Címszó: Keszler József - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1846
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0561.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0561.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26873.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Keszler
József
Szócikk: Keszler József író, esztétikus, műkritikus,
sz. 1846. (születés
éve) szeptember 4-én, Pásztón (megye) (Heves
m.), (megye)
(információ)
megh. 1927. szept. 18-án, Budapesten. (Budapest)
Atyja gabonakereskedő volt s fiát az egyetemi pályára nevelte. Az ifjú K. nagy szorgalommal
végezte tanulmányait. Hajlama, tehetsége az újságírás felé vonzotta. Pályáját a
Pester Lloydnál (intézmény)
kezdte. Csakhamar feltűnt friss, eleven, érdekes írásaival, kritikáival, tárcáival.
A nagyműveltségű fiatal K. később Trefort Ágost (személy) kultuszminiszter
buzdítására Párizsba (ország) utazott,
ösztöndíjat élvezett s a francia (nemzetiség)
(információ)
fővárosban (Budapest)
tanulmányaiban továbbképezte magát. Midőn hazaérkezett, kinevezték az Országos Színiakadémia
(intézmény)
(információ)
tanárává s a tanárképzőintézet francia (nyelv) (információ)
nyelv- és irodalom tanára lett, egyben a
mai mintagimnáziumban is tanított s az egyetemen mint francia (nyelv) (információ)
lektor előadásokat tartott a francia (nyelv) (információ)
irodalomról. Ezeknek az előadásoknak, amelyek
minden nap megjelentek tárca formájában a Fővárosi Lapok-ban, (intézmény)
(információ)
rendkívül nagy hallgatóságuk és olvasóközönségük
volt. A magyar színházi kritika terén, különösen, ami a napi sajtó kritikáját illeti,
úttörő munkát végzett. A közönség szerette és irányadóul fogadta el franciás (nemzetiség)
(információ)
szellemben és stílusban írt kritikáit, amelyekben
mindig kimerítő részletességgel ismertette a darab tartalmát s ehhez fűzte reflexióit.
Az Az Újságban (intézmény)
írott bírálatainak mindenkor döntő súlya volt. Egybegyűjtött kritikáit könyvalakban
is közzétették s ez a könyv egyike a legbecsesebb magyar esztétikai munkáknak. Neje:
Reich Irma, (személy)
(információ)
operaénekesnő. (L. o.) szin_II.0561.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Keszler József címszóvég 26873 Szócikk:
Keszler József író, esztétikus, műkritikus, sz. 1846. szeptember xtalanevtizedx
1855 xtalanevtizedx 1865 4-én, Pásztón ytelepulesy pásztó ytelepulesy Pásztó
ymegyey heves megye ykodvegy (Heves m.), ytelepulesy heves m. ytelepulesy Heves
m. ymegyey heves megye ykodvegy megh. 1927. szept. 18-án, Budapesten. Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Atyja gabonakereskedő volt
s fiát az egyetemi pályára nevelte. Az ifjú K. nagy szorgalommal végezte tanulmányait.
Hajlama, tehetsége az újságírás felé vonzotta. Pályáját a Pester Lloydnál yintezmenyy
pester lloyd yintezmenyy Pester L yintezmenyy pester yintezmenyy lloyd
yintezmenyy yintezmenyy Pester yintezmenyy L yintezmenyy ykodvegy kezdte. Csakhamar
feltűnt friss, eleven, érdekes írásaival, kritikáival, tárcáival. A nagyműveltségű
fiatal K. később Trefort Ágost yszemelynevy trefort ágost yszemelynevy Trefort
Ágost yszemelynevy trefort yszemelynevy ágost yszemelynevy yszemelynevy Trefort
yszemelynevy Ágost yszemelynevy ykodvegy kultuszminiszter buzdítására Párizsba ytelepulesy
párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy utazott, ösztöndíjat élvezett
s a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy
ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy fővárosban főváros ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy tanulmányaiban továbbképezte magát. Midőn
hazaérkezett, kinevezték az Országos Színiakadémia yintezmenyy országos
színiakadémia yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy
színiakadémia yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy tanárává s a
tanárképzőintézet francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy francia
ynyelvy ynyelvy francia ynyelvy ykodvegy nyelv- és irodalom tanára lett, egyben
a mai mintagimnáziumban is tanított s az egyetemen mint francia ynyelvy francia
ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy francia ynyelvy ykodvegy lektor
előadásokat tartott a francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy francia
ynyelvy ynyelvy francia ynyelvy ykodvegy irodalomról. Ezeknek az előadásoknak, amelyek
minden nap megjelentek tárca formájában a Fővárosi Lapok-ban, yintezmenyy
fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy lapok
yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy rendkívül nagy hallgatóságuk
és olvasóközönségük volt. A magyar színházi kritika terén, különösen, ami a napi
sajtó kritikáját illeti, úttörő munkát végzett. A közönség szerette és irányadóul
fogadta el franciás ynemzetisegy francia ynemzetisegy franciá ynemzetisegy
francia ynemzetisegy ynemzetisegy franciá ynemzetisegy ykodvegy szellemben és stílusban
írt kritikáit, amelyekben mindig kimerítő részletességgel ismertette a darab tartalmát
s ehhez fűzte reflexióit. Az Az Újságban yintezmenyy az újság yintezmenyy Az
Újság yintezmenyy az yintezmenyy újság yintezmenyy yintezmenyy Az yintezmenyy
Újság yintezmenyy ykodvegy írott bírálatainak mindenkor döntő súlya volt. Egybegyűjtött
kritikáit könyvalakban is közzétették s ez a könyv egyike a legbecsesebb magyar
esztétikai munkáknak. Neje: Reich Irma, yszemelynevy reich irma yszemelynevy
Reich Irma yszemelynevy reich yszemelynevy irma yszemelynevy yszemelynevy Reich
yszemelynevy Irma yszemelynevy ykodvegy operaénekesnő. (L. o.) szin_II.0561.pdf
II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Keszler József - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1846
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0561.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0561.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26873.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Keszler
József
Szócikk: Keszler József író, esztétikus, műkritikus,
sz. 1846. szeptember 4-én, Pásztón (Heves m.), megh. 1927. szept. 18-án, Budapesten.
Atyja gabonakereskedő volt s fiát az egyetemi pályára nevelte. Az ifjú K. nagy szorgalommal
végezte tanulmányait. Hajlama, tehetsége az újságírás felé vonzotta. Pályáját a
Pester Lloydnál kezdte. Csakhamar feltűnt friss, eleven, érdekes írásaival, kritikáival,
tárcáival. A nagyműveltségű fiatal K. később Trefort Ágost kultuszminiszter buzdítására
Párizsba utazott, ösztöndíjat élvezett s a francia fővárosban tanulmányaiban továbbképezte
magát. Midőn hazaérkezett, kinevezték az Országos Színiakadémia tanárává s a tanárképzőintézet
francia nyelv- és irodalom tanára lett, egyben a mai mintagimnáziumban is tanított
s az egyetemen mint francia lektor előadásokat tartott a francia irodalomról. Ezeknek
az előadásoknak, amelyek minden nap megjelentek tárca formájában a Fővárosi Lapok-ban,
rendkívül nagy hallgatóságuk és olvasóközönségük volt. A magyar színházi kritika
terén, különösen, ami a napi sajtó kritikáját illeti, úttörő munkát végzett. A közönség
szerette és irányadóul fogadta el franciás szellemben és stílusban írt kritikáit,
amelyekben mindig kimerítő részletességgel ismertette a darab tartalmát s ehhez
fűzte reflexióit. Az Az Újságban írott bírálatainak mindenkor döntő súlya volt.
Egybegyűjtött kritikáit könyvalakban is közzétették s ez a könyv egyike a legbecsesebb
magyar esztétikai munkáknak. Neje: Reich Irma, operaénekesnő. (L. o.) szin_II.0561.pdf
II
