Címszó: Kovács József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1832

SZULETESIEVTIZED 1835

CSALADTAGJA Kovács István

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0028.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0028.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27456.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Kovács József

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527492.htm

 

Szócikk: Kovács József (vasvári), (megye) színész, sz. 1832. (születés éve) február 17-én, Pakson, (megye) Tolna vm., (megye) megh. 1894. október 2-án, Nagysurányban. (megye) Atyja K. István, (személy) megyei orvos volt. K. 12 gyermek közül a nyolcadik, már kora ifjúságában vágyódott a színipályára és első ízben mint műkedvelő Dunaföldváron (megye) lépett fel a bátyja darabjában, Bács Károly (személy) (információ)  színtársulatánál, a „Véletlen halál (cím) c. darabban. Hozzátartozói orgonamesterhez adták inasnak, de K. addig ólálkodott a színfalak körül, amíg végre 1850. (időpont) október 2-án Kalocsára (megye) (információ)  vetődött s beállt színésznek. Itt első nagyobb szerepe Kis Bálint (szerep) (információ)  volt a „Csikós-ban. (cím) (információ)  Innen, ugyancsak Bács (személy) (információ)  társulatával, Tolnára (megye) ment. 1851-ben (időpont) szintén Bácsnál (személy) (információ)  működött, bejárva a Dunántúl városait. 1851-ben (időpont) Szöllősy (személy) és Szuper (személy) (információ)  társigazgatók tagja lett, kiknél 1856. (időpont) augusztus végéig maradt. Ugyanez év végén Latabárhoz (személy) (információ)  szerződött s annál maradt 1858. (időpont) tavaszáig, mikor Molnár György (személy) (információ)  tagja lett. 1864-ben, (időpont) Molnár (személy) (információ)  bukásával, Kolozsvárra (megye) szerződött, Fehérváry Antalhoz, (személy) (információ)  1868-ban (időpont) ismét visszajött Molnárhoz (személy) (információ)  s ennek második bukása után — hogy a fővárost (Budapest) el ne kelljen hagynia — Virágh Gyula (személy) (információ)  és Vincze János (személy) (információ)  társaságában a Komlóban (megye) működött daltársulati tagként, míg végre 1870—1875-ig (időpont) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  karénekese lett. 1875-ben (időpont) a Népszínházhoz (intézmény) (információ)  került, 1893-ban (időpont) nyugalomba vonult. A Népszínházban (intézmény) (információ)  1890. (időpont) október 2-án a „Sárga csikó (cím) (információ)  Bőgős-ében (szerep) ünnepelte meg színészkedése 40 éves jubileumát. Mint színész nem volt jelentékeny, de a fő­város tipikus alakja volt magyar ruhájában. Évtizedeken át nemzeti életünk nagy halottainak sírkeresztjét ő vitte a koporsó előtt és ezeknek ravataláról levelenként emléket gyűjtött. Mindig büszkén vallotta magát a nemzet funerátorának s ez önzetlen szolgálata okozta halálát. Irányi (személy) (információ)  temetésénél is ő vitte a keresztet, de meghűlt s midőn Kossuth Lajos (személy) (információ)  temetésénél is funkcionált, rongált egészsége felmondta a szolgálatot s rövidesen elhúnyt. szin_III.0028.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Kovács József címszóvég 27456 Szócikk: Kovács József (vasvári), ytelepulesy vasvár ytelepulesy vasvár ymegyey vas megye ykodvegy színész, sz. 1832. február xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 17-én, Pakson, ytelepulesy paks ytelepulesy Paks ymegyey tolna megye ykodvegy Tolna vm., ytelepulesy tolna vm. ytelepulesy Tolna vm. ymegyey tolna megye ykodvegy megh. 1894. október 2-án, Nagysurányban. ytelepulesy nagysurány ytelepulesy Nagysurány ymegyey nyitra megye ykodvegy Atyja K. István, yszemelynevy k. istván yszemelynevy K. István yszemelynevy k. yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy K. yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy megyei orvos volt. K. 12 gyermek közül a nyolcadik, már kora ifjúságában vágyódott a színipályára és első ízben mint műkedvelő Dunaföldváron ytelepulesy dunaföldvár ytelepulesy Dunaföldvár ymegyey tolna megye ykodvegy lépett fel a bátyja darabjában, Bács Károly yszemelynevy bács károly yszemelynevy Bács Károly yszemelynevy bács yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Bács yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy színtársulatánál, a „Véletlen halál ycimy véletlen halál ycimy Véletlen halál ycimy véletlen ycimy halál ycimy ycimy Véletlen ycimy halál ycimy ykodvegy c. darabban. Hozzátartozói orgonamesterhez adták inasnak, de K. addig ólálkodott a színfalak körül, amíg végre 1850. xevtizedx 1855 október 2-án Kalocsára ytelepulesy kalocsa ytelepulesy Kalocsá ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy vetődött s beállt színésznek. Itt első nagyobb szerepe Kis Bálint yszerepy kis bálint yszerepy Kis Bálint yszerepy kis yszerepy bálint yszerepy yszerepy Kis yszerepy Bálint yszerepy ykodvegy volt a „Csikós-ban. ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy Innen, ugyancsak Bács yszemelynevy bács yszemelynevy Bács yszemelynevy bács yszemelynevy yszemelynevy Bács yszemelynevy ykodvegy társulatával, Tolnára ytelepulesy tolna ytelepulesy Tolná ymegyey tolna megye ykodvegy ment. 1851-ben szintén Bácsnál yszemelynevy bács yszemelynevy Bács yszemelynevy bács yszemelynevy yszemelynevy Bács yszemelynevy ykodvegy működött, bejárva a Dunántúl ytelepulesy dunántúl ytelepulesy Dunántúl yorszagy Magyarország ykodvegy városait. 1851-ben Szöllősy yszemelynevy szöllősy yszemelynevy Szöllősy yszemelynevy szöllősy yszemelynevy yszemelynevy Szöllősy yszemelynevy ykodvegy és Szuper yszemelynevy szuper yszemelynevy Szuper yszemelynevy szuper yszemelynevy yszemelynevy Szuper yszemelynevy ykodvegy társigazgatók tagja lett, kiknél 1856. augusztus végéig maradt. Ugyanez év végén Latabárhoz yszemelynevy latabár yszemelynevy Latabár yszemelynevy latabár yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy ykodvegy szerződött s annál maradt 1858. tavaszáig, xtalanevtizedx 1865 mikor Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy tagja lett. 1864-ben, xevtizedx 1865 Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy bukásával, Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy szerződött, Fehérváry Antalhoz, yszemelynevy fehérváry antal yszemelynevy Fehérváry Antal yszemelynevy fehérváry yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Fehérváry yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy 1868-ban ismét xtalanevtizedx 1875 visszajött Molnárhoz yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy s ennek második bukása után — hogy a fővárost főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy el ne kelljen hagynia — Virágh Gyula yszemelynevy virágh gyula yszemelynevy Virágh Gyula yszemelynevy virágh yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Virágh yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy és Vincze János yszemelynevy vincze jános yszemelynevy Vincze János yszemelynevy vincze yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Vincze yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy társaságában a Komlóban ytelepulesy komló ytelepulesy Komló ymegyey baranya megye ykodvegy működött daltársulati tagként, míg végre 1870—1875-ig xevtizedx 1875 a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy karénekese lett. 1875-ben a xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 Népszínházhoz yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy került, 1893-ban xevtizedx 1895 nyugalomba vonult. A Népszínházban yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy 1890. október 2-án a „Sárga csikó ycimy sárga csikó ycimy Sárga csikó ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy Sárga ycimy csikó ycimy ykodvegy Bőgős-ében yszerepy bőgős yszerepy Bőgős yszerepy bőgős yszerepy yszerepy Bőgős yszerepy ykodvegy ünnepelte meg színészkedése 40 éves jubileumát. Mint színész nem volt jelentékeny, de a fő­város tipikus alakja volt magyar ruhájában. Évtizedeken át nemzeti életünk nagy halottainak sírkeresztjét ő vitte a koporsó előtt és ezeknek ravataláról levelenként emléket gyűjtött. Mindig büszkén vallotta magát a nemzet funerátorának s ez önzetlen szolgálata okozta halálát. Irányi yszemelynevy irányi yszemelynevy Irányi yszemelynevy irányi yszemelynevy yszemelynevy Irányi yszemelynevy ykodvegy temetésénél is ő vitte a keresztet, de meghűlt s midőn Kossuth Lajos yszemelynevy kossuth lajos yszemelynevy Kossuth Lajos yszemelynevy kossuth yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Kossuth yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy temetésénél is funkcionált, rongált egészsége felmondta a szolgálatot s rövidesen elhúnyt. szin_III.0028.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Kovács József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1832

SZULETESIEVTIZED 1835

CSALADTAGJA Kovács István

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0028.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0028.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27456.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Kovács József

Szócikk: Kovács József (vasvári), színész, sz. 1832. február 17-én, Pakson, Tolna vm., megh. 1894. október 2-án, Nagysurányban. Atyja K. István, megyei orvos volt. K. 12 gyermek közül a nyolcadik, már kora ifjúságában vágyódott a színipályára és első ízben mint műkedvelő Dunaföldváron lépett fel a bátyja darabjában, Bács Károly színtársulatánál, a „Véletlen halál c. darabban. Hozzátartozói orgonamesterhez adták inasnak, de K. addig ólálkodott a színfalak körül, amíg végre 1850. október 2-án Kalocsára vetődött s beállt színésznek. Itt első nagyobb szerepe Kis Bálint volt a „Csikós-ban. Innen, ugyancsak Bács társulatával, Tolnára ment. 1851-ben szintén Bácsnál működött, bejárva a Dunántúl városait. 1851-ben Szöllősy és Szuper társigazgatók tagja lett, kiknél 1856. augusztus végéig maradt. Ugyanez év végén Latabárhoz szerződött s annál maradt 1858. tavaszáig, mikor Molnár György tagja lett. 1864-ben, Molnár bukásával, Kolozsvárra szerződött, Fehérváry Antalhoz, 1868-ban ismét visszajött Molnárhoz s ennek második bukása után — hogy a fővárost el ne kelljen hagynia — Virágh Gyula és Vincze János társaságában a Komlóban működött daltársulati tagként, míg végre 1870—1875-ig a Nemzeti Színház karénekese lett. 1875-ben a Népszínházhoz került, 1893-ban nyugalomba vonult. A Népszínházban 1890. október 2-án a „Sárga csikó Bőgős-ében ünnepelte meg színészkedése 40 éves jubileumát. Mint színész nem volt jelentékeny, de a fő­város tipikus alakja volt magyar ruhájában. Évtizedeken át nemzeti életünk nagy halottainak sírkeresztjét ő vitte a koporsó előtt és ezeknek ravataláról levelenként emléket gyűjtött. Mindig büszkén vallotta magát a nemzet funerátorának s ez önzetlen szolgálata okozta halálát. Irányi temetésénél is ő vitte a keresztet, de meghűlt s midőn Kossuth Lajos temetésénél is funkcionált, rongált egészsége felmondta a szolgálatot s rövidesen elhúnyt. szin_III.0028.pdf III