Címszó: Kócsi Patkó János - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1763
SZULETESIEVTIZED 1765
CSALADTAGJA Kócsi Katica
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0598.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0598.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27136.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Kócsi
Patkó János
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527136.htm
Szócikk: Kócsi Patkó János színész, sz. 1763. (születés
éve) augusztus 15-én, Derecskén (megye) (információ)
(Bihar m.). (megye) (információ)
Iskoláit Sárospatakon (megye) és 1770-től
(időpont)
1780-ig (időpont)
Kolozsvárott (megye)
járta, majd a Splényi-féle (személy) gyalogezredbe
lépett, ahol tiszthelyettes lett. Midőn 1791-ben (időpont) az
erdélyi (ország)
(információ)
ifjak közül mintegy 35-en elhatározták, hogy
a magyar nyelv művelésére társaságot alakítanak, ez elhatározás kapcsán arra bírta
Kolozsvár (megye)
egyik főrangú mecénását, báró hadadi Wesselényyi Miklóst, (személy) (információ)
hogy a magyar nyelv pallérozására színtársulatot
szervezzen és így az ifjak tervét még szélesebb alapon kiépítse. Wesselényi (személy) (információ)
mindenekelőtt egy képzett és több nyelvet
beszélő művezetőt keresett. Ezt meg is találta Kócsi (személy) (információ)
személyében, aki csakhamar ott hagyta (betegsége
miatt is) a katonaságot és jó cimborájával, Jancsó Pállal (személy) (információ)
1791. (időpont) november
19-én színésszé lesz. Az első édes magyar szó a kolozsvári (megye) színpadon
az ő ajkáról hangzott el, 1792. (időpont) november
11-én, a „Titkos ellenkezés (cím) (információ)
c. darabban. 1798—99-ben, (időpont) a
nyári hónapokban, Debrecenbe (megye) és Nagyváradra
(megye) megy
a társulatával, de itt is sikertelen maradt a buzgólkodás; majd 1808-ig (időpont) Kolozsvárott
(megye) igazgató.
Kocsi (személy)
(információ)
társainál tanultabb, tapasztaltabb volt.
Szenvedéllyel tanulmányozta a német (nemzetiség)
(információ)
drámaírókat és bírálatokat, majd a francia,
(nemzetiség)
(információ)
angol (nemzetiség)
és görög (nemzetiség)
(információ)
színművekkel is behatóan foglalkozott. Jártas
volt a festészetben és a zenében is. Ifjabb éveiben hősszerepeket játszott leginkább.
Színészetünk történetében aranybetűkkel örökítjük meg dicső nevét, amiért Shakespearet
(személy)
(információ)
is meghonosítja színpadunkon. 1794. (időpont) január
27-én ő játssza először Hamletet (szerep) (információ)
Magyarországon! Mint színpadi szerző is nevezetes
volt. Így többek között ő írta a „Havasi juhászleány (cím) (információ)
c. énekesjátékot, amelyhez ő írta a zenét
is. Még 5 eredeti és 8 fordított színművét ismerjük, ő volt — mint színigazgató
— a játék mestere s a színészek oktatója s Kelemen Lászlóék (személy) (információ)
németes (nemzetiség)
(információ)
deklamálásával ellentétben az egyszerű természetes
beszédre buzdította társait. Drámai irodalmunk fejlődése az ő nevéhez fűződik és
e tekintetben is hervadhatatlanok maradnak az érdemei. 1812-ben (időpont) újra
színigazgató lett, de midőn fáradozásai sikerét nem tapasztalta, újból visszavonult
s angol, (nyelv)
francia, (nyelv)
(információ)
olasz (nyelv) (információ)
és német (nyelv) (információ)
nyelven folytatta tanulmányait. (Erdélyi
Hiradó (intézmény)
(információ)
1842—17. (időpont) sz.)
A nagy reformátor 1842. (időpont) február
14-én hunyt el Kolozsvárott (megye) 80-ik
évében. Mellszobrát 1906. (időpont) szeptember
8-án leplezték le a kolozsvári Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
előcsarnokában. Jobb szerepe: Hamlet, (szerep) (információ)
II. Frigyes, (szerep) Odoardo
(szerep)
(Galotti Emilia), (cím) (információ)
Embergyűlölő, (szerep) Molei
Jakab, (szerep)
Gróf Waltron, (szerep)
(információ)
Slenszheim generális (szerep) stb.
Jegyzeteit Göde István (személy) (információ)
színész kiadta „Színfüzér mint nyugdíj (cím) c. könyvében,
1846-ban, (időpont)
Kolozsvárott, (megye)
de Göde (személy)
(információ)
a vízaknai (megye) ütközet
után fogságba esett, az iratai elpusztultak s csak részben maradtak meg a kolozsvári
(megye) unitárius
gimnázium könyvtárában. Neje Fejér Rozália, (személy) (információ)
jeles színésznő volt, sz. 1777-ben. (születés
éve) 16-ik évében lépett színpadra s oly szép volt színpadon is, hogy midőn
keresztül utaztak egyszer Miskolcon (megye) s ott
maradtak néhány előadásra: egy fiatal tanuló ott ült az első székben s amint Kocsiné
(személy)
reá emelte a szemeit, — rögtön elájult. Megh. Kolozsvárott, (megye) 1811.
(időpont)
március 4-én. Leányuk: K. Katica (személy) (Farkasné),
(személy)
1803-ban (időpont)
gyermekszereplő. A Magyar Kurir (intézmény)
(információ)
1822. (időpont) II.
403. azt írja, hogy olykor túloz, annyira csupa tűz! szin_II.0598.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Kócsi Patkó János címszóvég 27136 Szócikk:
Kócsi Patkó János színész, sz. 1763. augusztus xtalanevtizedx 1775 15-én, Derecskén
ytelepulesy derecske ytelepulesy Derecské ymegyey bihar megye ykodvegy (Bihar m.).
ytelepulesy bihar m. ytelepulesy Bihar m. ymegyey bihar megye ykodvegy Iskoláit
Sárospatakon ytelepulesy sárospatak ytelepulesy Sárospatak ymegyey zemplén
megye ykodvegy és 1770-től xevtizedx 1775 1780-ig xevtizedx 1785 Kolozsvárott xtalanevtizedx
1795 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy járta,
majd a Splényi-féle yszemelynevy splényi yszemelynevy Splényi yszemelynevy
splényi yszemelynevy yszemelynevy Splényi yszemelynevy ykodvegy gyalogezredbe lépett,
ahol tiszthelyettes lett. Midőn 1791-ben xevtizedx 1795 az erdélyi ytelepulesy
erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy ifjak közül mintegy 35-en elhatározták,
hogy a magyar nyelv művelésére társaságot alakítanak, ez elhatározás kapcsán arra
bírta Kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs
megye ykodvegy egyik főrangú mecénását, báró hadadi Wesselényyi Miklóst, yszemelynevy
báró hadadi wesselényyi miklós yszemelynevy báró hadadi Wesselényyi Miklós
yszemelynevy báró yszemelynevy hadadi yszemelynevy wesselényyi yszemelynevy
miklós yszemelynevy yszemelynevy bár hogy a magyar nyelv pallérozására színtársulatot
szervezzen és így az ifjak tervét még szélesebb alapon kiépítse. Wesselényi yszemelynevy
wesselényi yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy wesselényi yszemelynevy
yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy ykodvegy mindenekelőtt egy képzett és több
nyelvet beszélő művezetőt keresett. Ezt meg is találta Kócsi yszemelynevy kócsi
yszemelynevy Kócsi yszemelynevy kócsi yszemelynevy yszemelynevy Kócsi
yszemelynevy ykodvegy személyében, aki csakhamar ott hagyta (betegsége miatt is)
a katonaságot és jó cimborájával, Jancsó Pállal yszemelynevy jancsó pál
yszemelynevy Jancsó Pál yszemelynevy jancsó yszemelynevy pál yszemelynevy
yszemelynevy Jancsó yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy 1791. november 19-én
színésszé lesz. Az első édes magyar szó a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színpadon az ő ajkáról hangzott
el, 1792. november 11-én, a „Titkos ellenkezés ycimy titkos ellenkezés ycimy
Titkos ellenkezés ycimy titkos ycimy ellenkezés ycimy ycimy Titkos ycimy
ellenkezés ycimy ykodvegy c. darabban. 1798—99-ben, a xtalanevtizedx 1805 nyári
hónapokban, Debrecenbe ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu
megye ykodvegy és Nagyváradra ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad
ymegyey bihar megye ykodvegy megy a társulatával, de itt is sikertelen maradt a
buzgólkodás; majd 1808-ig xevtizedx 1805 Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy igazgató. Kocsi yszemelynevy
kocsi yszemelynevy Kocsi yszemelynevy kocsi yszemelynevy yszemelynevy Kocsi
yszemelynevy ykodvegy társainál tanultabb, tapasztaltabb volt. Szenvedéllyel tanulmányozta
a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy drámaírókat és bírálatokat, majd a francia,
ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy
ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy angol ynemzetisegy angol
ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol
ynemzetisegy ykodvegy és görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög
ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög ynemzetisegy ykodvegy színművekkel
is behatóan foglalkozott. Jártas volt a festészetben és a zenében is. Ifjabb éveiben
hősszerepeket játszott leginkább. Színészetünk történetében aranybetűkkel örökítjük
meg dicső nevét, amiért Shakespearet yszemelynevy shakespeare yszemelynevy
Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare
yszemelynevy ykodvegy is meghonosítja színpadunkon. 1794. xevtizedx 1795 január
xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 27-én ő játssza először Hamletet yszerepy
hamlet yszerepy Hamlet yszerepy hamlet yszerepy yszerepy Hamlet yszerepy
ykodvegy Magyarországon! Mint színpadi szerző is nevezetes volt. Így többek között
ő írta a „Havasi juhászleány ycimy havasi juhászleány ycimy Havasi juhászleány
ycimy havasi ycimy juhászleány ycimy ycimy Havasi ycimy juhászleány ycimy
ykodvegy c. énekesjátékot, amelyhez ő írta a zenét is. Még 5 eredeti és 8 fordított
színművét ismerjük, ő volt — mint színigazgató — a játék mestere s a színészek oktatója
s Kelemen Lászlóék yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László
yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen
yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy németes ynemzetisegy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy deklamálásával
ellentétben az egyszerű természetes beszédre buzdította társait. Drámai irodalmunk
fejlődése az ő nevéhez fűződik és e tekintetben is hervadhatatlanok maradnak az
érdemei. 1812-ben xevtizedx 1815 újra xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 színigazgató
lett, de midőn fáradozásai sikerét nem tapasztalta, újból visszavonult s angol,
ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy ynyelvy angol ynyelvy
ykodvegy francia, ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy
ynyelvy francia ynyelvy ykodvegy olasz ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy
olasz ynyelvy ynyelvy olasz ynyelvy ykodvegy és német ynyelvy német ynyelvy
német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy nyelven folytatta tanulmányait.
(Erdélyi Hiradó yintezmenyy erdélyi hiradó yintezmenyy Erdélyi yintezmenyy
erdélyi yintezmenyy hiradó yintezmenyy yintezmenyy Erdélyi yintezmenyy ykodvegy
1842—17. xevtizedx 1845 sz.) A nagy reformátor 1842. február 14-én hunyt el Kolozsvárott
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 80-ik
évében. Mellszobrát 1906. xevtizedx 1905 szeptember 8-án leplezték le a kolozsvári
Nemzeti Színház yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá
yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy előcsarnokában. Jobb szerepe: Hamlet,
yszerepy hamlet yszerepy Hamlet yszerepy hamlet yszerepy yszerepy Hamlet
yszerepy ykodvegy II. Frigyes, yszerepy ii. frigyes yszerepy II. Frigyes
yszerepy ii. yszerepy frigyes yszerepy yszerepy II. yszerepy Frigyes yszerepy
ykodvegy Odoardo yszerepy odoardo yszerepy Odoardo yszerepy odoardo yszerepy
yszerepy Odoardo yszerepy ykodvegy (Galotti Emilia), ycimy galotti emilia ycimy
Galotti Emilia ycimy galotti ycimy emilia ycimy ycimy Galotti ycimy Emilia
ycimy ykodvegy Embergyűlölő, yszerepy embergyűlölő yszerepy Embergyűlölő
yszerepy embergyűlölő yszerepy yszerepy Embergyűlölő yszerepy ykodvegy Molei Jakab,
yszerepy molei jakab yszerepy Molei Jakab yszerepy molei yszerepy jakab
yszerepy yszerepy Molei yszerepy Jakab yszerepy ykodvegy Gróf Waltron, yszerepy
gróf waltron yszerepy Gróf Waltron yszerepy gróf yszerepy waltron yszerepy
yszerepy Gróf yszerepy Waltron yszerepy ykodvegy Slenszheim generális yszerepy
slenszheim generális yszerepy Slenszheim generális yszerepy slenszheim yszerepy
generális yszerepy yszerepy Slenszheim yszerepy generális yszerepy ykodvegy stb.
Jegyzeteit Göde István yszemelynevy göde istván yszemelynevy Göde István
yszemelynevy göde yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Göde
yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy színész kiadta „Színfüzér mint nyugdíj
ycimy színfüzér mint nyugdíj ycimy Színfüzér mint nyugdíj ycimy színfüzér ycimy
mint ycimy nyugdíj ycimy ycimy Színfüzér ycimy mint ycimy nyugdíj ycimy
ykodvegy c. könyvében, 1846-ban, xevtizedx 1845 Kolozsvárott, ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy de Göde yszemelynevy
göde yszemelynevy Göde yszemelynevy göde yszemelynevy yszemelynevy Göde
yszemelynevy ykodvegy a vízaknai ytelepulesy vízakna ytelepulesy vízakna
ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy ütközet után fogságba esett, az iratai elpusztultak
s csak részben maradtak meg a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy unitárius gimnázium könyvtárában. Neje Fejér
Rozália, yszemelynevy fejér rozália yszemelynevy Fejér Rozália yszemelynevy
fejér yszemelynevy rozália yszemelynevy yszemelynevy Fejér yszemelynevy Rozália
yszemelynevy ykodvegy jeles színésznő volt, sz. 1777-ben. xevtizedx 1775 16-ik xtalanevtizedx
1785 xtalanevtizedx 1795 évében lépett színpadra s oly szép volt színpadon is, hogy
midőn keresztül utaztak egyszer Miskolcon ytelepulesy miskolc ytelepulesy
Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy s ott maradtak néhány előadásra: egy fiatal
tanuló ott ült az első székben s amint Kocsiné yszemelynevy kocsine
yszemelynevy Kocsiné yszemelynevy kocsine yszemelynevy yszemelynevy Kocsiné
yszemelynevy ykodvegy reá emelte a szemeit, — rögtön elájult. Megh. Kolozsvárott,
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1811.
xevtizedx 1815 március 4-én. Leányuk: K. Katica yszemelynevy k. katica
yszemelynevy K. Katica yszemelynevy k. yszemelynevy katica yszemelynevy
yszemelynevy K. yszemelynevy Katica yszemelynevy ykodvegy (Farkasné), yszemelynevy
farkasne yszemelynevy Farkasné yszemelynevy farkasne yszemelynevy yszemelynevy
Farkasné yszemelynevy ykodvegy 1803-ban xevtizedx 1805 gyermekszereplő. xtalanevtizedx
1815 xtalanevtizedx 1825 A Magyar Kurir yintezmenyy magyar kurir yintezmenyy
Magyar K yintezmenyy magyar yintezmenyy kurir yintezmenyy yintezmenyy Magyar
yintezmenyy K yintezmenyy ykodvegy 1822. xevtizedx 1825 II. xtalanevtizedx 1835
xtalanevtizedx 1845 403. azt írja, hogy olykor túloz, annyira csupa tűz! szin_II.0598.pdf
II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Kócsi Patkó János - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1763
SZULETESIEVTIZED 1765
CSALADTAGJA Kócsi Katica
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0598.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0598.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27136.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Kócsi
Patkó János
Szócikk: Kócsi Patkó János színész, sz. 1763. augusztus
15-én, Derecskén (Bihar m.). Iskoláit Sárospatakon és 1770-től 1780-ig Kolozsvárott
járta, majd a Splényi-féle gyalogezredbe lépett, ahol tiszthelyettes lett. Midőn
1791-ben az erdélyi ifjak közül mintegy 35-en elhatározták, hogy a magyar nyelv
művelésére társaságot alakítanak, ez elhatározás kapcsán arra bírta Kolozsvár egyik
főrangú mecénását, báró hadadi Wesselényyi Miklóst, hogy a magyar nyelv pallérozására
színtársulatot szervezzen és így az ifjak tervét még szélesebb alapon kiépítse.
Wesselényi mindenekelőtt egy képzett és több nyelvet beszélő művezetőt keresett.
Ezt meg is találta Kócsi személyében, aki csakhamar ott hagyta (betegsége miatt
is) a katonaságot és jó cimborájával, Jancsó Pállal 1791. november 19-én színésszé
lesz. Az első édes magyar szó a kolozsvári színpadon az ő ajkáról hangzott el, 1792.
november 11-én, a „Titkos ellenkezés c. darabban. 1798—99-ben, a nyári hónapokban,
Debrecenbe és Nagyváradra megy a társulatával, de itt is sikertelen maradt a buzgólkodás;
majd 1808-ig Kolozsvárott igazgató. Kocsi társainál tanultabb, tapasztaltabb volt.
Szenvedéllyel tanulmányozta a német drámaírókat és bírálatokat, majd a francia,
angol és görög színművekkel is behatóan foglalkozott. Jártas volt a festészetben
és a zenében is. Ifjabb éveiben hősszerepeket játszott leginkább. Színészetünk történetében
aranybetűkkel örökítjük meg dicső nevét, amiért Shakespearet is meghonosítja színpadunkon.
1794. január 27-én ő játssza először Hamletet Magyarországon! Mint színpadi szerző
is nevezetes volt. Így többek között ő írta a „Havasi juhászleány c. énekesjátékot,
amelyhez ő írta a zenét is. Még 5 eredeti és 8 fordított színművét ismerjük, ő volt
— mint színigazgató — a játék mestere s a színészek oktatója s Kelemen Lászlóék
németes deklamálásával ellentétben az egyszerű természetes beszédre buzdította társait.
Drámai irodalmunk fejlődése az ő nevéhez fűződik és e tekintetben is hervadhatatlanok
maradnak az érdemei. 1812-ben újra színigazgató lett, de midőn fáradozásai sikerét
nem tapasztalta, újból visszavonult s angol, francia, olasz és német nyelven folytatta
tanulmányait. (Erdélyi Hiradó 1842—17. sz.) A nagy reformátor 1842. február 14-én
hunyt el Kolozsvárott 80-ik évében. Mellszobrát 1906. szeptember 8-án leplezték
le a kolozsvári Nemzeti Színház előcsarnokában. Jobb szerepe: Hamlet, II. Frigyes,
Odoardo (Galotti Emilia), Embergyűlölő, Molei Jakab, Gróf Waltron, Slenszheim generális
stb. Jegyzeteit Göde István színész kiadta „Színfüzér mint nyugdíj c. könyvében,
1846-ban, Kolozsvárott, de Göde a vízaknai ütközet után fogságba esett, az iratai
elpusztultak s csak részben maradtak meg a kolozsvári unitárius gimnázium könyvtárában.
Neje Fejér Rozália, jeles színésznő volt, sz. 1777-ben. 16-ik évében lépett színpadra
s oly szép volt színpadon is, hogy midőn keresztül utaztak egyszer Miskolcon s ott
maradtak néhány előadásra: egy fiatal tanuló ott ült az első székben s amint Kocsiné
reá emelte a szemeit, — rögtön elájult. Megh. Kolozsvárott, 1811. március 4-én.
Leányuk: K. Katica (Farkasné), 1803-ban gyermekszereplő. A Magyar Kurir 1822. II.
403. azt írja, hogy olykor túloz, annyira csupa tűz! szin_II.0598.pdf II
