Címszó: Kóródy Csobánczi Péter - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1854
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0014.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0014.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27365.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Kóródy
Csobánczi Péter
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527366.htm
Szócikk: Kóródy Csobánczi Péter színész, színműíró,
sz. 1854-ben, (születés
éve) Látrányban (megye) (Somogy
m.), (megye)
hol atyja földműves volt, ki a könyveket szerető fiából papot szeretett volna nevelni,
de a fiú a 6-ik gimnáziális osztály elvégzése után hazulról megszökött és 1871.
(időpont)
október 1-én színésszé lett Szigetvárott, (megye) Budayné
(személy)
társulatánál, hol első szerepe némaszerep volt az akkor átutazó Klischnigg (személy) (információ)
nevű majomember mellett. Csurgóról (megye) a bátyja
visszavitte a pápai (megye) iskolába,
de ő megint csak színész lesz, csupán azért, hogy a színpadot jobban megismerje.
Ekkor Csobánczi (személy) néven
működött. 1876-ban (időpont) írt
egy „Hazaárulók (cím)
c. szomorújátékot, ezt Szigligeti (személy) (információ)
megbírálta és jónak találta. Második műve
az „Aranylakodalom (cím) (információ)
c. népszínmű, ezt Rákosi Jenő (személy) (információ)
kezdetlegesnek nyilvánította. Ezután megírja
„A csősz fia (cím)
c. népszínművet és ugyanez évben (1880) (időpont) „A
legény bolondja (cím)
c. népszínművet is, mely akadémiai pályadíjat nyert és az 1880. (időpont) évben
színre is került a Népszínházban. Ezután a „Budapesti (Budapest)
Hirlap-nál dolgozott. A Népszínházban adták „A tékozló asszony c. népszínművét.
(1884. (időpont)
május 17.) „A lányok anyja (cím) c. népszínműve,
mely Kolozsvárott (megye) került
színre, 1899. (időpont) december
16-án, 500 K pályadíjat nyert. Egyéb darabja: „Az ideálért, (cím) más címe
„Bánki Benő, (cím)
(információ)
népszínmű 3 felv., a Karácsonyi - pályázaton
dicséretben részesült (1888). (időpont) Ugyanez
év december havában feleségül vette Nagykanizsán (megye) Veres
Mariska (személy)
(információ)
színésznőt, a Borsody — Polgár-féle (személy) (információ)
társulatnál. Ismerjük még 3 művét: „Borzáné
Marcsája, (cím)
népsz., 1880. (időpont) „Boris
asszony, (cím)
népsz., 1893. (időpont) „Kamuthi
Mózsi, (cím)
boh. (Vidéken adták.) szin_III.0014.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Kóródy Csobánczi Péter címszóvég 27365 Szócikk:
Kóródy Csobánczi Péter színész, színműíró, sz. 1854-ben, Látrányban xtalanevtizedx
1865 xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy látrány ytelepulesy Látrány ymegyey somogy
megye ykodvegy (Somogy m.), ytelepulesy somogy m. ytelepulesy Somogy m. ymegyey
somogy megye ykodvegy hol atyja földműves volt, ki a könyveket szerető fiából papot
szeretett volna nevelni, de a fiú a 6-ik gimnáziális osztály elvégzése után hazulról
megszökött és 1871. xevtizedx 1875 október 1-én színésszé lett Szigetvárott, ytelepulesy
szigetvár ytelepulesy Szigetvár ymegyey somogy megye ykodvegy Budayné yszemelynevy
budayne yszemelynevy Budayné yszemelynevy budayne yszemelynevy yszemelynevy
Budayné yszemelynevy ykodvegy társulatánál, hol első szerepe némaszerep volt az
akkor átutazó Klischnigg yszemelynevy klischnigg yszemelynevy Klischnigg
yszemelynevy klischnigg yszemelynevy yszemelynevy Klischnigg yszemelynevy
ykodvegy nevű majomember mellett. Csurgóról ytelepulesy csurgó ytelepulesy
Csurgó ymegyey somogy megye ykodvegy a bátyja visszavitte a pápai ytelepulesy
pápa ytelepulesy pápa ymegyey veszprém megye ykodvegy iskolába, de ő megint csak
színész lesz, csupán azért, hogy a színpadot jobban megismerje. Ekkor Csobánczi
yszemelynevy csobánczi yszemelynevy Csobánczi yszemelynevy csobánczi
yszemelynevy yszemelynevy Csobánczi yszemelynevy ykodvegy néven működött. 1876-ban
írt xtalanevtizedx 1885 egy „Hazaárulók ycimy hazaárulók ycimy Hazaárulók ycimy
hazaárulók ycimy ycimy Hazaárulók ycimy ykodvegy c. szomorújátékot, ezt Szigligeti
yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti
yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy megbírálta és jónak találta.
Második műve az „Aranylakodalom ycimy aranylakodalom ycimy Aranylakodalom ycimy
aranylakodalom ycimy ycimy Aranylakodalom ycimy ykodvegy c. népszínmű, ezt Rákosi
Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi
yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő
yszemelynevy ykodvegy kezdetlegesnek nyilvánította. Ezután megírja „A csősz fia
ycimy a csősz fia ycimy A csősz fia ycimy a ycimy csősz ycimy fia ycimy ycimy A
ycimy csősz ycimy fia ycimy ykodvegy c. népszínművet és ugyanez évben (1880) xevtizedx
1885 „A legény bolondja ycimy a legény bolondja ycimy A legény bolondja ycimy a
ycimy legény ycimy bolondja ycimy ycimy A ycimy legény ycimy bolondja ycimy
ykodvegy c. népszínművet is, mely akadémiai pályadíjat nyert és az 1880. évben színre
is került a Népszínházban. Ezután a „Budapesti Budapest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Hirlap-nál dolgozott. A Népszínházban
adták „A tékozló asszony c. népszínművét. (1884. május xtalanevtizedx 1895 17.)
„A lányok anyja ycimy a lányok anyja ycimy A lányok anyja ycimy a ycimy lányok
ycimy anyja ycimy ycimy A ycimy lányok ycimy anyja ycimy ykodvegy c. népszínműve,
mely Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs
megye ykodvegy került színre, 1899. xevtizedx 1895 december 16-án, 500 K pályadíjat
nyert. Egyéb darabja: „Az ideálért, ycimy az ideálért ycimy Az ideálért ycimy
az ycimy ideálért ycimy ycimy Az ycimy ideálért ycimy ykodvegy más címe „Bánki Benő,
ycimy bánki benő ycimy Bánki Benő ycimy bánki ycimy benő ycimy ycimy Bánki
ycimy Benő ycimy ykodvegy népszínmű 3 felv., a Karácsonyi - pályázaton dicséretben
részesült (1888). xevtizedx 1885 Ugyanez év december havában feleségül vette Nagykanizsán
ytelepulesy nagykanizsa ytelepulesy Nagykanizsá ymegyey zala megye ykodvegy Veres
Mariska yszemelynevy veres mariska yszemelynevy Veres Mariska yszemelynevy
veres yszemelynevy mariska yszemelynevy yszemelynevy Veres yszemelynevy Mariska
yszemelynevy ykodvegy színésznőt, a Borsody — Polgár-féle yszemelynevy polgár
yszemelynevy Polgár yszemelynevy polgár yszemelynevy yszemelynevy Polgár
yszemelynevy ykodvegy társulatnál. Ismerjük még 3 művét: „Borzáné Marcsája, ycimy
borzáné marcsája ycimy Borzáné Marcsája ycimy borzáné ycimy marcsája ycimy
ycimy Borzáné ycimy Marcsája ycimy ykodvegy népsz., 1880. „Boris xtalanevtizedx
1895 asszony, ycimy boris asszony ycimy Boris asszony ycimy boris ycimy asszony
ycimy ycimy Boris ycimy asszony ycimy ykodvegy népsz., 1893. xevtizedx 1895 „Kamuthi
xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 Mózsi, ycimy kamuthi mózsi ycimy
Kamuthi Mózsi ycimy kamuthi ycimy mózsi ycimy ycimy Kamuthi ycimy Mózsi ycimy
ykodvegy boh. (Vidéken adták.) szin_III.0014.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Kóródy Csobánczi Péter - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1854
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0014.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0014.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27365.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Kóródy
Csobánczi Péter
Szócikk: Kóródy Csobánczi Péter színész, színműíró,
sz. 1854-ben, Látrányban (Somogy m.), hol atyja földműves volt, ki a könyveket szerető
fiából papot szeretett volna nevelni, de a fiú a 6-ik gimnáziális osztály elvégzése
után hazulról megszökött és 1871. október 1-én színésszé lett Szigetvárott, Budayné
társulatánál, hol első szerepe némaszerep volt az akkor átutazó Klischnigg nevű
majomember mellett. Csurgóról a bátyja visszavitte a pápai iskolába, de ő megint
csak színész lesz, csupán azért, hogy a színpadot jobban megismerje. Ekkor Csobánczi
néven működött. 1876-ban írt egy „Hazaárulók c. szomorújátékot, ezt Szigligeti megbírálta
és jónak találta. Második műve az „Aranylakodalom c. népszínmű, ezt Rákosi Jenő
kezdetlegesnek nyilvánította. Ezután megírja „A csősz fia c. népszínművet és ugyanez
évben (1880) „A legény bolondja c. népszínművet is, mely akadémiai pályadíjat nyert
és az 1880. évben színre is került a Népszínházban. Ezután a „Budapesti Hirlap-nál
dolgozott. A Népszínházban adták „A tékozló asszony c. népszínművét. (1884. május
17.) „A lányok anyja c. népszínműve, mely Kolozsvárott került színre, 1899. december
16-án, 500 K pályadíjat nyert. Egyéb darabja: „Az ideálért, más címe „Bánki Benő,
népszínmű 3 felv., a Karácsonyi - pályázaton dicséretben részesült (1888). Ugyanez
év december havában feleségül vette Nagykanizsán Veres Mariska színésznőt, a Borsody
— Polgár-féle társulatnál. Ismerjük még 3 művét: „Borzáné Marcsája, népsz., 1880.
„Boris asszony, népsz., 1893. „Kamuthi Mózsi, boh. (Vidéken adták.) szin_III.0014.pdf
III