Címszó: Kilényi /Killyéni/ Kocsis Dávid -
Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0573.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0573.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26925.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Kilényi
Killyéni Kocsis Dávid
Szócikk: Kilényi /Killyéni/ Kocsis Dávid úttörő
színész és a régi jelen színigazgatók egyike. Születési helye és ideje ismeretlen.
Iskolái végeztével bevonult katonának és a francia (nemzetiség)
(információ)
háborúban meg is sebesült; majd 1815-ben
(időpont)
ő is kedvet kap a zengzetes magyar szó terjesztéséhez és színésszé lesz. Takarékos,
rendszerető, komoly ember volt már fiatalabb korában is és ezek a tulajdonságok
arra ösztönzik, hogy mint színigazgató szolgálja a kultúrát. Csakhamar összetoborozza
társulatát és Alföldi Nemzeti Szinjátszótársaság (intézmény)
(információ)
cím alatt játszik Pécsett, (megye) Baján,
(megye) (információ)
Szombathelyen. (megye) 1818-ban
(időpont)
Aradon (megye)
(információ)
megyegyűlés volt, mely alkalommal Kilényi
(személy)
(információ)
előadásait rendkívüli tetszéssel fogadták,
ami kétségkívül kiváló szervező képességéről tett tanúbizonyságot, — valamint az
ő érdeme, hogy a nemesség körei a nemzeti művészet fejlődését előmozdították. Nehéz
munka volt ez abban az időben, mikor mindenütt németül (nyelv) (információ)
beszéltek és még a hatóságok is görbe szemmel
nézték a magyar színészet térfoglalását. — 1820. (időpont) tavaszán
a német (nyelv)
(információ)
szótól hangos Győrben (megye) üti föl
sátorfáját, ahol csak úgy tudott közönséget vonzani, hogy sürün adott operai előadásokat,
a legkiválóbb precizitással. Társulatának ezen időben Déryné (személy) (információ)
volt a vonzóereje, az országszerte ünnepelt
énekesnő, aki énekművészete, tökéletességével és kedvessége páratlanságával leírhatatlan
lelkesedést keltett a közönség körében. — A többi jelesek ezek voltak: Szilágyi
Pál, (személy)
(információ)
Szentpétery Zsigmond, (személy) (információ)
Láng Ádám, (személy) (információ)
Pály Elek (személy) és
Vásárhelyi Károly. (személy) (információ)
Hogy állandóan jó erőkből álló társulatot
tudjon összetartani, ez is művészet volt abban az időben, mert az akkori színészek
úgyszólván „belenőttek a vándorlásban és nem igen volt maradásuk a már megszokott
meleg fészekben letelepedni; tehát cselhez folyamodott, olyképpen, hogy nagy előleget
adott, hogy aztán ezzel hosszú időre biztosítsa a színész működését. Ezután keresztül-kasul
járja az országot, megfordul Erdélyben (ország) (információ)
és Pesten (Budapest)
is, ahol a németszinházban (intézmény)
játszott. 1828-ban (időpont) a
miskolci (megye)
színház megnyitására őt hívták meg, majd jó híre Kassára (megye) is eljut,
ahol 1836-ban (időpont) 6
évre i ingyen adták át a színházat, csak hogy az ő jeles társulata játszhasson ott.
— Molnár György (személy) (információ)
így jellemzi Kilényit: (személy) (információ)
„Furfangos, ritka tapintatu és szerfölött
ügyes, cirkumspektusos direktor. Az egykorú kritikák alapján pedig azt is megtudjuk,
hogy szép színpadi alakja volt, meglehetősen jól játszott és hogy igen ügyes igazgató
is volt. Folyton a műsora gazdagításán munkálkodott és hogy némi változatosságot
hozzon a repetoárba, megtanul németül (nyelv) (információ)
és a jelesebb német (nemzetiség)
(információ)
drámákat lefordítja magyar nyelvre. A fáradhatatlan,
ügybuzgó harcos 1852. (időpont) március
13-án 61 éves korában halt meg Debrecenben. (megye) Több
színdarabot fordított németből. (nyelv) (információ)
Neje Széppataky Johanna (személy) (információ)
volt, (Déryné (személy) (információ)
testvérhúga) előbb naivakat játszott, de
mivel nem volt jelentősebb sikere, lemondott a színpadi működésről és pénztárosnő
lett. (Pályáját Kilényivel (személy) (információ)
kezdte Rimaszombaton (megye) „Az élet
álom (cím) c.
színműben.) Meghalt 80-ik évében Miskolcon, (megye) ahol
sírkövét özv. Latabár Endréné (személy) emelte.
Leányuk: Kilényi Lilla, (személy) (információ)
színésznő, kiről a Hölgyfutár (intézmény)
1851—256. (időpont)
száma így emlékezik meg: „Kedves színpadi alak, gyönyörű csengő hangja és ritka
szorgalma, melyet szerepeinek mindenkori hibátlan betanulásában tanúsít s az ártatlan
víg szerepek játszásábani ügyesége őt a társaság kedvelt tagjai közé emelik. (Debreceni
(megye) tudósítás.)
szin_II.0573.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Kilényi Killyéni Kocsis Dávid címszóvég
26925 Szócikk: Kilényi /Killyéni/ Kocsis Dávid úttörő színész és a régi jelen színigazgatók
egyike. Születési helye és ideje ismeretlen. Iskolái végeztével bevonult katonának
és a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy háborúban meg is sebesült;
majd 1815-ben ő is kedvet kap a zengzetes magyar szó terjesztéséhez és színésszé
lesz. Takarékos, rendszerető, komoly ember volt már fiatalabb korában is és ezek
a tulajdonságok arra ösztönzik, hogy mint színigazgató szolgálja a kultúrát. Csakhamar
összetoborozza társulatát és Alföldi Nemzeti Szinjátszótársaság yintezmenyy
alföldi nemzeti szinjátszótársaság yintezmenyy Alföldi yintezmenyy alföldi
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy szinjátszótársaság yintezmenyy yintezmenyy
Alföldi yintezmenyy ykodvegy cím alatt játszik Pécsett, ytelepulesy pécs
ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy Baján, ytelepulesy baja
ytelepulesy Bajá ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Szombathelyen. ytelepulesy
szombathely ytelepulesy Szombathely ymegyey vas megye ykodvegy 1818-ban Aradon xtalanevtizedx
1825 ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy megyegyűlés volt,
mely alkalommal Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy Kilényi yszemelynevy
kilényi yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy ykodvegy előadásait rendkívüli
tetszéssel fogadták, ami kétségkívül kiváló szervező képességéről tett tanúbizonyságot,
— valamint az ő érdeme, hogy a nemesség körei a nemzeti művészet fejlődését előmozdították.
Nehéz munka volt ez abban az időben, mikor mindenütt németül ynyelvy német
ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy beszéltek és
még a hatóságok is görbe szemmel nézték a magyar színészet térfoglalását. — 1820.
xevtizedx 1825 tavaszán a német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német
ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy szótól hangos Győrben ytelepulesy győr
ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy üti föl sátorfáját, ahol csak úgy tudott
közönséget vonzani, hogy sürün adott operai előadásokat, a legkiválóbb precizitással.
Társulatának ezen időben Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné
yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy volt
a vonzóereje, az országszerte ünnepelt énekesnő, aki énekművészete, tökéletességével
és kedvessége páratlanságával leírhatatlan lelkesedést keltett a közönség körében.
— A többi jelesek ezek voltak: Szilágyi Pál, yszemelynevy szilágyi pál
yszemelynevy Szilágyi Pál yszemelynevy szilágyi yszemelynevy pál yszemelynevy
yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy Szentpétery Zsigmond,
yszemelynevy szentpétery zsigmond yszemelynevy Szentpétery Zsigmond yszemelynevy
szentpétery yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery
yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy Láng Ádám, yszemelynevy láng ádám
yszemelynevy Láng Ádám yszemelynevy láng yszemelynevy ádám yszemelynevy yszemelynevy
Láng yszemelynevy Ádám yszemelynevy ykodvegy Pály Elek yszemelynevy pály elek
yszemelynevy Pály Elek yszemelynevy pály yszemelynevy elek yszemelynevy
yszemelynevy Pály yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy és Vásárhelyi Károly.
yszemelynevy vásárhelyi károly yszemelynevy Vásárhelyi Károly yszemelynevy
vásárhelyi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Vásárhelyi
yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Hogy állandóan jó erőkből álló társulatot
tudjon összetartani, ez is művészet volt abban az időben, mert az akkori színészek
úgyszólván „belenőttek a vándorlásban és nem igen volt maradásuk a már megszokott
meleg fészekben letelepedni; tehát cselhez folyamodott, olyképpen, hogy nagy előleget
adott, hogy aztán ezzel hosszú időre biztosítsa a színész működését. Ezután keresztül-kasul
járja az országot, megfordul Erdélyben ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély
yorszagy Románia ykodvegy és Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy is, ahol a németszinházban yintezmenyy németszinház
yintezmenyy németszi yintezmenyy németszinház yintezmenyy yintezmenyy németszi
yintezmenyy ykodvegy játszott. 1828-ban a xtalanevtizedx 1835 miskolci ytelepulesy
miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy színház megnyitására őt
hívták meg, majd jó híre Kassára ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey
abauj-torna megye ykodvegy is eljut, ahol 1836-ban xevtizedx 1835 6 xtalanevtizedx
1845 xtalanevtizedx 1855 évre i ingyen adták át a színházat, csak hogy az ő jeles
társulata játszhasson ott. — Molnár György yszemelynevy molnár györgy
yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy
yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy így jellemzi Kilényit:
yszemelynevy kilényi yszemelynevy Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy
yszemelynevy Kilényi yszemelynevy ykodvegy „Furfangos, ritka tapintatu és szerfölött
ügyes, cirkumspektusos direktor. Az egykorú kritikák alapján pedig azt is megtudjuk,
hogy szép színpadi alakja volt, meglehetősen jól játszott és hogy igen ügyes igazgató
is volt. Folyton a műsora gazdagításán munkálkodott és hogy némi változatosságot
hozzon a repetoárba, megtanul németül ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német
ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy és a jelesebb német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy drámákat lefordítja magyar nyelvre. A fáradhatatlan, ügybuzgó
harcos 1852. xevtizedx 1855 március 13-án 61 éves korában halt meg Debrecenben.
ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Több színdarabot
fordított németből. ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy
német ynyelvy ykodvegy Neje Széppataky Johanna yszemelynevy széppataky johanna
yszemelynevy Széppataky Johanna yszemelynevy széppataky yszemelynevy johanna
yszemelynevy yszemelynevy Széppataky yszemelynevy Johanna yszemelynevy ykodvegy
volt, (Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne
yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy testvérhúga) előbb naivakat
játszott, de mivel nem volt jelentősebb sikere, lemondott a színpadi működésről
és pénztárosnő lett. (Pályáját Kilényivel yszemelynevy kilényi yszemelynevy
Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy
ykodvegy kezdte Rimaszombaton ytelepulesy rimaszombat ytelepulesy Rimaszombat
ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy „Az élet álom ycimy az élet álom
ycimy Az élet álom ycimy az ycimy élet ycimy álom ycimy ycimy Az ycimy élet
ycimy álom ycimy ykodvegy c. színműben.) Meghalt 80-ik évében Miskolcon, ytelepulesy
miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy ahol sírkövét özv. Latabár
Endréné yszemelynevy özv. latabár endréne yszemelynevy özv. Latabár Endréné
yszemelynevy özv. yszemelynevy latabár yszemelynevy endréne yszemelynevy
yszemelynevy özv. yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endréné emelte. Leányuk: Kilényi
Lilla, yszemelynevy kilényi lilla yszemelynevy Kilényi Lilla yszemelynevy
kilényi yszemelynevy lilla yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy Lilla
yszemelynevy ykodvegy színésznő, kiről a Hölgyfutár yintezmenyy hölgyfutár
yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy yintezmenyy Hölgyfut
yintezmenyy ykodvegy 1851—256. száma xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 így
emlékezik meg: „Kedves színpadi alak, gyönyörű csengő hangja és ritka szorgalma,
melyet szerepeinek mindenkori hibátlan betanulásában tanúsít s az ártatlan víg szerepek
játszásábani ügyesége őt a társaság kedvelt tagjai közé emelik. (Debreceni ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy tudósítás.) szin_II.0573.pdf
II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Kilényi /Killyéni/ Kocsis Dávid -
Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0573.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0573.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26925.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Kilényi
Killyéni Kocsis Dávid
Szócikk: Kilényi /Killyéni/ Kocsis Dávid úttörő
színész és a régi jelen színigazgatók egyike. Születési helye és ideje ismeretlen.
Iskolái végeztével bevonult katonának és a francia háborúban meg is sebesült; majd
1815-ben ő is kedvet kap a zengzetes magyar szó terjesztéséhez és színésszé lesz.
Takarékos, rendszerető, komoly ember volt már fiatalabb korában is és ezek a tulajdonságok
arra ösztönzik, hogy mint színigazgató szolgálja a kultúrát. Csakhamar összetoborozza
társulatát és Alföldi Nemzeti Szinjátszótársaság cím alatt játszik Pécsett, Baján,
Szombathelyen. 1818-ban Aradon megyegyűlés volt, mely alkalommal Kilényi előadásait
rendkívüli tetszéssel fogadták, ami kétségkívül kiváló szervező képességéről tett
tanúbizonyságot, — valamint az ő érdeme, hogy a nemesség körei a nemzeti művészet
fejlődését előmozdították. Nehéz munka volt ez abban az időben, mikor mindenütt
németül beszéltek és még a hatóságok is görbe szemmel nézték a magyar színészet
térfoglalását. — 1820. tavaszán a német szótól hangos Győrben üti föl sátorfáját,
ahol csak úgy tudott közönséget vonzani, hogy sürün adott operai előadásokat, a
legkiválóbb precizitással. Társulatának ezen időben Déryné volt a vonzóereje, az
országszerte ünnepelt énekesnő, aki énekművészete, tökéletességével és kedvessége
páratlanságával leírhatatlan lelkesedést keltett a közönség körében. — A többi jelesek
ezek voltak: Szilágyi Pál, Szentpétery Zsigmond, Láng Ádám, Pály Elek és Vásárhelyi
Károly. Hogy állandóan jó erőkből álló társulatot tudjon összetartani, ez is művészet
volt abban az időben, mert az akkori színészek úgyszólván „belenőttek a vándorlásban
és nem igen volt maradásuk a már megszokott meleg fészekben letelepedni; tehát cselhez
folyamodott, olyképpen, hogy nagy előleget adott, hogy aztán ezzel hosszú időre
biztosítsa a színész működését. Ezután keresztül-kasul járja az országot, megfordul
Erdélyben és Pesten is, ahol a németszinházban játszott. 1828-ban a miskolci színház
megnyitására őt hívták meg, majd jó híre Kassára is eljut, ahol 1836-ban 6 évre
i ingyen adták át a színházat, csak hogy az ő jeles társulata játszhasson ott. —
Molnár György így jellemzi Kilényit: „Furfangos, ritka tapintatu és szerfölött ügyes,
cirkumspektusos direktor. Az egykorú kritikák alapján pedig azt is megtudjuk, hogy
szép színpadi alakja volt, meglehetősen jól játszott és hogy igen ügyes igazgató
is volt. Folyton a műsora gazdagításán munkálkodott és hogy némi változatosságot
hozzon a repetoárba, megtanul németül és a jelesebb német drámákat lefordítja magyar
nyelvre. A fáradhatatlan, ügybuzgó harcos 1852. március 13-án 61 éves korában halt
meg Debrecenben. Több színdarabot fordított németből. Neje Széppataky Johanna volt,
(Déryné testvérhúga) előbb naivakat játszott, de mivel nem volt jelentősebb sikere,
lemondott a színpadi működésről és pénztárosnő lett. (Pályáját Kilényivel kezdte
Rimaszombaton „Az élet álom c. színműben.) Meghalt 80-ik évében Miskolcon, ahol
sírkövét özv. Latabár Endréné emelte. Leányuk: Kilényi Lilla, színésznő, kiről a
Hölgyfutár 1851—256. száma így emlékezik meg: „Kedves színpadi alak, gyönyörű csengő
hangja és ritka szorgalma, melyet szerepeinek mindenkori hibátlan betanulásában
tanúsít s az ártatlan víg szerepek játszásábani ügyesége őt a társaság kedvelt tagjai
közé emelik. (Debreceni tudósítás.) szin_II.0573.pdf II