Címszó: Kelemen László - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1760
SZULETESIEVTIZED 1765
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0533.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0533.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26695.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Kelemen
László
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/526695.htm
Szócikk: Kelemen László az első magyar színigazgató.
Élete telve küzdéssel, végső lemondással s mindez mártirium egy dicső eszméért:
hogy legyen magyar kultúra és ennek szolgálatában igazi magyar színészet. Atyja;
Kelemen Mihály, (személy) (információ)
nemes származású kántor és háztulajdonos
Pesten, (Budapest)
anyja: Török Anna, (személy) (információ)
makói (megye) (információ)
származású nő; házasságuk 1757. (időpont) ápr.
24-én volt, melyből a lelkes Kelemen László (személy) (információ)
származott, ki Pesten (Budapest)
látta meg a napvilágot, 1760-ban. (időpont) Amint
elvégezte a jogot, ügyész lett Grassalkovich Antal herceg (személy) (információ)
gödöllői (megye) uradalmában.
Ezen állás szép jövedelméből szép kis vagyonra is tudott szert tenni. Ismereteit
külföldön bővítette s a pesti (Budapest)
jobb társaságok szívesen látták vendégül. Amint visszatért, elfogultan látta hazája
elmaradottságát Európa (ország) más
országainak színvonalától; látta, hogy a magyar nemzet szokásaiban, nyelvében, érzéseiben
teljesen elidegenedett, hogy a magyar kultúra fejlesztésére milyen hathatós befolyása
volna a színművészetnek. A főúri és irodalmi körökben csakhamar pártfogókra talált
és szívós kitartással csakugyan megteremti az első magyar színtársulatot. Az országgyűléshez
benyújtotta kérvényét pártfogás végett, a karok és rendek azonban egyszerűen lehurrogták.
„Le vele! Hazaáruló! A nemzetből csúfot, komédiást akar csinálni! A magyart bukfenceztetni
akarja! A bolondok házába vele!... Ezeket kiáltották feléje. Azonban voltak finom
ízlésű főurak, akik készek voltak hazafias munkájában segítségére lenni. Gróf Ráday
Pál (személy)
(információ)
és Kazinczy Ferenc (személy) (információ)
támogatása mellett egy kis lelkes csoportot
gyűjt maga köré, nevezetesen 10 férfit és 4 nőt s miután a német (nemzetiség)
(információ)
színészek nagy utánjárás és bosszantó zaklatás
után hajlandók voltak színpadjukat átengedni: 1790.okt. (időpont) 25-én
eljátszotta Simai Kristóf (személy) (információ)
„Igaz - Házi-ját (cím) (információ)
Budán. (Budapest)
E társulatot 1791. (időpont) szept.
1-től 1792. (időpont)
ápr. 26-ig vezette. 1794-ben (időpont) Kelemen
(személy)
(információ)
a társulat második aligazgatója volt. Közben
kollizióba kerül Sehy Ferenc (személy) (információ)
és Protasevitz Benedek (személy) (információ)
nevű tagjaival, ami a társulat belbékéjét
megzavarta. A szerencse csak 1796-ig (időpont) van
vele. Eddig tudott ugyanis rendszeres előadásokat vezetni. Azontúl folytonos áskálódás
uralkodik a társulatnál, az egyenetlenség végre kitör és ez év ápr. 10-én feloszlik.
A feloszlást a sok adósság még inkább szította. 1774 (időpont) forint
és 56 krajcár sok pénz volt azon időben és úgy látszik: elegendő ahhoz, hogy a szépen
megindult és fejlődést mutató nemes palánta elhervadjon és tönkre menjen. De a lelkesedés
tüze azért nem hunyt el végkép! A magyar színjátszók: Soós Márton, (személy) (információ)
Nagy András, (személy) (információ)
Popovics András, (személy) meg
a színjátszónők: Termetzky Franciska, (személy) (információ)
Nagy Erzsébet (személy) (információ)
és Mária mindenüket zálogba csapják, csakhogy
fennálljon a magyar színészét! És az igazgató is zálogba adja a díszleteit, felszereléseit;
újra erőre kap a társulat és sok-sok küzdelem után újra megkezdik a zengzetes magyar
szó és nemzeti kultúra terjesztését. Azonban nem bírja már soká. Elfárad a küzdelemben,
a meddő munka megtöri energiáját, lelohasztja munkakedvét a nemzet közönye, nemtörődömsége.
1799-ben (időpont)
újra társulatot szervezett, mellyel Debrecenben, (megye) Váradon,
(megye) Szegeden,
(megye) Kecskeméten,
(megye) Nagykőrösön,
(megye) Losoncon
(megye) játszott.
Vállalatába belebukván, előbb Ráckevén, (megye) (információ)
majd Makón (megye) (információ)
kántor, majd u. o. ügyvédi irodát nyit, azután
1812-ben (időpont)
Csanádpalotán (megye)
(információ)
megválasztják kántor-tanítónak és itt éli
végső napjait élete hű párjával, Lipcsei Máriával (személy) (információ)
(sz. 1780-ban, (időpont) megh.
1884. jan. 5.). Kelemen László (személy) (információ)
Csanádpalotán (megye) (információ)
halt meg, 1814. (időpont) dec.
24-én. Neje 1815. (időpont) szept.
25-én Bitó Ferenc (személy) csanádpalotai
(megye) (információ)
kántor neje lett. Gyermekei: Erzsébet, színésznő
(L. o.), István, szegedi (megye) tanító
volt, László (sz. 1805. (időpont) jan.
30.) pedig Gyorokon (megye) tanítóskodott,
ezenkívül még három leánya volt. Ezek egyike: Veronka, megh. 87 éves korában, Szegeden,
(megye) 1894.
(időpont)
nov. 12. Rajkai Friebeis István (személy) (információ)
a „Színpad (intézmény)
c. lapjában, a 80-as években, felvetette az eszmét, miszerint kegyeletes cselekedet
lenne, ha Kelemen László (személy) (információ)
sírhantja fölé emlékkő állíttatnék. Az eszmét
a Színészegyesület (intézmény)
(információ)
felkarolta és 1888. (időpont) szept.
8-án, délelőtt 10 órakor nagy ünnepség keretében felállították az emlékoszlopot.
Az emlékkő piramisalakú, 9 láb magas, csiszolt tiroli (ország) márványból
való és álarc és babérkoszorú alatt ezek a sorok díszlenek: „Kelemen Lászlónak,
(személy)
(információ)
Az Első Magyar Színigazgatónak, 1760—1814.
(időpont)
Emlékezetére A Magyar Színészegyesület, (intézmény)
(információ)
1888. (időpont) szept.
8-án. A rokonok által felállított sírkereszt vörös márványból készült, 6 láb magas.
Felirata: „Itt nyugszik Kelemen László (személy) (információ)
ügyvéd, színműíró, első magyar színigazgató
és kántor-tanító, 1760—1814. (időpont) Felállíttatta
leánya, Veron és unokái, Kelemen István, (személy) (információ)
Kelemen Kálmán, (személy) (információ)
Kelemen Kajetán (személy) (információ)
és Nemes Ferenc. (személy) (információ)
Kelemen (személy) (információ)
műsora számára több német (nemzetiség)
(információ)
darabot ültetett át magyarra, így ismerjük
A gazda asszony (cím)
és Tsapó Péter (cím)
c. színműveit, melyek nyomtatásban is megjelentek. Othello-t (cím) (információ)
lefordította 1809-ben. (időpont) Életrajzát
Váli Béla (személy)
(információ)
írta meg: „Kelemen László, az első magyar
színigazgató (cím)
(információ)
címmel. Arad, (megye) (információ)
1888. (időpont) Újabban
(1927) (időpont)
dr. Lugosi Döme (személy) is
megírta részletes életrajzát. K. nővérei (Erzsébeten kívül): Borbála 1793-ban, (időpont) Magdolna
és Zsófia 1790ben (időpont) szintén
tagjai voltak a vezetése alatti színtársulatának. Alakját színpadra vitte Vahot
Imre: (személy)
(információ)
„Első magyar színészek (cím) (információ)
és Fényes Samu: (személy) (információ)
„Bacsányi (cím) (információ)
c. színművében. (Ez utóbbi 1903. (időpont) febr.
5-én került színre a Vígszínházban.) (intézmény)
(információ)
Kelemen (személy) (információ)
nővére: K. Magdolna, Szilágyi Pál (személy) (információ)
anyja, sz. 1767. (születés
éve) május 3. Pest. (Budapest)
Húga: Erzsébet (Lásd: Csizmaziáné). (személy) Teréz,
férjhez ment Oláh Elekhez, (személy) (információ)
Borbála, férjhez ment Somogyi Csizmazia Sándorhoz,
(személy)
(információ)
Klára, férjhezment rozváczi (megye) Omazta
Istvánhoz. (személy)
szin_II.0533.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Kelemen László címszóvég 26695 Szócikk:
Kelemen László az első magyar színigazgató. Élete telve küzdéssel, végső lemondással
s mindez mártirium egy dicső eszméért: hogy legyen magyar kultúra és ennek szolgálatában
igazi magyar színészet. Atyja; Kelemen Mihály, yszemelynevy kelemen mihály
yszemelynevy Kelemen Mihály yszemelynevy kelemen yszemelynevy mihály
yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy nemes
származású kántor és háztulajdonos Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy anyja: Török Anna, yszemelynevy török anna
yszemelynevy Török Anna yszemelynevy török yszemelynevy anna yszemelynevy
yszemelynevy Török yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy makói ytelepulesy
makó ytelepulesy makó ymegyey csanád megye ykodvegy származású nő; házasságuk 1757.
ápr. xtalanevtizedx 1765 24-én volt, melyből a lelkes Kelemen László yszemelynevy
kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy
lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy
ykodvegy származott, ki Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy látta meg a napvilágot, 1760-ban. xevtizedx 1765 Amint xtalanevtizedx
1775 xtalanevtizedx 1785 elvégezte a jogot, ügyész lett Grassalkovich Antal herceg
yszemelynevy grassalkovich antal herceg yszemelynevy Grassalkovich Antal herceg
yszemelynevy grassalkovich yszemelynevy antal yszemelynevy herceg yszemelynevy
yszemelynevy Grassalkovich yszemelynevy A gödöllői ytelepulesy gödöllő
ytelepulesy gödöllő ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy uradalmában.
Ezen állás szép jövedelméből szép kis vagyonra is tudott szert tenni. Ismereteit
külföldön bővítette s a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy jobb társaságok szívesen látták vendégül. Amint visszatért, elfogultan
látta hazája elmaradottságát Európa ytelepulesy európa ytelepulesy Európa
yorszagy Európa ykodvegy más országainak színvonalától; látta, hogy a magyar nemzet
szokásaiban, nyelvében, érzéseiben teljesen elidegenedett, hogy a magyar kultúra
fejlesztésére milyen hathatós befolyása volna a színművészetnek. A főúri és irodalmi
körökben csakhamar pártfogókra talált és szívós kitartással csakugyan megteremti
az első magyar színtársulatot. Az országgyűléshez benyújtotta kérvényét pártfogás
végett, a karok és rendek azonban egyszerűen lehurrogták. „Le vele! Hazaáruló! A
nemzetből csúfot, komédiást akar csinálni! A magyart bukfenceztetni akarja! A bolondok
házába vele!... Ezeket kiáltották feléje. Azonban voltak finom ízlésű főurak, akik
készek voltak hazafias munkájában segítségére lenni. Gróf Ráday Pál yszemelynevy
gróf ráday pál yszemelynevy Gróf Ráday Pál yszemelynevy gróf yszemelynevy ráday
yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Gróf yszemelynevy Ráday yszemelynevy
Pál yszemelynevy ykodvegy és Kazinczy Ferenc yszemelynevy kazinczy ferenc
yszemelynevy Kazinczy Ferenc yszemelynevy kazinczy yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy támogatása
mellett egy kis lelkes csoportot gyűjt maga köré, nevezetesen 10 férfit és 4 nőt
s miután a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészek nagy utánjárás és
bosszantó zaklatás után hajlandók voltak színpadjukat átengedni: 1790.okt. xevtizedx
1795 25-én eljátszotta Simai Kristóf yszemelynevy simai kristóf yszemelynevy
Simai Kristóf yszemelynevy simai yszemelynevy kristóf yszemelynevy yszemelynevy
Simai yszemelynevy Kristóf yszemelynevy ykodvegy „Igaz - Házi-ját ycimy igaz -
házi ycimy Igaz - Házi ycimy igaz ycimy - ycimy házi ycimy ycimy Igaz ycimy -
ycimy Házi ycimy ykodvegy Budán. buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy E társulatot 1791. szept. 1-től 1792. ápr. 26-ig vezette. 1794-ben
Kelemen yszemelynevy kelemen yszemelynevy Kelemen yszemelynevy kelemen
yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy ykodvegy a társulat második aligazgatója
volt. Közben kollizióba kerül Sehy Ferenc yszemelynevy sehy ferenc yszemelynevy
Sehy Ferenc yszemelynevy sehy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy
Sehy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy és Protasevitz Benedek yszemelynevy
protasevitz benedek yszemelynevy Protasevitz Benedek yszemelynevy protasevitz
yszemelynevy benedek yszemelynevy yszemelynevy Protasevitz yszemelynevy Benedek
yszemelynevy ykodvegy nevű tagjaival, ami a társulat belbékéjét megzavarta. A szerencse
csak 1796-ig van vele. Eddig tudott ugyanis rendszeres előadásokat vezetni. Azontúl
folytonos áskálódás uralkodik a társulatnál, az egyenetlenség végre kitör és ez
év ápr. 10-én feloszlik. A feloszlást a sok adósság még inkább szította. 1774 xevtizedx
1775 forint xtalanevtizedx 1785 xtalanevtizedx 1795 és 56 krajcár sok pénz volt
azon időben és úgy látszik: elegendő ahhoz, hogy a szépen megindult és fejlődést
mutató nemes palánta elhervadjon és tönkre menjen. De a lelkesedés tüze azért nem
hunyt el végkép! A magyar színjátszók: Soós Márton, yszemelynevy soós márton
yszemelynevy Soós Márton yszemelynevy soós yszemelynevy márton yszemelynevy
yszemelynevy Soós yszemelynevy Márton yszemelynevy ykodvegy Nagy András, yszemelynevy
nagy andrás yszemelynevy Nagy András yszemelynevy nagy yszemelynevy andrás
yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy Popovics
András, yszemelynevy popovics andrás yszemelynevy Popovics András yszemelynevy
popovics yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Popovics yszemelynevy
András yszemelynevy ykodvegy meg a színjátszónők: Termetzky Franciska, yszemelynevy
termetzky franciska yszemelynevy Termetzky Franciska yszemelynevy termetzky
yszemelynevy franciska yszemelynevy yszemelynevy Termetzky yszemelynevy
Franciska yszemelynevy ykodvegy Nagy Erzsébet yszemelynevy nagy erzsébet
yszemelynevy Nagy Erzsébet yszemelynevy nagy yszemelynevy erzsébet yszemelynevy
yszemelynevy Nagy yszemelynevy Erzsébet yszemelynevy ykodvegy és Mária mindenüket
zálogba csapják, csakhogy fennálljon a magyar színészét! És az igazgató is zálogba
adja a díszleteit, felszereléseit; újra erőre kap a társulat és sok-sok küzdelem
után újra megkezdik a zengzetes magyar szó és nemzeti kultúra terjesztését. Azonban
nem bírja már soká. Elfárad a küzdelemben, a meddő munka megtöri energiáját, lelohasztja
munkakedvét a nemzet közönye, nemtörődömsége. 1799-ben xevtizedx 1795 újra xtalanevtizedx
1805 xtalanevtizedx 1815 társulatot szervezett, mellyel Debrecenben, ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Váradon, ytelepulesy
várad ytelepulesy Várad ymegyey somogy megye ykodvegy Szegeden, ytelepulesy
szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Kecskeméten, ytelepulesy
kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Nagykőrösön,
ytelepulesy nagykőrös ytelepulesy Nagykőrös ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun
megye ykodvegy Losoncon ytelepulesy losonc ytelepulesy Losonc ymegyey nógrád
megye ykodvegy játszott. Vállalatába belebukván, előbb Ráckevén, ytelepulesy
ráckeve ytelepulesy Ráckevé ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy majd
Makón ytelepulesy makó ytelepulesy Makó ymegyey csanád megye ykodvegy kántor, majd
u. o. ügyvédi irodát nyit, azután 1812-ben xevtizedx 1815 Csanádpalotán ytelepulesy
csanádpalota ytelepulesy Csanádpalotá ymegyey csanád megye ykodvegy megválasztják
kántor-tanítónak és itt éli végső napjait élete hű párjával, Lipcsei Máriával yszemelynevy
lipcsei mária yszemelynevy Lipcsei Máriá yszemelynevy lipcsei yszemelynevy
mária yszemelynevy yszemelynevy Lipcsei yszemelynevy Máriá yszemelynevy
ykodvegy (sz. 1780-ban, xevtizedx 1785 megh. xtalanevtizedx 1795 xtalanevtizedx
1805 1884. jan. 5.). Kelemen László yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy
Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy
yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Csanádpalotán ytelepulesy
csanádpalota ytelepulesy Csanádpalotá ymegyey csanád megye ykodvegy halt meg, 1814.
xevtizedx 1815 dec. 24-én. Neje 1815. szept. 25-én Bitó Ferenc yszemelynevy
bitó ferenc yszemelynevy Bitó Ferenc yszemelynevy bitó yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy Bitó yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy csanádpalotai
ytelepulesy csanádpalota ytelepulesy csanádpalota ymegyey csanád megye ykodvegy
kántor neje lett. Gyermekei: Erzsébet, színésznő (L. o.), István, szegedi ytelepulesy
szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy tanító volt, László (sz.
1805. xevtizedx 1805 jan. xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 30.) pedig Gyorokon
ytelepulesy gyorok ytelepulesy Gyorok ymegyey arad megye ykodvegy tanítóskodott,
ezenkívül még három leánya volt. Ezek egyike: Veronka, megh. 87 éves korában, Szegeden,
ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy 1894. xevtizedx
1895 nov. 12. Rajkai Friebeis István yszemelynevy rajkai friebeis istván
yszemelynevy Rajkai Friebeis István yszemelynevy rajkai yszemelynevy friebeis
yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Rajkai yszemelynevy Friebeis yszemelynev
a „Színpad yintezmenyy színpad yintezmenyy Színpad yintezmenyy színpad
yintezmenyy yintezmenyy Színpad yintezmenyy ykodvegy c. lapjában, a 80-as években,
felvetette az eszmét, miszerint kegyeletes cselekedet lenne, ha Kelemen László yszemelynevy
kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy
lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy
ykodvegy sírhantja fölé emlékkő állíttatnék. Az eszmét a Színészegyesület yintezmenyy
színészegyesület yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy
yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy felkarolta és 1888. xevtizedx 1885 szept.
8-án, délelőtt 10 órakor nagy ünnepség keretében felállították az emlékoszlopot.
Az emlékkő piramisalakú, 9 láb magas, csiszolt tiroli ytelepulesy tirol
ytelepulesy tirol yorszagy Ausztria ykodvegy márványból való és álarc és babérkoszorú
alatt ezek a sorok díszlenek: „Kelemen Lászlónak, yszemelynevy kelemen lászló
yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló
yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Az Első
Magyar Színigazgatónak, 1760—1814. xevtizedx 1815 Emlékezetére xtalanevtizedx
1825 xtalanevtizedx 1835 A Magyar Színészegyesület, yintezmenyy magyar színészegyesület
yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színészegyesület
yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy 1888. xevtizedx
1885 szept. 8-án. A rokonok által felállított sírkereszt vörös márványból készült,
6 láb magas. Felirata: „Itt nyugszik Kelemen László yszemelynevy kelemen lászló
yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló
yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy ügyvéd,
színműíró, első magyar színigazgató és kántor-tanító, 1760—1814. xevtizedx 1815
Felállíttatta leánya, Veron és unokái, Kelemen István, yszemelynevy kelemen
istván yszemelynevy Kelemen István yszemelynevy kelemen yszemelynevy istván
yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Kelemen
Kálmán, yszemelynevy kelemen kálmán yszemelynevy Kelemen Kálmán yszemelynevy
kelemen yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy
Kálmán yszemelynevy ykodvegy Kelemen Kajetán yszemelynevy kelemen kajetán
yszemelynevy Kelemen Kajetán yszemelynevy kelemen yszemelynevy kajetán
yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy Kajetán yszemelynevy ykodvegy és
Nemes Ferenc. yszemelynevy nemes ferenc yszemelynevy Nemes Ferenc yszemelynevy
nemes yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Nemes yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy ykodvegy Kelemen yszemelynevy kelemen yszemelynevy Kelemen
yszemelynevy kelemen yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy ykodvegy műsora
számára több német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy darabot ültetett át magyarra,
így ismerjük A gazda asszony ycimy a gazda asszony ycimy A gazda asszony ycimy
a ycimy gazda ycimy asszony ycimy ycimy A ycimy gazda ycimy asszony ycimy
ykodvegy és Tsapó Péter ycimy tsapó péter ycimy Tsapó Péter ycimy tsapó ycimy
péter ycimy ycimy Tsapó ycimy Péter ycimy ykodvegy c. színműveit, melyek nyomtatásban
is megjelentek. Othello-t ycimy othello ycimy Othello ycimy othello ycimy ycimy
Othello ycimy ykodvegy lefordította 1809-ben. xevtizedx 1805 Életrajzát xtalanevtizedx
1815 xtalanevtizedx 1825 Váli Béla yszemelynevy váli béla yszemelynevy Váli
Béla yszemelynevy váli yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Váli
yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy írta meg: „Kelemen László, az első magyar
színigazgató ycimy kelemen lászló, az első magyar színigazgató ycimy Kelemen
László, az első magyar színigazgató ycimy kelemen ycimy lászló, ycimy az ycimy
első ycimy magyar ycimy színigazgató ycimy ycimy Keleme címmel. Arad, ytelepulesy
arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy 1888. xevtizedx 1885 Újabban (1927)
xevtizedx 1925 dr. Lugosi Döme yszemelynevy dr. lugosi döme yszemelynevy dr.
Lugosi Döme yszemelynevy dr. yszemelynevy lugosi yszemelynevy döme yszemelynevy
yszemelynevy dr. yszemelynevy Lugosi yszemelynevy Döme yszemelynevy ykodve is megírta
részletes életrajzát. K. nővérei (Erzsébeten kívül): Borbála 1793-ban, xevtizedx
1795 Magdolna és Zsófia 1790ben szintén xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx
1815 tagjai voltak a vezetése alatti színtársulatának. Alakját színpadra vitte Vahot
Imre: yszemelynevy vahot imre yszemelynevy Vahot Imre yszemelynevy vahot
yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Vahot yszemelynevy Imre
yszemelynevy ykodvegy „Első magyar színészek ycimy első magyar színészek ycimy
Első magyar színészek ycimy első ycimy magyar ycimy színészek ycimy ycimy Első
ycimy magyar ycimy színészek ycimy ykodvegy és Fényes Samu: yszemelynevy fényes
samu yszemelynevy Fényes Samu yszemelynevy fényes yszemelynevy samu
yszemelynevy yszemelynevy Fényes yszemelynevy Samu yszemelynevy ykodvegy „Bacsányi
ycimy bacsányi ycimy Bacsányi ycimy bacsányi ycimy ycimy Bacsányi ycimy
ykodvegy c. színművében. (Ez utóbbi 1903. xevtizedx 1905 febr. 5-én került színre
a Vígszínházban.) yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy
vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy Kelemen yszemelynevy
kelemen yszemelynevy Kelemen yszemelynevy kelemen yszemelynevy yszemelynevy
Kelemen yszemelynevy ykodvegy nővére: K. Magdolna, Szilágyi Pál yszemelynevy
szilágyi pál yszemelynevy Szilágyi Pál yszemelynevy szilágyi yszemelynevy pál
yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy anyja,
sz. 1767. xevtizedx 1765 május xtalanevtizedx 1775 xtalanevtizedx 1785 3. Pest.
pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Húga: Erzsébet (Lásd:
Csizmaziáné). yszemelynevy csizmaziáne yszemelynevy Csizmaziáné yszemelynevy
csizmaziáne yszemelynevy yszemelynevy Csizmaziáné yszemelynevy ykodvegy Teréz, férjhez
ment Oláh Elekhez, yszemelynevy oláh elek yszemelynevy Oláh Elek yszemelynevy
oláh yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Oláh yszemelynevy Elek
yszemelynevy ykodvegy Borbála, férjhez ment Somogyi Csizmazia Sándorhoz, yszemelynevy
somogyi csizmazia sándor yszemelynevy Somogyi Csizmazia Sándor yszemelynevy
somogyi yszemelynevy csizmazia yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy
Somogyi yszemelynevy Csizmazia ysz Klára, férjhezment rozváczi ytelepulesy
rozvácz ytelepulesy rozvácz ymegyey trencsén megye ykodvegy Omazta Istvánhoz. yszemelynevy
omazta istván yszemelynevy Omazta István yszemelynevy omazta yszemelynevy
istván yszemelynevy yszemelynevy Omazta yszemelynevy István yszemelynevy
ykodvegy szin_II.0533.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Kelemen László - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1760
SZULETESIEVTIZED 1765
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0533.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0533.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26695.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Kelemen
László
Szócikk: Kelemen László az első magyar színigazgató.
Élete telve küzdéssel, végső lemondással s mindez mártirium egy dicső eszméért:
hogy legyen magyar kultúra és ennek szolgálatában igazi magyar színészet. Atyja;
Kelemen Mihály, nemes származású kántor és háztulajdonos Pesten, anyja: Török Anna,
makói származású nő; házasságuk 1757. ápr. 24-én volt, melyből a lelkes Kelemen
László származott, ki Pesten látta meg a napvilágot, 1760-ban. Amint elvégezte a
jogot, ügyész lett Grassalkovich Antal herceg gödöllői uradalmában. Ezen állás szép
jövedelméből szép kis vagyonra is tudott szert tenni. Ismereteit külföldön bővítette
s a pesti jobb társaságok szívesen látták vendégül. Amint visszatért, elfogultan
látta hazája elmaradottságát Európa más országainak színvonalától; látta, hogy a
magyar nemzet szokásaiban, nyelvében, érzéseiben teljesen elidegenedett, hogy a
magyar kultúra fejlesztésére milyen hathatós befolyása volna a színművészetnek.
A főúri és irodalmi körökben csakhamar pártfogókra talált és szívós kitartással
csakugyan megteremti az első magyar színtársulatot. Az országgyűléshez benyújtotta
kérvényét pártfogás végett, a karok és rendek azonban egyszerűen lehurrogták. „Le
vele! Hazaáruló! A nemzetből csúfot, komédiást akar csinálni! A magyart bukfenceztetni
akarja! A bolondok házába vele!... Ezeket kiáltották feléje. Azonban voltak finom
ízlésű főurak, akik készek voltak hazafias munkájában segítségére lenni. Gróf Ráday
Pál és Kazinczy Ferenc támogatása mellett egy kis lelkes csoportot gyűjt maga köré,
nevezetesen 10 férfit és 4 nőt s miután a német színészek nagy utánjárás és bosszantó
zaklatás után hajlandók voltak színpadjukat átengedni: 1790.okt. 25-én eljátszotta
Simai Kristóf „Igaz - Házi-ját Budán. E társulatot 1791. szept. 1-től 1792. ápr.
26-ig vezette. 1794-ben Kelemen a társulat második aligazgatója volt. Közben kollizióba
kerül Sehy Ferenc és Protasevitz Benedek nevű tagjaival, ami a társulat belbékéjét
megzavarta. A szerencse csak 1796-ig van vele. Eddig tudott ugyanis rendszeres előadásokat
vezetni. Azontúl folytonos áskálódás uralkodik a társulatnál, az egyenetlenség végre
kitör és ez év ápr. 10-én feloszlik. A feloszlást a sok adósság még inkább szította.
1774 forint és 56 krajcár sok pénz volt azon időben és úgy látszik: elegendő ahhoz,
hogy a szépen megindult és fejlődést mutató nemes palánta elhervadjon és tönkre
menjen. De a lelkesedés tüze azért nem hunyt el végkép! A magyar színjátszók: Soós
Márton, Nagy András, Popovics András, meg a színjátszónők: Termetzky Franciska,
Nagy Erzsébet és Mária mindenüket zálogba csapják, csakhogy fennálljon a magyar
színészét! És az igazgató is zálogba adja a díszleteit, felszereléseit; újra erőre
kap a társulat és sok-sok küzdelem után újra megkezdik a zengzetes magyar szó és
nemzeti kultúra terjesztését. Azonban nem bírja már soká. Elfárad a küzdelemben,
a meddő munka megtöri energiáját, lelohasztja munkakedvét a nemzet közönye, nemtörődömsége.
1799-ben újra társulatot szervezett, mellyel Debrecenben, Váradon, Szegeden, Kecskeméten,
Nagykőrösön, Losoncon játszott. Vállalatába belebukván, előbb Ráckevén, majd Makón
kántor, majd u. o. ügyvédi irodát nyit, azután 1812-ben Csanádpalotán megválasztják
kántor-tanítónak és itt éli végső napjait élete hű párjával, Lipcsei Máriával (sz.
1780-ban, megh. 1884. jan. 5.). Kelemen László Csanádpalotán halt meg, 1814. dec.
24-én. Neje 1815. szept. 25-én Bitó Ferenc csanádpalotai kántor neje lett. Gyermekei:
Erzsébet, színésznő (L. o.), István, szegedi tanító volt, László (sz. 1805. jan.
30.) pedig Gyorokon tanítóskodott, ezenkívül még három leánya volt. Ezek egyike:
Veronka, megh. 87 éves korában, Szegeden, 1894. nov. 12. Rajkai Friebeis István
a „Színpad c. lapjában, a 80-as években, felvetette az eszmét, miszerint kegyeletes
cselekedet lenne, ha Kelemen László sírhantja fölé emlékkő állíttatnék. Az eszmét
a Színészegyesület felkarolta és 1888. szept. 8-án, délelőtt 10 órakor nagy ünnepség
keretében felállították az emlékoszlopot. Az emlékkő piramisalakú, 9 láb magas,
csiszolt tiroli márványból való és álarc és babérkoszorú alatt ezek a sorok díszlenek:
„Kelemen Lászlónak, Az Első Magyar Színigazgatónak, 1760—1814. Emlékezetére A Magyar
Színészegyesület, 1888. szept. 8-án. A rokonok által felállított sírkereszt vörös
márványból készült, 6 láb magas. Felirata: „Itt nyugszik Kelemen László ügyvéd,
színműíró, első magyar színigazgató és kántor-tanító, 1760—1814. Felállíttatta leánya,
Veron és unokái, Kelemen István, Kelemen Kálmán, Kelemen Kajetán és Nemes Ferenc.
Kelemen műsora számára több német darabot ültetett át magyarra, így ismerjük A gazda
asszony és Tsapó Péter c. színműveit, melyek nyomtatásban is megjelentek. Othello-t
lefordította 1809-ben. Életrajzát Váli Béla írta meg: „Kelemen László, az első magyar
színigazgató címmel. Arad, 1888. Újabban (1927) dr. Lugosi Döme is megírta részletes
életrajzát. K. nővérei (Erzsébeten kívül): Borbála 1793-ban, Magdolna és Zsófia
1790ben szintén tagjai voltak a vezetése alatti színtársulatának. Alakját színpadra
vitte Vahot Imre: „Első magyar színészek és Fényes Samu: „Bacsányi c. színművében.
(Ez utóbbi 1903. febr. 5-én került színre a Vígszínházban.) Kelemen nővére: K. Magdolna,
Szilágyi Pál anyja, sz. 1767. május 3. Pest. Húga: Erzsébet (Lásd: Csizmaziáné).
Teréz, férjhez ment Oláh Elekhez, Borbála, férjhez ment Somogyi Csizmazia Sándorhoz,
Klára, férjhezment rozváczi Omazta Istvánhoz. szin_II.0533.pdf II
