Címszó: Keszler József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1846

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0561.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0561.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26873.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Keszler József

Szócikk: Keszler József író, esztétikus, műkritikus, sz. 1846. (születés éve) szeptember 4-én, Pásztón (megye) (Heves m.), (megye) (információ)  megh. 1927. szept. 18-án, Budapesten. (Budapest) Atyja gabonakereskedő volt s fiát az egyetemi pályára nevelte. Az ifjú K. nagy szorgalommal végezte tanulmányait. Hajlama, tehetsége az újságírás felé vonzotta. Pályáját a Pester Lloydnál (intézmény) kezdte. Csakhamar feltűnt friss, eleven, érdekes írásaival, kritikáival, tárcáival. A nagyműveltségű fiatal K. később Trefort Ágost (személy) kultuszminiszter buzdítására Párizsba (ország) utazott, ösztöndíjat élvezett s a francia (nemzetiség) (információ)  fővárosban (Budapest) tanulmányaiban továbbképezte magát. Midőn hazaérkezett, kinevezték az Országos Színiakadémia (intézmény) (információ)  tanárává s a tanárképzőintézet francia (nyelv) (információ)  nyelv- és irodalom tanára lett, egyben a mai mintagimnáziumban is tanított s az egyetemen mint francia (nyelv) (információ)  lektor előadásokat tartott a francia (nyelv) (információ)  irodalomról. Ezeknek az előadásoknak, amelyek minden nap megjelentek tárca formájában a Fővárosi Lapok-ban, (intézmény) (információ)  rendkívül nagy hallgatóságuk és olvasóközönségük volt. A magyar színházi kritika terén, különösen, ami a napi sajtó kritikáját illeti, úttörő munkát végzett. A közönség szerette és irányadóul fogadta el franciás (nemzetiség) (információ)  szellemben és stílusban írt kritikáit, amelyekben mindig kimerítő részletességgel ismertette a darab tartalmát s ehhez fűzte reflexióit. Az Az Újságban (intézmény) írott bírálatainak mindenkor döntő súlya volt. Egybegyűjtött kritikáit könyvalakban is közzétették s ez a könyv egyike a legbecsesebb magyar esztétikai munkáknak. Neje: Reich Irma, (személy) (információ)  operaénekesnő. (L. o.) szin_II.0561.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Keszler József címszóvég 26873 Szócikk: Keszler József író, esztétikus, műkritikus, sz. 1846. szeptember xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 4-én, Pásztón ytelepulesy pásztó ytelepulesy Pásztó ymegyey heves megye ykodvegy (Heves m.), ytelepulesy heves m. ytelepulesy Heves m. ymegyey heves megye ykodvegy megh. 1927. szept. 18-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Atyja gabonakereskedő volt s fiát az egyetemi pályára nevelte. Az ifjú K. nagy szorgalommal végezte tanulmányait. Hajlama, tehetsége az újságírás felé vonzotta. Pályáját a Pester Lloydnál yintezmenyy pester lloyd yintezmenyy Pester L yintezmenyy pester yintezmenyy lloyd yintezmenyy yintezmenyy Pester yintezmenyy L yintezmenyy ykodvegy kezdte. Csakhamar feltűnt friss, eleven, érdekes írásaival, kritikáival, tárcáival. A nagyműveltségű fiatal K. később Trefort Ágost yszemelynevy trefort ágost yszemelynevy Trefort Ágost yszemelynevy trefort yszemelynevy ágost yszemelynevy yszemelynevy Trefort yszemelynevy Ágost yszemelynevy ykodvegy kultuszminiszter buzdítására Párizsba ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy utazott, ösztöndíjat élvezett s a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy fővárosban főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy tanulmányaiban továbbképezte magát. Midőn hazaérkezett, kinevezték az Országos Színiakadémia yintezmenyy országos színiakadémia yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színiakadémia yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy tanárává s a tanárképzőintézet francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy francia ynyelvy ykodvegy nyelv- és irodalom tanára lett, egyben a mai mintagimnáziumban is tanított s az egyetemen mint francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy francia ynyelvy ykodvegy lektor előadásokat tartott a francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy francia ynyelvy ykodvegy irodalomról. Ezeknek az előadásoknak, amelyek minden nap megjelentek tárca formájában a Fővárosi Lapok-ban, yintezmenyy fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy rendkívül nagy hallgatóságuk és olvasóközönségük volt. A magyar színházi kritika terén, különösen, ami a napi sajtó kritikáját illeti, úttörő munkát végzett. A közönség szerette és irányadóul fogadta el franciás ynemzetisegy francia ynemzetisegy franciá ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy franciá ynemzetisegy ykodvegy szellemben és stílusban írt kritikáit, amelyekben mindig kimerítő részletességgel ismertette a darab tartalmát s ehhez fűzte reflexióit. Az Az Újságban yintezmenyy az újság yintezmenyy Az Újság yintezmenyy az yintezmenyy újság yintezmenyy yintezmenyy Az yintezmenyy Újság yintezmenyy ykodvegy írott bírálatainak mindenkor döntő súlya volt. Egybegyűjtött kritikáit könyvalakban is közzétették s ez a könyv egyike a legbecsesebb magyar esztétikai munkáknak. Neje: Reich Irma, yszemelynevy reich irma yszemelynevy Reich Irma yszemelynevy reich yszemelynevy irma yszemelynevy yszemelynevy Reich yszemelynevy Irma yszemelynevy ykodvegy operaénekesnő. (L. o.) szin_II.0561.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Keszler József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1846

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0561.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0561.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26873.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Keszler József

Szócikk: Keszler József író, esztétikus, műkritikus, sz. 1846. szeptember 4-én, Pásztón (Heves m.), megh. 1927. szept. 18-án, Budapesten. Atyja gabonakereskedő volt s fiát az egyetemi pályára nevelte. Az ifjú K. nagy szorgalommal végezte tanulmányait. Hajlama, tehetsége az újságírás felé vonzotta. Pályáját a Pester Lloydnál kezdte. Csakhamar feltűnt friss, eleven, érdekes írásaival, kritikáival, tárcáival. A nagyműveltségű fiatal K. később Trefort Ágost kultuszminiszter buzdítására Párizsba utazott, ösztöndíjat élvezett s a francia fővárosban tanulmányaiban továbbképezte magát. Midőn hazaérkezett, kinevezték az Országos Színiakadémia tanárává s a tanárképzőintézet francia nyelv- és irodalom tanára lett, egyben a mai mintagimnáziumban is tanított s az egyetemen mint francia lektor előadásokat tartott a francia irodalomról. Ezeknek az előadásoknak, amelyek minden nap megjelentek tárca formájában a Fővárosi Lapok-ban, rendkívül nagy hallgatóságuk és olvasóközönségük volt. A magyar színházi kritika terén, különösen, ami a napi sajtó kritikáját illeti, úttörő munkát végzett. A közönség szerette és irányadóul fogadta el franciás szellemben és stílusban írt kritikáit, amelyekben mindig kimerítő részletességgel ismertette a darab tartalmát s ehhez fűzte reflexióit. Az Az Újságban írott bírálatainak mindenkor döntő súlya volt. Egybegyűjtött kritikáit könyvalakban is közzétették s ez a könyv egyike a legbecsesebb magyar esztétikai munkáknak. Neje: Reich Irma, operaénekesnő. (L. o.) szin_II.0561.pdf II