Címszó: Kerner István - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1867

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0554.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0554.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26824.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Kerner István

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/526826.htm

 

Szócikk: Kerner István a Filharmóniai Társaság (intézmény) főzeneigazgatója, m. kir. kormányfőtanácsos, a M. Kir Operaház (intézmény) örökös tagja, sz. 1867. (születés éve) ápr. 5-én, a baranyamegyei (megye) Máriakéménden. (megye) Megh. 1929. (időpont) aug. 27-én, Budapesten. (Budapest) Atyja Kerner János (személy) (információ)  kántortanító volt, tőle tanult zongorázni és orgonán játszani. Kiváló zenei képességei már gyermekkorában megnyilatkoztak; hétéves korában önállóan játszott orgonán a nagymiséken. Rövid ideig Pécsett (megye) tanult, tízéves korában került fel Pestre, (Budapest) ahol a Vas-utcai reáliskola növendéke lett. Középiskolai tanulmányai mellett folytatta zenei kiképeztetését, Huber Károly (személy) (információ)  növendéke lett és a Nemzeti Zenedén (intézmény) (információ)  tanult elméletet. Tizenhat éves korától kezdve tanítással kereste kenyerét. A zenede elvégzése után mint brácsás előbb kisegítő, majd 1885-ben (időpont) rendes tag lett az Operaházban. (intézmény) (információ)  Játszott a bayreuthi Wagner Festspielhausban (intézmény) is (1888). (időpont) Kiváló tudásával magára vonta Erkel Sándor, (személy) (információ)  majd Mahler Gusztáv (személy) (információ)  figyelmét, akik a legnehezebb partitúrákat bámulatos könnyedséggel olvasó fiatal zenészben felismerték a született karmestertehetséget. 1908-ban (időpont) operai karmesterré nevezték ki. A Filharmóniai Társaság (intézmény) eseményekben gazdag múltú intézménye legszebb reneszánszát köszönheti Kernernek. (személy) (információ)  Alatta vált gyakorivá a magyar zeneművészet megszólaltatása, ő rendezte az első népszerű hangversenyeket és vele költözött át a Filharmónia (intézmény) a Vigadóból (intézmény) a Népoperába, (intézmény) (információ)  hogy a közönség legszélesebb rétegei számára is hozzáférhetővé tegye kulturális működését. Kerner Istvánnak (személy) (információ)  hervadhatatlan érdemei vannak a modern magyar zeneszerzők megszólaltatásában is. Bátor szivvel és biztos kézzel vette kezébe a mellőzött magyar komponisták propagandáját; nem múlt el év, hogy be ne mutatott volna újakat, névteleneket, föl nem fedezetteket, harcolva érettük, mert művészeknek és értékeseknek tudta és vallotta őket. Hogy a magyar zeneművészet évtizedeken át nem tespedett, nem jutott a terméketlenség kátyújába, elsősorban Kerner Istvánnak (személy) (információ)  köszönhető, aki ugyanolyan szeretettel, hittel és komoly művészettel indította útnak egy-egy fiatal magyar tehetség munkáját, mint a legszebb klasszikus művet. Nagy és eredményekben gazdag pályafutás után, amely egy a magyar zeneművészet fejlődésének hőskorával, megrongált egészsége miatt vonult vissza a nyilvános szerepléstől a nagy magyar dirigens. Érdemei elismeréséül 1918. (időpont) jan. havában az Operaház (intézmény) (információ)  örökös tagjává nevezték ki. 1920. (időpont) szept. havában az Opera (intézmény) (információ)  művészeti igazgatói teendőjével bízták meg. 1924. (időpont) jún. 7-én kormányfőtanácsosi méltóságot nyert és az Opera (intézmény) (információ)  örökös tagjává nevezték ki. 1927-ben (időpont) főzeneigazgatói címet kapott. Művészi pályafutásának negyvenéves jubileumát 1929. (időpont) május 20-án ülte meg. Munkái: Ércember, (cím) balett (Auber (személy) (információ)  „La cheval de bronze (cím) (információ)  operájának tárgya után), bemutatta a m. kir. Operaház (intézmény) 1896. (időpont) febr. 22. szin_II.0554.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Kerner István címszóvég 26824 Szócikk: Kerner István a Filharmóniai Társaság yintezmenyy filharmóniai társaság yintezmenyy Filharmó yintezmenyy filharmóniai yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Filharmó yintezmenyy ykodvegy főzeneigazgatója, m. kir. kormányfőtanácsos, a M. Kir Operaház yintezmenyy m. kir operaház yintezmenyy M. Kir O yintezmenyy m. yintezmenyy kir yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir yintezmenyy O yintezmenyy ykodvegy örökös tagja, sz. 1867. ápr. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 5-én, a baranyamegyei ytelepulesy baranyamegye ytelepulesy baranyamegye ymegyey baranya megye ykodvegy Máriakéménden. ytelepulesy máriakéménd ytelepulesy Máriakéménd ymegyey baranya megye ykodvegy Megh. 1929. xevtizedx 1925 aug. 27-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Atyja Kerner János yszemelynevy kerner jános yszemelynevy Kerner János yszemelynevy kerner yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Kerner yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy kántortanító volt, tőle tanult zongorázni és orgonán játszani. Kiváló zenei képességei már gyermekkorában megnyilatkoztak; hétéves korában önállóan játszott orgonán a nagymiséken. Rövid ideig Pécsett ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy tanult, tízéves korában került fel Pestre, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ahol a Vas-utcai reáliskola növendéke lett. Középiskolai tanulmányai mellett folytatta zenei kiképeztetését, Huber Károly yszemelynevy huber károly yszemelynevy Huber Károly yszemelynevy huber yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Huber yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy növendéke lett és a Nemzeti Zenedén yintezmenyy nemzeti zenede yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy zenede yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tanult elméletet. Tizenhat éves korától kezdve tanítással kereste kenyerét. A zenede elvégzése után mint brácsás előbb kisegítő, majd 1885-ben xevtizedx 1885 rendes tag lett az Operaházban. yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy Játszott a bayreuthi Wagner Festspielhausban yintezmenyy bayreuthi wagner festspielhaus yintezmenyy bayreuth yintezmenyy bayreuthi yintezmenyy wagner yintezmenyy festspielhaus yintezmenyy yintezmenyy bayreuth yintezmenyy ykodvegy is (1888). Kiváló xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 tudásával magára vonta Erkel Sándor, yszemelynevy erkel sándor yszemelynevy Erkel Sándor yszemelynevy erkel yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy majd Mahler Gusztáv yszemelynevy mahler gusztáv yszemelynevy Mahler Gusztáv yszemelynevy mahler yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Mahler yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy figyelmét, akik a legnehezebb partitúrákat bámulatos könnyedséggel olvasó fiatal zenészben felismerték a született karmestertehetséget. 1908-ban xevtizedx 1905 operai xtalanevtizedx 1915 karmesterré nevezték ki. A Filharmóniai Társaság yintezmenyy filharmóniai társaság yintezmenyy Filharmó yintezmenyy filharmóniai yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Filharmó yintezmenyy ykodvegy eseményekben gazdag múltú intézménye legszebb reneszánszát köszönheti Kernernek. yszemelynevy kerner yszemelynevy Kerner yszemelynevy kerner yszemelynevy yszemelynevy Kerner yszemelynevy ykodvegy Alatta vált gyakorivá a magyar zeneművészet megszólaltatása, ő rendezte az első népszerű hangversenyeket és vele költözött át a Filharmónia yintezmenyy filharmónia yintezmenyy Filharmó yintezmenyy filharmónia yintezmenyy yintezmenyy Filharmó yintezmenyy ykodvegy a Vigadóból yintezmenyy vigadó yintezmenyy Vigadó yintezmenyy vigadó yintezmenyy yintezmenyy Vigadó yintezmenyy ykodvegy a Népoperába, yintezmenyy népopera yintezmenyy Népoperá yintezmenyy népopera yintezmenyy yintezmenyy Népoperá yintezmenyy ykodvegy hogy a közönség legszélesebb rétegei számára is hozzáférhetővé tegye kulturális működését. Kerner Istvánnak yszemelynevy kerner istván yszemelynevy Kerner István yszemelynevy kerner yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kerner yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy hervadhatatlan érdemei vannak a modern magyar zeneszerzők megszólaltatásában is. Bátor szivvel és biztos kézzel vette kezébe a mellőzött magyar komponisták propagandáját; nem múlt el év, hogy be ne mutatott volna újakat, névteleneket, föl nem fedezetteket, harcolva érettük, mert művészeknek és értékeseknek tudta és vallotta őket. Hogy a magyar zeneművészet évtizedeken át nem tespedett, nem jutott a terméketlenség kátyújába, elsősorban Kerner Istvánnak yszemelynevy kerner istván yszemelynevy Kerner István yszemelynevy kerner yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kerner yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy köszönhető, aki ugyanolyan szeretettel, hittel és komoly művészettel indította útnak egy-egy fiatal magyar tehetség munkáját, mint a legszebb klasszikus művet. Nagy és eredményekben gazdag pályafutás után, amely egy a magyar zeneművészet fejlődésének hőskorával, megrongált egészsége miatt vonult vissza a nyilvános szerepléstől a nagy magyar dirigens. Érdemei elismeréséül 1918. xevtizedx 1915 jan. xtalanevtizedx 1925 havában az Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy örökös tagjává nevezték ki. 1920. xevtizedx 1925 szept. havában az Opera yintezmenyy opera yintezmenyy Opera yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy Opera yintezmenyy ykodvegy művészeti igazgatói teendőjével bízták meg. 1924. jún. 7-én kormányfőtanácsosi méltóságot nyert és az Opera yintezmenyy opera yintezmenyy Opera yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy Opera yintezmenyy ykodvegy örökös tagjává nevezték ki. 1927-ben főzeneigazgatói címet kapott. Művészi pályafutásának negyvenéves jubileumát 1929. május 20-án ülte meg. Munkái: Ércember, ycimy ércember ycimy Ércember ycimy ércember ycimy ycimy Ércember ycimy ykodvegy balett (Auber yszemelynevy auber yszemelynevy Auber yszemelynevy auber yszemelynevy yszemelynevy Auber yszemelynevy ykodvegy „La cheval de bronze ycimy la cheval de bronze ycimy La cheval de bronze ycimy la ycimy cheval ycimy de ycimy bronze ycimy ycimy La ycimy cheval ycimy de ycimy bronze ycimy ykodvegy operájának tárgya után), bemutatta a m. kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy m. kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy ykodvegy 1896. xevtizedx 1895 febr. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 22. szin_II.0554.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Kerner István - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1867

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0554.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0554.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26824.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Kerner István

Szócikk: Kerner István a Filharmóniai Társaság főzeneigazgatója, m. kir. kormányfőtanácsos, a M. Kir Operaház örökös tagja, sz. 1867. ápr. 5-én, a baranyamegyei Máriakéménden. Megh. 1929. aug. 27-én, Budapesten. Atyja Kerner János kántortanító volt, tőle tanult zongorázni és orgonán játszani. Kiváló zenei képességei már gyermekkorában megnyilatkoztak; hétéves korában önállóan játszott orgonán a nagymiséken. Rövid ideig Pécsett tanult, tízéves korában került fel Pestre, ahol a Vas-utcai reáliskola növendéke lett. Középiskolai tanulmányai mellett folytatta zenei kiképeztetését, Huber Károly növendéke lett és a Nemzeti Zenedén tanult elméletet. Tizenhat éves korától kezdve tanítással kereste kenyerét. A zenede elvégzése után mint brácsás előbb kisegítő, majd 1885-ben rendes tag lett az Operaházban. Játszott a bayreuthi Wagner Festspielhausban is (1888). Kiváló tudásával magára vonta Erkel Sándor, majd Mahler Gusztáv figyelmét, akik a legnehezebb partitúrákat bámulatos könnyedséggel olvasó fiatal zenészben felismerték a született karmestertehetséget. 1908-ban operai karmesterré nevezték ki. A Filharmóniai Társaság eseményekben gazdag múltú intézménye legszebb reneszánszát köszönheti Kernernek. Alatta vált gyakorivá a magyar zeneművészet megszólaltatása, ő rendezte az első népszerű hangversenyeket és vele költözött át a Filharmónia a Vigadóból a Népoperába, hogy a közönség legszélesebb rétegei számára is hozzáférhetővé tegye kulturális működését. Kerner Istvánnak hervadhatatlan érdemei vannak a modern magyar zeneszerzők megszólaltatásában is. Bátor szivvel és biztos kézzel vette kezébe a mellőzött magyar komponisták propagandáját; nem múlt el év, hogy be ne mutatott volna újakat, névteleneket, föl nem fedezetteket, harcolva érettük, mert művészeknek és értékeseknek tudta és vallotta őket. Hogy a magyar zeneművészet évtizedeken át nem tespedett, nem jutott a terméketlenség kátyújába, elsősorban Kerner Istvánnak köszönhető, aki ugyanolyan szeretettel, hittel és komoly művészettel indította útnak egy-egy fiatal magyar tehetség munkáját, mint a legszebb klasszikus művet. Nagy és eredményekben gazdag pályafutás után, amely egy a magyar zeneművészet fejlődésének hőskorával, megrongált egészsége miatt vonult vissza a nyilvános szerepléstől a nagy magyar dirigens. Érdemei elismeréséül 1918. jan. havában az Operaház örökös tagjává nevezték ki. 1920. szept. havában az Opera művészeti igazgatói teendőjével bízták meg. 1924. jún. 7-én kormányfőtanácsosi méltóságot nyert és az Opera örökös tagjává nevezték ki. 1927-ben főzeneigazgatói címet kapott. Művészi pályafutásának negyvenéves jubileumát 1929. május 20-án ülte meg. Munkái: Ércember, balett (Auber „La cheval de bronze operájának tárgya után), bemutatta a m. kir. Operaház 1896. febr. 22. szin_II.0554.pdf II