Címszó: Kócsi Patkó János - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1763

SZULETESIEVTIZED 1765

CSALADTAGJA Kócsi Katica

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0598.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0598.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27136.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Kócsi Patkó János

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527136.htm

 

Szócikk: Kócsi Patkó János színész, sz. 1763. (születés éve) augusztus 15-én, Derecskén (megye) (információ)  (Bihar m.). (megye) (információ)  Iskoláit Sárospatakon (megye) és 1770-től (időpont) 1780-ig (időpont) Kolozsvárott (megye) járta, majd a Splényi-féle (személy) gyalogezredbe lépett, ahol tiszthelyettes lett. Midőn 1791-ben (időpont) az erdélyi (ország) (információ)  ifjak közül mintegy 35-en elhatározták, hogy a magyar nyelv művelésére társaságot alakítanak, ez elhatározás kapcsán arra bírta Kolozsvár (megye) egyik főrangú mecénását, báró hadadi Wesselényyi Miklóst, (személy) (információ)  hogy a magyar nyelv pallérozására színtársulatot szervezzen és így az ifjak tervét még szélesebb alapon kiépítse. Wesselényi (személy) (információ)  mindenekelőtt egy képzett és több nyelvet beszélő művezetőt keresett. Ezt meg is találta Kócsi (személy) (információ)  személyében, aki csakhamar ott hagyta (betegsége miatt is) a katonaságot és jó cimborájával, Jancsó Pállal (személy) (információ)  1791. (időpont) november 19-én színésszé lesz. Az első édes magyar szó a kolozsvári (megye) színpadon az ő ajkáról hangzott el, 1792. (időpont) november 11-én, a „Titkos ellenkezés (cím) (információ)  c. darabban. 1798—99-ben, (időpont) a nyári hónapokban, Debrecenbe (megye) és Nagyváradra (megye) megy a társulatával, de itt is sikertelen maradt a buzgólkodás; majd 1808-ig (időpont) Kolozsvárott (megye) igazgató. Kocsi (személy) (információ)  társainál tanultabb, tapasztaltabb volt. Szenvedéllyel tanulmányozta a német (nemzetiség) (információ)  drámaírókat és bírálatokat, majd a francia, (nemzetiség) (információ)  angol (nemzetiség) és görög (nemzetiség) (információ)  színművekkel is behatóan foglalkozott. Jártas volt a festészetben és a zenében is. Ifjabb éveiben hősszerepeket játszott leginkább. Színészetünk történetében aranybetűkkel örökítjük meg dicső nevét, amiért Shakespearet (személy) (információ)  is meghonosítja színpadunkon. 1794. (időpont) január 27-én ő játssza először Hamletet (szerep) (információ)  Magyarországon! Mint színpadi szerző is nevezetes volt. Így többek között ő írta a „Havasi juhászleány (cím) (információ)  c. énekesjátékot, amelyhez ő írta a zenét is. Még 5 eredeti és 8 fordított színművét ismerjük, ő volt — mint színigazgató — a játék mestere s a színészek oktatója s Kelemen Lászlóék (személy) (információ)  németes (nemzetiség) (információ)  deklamálásával ellentétben az egyszerű természetes beszédre buzdította társait. Drámai irodalmunk fejlődése az ő nevéhez fűződik és e tekintetben is hervadhatatlanok maradnak az érdemei. 1812-ben (időpont) újra színigazgató lett, de midőn fáradozásai sikerét nem tapasztalta, újból visszavonult s angol, (nyelv) francia, (nyelv) (információ)  olasz (nyelv) (információ)  és német (nyelv) (információ)  nyelven folytatta tanulmányait. (Erdélyi Hiradó (intézmény) (információ)  1842—17. (időpont) sz.) A nagy reformátor 1842. (időpont) február 14-én hunyt el Kolozsvárott (megye) 80-ik évében. Mellszobrát 1906. (időpont) szeptember 8-án leplezték le a kolozsvári Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  előcsarnokában. Jobb szerepe: Hamlet, (szerep) (információ)  II. Frigyes, (szerep) Odoardo (szerep) (Galotti Emilia), (cím) (információ)  Embergyűlölő, (szerep) Molei Jakab, (szerep) Gróf Waltron, (szerep) (információ)  Slenszheim generális (szerep) stb. Jegyzeteit Göde István (személy) (információ)  színész kiadta „Színfüzér mint nyugdíj (cím) c. könyvében, 1846-ban, (időpont) Kolozsvárott, (megye) de Göde (személy) (információ)  a vízaknai (megye) ütközet után fogságba esett, az iratai elpusztultak s csak részben maradtak meg a kolozsvári (megye) unitárius gimnázium könyvtárában. Neje Fejér Rozália, (személy) (információ)  jeles színésznő volt, sz. 1777-ben. (születés éve) 16-ik évében lépett színpadra s oly szép volt színpadon is, hogy midőn keresztül utaztak egyszer Miskolcon (megye) s ott maradtak néhány előadásra: egy fiatal tanuló ott ült az első székben s amint Kocsiné (személy) reá emelte a szemeit, — rögtön elájult. Megh. Kolozsvárott, (megye) 1811. (időpont) március 4-én. Leányuk: K. Katica (személy) (Farkasné), (személy) 1803-ban (időpont) gyermekszereplő. A Magyar Kurir (intézmény) (információ)  1822. (időpont) II. 403. azt írja, hogy olykor túloz, annyira csupa tűz! szin_II.0598.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Kócsi Patkó János címszóvég 27136 Szócikk: Kócsi Patkó János színész, sz. 1763. augusztus xtalanevtizedx 1775 15-én, Derecskén ytelepulesy derecske ytelepulesy Derecské ymegyey bihar megye ykodvegy (Bihar m.). ytelepulesy bihar m. ytelepulesy Bihar m. ymegyey bihar megye ykodvegy Iskoláit Sárospatakon ytelepulesy sárospatak ytelepulesy Sárospatak ymegyey zemplén megye ykodvegy és 1770-től xevtizedx 1775 1780-ig xevtizedx 1785 Kolozsvárott xtalanevtizedx 1795 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy járta, majd a Splényi-féle yszemelynevy splényi yszemelynevy Splényi yszemelynevy splényi yszemelynevy yszemelynevy Splényi yszemelynevy ykodvegy gyalogezredbe lépett, ahol tiszthelyettes lett. Midőn 1791-ben xevtizedx 1795 az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy ifjak közül mintegy 35-en elhatározták, hogy a magyar nyelv művelésére társaságot alakítanak, ez elhatározás kapcsán arra bírta Kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy egyik főrangú mecénását, báró hadadi Wesselényyi Miklóst, yszemelynevy báró hadadi wesselényyi miklós yszemelynevy báró hadadi Wesselényyi Miklós yszemelynevy báró yszemelynevy hadadi yszemelynevy wesselényyi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy bár hogy a magyar nyelv pallérozására színtársulatot szervezzen és így az ifjak tervét még szélesebb alapon kiépítse. Wesselényi yszemelynevy wesselényi yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy wesselényi yszemelynevy yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy ykodvegy mindenekelőtt egy képzett és több nyelvet beszélő művezetőt keresett. Ezt meg is találta Kócsi yszemelynevy kócsi yszemelynevy Kócsi yszemelynevy kócsi yszemelynevy yszemelynevy Kócsi yszemelynevy ykodvegy személyében, aki csakhamar ott hagyta (betegsége miatt is) a katonaságot és jó cimborájával, Jancsó Pállal yszemelynevy jancsó pál yszemelynevy Jancsó Pál yszemelynevy jancsó yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Jancsó yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy 1791. november 19-én színésszé lesz. Az első édes magyar szó a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színpadon az ő ajkáról hangzott el, 1792. november 11-én, a „Titkos ellenkezés ycimy titkos ellenkezés ycimy Titkos ellenkezés ycimy titkos ycimy ellenkezés ycimy ycimy Titkos ycimy ellenkezés ycimy ykodvegy c. darabban. 1798—99-ben, a xtalanevtizedx 1805 nyári hónapokban, Debrecenbe ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy és Nagyváradra ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy megy a társulatával, de itt is sikertelen maradt a buzgólkodás; majd 1808-ig xevtizedx 1805 Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy igazgató. Kocsi yszemelynevy kocsi yszemelynevy Kocsi yszemelynevy kocsi yszemelynevy yszemelynevy Kocsi yszemelynevy ykodvegy társainál tanultabb, tapasztaltabb volt. Szenvedéllyel tanulmányozta a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy drámaírókat és bírálatokat, majd a francia, ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy és görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög ynemzetisegy ykodvegy színművekkel is behatóan foglalkozott. Jártas volt a festészetben és a zenében is. Ifjabb éveiben hősszerepeket játszott leginkább. Színészetünk történetében aranybetűkkel örökítjük meg dicső nevét, amiért Shakespearet yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy is meghonosítja színpadunkon. 1794. xevtizedx 1795 január xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 27-én ő játssza először Hamletet yszerepy hamlet yszerepy Hamlet yszerepy hamlet yszerepy yszerepy Hamlet yszerepy ykodvegy Magyarországon! Mint színpadi szerző is nevezetes volt. Így többek között ő írta a „Havasi juhászleány ycimy havasi juhászleány ycimy Havasi juhászleány ycimy havasi ycimy juhászleány ycimy ycimy Havasi ycimy juhászleány ycimy ykodvegy c. énekesjátékot, amelyhez ő írta a zenét is. Még 5 eredeti és 8 fordított színművét ismerjük, ő volt — mint színigazgató — a játék mestere s a színészek oktatója s Kelemen Lászlóék yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy németes ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy deklamálásával ellentétben az egyszerű természetes beszédre buzdította társait. Drámai irodalmunk fejlődése az ő nevéhez fűződik és e tekintetben is hervadhatatlanok maradnak az érdemei. 1812-ben xevtizedx 1815 újra xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 színigazgató lett, de midőn fáradozásai sikerét nem tapasztalta, újból visszavonult s angol, ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy ynyelvy angol ynyelvy ykodvegy francia, ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy francia ynyelvy ykodvegy olasz ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy ynyelvy olasz ynyelvy ykodvegy és német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy nyelven folytatta tanulmányait. (Erdélyi Hiradó yintezmenyy erdélyi hiradó yintezmenyy Erdélyi yintezmenyy erdélyi yintezmenyy hiradó yintezmenyy yintezmenyy Erdélyi yintezmenyy ykodvegy 1842—17. xevtizedx 1845 sz.) A nagy reformátor 1842. február 14-én hunyt el Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 80-ik évében. Mellszobrát 1906. xevtizedx 1905 szeptember 8-án leplezték le a kolozsvári Nemzeti Színház yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy előcsarnokában. Jobb szerepe: Hamlet, yszerepy hamlet yszerepy Hamlet yszerepy hamlet yszerepy yszerepy Hamlet yszerepy ykodvegy II. Frigyes, yszerepy ii. frigyes yszerepy II. Frigyes yszerepy ii. yszerepy frigyes yszerepy yszerepy II. yszerepy Frigyes yszerepy ykodvegy Odoardo yszerepy odoardo yszerepy Odoardo yszerepy odoardo yszerepy yszerepy Odoardo yszerepy ykodvegy (Galotti Emilia), ycimy galotti emilia ycimy Galotti Emilia ycimy galotti ycimy emilia ycimy ycimy Galotti ycimy Emilia ycimy ykodvegy Embergyűlölő, yszerepy embergyűlölő yszerepy Embergyűlölő yszerepy embergyűlölő yszerepy yszerepy Embergyűlölő yszerepy ykodvegy Molei Jakab, yszerepy molei jakab yszerepy Molei Jakab yszerepy molei yszerepy jakab yszerepy yszerepy Molei yszerepy Jakab yszerepy ykodvegy Gróf Waltron, yszerepy gróf waltron yszerepy Gróf Waltron yszerepy gróf yszerepy waltron yszerepy yszerepy Gróf yszerepy Waltron yszerepy ykodvegy Slenszheim generális yszerepy slenszheim generális yszerepy Slenszheim generális yszerepy slenszheim yszerepy generális yszerepy yszerepy Slenszheim yszerepy generális yszerepy ykodvegy stb. Jegyzeteit Göde István yszemelynevy göde istván yszemelynevy Göde István yszemelynevy göde yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Göde yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy színész kiadta „Színfüzér mint nyugdíj ycimy színfüzér mint nyugdíj ycimy Színfüzér mint nyugdíj ycimy színfüzér ycimy mint ycimy nyugdíj ycimy ycimy Színfüzér ycimy mint ycimy nyugdíj ycimy ykodvegy c. könyvében, 1846-ban, xevtizedx 1845 Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy de Göde yszemelynevy göde yszemelynevy Göde yszemelynevy göde yszemelynevy yszemelynevy Göde yszemelynevy ykodvegy a vízaknai ytelepulesy vízakna ytelepulesy vízakna ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy ütközet után fogságba esett, az iratai elpusztultak s csak részben maradtak meg a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy unitárius gimnázium könyvtárában. Neje Fejér Rozália, yszemelynevy fejér rozália yszemelynevy Fejér Rozália yszemelynevy fejér yszemelynevy rozália yszemelynevy yszemelynevy Fejér yszemelynevy Rozália yszemelynevy ykodvegy jeles színésznő volt, sz. 1777-ben. xevtizedx 1775 16-ik xtalanevtizedx 1785 xtalanevtizedx 1795 évében lépett színpadra s oly szép volt színpadon is, hogy midőn keresztül utaztak egyszer Miskolcon ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy s ott maradtak néhány előadásra: egy fiatal tanuló ott ült az első székben s amint Kocsiné yszemelynevy kocsine yszemelynevy Kocsiné yszemelynevy kocsine yszemelynevy yszemelynevy Kocsiné yszemelynevy ykodvegy reá emelte a szemeit, — rögtön elájult. Megh. Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1811. xevtizedx 1815 március 4-én. Leányuk: K. Katica yszemelynevy k. katica yszemelynevy K. Katica yszemelynevy k. yszemelynevy katica yszemelynevy yszemelynevy K. yszemelynevy Katica yszemelynevy ykodvegy (Farkasné), yszemelynevy farkasne yszemelynevy Farkasné yszemelynevy farkasne yszemelynevy yszemelynevy Farkasné yszemelynevy ykodvegy 1803-ban xevtizedx 1805 gyermekszereplő. xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 A Magyar Kurir yintezmenyy magyar kurir yintezmenyy Magyar K yintezmenyy magyar yintezmenyy kurir yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy K yintezmenyy ykodvegy 1822. xevtizedx 1825 II. xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 403. azt írja, hogy olykor túloz, annyira csupa tűz! szin_II.0598.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Kócsi Patkó János - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1763

SZULETESIEVTIZED 1765

CSALADTAGJA Kócsi Katica

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0598.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0598.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27136.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Kócsi Patkó János

Szócikk: Kócsi Patkó János színész, sz. 1763. augusztus 15-én, Derecskén (Bihar m.). Iskoláit Sárospatakon és 1770-től 1780-ig Kolozsvárott járta, majd a Splényi-féle gyalogezredbe lépett, ahol tiszthelyettes lett. Midőn 1791-ben az erdélyi ifjak közül mintegy 35-en elhatározták, hogy a magyar nyelv művelésére társaságot alakítanak, ez elhatározás kapcsán arra bírta Kolozsvár egyik főrangú mecénását, báró hadadi Wesselényyi Miklóst, hogy a magyar nyelv pallérozására színtársulatot szervezzen és így az ifjak tervét még szélesebb alapon kiépítse. Wesselényi mindenekelőtt egy képzett és több nyelvet beszélő művezetőt keresett. Ezt meg is találta Kócsi személyében, aki csakhamar ott hagyta (betegsége miatt is) a katonaságot és jó cimborájával, Jancsó Pállal 1791. november 19-én színésszé lesz. Az első édes magyar szó a kolozsvári színpadon az ő ajkáról hangzott el, 1792. november 11-én, a „Titkos ellenkezés c. darabban. 1798—99-ben, a nyári hónapokban, Debrecenbe és Nagyváradra megy a társulatával, de itt is sikertelen maradt a buzgólkodás; majd 1808-ig Kolozsvárott igazgató. Kocsi társainál tanultabb, tapasztaltabb volt. Szenvedéllyel tanulmányozta a német drámaírókat és bírálatokat, majd a francia, angol és görög színművekkel is behatóan foglalkozott. Jártas volt a festészetben és a zenében is. Ifjabb éveiben hősszerepeket játszott leginkább. Színészetünk történetében aranybetűkkel örökítjük meg dicső nevét, amiért Shakespearet is meghonosítja színpadunkon. 1794. január 27-én ő játssza először Hamletet Magyarországon! Mint színpadi szerző is nevezetes volt. Így többek között ő írta a „Havasi juhászleány c. énekesjátékot, amelyhez ő írta a zenét is. Még 5 eredeti és 8 fordított színművét ismerjük, ő volt — mint színigazgató — a játék mestere s a színészek oktatója s Kelemen Lászlóék németes deklamálásával ellentétben az egyszerű természetes beszédre buzdította társait. Drámai irodalmunk fejlődése az ő nevéhez fűződik és e tekintetben is hervadhatatlanok maradnak az érdemei. 1812-ben újra színigazgató lett, de midőn fáradozásai sikerét nem tapasztalta, újból visszavonult s angol, francia, olasz és német nyelven folytatta tanulmányait. (Erdélyi Hiradó 1842—17. sz.) A nagy reformátor 1842. február 14-én hunyt el Kolozsvárott 80-ik évében. Mellszobrát 1906. szeptember 8-án leplezték le a kolozsvári Nemzeti Színház előcsarnokában. Jobb szerepe: Hamlet, II. Frigyes, Odoardo (Galotti Emilia), Embergyűlölő, Molei Jakab, Gróf Waltron, Slenszheim generális stb. Jegyzeteit Göde István színész kiadta „Színfüzér mint nyugdíj c. könyvében, 1846-ban, Kolozsvárott, de Göde a vízaknai ütközet után fogságba esett, az iratai elpusztultak s csak részben maradtak meg a kolozsvári unitárius gimnázium könyvtárában. Neje Fejér Rozália, jeles színésznő volt, sz. 1777-ben. 16-ik évében lépett színpadra s oly szép volt színpadon is, hogy midőn keresztül utaztak egyszer Miskolcon s ott maradtak néhány előadásra: egy fiatal tanuló ott ült az első székben s amint Kocsiné reá emelte a szemeit, — rögtön elájult. Megh. Kolozsvárott, 1811. március 4-én. Leányuk: K. Katica (Farkasné), 1803-ban gyermekszereplő. A Magyar Kurir 1822. II. 403. azt írja, hogy olykor túloz, annyira csupa tűz! szin_II.0598.pdf II