Címszó: Kilényi /Killyéni/ Kocsis Dávid - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0573.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0573.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26925.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Kilényi Killyéni Kocsis Dávid

Szócikk: Kilényi /Killyéni/ Kocsis Dávid úttörő színész és a régi jelen színigazgatók egyike. Születési helye és ideje ismeretlen. Iskolái végeztével bevonult katonának és a francia (nemzetiség) (információ)  háborúban meg is sebesült; majd 1815-ben (időpont) ő is kedvet kap a zengzetes magyar szó terjesztéséhez és színésszé lesz. Takarékos, rendszerető, komoly ember volt már fiatalabb korában is és ezek a tulajdonságok arra ösztönzik, hogy mint színigazgató szolgálja a kultúrát. Csakhamar összetoborozza társulatát és Alföldi Nemzeti Szinjátszótársaság (intézmény) (információ)  cím alatt játszik Pécsett, (megye) Baján, (megye) (információ)  Szombathelyen. (megye) 1818-ban (időpont) Aradon (megye) (információ)  megyegyűlés volt, mely alkalommal Kilényi (személy) (információ)  előadásait rendkívüli tetszéssel fogadták, ami kétségkívül kiváló szervező képességéről tett tanúbizonyságot, — valamint az ő érdeme, hogy a nemesség körei a nemzeti művészet fejlődését előmozdították. Nehéz munka volt ez abban az időben, mikor mindenütt németül (nyelv) (információ)  beszéltek és még a hatóságok is görbe szemmel nézték a magyar színészet térfoglalását. — 1820. (időpont) tavaszán a német (nyelv) (információ)  szótól hangos Győrben (megye) üti föl sátorfáját, ahol csak úgy tudott közönséget vonzani, hogy sürün adott operai előadásokat, a legkiválóbb precizitással. Társulatának ezen időben Déryné (személy) (információ)  volt a vonzóereje, az országszerte ünnepelt énekesnő, aki énekművészete, tökéletességével és kedvessége páratlanságával leírhatatlan lelkesedést keltett a közönség körében. — A többi jelesek ezek voltak: Szilágyi Pál, (személy) (információ)  Szentpétery Zsigmond, (személy) (információ)  Láng Ádám, (személy) (információ)  Pály Elek (személy) és Vásárhelyi Károly. (személy) (információ)  Hogy állandóan jó erőkből álló társulatot tudjon összetartani, ez is művészet volt abban az időben, mert az akkori színészek úgyszólván „belenőttek a vándorlásban és nem igen volt maradásuk a már megszokott meleg fészekben letelepedni; tehát cselhez folyamodott, olyképpen, hogy nagy előleget adott, hogy aztán ezzel hosszú időre biztosítsa a színész működését. Ezután keresztül-kasul járja az országot, megfordul Erdélyben (ország) (információ)  és Pesten (Budapest) is, ahol a németszinházban (intézmény) játszott. 1828-ban (időpont) a miskolci (megye) színház megnyitására őt hívták meg, majd jó híre Kassára (megye) is eljut, ahol 1836-ban (időpont) 6 évre i ingyen adták át a színházat, csak hogy az ő jeles társulata játszhasson ott. — Molnár György (személy) (információ)  így jellemzi Kilényit: (személy) (információ)  „Furfangos, ritka tapintatu és szerfölött ügyes, cirkumspektusos direktor. Az egykorú kritikák alapján pedig azt is megtudjuk, hogy szép színpadi alakja volt, meglehetősen jól játszott és hogy igen ügyes igazgató is volt. Folyton a műsora gazdagításán munkálkodott és hogy némi változatosságot hozzon a repetoárba, megtanul németül (nyelv) (információ)  és a jelesebb német (nemzetiség) (információ)  drámákat lefordítja magyar nyelvre. A fáradhatatlan, ügybuzgó harcos 1852. (időpont) március 13-án 61 éves korában halt meg Debrecenben. (megye) Több színdarabot fordított németből. (nyelv) (információ)  Neje Széppataky Johanna (személy) (információ)  volt, (Déryné (személy) (információ)  testvérhúga) előbb naivakat játszott, de mivel nem volt jelentősebb sikere, lemondott a színpadi működésről és pénztárosnő lett. (Pályáját Kilényivel (személy) (információ)  kezdte Rimaszombaton (megye) „Az élet álom (cím) c. színműben.) Meghalt 80-ik évében Miskolcon, (megye) ahol sírkövét özv. Latabár Endréné (személy) emelte. Leányuk: Kilényi Lilla, (személy) (információ)  színésznő, kiről a Hölgyfutár (intézmény) 1851—256. (időpont) száma így emlékezik meg: „Kedves színpadi alak, gyönyörű csengő hangja és ritka szorgalma, melyet szerepeinek mindenkori hibátlan betanulásában tanúsít s az ártatlan víg szerepek játszásábani ügyesége őt a társaság kedvelt tagjai közé emelik. (Debreceni (megye) tudósítás.) szin_II.0573.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Kilényi Killyéni Kocsis Dávid címszóvég 26925 Szócikk: Kilényi /Killyéni/ Kocsis Dávid úttörő színész és a régi jelen színigazgatók egyike. Születési helye és ideje ismeretlen. Iskolái végeztével bevonult katonának és a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy háborúban meg is sebesült; majd 1815-ben ő is kedvet kap a zengzetes magyar szó terjesztéséhez és színésszé lesz. Takarékos, rendszerető, komoly ember volt már fiatalabb korában is és ezek a tulajdonságok arra ösztönzik, hogy mint színigazgató szolgálja a kultúrát. Csakhamar összetoborozza társulatát és Alföldi Nemzeti Szinjátszótársaság yintezmenyy alföldi nemzeti szinjátszótársaság yintezmenyy Alföldi yintezmenyy alföldi yintezmenyy nemzeti yintezmenyy szinjátszótársaság yintezmenyy yintezmenyy Alföldi yintezmenyy ykodvegy cím alatt játszik Pécsett, ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy Baján, ytelepulesy baja ytelepulesy Bajá ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Szombathelyen. ytelepulesy szombathely ytelepulesy Szombathely ymegyey vas megye ykodvegy 1818-ban Aradon xtalanevtizedx 1825 ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy megyegyűlés volt, mely alkalommal Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy ykodvegy előadásait rendkívüli tetszéssel fogadták, ami kétségkívül kiváló szervező képességéről tett tanúbizonyságot, — valamint az ő érdeme, hogy a nemesség körei a nemzeti művészet fejlődését előmozdították. Nehéz munka volt ez abban az időben, mikor mindenütt németül ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy beszéltek és még a hatóságok is görbe szemmel nézték a magyar színészet térfoglalását. — 1820. xevtizedx 1825 tavaszán a német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy szótól hangos Győrben ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy üti föl sátorfáját, ahol csak úgy tudott közönséget vonzani, hogy sürün adott operai előadásokat, a legkiválóbb precizitással. Társulatának ezen időben Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy volt a vonzóereje, az országszerte ünnepelt énekesnő, aki énekművészete, tökéletességével és kedvessége páratlanságával leírhatatlan lelkesedést keltett a közönség körében. — A többi jelesek ezek voltak: Szilágyi Pál, yszemelynevy szilágyi pál yszemelynevy Szilágyi Pál yszemelynevy szilágyi yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy Szentpétery Zsigmond, yszemelynevy szentpétery zsigmond yszemelynevy Szentpétery Zsigmond yszemelynevy szentpétery yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy Láng Ádám, yszemelynevy láng ádám yszemelynevy Láng Ádám yszemelynevy láng yszemelynevy ádám yszemelynevy yszemelynevy Láng yszemelynevy Ádám yszemelynevy ykodvegy Pály Elek yszemelynevy pály elek yszemelynevy Pály Elek yszemelynevy pály yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Pály yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy és Vásárhelyi Károly. yszemelynevy vásárhelyi károly yszemelynevy Vásárhelyi Károly yszemelynevy vásárhelyi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Vásárhelyi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Hogy állandóan jó erőkből álló társulatot tudjon összetartani, ez is művészet volt abban az időben, mert az akkori színészek úgyszólván „belenőttek a vándorlásban és nem igen volt maradásuk a már megszokott meleg fészekben letelepedni; tehát cselhez folyamodott, olyképpen, hogy nagy előleget adott, hogy aztán ezzel hosszú időre biztosítsa a színész működését. Ezután keresztül-kasul járja az országot, megfordul Erdélyben ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy és Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy is, ahol a németszinházban yintezmenyy németszinház yintezmenyy németszi yintezmenyy németszinház yintezmenyy yintezmenyy németszi yintezmenyy ykodvegy játszott. 1828-ban a xtalanevtizedx 1835 miskolci ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy színház megnyitására őt hívták meg, majd jó híre Kassára ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy is eljut, ahol 1836-ban xevtizedx 1835 6 xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 évre i ingyen adták át a színházat, csak hogy az ő jeles társulata játszhasson ott. — Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy így jellemzi Kilényit: yszemelynevy kilényi yszemelynevy Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy ykodvegy „Furfangos, ritka tapintatu és szerfölött ügyes, cirkumspektusos direktor. Az egykorú kritikák alapján pedig azt is megtudjuk, hogy szép színpadi alakja volt, meglehetősen jól játszott és hogy igen ügyes igazgató is volt. Folyton a műsora gazdagításán munkálkodott és hogy némi változatosságot hozzon a repetoárba, megtanul németül ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy és a jelesebb német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy drámákat lefordítja magyar nyelvre. A fáradhatatlan, ügybuzgó harcos 1852. xevtizedx 1855 március 13-án 61 éves korában halt meg Debrecenben. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Több színdarabot fordított németből. ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy Neje Széppataky Johanna yszemelynevy széppataky johanna yszemelynevy Széppataky Johanna yszemelynevy széppataky yszemelynevy johanna yszemelynevy yszemelynevy Széppataky yszemelynevy Johanna yszemelynevy ykodvegy volt, (Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy testvérhúga) előbb naivakat játszott, de mivel nem volt jelentősebb sikere, lemondott a színpadi működésről és pénztárosnő lett. (Pályáját Kilényivel yszemelynevy kilényi yszemelynevy Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy ykodvegy kezdte Rimaszombaton ytelepulesy rimaszombat ytelepulesy Rimaszombat ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy „Az élet álom ycimy az élet álom ycimy Az élet álom ycimy az ycimy élet ycimy álom ycimy ycimy Az ycimy élet ycimy álom ycimy ykodvegy c. színműben.) Meghalt 80-ik évében Miskolcon, ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy ahol sírkövét özv. Latabár Endréné yszemelynevy özv. latabár endréne yszemelynevy özv. Latabár Endréné yszemelynevy özv. yszemelynevy latabár yszemelynevy endréne yszemelynevy yszemelynevy özv. yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endréné emelte. Leányuk: Kilényi Lilla, yszemelynevy kilényi lilla yszemelynevy Kilényi Lilla yszemelynevy kilényi yszemelynevy lilla yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy Lilla yszemelynevy ykodvegy színésznő, kiről a Hölgyfutár yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy ykodvegy 1851—256. száma xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 így emlékezik meg: „Kedves színpadi alak, gyönyörű csengő hangja és ritka szorgalma, melyet szerepeinek mindenkori hibátlan betanulásában tanúsít s az ártatlan víg szerepek játszásábani ügyesége őt a társaság kedvelt tagjai közé emelik. (Debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy tudósítás.) szin_II.0573.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Kilényi /Killyéni/ Kocsis Dávid - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0573.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0573.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26925.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Kilényi Killyéni Kocsis Dávid

Szócikk: Kilényi /Killyéni/ Kocsis Dávid úttörő színész és a régi jelen színigazgatók egyike. Születési helye és ideje ismeretlen. Iskolái végeztével bevonult katonának és a francia háborúban meg is sebesült; majd 1815-ben ő is kedvet kap a zengzetes magyar szó terjesztéséhez és színésszé lesz. Takarékos, rendszerető, komoly ember volt már fiatalabb korában is és ezek a tulajdonságok arra ösztönzik, hogy mint színigazgató szolgálja a kultúrát. Csakhamar összetoborozza társulatát és Alföldi Nemzeti Szinjátszótársaság cím alatt játszik Pécsett, Baján, Szombathelyen. 1818-ban Aradon megyegyűlés volt, mely alkalommal Kilényi előadásait rendkívüli tetszéssel fogadták, ami kétségkívül kiváló szervező képességéről tett tanúbizonyságot, — valamint az ő érdeme, hogy a nemesség körei a nemzeti művészet fejlődését előmozdították. Nehéz munka volt ez abban az időben, mikor mindenütt németül beszéltek és még a hatóságok is görbe szemmel nézték a magyar színészet térfoglalását. — 1820. tavaszán a német szótól hangos Győrben üti föl sátorfáját, ahol csak úgy tudott közönséget vonzani, hogy sürün adott operai előadásokat, a legkiválóbb precizitással. Társulatának ezen időben Déryné volt a vonzóereje, az országszerte ünnepelt énekesnő, aki énekművészete, tökéletességével és kedvessége páratlanságával leírhatatlan lelkesedést keltett a közönség körében. — A többi jelesek ezek voltak: Szilágyi Pál, Szentpétery Zsigmond, Láng Ádám, Pály Elek és Vásárhelyi Károly. Hogy állandóan jó erőkből álló társulatot tudjon összetartani, ez is művészet volt abban az időben, mert az akkori színészek úgyszólván „belenőttek a vándorlásban és nem igen volt maradásuk a már megszokott meleg fészekben letelepedni; tehát cselhez folyamodott, olyképpen, hogy nagy előleget adott, hogy aztán ezzel hosszú időre biztosítsa a színész működését. Ezután keresztül-kasul járja az országot, megfordul Erdélyben és Pesten is, ahol a németszinházban játszott. 1828-ban a miskolci színház megnyitására őt hívták meg, majd jó híre Kassára is eljut, ahol 1836-ban 6 évre i ingyen adták át a színházat, csak hogy az ő jeles társulata játszhasson ott. — Molnár György így jellemzi Kilényit: „Furfangos, ritka tapintatu és szerfölött ügyes, cirkumspektusos direktor. Az egykorú kritikák alapján pedig azt is megtudjuk, hogy szép színpadi alakja volt, meglehetősen jól játszott és hogy igen ügyes igazgató is volt. Folyton a műsora gazdagításán munkálkodott és hogy némi változatosságot hozzon a repetoárba, megtanul németül és a jelesebb német drámákat lefordítja magyar nyelvre. A fáradhatatlan, ügybuzgó harcos 1852. március 13-án 61 éves korában halt meg Debrecenben. Több színdarabot fordított németből. Neje Széppataky Johanna volt, (Déryné testvérhúga) előbb naivakat játszott, de mivel nem volt jelentősebb sikere, lemondott a színpadi működésről és pénztárosnő lett. (Pályáját Kilényivel kezdte Rimaszombaton „Az élet álom c. színműben.) Meghalt 80-ik évében Miskolcon, ahol sírkövét özv. Latabár Endréné emelte. Leányuk: Kilényi Lilla, színésznő, kiről a Hölgyfutár 1851—256. száma így emlékezik meg: „Kedves színpadi alak, gyönyörű csengő hangja és ritka szorgalma, melyet szerepeinek mindenkori hibátlan betanulásában tanúsít s az ártatlan víg szerepek játszásábani ügyesége őt a társaság kedvelt tagjai közé emelik. (Debreceni tudósítás.) szin_II.0573.pdf II