Címszó: Kelemen László - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1760

SZULETESIEVTIZED 1765

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0533.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0533.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26695.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Kelemen László

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/526695.htm

 

Szócikk: Kelemen László az első magyar színigazgató. Élete telve küzdéssel, végső lemondással s mindez mártirium egy dicső eszméért: hogy legyen magyar kultúra és ennek szolgálatában igazi magyar színészet. Atyja; Kelemen Mihály, (személy) (információ)  nemes származású kántor és háztulajdonos Pesten, (Budapest) anyja: Török Anna, (személy) (információ)  makói (megye) (információ)  származású nő; házasságuk 1757. (időpont) ápr. 24-én volt, melyből a lelkes Kelemen László (személy) (információ)  származott, ki Pesten (Budapest) látta meg a napvilágot, 1760-ban. (időpont) Amint elvégezte a jogot, ügyész lett Grassalkovich Antal herceg (személy) (információ)  gödöllői (megye) uradalmában. Ezen állás szép jövedelméből szép kis vagyonra is tudott szert tenni. Ismereteit külföldön bővítette s a pesti (Budapest) jobb társaságok szívesen látták vendégül. Amint visszatért, elfogultan látta hazája elmaradottságát Európa (ország) más országainak színvonalától; látta, hogy a magyar nemzet szokásaiban, nyelvében, érzéseiben teljesen elidegenedett, hogy a magyar kultúra fejlesztésére milyen hathatós befolyása volna a színművészetnek. A főúri és irodalmi körökben csakhamar pártfogókra talált és szívós kitartással csakugyan megteremti az első magyar színtársulatot. Az országgyűléshez benyújtotta kérvényét pártfogás végett, a karok és rendek azonban egyszerűen lehurrogták. „Le vele! Hazaáruló! A nemzetből csúfot, komédiást akar csinálni! A magyart bukfenceztetni akarja! A bolondok házába vele!... Ezeket kiáltották feléje. Azonban voltak finom ízlésű főurak, akik készek voltak hazafias munkájában segítségére lenni. Gróf Ráday Pál (személy) (információ)  és Kazinczy Ferenc (személy) (információ)  támogatása mellett egy kis lelkes csoportot gyűjt maga köré, nevezetesen 10 férfit és 4 nőt s miután a német (nemzetiség) (információ)  színészek nagy utánjárás és bosszantó zaklatás után hajlandók voltak színpadjukat átengedni: 1790.okt. (időpont) 25-én eljátszotta Simai Kristóf (személy) (információ)  „Igaz - Házi-ját (cím) (információ)  Budán. (Budapest) E társulatot 1791. (időpont) szept. 1-től 1792. (időpont) ápr. 26-ig vezette. 1794-ben (időpont) Kelemen (személy) (információ)  a társulat második aligazgatója volt. Közben kollizióba kerül Sehy Ferenc (személy) (információ)  és Protasevitz Benedek (személy) (információ)  nevű tagjaival, ami a társulat belbékéjét megzavarta. A szerencse csak 1796-ig (időpont) van vele. Eddig tudott ugyanis rendszeres előadásokat vezetni. Azontúl folytonos áskálódás uralkodik a társulatnál, az egyenetlenség végre kitör és ez év ápr. 10-én feloszlik. A feloszlást a sok adósság még inkább szította. 1774 (időpont) forint és 56 krajcár sok pénz volt azon időben és úgy látszik: elegendő ahhoz, hogy a szépen megindult és fejlődést mutató nemes palánta elhervadjon és tönkre menjen. De a lelkesedés tüze azért nem hunyt el végkép! A magyar színjátszók: Soós Márton, (személy) (információ)  Nagy András, (személy) (információ)  Popovics András, (személy) meg a színjátszónők: Termetzky Franciska, (személy) (információ)  Nagy Erzsébet (személy) (információ)  és Mária mindenüket zálogba csapják, csakhogy fennálljon a magyar színészét! És az igazgató is zálogba adja a díszleteit, felszereléseit; újra erőre kap a társulat és sok-sok küzdelem után újra megkezdik a zengzetes magyar szó és nemzeti kultúra terjesztését. Azonban nem bírja már soká. Elfárad a küzdelemben, a meddő munka megtöri energiáját, lelohasztja munkakedvét a nemzet közönye, nemtörődömsége. 1799-ben (időpont) újra társulatot szervezett, mellyel Debrecenben, (megye) Váradon, (megye) Szegeden, (megye) Kecskeméten, (megye) Nagykőrösön, (megye) Losoncon (megye) játszott. Vállalatába belebukván, előbb Ráckevén, (megye) (információ)  majd Makón (megye) (információ)  kántor, majd u. o. ügyvédi irodát nyit, azután 1812-ben (időpont) Csanádpalotán (megye) (információ)  megválasztják kántor-tanítónak és itt éli végső napjait élete hű párjával, Lipcsei Máriával (személy) (információ)  (sz. 1780-ban, (időpont) megh. 1884. jan. 5.). Kelemen László (személy) (információ)  Csanádpalotán (megye) (információ)  halt meg, 1814. (időpont) dec. 24-én. Neje 1815. (időpont) szept. 25-én Bitó Ferenc (személy) csanádpalotai (megye) (információ)  kántor neje lett. Gyermekei: Erzsébet, színésznő (L. o.), István, szegedi (megye) tanító volt, László (sz. 1805. (időpont) jan. 30.) pedig Gyorokon (megye) tanítóskodott, ezenkívül még három leánya volt. Ezek egyike: Veronka, megh. 87 éves korában, Szegeden, (megye) 1894. (időpont) nov. 12. Rajkai Friebeis István (személy) (információ)  a „Színpad (intézmény) c. lapjában, a 80-as években, felvetette az eszmét, miszerint kegyeletes cselekedet lenne, ha Kelemen László (személy) (információ)  sírhantja fölé emlékkő állíttatnék. Az eszmét a Színészegyesület (intézmény) (információ)  felkarolta és 1888. (időpont) szept. 8-án, délelőtt 10 órakor nagy ünnepség keretében felállították az emlékoszlopot. Az emlékkő piramisalakú, 9 láb magas, csiszolt tiroli (ország) márványból való és álarc és babérkoszorú alatt ezek a sorok díszlenek: „Kelemen Lászlónak, (személy) (információ)  Az Első Magyar Színigazgatónak, 1760—1814. (időpont) Emlékezetére A Magyar Színészegyesület, (intézmény) (információ)  1888. (időpont) szept. 8-án. A rokonok által felállított sírkereszt vörös márványból készült, 6 láb magas. Felirata: „Itt nyugszik Kelemen László (személy) (információ)  ügyvéd, színműíró, első magyar színigazgató és kántor-tanító, 1760—1814. (időpont) Felállíttatta leánya, Veron és unokái, Kelemen István, (személy) (információ)  Kelemen Kálmán, (személy) (információ)  Kelemen Kajetán (személy) (információ)  és Nemes Ferenc. (személy) (információ)  Kelemen (személy) (információ)  műsora számára több német (nemzetiség) (információ)  darabot ültetett át magyarra, így ismerjük A gazda asszony (cím) és Tsapó Péter (cím) c. színműveit, melyek nyomtatásban is megjelentek. Othello-t (cím) (információ)  lefordította 1809-ben. (időpont) Életrajzát Váli Béla (személy) (információ)  írta meg: „Kelemen László, az első magyar színigazgató (cím) (információ)  címmel. Arad, (megye) (információ)  1888. (időpont) Újabban (1927) (időpont) dr. Lugosi Döme (személy) is megírta részletes életrajzát. K. nővérei (Erzsébeten kívül): Borbála 1793-ban, (időpont) Magdolna és Zsófia 1790­ben (időpont) szintén tagjai voltak a vezetése alatti színtársulatának. Alakját színpadra vitte Vahot Imre: (személy) (információ)  „Első magyar színészek (cím) (információ)  és Fényes Samu: (személy) (információ)  „Bacsányi (cím) (információ)  c. színművében. (Ez utóbbi 1903. (időpont) febr. 5-én került színre a Vígszínházban.) (intézmény) (információ)  Kelemen (személy) (információ)  nővére: K. Magdolna, Szilágyi Pál (személy) (információ)  anyja, sz. 1767. (születés éve) május 3. Pest. (Budapest) Húga: Erzsébet (Lásd: Csizmaziáné). (személy) Teréz, férjhez ment Oláh Elekhez, (személy) (információ)  Borbála, férjhez ment Somogyi Csizmazia Sándorhoz, (személy) (információ)  Klára, férjhezment rozváczi (megye) Omazta Istvánhoz. (személy) szin_II.0533.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Kelemen László címszóvég 26695 Szócikk: Kelemen László az első magyar színigazgató. Élete telve küzdéssel, végső lemondással s mindez mártirium egy dicső eszméért: hogy legyen magyar kultúra és ennek szolgálatában igazi magyar színészet. Atyja; Kelemen Mihály, yszemelynevy kelemen mihály yszemelynevy Kelemen Mihály yszemelynevy kelemen yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy nemes származású kántor és háztulajdonos Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy anyja: Török Anna, yszemelynevy török anna yszemelynevy Török Anna yszemelynevy török yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Török yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy makói ytelepulesy makó ytelepulesy makó ymegyey csanád megye ykodvegy származású nő; házasságuk 1757. ápr. xtalanevtizedx 1765 24-én volt, melyből a lelkes Kelemen László yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy származott, ki Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy látta meg a napvilágot, 1760-ban. xevtizedx 1765 Amint xtalanevtizedx 1775 xtalanevtizedx 1785 elvégezte a jogot, ügyész lett Grassalkovich Antal herceg yszemelynevy grassalkovich antal herceg yszemelynevy Grassalkovich Antal herceg yszemelynevy grassalkovich yszemelynevy antal yszemelynevy herceg yszemelynevy yszemelynevy Grassalkovich yszemelynevy A gödöllői ytelepulesy gödöllő ytelepulesy gödöllő ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy uradalmában. Ezen állás szép jövedelméből szép kis vagyonra is tudott szert tenni. Ismereteit külföldön bővítette s a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jobb társaságok szívesen látták vendégül. Amint visszatért, elfogultan látta hazája elmaradottságát Európa ytelepulesy európa ytelepulesy Európa yorszagy Európa ykodvegy más országainak színvonalától; látta, hogy a magyar nemzet szokásaiban, nyelvében, érzéseiben teljesen elidegenedett, hogy a magyar kultúra fejlesztésére milyen hathatós befolyása volna a színművészetnek. A főúri és irodalmi körökben csakhamar pártfogókra talált és szívós kitartással csakugyan megteremti az első magyar színtársulatot. Az országgyűléshez benyújtotta kérvényét pártfogás végett, a karok és rendek azonban egyszerűen lehurrogták. „Le vele! Hazaáruló! A nemzetből csúfot, komédiást akar csinálni! A magyart bukfenceztetni akarja! A bolondok házába vele!... Ezeket kiáltották feléje. Azonban voltak finom ízlésű főurak, akik készek voltak hazafias munkájában segítségére lenni. Gróf Ráday Pál yszemelynevy gróf ráday pál yszemelynevy Gróf Ráday Pál yszemelynevy gróf yszemelynevy ráday yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Gróf yszemelynevy Ráday yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy és Kazinczy Ferenc yszemelynevy kazinczy ferenc yszemelynevy Kazinczy Ferenc yszemelynevy kazinczy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy támogatása mellett egy kis lelkes csoportot gyűjt maga köré, nevezetesen 10 férfit és 4 nőt s miután a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészek nagy utánjárás és bosszantó zaklatás után hajlandók voltak színpadjukat átengedni: 1790.okt. xevtizedx 1795 25-én eljátszotta Simai Kristóf yszemelynevy simai kristóf yszemelynevy Simai Kristóf yszemelynevy simai yszemelynevy kristóf yszemelynevy yszemelynevy Simai yszemelynevy Kristóf yszemelynevy ykodvegy „Igaz - Házi-ját ycimy igaz - házi ycimy Igaz - Házi ycimy igaz ycimy - ycimy házi ycimy ycimy Igaz ycimy - ycimy Házi ycimy ykodvegy Budán. buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy E társulatot 1791. szept. 1-től 1792. ápr. 26-ig vezette. 1794-ben Kelemen yszemelynevy kelemen yszemelynevy Kelemen yszemelynevy kelemen yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy ykodvegy a társulat második aligazgatója volt. Közben kollizióba kerül Sehy Ferenc yszemelynevy sehy ferenc yszemelynevy Sehy Ferenc yszemelynevy sehy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Sehy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy és Protasevitz Benedek yszemelynevy protasevitz benedek yszemelynevy Protasevitz Benedek yszemelynevy protasevitz yszemelynevy benedek yszemelynevy yszemelynevy Protasevitz yszemelynevy Benedek yszemelynevy ykodvegy nevű tagjaival, ami a társulat belbékéjét megzavarta. A szerencse csak 1796-ig van vele. Eddig tudott ugyanis rendszeres előadásokat vezetni. Azontúl folytonos áskálódás uralkodik a társulatnál, az egyenetlenség végre kitör és ez év ápr. 10-én feloszlik. A feloszlást a sok adósság még inkább szította. 1774 xevtizedx 1775 forint xtalanevtizedx 1785 xtalanevtizedx 1795 és 56 krajcár sok pénz volt azon időben és úgy látszik: elegendő ahhoz, hogy a szépen megindult és fejlődést mutató nemes palánta elhervadjon és tönkre menjen. De a lelkesedés tüze azért nem hunyt el végkép! A magyar színjátszók: Soós Márton, yszemelynevy soós márton yszemelynevy Soós Márton yszemelynevy soós yszemelynevy márton yszemelynevy yszemelynevy Soós yszemelynevy Márton yszemelynevy ykodvegy Nagy András, yszemelynevy nagy andrás yszemelynevy Nagy András yszemelynevy nagy yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy Popovics András, yszemelynevy popovics andrás yszemelynevy Popovics András yszemelynevy popovics yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Popovics yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy meg a színjátszónők: Termetzky Franciska, yszemelynevy termetzky franciska yszemelynevy Termetzky Franciska yszemelynevy termetzky yszemelynevy franciska yszemelynevy yszemelynevy Termetzky yszemelynevy Franciska yszemelynevy ykodvegy Nagy Erzsébet yszemelynevy nagy erzsébet yszemelynevy Nagy Erzsébet yszemelynevy nagy yszemelynevy erzsébet yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Erzsébet yszemelynevy ykodvegy és Mária mindenüket zálogba csapják, csakhogy fennálljon a magyar színészét! És az igazgató is zálogba adja a díszleteit, felszereléseit; újra erőre kap a társulat és sok-sok küzdelem után újra megkezdik a zengzetes magyar szó és nemzeti kultúra terjesztését. Azonban nem bírja már soká. Elfárad a küzdelemben, a meddő munka megtöri energiáját, lelohasztja munkakedvét a nemzet közönye, nemtörődömsége. 1799-ben xevtizedx 1795 újra xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 társulatot szervezett, mellyel Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Váradon, ytelepulesy várad ytelepulesy Várad ymegyey somogy megye ykodvegy Szegeden, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Kecskeméten, ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Nagykőrösön, ytelepulesy nagykőrös ytelepulesy Nagykőrös ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Losoncon ytelepulesy losonc ytelepulesy Losonc ymegyey nógrád megye ykodvegy játszott. Vállalatába belebukván, előbb Ráckevén, ytelepulesy ráckeve ytelepulesy Ráckevé ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy majd Makón ytelepulesy makó ytelepulesy Makó ymegyey csanád megye ykodvegy kántor, majd u. o. ügyvédi irodát nyit, azután 1812-ben xevtizedx 1815 Csanádpalotán ytelepulesy csanádpalota ytelepulesy Csanádpalotá ymegyey csanád megye ykodvegy megválasztják kántor-tanítónak és itt éli végső napjait élete hű párjával, Lipcsei Máriával yszemelynevy lipcsei mária yszemelynevy Lipcsei Máriá yszemelynevy lipcsei yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Lipcsei yszemelynevy Máriá yszemelynevy ykodvegy (sz. 1780-ban, xevtizedx 1785 megh. xtalanevtizedx 1795 xtalanevtizedx 1805 1884. jan. 5.). Kelemen László yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Csanádpalotán ytelepulesy csanádpalota ytelepulesy Csanádpalotá ymegyey csanád megye ykodvegy halt meg, 1814. xevtizedx 1815 dec. 24-én. Neje 1815. szept. 25-én Bitó Ferenc yszemelynevy bitó ferenc yszemelynevy Bitó Ferenc yszemelynevy bitó yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Bitó yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy csanádpalotai ytelepulesy csanádpalota ytelepulesy csanádpalota ymegyey csanád megye ykodvegy kántor neje lett. Gyermekei: Erzsébet, színésznő (L. o.), István, szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy tanító volt, László (sz. 1805. xevtizedx 1805 jan. xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 30.) pedig Gyorokon ytelepulesy gyorok ytelepulesy Gyorok ymegyey arad megye ykodvegy tanítóskodott, ezenkívül még három leánya volt. Ezek egyike: Veronka, megh. 87 éves korában, Szegeden, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy 1894. xevtizedx 1895 nov. 12. Rajkai Friebeis István yszemelynevy rajkai friebeis istván yszemelynevy Rajkai Friebeis István yszemelynevy rajkai yszemelynevy friebeis yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Rajkai yszemelynevy Friebeis yszemelynev a „Színpad yintezmenyy színpad yintezmenyy Színpad yintezmenyy színpad yintezmenyy yintezmenyy Színpad yintezmenyy ykodvegy c. lapjában, a 80-as években, felvetette az eszmét, miszerint kegyeletes cselekedet lenne, ha Kelemen László yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy sírhantja fölé emlékkő állíttatnék. Az eszmét a Színészegyesület yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy felkarolta és 1888. xevtizedx 1885 szept. 8-án, délelőtt 10 órakor nagy ünnepség keretében felállították az emlékoszlopot. Az emlékkő piramisalakú, 9 láb magas, csiszolt tiroli ytelepulesy tirol ytelepulesy tirol yorszagy Ausztria ykodvegy márványból való és álarc és babérkoszorú alatt ezek a sorok díszlenek: „Kelemen Lászlónak, yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Az Első Magyar Színigazgatónak, 1760—1814. xevtizedx 1815 Emlékezetére xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 A Magyar Színészegyesület, yintezmenyy magyar színészegyesület yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy 1888. xevtizedx 1885 szept. 8-án. A rokonok által felállított sírkereszt vörös márványból készült, 6 láb magas. Felirata: „Itt nyugszik Kelemen László yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy ügyvéd, színműíró, első magyar színigazgató és kántor-tanító, 1760—1814. xevtizedx 1815 Felállíttatta leánya, Veron és unokái, Kelemen István, yszemelynevy kelemen istván yszemelynevy Kelemen István yszemelynevy kelemen yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Kelemen Kálmán, yszemelynevy kelemen kálmán yszemelynevy Kelemen Kálmán yszemelynevy kelemen yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy Kelemen Kajetán yszemelynevy kelemen kajetán yszemelynevy Kelemen Kajetán yszemelynevy kelemen yszemelynevy kajetán yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy Kajetán yszemelynevy ykodvegy és Nemes Ferenc. yszemelynevy nemes ferenc yszemelynevy Nemes Ferenc yszemelynevy nemes yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Nemes yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Kelemen yszemelynevy kelemen yszemelynevy Kelemen yszemelynevy kelemen yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy ykodvegy műsora számára több német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy darabot ültetett át magyarra, így ismerjük A gazda asszony ycimy a gazda asszony ycimy A gazda asszony ycimy a ycimy gazda ycimy asszony ycimy ycimy A ycimy gazda ycimy asszony ycimy ykodvegy és Tsapó Péter ycimy tsapó péter ycimy Tsapó Péter ycimy tsapó ycimy péter ycimy ycimy Tsapó ycimy Péter ycimy ykodvegy c. színműveit, melyek nyomtatásban is megjelentek. Othello-t ycimy othello ycimy Othello ycimy othello ycimy ycimy Othello ycimy ykodvegy lefordította 1809-ben. xevtizedx 1805 Életrajzát xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 Váli Béla yszemelynevy váli béla yszemelynevy Váli Béla yszemelynevy váli yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Váli yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy írta meg: „Kelemen László, az első magyar színigazgató ycimy kelemen lászló, az első magyar színigazgató ycimy Kelemen László, az első magyar színigazgató ycimy kelemen ycimy lászló, ycimy az ycimy első ycimy magyar ycimy színigazgató ycimy ycimy Keleme címmel. Arad, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy 1888. xevtizedx 1885 Újabban (1927) xevtizedx 1925 dr. Lugosi Döme yszemelynevy dr. lugosi döme yszemelynevy dr. Lugosi Döme yszemelynevy dr. yszemelynevy lugosi yszemelynevy döme yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Lugosi yszemelynevy Döme yszemelynevy ykodve is megírta részletes életrajzát. K. nővérei (Erzsébeten kívül): Borbála 1793-ban, xevtizedx 1795 Magdolna és Zsófia 1790­ben szintén xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 tagjai voltak a vezetése alatti színtársulatának. Alakját színpadra vitte Vahot Imre: yszemelynevy vahot imre yszemelynevy Vahot Imre yszemelynevy vahot yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Vahot yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy „Első magyar színészek ycimy első magyar színészek ycimy Első magyar színészek ycimy első ycimy magyar ycimy színészek ycimy ycimy Első ycimy magyar ycimy színészek ycimy ykodvegy és Fényes Samu: yszemelynevy fényes samu yszemelynevy Fényes Samu yszemelynevy fényes yszemelynevy samu yszemelynevy yszemelynevy Fényes yszemelynevy Samu yszemelynevy ykodvegy „Bacsányi ycimy bacsányi ycimy Bacsányi ycimy bacsányi ycimy ycimy Bacsányi ycimy ykodvegy c. színművében. (Ez utóbbi 1903. xevtizedx 1905 febr. 5-én került színre a Vígszínházban.) yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy Kelemen yszemelynevy kelemen yszemelynevy Kelemen yszemelynevy kelemen yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy ykodvegy nővére: K. Magdolna, Szilágyi Pál yszemelynevy szilágyi pál yszemelynevy Szilágyi Pál yszemelynevy szilágyi yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy anyja, sz. 1767. xevtizedx 1765 május xtalanevtizedx 1775 xtalanevtizedx 1785 3. Pest. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Húga: Erzsébet (Lásd: Csizmaziáné). yszemelynevy csizmaziáne yszemelynevy Csizmaziáné yszemelynevy csizmaziáne yszemelynevy yszemelynevy Csizmaziáné yszemelynevy ykodvegy Teréz, férjhez ment Oláh Elekhez, yszemelynevy oláh elek yszemelynevy Oláh Elek yszemelynevy oláh yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Oláh yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy Borbála, férjhez ment Somogyi Csizmazia Sándorhoz, yszemelynevy somogyi csizmazia sándor yszemelynevy Somogyi Csizmazia Sándor yszemelynevy somogyi yszemelynevy csizmazia yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Somogyi yszemelynevy Csizmazia ysz Klára, férjhezment rozváczi ytelepulesy rozvácz ytelepulesy rozvácz ymegyey trencsén megye ykodvegy Omazta Istvánhoz. yszemelynevy omazta istván yszemelynevy Omazta István yszemelynevy omazta yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Omazta yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy szin_II.0533.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Kelemen László - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1760

SZULETESIEVTIZED 1765

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0533.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0533.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26695.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Kelemen László

Szócikk: Kelemen László az első magyar színigazgató. Élete telve küzdéssel, végső lemondással s mindez mártirium egy dicső eszméért: hogy legyen magyar kultúra és ennek szolgálatában igazi magyar színészet. Atyja; Kelemen Mihály, nemes származású kántor és háztulajdonos Pesten, anyja: Török Anna, makói származású nő; házasságuk 1757. ápr. 24-én volt, melyből a lelkes Kelemen László származott, ki Pesten látta meg a napvilágot, 1760-ban. Amint elvégezte a jogot, ügyész lett Grassalkovich Antal herceg gödöllői uradalmában. Ezen állás szép jövedelméből szép kis vagyonra is tudott szert tenni. Ismereteit külföldön bővítette s a pesti jobb társaságok szívesen látták vendégül. Amint visszatért, elfogultan látta hazája elmaradottságát Európa más országainak színvonalától; látta, hogy a magyar nemzet szokásaiban, nyelvében, érzéseiben teljesen elidegenedett, hogy a magyar kultúra fejlesztésére milyen hathatós befolyása volna a színművészetnek. A főúri és irodalmi körökben csakhamar pártfogókra talált és szívós kitartással csakugyan megteremti az első magyar színtársulatot. Az országgyűléshez benyújtotta kérvényét pártfogás végett, a karok és rendek azonban egyszerűen lehurrogták. „Le vele! Hazaáruló! A nemzetből csúfot, komédiást akar csinálni! A magyart bukfenceztetni akarja! A bolondok házába vele!... Ezeket kiáltották feléje. Azonban voltak finom ízlésű főurak, akik készek voltak hazafias munkájában segítségére lenni. Gróf Ráday Pál és Kazinczy Ferenc támogatása mellett egy kis lelkes csoportot gyűjt maga köré, nevezetesen 10 férfit és 4 nőt s miután a német színészek nagy utánjárás és bosszantó zaklatás után hajlandók voltak színpadjukat átengedni: 1790.okt. 25-én eljátszotta Simai Kristóf „Igaz - Házi-ját Budán. E társulatot 1791. szept. 1-től 1792. ápr. 26-ig vezette. 1794-ben Kelemen a társulat második aligazgatója volt. Közben kollizióba kerül Sehy Ferenc és Protasevitz Benedek nevű tagjaival, ami a társulat belbékéjét megzavarta. A szerencse csak 1796-ig van vele. Eddig tudott ugyanis rendszeres előadásokat vezetni. Azontúl folytonos áskálódás uralkodik a társulatnál, az egyenetlenség végre kitör és ez év ápr. 10-én feloszlik. A feloszlást a sok adósság még inkább szította. 1774 forint és 56 krajcár sok pénz volt azon időben és úgy látszik: elegendő ahhoz, hogy a szépen megindult és fejlődést mutató nemes palánta elhervadjon és tönkre menjen. De a lelkesedés tüze azért nem hunyt el végkép! A magyar színjátszók: Soós Márton, Nagy András, Popovics András, meg a színjátszónők: Termetzky Franciska, Nagy Erzsébet és Mária mindenüket zálogba csapják, csakhogy fennálljon a magyar színészét! És az igazgató is zálogba adja a díszleteit, felszereléseit; újra erőre kap a társulat és sok-sok küzdelem után újra megkezdik a zengzetes magyar szó és nemzeti kultúra terjesztését. Azonban nem bírja már soká. Elfárad a küzdelemben, a meddő munka megtöri energiáját, lelohasztja munkakedvét a nemzet közönye, nemtörődömsége. 1799-ben újra társulatot szervezett, mellyel Debrecenben, Váradon, Szegeden, Kecskeméten, Nagykőrösön, Losoncon játszott. Vállalatába belebukván, előbb Ráckevén, majd Makón kántor, majd u. o. ügyvédi irodát nyit, azután 1812-ben Csanádpalotán megválasztják kántor-tanítónak és itt éli végső napjait élete hű párjával, Lipcsei Máriával (sz. 1780-ban, megh. 1884. jan. 5.). Kelemen László Csanádpalotán halt meg, 1814. dec. 24-én. Neje 1815. szept. 25-én Bitó Ferenc csanádpalotai kántor neje lett. Gyermekei: Erzsébet, színésznő (L. o.), István, szegedi tanító volt, László (sz. 1805. jan. 30.) pedig Gyorokon tanítóskodott, ezenkívül még három leánya volt. Ezek egyike: Veronka, megh. 87 éves korában, Szegeden, 1894. nov. 12. Rajkai Friebeis István a „Színpad c. lapjában, a 80-as években, felvetette az eszmét, miszerint kegyeletes cselekedet lenne, ha Kelemen László sírhantja fölé emlékkő állíttatnék. Az eszmét a Színészegyesület felkarolta és 1888. szept. 8-án, délelőtt 10 órakor nagy ünnepség keretében felállították az emlékoszlopot. Az emlékkő piramisalakú, 9 láb magas, csiszolt tiroli márványból való és álarc és babérkoszorú alatt ezek a sorok díszlenek: „Kelemen Lászlónak, Az Első Magyar Színigazgatónak, 1760—1814. Emlékezetére A Magyar Színészegyesület, 1888. szept. 8-án. A rokonok által felállított sírkereszt vörös márványból készült, 6 láb magas. Felirata: „Itt nyugszik Kelemen László ügyvéd, színműíró, első magyar színigazgató és kántor-tanító, 1760—1814. Felállíttatta leánya, Veron és unokái, Kelemen István, Kelemen Kálmán, Kelemen Kajetán és Nemes Ferenc. Kelemen műsora számára több német darabot ültetett át magyarra, így ismerjük A gazda asszony és Tsapó Péter c. színműveit, melyek nyomtatásban is megjelentek. Othello-t lefordította 1809-ben. Életrajzát Váli Béla írta meg: „Kelemen László, az első magyar színigazgató címmel. Arad, 1888. Újabban (1927) dr. Lugosi Döme is megírta részletes életrajzát. K. nővérei (Erzsébeten kívül): Borbála 1793-ban, Magdolna és Zsófia 1790­ben szintén tagjai voltak a vezetése alatti színtársulatának. Alakját színpadra vitte Vahot Imre: „Első magyar színészek és Fényes Samu: „Bacsányi c. színművében. (Ez utóbbi 1903. febr. 5-én került színre a Vígszínházban.) Kelemen nővére: K. Magdolna, Szilágyi Pál anyja, sz. 1767. május 3. Pest. Húga: Erzsébet (Lásd: Csizmaziáné). Teréz, férjhez ment Oláh Elekhez, Borbála, férjhez ment Somogyi Csizmazia Sándorhoz, Klára, férjhezment rozváczi Omazta Istvánhoz. szin_II.0533.pdf II