Címszó: Kéméndy Jenő - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1860
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0537.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0537.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26735.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Kéméndy
Jenő
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/526735.htm
Szócikk: Kéméndy Jenő festőművész, a M. Kir. Operaház
(intézmény)
szcenikai felügyelője, sz. 1860 (születés
éve) április 8-án, Déván, (megye) — megh.
1925. jún. 26-án, Budapesten. (Budapest)
Atyja jegyző volt. Középiskolái végeztével a pesti (Budapest)
rajziskolában magára vonta Nopcsa Elek báró (személy) (információ)
figyelmét, aki annyira megbecsülte egészen
korán megnyilatkozó tehetségét, hogy évi 300 forint ösztöndíjjal kiküldte Münchenbe.
(ország)
Itt Benczúr (személy)
és Seitz (személy)
voltak mesterei és a Münchenben (ország) eltöltött
tizenhét év alatt rengeteget festett. A Szépművészeti Múzeumban (intézmény)
ma is látható két képe, ezek: Az alchimista (cím) és Az első
perlekedés, (cím)
az egyik képét, a Gondolatok a könyvtárban (cím) címűt Ferencz
József (személy)
vette meg a királyi palota számára. 1898-ban (időpont) báró
Nopcsa Elek (személy)
(információ)
intendáns a M. Kir. Operaházhoz (intézmény)
hívta meg. Mint díszlet- és jelmeztervező pályáját a meiningenizmus iskolájában
kezdte meg, a történelmi hűség, a valóság illúziójának, a részletek gazdagságának
keresésében. Amint azonban a színpadi dekoráció művészete tovább haladt, ő is fokozatosan
fejlődött tovább, s így jutott el a valóság illúziójától a színpadi kép festői hatásainak
illúziójához. Talán mindennél erősebben és fokozotabb mértékben érdekelte a színpad
technikája. Valósággal szerelmese volt azoknak a konstruktív és technikai lehetőségeknek,
amelyek a színpadi gépezetben érvényesülhetnek. A szinpad uj konstrukciójától kezdve
a legapróbb részletekig érdekelték ezek a technikai és képbeli fogások és módok,
s néha hetek munkáját, ötletét szánta rá egy olyan detailkérdés megoldására, mint
amilyen egy a színpadon elröpített nyílvessző íve, amelynek szabályosan és pontosan
kell célbatalálnia. Ezermesterek ötletessége volt meg benne ezen a területen, a
kis dolgokban és a nagy konstruktőr hozzáértése, alapossága és mély elgondolása
a színpad technikájának lényegét érintő kérdésekben is. Ilyen szempontból legteljesebb
eredménye és életének legteljesebb produkciója az úgynevezett Aszfaléa -
színpad, (intézmény)
amely első jelentkezése, első formája annak a színpadi konstrukciónak, amely beépített
horizontjával, teljes egészében és részleteiben süllyeszthető és emelhető színpadjával
ma a modern szinpadépítkezésnek legelfogadottabb és leghasználtabb típusa. A huszadik
század színpadja (cím)
című tanulmányában fektette le ennek az új színpadépítkezésnek elméleti és gyakorlati
megoldásait. Színpadelméleti és színpadművészeti kérdésekben különböző folyóiratokban
egész sereg kisebb-nagyobb tanulmánya jelent meg, az ő műve volt a Mályvácska (cím) című balett
szövegkönyve, amelynek természetesen díszleteit is ő tervezte. A saját munkájában
próbálhatta ki ismét technikai ötletességét, a nagyszerűen megkonstruált repülő
színpadi sárkány megoldásában, amely ötletességben és ügyességben méltó utóda volt
az uszó rajnai (ország) (információ)
sellőknek, vetített felhőképének és egyéb
ilyen találmányainak. Színpadi művei: She, (cím) fantasztikus
balett 2 részben, 12 képben, Beér Józseffel, (személy) (információ)
zenéjét szerzetté: Mader Raoul. (személy) (információ)
Bem. 1898. (időpont) február
5. M. kir. Operaház. (intézmény)
Mályvácska királykisasszony, (cím) fantasztikus
balett 3 felvonásban. Zenéjét szerzetté: Mader Rezső. (személy) (információ)
Bem. 1921. (időpont) november
15. — U. o. A bűvös bábu, (cím) egyfelvonásos
bábjáték Mader Raoullal. (személy) (információ)
Bem. 1924. (időpont) december
19. — U. o. (Délutáni előadásban.) 1923. (időpont) április
havában kinevezték örökös taggá. szin_II.0537.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Kéméndy Jenő címszóvég 26735 Szócikk: Kéméndy
Jenő festőművész, a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy
M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy
yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy szcenikai felügyelője, sz.
1860 április xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 8-án, Déván, ytelepulesy
déva ytelepulesy Dévá ymegyey hunyad megye ykodvegy — megh. 1925. jún. 26-án, Budapesten.
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Atyja jegyző volt.
Középiskolái végeztével a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy rajziskolában magára vonta Nopcsa Elek báró yszemelynevy
nopcsa elek báró yszemelynevy Nopcsa Elek báró yszemelynevy nopcsa yszemelynevy
elek yszemelynevy báró yszemelynevy yszemelynevy Nopcsa yszemelynevy Elek
yszemelynevy báró yszemelynevy yk figyelmét, aki annyira megbecsülte egészen korán
megnyilatkozó tehetségét, hogy évi 300 forint ösztöndíjjal kiküldte Münchenbe. ytelepulesy
münchen ytelepulesy München yorszagy Németország ykodvegy Itt Benczúr yszemelynevy
benczúr yszemelynevy Benczúr yszemelynevy benczúr yszemelynevy yszemelynevy
Benczúr yszemelynevy ykodvegy és Seitz yszemelynevy seitz yszemelynevy Seitz
yszemelynevy seitz yszemelynevy yszemelynevy Seitz yszemelynevy ykodvegy voltak
mesterei és a Münchenben ytelepulesy münchen ytelepulesy München yorszagy
Németország ykodvegy eltöltött tizenhét év alatt rengeteget festett. A Szépművészeti
Múzeumban yintezmenyy szépművészeti múzeum yintezmenyy Szépművé yintezmenyy szépművészeti
yintezmenyy múzeum yintezmenyy yintezmenyy Szépművé yintezmenyy ykodvegy ma is látható
két képe, ezek: Az alchimista ycimy az alchimista ycimy Az alchimista ycimy az
ycimy alchimista ycimy ycimy Az ycimy alchimista ycimy ykodvegy és Az első perlekedés,
ycimy az első perlekedés ycimy Az első perlekedés ycimy az ycimy első ycimy
perlekedés ycimy ycimy Az ycimy első ycimy perlekedés ycimy ykodvegy az egyik képét,
a Gondolatok a könyvtárban ycimy gondolatok a könyvtárban ycimy Gondolatok a
könyvtárban ycimy gondolatok ycimy a ycimy könyvtárban ycimy ycimy Gondolatok
ycimy a ycimy könyvtárban ycimy ykodvegy címűt Ferencz József yszemelynevy
ferencz józsef yszemelynevy Ferencz József yszemelynevy ferencz yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Ferencz yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy vette meg a királyi palota számára. 1898-ban xevtizedx 1895 báró Nopcsa
Elek yszemelynevy báró nopcsa elek yszemelynevy báró Nopcsa Elek yszemelynevy
báró yszemelynevy nopcsa yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy báró
yszemelynevy Nopcsa yszemelynevy Elek yszemelynevy yk intendáns a M. Kir. Operaházhoz
yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy
kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir.
yintezmenyy ykodvegy hívta meg. Mint díszlet- és jelmeztervező pályáját a meiningenizmus
iskolájában kezdte meg, a történelmi hűség, a valóság illúziójának, a részletek
gazdagságának keresésében. Amint azonban a színpadi dekoráció művészete tovább haladt,
ő is fokozatosan fejlődött tovább, s így jutott el a valóság illúziójától a színpadi
kép festői hatásainak illúziójához. Talán mindennél erősebben és fokozotabb mértékben
érdekelte a színpad technikája. Valósággal szerelmese volt azoknak a konstruktív
és technikai lehetőségeknek, amelyek a színpadi gépezetben érvényesülhetnek. A szinpad
uj konstrukciójától kezdve a legapróbb részletekig érdekelték ezek a technikai és
képbeli fogások és módok, s néha hetek munkáját, ötletét szánta rá egy olyan detailkérdés
megoldására, mint amilyen egy a színpadon elröpített nyílvessző íve, amelynek szabályosan
és pontosan kell célbatalálnia. Ezermesterek ötletessége volt meg benne ezen a területen,
a kis dolgokban és a nagy konstruktőr hozzáértése, alapossága és mély elgondolása
a színpad technikájának lényegét érintő kérdésekben is. Ilyen szempontból legteljesebb
eredménye és életének legteljesebb produkciója az úgynevezett Aszfaléa -
színpad, yintezmenyy aszfaléa - színpad yintezmenyy Aszfaléa yintezmenyy
aszfaléa yintezmenyy - yintezmenyy színpad yintezmenyy yintezmenyy Aszfaléa
yintezmenyy ykodvegy amely első jelentkezése, első formája annak a színpadi konstrukciónak,
amely beépített horizontjával, teljes egészében és részleteiben süllyeszthető és
emelhető színpadjával ma a modern szinpadépítkezésnek legelfogadottabb és leghasználtabb
típusa. A huszadik század színpadja ycimy huszadik század színpadja ycimy
huszadik század színpadja ycimy huszadik ycimy század ycimy színpadja ycimy
ycimy huszadik ycimy század ycimy színpadja ycimy ykodvegy című tanulmányában fektette
le ennek az új színpadépítkezésnek elméleti és gyakorlati megoldásait. Színpadelméleti
és színpadművészeti kérdésekben különböző folyóiratokban egész sereg kisebb-nagyobb
tanulmánya jelent meg, az ő műve volt a Mályvácska ycimy mályvácska ycimy
Mályvácska ycimy mályvácska ycimy ycimy Mályvácska ycimy ykodvegy című balett szövegkönyve,
amelynek természetesen díszleteit is ő tervezte. A saját munkájában próbálhatta
ki ismét technikai ötletességét, a nagyszerűen megkonstruált repülő színpadi sárkány
megoldásában, amely ötletességben és ügyességben méltó utóda volt az uszó rajnai
ytelepulesy rajna ytelepulesy rajna yorszagy Németország ykodvegy sellőknek, vetített
felhőképének és egyéb ilyen találmányainak. Színpadi művei: She, ycimy she
ycimy She ycimy she ycimy ycimy She ycimy ykodvegy fantasztikus balett 2 részben,
12 képben, Beér Józseffel, yszemelynevy beér józsef yszemelynevy Beér József
yszemelynevy beér yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Beér
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy zenéjét szerzetté: Mader Raoul. yszemelynevy
mader raoul yszemelynevy Mader Raoul yszemelynevy mader yszemelynevy raoul
yszemelynevy yszemelynevy Mader yszemelynevy Raoul yszemelynevy ykodvegy Bem. 1898.
február xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 5. M. kir. Operaház. yintezmenyy
m. kir. operaház yintezmenyy M. kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir.
yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy kir. yintezmenyy
ykodvegy Mályvácska királykisasszony, ycimy mályvácska királykisasszony ycimy
Mályvácska királykisasszony ycimy mályvácska ycimy királykisasszony ycimy ycimy
Mályvácska ycimy királykisasszony ycimy ykodvegy fantasztikus balett 3 felvonásban.
Zenéjét szerzetté: Mader Rezső. yszemelynevy mader rezső yszemelynevy Mader
Rezső yszemelynevy mader yszemelynevy rezső yszemelynevy yszemelynevy Mader
yszemelynevy Rezső yszemelynevy ykodvegy Bem. 1921. xevtizedx 1925 november 15.
— U. o. A bűvös bábu, ycimy a bűvös bábu ycimy A bűvös bábu ycimy a ycimy bűvös
ycimy bábu ycimy ycimy A ycimy bűvös ycimy bábu ycimy ykodvegy egyfelvonásos bábjáték
Mader Raoullal. yszemelynevy mader raoul yszemelynevy Mader Raoul yszemelynevy
mader yszemelynevy raoul yszemelynevy yszemelynevy Mader yszemelynevy Raoul
yszemelynevy ykodvegy Bem. 1924. december 19. — U. o. (Délutáni előadásban.) 1923.
április havában kinevezték örökös taggá. szin_II.0537.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Kéméndy Jenő - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1860
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0537.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0537.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26735.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Kéméndy
Jenő
Szócikk: Kéméndy Jenő festőművész, a M. Kir. Operaház
szcenikai felügyelője, sz. 1860 április 8-án, Déván, — megh. 1925. jún. 26-án, Budapesten.
Atyja jegyző volt. Középiskolái végeztével a pesti rajziskolában magára vonta Nopcsa
Elek báró figyelmét, aki annyira megbecsülte egészen korán megnyilatkozó tehetségét,
hogy évi 300 forint ösztöndíjjal kiküldte Münchenbe. Itt Benczúr és Seitz voltak
mesterei és a Münchenben eltöltött tizenhét év alatt rengeteget festett. A Szépművészeti
Múzeumban ma is látható két képe, ezek: Az alchimista és Az első perlekedés, az
egyik képét, a Gondolatok a könyvtárban címűt Ferencz József vette meg a királyi
palota számára. 1898-ban báró Nopcsa Elek intendáns a M. Kir. Operaházhoz hívta
meg. Mint díszlet- és jelmeztervező pályáját a meiningenizmus iskolájában kezdte
meg, a történelmi hűség, a valóság illúziójának, a részletek gazdagságának keresésében.
Amint azonban a színpadi dekoráció művészete tovább haladt, ő is fokozatosan fejlődött
tovább, s így jutott el a valóság illúziójától a színpadi kép festői hatásainak
illúziójához. Talán mindennél erősebben és fokozotabb mértékben érdekelte a színpad
technikája. Valósággal szerelmese volt azoknak a konstruktív és technikai lehetőségeknek,
amelyek a színpadi gépezetben érvényesülhetnek. A szinpad uj konstrukciójától kezdve
a legapróbb részletekig érdekelték ezek a technikai és képbeli fogások és módok,
s néha hetek munkáját, ötletét szánta rá egy olyan detailkérdés megoldására, mint
amilyen egy a színpadon elröpített nyílvessző íve, amelynek szabályosan és pontosan
kell célbatalálnia. Ezermesterek ötletessége volt meg benne ezen a területen, a
kis dolgokban és a nagy konstruktőr hozzáértése, alapossága és mély elgondolása
a színpad technikájának lényegét érintő kérdésekben is. Ilyen szempontból legteljesebb
eredménye és életének legteljesebb produkciója az úgynevezett Aszfaléa -
színpad, amely első jelentkezése, első formája annak a színpadi konstrukciónak,
amely beépített horizontjával, teljes egészében és részleteiben süllyeszthető és
emelhető színpadjával ma a modern szinpadépítkezésnek legelfogadottabb és leghasználtabb
típusa. A huszadik század színpadja című tanulmányában fektette le ennek az új színpadépítkezésnek
elméleti és gyakorlati megoldásait. Színpadelméleti és színpadművészeti kérdésekben
különböző folyóiratokban egész sereg kisebb-nagyobb tanulmánya jelent meg, az ő
műve volt a Mályvácska című balett szövegkönyve, amelynek természetesen díszleteit
is ő tervezte. A saját munkájában próbálhatta ki ismét technikai ötletességét, a
nagyszerűen megkonstruált repülő színpadi sárkány megoldásában, amely ötletességben
és ügyességben méltó utóda volt az uszó rajnai sellőknek, vetített felhőképének
és egyéb ilyen találmányainak. Színpadi művei: She, fantasztikus balett 2 részben,
12 képben, Beér Józseffel, zenéjét szerzetté: Mader Raoul. Bem. 1898. február 5.
M. kir. Operaház. Mályvácska királykisasszony, fantasztikus balett 3 felvonásban.
Zenéjét szerzetté: Mader Rezső. Bem. 1921. november 15. — U. o. A bűvös bábu, egyfelvonásos
bábjáték Mader Raoullal. Bem. 1924. december 19. — U. o. (Délutáni előadásban.)
1923. április havában kinevezték örökös taggá. szin_II.0537.pdf II