Címszó: Kovács István - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1839
SZULETESIEVTIZED 1835
CSALADTAGJA Kovács Margit
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0027.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0027.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27450.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Kovács
István
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527492.htm
Szócikk: Kovács István (nábrádi), (megye) színész,
az Orsz. Színészegyesület (intézmény)
egykori könyvelője, sz. 1839. (születés
éve) január 1-én, Pesten. (Budapest)
Ugyanitt járta iskoláit és az 50-es években rajziskolába iratkozott. 1860. (időpont) február
27-én Csornán (megye)
(információ)
Kőszeghy Endre (személy) (információ)
színtársulatához szerződik, ahol mint színlaposztó
- kellékes, díszítő, kórista működött. Később a következő igazgatóknál találjuk:
Balogh Alajos, (személy) (információ)
Pázmán Mihály, (személy) (információ)
Nyiry György (személy) (információ)
és Fehér Károlynál (személy) (információ)
— szerte az országban. 1864-ben (időpont) ő
is felcsap igazgatónak és bejárja Felső - Magyarország egy részét (Abaúj, (megye) Bereg,
(megye) Borsod,
(megye) (információ)
Ung, (megye) Máramaros,
(megye) (információ)
Közép-Szolnok megyéket). (megye) 1869.
(időpont)
szeptember 4-én a „Fővárosi Lapok-ban (intézmény)
(információ)
a színészet rendezése végett azt proponálja,
hogy a színészek mindannyian válamely elöljáróság átlal láttamozott könnywel bírjanak,
melybe az illető kora, vallása, születési helye, személyleírása, kézírása és álneve
lenne bejegyzendő. 1870. (időpont) március
28-án először vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
a „Szigetvári vértanuk-ban, (cím) (információ)
az intrikus szerepében, április 13-án a „Szegény
ifjú történeté-ben, (cím) Laroque (szerep) szerepében
és „Béldy Pál-ban (cím) (információ)
mint postamester. Ugyanezen év május havában
(áldozócsütörtökön) újra színigazgató, Újpesten, (megye) ahol
, „György, vagy a világvárosi gyásznapok (cím) c. színművel
kezdi meg előadásait. Működött még Molnár Györgynél (személy) (információ)
is, Budán. (Budapest)
1883. (időpont)
május 17-én a Színészegyesület (intézmény)
(információ)
kongresszusa rendes főkönyvelővé választja.
(Előzőleg 1879. (időpont) decembertől
titkár, 1881. (időpont) december
16-tól könyvelő.) 1895. (időpont) május
1-én nyugalomba vonult. Kéziratban megírta a magyar színészet történetét és a Színészegyesület
(intézmény)
(információ)
történetét is, 1890-ig. (időpont) Több.
színművet fordított magyarra. Eredeti darabjai ezek: „Rózsa Sándor, (cím) (információ)
színmű 3 felv. 1873. (időpont) április
14. Kassán (megye)
adták. „Farkas Béni, (cím) (információ)
népsz. 3 felv. Marosvásárhely. (megye) Neje:
Vörös Jusztina, (személy) (információ)
színésznő, sz. 1843-ban, (születés
éve) megh. 1908. november 5-én, Budapesten. (Budapest)
Leányuk: K. Margit, (személy) színésznő.
szin_III.0027.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Kovács István címszóvég 27450 Szócikk: Kovács
István (nábrádi), ytelepulesy nábrád ytelepulesy nábrád ymegyey szatmár megye
ykodvegy színész, az Orsz. Színészegyesület yintezmenyy orsz. színészegyesület
yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy
yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy egykori könyvelője, sz. 1839.
január xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 1-én, Pesten. pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Ugyanitt járta iskoláit és az 50-es években
rajziskolába iratkozott. 1860. xevtizedx 1865 február 27-én Csornán ytelepulesy
csorna ytelepulesy Csorná ymegyey sopron megye ykodvegy Kőszeghy Endre yszemelynevy
kőszeghy endre yszemelynevy Kőszeghy Endre yszemelynevy kőszeghy yszemelynevy
endre yszemelynevy yszemelynevy Kőszeghy yszemelynevy Endre yszemelynevy
ykodvegy színtársulatához szerződik, ahol mint színlaposztó - kellékes, díszítő,
kórista működött. Később a következő igazgatóknál találjuk: Balogh Alajos, yszemelynevy
balogh alajos yszemelynevy Balogh Alajos yszemelynevy balogh yszemelynevy
alajos yszemelynevy yszemelynevy Balogh yszemelynevy Alajos yszemelynevy
ykodvegy Pázmán Mihály, yszemelynevy pázmán mihály yszemelynevy Pázmán Mihály
yszemelynevy pázmán yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Pázmán
yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy Nyiry György yszemelynevy nyiry
györgy yszemelynevy Nyiry György yszemelynevy nyiry yszemelynevy györgy
yszemelynevy yszemelynevy Nyiry yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy és Fehér
Károlynál yszemelynevy fehér károly yszemelynevy Fehér Károly yszemelynevy
fehér yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Fehér yszemelynevy Károly
yszemelynevy ykodvegy — szerte az országban. 1864-ben ő is felcsap igazgatónak és
bejárja Felső - Magyarország ytelepulesy felső - magyarország ytelepulesy Felső
- Magyarország yorszagy Magyarország ykodvegy egy részét (Abaúj, ytelepulesy
abaúj ytelepulesy Abaúj ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Bereg, ytelepulesy
bereg ytelepulesy Bereg ymegyey bereg megye ykodvegy Borsod, ytelepulesy borsod
ytelepulesy Borsod ymegyey borsod megye ykodvegy Ung, ytelepulesy ung
ytelepulesy Ung ymegyey ung megye ykodvegy Máramaros, ytelepulesy máramaros
ytelepulesy Máramaros ymegyey máramaros megye ykodvegy Közép-Szolnok megyéket).
ytelepulesy közép-szolnok megye ytelepulesy Közép-Szolnok megyé ymegyey
szolnok-doboka megye ykodvegy 1869. szeptember xtalanevtizedx 1875 4-én a „Fővárosi
Lapok-ban yintezmenyy fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi
yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy a színészet
rendezése végett azt proponálja, hogy a színészek mindannyian válamely elöljáróság
átlal láttamozott könnywel bírjanak, melybe az illető kora, vallása, születési helye,
személyleírása, kézírása és álneve lenne bejegyzendő. 1870. xevtizedx 1875 március
xtalanevtizedx 1885 28-án először vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a „Szigetvári vértanuk-ban,
ycimy szigetvári vértanuk ycimy Szigetvári vértanuk ycimy szigetvári ycimy
vértanuk ycimy ycimy Szigetvári ycimy vértanuk ycimy ykodvegy az intrikus szerepében,
április 13-án a „Szegény ifjú történeté-ben, ycimy szegény ifjú története ycimy
Szegény ifjú történeté ycimy szegény ycimy ifjú ycimy története ycimy ycimy
Szegény ycimy ifjú ycimy történeté ycimy ykodvegy Laroque yszerepy laroque
yszerepy Laroque yszerepy laroque yszerepy yszerepy Laroque yszerepy ykodvegy szerepében
és „Béldy Pál-ban ycimy béldy pál ycimy Béldy Pál ycimy béldy ycimy pál ycimy
ycimy Béldy ycimy Pál ycimy ykodvegy mint postamester. Ugyanezen év május havában
(áldozócsütörtökön) újra színigazgató, Újpesten, ytelepulesy újpest ytelepulesy
Újpest ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ytelepulesy nagybudapest ykodvegy ahol
, „György, vagy a világvárosi gyásznapok ycimy györgy, vagy a világvárosi gyásznapok
ycimy György, vagy a világvárosi gyásznapok ycimy györgy, ycimy vagy ycimy a
ycimy világvárosi ycimy gyásznapok ycimy ycimy György, ycimy vagy ycimy a yci c.
színművel kezdi meg előadásait. Működött még Molnár Györgynél yszemelynevy
molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy
györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy
ykodvegy is, Budán. buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy
1883. xevtizedx 1885 május 17-én a Színészegyesület yintezmenyy
színészegyesület yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy
yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy kongresszusa rendes főkönyvelővé választja.
(Előzőleg 1879. xevtizedx 1875 decembertől xtalanevtizedx 1885 titkár, 1881. xevtizedx
1885 december xtalanevtizedx 1895 16-tól könyvelő.) 1895. xevtizedx 1895 május 1-én
nyugalomba vonult. Kéziratban megírta a magyar színészet történetét és a Színészegyesület
yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészegyesület
yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy történetét is, 1890-ig. Több.
színművet fordított magyarra. Eredeti darabjai ezek: „Rózsa Sándor, ycimy rózsa
sándor ycimy Rózsa Sándor ycimy rózsa ycimy sándor ycimy ycimy Rózsa ycimy
Sándor ycimy ykodvegy színmű 3 felv. 1873. xevtizedx 1875 április 14. Kassán ytelepulesy
kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy adták. „Farkas Béni,
ycimy farkas béni ycimy Farkas Béni ycimy farkas ycimy béni ycimy ycimy Farkas
ycimy Béni ycimy ykodvegy népsz. 3 felv. Marosvásárhely. ytelepulesy
marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy Neje:
Vörös Jusztina, yszemelynevy vörös jusztina yszemelynevy Vörös Jusztina
yszemelynevy vörös yszemelynevy jusztina yszemelynevy yszemelynevy Vörös
yszemelynevy Jusztina yszemelynevy ykodvegy színésznő, sz. 1843-ban, xevtizedx
1845 megh. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 1908. november 5-én, Budapesten.
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Leányuk: K. Margit,
yszemelynevy k. margit yszemelynevy K. Margit yszemelynevy k. yszemelynevy
margit yszemelynevy yszemelynevy K. yszemelynevy Margit yszemelynevy ykodvegy színésznő.
szin_III.0027.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Kovács István - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1839
SZULETESIEVTIZED 1835
CSALADTAGJA Kovács Margit
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0027.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0027.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27450.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Kovács
István
Szócikk: Kovács István (nábrádi), színész, az Orsz.
Színészegyesület egykori könyvelője, sz. 1839. január 1-én, Pesten. Ugyanitt járta
iskoláit és az 50-es években rajziskolába iratkozott. 1860. február 27-én Csornán
Kőszeghy Endre színtársulatához szerződik, ahol mint színlaposztó - kellékes, díszítő,
kórista működött. Később a következő igazgatóknál találjuk: Balogh Alajos, Pázmán
Mihály, Nyiry György és Fehér Károlynál — szerte az országban. 1864-ben ő is felcsap
igazgatónak és bejárja Felső - Magyarország egy részét (Abaúj, Bereg, Borsod, Ung,
Máramaros, Közép-Szolnok megyéket). 1869. szeptember 4-én a „Fővárosi Lapok-ban
a színészet rendezése végett azt proponálja, hogy a színészek mindannyian válamely
elöljáróság átlal láttamozott könnywel bírjanak, melybe az illető kora, vallása,
születési helye, személyleírása, kézírása és álneve lenne bejegyzendő. 1870. március
28-án először vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, a „Szigetvári vértanuk-ban,
az intrikus szerepében, április 13-án a „Szegény ifjú történeté-ben, Laroque szerepében
és „Béldy Pál-ban mint postamester. Ugyanezen év május havában (áldozócsütörtökön)
újra színigazgató, Újpesten, ahol , „György, vagy a világvárosi gyásznapok c. színművel
kezdi meg előadásait. Működött még Molnár Györgynél is, Budán. 1883. május 17-én
a Színészegyesület kongresszusa rendes főkönyvelővé választja. (Előzőleg 1879. decembertől
titkár, 1881. december 16-tól könyvelő.) 1895. május 1-én nyugalomba vonult. Kéziratban
megírta a magyar színészet történetét és a Színészegyesület történetét is, 1890-ig.
Több. színművet fordított magyarra. Eredeti darabjai ezek: „Rózsa Sándor, színmű
3 felv. 1873. április 14. Kassán adták. „Farkas Béni, népsz. 3 felv. Marosvásárhely.
Neje: Vörös Jusztina, színésznő, sz. 1843-ban, megh. 1908. november 5-én, Budapesten.
Leányuk: K. Margit, színésznő. szin_III.0027.pdf III