy) (információ)
családja nemes tapintatának! — ott élt nyugalmasan,
jó viszonyok között, amíg aztán az a rideg túlvilági nagy rendező őt is felvitte
ama ragyogó világba, ahol az elmúlt idők legnagyobb művészei között ő jogos önérzettel
foglalhatta el a helyét. A legnagyobb művészek ép oly tisztelettel fogadhatták,
mint a legnagyobb magyarok. 1845. (időpont) február
28-án hunyta le szemét. Halálán csak a Múzsák ontották könnyeiket, a magyar haza
— nem is vett róla tudomást. Az akkori lapok meg sem említették. Síremléket két
év múlva kapott — kitől? — elmondja a felirata: „Szerény emlékkő ez, nagy művésznőnk,
Kántorné - Engelhardt Anna (személy) hamvait
jelölni, de a szerényen elvonult igaz érdem méltánylatát nagyszerűségekben ne is
keressük. Meghalt 1854. (időpont) febr.
28-án, 60 éves korában. E kő emeltetett P. C. által, 1856-ban. (időpont) (A
sirkő feliratán tévedésből Engelhardt (személy) (információ)
helyett Hartmann (személy) (információ)
olvasható.) Mi volt ő a magyar szinészetnek?
Első nagy fáklyahordozója, első papnője, első szolgálója, örökös dicsősége. Tragikus
szerepeiben megdöbbentő, szivet-lelket megreszkettető erő. Minden, ami ehhez kell:
jellemző, festő, alakító, domináló igazság. És amikor komikus szerepekben lépett
fel — mindent elfeledett és elfeledtetett — csupa kedély volt, sziv és szeretet.
Kiváló szerepei voltak: lady Macbeth, (szerep) Lucretia
Borgia, (szerep)
Tudor Mária, (szerep)
Gertrudis királyné, (szerep) Gertrúd
(szerep)
(Hamlet (szerep)
(információ)
anyja), Erzsébet (szerep) (Stuart
Máriában), (cím)
(információ)
Ilka, (szerep) (információ)
Széchy Mária, (szerep) Dobrochna,
(szerep)
Franczka (szerep)
a Makrancos hölgy, (cím) (információ)
Sappho, (szerep) Jolantha,
(szerep)
a Jeruzsálemi királyné (cím) stb. Két
arcképét ismerjük metszetben, szép képét közli az Osztrák-Magyar Monarchia írásban
és Képekben (cím)
és ott pompáz a debreceni (megye) képe
a debreceni színpad (intézmény)
(információ)
homlokzatán. Márvány szobra a Nemzeti Színház
(intézmény)
(információ)
csarnokában. Legifj. Szász Károly (személy) egy
egyfelvonásos színművének hősnőjévé tette (Kántomé (cím) címen adták
a Nemzeti Színházban,1907 (intézmény)
(információ)
febr. 22-én). 1861-ben (időpont) a
főváros (Budapest)
megtisztelte azzal, hogy uccát nevezett el róla, de ezt az uccát 1871 (időpont) óta
Vörösmarty uccának hívják. Rexa Dezső. (személy) (információ)
szin_II.0480.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Kántor Gerzsonné címszóvég 26471 Szócikk:
Kántor Gerzsonné született Engelhardt Anna. yszemelynevy engelhardt anna
yszemelynevy Engelhardt Anna yszemelynevy engelhardt yszemelynevy anna
yszemelynevy yszemelynevy Engelhardt yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy Csodálatos
a sorsnak az ő szeszélye. A szász ynemzetisegy szász ynemzetisegy szász
ynemzetisegy szász ynemzetisegy ynemzetisegy szász ynemzetisegy ykodvegy Szebenben
ytelepulesy szeben ytelepulesy Szeben ymegyey szeben megye ykodvegy születik egy
gyermek..Tűzhely nélküli család, vagy talán családnélküli anya szülötte s mihamar
anya nélküli, elhagyott árva lesz belőle, akinek mi sora lenne más : vagy az isten
hidege, vagy az éhség elemészt, vagy pedig, valami jó szív melege tart meg... Vele
a legutóbbi esett meg. Egy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy vándorszínész
csapat kopott, koplaló tagja, nem engedi, hogy elpusztuljon. Valaki, aki maga is
alig tudott igazában megélni és mégis úgy érezte, hogy neki kell azt a csipetnyi
kis lányt felnevelnie.., És a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színész
felneveli. Lelkébe oltja a vándor apostolok szent lelkesedésének lobogó tüzét, s
a szász ynemzetisegy szász ynemzetisegy szász ynemzetisegy szász ynemzetisegy
ynemzetisegy szász ynemzetisegy ykodvegy kis anyátlant német ynyelvy német
ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy szóra tanítja,
a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színpad levegőjét szívatja vele s ha egyszer
tán, elvétve rajongón szól az elérhetetlen művészetről a nyílteszű gyermek előtt,
— akkor az csak azt hallja, hogy az élet legcsodásabb fényessége — a ,,die Kunst,
hogy annak valódi otthona messze, túl ez ország földjén van, ahol mind németül ynyelvy
német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy szólnak
egymáshoz az emberek és ahol a művészet jó, puha, meleg, illatos kenyeret ad mindennapi
kenyérül, vándor gyermekeinek, akik nem tudják, mi a nyomor, mi a szenvedés, mi
a koplalás, — amiből annyi kijut itt a német ynemzetisegy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy theátristának,
— nohát még a magyarnak! Az kapja csak ki ezektől a maga részét — ami egészen természetes
is, mert hiszen a magyar... Ez a kislány felnő, elszakad nevelőitől, el a kóbor
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy ripacsoktól és — mivel hogy a sors úgy
végezé : cselédi sorba kerül a jómódú német ynemzetisegy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy direktornál
Pesten... pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Ott sikál,
pucol, elmosogat amignem egyszerre magyar színésznő lesz belőle, ajkán megcsendül
a magyar szó, minden szépségének nemességének minden gazdagságával színésznő lesz,
aki a művészetét csodálatos magasságba emeli. Igen, a sors szeszélye csinált Engelhardt
Annából yszemelynevy engelhardt anna yszemelynevy Engelhardt Anná yszemelynevy
engelhardt yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Engelhardt yszemelynevy
Anná yszemelynevy ykodvegy Kántornét. yszemelynevy kántorne yszemelynevy
Kántorné yszemelynevy kántorne yszemelynevy yszemelynevy Kántorné yszemelynevy
ykodvegy A kis német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy szinészfattyúból magyar tragikát;
a Iegkiválóbbat, a leghatalmasabbat, akivel a kezdő magyar színpad annyi nagyszerű
művész mellett fennen dicsekedhetett — s akivel a magyar színművészet máiglan méltán
büszkélkedhet. 1794-ben született xtalanevtizedx 1805 Nagyszebenben ytelepulesy
nagyszeben ytelepulesy Nagyszeben ymegyey szeben megye ykodvegy — ahonnan Pestre
pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy került, itt Girzik Xavér
Ferencnél, yszemelynevy girzik xavér ferenc yszemelynevy Girzik Xavér Ferenc
yszemelynevy girzik yszemelynevy xavér yszemelynevy ferenc yszemelynevy
yszemelynevy Girzik yszemelynevy Xavér yszemelynevy Ferenc ysz aki a német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy színtársulat operai rendezője és termékeny német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy színpadi író — mint cseléd szolgálatba, áll. Girzik yszemelynevy
girzik yszemelynevy Girzik yszemelynevy girzik yszemelynevy yszemelynevy Girzik
yszemelynevy ykodvegy prágai ytelepulesy prága ytelepulesy prága yorszagy
Csehország ykodvegy születésű — aki Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs
yorszagy Ausztria ykodvegy és Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy
Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy szinészkedik s Pestre pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy kerül a színházhoz. Dacára cseh ynemzetisegy
cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy ynemzetisegy cseh
ynemzetisegy ykodvegy és német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színész
voltának, őszintén rokonszenvez a magyarsággal és szívesen barátkozik a magyar szinészekkel,
akik közül Láng Ádám János yszemelynevy láng ádám jános yszemelynevy Láng Ádám
János yszemelynevy láng yszemelynevy ádám yszemelynevy jános yszemelynevy
yszemelynevy Láng yszemelynevy Ádám yszemelynevy János yszemelynevy ykodve gyakori
látogatója. Láng yszemelynevy láng yszemelynevy Láng yszemelynevy láng
yszemelynevy yszemelynevy Láng yszemelynevy ykodvegy megismeri a már fejlődésben
levő cselédet; ennek intelligenciáját, meglátja kifejező arcát, okos szemét, foglalkozni
kezd vele, megtanítja betűt vetni, olvasni — rászoktatja a magyar szóra és ami valóságos
csodának mondható : alig egy-másfél esztendei komoly előkészítés után a német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy lány magyar színésznő lesz. Hogy ez megtörténhetett: nagy
tehetségének, de nagy akaraterejének is tudható be. A második magyar színjátszó
társaság (1807. xevtizedx 1805 májustól xtalanevtizedx 1815 1815. xevtizedx
1815 júliusig) a Hacker-teremben yszemelynevy hacker yszemelynevy Hacker
yszemelynevy hacker yszemelynevy yszemelynevy Hacker yszemelynevy ykodvegy tartá
előadásait Láng yszemelynevy láng yszemelynevy Láng yszemelynevy láng
yszemelynevy yszemelynevy Láng yszemelynevy ykodvegy és Benke yszemelynevy
benke yszemelynevy Benke yszemelynevy benke yszemelynevy yszemelynevy Benke
yszemelynevy ykodvegy vezetése mellett. Itt lesz taggá Engelhardt Anna yszemelynevy
engelhardt anna yszemelynevy Engelhardt Anna yszemelynevy engelhardt
yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Engelhardt yszemelynevy Anna
yszemelynevy ykodvegy s hamarosan felesége lesz a közkedvelt komikusnak, Kántor
Gerzsonnak yszemelynevy kántor gerzson yszemelynevy Kántor Gerzson yszemelynevy
kántor yszemelynevy gerzson yszemelynevy yszemelynevy Kántor yszemelynevy
Gerzson yszemelynevy ykodvegy s vele 1810-ben már Debrecenbe ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy megy ahol — rövid idő
múlva özvegységre jut és özvegy marad mind haláláig. 1812-ben azonban visszatér
Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Kultsár István
yszemelynevy kultsár istván yszemelynevy Kultsár István yszemelynevy kultsár
yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kultsár yszemelynevy István
yszemelynevy ykodvegy igazgatta társulathoz, s ott játszik mindaddig, amig a közönség
közönye miatt be nem következik az apostolok oszlása s akkor társasága Miskolcra
ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy megy, ahol
segit rajtuk Pest vármegye ytelepulesy pest vármegye ytelepulesy Pest vármegye
ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy meleg ajánló levele. És ekkor kezdődik
el vándor élete. Kántorné yszemelynevy kántorne yszemelynevy Kántorné
yszemelynevy kántorne yszemelynevy yszemelynevy Kántorné yszemelynevy ykodvegy —
azonban nem ment Miskolcra. ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey
borsod megye ykodvegy Vidéken járhatott, Kassát, ytelepulesy kassa ytelepulesy
Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Tokajt, ytelepulesy tokaj ytelepulesy
Tokaj ymegyey zemplén megye ykodvegy Eperjest, ytelepulesy eperjes ytelepulesy
Eperjes ymegyey sáros megye ykodvegy Egert ytelepulesy eger ytelepulesy Eger
ymegyey heves megye ykodvegy látogatta meg, amíg nem a székesfejérvári ytelepulesy
székesfejérvár ytelepulesy székesfejérvár ymegyey fejér megye ykodvegy társulatot
Fejér vármegye ytelepulesy fejér vármegye ytelepulesy Fejér vármegye ymegyey
fejér megye ykodvegy urai össze nem toborozván — ő is oda kerül és 1819-től 1825-ig
xevtizedx 1825 annak a társaságnak kitűnősége. Ekkor már pályája zenithjén áll.
Híre oly nagy lesz, hogy Sappho-járól ycimy sappho ycimy Sappho ycimy sappho
ycimy ycimy Sappho ycimy ykodvegy egy berlini ytelepulesy berlin ytelepulesy
berlin yorszagy Németország ykodvegy lapban jelenik meg hódoló bírálat. De 1825-ben
utóléri xtalanevtizedx 1835 a társulatot a kérlelhetetlen sors — tönkre megy s Pozsonyban,
ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy ahová a megye
azért küldte, mert remélte, hogy az országgyűlés urai felkarolják a remek magyar
színtársulat ügyét, de hiába — az oszlásnak meg kellett történnie s megint vándorútra
kel, bejárja az országot. Végül Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá
ymegyey abauj-torna megye ykodvegy talál otthont s itt játszik nagy sikereket érve
el 1833-ig, xevtizedx 1835 amikor az abauji ytelepulesy abauj ytelepulesy abauj
ymegyey abauj-torna megye ykodvegy társaság megoszlik s ő azokkal tart, akik Budára
buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jönnek Pestmegye ytelepulesy
pestmegye ytelepulesy Pestmegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy védelme
alá s itt játszik az utolsó pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy bukásig: 1837-ig s xtalanevtizedx 1845 elmegy akkor azzal a biztos
hittel, hogy annak a színháznak, amelynek építéséhez nemcsak művészetével járult
hozzá, de azzal is, hogy szabad idejében ott segített a kőműveseknek, napszámosoknak
téglát hordani — tagja lesz. Joggal hihette, remélhette ezt. A legelterjedtebb magyar
lap, a Honművész, yintezmenyy honművész yintezmenyy Honművés yintezmenyy
honművész yintezmenyy yintezmenyy Honművés yintezmenyy ykodvegy amelyet Rothkrepf
(Mátray) Gábor yszemelynevy rothkrepf (mátray) gábor yszemelynevy Rothkrepf
(Mátray) Gábor yszemelynevy rothkrepf yszemelynevy (mátray) yszemelynevy gábor
yszemelynevy yszemelynevy Rothkrepf yszemelynevy (Mátray) ys szerkesztett, nemcsak
bírálataiban ünnepelte, de rézbemetszett arcképét is közölte s ez alkalommal így
írt róla: „Mindenkor koszorút érdemel ő a tragikai szerepben (melyben a közvélemény
szerint minden magyar társaságoknál hozzá hasonló nem találtatik s így az első tragikai
színésznőnknek méltán nevezhetjük) ... Hiába remélte azonban azt, hogy a magyar
Thália első örök oltárának szolgálatában töltheti el életét. Sajnálatos tévedések,
a vezető urak makacssága, majd pedig az ő büszkesége ezt örökre lehetetlenné tették.
A Pesti Magyar Színház yintezmenyy pesti magyar színház yintezmenyy Pesti Ma
yintezmenyy pesti yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Pesti yintezmenyy Ma yintezmenyy ykodvegy várta, levelek mentek utána,
amelyeket ő sohasem kapott kézhez és amikor egyet mégis megkapott, akkor már késő
volt. Sietett Pestre, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy ahol már három napja játszottak az uj színház színpadán s az ő szerepeiben
az ifjú, igen tehetséges Laborfalvi Róza yszemelynevy laborfalvi róza
yszemelynevy Laborfalvi Róza yszemelynevy laborfalvi yszemelynevy róza
yszemelynevy yszemelynevy Laborfalvi yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy játszott.
A megye urai, akik a színházat vezették, kérlelhetetlenek voltak — elutasították
s ő sértődötten elment és soha sem lett a Nemzeti Szinház yintezmenyy nemzeti
szinház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy szinház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja, bár 1842-ben xevtizedx 1845 újra
kísérletet tett a szinház arra, hogy tagjainak fényes gárdájába megnyerhesse, —
de a szerződtetésből mégsem lett semmi. Ettől kezdve bolyong szerte a két magyar
hazában. Különösen Erdélyt ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy
Románia ykodvegy szerette, itt is telepedik le, amikor már tehernek érzi a nagy
feladatot, amit tehetsége és művészetszerelme rá ró. Marosvásárhelyt ytelepulesy
marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy lép
fel utoljára, 1845-ben, a Kegyencek vagy II. Katalin orosz cárné szerelme ycimy
kegyencek vagy ii. katalin orosz cárné szerelme ycimy Kegyencek vagy II.
Katalin orosz cárné szerelme ycimy kegyencek ycimy vagy ycimy ii. ycimy katalin
ycimy orosz ycimy cárné ycimy szerelme yc c. 5 felv. színjáték címszerepében. Búcsúja
megrendítő volt. Az a hatalmas nagy asszony, aki két ország közönségét vitte zokogásba,
most maga tört ki fuldokló sirásban és csak annyit akart mondani: Isten veletek!
és arra sem volt képes. Ha van tragikum egy életben, úgy az övé volt az, aki hat
lustrum alatt volt a színpad ünnepelt királynője — most, ha színészek jöttek Marosvásárhelyre
ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye
ykodvegy — jegyszedéssel keresett pár fillért, hogy kenyere legyen és a színésznőket
szerepeikre oktatta, hogy meleg szobához jusson. Aztán még egyszer fellépett, mikor
nem menekülhetett a közkívánalom elől, a Preciosa-ban ycimy preciosa ycimy
Preciosa ycimy preciosa ycimy ycimy Preciosa ycimy ykodvegy játszott még egyszer
és azzal megszűnt végleg a színészekhez tartozni. Sokan igyekeztek rajta segíteni.
Akartak nyugdijat szerezni neki — leánya magához hívta Debrecenbe, ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy de egyiket sem fogadta
el. Ott élt csendesen és hála gróf Lázár József yszemelynevy gróf lázár józsef
yszemelynevy gróf Lázár József yszemelynevy gróf yszemelynevy lázár
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Lázár
yszemelynevy József yszemelynev családja nemes tapintatának! — ott élt nyugalmasan,
jó viszonyok között, amíg aztán az a rideg túlvilági nagy rendező őt is felvitte
ama ragyogó világba, ahol az elmúlt idők legnagyobb művészei között ő jogos önérzettel
foglalhatta el a helyét. A legnagyobb művészek ép oly tisztelettel fogadhatták,
mint a legnagyobb magyarok. 1845. február xtalanevtizedx 1855 28-án hunyta le szemét.
Halálán csak a Múzsák ontották könnyeiket, a magyar haza — nem is vett róla tudomást.
Az akkori lapok meg sem említették. Síremléket két év múlva kapott — kitől? — elmondja
a felirata: „Szerény emlékkő ez, nagy művésznőnk, Kántorné - Engelhardt Anna yszemelynevy
kántorné - engelhardt anna yszemelynevy Kántorné - Engelhardt Anna yszemelynevy
kántorné yszemelynevy - yszemelynevy engelhardt yszemelynevy anna yszemelynevy
yszemelynevy Kántorné yszeme hamvait jelölni, de a szerényen elvonult igaz érdem
méltánylatát nagyszerűségekben ne is keressük. Meghalt 1854. xevtizedx 1855 febr.
28-án, 60 éves korában. E kő emeltetett P. C. által, 1856-ban. (A xtalanevtizedx
1865 sirkő feliratán tévedésből Engelhardt yszemelynevy engelhardt yszemelynevy
Engelhardt yszemelynevy engelhardt yszemelynevy yszemelynevy Engelhardt
yszemelynevy ykodvegy helyett Hartmann yszemelynevy hartmann yszemelynevy
Hartmann yszemelynevy hartmann yszemelynevy yszemelynevy Hartmann yszemelynevy
ykodvegy olvasható.) Mi volt ő a magyar szinészetnek? Első nagy fáklyahordozója,
első papnője, első szolgálója, örökös dicsősége. Tragikus szerepeiben megdöbbentő,
szivet-lelket megreszkettető erő. Minden, ami ehhez kell: jellemző, festő, alakító,
domináló igazság. És amikor komikus szerepekben lépett fel — mindent elfeledett
és elfeledtetett — csupa kedély volt, sziv és szeretet. Kiváló szerepei voltak:
lady Macbeth, yszerepy lady macbeth yszerepy lady Macbeth yszerepy lady
yszerepy macbeth yszerepy yszerepy lady yszerepy Macbeth yszerepy ykodvegy Lucretia
Borgia, yszerepy lucretia borgia yszerepy Lucretia Borgia yszerepy lucretia
yszerepy borgia yszerepy yszerepy Lucretia yszerepy Borgia yszerepy ykodvegy Tudor
Mária, yszerepy tudor mária yszerepy Tudor Mária yszerepy tudor yszerepy mária
yszerepy yszerepy Tudor yszerepy Mária yszerepy ykodvegy Gertrudis királyné, yszerepy
gertrudis királyne yszerepy Gertrudis királyné yszerepy gertrudis yszerepy
királyne yszerepy yszerepy Gertrudis yszerepy királyné yszerepy ykodvegy Gertrúd
yszerepy gertrúd yszerepy Gertrúd yszerepy gertrúd yszerepy yszerepy Gertrúd
yszerepy ykodvegy (Hamlet yszerepy hamlet yszerepy Hamlet yszerepy hamlet
yszerepy yszerepy Hamlet yszerepy ykodvegy anyja), Erzsébet yszerepy erzsébet
yszerepy Erzsébet yszerepy erzsébet yszerepy yszerepy Erzsébet yszerepy
ykodvegy (Stuart Máriában), ycimy stuart mária ycimy Stuart Máriá ycimy stuart
ycimy mária ycimy ycimy Stuart ycimy Máriá ycimy ykodvegy Ilka, yszerepy ilka
yszerepy Ilka yszerepy ilka yszerepy yszerepy Ilka yszerepy ykodvegy Széchy Mária,
yszerepy széchy mária yszerepy Széchy Mária yszerepy széchy yszerepy mária
yszerepy yszerepy Széchy yszerepy Mária yszerepy ykodvegy Dobrochna, yszerepy
dobrochna yszerepy Dobrochna yszerepy dobrochna yszerepy yszerepy Dobrochna
yszerepy ykodvegy Franczka yszerepy franczka yszerepy Franczka yszerepy
franczka yszerepy yszerepy Franczka yszerepy ykodvegy a Makrancos hölgy, ycimy
makrancos hölgy ycimy Makrancos hölgy ycimy makrancos ycimy hölgy ycimy ycimy
Makrancos ycimy hölgy ycimy ykodvegy Sappho, yszerepy sappho yszerepy Sappho
yszerepy sappho yszerepy yszerepy Sappho yszerepy ykodvegy Jolantha, yszerepy
jolantha yszerepy Jolantha yszerepy jolantha yszerepy yszerepy Jolantha
yszerepy ykodvegy a Jeruzsálemi királyné ycimy jeruzsálemi királyne ycimy
Jeruzsálemi királyné ycimy jeruzsálemi ycimy királyne ycimy ycimy Jeruzsálemi
ycimy királyné ycimy ykodvegy stb. Két arcképét ismerjük metszetben, szép képét
közli az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képekben ycimy osztrák-magyar
monarchia írásban és képekben ycimy Osztrák-Magyar Monarchia írásban és
Képekben ycimy osztrák-magyar ycimy monarchia ycimy írásban ycimy és ycimy
képekben ycimy ycimy Osztrák-Mag és ott pompáz a debreceni ytelepulesy debrecen
ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy képe a debreceni színpad yintezmenyy
debreceni színpad yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy
színpad yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy homlokzatán. Márvány
szobra a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy csarnokában. Legifj. Szász Károly yszemelynevy legifj. szász
károly yszemelynevy Legifj. Szász Károly yszemelynevy legifj. yszemelynevy
szász yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Legifj. yszemelynevy Szász
yszemelynevy Károly egy egyfelvonásos színművének hősnőjévé tette (Kántomé ycimy
kántome ycimy Kántomé ycimy kántome ycimy ycimy Kántomé ycimy ykodvegy címen adták
a Nemzeti Színházban,1907 yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy febr. 22-én). 1861-ben xevtizedx 1865 a xtalanevtizedx
1875 főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megtisztelte
azzal, hogy uccát nevezett el róla, de ezt az uccát 1871 xevtizedx 1875 óta xtalanevtizedx
1885 xtalanevtizedx 1895 Vörösmarty uccának hívják. Rexa Dezső. yszemelynevy
rexa dezső yszemelynevy Rexa Dezső yszemelynevy rexa yszemelynevy dezső
yszemelynevy yszemelynevy Rexa yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy szin_II.0480.pdf
II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Kántor Gerzsonné - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0480.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0480.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26471.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Kántor
Gerzsonné
Szócikk: Kántor Gerzsonné született Engelhardt Anna.
Csodálatos a sorsnak az ő szeszélye. A szász Szebenben születik egy gyermek..Tűzhely
nélküli család, vagy talán családnélküli anya szülötte s mihamar anya nélküli, elhagyott
árva lesz belőle, akinek mi sora lenne más : vagy az isten hidege, vagy az éhség
elemészt, vagy pedig, valami jó szív melege tart meg... Vele a legutóbbi esett meg.
Egy német vándorszínész csapat kopott, koplaló tagja, nem engedi, hogy elpusztuljon.
Valaki, aki maga is alig tudott igazában megélni és mégis úgy érezte, hogy neki
kell azt a csipetnyi kis lányt felnevelnie.., És a német színész felneveli. Lelkébe
oltja a vándor apostolok szent lelkesedésének lobogó tüzét, s a szász kis anyátlant
német szóra tanítja, a német színpad levegőjét szívatja vele s ha egyszer tán, elvétve
rajongón szól az elérhetetlen művészetről a nyílteszű gyermek előtt, — akkor az
csak azt hallja, hogy az élet legcsodásabb fényessége — a ,,die Kunst, hogy annak
valódi otthona messze, túl ez ország földjén van, ahol mind németül szólnak egymáshoz
az emberek és ahol a művészet jó, puha, meleg, illatos kenyeret ad mindennapi kenyérül,
vándor gyermekeinek, akik nem tudják, mi a nyomor, mi a szenvedés, mi a koplalás,
— amiből annyi kijut itt a német theátristának, — nohát még a magyarnak! Az kapja
csak ki ezektől a maga részét — ami egészen természetes is, mert hiszen a magyar...
Ez a kislány felnő, elszakad nevelőitől, el a kóbor német ripacsoktól és — mivel
hogy a sors úgy végezé : cselédi sorba kerül a jómódú német direktornál Pesten...
Ott sikál, pucol, elmosogat amignem egyszerre magyar színésznő lesz belőle, ajkán
megcsendül a magyar szó, minden szépségének nemességének minden gazdagságával színésznő
lesz, aki a művészetét csodálatos magasságba emeli. Igen, a sors szeszélye csinált
Engelhardt Annából Kántornét. A kis német szinészfattyúból magyar tragikát; a Iegkiválóbbat,
a leghatalmasabbat, akivel a kezdő magyar színpad annyi nagyszerű művész mellett
fennen dicsekedhetett — s akivel a magyar színművészet máiglan méltán büszkélkedhet.
1794-ben született Nagyszebenben — ahonnan Pestre került, itt Girzik Xavér Ferencnél,
aki a német színtársulat operai rendezője és termékeny német színpadi író — mint
cseléd szolgálatba, áll. Girzik prágai születésű — aki Bécsben és Pozsonyban szinészkedik
s Pestre kerül a színházhoz. Dacára cseh és német színész voltának, őszintén rokonszenvez
a magyarsággal és szívesen barátkozik a magyar szinészekkel, akik közül Láng Ádám
János gyakori látogatója. Láng megismeri a már fejlődésben levő cselédet; ennek
intelligenciáját, meglátja kifejező arcát, okos szemét, foglalkozni kezd vele, megtanítja
betűt vetni, olvasni — rászoktatja a magyar szóra és ami valóságos csodának mondható
: alig egy-másfél esztendei komoly előkészítés után a német lány magyar színésznő
lesz. Hogy ez megtörténhetett: nagy tehetségének, de nagy akaraterejének is tudható
be. A második magyar színjátszó társaság (1807. májustól 1815. júliusig) a Hacker-teremben
tartá előadásait Láng és Benke vezetése mellett. Itt lesz taggá Engelhardt Anna
s hamarosan felesége lesz a közkedvelt komikusnak, Kántor Gerzsonnak s vele 1810-ben
már Debrecenbe megy ahol — rövid idő múlva özvegységre jut és özvegy marad mind
haláláig. 1812-ben azonban visszatér Pestre a Kultsár István igazgatta társulathoz,
s ott játszik mindaddig, amig a közönség közönye miatt be nem következik az apostolok
oszlása s akkor társasága Miskolcra megy, ahol segit rajtuk Pest vármegye meleg
ajánló levele. És ekkor kezdődik el vándor élete. Kántorné — azonban nem ment Miskolcra.
Vidéken járhatott, Kassát, Tokajt, Eperjest, Egert látogatta meg, amíg nem a székesfejérvári
társulatot Fejér vármegye urai össze nem toborozván — ő is oda kerül és 1819-től
1825-ig annak a társaságnak kitűnősége. Ekkor már pályája zenithjén áll. Híre oly
nagy lesz, hogy Sappho-járól egy berlini lapban jelenik meg hódoló bírálat. De 1825-ben
utóléri a társulatot a kérlelhetetlen sors — tönkre megy s Pozsonyban, ahová a megye
azért küldte, mert remélte, hogy az országgyűlés urai felkarolják a remek magyar
színtársulat ügyét, de hiába — az oszlásnak meg kellett történnie s megint vándorútra
kel, bejárja az országot. Végül Kassán talál otthont s itt játszik nagy sikereket
érve el 1833-ig, amikor az abauji társaság megoszlik s ő azokkal tart, akik Budára
jönnek Pestmegye védelme alá s itt játszik az utolsó pesti bukásig: 1837-ig s elmegy
akkor azzal a biztos hittel, hogy annak a színháznak, amelynek építéséhez nemcsak
művészetével járult hozzá, de azzal is, hogy szabad idejében ott segített a kőműveseknek,
napszámosoknak téglát hordani — tagja lesz. Joggal hihette, remélhette ezt. A legelterjedtebb
magyar lap, a Honművész, amelyet Rothkrepf (Mátray) Gábor szerkesztett, nemcsak
bírálataiban ünnepelte, de rézbemetszett arcképét is közölte s ez alkalommal így
írt róla: „Mindenkor koszorút érdemel ő a tragikai szerepben (melyben a közvélemény
szerint minden magyar társaságoknál hozzá hasonló nem találtatik s így az első tragikai
színésznőnknek méltán nevezhetjük) ... Hiába remélte azonban azt, hogy a magyar
Thália első örök oltárának szolgálatában töltheti el életét. Sajnálatos tévedések,
a vezető urak makacssága, majd pedig az ő büszkesége ezt örökre lehetetlenné tették.
A Pesti Magyar Színház várta, levelek mentek utána, amelyeket ő sohasem kapott kézhez
és amikor egyet mégis megkapott, akkor már késő volt. Sietett Pestre, ahol már három
napja játszottak az uj színház színpadán s az ő szerepeiben az ifjú, igen tehetséges
Laborfalvi Róza játszott. A megye urai, akik a színházat vezették, kérlelhetetlenek
voltak — elutasították s ő sértődötten elment és soha sem lett a Nemzeti Szinház
tagja, bár 1842-ben újra kísérletet tett a szinház arra, hogy tagjainak fényes gárdájába
megnyerhesse, — de a szerződtetésből mégsem lett semmi. Ettől kezdve bolyong szerte
a két magyar hazában. Különösen Erdélyt szerette, itt is telepedik le, amikor már
tehernek érzi a nagy feladatot, amit tehetsége és művészetszerelme rá ró. Marosvásárhelyt
lép fel utoljára, 1845-ben, a Kegyencek vagy II. Katalin orosz cárné szerelme c.
5 felv. színjáték címszerepében. Búcsúja megrendítő volt. Az a hatalmas nagy asszony,
aki két ország közönségét vitte zokogásba, most maga tört ki fuldokló sirásban és
csak annyit akart mondani: Isten veletek! és arra sem volt képes. Ha van tragikum
egy életben, úgy az övé volt az, aki hat lustrum alatt volt a színpad ünnepelt királynője
— most, ha színészek jöttek Marosvásárhelyre — jegyszedéssel keresett pár fillért,
hogy kenyere legyen és a színésznőket szerepeikre oktatta, hogy meleg szobához jusson.
Aztán még egyszer fellépett, mikor nem menekülhetett a közkívánalom elől, a Preciosa-ban
játszott még egyszer és azzal megszűnt végleg a színészekhez tartozni. Sokan igyekeztek
rajta segíteni. Akartak nyugdijat szerezni neki — leánya magához hívta Debrecenbe,
de egyiket sem fogadta el. Ott élt csendesen és hála gróf Lázár József családja
nemes tapintatának! — ott élt nyugalmasan, jó viszonyok között, amíg aztán az a
rideg túlvilági nagy rendező őt is felvitte ama ragyogó világba, ahol az elmúlt
idők legnagyobb művészei között ő jogos önérzettel foglalhatta el a helyét. A legnagyobb
művészek ép oly tisztelettel fogadhatták, mint a legnagyobb magyarok. 1845. február
28-án hunyta le szemét. Halálán csak a Múzsák ontották könnyeiket, a magyar haza
— nem is vett róla tudomást. Az akkori lapok meg sem említették. Síremléket két
év múlva kapott — kitől? — elmondja a felirata: „Szerény emlékkő ez, nagy művésznőnk,
Kántorné - Engelhardt Anna hamvait jelölni, de a szerényen elvonult igaz érdem méltánylatát
nagyszerűségekben ne is keressük. Meghalt 1854. febr. 28-án, 60 éves korában. E
kő emeltetett P. C. által, 1856-ban. (A sirkő feliratán tévedésből Engelhardt helyett
Hartmann olvasható.) Mi volt ő a magyar szinészetnek? Első nagy fáklyahordozója,
első papnője, első szolgálója, örökös dicsősége. Tragikus szerepeiben megdöbbentő,
szivet-lelket megreszkettető erő. Minden, ami ehhez kell: jellemző, festő, alakító,
domináló igazság. És amikor komikus szerepekben lépett fel — mindent elfeledett
és elfeledtetett — csupa kedély volt, sziv és szeretet. Kiváló szerepei voltak:
lady Macbeth, Lucretia Borgia, Tudor Mária, Gertrudis királyné, Gertrúd (Hamlet
anyja), Erzsébet (Stuart Máriában), Ilka, Széchy Mária, Dobrochna, Franczka a Makrancos
hölgy, Sappho, Jolantha, a Jeruzsálemi királyné stb. Két arcképét ismerjük metszetben,
szép képét közli az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képekben és ott pompáz a
debreceni képe a debreceni színpad homlokzatán. Márvány szobra a Nemzeti Színház
csarnokában. Legifj. Szász Károly egy egyfelvonásos színművének hősnőjévé tette
(Kántomé címen adták a Nemzeti Színházban,1907 febr. 22-én). 1861-ben a főváros
megtisztelte azzal, hogy uccát nevezett el róla, de ezt az uccát 1871 óta Vörösmarty
uccának hívják. Rexa Dezső. szin_II.0480.pdf II
