Címszó: Kerner István - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1867
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0554.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0554.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26824.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Kerner
István
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/526826.htm
Szócikk: Kerner István a Filharmóniai Társaság (intézmény)
főzeneigazgatója, m. kir. kormányfőtanácsos, a M. Kir Operaház (intézmény)
örökös tagja, sz. 1867. (születés
éve) ápr. 5-én, a baranyamegyei (megye) Máriakéménden.
(megye) Megh.
1929. (időpont)
aug. 27-én, Budapesten. (Budapest)
Atyja Kerner János (személy) (információ)
kántortanító volt, tőle tanult zongorázni
és orgonán játszani. Kiváló zenei képességei már gyermekkorában megnyilatkoztak;
hétéves korában önállóan játszott orgonán a nagymiséken. Rövid ideig Pécsett (megye) tanult,
tízéves korában került fel Pestre, (Budapest)
ahol a Vas-utcai reáliskola növendéke lett. Középiskolai tanulmányai mellett folytatta
zenei kiképeztetését, Huber Károly (személy) (információ)
növendéke lett és a Nemzeti Zenedén (intézmény)
(információ)
tanult elméletet. Tizenhat éves korától kezdve
tanítással kereste kenyerét. A zenede elvégzése után mint brácsás előbb kisegítő,
majd 1885-ben (időpont) rendes
tag lett az Operaházban. (intézmény)
(információ)
Játszott a bayreuthi Wagner Festspielhausban
(intézmény)
is (1888). (időpont)
Kiváló tudásával magára vonta Erkel Sándor, (személy) (információ)
majd Mahler Gusztáv (személy) (információ)
figyelmét, akik a legnehezebb partitúrákat
bámulatos könnyedséggel olvasó fiatal zenészben felismerték a született karmestertehetséget.
1908-ban (időpont)
operai karmesterré nevezték ki. A Filharmóniai Társaság (intézmény)
eseményekben gazdag múltú intézménye legszebb reneszánszát köszönheti Kernernek.
(személy)
(információ)
Alatta vált gyakorivá a magyar zeneművészet
megszólaltatása, ő rendezte az első népszerű hangversenyeket és vele költözött át
a Filharmónia (intézmény)
a Vigadóból (intézmény)
a Népoperába, (intézmény)
(információ)
hogy a közönség legszélesebb rétegei számára
is hozzáférhetővé tegye kulturális működését. Kerner Istvánnak (személy) (információ)
hervadhatatlan érdemei vannak a modern magyar
zeneszerzők megszólaltatásában is. Bátor szivvel és biztos kézzel vette kezébe a
mellőzött magyar komponisták propagandáját; nem múlt el év, hogy be ne mutatott
volna újakat, névteleneket, föl nem fedezetteket, harcolva érettük, mert művészeknek
és értékeseknek tudta és vallotta őket. Hogy a magyar zeneművészet évtizedeken át
nem tespedett, nem jutott a terméketlenség kátyújába, elsősorban Kerner Istvánnak
(személy)
(információ)
köszönhető, aki ugyanolyan szeretettel, hittel
és komoly művészettel indította útnak egy-egy fiatal magyar tehetség munkáját, mint
a legszebb klasszikus művet. Nagy és eredményekben gazdag pályafutás után, amely
egy a magyar zeneművészet fejlődésének hőskorával, megrongált egészsége miatt vonult
vissza a nyilvános szerepléstől a nagy magyar dirigens. Érdemei elismeréséül 1918.
(időpont)
jan. havában az Operaház (intézmény)
(információ)
örökös tagjává nevezték ki. 1920. (időpont) szept.
havában az Opera (intézmény)
(információ)
művészeti igazgatói teendőjével bízták meg.
1924. (időpont)
jún. 7-én kormányfőtanácsosi méltóságot nyert és az Opera (intézmény)
(információ)
örökös tagjává nevezték ki. 1927-ben (időpont) főzeneigazgatói
címet kapott. Művészi pályafutásának negyvenéves jubileumát 1929. (időpont) május
20-án ülte meg. Munkái: Ércember, (cím) balett (Auber
(személy)
(információ)
„La cheval de bronze (cím) (információ)
operájának tárgya után), bemutatta a m. kir.
Operaház (intézmény)
1896. (időpont)
febr. 22. szin_II.0554.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Kerner István címszóvég 26824 Szócikk: Kerner
István a Filharmóniai Társaság yintezmenyy filharmóniai társaság yintezmenyy
Filharmó yintezmenyy filharmóniai yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy
Filharmó yintezmenyy ykodvegy főzeneigazgatója, m. kir. kormányfőtanácsos, a M.
Kir Operaház yintezmenyy m. kir operaház yintezmenyy M. Kir O yintezmenyy m.
yintezmenyy kir yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir
yintezmenyy O yintezmenyy ykodvegy örökös tagja, sz. 1867. ápr. xtalanevtizedx
1875 xtalanevtizedx 1885 5-én, a baranyamegyei ytelepulesy baranyamegye
ytelepulesy baranyamegye ymegyey baranya megye ykodvegy Máriakéménden. ytelepulesy
máriakéménd ytelepulesy Máriakéménd ymegyey baranya megye ykodvegy Megh. 1929. xevtizedx
1925 aug. 27-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy Atyja Kerner János yszemelynevy kerner jános yszemelynevy
Kerner János yszemelynevy kerner yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy
Kerner yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy kántortanító volt, tőle tanult zongorázni
és orgonán játszani. Kiváló zenei képességei már gyermekkorában megnyilatkoztak;
hétéves korában önállóan játszott orgonán a nagymiséken. Rövid ideig Pécsett ytelepulesy
pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy tanult, tízéves korában került
fel Pestre, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ahol a Vas-utcai
reáliskola növendéke lett. Középiskolai tanulmányai mellett folytatta zenei kiképeztetését,
Huber Károly yszemelynevy huber károly yszemelynevy Huber Károly yszemelynevy
huber yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Huber yszemelynevy Károly
yszemelynevy ykodvegy növendéke lett és a Nemzeti Zenedén yintezmenyy nemzeti
zenede yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy zenede yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tanult elméletet. Tizenhat éves korától
kezdve tanítással kereste kenyerét. A zenede elvégzése után mint brácsás előbb kisegítő,
majd 1885-ben xevtizedx 1885 rendes tag lett az Operaházban. yintezmenyy
operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy
Operaház yintezmenyy ykodvegy Játszott a bayreuthi Wagner Festspielhausban yintezmenyy
bayreuthi wagner festspielhaus yintezmenyy bayreuth yintezmenyy bayreuthi
yintezmenyy wagner yintezmenyy festspielhaus yintezmenyy yintezmenyy bayreuth
yintezmenyy ykodvegy is (1888). Kiváló xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 tudásával
magára vonta Erkel Sándor, yszemelynevy erkel sándor yszemelynevy Erkel Sándor
yszemelynevy erkel yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Erkel
yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy majd Mahler Gusztáv yszemelynevy
mahler gusztáv yszemelynevy Mahler Gusztáv yszemelynevy mahler yszemelynevy
gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Mahler yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy
ykodvegy figyelmét, akik a legnehezebb partitúrákat bámulatos könnyedséggel olvasó
fiatal zenészben felismerték a született karmestertehetséget. 1908-ban xevtizedx
1905 operai xtalanevtizedx 1915 karmesterré nevezték ki. A Filharmóniai Társaság
yintezmenyy filharmóniai társaság yintezmenyy Filharmó yintezmenyy filharmóniai
yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Filharmó yintezmenyy ykodvegy eseményekben
gazdag múltú intézménye legszebb reneszánszát köszönheti Kernernek. yszemelynevy
kerner yszemelynevy Kerner yszemelynevy kerner yszemelynevy yszemelynevy Kerner
yszemelynevy ykodvegy Alatta vált gyakorivá a magyar zeneművészet megszólaltatása,
ő rendezte az első népszerű hangversenyeket és vele költözött át a Filharmónia yintezmenyy
filharmónia yintezmenyy Filharmó yintezmenyy filharmónia yintezmenyy
yintezmenyy Filharmó yintezmenyy ykodvegy a Vigadóból yintezmenyy vigadó
yintezmenyy Vigadó yintezmenyy vigadó yintezmenyy yintezmenyy Vigadó
yintezmenyy ykodvegy a Népoperába, yintezmenyy népopera yintezmenyy Népoperá
yintezmenyy népopera yintezmenyy yintezmenyy Népoperá yintezmenyy ykodvegy hogy
a közönség legszélesebb rétegei számára is hozzáférhetővé tegye kulturális működését.
Kerner Istvánnak yszemelynevy kerner istván yszemelynevy Kerner István
yszemelynevy kerner yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kerner
yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy hervadhatatlan érdemei vannak a modern
magyar zeneszerzők megszólaltatásában is. Bátor szivvel és biztos kézzel vette kezébe
a mellőzött magyar komponisták propagandáját; nem múlt el év, hogy be ne mutatott
volna újakat, névteleneket, föl nem fedezetteket, harcolva érettük, mert művészeknek
és értékeseknek tudta és vallotta őket. Hogy a magyar zeneművészet évtizedeken át
nem tespedett, nem jutott a terméketlenség kátyújába, elsősorban Kerner Istvánnak
yszemelynevy kerner istván yszemelynevy Kerner István yszemelynevy kerner
yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kerner yszemelynevy István
yszemelynevy ykodvegy köszönhető, aki ugyanolyan szeretettel, hittel és komoly művészettel
indította útnak egy-egy fiatal magyar tehetség munkáját, mint a legszebb klasszikus
művet. Nagy és eredményekben gazdag pályafutás után, amely egy a magyar zeneművészet
fejlődésének hőskorával, megrongált egészsége miatt vonult vissza a nyilvános szerepléstől
a nagy magyar dirigens. Érdemei elismeréséül 1918. xevtizedx 1915 jan. xtalanevtizedx
1925 havában az Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy
operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy örökös tagjává nevezték
ki. 1920. xevtizedx 1925 szept. havában az Opera yintezmenyy opera yintezmenyy
Opera yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy Opera yintezmenyy ykodvegy művészeti
igazgatói teendőjével bízták meg. 1924. jún. 7-én kormányfőtanácsosi méltóságot
nyert és az Opera yintezmenyy opera yintezmenyy Opera yintezmenyy opera
yintezmenyy yintezmenyy Opera yintezmenyy ykodvegy örökös tagjává nevezték ki. 1927-ben
főzeneigazgatói címet kapott. Művészi pályafutásának negyvenéves jubileumát 1929.
május 20-án ülte meg. Munkái: Ércember, ycimy ércember ycimy Ércember ycimy
ércember ycimy ycimy Ércember ycimy ykodvegy balett (Auber yszemelynevy auber
yszemelynevy Auber yszemelynevy auber yszemelynevy yszemelynevy Auber
yszemelynevy ykodvegy „La cheval de bronze ycimy la cheval de bronze ycimy La
cheval de bronze ycimy la ycimy cheval ycimy de ycimy bronze ycimy ycimy La
ycimy cheval ycimy de ycimy bronze ycimy ykodvegy operájának tárgya után), bemutatta
a m. kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy m. kir. yintezmenyy
m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy m. yintezmenyy
kir. yintezmenyy ykodvegy 1896. xevtizedx 1895 febr. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx
1915 22. szin_II.0554.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Kerner István - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1867
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0554.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0554.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26824.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Kerner
István
Szócikk: Kerner István a Filharmóniai Társaság főzeneigazgatója,
m. kir. kormányfőtanácsos, a M. Kir Operaház örökös tagja, sz. 1867. ápr. 5-én,
a baranyamegyei Máriakéménden. Megh. 1929. aug. 27-én, Budapesten. Atyja Kerner
János kántortanító volt, tőle tanult zongorázni és orgonán játszani. Kiváló zenei
képességei már gyermekkorában megnyilatkoztak; hétéves korában önállóan játszott
orgonán a nagymiséken. Rövid ideig Pécsett tanult, tízéves korában került fel Pestre,
ahol a Vas-utcai reáliskola növendéke lett. Középiskolai tanulmányai mellett folytatta
zenei kiképeztetését, Huber Károly növendéke lett és a Nemzeti Zenedén tanult elméletet.
Tizenhat éves korától kezdve tanítással kereste kenyerét. A zenede elvégzése után
mint brácsás előbb kisegítő, majd 1885-ben rendes tag lett az Operaházban. Játszott
a bayreuthi Wagner Festspielhausban is (1888). Kiváló tudásával magára vonta Erkel
Sándor, majd Mahler Gusztáv figyelmét, akik a legnehezebb partitúrákat bámulatos
könnyedséggel olvasó fiatal zenészben felismerték a született karmestertehetséget.
1908-ban operai karmesterré nevezték ki. A Filharmóniai Társaság eseményekben gazdag
múltú intézménye legszebb reneszánszát köszönheti Kernernek. Alatta vált gyakorivá
a magyar zeneművészet megszólaltatása, ő rendezte az első népszerű hangversenyeket
és vele költözött át a Filharmónia a Vigadóból a Népoperába, hogy a közönség legszélesebb
rétegei számára is hozzáférhetővé tegye kulturális működését. Kerner Istvánnak hervadhatatlan
érdemei vannak a modern magyar zeneszerzők megszólaltatásában is. Bátor szivvel
és biztos kézzel vette kezébe a mellőzött magyar komponisták propagandáját; nem
múlt el év, hogy be ne mutatott volna újakat, névteleneket, föl nem fedezetteket,
harcolva érettük, mert művészeknek és értékeseknek tudta és vallotta őket. Hogy
a magyar zeneművészet évtizedeken át nem tespedett, nem jutott a terméketlenség
kátyújába, elsősorban Kerner Istvánnak köszönhető, aki ugyanolyan szeretettel, hittel
és komoly művészettel indította útnak egy-egy fiatal magyar tehetség munkáját, mint
a legszebb klasszikus művet. Nagy és eredményekben gazdag pályafutás után, amely
egy a magyar zeneművészet fejlődésének hőskorával, megrongált egészsége miatt vonult
vissza a nyilvános szerepléstől a nagy magyar dirigens. Érdemei elismeréséül 1918.
jan. havában az Operaház örökös tagjává nevezték ki. 1920. szept. havában az Opera
művészeti igazgatói teendőjével bízták meg. 1924. jún. 7-én kormányfőtanácsosi méltóságot
nyert és az Opera örökös tagjává nevezték ki. 1927-ben főzeneigazgatói címet kapott.
Művészi pályafutásának negyvenéves jubileumát 1929. május 20-án ülte meg. Munkái:
Ércember, balett (Auber „La cheval de bronze operájának tárgya után), bemutatta
a m. kir. Operaház 1896. febr. 22. szin_II.0554.pdf II
