Címszó: Kéméndy Jenő - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1860

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0537.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0537.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26735.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Kéméndy Jenő

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/526735.htm

 

Szócikk: Kéméndy Jenő festőművész, a M. Kir. Operaház (intézmény) szcenikai felügyelője, sz. 1860 (születés éve) április 8-án, Déván, (megye) — megh. 1925. jún. 26-án, Budapesten. (Budapest) Atyja jegyző volt. Középiskolái végeztével a pesti (Budapest) rajziskolában magára vonta Nopcsa Elek báró (személy) (információ)  figyelmét, aki annyira megbecsülte egészen korán megnyilatkozó tehetségét, hogy évi 300 forint ösztöndíjjal kiküldte Münchenbe. (ország) Itt Benczúr (személy) és Seitz (személy) voltak mesterei és a Münchenben (ország) eltöltött tizenhét év alatt rengeteget festett. A Szépművészeti Múzeumban (intézmény) ma is látható két képe, ezek: Az alchimista (cím) és Az első perlekedés, (cím) az egyik képét, a Gondolatok a könyvtárban (cím) címűt Ferencz József (személy) vette meg a királyi palota számára. 1898-ban (időpont) báró Nopcsa Elek (személy) (információ)  intendáns a M. Kir. Operaházhoz (intézmény) hívta meg. Mint díszlet- és jelmeztervező pályáját a meiningenizmus iskolájában kezdte meg, a történelmi hűség, a valóság illúziójának, a részletek gazdagságának keresésében. Amint azonban a színpadi dekoráció művészete tovább haladt, ő is fokozatosan fejlődött tovább, s így jutott el a valóság illúziójától a színpadi kép festői hatásainak illúziójához. Talán mindennél erősebben és fokozotabb mértékben érdekelte a színpad technikája. Valósággal szerelmese volt azoknak a konstruktív és technikai lehetőségeknek, amelyek a színpadi gépezetben érvényesülhetnek. A szinpad uj konstrukciójától kezdve a legapróbb részletekig érdekelték ezek a technikai és képbeli fogások és módok, s néha hetek munkáját, ötletét szánta rá egy olyan detailkérdés megoldására, mint amilyen egy a színpadon elröpített nyílvessző íve, amelynek szabályosan és pontosan kell célbatalálnia. Ezermesterek ötletessége volt meg benne ezen a területen, a kis dolgokban és a nagy konstruktőr hozzáértése, alapossága és mély elgondolása a színpad technikájának lényegét érintő kérdésekben is. Ilyen szempontból legteljesebb eredménye és életének legteljesebb produkciója az úgynevezett Aszfaléa - színpad, (intézmény) amely első jelentkezése, első formája annak a színpadi konstrukciónak, amely beépített horizontjával, teljes egészében és részleteiben süllyeszthető és emelhető színpadjával ma a modern szinpadépítkezésnek legelfogadottabb és leghasználtabb típusa. A huszadik század színpadja (cím) című tanulmányában fektette le ennek az új színpadépítkezésnek elméleti és gyakorlati megoldásait. Színpadelméleti és színpadművészeti kérdésekben különböző folyóiratokban egész sereg kisebb-nagyobb tanulmánya jelent meg, az ő műve volt a Mályvácska (cím) című balett szövegkönyve, amelynek természetesen díszleteit is ő tervezte. A saját munkájában próbálhatta ki ismét technikai ötletességét, a nagyszerűen megkonstruált repülő színpadi sárkány megoldásában, amely ötletességben és ügyességben méltó utóda volt az uszó rajnai (ország) (információ)  sellőknek, vetített felhőképének és egyéb ilyen találmányainak. Színpadi művei: She, (cím) fantasztikus balett 2 részben, 12 képben, Beér Józseffel, (személy) (információ)  zenéjét szerzetté: Mader Raoul. (személy) (információ)  Bem. 1898. (időpont) február 5. M. kir. Operaház. (intézmény) Mályvácska királykisasszony, (cím) fantasztikus balett 3 felvonásban. Zenéjét szerzetté: Mader Rezső. (személy) (információ)  Bem. 1921. (időpont) november 15. — U. o. A bűvös bábu, (cím) egyfelvonásos bábjáték Mader Raoullal. (személy) (információ)  Bem. 1924. (időpont) december 19. — U. o. (Délutáni előadásban.) 1923. (időpont) április havában kinevezték örökös taggá. szin_II.0537.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Kéméndy Jenő címszóvég 26735 Szócikk: Kéméndy Jenő festőművész, a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy szcenikai felügyelője, sz. 1860 április xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 8-án, Déván, ytelepulesy déva ytelepulesy Dévá ymegyey hunyad megye ykodvegy — megh. 1925. jún. 26-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Atyja jegyző volt. Középiskolái végeztével a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy rajziskolában magára vonta Nopcsa Elek báró yszemelynevy nopcsa elek báró yszemelynevy Nopcsa Elek báró yszemelynevy nopcsa yszemelynevy elek yszemelynevy báró yszemelynevy yszemelynevy Nopcsa yszemelynevy Elek yszemelynevy báró yszemelynevy yk figyelmét, aki annyira megbecsülte egészen korán megnyilatkozó tehetségét, hogy évi 300 forint ösztöndíjjal kiküldte Münchenbe. ytelepulesy münchen ytelepulesy München yorszagy Németország ykodvegy Itt Benczúr yszemelynevy benczúr yszemelynevy Benczúr yszemelynevy benczúr yszemelynevy yszemelynevy Benczúr yszemelynevy ykodvegy és Seitz yszemelynevy seitz yszemelynevy Seitz yszemelynevy seitz yszemelynevy yszemelynevy Seitz yszemelynevy ykodvegy voltak mesterei és a Münchenben ytelepulesy münchen ytelepulesy München yorszagy Németország ykodvegy eltöltött tizenhét év alatt rengeteget festett. A Szépművészeti Múzeumban yintezmenyy szépművészeti múzeum yintezmenyy Szépművé yintezmenyy szépművészeti yintezmenyy múzeum yintezmenyy yintezmenyy Szépművé yintezmenyy ykodvegy ma is látható két képe, ezek: Az alchimista ycimy az alchimista ycimy Az alchimista ycimy az ycimy alchimista ycimy ycimy Az ycimy alchimista ycimy ykodvegy és Az első perlekedés, ycimy az első perlekedés ycimy Az első perlekedés ycimy az ycimy első ycimy perlekedés ycimy ycimy Az ycimy első ycimy perlekedés ycimy ykodvegy az egyik képét, a Gondolatok a könyvtárban ycimy gondolatok a könyvtárban ycimy Gondolatok a könyvtárban ycimy gondolatok ycimy a ycimy könyvtárban ycimy ycimy Gondolatok ycimy a ycimy könyvtárban ycimy ykodvegy címűt Ferencz József yszemelynevy ferencz józsef yszemelynevy Ferencz József yszemelynevy ferencz yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Ferencz yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy vette meg a királyi palota számára. 1898-ban xevtizedx 1895 báró Nopcsa Elek yszemelynevy báró nopcsa elek yszemelynevy báró Nopcsa Elek yszemelynevy báró yszemelynevy nopcsa yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Nopcsa yszemelynevy Elek yszemelynevy yk intendáns a M. Kir. Operaházhoz yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy hívta meg. Mint díszlet- és jelmeztervező pályáját a meiningenizmus iskolájában kezdte meg, a történelmi hűség, a valóság illúziójának, a részletek gazdagságának keresésében. Amint azonban a színpadi dekoráció művészete tovább haladt, ő is fokozatosan fejlődött tovább, s így jutott el a valóság illúziójától a színpadi kép festői hatásainak illúziójához. Talán mindennél erősebben és fokozotabb mértékben érdekelte a színpad technikája. Valósággal szerelmese volt azoknak a konstruktív és technikai lehetőségeknek, amelyek a színpadi gépezetben érvényesülhetnek. A szinpad uj konstrukciójától kezdve a legapróbb részletekig érdekelték ezek a technikai és képbeli fogások és módok, s néha hetek munkáját, ötletét szánta rá egy olyan detailkérdés megoldására, mint amilyen egy a színpadon elröpített nyílvessző íve, amelynek szabályosan és pontosan kell célbatalálnia. Ezermesterek ötletessége volt meg benne ezen a területen, a kis dolgokban és a nagy konstruktőr hozzáértése, alapossága és mély elgondolása a színpad technikájának lényegét érintő kérdésekben is. Ilyen szempontból legteljesebb eredménye és életének legteljesebb produkciója az úgynevezett Aszfaléa - színpad, yintezmenyy aszfaléa - színpad yintezmenyy Aszfaléa yintezmenyy aszfaléa yintezmenyy - yintezmenyy színpad yintezmenyy yintezmenyy Aszfaléa yintezmenyy ykodvegy amely első jelentkezése, első formája annak a színpadi konstrukciónak, amely beépített horizontjával, teljes egészében és részleteiben süllyeszthető és emelhető színpadjával ma a modern szinpadépítkezésnek legelfogadottabb és leghasználtabb típusa. A huszadik század színpadja ycimy huszadik század színpadja ycimy huszadik század színpadja ycimy huszadik ycimy század ycimy színpadja ycimy ycimy huszadik ycimy század ycimy színpadja ycimy ykodvegy című tanulmányában fektette le ennek az új színpadépítkezésnek elméleti és gyakorlati megoldásait. Színpadelméleti és színpadművészeti kérdésekben különböző folyóiratokban egész sereg kisebb-nagyobb tanulmánya jelent meg, az ő műve volt a Mályvácska ycimy mályvácska ycimy Mályvácska ycimy mályvácska ycimy ycimy Mályvácska ycimy ykodvegy című balett szövegkönyve, amelynek természetesen díszleteit is ő tervezte. A saját munkájában próbálhatta ki ismét technikai ötletességét, a nagyszerűen megkonstruált repülő színpadi sárkány megoldásában, amely ötletességben és ügyességben méltó utóda volt az uszó rajnai ytelepulesy rajna ytelepulesy rajna yorszagy Németország ykodvegy sellőknek, vetített felhőképének és egyéb ilyen találmányainak. Színpadi művei: She, ycimy she ycimy She ycimy she ycimy ycimy She ycimy ykodvegy fantasztikus balett 2 részben, 12 képben, Beér Józseffel, yszemelynevy beér józsef yszemelynevy Beér József yszemelynevy beér yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Beér yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy zenéjét szerzetté: Mader Raoul. yszemelynevy mader raoul yszemelynevy Mader Raoul yszemelynevy mader yszemelynevy raoul yszemelynevy yszemelynevy Mader yszemelynevy Raoul yszemelynevy ykodvegy Bem. 1898. február xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 5. M. kir. Operaház. yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy kir. yintezmenyy ykodvegy Mályvácska királykisasszony, ycimy mályvácska királykisasszony ycimy Mályvácska királykisasszony ycimy mályvácska ycimy királykisasszony ycimy ycimy Mályvácska ycimy királykisasszony ycimy ykodvegy fantasztikus balett 3 felvonásban. Zenéjét szerzetté: Mader Rezső. yszemelynevy mader rezső yszemelynevy Mader Rezső yszemelynevy mader yszemelynevy rezső yszemelynevy yszemelynevy Mader yszemelynevy Rezső yszemelynevy ykodvegy Bem. 1921. xevtizedx 1925 november 15. — U. o. A bűvös bábu, ycimy a bűvös bábu ycimy A bűvös bábu ycimy a ycimy bűvös ycimy bábu ycimy ycimy A ycimy bűvös ycimy bábu ycimy ykodvegy egyfelvonásos bábjáték Mader Raoullal. yszemelynevy mader raoul yszemelynevy Mader Raoul yszemelynevy mader yszemelynevy raoul yszemelynevy yszemelynevy Mader yszemelynevy Raoul yszemelynevy ykodvegy Bem. 1924. december 19. — U. o. (Délutáni előadásban.) 1923. április havában kinevezték örökös taggá. szin_II.0537.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Kéméndy Jenő - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1860

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0537.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0537.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26735.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Kéméndy Jenő

Szócikk: Kéméndy Jenő festőművész, a M. Kir. Operaház szcenikai felügyelője, sz. 1860 április 8-án, Déván, — megh. 1925. jún. 26-án, Budapesten. Atyja jegyző volt. Középiskolái végeztével a pesti rajziskolában magára vonta Nopcsa Elek báró figyelmét, aki annyira megbecsülte egészen korán megnyilatkozó tehetségét, hogy évi 300 forint ösztöndíjjal kiküldte Münchenbe. Itt Benczúr és Seitz voltak mesterei és a Münchenben eltöltött tizenhét év alatt rengeteget festett. A Szépművészeti Múzeumban ma is látható két képe, ezek: Az alchimista és Az első perlekedés, az egyik képét, a Gondolatok a könyvtárban címűt Ferencz József vette meg a királyi palota számára. 1898-ban báró Nopcsa Elek intendáns a M. Kir. Operaházhoz hívta meg. Mint díszlet- és jelmeztervező pályáját a meiningenizmus iskolájában kezdte meg, a történelmi hűség, a valóság illúziójának, a részletek gazdagságának keresésében. Amint azonban a színpadi dekoráció művészete tovább haladt, ő is fokozatosan fejlődött tovább, s így jutott el a valóság illúziójától a színpadi kép festői hatásainak illúziójához. Talán mindennél erősebben és fokozotabb mértékben érdekelte a színpad technikája. Valósággal szerelmese volt azoknak a konstruktív és technikai lehetőségeknek, amelyek a színpadi gépezetben érvényesülhetnek. A szinpad uj konstrukciójától kezdve a legapróbb részletekig érdekelték ezek a technikai és képbeli fogások és módok, s néha hetek munkáját, ötletét szánta rá egy olyan detailkérdés megoldására, mint amilyen egy a színpadon elröpített nyílvessző íve, amelynek szabályosan és pontosan kell célbatalálnia. Ezermesterek ötletessége volt meg benne ezen a területen, a kis dolgokban és a nagy konstruktőr hozzáértése, alapossága és mély elgondolása a színpad technikájának lényegét érintő kérdésekben is. Ilyen szempontból legteljesebb eredménye és életének legteljesebb produkciója az úgynevezett Aszfaléa - színpad, amely első jelentkezése, első formája annak a színpadi konstrukciónak, amely beépített horizontjával, teljes egészében és részleteiben süllyeszthető és emelhető színpadjával ma a modern szinpadépítkezésnek legelfogadottabb és leghasználtabb típusa. A huszadik század színpadja című tanulmányában fektette le ennek az új színpadépítkezésnek elméleti és gyakorlati megoldásait. Színpadelméleti és színpadművészeti kérdésekben különböző folyóiratokban egész sereg kisebb-nagyobb tanulmánya jelent meg, az ő műve volt a Mályvácska című balett szövegkönyve, amelynek természetesen díszleteit is ő tervezte. A saját munkájában próbálhatta ki ismét technikai ötletességét, a nagyszerűen megkonstruált repülő színpadi sárkány megoldásában, amely ötletességben és ügyességben méltó utóda volt az uszó rajnai sellőknek, vetített felhőképének és egyéb ilyen találmányainak. Színpadi művei: She, fantasztikus balett 2 részben, 12 képben, Beér Józseffel, zenéjét szerzetté: Mader Raoul. Bem. 1898. február 5. M. kir. Operaház. Mályvácska királykisasszony, fantasztikus balett 3 felvonásban. Zenéjét szerzetté: Mader Rezső. Bem. 1921. november 15. — U. o. A bűvös bábu, egyfelvonásos bábjáték Mader Raoullal. Bem. 1924. december 19. — U. o. (Délutáni előadásban.) 1923. április havában kinevezték örökös taggá. szin_II.0537.pdf II