Címszó: Klár Józsefné Angyal Ilka - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1839
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0593.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0593.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27090.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Klár
Józsefné Angyal Ilka
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527089.htm
Szócikk: Klár Józsefné Angyal Ilka (sikabonyi) (megye) színésznő,
sz. 1839. (születés
éve) dec. 5-én, Felcsúthon (megye) (Fehér
m.), (megye)
(információ)
megh. 1926. szept. 7-én, Komlódon. (megye) Atyja:
Angyal Antal, (személy) (információ)
földbirtokos, anyja: Stettner Auguszta. (személy) Húszéves
korában férjhezment, de csakhamar özvegységre jutott. Előbb Rongyos Tóth Jánosnál
(személy)
működött, Székesfehérvárott, (megye) 1859.
(időpont)
ápr. 1-én pedig Szuper Károly (személy) (információ)
színtársulatához szerződött, Veszprémbe,
(megye) azután
Sipos Károly, (személy) (információ)
Hubay Gusztáv, (személy) (információ)
Mosonyi Károly, (személy) (információ)
Szigeti Imre (személy) (információ)
és Aradi Gerő (személy) (információ)
lettek az igazgatói. 1872. (időpont) febr.
havában vendégszereplésre hívták meg a Nemzeti Színházhoz, (intézmény)
(információ)
majd 1873. (időpont) márc.
3-án mint az intézet szerződtetett tagja fellép a „Cigány-ban. (cím) (információ)
Később újra vidékre megy, 1875. (időpont) okt.
havában a Népszínház (intézmény)
(információ)
tagja lesz, ahol 17 évig egyik kedveltje
az együttesnek. Utolsó fellépte 1892. (időpont) szeptember
13-án volt a „Peleskei nótárius-ban (cím) (információ)
mint Tóti Dorka, géci boszorkány. (szerep) A pályatársak
erre az alkalomra 200 forintot gyűjtöttek egy tehénre, mivel Klárné (személy) gazdasággal
kívánt foglalkozni nyugdíjas éveiben. Ezután Kömlődre (megye) vonult
vissza. Klárné (személy) művészete
klasszikus reliefet kapott a „Tolonc-ban, (cím) „A vöröshajú-ban,
(cím) „A piros
bugyelláris-ban, (cím)
a „Felhő Klári-ban, (cím) (információ)
a „Csókon szerzett vőlegény-ben. (cím) A nyelves,
minden Iében-kanál nénémasszonyok ábrázolásában utolérhetetlen volt. Klárnét (személy) nemcsak
a színművészet, hanem a színműirodalom is magáénak vallotta. Erős színpadi érzékkel
és karakterizáló tehetséggel néhány olyan népszínművet írt, amely a múlt század
utolsó harmadában a tömegek tetszését vívta ki. Maradandó sikere csak egy színdarabjának
volt: „Az árendás zsidó-nak (cím) (Bem. 1884.
(időpont)
november 21.), amelynek címszerepében Solymossy Elek (személy) (információ)
parádézott. A keresztény gyermeket örökbefogadó,
jószívű falusi zsidó típusát rajzolta meg Klárné (személy) ebben
a népszínművében. A fénykorát élő Népszínház (intézmény)
(információ)
műsordarabja lett „Az árendás zsidó, (cím) amely mögött
elmaradt sikerben a szintén eleven és kedves „Urak és cselédek (cím) című népies
játék. (Bem. 1885. (időpont) december
1.) Egyéb színműve: „Ne vigy minket a kísértetbe, (cím) (információ)
népsz. A Városligetben adták, 1887. (időpont) máj.
22-én. Szép Darinka, (cím) (információ)
népsz. 1892. (időpont) április
23. Zenéje: Konti Józseftől. (személy) (információ)
Boris asszony, (cím) népsz. szin_II.0593.pdf
II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Klár Józsefné Angyal Ilka címszóvég 27090
Szócikk: Klár Józsefné Angyal Ilka (sikabonyi) ytelepulesy sikabony ytelepulesy
sikabony ymegyey pozsony megye ykodvegy színésznő, sz. 1839. dec. xtalanevtizedx
1845 xtalanevtizedx 1855 5-én, Felcsúthon ytelepulesy felcsúth ytelepulesy
Felcsúth ymegyey fejér megye ykodvegy (Fehér m.), ytelepulesy fehér m.
ytelepulesy Fehér m. ymegyey fejér megye ykodvegy megh. 1926. szept. 7-én, Komlódon.
ytelepulesy komlód ytelepulesy Komlód ymegyey kolozs megye ykodvegy Atyja: Angyal
Antal, yszemelynevy angyal antal yszemelynevy Angyal Antal yszemelynevy angyal
yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Angyal yszemelynevy Antal
yszemelynevy ykodvegy földbirtokos, anyja: Stettner Auguszta. yszemelynevy
stettner auguszta yszemelynevy Stettner Auguszta yszemelynevy stettner
yszemelynevy auguszta yszemelynevy yszemelynevy Stettner yszemelynevy Auguszta
yszemelynevy ykodvegy Húszéves korában férjhezment, de csakhamar özvegységre jutott.
Előbb Rongyos Tóth Jánosnál yszemelynevy rongyos tóth jános yszemelynevy
Rongyos Tóth János yszemelynevy rongyos yszemelynevy tóth yszemelynevy jános
yszemelynevy yszemelynevy Rongyos yszemelynevy Tóth yszemelynevy János yszemel működött,
Székesfehérvárott, ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár
ymegyey fejér megye ykodvegy 1859. xevtizedx 1855 ápr. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx
1875 1-én pedig Szuper Károly yszemelynevy szuper károly yszemelynevy Szuper
Károly yszemelynevy szuper yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Szuper
yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy színtársulatához szerződött, Veszprémbe,
ytelepulesy veszprém ytelepulesy Veszprém ymegyey veszprém megye ykodvegy azután
Sipos Károly, yszemelynevy sipos károly yszemelynevy Sipos Károly yszemelynevy
sipos yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Sipos yszemelynevy Károly
yszemelynevy ykodvegy Hubay Gusztáv, yszemelynevy hubay gusztáv yszemelynevy
Hubay Gusztáv yszemelynevy hubay yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy
Hubay yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy Mosonyi Károly, yszemelynevy
mosonyi károly yszemelynevy Mosonyi Károly yszemelynevy mosonyi yszemelynevy
károly yszemelynevy yszemelynevy Mosonyi yszemelynevy Károly yszemelynevy
ykodvegy Szigeti Imre yszemelynevy szigeti imre yszemelynevy Szigeti Imre
yszemelynevy szigeti yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szigeti
yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy és Aradi Gerő yszemelynevy aradi gerő
yszemelynevy Aradi Gerő yszemelynevy aradi yszemelynevy gerő yszemelynevy
yszemelynevy Aradi yszemelynevy Gerő yszemelynevy ykodvegy lettek az igazgatói.
1872. xevtizedx 1875 febr. havában vendégszereplésre hívták meg a Nemzeti Színházhoz,
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy majd 1873. márc. 3-án
mint az intézet szerződtetett tagja fellép a „Cigány-ban. ycimy cigány ycimy
Cigány ycimy cigány ycimy ycimy Cigány ycimy ykodvegy Később újra vidékre megy,
1875. okt. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 havában a Népszínház yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy tagja lesz, ahol 17 évig egyik kedveltje az együttesnek.
Utolsó fellépte 1892. xevtizedx 1895 szeptember 13-án volt a „Peleskei nótárius-ban
ycimy peleskei nótárius ycimy Peleskei nótárius ycimy peleskei ycimy nótárius
ycimy ycimy Peleskei ycimy nótárius ycimy ykodvegy mint Tóti Dorka, géci boszorkány.
yszerepy tóti dorka, géci boszorkány yszerepy Tóti Dorka, géci boszorkány
yszerepy tóti yszerepy dorka, yszerepy géci yszerepy boszorkány yszerepy
yszerepy Tóti yszerepy Dorka, yszerepy géci yszerepy A pályatársak erre az alkalomra
200 forintot gyűjtöttek egy tehénre, mivel Klárné yszemelynevy klárne
yszemelynevy Klárné yszemelynevy klárne yszemelynevy yszemelynevy Klárné
yszemelynevy ykodvegy gazdasággal kívánt foglalkozni nyugdíjas éveiben. Ezután Kömlődre
ytelepulesy kömlőd ytelepulesy Kömlőd ymegyey tolna megye ykodvegy vonult vissza.
Klárné yszemelynevy klárne yszemelynevy Klárné yszemelynevy klárne yszemelynevy
yszemelynevy Klárné yszemelynevy ykodvegy művészete klasszikus reliefet kapott a
„Tolonc-ban, ycimy tolonc ycimy Tolonc ycimy tolonc ycimy ycimy Tolonc ycimy
ykodvegy „A vöröshajú-ban, ycimy a vöröshajú ycimy A vöröshajú ycimy a ycimy
vöröshajú ycimy ycimy A ycimy vöröshajú ycimy ykodvegy „A piros bugyelláris-ban,
ycimy a piros bugyelláris ycimy A piros bugyelláris ycimy a ycimy piros ycimy
bugyelláris ycimy ycimy A ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ykodvegy a „Felhő
Klári-ban, ycimy felhő klári ycimy Felhő Klári ycimy felhő ycimy klári ycimy
ycimy Felhő ycimy Klári ycimy ykodvegy a „Csókon szerzett vőlegény-ben. ycimy
csókon szerzett vőlegény ycimy Csókon szerzett vőlegény ycimy csókon ycimy
szerzett ycimy vőlegény ycimy ycimy Csókon ycimy szerzett ycimy vőlegény ycimy
ykodvegy A nyelves, minden Iében-kanál nénémasszonyok ábrázolásában utolérhetetlen
volt. Klárnét yszemelynevy klárne yszemelynevy Klárné yszemelynevy klárne
yszemelynevy yszemelynevy Klárné yszemelynevy ykodvegy nemcsak a színművészet, hanem
a színműirodalom is magáénak vallotta. Erős színpadi érzékkel és karakterizáló tehetséggel
néhány olyan népszínművet írt, amely a múlt század utolsó harmadában a tömegek tetszését
vívta ki. Maradandó sikere csak egy színdarabjának volt: „Az árendás zsidó-nak ycimy
az árendás zsidó ycimy Az árendás zsidó ycimy az ycimy árendás ycimy zsidó
ycimy ycimy Az ycimy árendás ycimy zsidó ycimy ykodvegy (Bem. 1884. xevtizedx
1885 november 21.), amelynek címszerepében Solymossy Elek yszemelynevy
solymossy elek yszemelynevy Solymossy Elek yszemelynevy solymossy yszemelynevy
elek yszemelynevy yszemelynevy Solymossy yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy
parádézott. A keresztény gyermeket örökbefogadó, jószívű falusi zsidó típusát rajzolta
meg Klárné yszemelynevy klárne yszemelynevy Klárné yszemelynevy klárne
yszemelynevy yszemelynevy Klárné yszemelynevy ykodvegy ebben a népszínművében. A
fénykorát élő Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính
yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy műsordarabja
lett „Az árendás zsidó, ycimy az árendás zsidó ycimy Az árendás zsidó ycimy az
ycimy árendás ycimy zsidó ycimy ycimy Az ycimy árendás ycimy zsidó ycimy
ykodvegy amely mögött elmaradt sikerben a szintén eleven és kedves „Urak és cselédek
ycimy urak és cselédek ycimy Urak és cselédek ycimy urak ycimy és ycimy
cselédek ycimy ycimy Urak ycimy és ycimy cselédek ycimy ykodvegy című népies játék.
(Bem. 1885. december 1.) Egyéb színműve: „Ne vigy minket a kísértetbe, ycimy ne
vigy minket a kísértetbe ycimy Ne vigy minket a kísértetbe ycimy ne ycimy vigy
ycimy minket ycimy a ycimy kísértetbe ycimy ycimy Ne ycimy vigy ycimy minket
ycimy a ycimy kísértetbe ycimy yk népsz. A Városligetben adták, 1887. máj. xtalanevtizedx
1895 22-én. Szép Darinka, ycimy szép darinka ycimy Szép Darinka ycimy szép
ycimy darinka ycimy ycimy Szép ycimy Darinka ycimy ykodvegy népsz. 1892. xevtizedx
1895 április xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 23. Zenéje: Konti Józseftől.
yszemelynevy konti józsef yszemelynevy Konti József yszemelynevy konti
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Konti yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy Boris asszony, ycimy boris asszony ycimy Boris asszony
ycimy boris ycimy asszony ycimy ycimy Boris ycimy asszony ycimy ykodvegy népsz.
szin_II.0593.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Klár Józsefné Angyal Ilka - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1839
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0593.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0593.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27090.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Klár
Józsefné Angyal Ilka
Szócikk: Klár Józsefné Angyal Ilka (sikabonyi) színésznő,
sz. 1839. dec. 5-én, Felcsúthon (Fehér m.), megh. 1926. szept. 7-én, Komlódon. Atyja:
Angyal Antal, földbirtokos, anyja: Stettner Auguszta. Húszéves korában férjhezment,
de csakhamar özvegységre jutott. Előbb Rongyos Tóth Jánosnál működött, Székesfehérvárott,
1859. ápr. 1-én pedig Szuper Károly színtársulatához szerződött, Veszprémbe, azután
Sipos Károly, Hubay Gusztáv, Mosonyi Károly, Szigeti Imre és Aradi Gerő lettek az
igazgatói. 1872. febr. havában vendégszereplésre hívták meg a Nemzeti Színházhoz,
majd 1873. márc. 3-án mint az intézet szerződtetett tagja fellép a „Cigány-ban.
Később újra vidékre megy, 1875. okt. havában a Népszínház tagja lesz, ahol 17 évig
egyik kedveltje az együttesnek. Utolsó fellépte 1892. szeptember 13-án volt a „Peleskei
nótárius-ban mint Tóti Dorka, géci boszorkány. A pályatársak erre az alkalomra 200
forintot gyűjtöttek egy tehénre, mivel Klárné gazdasággal kívánt foglalkozni nyugdíjas
éveiben. Ezután Kömlődre vonult vissza. Klárné művészete klasszikus reliefet kapott
a „Tolonc-ban, „A vöröshajú-ban, „A piros bugyelláris-ban, a „Felhő Klári-ban, a
„Csókon szerzett vőlegény-ben. A nyelves, minden Iében-kanál nénémasszonyok ábrázolásában
utolérhetetlen volt. Klárnét nemcsak a színművészet, hanem a színműirodalom is magáénak
vallotta. Erős színpadi érzékkel és karakterizáló tehetséggel néhány olyan népszínművet
írt, amely a múlt század utolsó harmadában a tömegek tetszését vívta ki. Maradandó
sikere csak egy színdarabjának volt: „Az árendás zsidó-nak (Bem. 1884. november
21.), amelynek címszerepében Solymossy Elek parádézott. A keresztény gyermeket örökbefogadó,
jószívű falusi zsidó típusát rajzolta meg Klárné ebben a népszínművében. A fénykorát
élő Népszínház műsordarabja lett „Az árendás zsidó, amely mögött elmaradt sikerben
a szintén eleven és kedves „Urak és cselédek című népies játék. (Bem. 1885. december
1.) Egyéb színműve: „Ne vigy minket a kísértetbe, népsz. A Városligetben adták,
1887. máj. 22-én. Szép Darinka, népsz. 1892. április 23. Zenéje: Konti Józseftől.
Boris asszony, népsz. szin_II.0593.pdf II