Címszó: Kovács József - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1832
SZULETESIEVTIZED 1835
CSALADTAGJA Kovács István
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0028.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0028.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27456.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Kovács
József
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527492.htm
Szócikk: Kovács József (vasvári), (megye) színész,
sz. 1832. (születés
éve) február 17-én, Pakson, (megye) Tolna
vm., (megye)
megh. 1894. október 2-án, Nagysurányban. (megye) Atyja
K. István, (személy)
megyei orvos volt. K. 12 gyermek közül a nyolcadik, már kora ifjúságában vágyódott
a színipályára és első ízben mint műkedvelő Dunaföldváron (megye) lépett
fel a bátyja darabjában, Bács Károly (személy) (információ)
színtársulatánál, a „Véletlen halál (cím) c. darabban.
Hozzátartozói orgonamesterhez adták inasnak, de K. addig ólálkodott a színfalak
körül, amíg végre 1850. (időpont) október
2-án Kalocsára (megye)
(információ)
vetődött s beállt színésznek. Itt első nagyobb
szerepe Kis Bálint (szerep) (információ)
volt a „Csikós-ban. (cím) (információ)
Innen, ugyancsak Bács (személy) (információ)
társulatával, Tolnára (megye) ment.
1851-ben (időpont)
szintén Bácsnál (személy) (információ)
működött, bejárva a Dunántúl városait. 1851-ben
(időpont)
Szöllősy (személy)
és Szuper (személy)
(információ)
társigazgatók tagja lett, kiknél 1856. (időpont) augusztus
végéig maradt. Ugyanez év végén Latabárhoz (személy) (információ)
szerződött s annál maradt 1858. (időpont) tavaszáig,
mikor Molnár György (személy) (információ)
tagja lett. 1864-ben, (időpont) Molnár
(személy)
(információ)
bukásával, Kolozsvárra (megye) szerződött,
Fehérváry Antalhoz, (személy) (információ)
1868-ban (időpont) ismét
visszajött Molnárhoz (személy) (információ)
s ennek második bukása után — hogy a fővárost
(Budapest)
el ne kelljen hagynia — Virágh Gyula (személy) (információ)
és Vincze János (személy) (információ)
társaságában a Komlóban (megye) működött
daltársulati tagként, míg végre 1870—1875-ig (időpont) a
Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
karénekese lett. 1875-ben (időpont) a
Népszínházhoz (intézmény)
(információ)
került, 1893-ban (időpont) nyugalomba
vonult. A Népszínházban (intézmény)
(információ)
1890. (időpont) október
2-án a „Sárga csikó (cím) (információ)
Bőgős-ében (szerep) ünnepelte
meg színészkedése 40 éves jubileumát. Mint színész nem volt jelentékeny, de a főváros
tipikus alakja volt magyar ruhájában. Évtizedeken át nemzeti életünk nagy halottainak
sírkeresztjét ő vitte a koporsó előtt és ezeknek ravataláról levelenként emléket
gyűjtött. Mindig büszkén vallotta magát a nemzet funerátorának s ez önzetlen szolgálata
okozta halálát. Irányi (személy) (információ)
temetésénél is ő vitte a keresztet, de meghűlt
s midőn Kossuth Lajos (személy) (információ)
temetésénél is funkcionált, rongált egészsége
felmondta a szolgálatot s rövidesen elhúnyt. szin_III.0028.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Kovács József címszóvég 27456 Szócikk: Kovács
József (vasvári), ytelepulesy vasvár ytelepulesy vasvár ymegyey vas megye
ykodvegy színész, sz. 1832. február xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 17-én,
Pakson, ytelepulesy paks ytelepulesy Paks ymegyey tolna megye ykodvegy Tolna vm.,
ytelepulesy tolna vm. ytelepulesy Tolna vm. ymegyey tolna megye ykodvegy megh. 1894.
október 2-án, Nagysurányban. ytelepulesy nagysurány ytelepulesy Nagysurány
ymegyey nyitra megye ykodvegy Atyja K. István, yszemelynevy k. istván
yszemelynevy K. István yszemelynevy k. yszemelynevy istván yszemelynevy
yszemelynevy K. yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy megyei orvos volt. K.
12 gyermek közül a nyolcadik, már kora ifjúságában vágyódott a színipályára és első
ízben mint műkedvelő Dunaföldváron ytelepulesy dunaföldvár ytelepulesy
Dunaföldvár ymegyey tolna megye ykodvegy lépett fel a bátyja darabjában, Bács Károly
yszemelynevy bács károly yszemelynevy Bács Károly yszemelynevy bács
yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Bács yszemelynevy Károly
yszemelynevy ykodvegy színtársulatánál, a „Véletlen halál ycimy véletlen halál
ycimy Véletlen halál ycimy véletlen ycimy halál ycimy ycimy Véletlen ycimy
halál ycimy ykodvegy c. darabban. Hozzátartozói orgonamesterhez adták inasnak, de
K. addig ólálkodott a színfalak körül, amíg végre 1850. xevtizedx 1855 október 2-án
Kalocsára ytelepulesy kalocsa ytelepulesy Kalocsá ymegyey
pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy vetődött s beállt színésznek. Itt első nagyobb
szerepe Kis Bálint yszerepy kis bálint yszerepy Kis Bálint yszerepy kis
yszerepy bálint yszerepy yszerepy Kis yszerepy Bálint yszerepy ykodvegy volt a „Csikós-ban.
ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy Innen,
ugyancsak Bács yszemelynevy bács yszemelynevy Bács yszemelynevy bács
yszemelynevy yszemelynevy Bács yszemelynevy ykodvegy társulatával, Tolnára ytelepulesy
tolna ytelepulesy Tolná ymegyey tolna megye ykodvegy ment. 1851-ben szintén Bácsnál
yszemelynevy bács yszemelynevy Bács yszemelynevy bács yszemelynevy yszemelynevy
Bács yszemelynevy ykodvegy működött, bejárva a Dunántúl ytelepulesy dunántúl
ytelepulesy Dunántúl yorszagy Magyarország ykodvegy városait. 1851-ben Szöllősy
yszemelynevy szöllősy yszemelynevy Szöllősy yszemelynevy szöllősy yszemelynevy
yszemelynevy Szöllősy yszemelynevy ykodvegy és Szuper yszemelynevy szuper
yszemelynevy Szuper yszemelynevy szuper yszemelynevy yszemelynevy Szuper
yszemelynevy ykodvegy társigazgatók tagja lett, kiknél 1856. augusztus végéig maradt.
Ugyanez év végén Latabárhoz yszemelynevy latabár yszemelynevy Latabár
yszemelynevy latabár yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy ykodvegy szerződött
s annál maradt 1858. tavaszáig, xtalanevtizedx 1865 mikor Molnár György yszemelynevy
molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy
györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy
ykodvegy tagja lett. 1864-ben, xevtizedx 1865 Molnár yszemelynevy molnár
yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár
yszemelynevy ykodvegy bukásával, Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy szerződött, Fehérváry Antalhoz, yszemelynevy
fehérváry antal yszemelynevy Fehérváry Antal yszemelynevy fehérváry
yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Fehérváry yszemelynevy Antal
yszemelynevy ykodvegy 1868-ban ismét xtalanevtizedx 1875 visszajött Molnárhoz yszemelynevy
molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár
yszemelynevy ykodvegy s ennek második bukása után — hogy a fővárost főváros
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy el ne kelljen hagynia — Virágh
Gyula yszemelynevy virágh gyula yszemelynevy Virágh Gyula yszemelynevy virágh
yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Virágh yszemelynevy Gyula
yszemelynevy ykodvegy és Vincze János yszemelynevy vincze jános yszemelynevy
Vincze János yszemelynevy vincze yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy
Vincze yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy társaságában a Komlóban ytelepulesy
komló ytelepulesy Komló ymegyey baranya megye ykodvegy működött daltársulati tagként,
míg végre 1870—1875-ig xevtizedx 1875 a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy karénekese lett. 1875-ben a xtalanevtizedx
1885 xtalanevtizedx 1895 Népszínházhoz yintezmenyy népszínház yintezmenyy
Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy
ykodvegy került, 1893-ban xevtizedx 1895 nyugalomba vonult. A Népszínházban yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy 1890. október 2-án a „Sárga csikó ycimy sárga csikó
ycimy Sárga csikó ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy Sárga ycimy csikó ycimy
ykodvegy Bőgős-ében yszerepy bőgős yszerepy Bőgős yszerepy bőgős yszerepy
yszerepy Bőgős yszerepy ykodvegy ünnepelte meg színészkedése 40 éves jubileumát.
Mint színész nem volt jelentékeny, de a főváros tipikus alakja volt magyar ruhájában.
Évtizedeken át nemzeti életünk nagy halottainak sírkeresztjét ő vitte a koporsó
előtt és ezeknek ravataláról levelenként emléket gyűjtött. Mindig büszkén vallotta
magát a nemzet funerátorának s ez önzetlen szolgálata okozta halálát. Irányi yszemelynevy
irányi yszemelynevy Irányi yszemelynevy irányi yszemelynevy yszemelynevy Irányi
yszemelynevy ykodvegy temetésénél is ő vitte a keresztet, de meghűlt s midőn Kossuth
Lajos yszemelynevy kossuth lajos yszemelynevy Kossuth Lajos yszemelynevy
kossuth yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Kossuth yszemelynevy Lajos
yszemelynevy ykodvegy temetésénél is funkcionált, rongált egészsége felmondta a
szolgálatot s rövidesen elhúnyt. szin_III.0028.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Kovács József - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1832
SZULETESIEVTIZED 1835
CSALADTAGJA Kovács István
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0028.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0028.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27456.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Kovács
József
Szócikk: Kovács József (vasvári), színész, sz. 1832.
február 17-én, Pakson, Tolna vm., megh. 1894. október 2-án, Nagysurányban. Atyja
K. István, megyei orvos volt. K. 12 gyermek közül a nyolcadik, már kora ifjúságában
vágyódott a színipályára és első ízben mint műkedvelő Dunaföldváron lépett fel a
bátyja darabjában, Bács Károly színtársulatánál, a „Véletlen halál c. darabban.
Hozzátartozói orgonamesterhez adták inasnak, de K. addig ólálkodott a színfalak
körül, amíg végre 1850. október 2-án Kalocsára vetődött s beállt színésznek. Itt
első nagyobb szerepe Kis Bálint volt a „Csikós-ban. Innen, ugyancsak Bács társulatával,
Tolnára ment. 1851-ben szintén Bácsnál működött, bejárva a Dunántúl városait. 1851-ben
Szöllősy és Szuper társigazgatók tagja lett, kiknél 1856. augusztus végéig maradt.
Ugyanez év végén Latabárhoz szerződött s annál maradt 1858. tavaszáig, mikor Molnár
György tagja lett. 1864-ben, Molnár bukásával, Kolozsvárra szerződött, Fehérváry
Antalhoz, 1868-ban ismét visszajött Molnárhoz s ennek második bukása után — hogy
a fővárost el ne kelljen hagynia — Virágh Gyula és Vincze János társaságában a Komlóban
működött daltársulati tagként, míg végre 1870—1875-ig a Nemzeti Színház karénekese
lett. 1875-ben a Népszínházhoz került, 1893-ban nyugalomba vonult. A Népszínházban
1890. október 2-án a „Sárga csikó Bőgős-ében ünnepelte meg színészkedése 40 éves
jubileumát. Mint színész nem volt jelentékeny, de a főváros tipikus alakja volt
magyar ruhájában. Évtizedeken át nemzeti életünk nagy halottainak sírkeresztjét
ő vitte a koporsó előtt és ezeknek ravataláról levelenként emléket gyűjtött. Mindig
büszkén vallotta magát a nemzet funerátorának s ez önzetlen szolgálata okozta halálát.
Irányi temetésénél is ő vitte a keresztet, de meghűlt s midőn Kossuth Lajos temetésénél
is funkcionált, rongált egészsége felmondta a szolgálatot s rövidesen elhúnyt. szin_III.0028.pdf
III
