Címszó: Kovács István - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1839

SZULETESIEVTIZED 1835

CSALADTAGJA Kovács Margit

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0027.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0027.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27450.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Kovács István

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527492.htm

 

Szócikk: Kovács István (nábrádi), (megye) színész, az Orsz. Színészegyesület (intézmény) egykori könyvelője, sz. 1839. (születés éve) január 1-én, Pesten. (Budapest) Ugyanitt járta iskoláit és az 50-es években rajziskolába iratkozott. 1860. (időpont) február 27-én Csornán (megye) (információ)  Kőszeghy Endre (személy) (információ)  színtársulatához szerződik, ahol mint színlaposztó - kellékes, díszítő, kórista működött. Később a következő igazgatóknál találjuk: Balogh Alajos, (személy) (információ)  Pázmán Mihály, (személy) (információ)  Nyiry György (személy) (információ)  és Fehér Károlynál (személy) (információ)  — szerte az országban. 1864-ben (időpont) ő is felcsap igazgatónak és bejárja Felső - Magyarország egy részét (Abaúj, (megye) Bereg, (megye) Borsod, (megye) (információ)  Ung, (megye) Máramaros, (megye) (információ)  Közép-Szolnok megyéket). (megye) 1869. (időpont) szeptember 4-én a „Fővárosi Lapok-ban (intézmény) (információ)  a színészet rendezése végett azt proponálja, hogy a színészek mindannyian válamely elöljáróság átlal láttamozott könnywel bírjanak, melybe az illető kora, vallása, születési helye, személyleírása, kézírása és álneve lenne bejegyzendő. 1870. (időpont) március 28-án először vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  a „Szigetvári vértanuk-ban, (cím) (információ)  az intrikus szerepében, április 13-án a „Szegény ifjú történeté-ben, (cím) Laroque (szerep) szerepében és „Béldy Pál-ban (cím) (információ)  mint postamester. Ugyanezen év május havában (áldozócsütörtökön) újra színigazgató, Újpesten, (megye) ahol , „György, vagy a világvárosi gyásznapok (cím) c. színművel kezdi meg előadásait. Működött még Molnár Györgynél (személy) (információ)  is, Budán. (Budapest) 1883. (időpont) május 17-én a Színészegyesület (intézmény) (információ)  kongresszusa rendes főkönyvelővé választja. (Előzőleg 1879. (időpont) decembertől titkár, 1881. (időpont) december 16-tól könyvelő.) 1895. (időpont) május 1-én nyugalomba vonult. Kéziratban megírta a magyar színészet történetét és a Színészegyesület (intézmény) (információ)  történetét is, 1890-ig. (időpont) Több. színművet fordított magyarra. Eredeti darabjai ezek: „Rózsa Sándor, (cím) (információ)  színmű 3 felv. 1873. (időpont) április 14. Kassán (megye) adták. „Farkas Béni, (cím) (információ)  népsz. 3 felv. Marosvásárhely. (megye) Neje: Vörös Jusztina, (személy) (információ)  színésznő, sz. 1843-ban, (születés éve) megh. 1908. november 5-én, Budapesten. (Budapest) Leányuk: K. Margit, (személy) színésznő. szin_III.0027.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Kovács István címszóvég 27450 Szócikk: Kovács István (nábrádi), ytelepulesy nábrád ytelepulesy nábrád ymegyey szatmár megye ykodvegy színész, az Orsz. Színészegyesület yintezmenyy orsz. színészegyesület yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy egykori könyvelője, sz. 1839. január xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 1-én, Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Ugyanitt járta iskoláit és az 50-es években rajziskolába iratkozott. 1860. xevtizedx 1865 február 27-én Csornán ytelepulesy csorna ytelepulesy Csorná ymegyey sopron megye ykodvegy Kőszeghy Endre yszemelynevy kőszeghy endre yszemelynevy Kőszeghy Endre yszemelynevy kőszeghy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Kőszeghy yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy színtársulatához szerződik, ahol mint színlaposztó - kellékes, díszítő, kórista működött. Később a következő igazgatóknál találjuk: Balogh Alajos, yszemelynevy balogh alajos yszemelynevy Balogh Alajos yszemelynevy balogh yszemelynevy alajos yszemelynevy yszemelynevy Balogh yszemelynevy Alajos yszemelynevy ykodvegy Pázmán Mihály, yszemelynevy pázmán mihály yszemelynevy Pázmán Mihály yszemelynevy pázmán yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Pázmán yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy Nyiry György yszemelynevy nyiry györgy yszemelynevy Nyiry György yszemelynevy nyiry yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Nyiry yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy és Fehér Károlynál yszemelynevy fehér károly yszemelynevy Fehér Károly yszemelynevy fehér yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Fehér yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy — szerte az országban. 1864-ben ő is felcsap igazgatónak és bejárja Felső - Magyarország ytelepulesy felső - magyarország ytelepulesy Felső - Magyarország yorszagy Magyarország ykodvegy egy részét (Abaúj, ytelepulesy abaúj ytelepulesy Abaúj ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Bereg, ytelepulesy bereg ytelepulesy Bereg ymegyey bereg megye ykodvegy Borsod, ytelepulesy borsod ytelepulesy Borsod ymegyey borsod megye ykodvegy Ung, ytelepulesy ung ytelepulesy Ung ymegyey ung megye ykodvegy Máramaros, ytelepulesy máramaros ytelepulesy Máramaros ymegyey máramaros megye ykodvegy Közép-Szolnok megyéket). ytelepulesy közép-szolnok megye ytelepulesy Közép-Szolnok megyé ymegyey szolnok-doboka megye ykodvegy 1869. szeptember xtalanevtizedx 1875 4-én a „Fővárosi Lapok-ban yintezmenyy fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy a színészet rendezése végett azt proponálja, hogy a színészek mindannyian válamely elöljáróság átlal láttamozott könnywel bírjanak, melybe az illető kora, vallása, születési helye, személyleírása, kézírása és álneve lenne bejegyzendő. 1870. xevtizedx 1875 március xtalanevtizedx 1885 28-án először vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a „Szigetvári vértanuk-ban, ycimy szigetvári vértanuk ycimy Szigetvári vértanuk ycimy szigetvári ycimy vértanuk ycimy ycimy Szigetvári ycimy vértanuk ycimy ykodvegy az intrikus szerepében, április 13-án a „Szegény ifjú történeté-ben, ycimy szegény ifjú története ycimy Szegény ifjú történeté ycimy szegény ycimy ifjú ycimy története ycimy ycimy Szegény ycimy ifjú ycimy történeté ycimy ykodvegy Laroque yszerepy laroque yszerepy Laroque yszerepy laroque yszerepy yszerepy Laroque yszerepy ykodvegy szerepében és „Béldy Pál-ban ycimy béldy pál ycimy Béldy Pál ycimy béldy ycimy pál ycimy ycimy Béldy ycimy Pál ycimy ykodvegy mint postamester. Ugyanezen év május havában (áldozócsütörtökön) újra színigazgató, Újpesten, ytelepulesy újpest ytelepulesy Újpest ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ytelepulesy nagybudapest ykodvegy ahol , „György, vagy a világvárosi gyásznapok ycimy györgy, vagy a világvárosi gyásznapok ycimy György, vagy a világvárosi gyásznapok ycimy györgy, ycimy vagy ycimy a ycimy világvárosi ycimy gyásznapok ycimy ycimy György, ycimy vagy ycimy a yci c. színművel kezdi meg előadásait. Működött még Molnár Györgynél yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy is, Budán. buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1883. xevtizedx 1885 május 17-én a Színészegyesület yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy kongresszusa rendes főkönyvelővé választja. (Előzőleg 1879. xevtizedx 1875 decembertől xtalanevtizedx 1885 titkár, 1881. xevtizedx 1885 december xtalanevtizedx 1895 16-tól könyvelő.) 1895. xevtizedx 1895 május 1-én nyugalomba vonult. Kéziratban megírta a magyar színészet történetét és a Színészegyesület yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy történetét is, 1890-ig. Több. színművet fordított magyarra. Eredeti darabjai ezek: „Rózsa Sándor, ycimy rózsa sándor ycimy Rózsa Sándor ycimy rózsa ycimy sándor ycimy ycimy Rózsa ycimy Sándor ycimy ykodvegy színmű 3 felv. 1873. xevtizedx 1875 április 14. Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy adták. „Farkas Béni, ycimy farkas béni ycimy Farkas Béni ycimy farkas ycimy béni ycimy ycimy Farkas ycimy Béni ycimy ykodvegy népsz. 3 felv. Marosvásárhely. ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy Neje: Vörös Jusztina, yszemelynevy vörös jusztina yszemelynevy Vörös Jusztina yszemelynevy vörös yszemelynevy jusztina yszemelynevy yszemelynevy Vörös yszemelynevy Jusztina yszemelynevy ykodvegy színésznő, sz. 1843-ban, xevtizedx 1845 megh. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 1908. november 5-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Leányuk: K. Margit, yszemelynevy k. margit yszemelynevy K. Margit yszemelynevy k. yszemelynevy margit yszemelynevy yszemelynevy K. yszemelynevy Margit yszemelynevy ykodvegy színésznő. szin_III.0027.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Kovács István - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1839

SZULETESIEVTIZED 1835

CSALADTAGJA Kovács Margit

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0027.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0027.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27450.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Kovács István

Szócikk: Kovács István (nábrádi), színész, az Orsz. Színészegyesület egykori könyvelője, sz. 1839. január 1-én, Pesten. Ugyanitt járta iskoláit és az 50-es években rajziskolába iratkozott. 1860. február 27-én Csornán Kőszeghy Endre színtársulatához szerződik, ahol mint színlaposztó - kellékes, díszítő, kórista működött. Később a következő igazgatóknál találjuk: Balogh Alajos, Pázmán Mihály, Nyiry György és Fehér Károlynál — szerte az országban. 1864-ben ő is felcsap igazgatónak és bejárja Felső - Magyarország egy részét (Abaúj, Bereg, Borsod, Ung, Máramaros, Közép-Szolnok megyéket). 1869. szeptember 4-én a „Fővárosi Lapok-ban a színészet rendezése végett azt proponálja, hogy a színészek mindannyian válamely elöljáróság átlal láttamozott könnywel bírjanak, melybe az illető kora, vallása, születési helye, személyleírása, kézírása és álneve lenne bejegyzendő. 1870. március 28-án először vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, a „Szigetvári vértanuk-ban, az intrikus szerepében, április 13-án a „Szegény ifjú történeté-ben, Laroque szerepében és „Béldy Pál-ban mint postamester. Ugyanezen év május havában (áldozócsütörtökön) újra színigazgató, Újpesten, ahol , „György, vagy a világvárosi gyásznapok c. színművel kezdi meg előadásait. Működött még Molnár Györgynél is, Budán. 1883. május 17-én a Színészegyesület kongresszusa rendes főkönyvelővé választja. (Előzőleg 1879. decembertől titkár, 1881. december 16-tól könyvelő.) 1895. május 1-én nyugalomba vonult. Kéziratban megírta a magyar színészet történetét és a Színészegyesület történetét is, 1890-ig. Több. színművet fordított magyarra. Eredeti darabjai ezek: „Rózsa Sándor, színmű 3 felv. 1873. április 14. Kassán adták. „Farkas Béni, népsz. 3 felv. Marosvásárhely. Neje: Vörös Jusztina, színésznő, sz. 1843-ban, megh. 1908. november 5-én, Budapesten. Leányuk: K. Margit, színésznő. szin_III.0027.pdf III